egyetemi élet – Diplomátszerzek

„Aki igazán szereti a táncot, megtalálja benne az útját” – interjú Fodorné Molnár Mártával, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektorával

Hogyan épül fel a képzés a Magyar Táncművészeti Egyetemen?

A mi képzési rendszerünkben egyszerre van jelen a klasszikus művészképzés és a hagyományosabb felsőoktatási struktúra. Az egyetem két nagy egységre tagolódik, a Táncművészképző Intézetre, illetve a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetre. A klasszikus balett szakirány ebből a szempontból egészen sajátos, hiszen ide már tízéves kortól felveszünk gyerekeket. Az első hat év tulajdonképpen egy előkészítő időszak, majd az utolsó három esztendőben a diákok párhuzamosan vesznek részt a gimnáziumi és az egyetemi képzésben. Ennek köszönhetően tizenkilenc éves korukra már BA-diplomát szerezhetnek. A modern tánc, a néptánc és a színházi tánc esetén később, jellemzően tizennégy éves korban kapcsolódnak be a tanulók, ott ötéves a képzés.

Miért ennyire fontos, hogy ilyen fiatalon diplomát kapjanak?

Először is, a táncművészet abszolút korspecifikus, másrészt a művészeti együttesek támogatási rendszerében sokat számít, hogy diplomás művészeket foglalkoztassanak, ezért a megszerzett oklevél valódi értéket jelent. Ezt a külföldi hallgatók családjai is pontosan látják: még akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyermekük befejezze a képzést, amikor már szinte készen áll na arra, hogy leszerződjön egy társulathoz.

Mennyire átjárható ez a rendszer? Van lehetőség továbblépni más irányokba is?

Igen, és ez az egyetem egyik nagy erőssége. A táncművészeti alapképzés után lehet továbbmenni koreográfus mesterszakra vagy tánctanári képzésbe. Úgy épül fel a rendszer, hogy az erős szakmai alapokra később célzott pedagógiai vagy alkotói tudás épüljön rá. Emellett szakirányú továbbképzéseink is vannak, például stresszkezelés és kiégésmegelőzés témában.

Kiket keresnek a felvételin? Milyen adottságok számítanak igazán?

Ez szakonként eltérő. A legkisebbeknél, tehát a tízéves kor körül felvetteknél elsősorban a testi adottságokat és a fontosabb alapképességeket nézzük. Későbbi életkorban, például a koreográfusképzésbe való belépésnél viszont már komolyabb szakmai és elméleti háttérre van szükség. Nem elég a tehetség, kell egy táncnyelv ismerete, legyen az klasszikus balett, kortárs vagy néptánc, és egy komoly alapműveltség. Nehéz a nulláról elindítani valakit, ha korábban a kultúra, a művészetek meghatározó alakjaival, alapjaival sem találkozott. A felvételin ugyanakkor nem a hagyományos iskolai teljesítmény dominál. A mi szakjainkon nem az érettségi eredmény vagy a jegyek a döntők, ha nem az, hogy megvan-e az a tudás, az érzékenység, az adottság és a potenciál, amire valóban lehet építeni.

A táncművészképzésről sokan ma is azt gondolják, hogy egy nagyon kemény, lemondásokkal teli pálya. Mennyire igaz?

Van benne igazság, de szerintem ár nyalni kell. Kívülről valóban tűnhet nagyon szigorúnak, de aki ide bekerül, annak ez többnyire nem teher, hanem a világ közepe. Ezek a fiatalok általában örömforrásként élik meg a munkát, a napi órákat, a közösséget. Sokszor még az is nehéz nekik, ha né hány napra kiesnek ebből a ritmusból, mert hiányzik nekik a mozgás és az a közeg, amiben élnek.

Közben nyilván komoly belső munkát is igényel ez a pálya.

Így van. A fiataloknak idővel szem be kell nézniük a saját lehetőségeik kel és határaikkal. Nem mindenki lesz szólista, és nem is mindenki ugyanabban a társulatban találja meg a helyét. Az egyetemnek ebben is van feladata: segíteni kell abban, hogy a tanulóink reálisan lássák a saját útjukat; a lelki egészségükkel is foglalkoznunk kell.

Milyenek a mindennapok az egyetemen? Hogyan telik egy átlagos napjuk a hallgatóknak?

Elég feszes rendben. A gyakorlati órák általában reggel nyolctól kora dél utánig tartanak, utána van egy rövid ebédszünet, majd következnek a gimnáziumi vagy egyetemi elméleti órák, akár estig is. A külföldieknek ez különösen nagy kihívás lehet, mert sok esetben a saját országuk érettségi követelményeinek is meg kell felelni ük, miközben már nálunk tanulják az egyetemi tárgyakat.

Az egyetem nemzetközi jelenléte mennyire erős?

Egyértelműen erősödik. Közel nyolcszáz diákunk van, és majdnem tíz százalékuk külföldről érkezik. A klasszikus balett szakon különösen sok a nemzetközi tanuló, de a táncos- és próbavezető-képzésben is egyre növekszik az arányuk. Japán hagyományosan fontos bázisunk, de mostanában Kína és Korea felé is nyitunk. Az egyetem külföldi megítélése jó, ezt erősítik a nemzetközi kapcsolataink, a külföldi felvételik, valamint a Budapest Ballet Grand Prix. Erre a versenyre már több tucat országból jelentkeznek, ami egyszerre viszi az egyetem és a magyar táncművészet jó hírét szerte a világban.

Gondolom, a külföldi hallgatók jelenléte nemcsak lehetőség, hanem fel adat is.

Természetesen. A fogadásuk komoly szervezést igényel: szállásról, beilleszkedésről, nyelvtanulásról is gondoskodni kell, ráadásul sokszor nagyon fiatal gyerekekről van szó. Ez még inkább megmutatja, hogy milyen fontos az összetartó egyetemi közeg.

Mennyire tud közösséggé válni egy ennyire különböző hátterű hallgatói kör?

Tudatosan építjük a közösséget, mentorprogramunk is van. Ebben az idősebb tanulók segítik a fiatalabbakat. Ez a kollégiumi életben különösen fontos, és a külföldi diákoknál még inkább. Vannak évfolyamok, amelyek annyira összetartók, hogy a kevés szabadidejüket is együtt töltik, és később, a végzés után is megmarad közöttük ez a kapcsolat.

Van ma jövője a táncos pályának?

Igen, hiszen a tánc népszerűsége állandó, és a pályán túl is sokféle út nyílik meg azok előtt, akik ebből a közegből érkeznek. A diplomásaink több mint kilencven százaléka a végzettségének megfelelő területen helyezkedik el, a tanár szakosok esetén pedig gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Azonban fontos, hogy az egyetem a tánc határterületei felé is nyisson, például a táncmedicina vagy más kapcsolódó szakterületek irányába.

Meddig tarthat egy aktív táncos pálya?

Ez függ az adott műfajtól és a fizikai adottságoktól is. Általánosságban el mondható, hogy a kiemelt együttesekben körülbelül huszonöt aktív évvel lehet számolni, de modern táncban akár negyvenöt-ötvenéves korig is színpadon maradhat valaki. És ami legalább ilyen fontos: a táncos múltból hozott fegyelem, kitartás és munkabírás más területeken is kamatoztatható.

Mit ad a tánc annak, aki mégsem marad ezen a pályán?

Nagyon sokat, mivel a tánc nemcsak hivatás, hanem személyiségformáló erő is. Fegyelemre, empátiára, együtt működésre tanít. Megtanít felelősséget vállalni a másikért, és ad egy belső rendet, ami a mai, szétszórt és túlterhelt világban különösen nagy érték. Éppen ezért a tánc nemcsak annak fontos, aki ebből fog élni, hanem annak is, aki „csak” tanulja, mert örömöt, tartást és közösségi élményt ad.

Kinek ajánlanád ezt az utat?

Annak, aki valóban szereti a táncot. Ez a legfontosabb. Ha ehhez jó adottságok, kitartás és nyitottság társul, akkor a tánc nem pusztán kemény munka lesz, hanem boldogságforrás is. Olyan élmény, amit később a művész a közönségnek is tovább tud adni. És a tánc sokszínű világában mindenki megtalálhatja azt a formát, amely hozzá a legközelebb áll.

Fodorné Molnár Márta

  • Balettművész, balettpedagógus, koreográfus és egyetemi tanár.
  • Művészi pályáját követően a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatója, 2011-től a Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézet igazgatója. 2020-tól rektori kinevezéséig az intézmény rektorhelyettese. 2021 augusztusa óta az egyetem rektora, 2026 januárjától a Művészeti Egyetemek Rektori Székének elnöke.
  • Szakmai munkáját több rangos díjjal ismerték el, köztük Harangozó Gyula-díjjal, a Magyar Érdem rend Lovagkeresztjével és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„Szeretném azt csinálni, amit igazán kedvelek” – diákinterjú Tari Tiborral, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tanulójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az egyetem előtt mikor döntötted el, hogy merre tanulsz tovább?

Már 14-15 éve, tehát az általános iskolás évek óta része az életemnek az atlétika és úgy általában a sport. Ráadásul a családban is sokan ide, a Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre jártak, az édesapám nővére és a nagybátyám is. Így szinte egyértelmű volt, hogy ezt az irányt választom, és ide jövök továbbtanulni.

Mik a tapasztalataid az egyetemmel?

Vannak kihívások, de szerintem a szak jól felkészít arra, amit később szeretnék csinálni. Sok gazdasági és jogi tárgyunk van, mellette a különböző sportágak ismeretét is megkapjuk. Olyan, mintha részben egy gazdasági iskolába járnánk, csak sportos közegben. A sok elmélet mellé pedig jut egy kis gyakorlat is, ami jólesik. A jogi órák számomra kicsit szárazabbak voltak, ezeket éreztem a legnehezebbnek, de odafigyeléssel és rendszeres munkával ezeket is telje sítettem. A leginkább pedig a sportszakmai órákat szeretem.

