együttműködés – Diplomátszerzek

Tegnap Győrben kezdődött el a QS Europe Summit

A világ egyik legismertebb felsőoktatási elemző szervezete, a Quacquarelli Symonds (QS) minden évben megrendezi Európa meghatározó felsőoktatási fórumát. Az idei eseménynek június 23. és 25. között a Széchenyi István Egyetem ad otthont, amely ezzel a nemzetközi felsőoktatási figyelem középpontjába került.

A nyitónapon megrendezett „Advanced Business Skills Forum” program kifejezetten az egyetemek és a vállalatok kapcsolatára fókuszált. A résztvevők között többek között örmény, kínai, német, japán, brit, amerikai és török szakemberek is helyet kaptak, akik a járműipar, az informatika, a védelmi ipar és az innováció különböző területeiről érkeztek.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a QS jelenléte különleges lehetőséget jelent az intézmény és Magyarország számára. „Különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nemzetközi felsőoktatás meghatározó szereplőit láthatjuk vendégül Győrben” – fogalmazott.

Dr. Lukács Eszter az ipar és a felsőoktatás szoros kapcsolatának jelentőségét emelte ki. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a mai munkaerőpiacon az egyetemek feladata már jóval túlmutat a hagyományos tudásátadáson. A hallgatóknak olyan készségeket és kompetenciákat kell megszerezniük, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi környezetben is versenyképessé teszik őket. Ennek egyik legfontosabb eszköze az ipari szereplőkkel kialakított szoros együttműködés.

A Győri Innovációs Park vezetője, dr. Kolossváry Tamás arról beszélt:

[kiemelt] az intézmény innovációs ökoszisztémájában az oktatás, a kutatás és a vállalati fejlesztések szorosan összekapcsolódnak. [/kiemelt]

A park kiemelt területei közé tartozik az infokommunikáció, a járműipar és a védelmi technológia, miközben olyan partnerek vesznek részt a munkában, mint az Audi Hungaria vagy a Bosch. Elmondta azt is, hogy már zajlik a létesítmény további bővítésének előkészítése, amely új kutatás-fejlesztési infrastruktúrákat, startupközpontokat és innovációs tereket is magában foglal.

Az AI-korszak új készségeket követel

A konferencia egyik kiemelt előadója Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke volt, aki előadásában a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és az egyetemek változó szerepéről beszélt. Köszöntőjében gratulált a Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi karának, amely idén bekerült a QS szakterületi rangsorába közgazdaságtan és ökonometria területen.

„A mesterséges intelligencia át fogja rendezni a munkaerőpiacot” – Interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal

A QS legfrissebb kutatásaira hivatkozva rámutatott, hogy a technológiai átalakulás szinte minden gazdasági és társadalmi szektort érint. A jövő munkaerőpiacán ugyanakkor nem elsősorban technológiai, hanem emberi készségek jelenthetik a legnagyobb versenyelőnyt.

„A kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, az együttműködés és a gyakorlati tanulás egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia korában” – hangsúlyozta.

A szakember szerint Európa számára különösen fontos kérdés a tehetségek megtartása és a nemzetközi hallgatók vonzása, mivel a kontinens több országában jelentős demográfiai csökkenés tapasztalható. Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási intézmények kedvező eredményei mögött részben az áll, hogy erős kapcsolatokat építettek ki az ipari szereplőkkel, így közvetlen visszajelzéseket kapnak képzéseik gyakorlati hasznosságáról.

Az Audi és az egyetem közös sikertörténete

A fórum nyitóelőadását Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartotta. A vállalatvezető bemutatta a több mint harminc éve Győrben működő céget, amely ma mintegy 11 ezer munkavállalót foglalkoztat, és Magyarország egyik legjelentősebb exportőre.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a vállalat sikereinek alapját a magasan képzett szakemberek jelentik, ebben pedig meghatározó szerepe van a Széchenyi István Egyetemmel kialakított kapcsolatnak.

[kiemelt] „Hiszünk abban, hogy a kiválóság kiválóságot vonz” – fogalmazott az elnök. [/kiemelt]

Kiemelte, hogy az Audi mérnökeinek körülbelül 80 százaléka a győri egyetemen végzett. A két intézmény együttműködése 1996 óta folyamatosan fejlődik, és ma már az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a társadalmi felelősségvállalás területére is kiterjed.

