Honnan jött az az ötlet, hogy saját céget alapíts?
Hasonló úton indultam el, mint édesapám, aki eredetileg mint mérnök alkalmazottként dolgozott, és nem is készült vállalkozónak. Aztán jöttünk mi, született három gyerek, és azt látta, hogy a fizetésből nem jönnek ki a hónap végén. Ekkor alapította meg a saját cégét, amely tűzvédelmi tervezéssel foglalkozott. Mérnökként megvoltak a kapcsolatai, sokan tudták róla, hogy megbízható, így organikusan kezdte felépíteni a cégét. Első projektje a Corvinus egyik épületének teljes tűzvédelmi tervezése volt, később a kivitelezés irányába is el mozdult. Ami nagyon fontos volt, hogy mindig megbízható szolgáltatást adott: ami a papíron szerepelt, az a valóságban is úgy valósult meg. Erre építette fel a cég hírnevét.
Hogy élte meg a 2008-as válságot? Gyerekként ebből mit érzékeltél?
Akkor még nem fogtam fel mindent, de láttam az egészet közelről. Ott voltam a tárgyalásokon, hallottam a telefonhívásokat, láttam, hogyan épül fel egy vállalkozás gyakorlatilag a nulláról. Az indulótőke konkrétan egy nyomtató volt, amin a faxokat fogadni tudta.
Ezek szerint korán elkezdett érdekel ni az üzlet világa?
Igen, bár először nem az építőiparon keresztül. Volt egy fotóskorszakom, 13 évesen már volt fizető ügyfelem. Fényképészszolgáltatást nyújtottam, és így tanultam bele abba, hogyan működik az üzlet, hogyan lesznek partnereid, hogyan adsz el egy szolgáltatást. Az egyik első komolyabb megbízásom egy bisztró tulajdonosától jött. Az én képeimmel építették fel a Facebook-jelenlétüket, és utána nyitottak több helyet is. Ez ennyire fiatalon nagy élmény volt.
Hogyan kapcsolódtál be végül az édesapád cégébe?
Ez volt a következő lépés. Először tartalmat készítettem apa vállalatának, aztán az érettségi után rögtön beültem az irodába azzal, hogy megakarom ismerni a céget belülről, és érteni akarom, hogy miként működik. A kollégák nyilván úgy néztek rám, hogy itt van a tulajdonos fia, most érettségizett, nincs tapasztalata, mit kezdjünk vele. Apukám szólt is előre, hogy lehet, hogy „megesznek reggelire”, de végül nem ez történt. Nem protezsált, nem szólt külön a kollégáknak, hogy segítsenek. Egyszerűen elkezdtem oda menni mindenkihez, figyeltem, kérdeztem, és ahol tudtam, levettem a vállukról a munkát. Például ha valaki Excelben pakolgatott adatokat, azt mondtam, ezt meg tudom csinálni, hadd segítsek. Így szereztem magamnak munkát, és így ismertem meg a teljes folyamatot, az ajánlatkészítéstől a szerződéskötésen át a projekt át adásig.
Közben folytattad a tanulmányaidat?
Igen, a Budapesti Gazdasági Egyetemre mentem kereskedelem és marketing szakra. Már az elején tudtam, hogy Erasmusra szeretnék menni, ezért nagyon ráfeküdtem az első évre, hogy jók legyenek a jegyeim. Így jutottam ki Párizsba egy évre, ahol is üzleti fókuszú tárgyakat tanultam egy remek intézményben, angol nyelven.
Itt jött a vállalkozói fordulat?
Igen. Párizsban találkoztam egy hozzám hasonló gondolkodású magyar sráccal, aki azóta is nagyon jó barátom. Leültünk azzal, hogy írjunk össze üzleti ötleteket, és csináljunk valamit a nulláról. Ez 2023 környékén volt, ami kor a ChatGPT kezdett berobbanni. Az első ötletünk az volt, hogy készítünk egy üzleti megoldást irodáknak, ahol a dolgozók még nem tudják jól használni az MI-t. Olyasmire gondoltunk, mint az e-mail-írás támogatása vagy az MI bevezetése a napi működésbe. Csináltunk is hozzá egy szoftvert, de fél évig tartott, mi re eljutottunk odáig, hogy ezt bevezessük. Addigra viszont a Google, az OpenAI és a többi nagy szerep lő már annyira előreszaladt, hogy be darálták ezt a piacot. Ez nem érin tett minket túl jól, hiszen befektettük az összes megtakarított pénzünket – nagyjából hárommillió forintot –, fejlesztőket fizettünk, és mire elkészült a termék, a piac már egész máshol tartott. Indiából dolgoztunk fejlesztő csapatokkal, ami önmagában is nehéz volt: sok volt az ígéret és kevés a valódi teljesítés. Végül ott álltunk azzal, hogy az összes pénzünk és rengeteg időnk benne van, de érdemi termékünk nincs.