Ha rossz napod van, kik segítenek?

Nagyon sok barátom jár ide, és az évek alatt is sok új barátságot kötöttem. Elég bejönni az egyetemre és találkozni velük – azonnal jobb kedvem lesz. Ez egy elég zárt, családias egyetemi közeg, mindenki ismer minden kit. Nagyon jó a hangulat, ami önmagában sokat segít a nehezebb időszakokban.

Hogyan látod a jövődet, a szakmai pályádat?

Egyelőre szeretnék itt maradni a sportmenedzseri mesterszakra. A későbbiekre nézve az a legfontosabb, hogy olyan munkám legyen, amit szeretek, – bár az sem mellékes, hogy meg tudjak élni belőle. Leginkább a sportesemény- és rendezvényszervezés területe vonz. Az egyetemi éveim alatt több lehetőségem is volt ebbe belekóstolni, és nagyon élveztem. Alkalmi jelleggel dolgozom is ezen a területen, sportrendezvénye ken szoktam besegíteni, illetve egy másik cégnél is van néha dolgom. Szerintem egyetem mellett hasznos belekóstolni a munka világába, de ez csak akkor működhet, ha jól osztjuk be az időt.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„A siker akkor a legigazibb, ha másokat is felemel” – diákinterjú Nándori Gellérttel, az SZTE kereskedelem és marketing alapszakos hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az érettségi előtt mi alapján döntöttél, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Az érettségi előtt még nem voltam száz százalékig biztos abban, merre szeretnék továbbtanulni. Több lehetőség is vonzott, és mivel ezek viszonylag közel álltak egymás hoz, nem volt könnyű a döntés. Egy dolgot viszont tudtam: Szegeden szeretnék maradni, mert szeretem a várost, itt vannak a barátaim, és jólesik ez a nyugodt, mégis lehetőségekkel teli közeg. Miután a helyszín megvolt, a gazdasági szakok között vacilláltam. Több felsőbb éves ismerősömet is megkérdeztem, és elmentem a nyílt napokra, hogy jobban átlássam, mit is nyújtanak az egyes szakok. Végül a szívemre hallgattam, és a kereskedelem és marketing szakot választottam – ez tűnt a legizgalmasabbnak és leginkább hozzám illőnek. Az MCC-vel még a gimnáziumban találkoztam, amikor a Középiskolás Programot hirdették. Elmentem egy rendezvényükre, és rögtön megtetszett a légkör, az emberek, a szemlélet. Idővel bekapcsolódtam az országos eseményekbe is – táborok, kirándulások, tanulmányutak –, és ezek rengeteg élményt, tapasztalatot, barátságot adtak. Már akkor tudtam, hogy ha lehetőségem lesz, az egyetemi éveim alatt is az MCC közösségében szeretnék maradni.

Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányaid során, illetve majd a munkaerő piacon?

Szerintem az egyik legfontosabb a nyitottság. Az oktatóink mindig azt mondják, azt szeretjük, ha csillog a szemetek – és ezt teljesen átérzem. Jó látni, mennyi érdeklődő, fejlődni vágyó ember vesz körül. Emellett szükség van kezdeményezőkészségre és felelősségvállalásra is, főleg akkor, amikor például diákok által szervezett rendezvényeket bonyolítunk le. Az MCC nagy hangsúlyt fektet a kritikus gondolkodás és az önismeret fejlesztésére – például a hír- és médiaelemző kurzusokon, valamint a mély önismereti foglalkozásokon keresztül. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját határainkkal és prioritásainkkal, mert az egyetemi élet sokrétű, és időnként lemondá sokkal jár. Én a középiskolai évek alatt tanultam meg, mennyit vagyok képes vállalni, és hogyan tudom beosztani az energiámat. Úgy gondolom, ezek a képességek – ha kiegészülnek az egyetemen megszerzett szakmai tudással – komoly versenyelőnyt jelentenek a munkaerőpiacon.

Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon? Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem mellett?

Egyszer egy előadó azt mondta: „Egy egyetemistának három dolog közül kettőt kell választania – alvás, tanulás, szociális élet.” Viszont erre mindig azt válaszolom: én mind hármat akarom, sőt még kettőt hozzá is adok – önfejlesztés és mozgás. Ez persze nem mindig egyszerű, és nagy önismeretet igényel. Próbálok heti legalább egy napot pihenésre és feltöltődésre szánni, ha nem is mindig sikerül úgy, ahogy eltervezem. A természetben töltött idő különösen feltölt, szeretek megfigyelni minden évszakot és azok egyedi szépségeit. A barátaimmal és a barátnőmmel töltött minőségi idő is fontos, ezek adják a lelki egyensúlyt. És ha csak kevés időm van, akkor apró jutalmakkal motiválom magam: egy jó séta, egy finom kávé vagy egy edzés a konditeremben mindig segít kikapcsolni. Az érdeklődési köreim közül még az üzleti világot emelném ki, ami mindig is foglalkoztatott. Már középiskolásként is rengeteg vállalkozói témájú eseményen vettem részt, és hamar megszületett bennem a vágy, hogy egyszer én is alkossak és értéket teremtsek. Most még keresem, milyen irányban szeretném ezt megvalósítani, de addig is aktívan tanulok: követem a vállalkozói közösségeket, startupokat, és ha tehetem, igyekszem minél inkább belelátni a működésükbe. Ez a gyakorlati tapasztalat sokat ad, megtanít arra, milyen kihívásokkal jár egy valódi vállalkozás vezetése és hogyan lehet hosszú távon gondolkodni.

Mik a terveid a jövőre nézve? Milyen munkahelyet képzelsz el magadnak?

A rövid távú célom, hogy az alapképzés után elvégezzem a mestert is, és a marketing területén a legjobbak közé tartozzak. Szeretnék egy profi marketinges csapatban dolgozni – akár egy hazai, akár egy nemzetközi válla- latnál –, és idővel vezetői szerepben is kipróbálnám magam. Hosszabb távon viszont mindenképp saját vállalkozást szeretnék. Olyat, ami nemcsak üzletileg sikeres, hanem valódi értéket is teremt az embereknek. Hiszem, hogy a siker akkor a legigazibb, ha másokat is felemel.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a kereskedelem és marketing képzés melletti döntésben, és mit üzennél azoknak, akiket frissen vettek fel a szakra, akár az SZTE-re?

Eleinte (sokakhoz hasonlóan) engem is a matematikai tanulmányok aggasztottak, de kellemesen csalódtam a szakon: a tantárgyak teljesen jól abszolválhatók. Az egyetem nagyon sokat segít a hiányosságok pótlásában, szóval az emiatti aggodalom senkit ne tartson vissza az álmai követésétől. Ha valaki bizonytalan, mindenképp menjen el egy nyílt napra vagy tájékoztatóra, mivel ott tényleg pontos képet kap arról, milyen ez a képzés, és egy ilyen esemény rengeteget segíthet a döntésben. A frissen felvetteknek pedig azt üzenem, hogy ismerkedjetek a felsőbb évesekkel. Ők elképesztően segítőkészek és rengeteg jó tanácsot adnak – sok kellemetlen helyzettől megkímélhet, ha hallgattok rájuk.

Nándori Gellért

  • A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának kereske delem és marketing alapszakos hallgatója, az MCC Egyetemi Program résztvevője.
  • Érdeklődése középpontjában a marketing, a vállalkozás- és önfejlesz tés, továbbá a közösségépítés áll.
  • Szenvedélye a természet és a sport.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„A lehetőség mindenkinek adott, viszont élni is kell vele” – diákinterjú Tóth Péter Marcell-lel, a Debreceni Egyetem mechatronikai mérnök hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mi alapján döntöttél, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

A továbbtanulással kapcsolatban az első, ami felmerült bennem, hogy a BSc idején mindenképpen szeretnék a Debreceni Egyetemen tanulni. Ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult. Mindig is érdekelt a matematika, az informatika és a fizika világa, és ennek a háromnak a keresztmetszetében találtam meg a mechatronikát mint továbbtanulási irányt. Foglalkoztatnak a közgazdaságtani tudományok is, de mindig a nagyobb kihívással járó utat szoktam választani, ezért maradtam a műszaki tanulmányoknál. Az MCC-ről egy kedves barátomtól és családjától hallottam először. Sokat meséltek a rengeteg lehetőségről és érdekes kurzusokról, kiegészítve azzal, hogy mindenképp jelentkezzek én is. Azóta is hálás vagyok ezért a biztatásért, hiszen meg adott nekem számtalan élményt és megannyi őszinte barátságot.

Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen? Te tisztában vagy a saját erősségeiddel?

Szerintem nagyon fontos, hogy akármit tanul vagy csinál az ember, az energiáit és az idejét is jól tudja beosztani. Ez egy olyan készség, amiben mindig van tér fejlődni, főleg az én korosztályomnak, amelynek a telefonnal annyiféle módon elterelődhet a figyelme. Emellett fontos, hogy kritikus gondolkodással álljunk a kérdésekhez és a tényekhez. Én például szeretek gondolkozni azon, hogy egy adott megoldás hogyan lehetne még jobb. És mindig keresem azokat a komfortzónámon kívül eső kihívásokat is, amik a képességeim mellett elő tudják hozni a még fel nem fedezett erősségeimet is.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a mechatronikai mérnöki képzés melletti döntésben, és mit üzennél azoknak, akiket frissen vettek fel a szakra, akár a Debreceni Egyetemre?