A QS Higher Ed Europe Summit nyitónapjának résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja előtt. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Nemzetközi párbeszéd a jövő kihívásairól

A fórum további programjai a felsőoktatás és a gazdaság jövőjét meghatározó kérdéseket járták körül. A szakértők a mesterséges intelligencia hatásairól, a védelmi innovációkról, az informatikai fejlesztésekről, valamint az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések új modelljeiről osztották meg tapasztalataikat.

Az Egyesült Államoktól Kínáig, Japántól Örményországig érkező előadók egyetértettek abban, hogy a jövő versenyképességének kulcsa a tudás, az innováció és a nemzetközi együttműködés összekapcsolása. A győri konferencia éppen ezt a párbeszédet kívánja erősíteni Európa felsőoktatási és gazdasági szereplői között.

——

A kiemelt kép forrása: Dudás Máté / Széchenyi István Egyetem.

Innovációs kapcsolatépítés Sencsenben

A program során a Debreceni Egyetem kutatói közvetlen betekintést kaptak a dél-kínai Greater Bay Area innovációs környezetébe, ahol az egyetemi kutatás, a technológiai vállalkozásfejlesztés, a tehetséggondozás és az ipari alkalmazások szorosan összekapcsolódnak. A delegáció tagjai olyan intézményekben és vállalatoknál jártak, melyek a mesterséges intelligencia, az IoT, az oktatástechnológia, a hangalapú AI-megoldások és a digitális ipari fejlesztések területén aktív szereplők.

A Debreceni Egyetemet Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja, Bérczes Tamás Márton gazdasági és külkapcsolati dékánhelyettes, valamint Harangi Balázs tudományos és pályázati dékánhelyettes képviselte. A magyar delegáció tagjai volt még Baranyi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS professzora, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Chinese University of Hong Kong által alapított Chinese-Hungarian AIM vezetője.

„A szakmai út egyik legfontosabb célja az volt, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk arról, miként működik a világ egyik vezető innovációs térségében az egyetemi kutatásra épülő vállalkozásfejlesztés. A látogatás megerősítette, hogy az informatika, a mesterséges intelligencia, az adatalapú technológiák és az ipari digitalizáció területén jelentős lehetőségek nyílhatnak a nemzetközi együttműködésekre a közös kutatás-fejlesztési projektek, a hallgatói és oktatói mobilitási lehetőségek, az ipari partnerségek, valamint a startup- és technológiatranszfer területén” – fogalmazott Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja.

A magyar küldöttség ellátogatott a Hong Kong Science Parkba is, ahol megismerkedtek a hongkongi innovációs és technológiai fejlesztési ökoszisztémával, valamint a Chinese University of Hong Kong mesterséges intelligencia-kutatóközpontjaként működő Centre for Perceptual and Interactive Intelligence, vagyis a CPII központ működésével. A CPII kutatási területei közé tartozik többek között a gépi látás, a beszéd- és nyelvtechnológia, az ember-gép interakció, az egészségügyi mesterséges intelligencia, az okosvárosi alkalmazások és az ipari automatizáció.

A hongkongi programok során a delegáció az egyetemi laborok meglátogatása mellett az állami szféra képviselőivel is egyeztetéseket folytatott a hongkongi kormány tehetségvonzó és -támogató irodájában, a Hong Kong Talent Engage-nél (HKTE). A megbeszélések középpontjában a kétirányú kapcsolódási lehetőségek álltak: egyrészt a tehetséges magyar fiatalok kínai innovációs ökoszisztémában való megjelenésének támogatása, másrészt a kínai cégek magyarországi és európai terjeszkedésében való együttműködési lehetőségek. Emellett a felek a magyarországi inkubációs lehetőségekről is egyeztettek.

A DE szakemberei látogatást tettek a fiatal vállalkozók, technológiai cégek, kutatás-fejlesztési projektek és határon átnyúló innovációs együttműködések támogatására létrejött sencseni Qianhai EHub startup- és innovációs parkban, a Chinese University of Hong Kong kutatás-fejlesztési és technológiatranszfer-bázisaként működő sencseni kutatóintézeteiben, valamint a magas hozzáadott értékű iparágakra fókuszáló innovációs központban (CUHK InnoHub for New Quality Industries) is. Az itt zajló tevékenységek 70 százaléka AI, 20 százaléka egészségügyi, 10 százaléka pedig robotika fókuszú. Utóbbiban olyan inkubált high-tech vállalkozásokkal, köztük unikornis cégekkel is találkoztak és folytattak megbeszéléseket, mint a Tuya Smart, a LaSense Technology Limited, a Manifold Tech, a CocoRobo és a VoiceAI.