Hogyan tudtatok ebből felállni?
Ezt kudarcként is meg lehetett volna élni, de nem így álltunk hozzá. Nem mondtuk azt, hogy megbuktunk, ha nem azt, hogy rendben, ez most nem lett sikeres, menjünk tovább. Olyan szolgáltatásalapú üzletet kerestem, ami már az első naptól kezdve pozitív cash flow-t termel. Először még ezt is tovább akartuk fejleszteni, de végül jobbat találtunk ki.
Így jött az AutoConnect?
Pontosan. Az ötlet egy nagyon egy szerű helyzetből jött: az én autómban nem volt CarPlay, ezért elkezdtem keresni erre szolgáltatót, és rájöttem, hogy nincs itthon igazán erre specializálódott jól működő szakcég. Innen jött az alapgondolat: ha van egy probléma a saját környezetünkben, ami re nincs jó megoldás, akkor csináljunk rá egyet.
Mivel foglalkozik a cég?
Az AutoConnect autómodernizációs szolgáltatásokat nyújt. Az alaptevékenységünk a CarPlay- és Android Auto-kijelzők telepítése régebbi vagy olyan autókba, amelyeknek gyárilag nincsenek ilyen funkciói. Az alapgondolat egyszerű volt: okostelefonja ma már szinte mindenkinek van, az autók viszont nincsenek ezen a szinten. A magyar autók átlagéletkora körülbelül 16 év, és jellemzően nincs bennük modern fedélzeti kapcsolat, miközben az autó értékéhez képest viszonylag kis költséggel be lehet építeni ezeket a ma már alapvetőnek számító kényelmi funkciókat. A szoftvereket tehát nem mi készítjük, hisz maga a CarPlay az Apple fejlesztése, az Android Auto pedig a Google-é. Mi azt csináljuk, hogy biztosítjuk a megfelelő hardvert és a szoftverkörnyezetet, majd beépítjük az autóba úgy, hogy a rendszer meg bízhatóan működjön.
Ehhez hogyan találtál műszaki embert és indultatok el cégként?
Egy gimnáziumi barátom az Óbudai Egyetemen tanult mechatronikai mérnöknek. Felhívtam, megmutattam neki az üzleti modellemet, és megkérdeztem, tudná-e vinni az operációt, amire rá is bólintott. Az első tesztprojekt az én autóm volt, és egy héten belül láttuk, hogy ez működőképes. Csináltam egy honlapot, kiraktam néhány ingyenes hirdetést Facebook-csoportokba, és elkezdtek jönni az érdeklődők. Már az első naptól rendszerszintű működést akartam adni neki, és eleinte főleg lakossági ügyfeleink voltak.
Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen beépítés?
Nagyjából 150–200 ezer forintos ár sávban mozog.
Miért fizet ezért valaki, ha maga is rendelhetne ilyet Kínából?
Mert ebben nem az a legnagyobb ki hívás, hogy lehet-e rendelni egy kijelzőt, a probléma az, hogy 40 beszállítóból jó, ha 4-5 olyan van, amelynek a terméke tényleg megérkezik, jó mi nőségű, kompatibilis az autóval, és azt tudja, amit ígér. Emellett ott van a kábelezés, a szoftveres beállítás, a beszerelés, és az is, hogy ha valami nem működik, Kínába gyakorlatilag nem tudsz visszaküldeni semmit. Mi ezt a teljes kockázatot és terhet levesszük az ügy fél válláról. A profilunk pedig bővül, hisz az ügyfelek folyamatosan új igényeket hoztak: tolatókamera, tolatóradar, menetrögzítő kamera, vezeték nélküli telefontöltő, belső LED-világítás, projektoros világítás, és sok más kényelmi vagy esztétikai megoldás közül választhatnak az ügyfeleink. Így alakult ki egy egyre szélesebb szolgáltatásport fólió.
Hány ügyfélnél tartotok?
Már több mint 400 beépítésen vagyunk túl. Az első év arról szólt, hogy optimalizáljuk a működést, megtaláljuk a megfelelő beszállítókat, rend szerezzük a termékeket és felépítsük a szolgáltatási struktúrát. Ezalatt rengeteg „tanulóprojektünk” is volt. Az első év a működés stabilizálásáról szólt, a másodikban pedig már a növekedés előkészítésére fókuszáltunk. Olyan kapacitásproblémánk lett, hogy le kellett állítanunk a hirdetéseket, mert egyszerűen nem győztük, ezért elkezdtünk külső partnerekhez kiszervezni bizonyos beépítéseket. Jelenleg két szerződött partnerünk van, akikhez tudunk munkát irányítani, és ezt a hálózatot szeretnénk országosan kiépíteni.