A mechatronikai mérnök szak azért jó választás, mert utána széles körben lehet elhelyezkedni a szakmában. A hallgatók belelátnak a sokrétű mérnöki tudományokba, amelyekből később kiválaszthatják, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Debrecenben pedig kiemelkedő mértékben a gyakorlati oktatást helyezik a középpontba, ami rengeteget számít a tanulásban és majd a munkaerőpiacon is. A képzés második felében már szinte teljesen eltűntek a lexikai számonkérések, és felváltották őket a projektfeladatok, beadandók, gyakorlati számonkérések. Ezek amellett, hogy sokkal reprezentatívabbak a tudásunkat illetően, jóval élvezhetőbbek és érdekesebbek is. Az idén átadott épületszárnyban hat modern műszerekkel felszerelt labor szolgál helyszínként a mechatronikai mérnök szakos hallgatók méréseihez és gyakorlati óráihoz. A frissen felvetteknek azt tanácsolom, hogy mindenképp használják ki azokat a lehetőségeket, amiket az egyetem biztosít, akár a laborok eszközeiről, akár tanulmányi utakról van szó. A lehetőség mindenkinek adott, viszont élni is kell vele.

Gyakran mondják, hogy a mérnöki tudományok tanulása minden időt lefoglal a hallgatók életéből, te mégis versenyszinten vitorlázol. Hogyan tudod összeegyeztetni a kettőt?

A legfontosabb az időmenedzsment. Több területen kell helytállnom, tekintve, hogy a képzés mellett az MCC Egyetemi Programjában is részt veszek. Olyan típusú hallgató vagyok, aki az órákon sajátítja el a szükséges tudás nagy részét, és ez nagyon sokat segít abban, hogy az egyetemen kívüli időmet másra is tudjam fordítani. Természetesen az egyetemi beadandókkal és számonkérésekkel is sokat kell foglalkozni, de az MCC-s évek alatt már megtanultam, hogy miként tudom a legjobban beosztani az energiámat. És még a hétvégéket is ki tudom használni: a vitorlázás ugyanis nagyrészt ekkorra esik, a vonatút pedig Debrecen és Révfülöp között épp elég hosszú ahhoz, hogy az egyetemi, illetve MCC-s feladataimra kellő időt tudjak fordítani.

Hogyan kezdődött a vitorlázás iránti szenvedélyed, és hogy jutottál a nemzetközi versenyekig?

Annak idején pár barátommal rátaláltunk egy vitorlástáborra Zamárdiban, ahol az első két nyaramon táborozóként, majd három szezonon keresztül oktatóként voltam jelen. Nagyon sok boldog élmény köt ehhez a táborhoz, és a mai napig szívesen látogatok el hozzájuk, ha a környéken járok. Majd az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem az MCC Egyetemi Programját, ahol már az első évemben találkoztam a vitorlázás lehetőségével. Egy nagyon befogadó és segítő kész csapatra találtam mind az oktatók, mind a többi hallgató részéről. Annyira magával ragadott ez a közösség, hogy idén tavasszal szinte minden második hétvégét Révfülöpön töltöttem. Végül sikerült bekerülnöm az MCC kékszalagos csapatába. A versenyen való indulás gyerekkorom óta óriási álmom volt, és ez idén megvalósult, ráadásul egy nagyon szép eredménnyel. A legfrissebb büszkeségünk a J/70 országos bajnokságon elért abszolút 3. és amatőr 1. helyezés, amivel kvalifikáltuk magunkat a jövő évi világbajnokságra. Az atlanti-óceáni versenynek (ARC) szintén az MCC-s csapattal vágunk neki, a legendás magyar vitorlázó, Fa Nándor és a Generációk Találkozása projekt megálmodója, Kovács Zoltán vezetésével. Ennek keretében indulunk a versenyen, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a tapasztalat és a mérhetetlen mennyiségű tudás átadására két generáció között. Ez egy rendkívüli esély, hogy emberi leg és a vitorlázás terén fejlődjünk, miközben 68 számtalan élménnyel gazdagodunk. (x)

Tóth Péter Marcell

  • A Debreceni Egyetem harmadéves mechatronikai mérnök szakos hallgatója.
  • Az MCC Közgazdasági Iskolájának másodéves diákja.
  • Amatőr vitorlázó.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„A képzéshez mindenképpen szükséges egy bizonyos szintű szenvedély is” – diákinterjú Biró Dominikkal, a BME mérnökinformatika alapszakos hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították a szak- és egyetemválasztásodat?

Általános iskolás korom óta érdekel a programozás, így biztos voltam benne, hogy ehhez kapcsolódóan szeretnék továbbtanulni. A vágyam egy mérnöki pálya volt, így nem igazán merült fel kérdés az egyetem és szak párosításával kapcsolatban: egyértelműen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és az ottani mérnökinformatikus alapképzést választottam, ahol azóta a harmadik évemet töltöm.

Volt valaki, egy tanár vagy példakép, aki különösen inspirált, hogy a mérnökinformatika irányába kanyarodj? Mivel, hogyan tudod motiválni magad, amikor nehézségekbe ütközöl?

A középiskolai testnevelő tanáromnak, a „Jóságos Pista bá”-nak sokat köszönhetek, rengeteget motivált az órákon és azokon kívül is. Jelenleg úgy gondolom, hogy betartottam azt, amit ígértem neki: nem lettem „tápos csirke”, hanem sokat küzdöttem, és küzdök azóta is az álmaimért, ezért tartok ma itt. Ha nehezen megy valami, vagy teljesen elakadok, akkor természetesen először megpróbálkozom a hagyományos kecske- áldozással. De ha ez nem segít, akkor bizony a fejemet leszegve, nagyobb erőbedobással csinálom tovább a dolgomat, mert a határidő az határidő. Ráadásul még a testmozgást sem hagytam el, az is segít a mindennapokban.

Mit gondolsz az egyetemmel párhuzamos munkavállalásról vagy akár a duális képzésről? Ha jól tudom, te is dolgozol, nem a szakhoz kapcsolódóan – hogyan fér ez meg a képzéssel együtt időben és leterheltségben?

Akár a tanulmányokhoz kapcsolódva, akár bármely más területen dolgozik valaki egyetem mellett, az szerintem mindenképpen egy remek tapasztalatszerzési lehetőség. Viszont figyelni kell, mert ha nem jól osztja be az ember az idejét, akkor nagyon hamar kiéghet. Én egy teljesen más irányt követek jelenleg a munkában, Szabó Balázs Bandájában vagyok turnéstábtag. Itt olyan szempontból jó a beosztásom, hogy túlnyomó többségében csak hétvégén kell dolgoznom, így ez maximum annyiban befolyásolja az egyetemi tanulmányaimat, hogy hét közben előre kell készülnöm.

Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem és a munka mellett? Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon?

Ez változó, mindig nagyban függ a számonkérések és a munka mennyiségétől. Gyakran előfordul, hogy közel semennyi szabadidőm nincs, de vannak olyan napok is, amikor meglepően sok. Viszont legyen bármilyen kevés időm is, heti 3–4 alkalommal igyekszem lejárni az edzőterembe, mivel ez a fajta fizikai aktivitás segít kiszakadni a minden napjaimból. Amikor nem dolgozom, akkor mindig nyitott vagyok egy (vagy több) sörre is. Amit pedig sosem hagyok ki, az a kedvenc focicsapatom meccse és az éppen aktuális IndyCar-futam.

A rohamosan fejlődő MI-ben inkább lehetőségeket vagy akadályokat látsz a tudományos életre, a mérnökinformatikusi munkára, esetleg kutatásokra nézve?

Én egy remek lehetőséget látok benne mint asszisztens. Hibakeresésre tökéletes, én még kreatív ötletek, funkciók kitalálására, bővítésére vagy nagyon egyszerű, monoton, unalmasabb feladatok automatizálására szoktam használni. Ezekben szerintem egészen megbízható, nem nagyon tud rontani. Azonban a közepes nehézségű kódolós vagy egyéb összetettebb feladatokban még gyakran hibázik, rosszabb esetben pedig inkább több kárt okoz, mint hasznot.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Mesterképzésben jelenleg nem gondolkodom, inkább a munka világába szeretnék ki lépni a diploma megszerzése után. Szerintem ebben a szakmában a tapasztalat többet ér, mint még pár év az egyetemen. Mindenképpen szoftvertervezéssel és -fejlesztéssel szeretnék foglalkozni, lehetőleg a számítógépes grafika területén. Nem baj, ha nem jön össze elsőre, viszont a fő célom mindenképpen ez.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a mérnökinformatikus képzés mellet ti döntésben? Milyen kompetenciákra van szükség itt, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munkaerő piacon?

A logikus gondolkodás elengedhetetlen a képzésen és a munkaerőpiacon, ezt tartom egyébként a saját erősségemnek is. A magas stressztűrő képesség is fontos, hiszen magasak az elvárások mind a képzés során, mind pedig a cégeknél, ahol mérnökinformatikusokat keresnek. Általában gyorsan, közeli határidőkkel, de egyben hatékonyan és jól kell dolgozni, legyen szó házi feladatról vagy munkahelyi projektről. A képzéshez mindenképpen szükséges egy bizonyos szintű szenvedély is. Ha csak azért választja az ember, mert szeretett játszani a középiskolai informatikaórán vagy mert a szülők azt mondták, hogy ez biztos neki való, akkor jó esély van rá, hogy „kihullik” már rögtön az első évben. Viszont ha valaki tényleg odateszi magát, elkötelezett, valóban ezt akarja, akkor szerintem ez egy szép és jövedelmező szakirány. Ha pedig az embert már felvették a képzésre, akkor szuper, már csak a neheze van hátra! Kicsit komolyabbra fordítva a szót, ezt a néhány évet végig lehet csinálni anélkül is, hogy megerőltetnéd magad fizikából, viszont ezt nem ajánlom. Segít megérteni a világ működését, amiről vagy amiben majd később modellezni kell.