A delegáció tagjai megfigyelhették, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi kutatás, az alkalmazott fejlesztés és az ipari együttműködés egy nemzetközi kutatóintézeti struktúrában, hasznosítható ismereteket szereztek az új technológiai iparágak, startupok és egyetemi eredetű innovációk fejlődésének támogatásával, a technológiatranszfer, az ipari kapcsolatok, a startup-inkubáció és a nemzetközi kutatási együttműködések fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Nemzetközi repülőgépipari partnerrel erősít a DE Gazdaságtudományi Kara

Az oktatási együttműködés a gyakorlati képzés közös fejlesztésére, valamint a vállalati igényekhez igazodó képzési háttér további erősítésére fókuszál.

„A Gazdaságtudományi Kar fontosnak tartja, hogy a végzett hallgatóit olyan tudással, gyakorlati tapasztalattal bocsássa ki a munkaerőpiacra, amelyet az elvár, igényel. Ezért is lényeges, hogy folyamatosan bővítsük a vállalati partnerhálózatunkat, hiszen több mint ötezer hallgatónk van, és minél többüknek szeretnénk a vállalati szférában megszerezhető gyakorlati tapasztalatra lehetőséget biztosítani. Büszkék vagyunk arra, hogy az MSc-képzésünkben 15-20 fős nappali tagozatos szakokat tudunk indítani. A képzés népszerűsége döntően a duális képzésnek köszönhető. A most aláírt megállapodás pedig még több hallgatónknak jelent lehetőséget nemzetközi vállalati tapasztalat gyűjtésére, ismereteik bővítésére” – mondta a képzési megállapodás aláírásakor Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A Xanga cégcsoporthoz tartozó Aero Space Power Kft. egy dinamikusan fejlődő vállalat, amely elsősorban MRO (Maintenance, Repair, Overhaul)-megoldásokat – karbantartási, javítási és üzemeltetési tevékenységet – kínál a repülőgépipar és az energetikai szektor számára.

Fotó: DE

„A Debreceni Egyetem és a Xanga cégcsoport hosszú idő óta ápol aktív kapcsolatot. Üzleti modellünknek megfelelően infrastruktúrát fejlesztünk, létesítményeinkbe a betelepülő gyárak, logisztikai cégek pedig közvetlen kapcsolatba kerülnek az egyetemmel. Fejlesztőként ez a kapcsolat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű cégeket tudjunk az ipari parkjainkba hozni. Tudatos, stratégiai befektetéseket hajtottunk végre a repülőgép-iparágban. Az Aero Space Power révén kötött megállapodás ezzel szemben közvetlen kapcsolat. 2010-től kezdtük el a repülőtéri cargo bázis fejlesztését, 2011-ben átvettük a repülőtér üzemeltetését, 2018-ban pedig megkezdtük egy MRO repülőgép-karbantartó bázis kialakítását, 2021-ben pedig megalapítottuk az Aero Space Power-t, amely az elmúlt 5 évben óriási fejlődésen ment keresztül, ma már több mint 250 embert foglalkoztat. A jövőbeni növekedésünk kulcsa, hogy milyen munkaerő-toborzást tudunk végezni. Az ágazat fejlődése, fejlesztése ugyanakkor elképzelhetetlen az egyetem nélkül” – fejtette ki Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója.

Az Aero Space Power Kft. és a Gazdaságtudományi Kar duális képzési programjában az ellátásilánc-menedzsment, a marketing, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a pénzügy, számvitel, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés mesterképzésen tanuló hallgatók vehetnek részt.

Fotó: DE

„A vállalatunk elkötelezett a repülőgépipar legmagasabb szintű minőségi követelményei iránt. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség mellett az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA), továbbá a Kínai Polgári Légügyi Hatóság (CAAC) akkreditációjával is rendelkezünk. Ezek a minősítések is tükrözik vállalatunk szakértelmét. Büszkék vagyunk arra, hogy egy viszonylag szűk iparágban nemzetközi szinten naponta mérjük meg magunkat sikerrel. Partnerkörünk Malajziától Németországon, Franciaországon át egészen az Egyesült Államokig terjed. A munkavállalóink száma 2021 óta több mint a duplájára nőtt, forgalmunk ezzel szemben a négyszeresére” – mutatta be a vállalat eredményeit Kürthy Attila, az Aero Space Power Kft. ügyvezető igazgatója.