Ez akkor már egy franchisemodell?
Részben igen. A szakdolgozatomat is erről írtam. Három szintre bontottuk a partnereket, vannak lazább együttműködők, akik kedvezményes áron kapják a termékeket és tudást is adunk hozzá, de nem használják a márkánkat. Vannak franchise-partnerek, akik elérnek egy bizonyos volumenű együttműködést, kiteszik a logónkat, mi is megjelenítjük őket a honlapunkon. És vannak a kiemelt, úgynevezett gold partnerek, akikhez a legösszetettebb, legmagasabb szintű ügyfél igényeket is nyugodtan tovább tudjuk adni.
Mi a következő lépés?
Az idén duplázást várunk az előző évhez képest. Elindítunk egy webshopot is, ahol saját kezűleg is beszerelhető autós modernizációs termékeket fogunk értékesíteni. Például vannak olyan autók – akár nagyon drága modellek is –, amelyekben gyárilag van CarPlay, de csak vezetékesen működik. Erre létezik nálunk egy egyszerű kis adapter, amit bedug az ember, és máris vezeték nélkül használhatja a rendszert.
Külföldön is akartok terjeszkedni?
Igen. Ha stabilan felépül a hazai partner- és franchise-hálózat, akkor szeretnénk. Elsősorban olyan piacok érdekelnek bennünket, ahol magasabb az autók átlagéletkora: Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, illetve a Balkán országai.
Közben az édesapád cégében is egyre nagyobb szereped lett.
Igen, ott ügyvezető lettem, és teljesen átvettem az operáció irányítását. Jelenleg ez teszi ki a napjaim nagyobb részét. Édesapám eggyel hátrébb lépett, inkább tulajdonosi szerepkörből vesz részt a cégben, én pedig vezető ként viszem a működést.
Ott mit változtattál?
Elkezdtük digitalizálni a működést, vállalatirányítási rendszert vezetünk be, folyamatokat szabályozunk, rendszer szintű működést építünk. Korábban sok minden édesapámhoz volt bekötve, inkább egy kézi irányítású modell működött. Van egy 30-40 fős fizikai állományunk és nagyjából ugyanekkora fix alvállalkozói körünk. Ahhoz, hogy ez bővíthető legyen, folyamatokra és digitális működésre van szükség.
Erre a területre jönnek fiatalok?
Az építőipar nem feltétlenül a legvonzóbb terület számukra, főleg a kivitelezési oldala. Ugyanakkor jól lehet keresni, és azt látom, hogy egyre több fiatal vállalkozó szellemű szakember jelenik meg. Különösen alvállalkozói oldalon látok ügyes, megbízható fiatalokat.
Itt milyen tudásra van ma szükség?
Szerintem a lexikális tudás szerepe csökkent, mert ma már gyakorlatilag bármi másodpercek alatt elérhető. Sokkal fontosabb lett az, hogy valaki átlássa a nagy képet, jól tudja feldolgozni az információkat és hatékonyan használja az eszközöket – beleértve az MI-t is. Én például nem vagyok annak a híve, hogy tiltsuk a mesterséges intelligenciát a munkában vagy akár a képzésben. Ma egy mérnök vagy bármelyik irodai szakember egyszerűen nem tud hatékonyan dolgozni digitális eszközök nélkül.
Mit üzennél a fiataloknak?
Azt, hogy ne céltalanul várják a lehetőségeket, fontos, hogy legyenek terveik. Én azt tapasztalom, hogy ha az ember kijelöl magának egy irányt, akkor a tudatalattija is elkezd azon dolgozni. Olyan cikkeket olvas, olyan emberek kel találkozik, olyan helyzetekbe kerül – sőt keresi azokat –, amelyek közelebb viszik a céljához. Ez nem puszta szerencse, hanem tudatosság, felkészültség. Én nem a szerencsében hiszek, hanem az előkészített lehetőségekben. A lehetőségek megtalálnak, de csak akkor tudsz élni velük, ha fel vagy készülve rájuk.
Hegyi Benjamin
- Tanulmányait 2021 és 2025 között a Budapesti Gazdasági Egyetemen végezte, egy évig a pá rizsi European Business Schoolban tanult.
- A vállalkozását, amely az AutoConnectet üzemelteti, 2023-ban alapította. A társaságnak azóta is ő az ügyvezető igazgatója.
- A Flamstop Építőipari Kft. vezetését 2025-ben vette át.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