Biró Dominik

  • Harmadéves mérnökinformatikus hallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
  • A szakon belül a számítógépes grafikára specializálódott.
  • Az egyetem mellett Szabó Balázs Bandájában turné- stábtag.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Technológiai fejlesztések és hallgatóközpontú szemlélet – interjú Lőrincz Gergővel, az intézmény szolgáltatási és brandigazgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mely értékek mentén definiálható leginkább a Széchenyi István Egyetem? Miben látja az intézmény legnagyobb erősségét?

Egyetemünk meghatározó ereje abban rejlik, hogy egyszerre képviseli az innovációt, az erős gyakorlati fókuszt és a hallgatóközpontú szemléletet. Szoros együttműködésben dolgozunk hazai és nemzetközi vállalatokkal, így képzéseink folyamatosan a munka erőpiac valós elvárásaihoz igazodnak. Hallgatóink olyan tudományterületeken átívelő tudást kapnak, amellyel azonnal értékteremtő módon tudnak belépni a szakmai életbe. Emellett rendkívül fontos számunkra az összetartó közösség és az inspiráló nemzetközi környezet – ennek az ötvözete teszi intézményünket nem csupán modern, hanem jövőformáló egyetemmé, ahol az oktatás, a kutatás és az ipar összekapcsolódik.

Milyen változásokat hozott az egyetemi megújulás az intézmény számára? Milyen fejlesztések voltak az elmúlt időszakban?

Az egyetemi megújulás határozottan kiszélesítette az intézményünk mozgásterét és megerősítette az autonóm működésünket. Önállóbb döntéshozatali kereteket kaptunk, amihez több forrás és lehetőség társul. Ennek köszönhetően rugalmasabban reagálhatunk a globális oktatási és gazdasági trendekre. A megújulás eredményeként az elmúlt években olyan fejlesztések indultak el, mint az ipar és az akadémia kapcsolatát katalizáló Győri Innovációs Parkunk építése – amelynek az első ütemét két éve adtuk át –, az újonnan létrejött MedTech Campusunk révén az egészségügyi-egészségtechnológiai infrastruktúra bővítése vagy épp az az agrártechnológiai szintlépés, amit az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karunkon valósítunk meg. Sikerrel újítottuk fel az olyan meghatározó létesítményeinket, mint a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karunk épülete, a kontinens legrégebben, 1818-ban alapított agrár-felsőoktatási intézményének otthont adó óvári várat, de zalaegerszegi, járműipari fókusszal működő campusunkon is számos laboratóriumot, oktatási és kutatási épületet avattunk fel. Ezek a beruházások a hallgatóinknak nyújtott képzések minőségét, a kutatás-fejlesztést, illetve a vállalati és társadalmi együttműködések elmélyítését egyaránt szolgálják – erősítve az egyetem szerepét a régió innovációs központjaként.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösséget és az oktatók kapcsolatát a fiatalokkal? Milyen arányban maradnak a hallgatók mester- vagy doktori képzésre?

A Széchenyi István Egyetemen élénk, sokszínű és befogadó hallgatói közösség működik, az oktatók és a diákok mindennapi munkáját pedig a közvetlen együttműködés jellemzi. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok motiváltak legyenek, jól érezzék magukat és könnyebben megtalálják a saját szakmai útjukat. Intézményünk számára a hallgatói életpálya támogatása nem az első egyetemi évben kezdődik, hiszen a fenntartásában olyan általános és középfokú oktatási intézmények is megtalálhatók, mint az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum vagy a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola. Mindemellett a szakképzésből is kivesszük a részünket, egyetemünk az okleveles technikusi képzések terén már húsz középiskolával és kilenc szakképzési centrummal működik együtt. A fiatalok így már a felsőoktatásba való bekapcsolódás előtt a közösségünk részét alkotják, tanulmányaik sikeres folytatásához pedig számos lehetőséget biztosítunk nekik. Ennek a támogató légkörnek köszönhető az is, hogy hallgatóink hosszú távon is kötődnek az intézményhez. Az elmúlt évek tendenciája, hogy egyre többen folytatják a tanulmányaikat mesterképzéseinken, a megújult doktori képzéseink pedig lehetővé teszik, hogy a legtehetségesebbek a mesterszak alatt elkezdjék PhD-tanulmányaikat – így jelentősen nő a doktori iskoláinkban maradó, tudományos pályát választók száma.

Milyen támogatást kapnak az elsőéves hallgatók, mire számíthatnak a gólyák a kezdeti időszakban? Milyen tanácsot adna nekik?

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a középiskolás korosztályt meg szólítsuk: számos felvételi előkészítő programmal, nyílt napokkal, pálya orientációs lehetőségekkel segítjük az átmenetet a középiskolából az egyetemi életbe. Fontos számunkra, hogy a gólyáink már az induláskor biztonságos és támogató közegbe érkezzenek, így az első félévben szocializációs és tanulásmódszertani kurzusok segítik a beilleszkedést, a mentorprogram keretében pedig tapasztalt hallgatók vezetik be őket az új környezetbe. Már a kezdetektől lehetőség van bekapcsolódni egyetemi szervezetekbe, amelyek közösségi és szakmai élményeket, értékes kapcsolatrendszert kínálnak. Az első évesek emellett az egyetem által biztosított Gólya ösztöndíjra is pályázhatnak, amely jelentős anyagi támogatást nyújt számukra az új helyzetükhöz való alkalmazkodásban. Azt tanácsolom a gólyáknak, hogy legyenek nyitottak: a tanulás mellett éljenek az intézmény adta lehetőségekkel, fedezzék fel, mi inspirálja őket igazán, és merjenek aktív szereplői lenni az egyetemi életnek.

Milyen perspektívát kínál a Széchenyi István Egyetem a fiatalok számára? Milyen lehetőségekkel élhetnek az intézmény támogatásával?

Egyetemünk olyan inspiráló és modern környezetet biztosít, amelyben a diákok amellett, hogy a tanulmányaikban kibontakoztathatják a tehetségüket, sokrétű kulturális, közösségi és sportlehetőségekkel élhetnek. Nemzetközi színvonalú győri campusunkon minden egy helyen megtalálható: az oktatás, a kutatás és a szabadidős szolgáltatások egyaránt a fejlődést és az egyetemi élet teljességét biztosítják. Hallgatóink széles körű vállalati partnerkapcsolataink révén könnyen juthatnak gyakornoki vagy akár hosszú távú munkalehetőségekhez, amelyeknek köszönhetően valódi munkaerőpiaci tapasztalatot szerezhetnek. Intézményünkben fontosnak tartjuk a tudományos diákköri mozgalom népszerűsítését és a hallgatói kiválóság támogatását pályázatokkal, ösztöndíjakkal. Az egyetem – többek között kompetencia- központjai révén – ösztönzi az innovatív gondolkodást, lehetőséget teremt startup- és spinoff-vállalkozások indítására, valamint a kutatási és fejlesztési projektekbe való aktív bekapcsolódásra. A Digitális Fejlesztési Központunk kiváló példa erre: az élen járó technológiákkal foglalkozó egység már olyan fejlesztésekhez járult hozzá, mint egy díjnyertes környezetbarát permeteződrón, egy telerehabilitációs egészségügyi platform vagy épp a Kékszalag vitorlásversenyen használt nyomkövető rendszer. A központ munkatársainak mintegy hatvan százaléka hallgató, akik ezekbe a projektekbe bekapcsolódva értékteremtő módon veszik ki a részüket az innovációs tevékenységből.

Hogyan építik be a munkaerőpiac elvárásait a képzésekbe, és miért keresik szívesen az itt végzett szakembereket a vállalatok?

Szorosan együttműködünk a munkaerőpiac szereplőivel, hogy a képzéseink valóban a piaci igényekhez igazodjanak. Kiemelt partnereink között található a Győrben autó-, motorgyárat, fejlesztő- és szolgáltatási központot működtető Audi Hungaria, az űripari és védelmi technológiai stratégiai ágazatok meghatározó vállalata, a 4iG, Magyarország piacvezető logisztikai szolgáltatója, a Waberer’s, a járműipari technológia egyik legmeghatározóbb szereplője, a Bosch, valamint a telekommunikációs szektor olyan vezető szereplői, mint a Telekom vagy a Huawei. Képzéseink tanácsadói testületeiben neves iparági szakemberek vesznek részt, így közvetlen visszacsatolást kapunk az aktuális elvárásokról és trendekről. Hallgatóinkat egyetemi és céges ösztöndíjak is segítik, emellett a duális képzési forma lehetőséget ad nekik arra, hogy már a tanulmányaik alatt értékes gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. A nálunk végzett fiatalokat a vállalatok a gyakorlatorientált tudásuk, az idegen nyelvi készségeik és az innovatív szemléletük miatt alkalmazzák előszeretettel – sokszor már a tanulmányaik alatt is. A cégek visszajelzései pedig azt mutatják, hogy a széchenyis diploma valódi versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Lőrincz Gergő

  • 33 éves, párkapcsolatban él.
  • Közgazdászdiplomáját a Széchenyi István Egyetemen marketingszakértő ként szerezte.
  • Kezdetek óta a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási területein dolgozott, korábban a Karrier Iroda vezetőjeként, kreatívvezetőként, a Pályaorientációs és marketing központ vezetőjeként, most pedig a Szolgáltatási és brandigazgatóság igazgatójaként.
  • Közreműködésével nyerte el az egyetem a Hallgatóbarát Egyetemért díjat 2023-ban.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Elhivatottság, felkészültség, kiállás – diákinterjú Poczkodi Patrikkal, a Miskolci Egyetem osztatlan jogász hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Támogatott tartalom.

Mi alapján döntöttél, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Alapvetően érdekelt a jogászi hivatás, foglalkoztatott a társadalmi felelősségvállalás kérdése. Hogy miért Miskolcot választottam, arról az MCC győzött meg, de ez egy érdekes történet. Nyáron beszélgettem MCC-sekkel. Elmondtam, hogy megjelöltem a Miskolci Egyetemet is. Kérdezték, hogy szeretnék-e csatlakozni a programjukhoz? Sorolták, hogy mennyi lehetőséget kapnék az MCC-től: plusz tudást, külföldi ösztöndíjakat, szálláslehetőséget. Aztán elmentem egy eseményükre, egy kerékpártúrára, és nagyon megtetszett a közösség. Így átírtam a sorrendet, a Miskolci Egyetem az első helyre került, és most itt vagyok, immár harmadik éve.

Az egyik ilyen lehetőséget a vitaversenyek jelentették. Hogyan kell ezeket elképzelni? Miként hasznosíthatók az elsajátított készségek a jogászi pályán vagy a hétköznapokban?

Voltak kételyeim ezzel kapcsolatban, hogy miért is hasznos, de aztán minél többet vitáztam, rájöttem, hogy retorikai, érveléstechnikai szempontból ez rendkívül jó. Ezekre pedig minden nap szükség van: egy állásinterjún, a lehetőségek kihasználásában vagy a ranglétrán való feljebb lépésben fontos a kiállás, a logikus érvelés. Amikor erre rájöttem, még az MCC junior képzésének első félévében, akkor jelentkeztem egy nemzetközi vitázásra. Már rögtön kellett is érvelni, hogy miért szeretnék bekerülni a csapatba, és ez sikerült is: volt lehetőségem Ljubljanában, Bécsben, illetve Amszterdamban is vitázni. Alapvetően magyar csapatokat kell elképzelni, a versenyre az MCC saját teameket delegált. És így más nemzetek különféle csapatai ellen érveltünk, méghozzá brit parlamenti vitaformátumban: van egy nyitó kormány, egy nyitó ellenzék, majd egy záró kormány és egy záró ellenzék. Nyolc ember vitázik egymás ellen, és a bírói panelt kell arról meggyőzni, hogy miért a te csapatod érvelése nyerő a másik hárommal szemben. Ehhez szükséges logika és kognitív készségek is, amelyek szintén nélkülözhetetlenek a mindennapokban, pláne a jogi területeken. A jövőben diplomáciai területen szeretném folytatni a pályafutásomat, és talán ott a legfontosabb, hogy a szakemberek megfelelően képviseljék az ország érdekeit.

Ezeken kívül milyen készségekre, képességekre van szüksége annak, aki jogászi pályára, azon belül is a diplomácia útjára lép?

Magabiztosabban a jogászképzésről tudok beszélni. Úgy gondolom, hogy kell egy magas szintű társadalmi érzékenység, illetve vágy és kreativitás ahhoz, hogy a problémákra reagálhasson. Emellett kiemelendő, hogy humán beállítottságú legyen, kitartó és monotonitástűrő. Például szokás mondani, hogy az első évben a római jog dönti el, hogy kiből lesz jogász. Azt meg kell tanulni úgy, ahogy van, hiszen később arra épül a polgári vagy a büntetőjog rengeteg része. És miután napokig, hetekig kitartóan magolta, a vizsgán magabiztosan elő kell adnia, majd később érvényesülnie a jogon belül. Kettesekkel is végig lehet menni nyolc év alatt a képzésen, de akkor a végén már nem fogja szeretni, amit csinál. Márpedig az fontos, ezért is emeltem ki a társadalmi érzékenységet. Aki megszereti a jogot és szeretne is a társadalomért tenni, annak ezt a társadalom meghálálja. A diplomáciai hivatásra áttérve, ott is nagyon fontos az érveléstechnika és a kiállás. Tudni azt, hogy te nemcsak saját magadat vagy a családodat képviseled, hanem egy egész országot. És nagyon fontos a szeretet is: ha valaki diplomáciával foglalkozik, akkor a szívének a helyén kell lennie, mert egy teljes ország érdekeit viszi a vállán, annak próbál lehetőségeket teremteni, és ez egy erkölcsi viszonyt hoz létre. Szükség van kapcsolatépítési készségekre, szakmai elhivatottságra, mély lexikális tudásra, felkészültségre a hazájáról és arról az országról is, ahol képviseli Magyarországot.

A diplomácián belül mik a pontosabb terveid a jövőre, munkahelyre nézve?

Ebben az irányban két út létezik. Az egyik a karrierdiplomácia, amihez el kell végezni a diplomáciai akadémiát akár Magyarországon, akár Bécsben vagy Genovában – viszont akkor akkreditált diplomata lesz, és a külügy osztja be, hogy az illető hová megy dolgozni. A másik út, ha a kapcsolati tőkéjét mozgósítja: ha valakivel jóban van, nagyobb esélyekkel pályázhat bizonyos pozíciókra, és akkor abban marad. Számomra ez a vonzóbb, az én érdeklődési köröm az Egyesült Államok, elsősorban oda mennék szívesen, hiszen ezen ország kultúrájában, múltjában, gazdasági és társadalmi lehetőségeiben mélyültem el leginkább. Viszont a posztszovjet régió is rendkívül érdekel, a kultúrája és a gazdasági lehetőségei, főként Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán. Ezeknek jelentős a gazdasági relevanciája a mai világban.

A képzésben vagy az MCC programjában milyen lehetőségeid vannak az ehhez szükséges nemzetközi kapcsolati háló kiépítésére?

A Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vagyok a másodéves diákja, és ebben rendkívül sok lehetőség rejlik. Az MCC-nek köszönhetően Washingtonban egy konferencián vettünk részt, ahol a republikánus szenátorokkal tudtunk beszélgetni, emellett a Hungary Foundation, illetve rengeteg más, az amerikai közéletből ismert nagynevű szervezet képviselőivel találkozhattunk. Voltunk egy konferencián Cambridge-ben is, ahol megadatott a lehetőség, hogy előadjam az akkori kutatásomat. Fantasztikus élmény volt kiállni a neves egyetemen professzorok, doktoranduszok, diákok elé, és beszélni arról, hogy Magyarországnak mekkora a befolyása a konzervatív világfilozófiában. Nagyon jó érzés volt utána pozitív visszajelzéseket kapni a hallgatóságtól. Kijuthattam Üzbegisztánba és Kazahsztánba is OKH formájában, így a kazahsztáni Pénzügyi Egyetem professzoraival is alakult ki kapcsolatom. Vagy amikor Almatiban voltunk, az ottani magyar főkonzulátuson a magyar diplomatákkal nemcsak szakmai, de bizalmi kapcsolat is létrejött. Az MCC azon túl, hogy kiviszi a diákokat, biztosítja, hogy szakmailag networkingeljenek, fejlődjenek azáltal, hogy például beszélgetnek a főkonzulátus vezetőjével. Továbbá meg is lehet kérdezni, hogy van-e gyakornoki lehetőség, ezáltal akár ott lehet dolgozni a közeljövőben. Az ember egy szimpla beszélgetéssel sokszor többet tud elérni, mint ha leülne és tanulna évekig valamiről.

Hogy látod, miért éri meg egy egyetemistának, egy jogászhallgatónak csatlakozni az MCC-hez?

Ahogy az MCC jelmondata is tartja: „Bonus intra, melior exi!” Ha az ember jóként érkezik, kiválóként távozik. És szinte biztosan kijelenthető (már csak a pontszámokat nézve is), hogy a jogászképzésre jók érkeznek, és számukra az MCC tudja a legtöbbet nyújtani. A hallgatók részt vehetnek szakkollégiumok eseményein, tudományos diákkörökben, és ami a legfontosabb, az MCC-vel gyakorlatilag egy második egyetemet végeznek el, hiszen a képzés annyira széles palettájú. Emellett a belső kapcsolatépítés is jelentős. Akik bekerülnek az MCC-be, azokból szinte biztosan fontos emberek lesznek a jövőben – ezáltal a legnagyobb kapcsolati tőkét pont azok a társaink adják, akikkel napi kapcsolatban, barátságban állunk. A jogászi hivatás önmagában is nehéz, de én mindenkinek ajánlani tudom, hogy az MCC-t vállalja be mellé. Ha valaki jobban el akar mélyülni, akkor a Jogi Iskola tud ebben segíteni, ha külkapcsolatokkal akar foglalkozni, akkor Nemzetközi Kapcsolatok Iskola vagy ha gazdasági ismeretekkel, akkor a Közgazdasági Iskola való neki. Jogászok százával, ezrével végeznek évente Magyarországon, de az MCC közülük ki tudja emelni az embert, és olyan lehetőségekhez juttatni, amelyekről korábban álmodni sem mert.

Poczkodi Patrik

  • A Miskolci Egyetem jogász osztatlan képzésének hallgatója.
  • Aktívan vesz részt az MCC Egyetemi Programjában, azon belül is a Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájában.
  • Hazai és nemzetközi kapcsolatokat is szerzett az MCC-nek köszönhetően.
  • 16 évesen kezdett vízimentőként dolgozni előbb a Balatonon, majd Amerikában.

(x)

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

A rendészeti pályákon is elvárás ma már az MI használata – interjú Kovács Gáborral, az NKE Rendészettudományi Karának dékánjával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

A mai fiatalok számára mi teszi, teheti vonzóvá a rendészeti pályát?

Az értékrendjük eltér a korábbi generációkétól, ezért e pálya vonzereje más tényezőkben rejlik. Ilyen a biztos állás, a kiszámítható jövő, a társadalmi megbecsülés, valamint az, hogy a munkájuknak valódi értelme van – például a közösség védelme és a segítségnyújtás. Fontosak az előrelépési lehetőségek, a specializáció és a modern technológia alkalmazása, mint a drónok vagy az MI-alapú rend szerek. Bár a rendészet hagyományosan hierarchikus, a fiatalok értékelik a munka–magánélet egyensúlyát és a támogató vezetést.

Nehezebb-e a mai fiatal generációt megszólítani, mint a korábbiakat?

A fiatalok megszólítása több szempontból kihívást jelent. Más kommunikációs csatornákat használnak, ahol a rövid, vizuális és hiteles tartalmakat részesítik előnyben. Gyorsan kiszűrik a puszta marketinget, ezért a valós történetek és személyes élmények hatásosabbak. Kevésbé vonzza őket a tekintély és az uniformis, inkább a társadalmi hasznosság és az önmegvalósítás lehetősége. A rendészetnek ki kell emelnie azokat az értékeket, amelyeket más pályák nem kínálnak: a biztonságot, a hivatástudatot és a közösség szolgálatát

Milyen szakembereket képeznek, és évente mennyien végeznek a karon?

Az itt végzettek elsősorban a rendészeti ágazat szerveinél helyezkednek el: rendőrség, Büntetés-végrehajtási Szervezet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Idegen rendészeti Főigazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti szférában. A karon 2300 hallgató tanul, és minden évben mint egy hétszázan végeznek.

Milyen alapvető készségekre van szüksége annak, aki valamelyik rendészeti pályát választja?

A rendészeti pálya nem csupán szakmai tudást, hanem speciális személyes kompetenciákat is megkövetel. Ez a hivatás összetett: egyszerre igényel fizikai felkészültséget, pszichológiai stabilitást, jogi ismereteket és technológiai nyitottságot. Aki ezt az utat választja, annak folyamatosan fejlesztenie kell magát, hogy lépést tartson a változó kihívásokkal.

Mennyire jellemző a túljelentkezés a karon, és melyek a legkurrensebb képzések?

A kar képzéseire minden évben jelentős a túljelentkezés, az idén a nappali munkarendű bűnügyi és rendészeti alapszakokon átlagosan 10–11 százalékos. A legnépszerűbbek a rendőri szakirányok, közülük is a közrendvédelmi rendőr vezetett közel 20 százalékos túljelentkezéssel, ezt követte a közlekedésrendészeti rendőr 14, majd a bűnüldözési 12 százalékkal. A levelező munkarenden szintén ki emelkedő a rendőri szakirányok iránti érdeklődés, különösen a bűnügyi nyomozó képzésen, valamint az igazgatásrendészeti, a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szakirányon.

Vannak speciális bemeneti követelmények az alapképzésben?

Alapvető feltétel az emelt szintű érettségi legalább egy felvételi tárgyból, ez a katasztrófavédelem szak szakirányait és a tűzvédelmi mérnök szakot kivéve minden alapképzési szakon kötelező. Emellett a felvételi eljárásban legalább 280 pont elérése szükséges, szintén kivétel ezalól a katasztrófavédelem szak, ahol 240 a minimumpont. A nappali munkarendes tisztképzések – amelyek négyéves képzési idővel működnek – további szigorú kritériumokat írnak elő. Speciális követelmény a fizikai, egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat, valamint a pályaorientációs beszélgetés, amelyeknek a sikertelensége esetén a felvétel nem lehetséges, még kiváló tanulmányi eredmények mellett sem. A felvételt követően a hallgatóknak rendészeti alapfelkészítésen kell részt venniük, amely fizikailag és mentálisan is megterhelő, a célja pedig a fizikai állóképesség fejlesztése és a rendészeti szocializáció alapjainak megteremtése. A levelező munkarendű alapképzések túlnyomó része belső pályázású, így ezekre kizárólag a rendvédelmi szervek hivatásos állományából lehet jelentkezni.

A karon tanult és itt is dolgozik Gulyás Michelle rendőr főhadnagy, olimpiai bajnok öttusázó is. Kivételes eset ez, vagy mások is számíthatnak rugalmasságra az egyetemen kívüli életük menedzselésében?

Gulyás Michelle rendőr főhadnagy pályafutása kiemelkedő és példaértékű. A kar alapelve nem a különleges bánásmód, hanem a jogszabályokon és belső eljárásokon alapuló támogató rendszer működtetése. Az RTK-n létezik hallgatói és oktatói sportprogram, valamint tanulmányi kedvezmények rendszere (pl. kedvezményes tanulmányi rend, vizsgaidőpontok rugalmas kezelése), amelyet elsősorban kiemelkedő sportolók, versenyzők, illetve speciális élethelyzetben lévők vehetnek igénybe. A rugalmas megoldások szabályozott keretek között elérhetők.

A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az egyetemen vagy az önök karán?

Karunkon a mesterséges intelligencia megjelenik a kutatásokban és az oktatásban is. A cél, hogy a hallgatók felkészüljenek az MI által hozott technológiai és biztonsági kihívásokra. Ennek részeként a kar rendszeresen szervez szakmai konferenciákat, ahol bemutatják az MI alkalmazását a rendészetben, a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a titkos- szolgálati műveletekben. A kutatások olyan területekre fókuszálnak, mint az okosbörtön-technológia, a katasztrófa- kockázatok csökkentése és a Smart Police prediktív rendszerek. A kutatási irányok között kiemelt szerepet kap az MI alkalmazása a tűzvédelemben, a bűnüldözésben és az adatbiztonságban. Az oktatásban megjelent a mesterségesintelligencia-modul, amely a technológiai alapok mellett az etikai kérdéseket és a gyakorlati alkalmazásokat is tárgyalja.

Hogyan segítik a gólyák beilleszkedését? Milyen a karon a közösségi élet?

A beilleszkedést szervezett programok és az aktív hallgatói közösség egyaránt segíti. Hagyományőrző események, sport-, tudományos és kulturális programok biztosítják, hogy az egyetemi évek élményekben gazdagok legyenek. A diákok beilleszkedését különösen elősegíti, hogy szakaszokba és tankörökbe vannak beosztva, osztályfőnöki rendszer mellett. Ez nemcsak a szakmai és fegyelmi alapokat adja meg, hanem erős közösségi élményt is teremt, amely meghatározza a későbbi évek csoportkohézióját.

Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésükre?

A felvételi rendszer a megjelölt képzéseket sorrendben vizsgálja, így ha az első helyen nem sikerül bekerülni, a jelentkező esélyt kap a második vagy a további helyeken megjelölt képzésre. A biztos bejutás érdekében érdemes több rendészeti szakirányt is megjelölni, hiszen a rendészeti pályán belül a végzést követően lehetőség van az átjárhatóságra. Ha a pályázó nem nyert felvételt, a következő felvételi eljárásban az esélyek növelése érdekében érdemes jobb eredményű emelt szintű érettségi vizsgát tenni vagy nyelvvizsgát szerezni. Ha az alkalmassági vizsga nem sikerült, érdemes olyan képzéseket is megjelölni, amelyek nem igényelnek ilyet, például a magánbiztonsági alapszakot. Mivel a képzéseink nagyon nép szerűek, és ezt a 400 pont feletti ponthatárok is tükrözik, érdemes a felvételire alaposan felkészülni és a lehető legjobb eredményekre törekedni.

Kovács Gábor

  • 1989 és 2008 között oktató, szakcsoportvezető, majd tanszékvezető volt a Zrínyi Miklós Nemzet védelmi Egyetem Határőr Tanszékén.
  • 2008 augusztusától az RTF, majd az NKE RTK Rendészeti Vezetéstudományi Tanszékének egyetemi docense, 2019-től tanszékvezető egyetemi tanára.
  • 2021-től a Rendészettudományi Kar dékánja.
  • 2012–2019 között az NKE oktatási rektorhelyettese.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

A levelező képzés előnyei és hátrányai

Igen, a levelező képzés legnagyobb előnye az idő-faktor. Az órákat, előadásokat tömbösített formában hétvégente tartják – egyes egyetemeken néha péntekenként is –, így magad oszthatod be az egyetem-munka-magánélet ördögi háromszögét.

Természetesen a mesterképzés esetén valamivel gyakrabban élnek a hallgatók ezzel a lehetőséggel, hiszen az alapdiploma megszerzése után elhelyezkedtek valamilyen munkahelyen.

A levező képzés előnyei

Több intézmény manapság már videófelvételen rögzíti óráit, amik bármikor visszanézhetők különböző felületeken. Így akár a hétvégi bejárás is mellőzhető, persze a zárthelyik kivételével. Elmosódnak a földrajzi határok, az egyetem nem igényel akkora elköteleződést. Albérlet helyett elég autóba ülni vagy tömegközlekedésre szállni azokon a bizonyos napokon – már, ha nem külföldön, vagy nem az ország átellenes csücskében van az intézmény.

Vannak egyetemek, ahol csak önköltséges levelező képzéseket indítanak, de létezik államilag finanszírozott verzió is. Utóbbi esetében nehezen megszerzett pénzed zsebedben maradhat, nem kell tandíjra költened. Sőt, levelezőn átlagosan alacsonyabbak a ponthatárok, mint nappalin. Nagyobb eséllyel nyerhetsz el támogatott helyet.

Nincs semmi különbség a nappalis és levelezős diplomák között. Nem kell attól rettegni, hogy kevesebbet érsz a munkaerőpiacon, főleg, hogy a szerzett okmányodban nem lesz feltüntetve, hogy azt te levelező képzésen szerezted.

A tagadhatatlan hátrányok

Vannak természetesen a levelező képzésnek hátrányai is. Az egyik, hogy akik ezt a fajta képzést választják, semmilyen ösztöndíjra nem jogosultak.

Ami azonban ettől sokkal fontosabb, hogy szemináriumok hiányában felmerül, hogy beszélhetünk-e átfogó tudás elsajátításáról? A szemináriumi órák a nappali tagozatos képzések legerősebb pontjai. Itt szerezhetik meg a hallgatók az elméleti előadásokat kiegészítő gyakorlati tudást. A levelezősök ezzel szemben szakirodalmakra támaszkodnak, a tömbösített órákon kívül onnan szerezhetik meg az elméleti tudást – már, ha akad idejük, kedvük, energiájuk efféléket olvasni.

Ott van még az egyetemi közösségi élet kérdése, amiből egy levelezős általában teljesen kiszorul. A levelezős társak persze tarthatnak néha egy-egy összejövetelt, ez azonban ritkán szokott jól működni egy teljesen tömbösített, reggel nyolckor kezdődő nap után, úgy, hogy hétfőn már munka van.

A vizsgaidőszak különösen megterhelő lehet a levelezősöknek. Hozni kell az elvárt szintet a munkahelyen, mellette meg készülni kell a vizsgákra. Előfordul, hogy szabadságot kell kivenniük, csak azért, hogy felkészülhessenek, különösen a szakdolgozatírás és az államvizsga idején.

Összességében: ha most csak levelező tagozatra kerültél be a felvételin, ne csüggedj, a diplomád nem fog kevesebbet érni. Sőt, akár dolgozni is elkezdhetsz a tanulás mellett. Adj neki egy esélyt, próbáld ki, és ha nem tetszik, az első adandó alkalommal jelentkezz át nappali képzésre!

Ha pedig a későbbiekben gondolkodsz váltáson, és esetleg egy-két év nappali tagozat után szeretnél majd elkezdeni dolgozni a tanulmányaid mellett, könnyen mérlegelheted, mi éri meg számodra igazán.

Agypörgető ételek: mit együnk a jobb mentális teljesítményért?

Egyetemista leszel ősztől? Ezek a kihívások várnak rád

Távol az otthontól – változni fognak a dolgok

A legtöbben nem abban a városban járnak egyetemre, ahol felnőttek, vagy az addigi életüket töltötték. Ha teljesen idegen számodra a környezet, kezdj el ismerkedni a várossal és a főbb útvonalaiddal (például vonat- vagy buszpályaudvar – albérlet/kollégium – egyetem). Elsőre biztosan furcsa és szokatlan lesz az új helyzet, de ahogy telik az idő, egyre inkább otthon fogod érezni magad.

Önállóság minden téren – változni tudni kell

Egyetemistaként már senki nem fog a kezedet fogva terelgetni és emlékeztetni, hogy milyen határidős feladataid vannak, mit nem szabad elfelejtened. Ha nem otthon folytatod az életet, gondoskodnod kell a bevásárlásról, az étkezésedről, a kollégiumi vagy albérleti díj fizetéséről, és neked kell megoldanod a felmerülő problémákat is. Ez otthonról kiszakadva elsőre ijesztőnek tűnhet, de hidd el, bele fogsz jönni!

A reggel 8 nem jelenti törvényszerűen a becsengetést egy egyetemista számára

Az egyetemen már te fogsz felelni a saját időbeosztásodért. A tárgyak felvétele az első nagy megpróbáltatások közé tartozik, ugyanis sokszor a gyorsaság (és a szerencse) dönti el, milyen előadásokat sikerül felvenned. Ha összeáll az órarended, látni fogod, hogy lesznek olyan napok, mikor az első órád csak késő délelőtt kezdődik, és az utolsó néha este ér véget, de azon sem kell csodálkoznod, ha hosszabb szünetek telnek el két előadás között.

Két egyetemi előadás között van lehetőség ismerkedni a várossal is (Fotó: 123RF)

A január és a június biztosan nem lesznek a kedvenc hónapjaid

Hogy miért? Mert ilyenkor zajlik a két félév egy-egy vizsgaidőszaka, ami sokszor a megfeszített tempóról és az éjjel-nappal tanulásról szól. Elcsépelt dolognak tűnhet, de ne hanyagold el a tanulást a szorgalmi időszakban, így kevesebb dolog fog egyszerre a nyakadba szakadni.

Érdemes már előre tervezgetni, milyen sorrendben veszed fel a vizsgákat, mert nem könnyíted meg a saját helyzetedet, ha egy napra kettő is jut belőlük. Ha nem szeretnél magadnak többletkiadásokat, tartsd szem előtt, hogy sok esetben a pótvizsgák díjkötelesek! De, hogy ne csak rossz dolgokat mondjak: Ha jól osztod be az idődet és gyorsan leteszed a vizsgákat, több időd marad lazítani a következő szorgalmi időszak előtt.

Egyetemista lét – van élet az előadásokon túl is

Itt az idő, hogy mindent megismerj! A pezsgő egyetemi élet sok mindent tartogat számodra a tanuláson túl is, tele van lehetőségekkel és izgalmas programokkal, amiket nem érdemes kihagynod. Ha nyitott vagy az ismerkedésre, sok barátra tehetsz szert, izgalmas és érdekes emberekkel találkozhatsz, új hobbikat kereshetsz, megtalálhatod, hogy mi érdekel téged igazán.

Ha a kezdeti megpróbáltatásokon túl vagy, az első félév a legkönnyebb, hiszen a beilleszkedésről és az egyetemi élet megismeréséről szól, nem kell még komoly kutatásokat végezned, nem nyomaszt még a szakdolgozat megírása. Készülj fel, használd ki a lehetőségeidet és vesd bele magad az új életedbe!

Minden, amit érdemes tudnod az ELTE megújult kollégiumairól

Az egyetemi kollégiumok fejlesztése fontos cél az ELTE vezetése számára, kiemelt szerepe van az oktatási-nevelési célokban. A magas színvonalú hallgatói lakhatás megteremtése szociális funkciója mellett esélyegyenlőséget, tanszabadságot, sportolási, művelődési lehetőséget nyújt. 2015 óta az ELTE szinte összes kollégiuma megújult teljesen vagy részlegesen kormányzati, uniós vagy saját erőforrásokból. 

A Márton Áron Szakkollégium felújítása

A budapesti Márton Áron Szakkollégium felújítása két ütemben zajlott. Az első ütemben 2020 és 2022 között az elsősorban a külhoni magyar hallgatók számára lakhatást és szakmai képzést biztosító kollégiumban 518 férőhely újult meg.  A most befejezett második ütemben 7,8 milliárd forintból a tornaterem, a karbantartó épületek, a hallgatói szolgáltatásoknak otthont adó épületrész, valamint a színházterem esett át teljeskörű felújításon és további 478 hallgató számára vált elérhetővé magas színvonalú, saját fürdőszobás elhelyezés. 

Márton Áron Szakkollégium (Fotó: ELTE)

Az összesen 13 milliárdos beruházással így közel ezer hallgató számára biztosít az ELTE korszerű, legmagasabb komfortfokozatú kollégiumi lakhatást. 

A fejlesztések során a hallgatói és közösségi igények mellett a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokra is ügyeltek, ennek köszönhetően az ELTE kollégiumaiban országszerte közel 50.000 négyzetméteren több mint 3200 férőhely vált korszerűbbé és élhetőbbé. A most zárult komplex felújítási programnak köszönhetően az előző években dinamikusan nőtt az ELTE kollégiumi férőhelyeinek száma. Míg 2015 februárjában 3602 hely állt rendelkezésre, addig 2023 őszétől összesen 5110 férőhelyre bővült a kollégiumi szálláshelyek száma a Savaria Egyetemi Központ és a Márton Áron Szakkollégium kollégiumaival együtt. Budapesten jelenleg 3069 férőhely biztosított szociális alapon az ELTE kollégiumaiban.

Budapest, 2023. november 2.
Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, Diczkó Dalma, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke, Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsõoktatásért felelõs államtitkára és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja (b-j) átvágja a nemzeti színû szalagot az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Márton Áron Szakkollégium felújított épületének ünnepélyes átadásán 2023. november 2-án.
MTI/Lakatos Péter

Az ünnepélyes átadás

November 2-án a Márton Áron Szakkollégium ünnepélyes átadásán Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a versenyképes, minőségi magyar felsőoktatásról és az ehhez kapcsolódó magyar „gazdasági erőtér” szükségességéről beszélt.

Hankó Balázs aláhúzta: a magyar felsőoktatás ügyét az egész Kárpát-medencében segíteni kell. Az államtitkár véleménye szerint olyan felsőoktatási struktúrát alkalmaznak a kollégiumi fejlesztések terén is, amely egyszerre teszi versenyképessé és emeli fel az egyetemeket.

Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese köszönet mondott a támogatásokért és a magas színvonalú végrehajtásért. Kiemelte, hogy egy ilyen beruházás három szempontból is különösen jelentős. Egyrészt minden egyetem életében a hallgatói jóllét növelése egyben emeli az egyetem működésének a színvonalát is. Másrészt a munka olyan több évszázados hagyományhoz csatlakozik, amely a kollégiumokra nemcsak mint diákszállásra tekint, hanem olyan helyként, ahol az egyetemi életnek egy megnyújtott folyamata; a tanulás és kutatás továbbvitele is megtörténhet. Harmadrészt a Márton Áron Szakkollégium a határontúli hallgatók kulturális integrációjának helyszínéül is szolgál. 

A férőhelyek minőségénak alakulása az ELTE kollégiumaiban (Forrás: ELTE)

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja a megnyitó alkalmával elmondta azt is, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések eredményeképpen 

mára az ELTE kollégiumi férőhelyek 75 százaléka  legmagasabb komfortfokozatba tartozik. A kollégiumokra fordított összeg jelen értékre átszámolva közel 20 milliárd forint.

 

Az ELTE kollégiumi férőhelyeinek alakulása. (Forrás: ELTE)

 

Amit az ELTE szakkollégiumairól érdemes tudni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakkollégiumi hálózata az egyetem kiemelkedő hallgatóinak tehetséggondozását segíti. . A szakkollégisták extra kurzusokon és műhelyeken vehetnek részt, összetartó szakmai közösség tagjai lehetnek.  A szakkollégiumokhoz általában külön felvételi eljárás keretében lehet csatlakozni, melyről bővebb információt, határidőket a szakkollégiumi honlapokon találsz. 

Szakkollégiumok:

Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium: közösségi tér a társadalomtudományos kutatások és szakmai konferenciák számára

Bibó István Szakkollégium: ÁJK hallgatói számára

Bolyai Kollégium: a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajztudományok és informatika területeit foglalja magában.

Eötvös József Collegium: ELTE BTK, TÁTK, IK, TTK és GTK hallgatóit fogadja

Illyés Sándor Szakkollégium: főként BGGYK, TÓK és PPK és tanárképzésben résztvevő hallgatókat fogadja

Navratil Ákos Szakkollégium: a GTK hallgatói számára elérhető szakkollégium

 

Márton Áron Szakkollégium

Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett a Márton Áron Szakkollégium kiemelt feladata, hogy a Magyarországon tanuló határon túli hallgatóknak adjon otthont. 

Márton Áron Szakkollégium (Kép: Uniside)

Amit az ELTE kollégiumairól érdemes tudni

Az ELTE kollégiumai (Kép: Uniside)

Az ELTE kollégiumai (Kép: Uniside)

Gyakorlati információk

Az egyes kollégiumok díjairól az intézmények hivatalos weboldalain tájékozódhatsz. 

A jelentkezési időszak a felsőoktatási felvételi pontszámok kihirdetése után kezdődik meg, általában július végén, ezután egy egyhetes időintervallum áll minden hallgató rendelkezésére, hogy a szükséges igazolásokat feltöltsék a Neptun felületére. A kollégiumi felvételi eredményeket általában augusztus végén hirdetik ki. 

Szükséges dokumentumok:

hatósági bizonyítvány az egy lakcímre bejelentett személyekről (szülők)

→ a kérvényezővel egy háztartásban élőkhöz tartozó státuszok és igazolások (testvér, egyéb családtag)

→ külhoni / egészségkárosodás / képzés / tanulmányi pontok

→ lakhelytávolságért járó pontok

→ többletpontok (sport, tanulmányi, közéleti tevékenység)

→  a kérvényezővel egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme

 

 

Döbbenetes egyetemi babonák! Ismered a nagy egyetemeink híres és meghökkentő szokásait, hiedelmeit?

A legismertebb babona, amelyik mindenkire vonatkozik

Szinte minden magyar egyetemen elterjedt, hogy ha nincsen szám karakter a Neptun kódodban, akkor biztosan csúszni fogsz a tanulmányaiddal.

Fotó: 123rf

Különös állatszeretet, BME-módra

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói sajátos hagyományt őriznek évtizedek óta. A Ballagó hét keretein belül ellátogatnak a Budai Várnegyedbe, azon belül is Hadik András lovas szobrához, hogy revétlenítsék a ló heréjét, azaz eltávolítsák róla a külső vas-oxid réteget.

Egykor a szobrot rendőrök is felügyelték, de ez sem tántorította el a diákságot. A babonák fontosabbnak bizonyultak. Beszámolók szerint ilyenkor előreküldtek egy kisebb küldöttséget, akik elterelték a rendfenntartók figyelmét, hogy aztán az igazi revétlenítő csapat hozzáférhessen az emlékműhöz.

A szokás élénken jelen van gimnazista körökben is. Sok budapesti középiskolában a sikeres érettségi zálogának tartják, hogy az ember a vizsgák előtt felmenjen – ha nem is revétleníteni – de legalább megsimogatni a lóherét.

 

Divatproblémák a SOTE-s pulcsikkal, és gyógyszerész-jóslatok

Még egy olyan komoly intézmény mint a Semmelweis Egyetem sem mentes a hiedelmektől. Állítólag, ha az első néhány tanulóévedben veszel SOTE-s pulcsit, akkor egészen egyszerűen diploma nélkül maradsz. 

Persze további számos jóslat van még a köztudatban az egyetemmel kapcsolatban. Úgy tartják például, hogy az első évben kiderül, hogy kiből lesz gyógyszerész, a másodikban pedig az, hogy mikor… Ismeretes, hogy az első két szemeszter során egyértelműen megmutatkozik, kinek való ez a képzés, az azt követő kettő pedig rendkívül nehéz, hiszen rengeteg a magolandó. Aki viszont idáig eljut, az már nem szokta abbahagyni az iskolát.

 

A vonzás törvénye itt bizony nem segít…

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is terjedtek el babonák. Itt azt beszélik, hogy amennyiben a sajátodénál nagyobb rendfokozatú ruhát veszel fel magadra, akkor azt a rendfokozatot később soha életedben nem éred el.

 

Szegedi strandszezon: ruhástul a vízbe

Szegeden a fogorvos- és az orvostanhallgatók a sikeres záróvizsgát követően még ünnepi öltözetben(!) fürdőt vesznek az egyetem főépülete előtt található Dugonics-téri szökőkútban.

 

Csak óvatosan, hová lépsz…

A győri Széchenyi István Egyetemen is szembesülhetünk babonákkal. Itt az a szóbeszéd terjedt el, hogy aki rálép a Hegedűs Gyula Kollégium bejárata előtt lévő, térkővel kirakott kör középső kövére, annak egész egyszerűen nem lesz diplomája.

 

Te is ismersz ilyen vicces, különös szokást, babonát, „beavatást”? Írd meg kommentben, a legjobb kommentekkel kiegészítjük cikkünket!

Segítünk tájékozódni már az első perctől az egyetemen!

Ezekről nem árt tudnod

Mindegy, hogy milyen szakra mész, elköltözöl-e otthonról vagy sem, az egyetemi élet végtelen tárháza az újdonságoknak. Meglepetések még a felsőbb éveseket is érik, nemhogy a gólyákat. Az intézményi adminisztrációtól kezdve, a kurzusokkal kapcsolatos tudnivalókon át, egészen a társadalmi élettel kapcsolatos információkig, igyekeztünk összegyűjteni egy olyan listát, ami segíthet tájékozódni.

TDK

A tudományos diákköröket felkeresni nem csak akkor jó ötlet, ha szeretnél a szakodon egy területtel alaposabban megismerkedni vagy tudományos dolgozatot írni, hanem barátok szerzésére is jó terep.

 

HÖK

A Hallgatói Önkormányzat a hallgatók képviseleti szerve a felsőoktatásban. Egyetemi és kari szinten is működik. Érdemes már az elején utána nézned, hogy kik alkotják a hallgatói önkormányzatot, és hogy lehet őket elérni. Később évfolyamképviselő-választásra is sor kerül majd, akikhez még könnyebben fordulhatsz, ha kérdésed van.

 

Diákszervezetek

A diákszervezetek a hallgatók olyan tömörülései, amelyeket valamilyen meghatározott cél vagy tevékenység megvalósítására hoztak létre. Ha nem a tudományos munkán keresztül szeretnéd lefoglalni magad, bármilyen számodra szimpatikus diákszervezet jó alkalom az ismerkedésre.

 

Kurzusleírások

Különösen választható tárgyaknál érdemes a Neptunban vagy a tanszék honlapján elérhető anyagokat átböngészni, hogy pontosan tudd, milyen és mekkora tananyagra és számonkérésre számíthatsz az elsőre jól hangzó tárgyból. Így elkerülheted a meglepetéseket.

 

Hírhedt oktatók

Szinte, ahogy belépsz az egyetemre, azonnal megtalálnak majd az egyes oktatókról szóló rémtörténetek. Ezekre jobb, ha nem figyelsz, mert legtöbbször néhány pórul járt hallgató története jár népmeseszerű körutat. Sok aggodalomtól megkímélheted magad, ha egyszerűen felkészülsz, és elmész vizsgázni. Foglalkozz a szaftos sztorikkal, miután megvan az ötös!

 

Barátkozás

Ahogy már fent írtuk, a barátkozásra a legkézenfekvőbb terep a diákkörök és szervezetek. Ha azonban ezeket valamiért kihagyod (nem ajánlott), akkor az órák maradnak, hogy ismerősöket szerezz. Ülj le az első szimpatikus arc mellé, és mutatkozz be! Ne gondold túl, mindenki ugyanúgy új, mint te. Egy remek tipp: ha egy másik gólyával barátkozol, akkor vicces a vak vezet világtalant élménye. Ezzel szemben egy felsőbb éves haverhoz mindig fordulhatsz kérdéssel, minden bizonnyal hasznos tanácsokat tud majd adni.

 

Tanulmányi és vizsgaszabályzat

Az egyetemi éveid legfontosabb dokumentuma, minden jogod és kötelezettséged, az összes szabály ebben van összefoglalva. Egy jó hosszú jogszabályt keress az egyetemi honlapon, ezen vagy hasonló néven. Nem kell bemagolni, de érdemes ismerkedni vele, és kéznél tartani.