Bodnár Babett HR igazgató hozzátette: a vállalatnak – a mérnöki tevékenység mellett – többek között a piackutatás, a üzletfejlesztés, a beszerzés, a logisztika területén is szüksége van magasan képzett szakemberekre, hiszen a nemzetközi vámrendszerek, a számlázás, a pénzügyi tranzakciók és a könyvelés komoly szakmai tudást követel. Tapasztalataik szerint az elkötelezett munkatársak felkutatása érdekében érdemes a hallgatókat már egyetemi éveik alatt megszólítani.

Fotó: DE

Kiss Ágota, a Gazdaságtudományi Kar Számviteli Tanszékének adjunktusa felidézte, hogy az Aero Space Power Kft. szakmai gyakorlati helyet biztosított a DE GTK hallgatóinak, a pozitív tapasztalataira alapozva született meg az együttműködési megállapodás. Az első hallgató már az aláírást követő napon megkezdheti duális képzését a vállalatnál.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

DEViK 10 – kapcsolati tőke önkiszolgáló módon

„A DEViK megelőzte a korát, hiszen tíz évvel ezelőtt még nem voltak intézményünknek olyan erős innovációs és üzleti kapcsolatai, mint ma. Gályász József és Dajnoki Krisztina vezetésével a klub rengeteg új dolgot, ismeretet hozott a hallgatóinknak, az itt megmutatkozó vállalkozóknak és a városvezetésnek, egyetemi embereknek. A DEViK egy kötetlen fórum arra, hogy az oktatáson kívül a hallgatóink vállalkozói mentorokhoz tudnak jutni, különböző ötleteik megvalósításáról beszélgetni. Egy sikeres kezdeményezés, amelynek eredményeit ez a tíz év igazolja” – hangsúlyozta a DEViK – Üzleti Innovációs Klub jubileumi ünnepségén Bács Zoltán.

Fotó: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem kancellárja úgy véli: az üzleti innovációs klub az új képzésformákkal, mint a kooperatív, valamint az üzleti doktori képzés további platformokkal, témákkal bővülhet.

Fotó: Debreceni Egyetem

„A DEViK – Üzleti Innovációs Klub jubileuma nem csak egy ünnepség, hanem egy olyan közösség elismerése, amely az elmúlt tíz évben mozgásban tartotta Debrecenben az egyetemi és az üzleti világ szereplőit. A DEViK az elmúlt egy évtizedben olyan találkozási ponttá, hellyé vált, ahol hallgatók, vállalatvezetők, vállalkozók, szakemberek találkoznak, inspirálják egymást, és tapasztalataink szerint az ötleteikből valódi együttműködések, projektek születnek, sőt nem ritkán barátságok is” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

Gályász József, a Debreceni Egyetem egykori oktatója, a DEViK ötletgazdája, alapítója beszédében felidézte az Üzleti Innovációs Klub alapításának időszakát.

Fotó: Debreceni Egyetem

„Volt egy olyan érzésem, hogy amit mi a katedráról elmondunk, az nagyon fontos, de nem elég a hallgatóinknak. Olyan ez, mintha valaki könyvből tanulja az úszást, és amikor beleugrik a medencébe, ott egészen más érzései vannak. Próbáltunk egy medencét létrehozni, hogy a hallgatóink a »vízben« is megpróbálhassák megérteni az üzleti világot” – fejtette ki Gályász József.

Fotó: Debreceni Egyetem

A DEViK alapítója hozzátette: a klub folyamatosan fejlődött. Kezdetekben a hallgatói ötletek, vállalkozás-tervek átbeszélésétől, a közös gondolkodástól fokozatosan vonták be, mutatták be a vállalkozókat és alakult meg a DEViK mentor klub. Egy-egy klubeseményen 15 nagyvállalat vezetőit – akiknek az összesített árbevétele meghaladta a 300 milliárd forintot – tudták összehozni a hallgatókkal. Gályász József kiemelte: a partnervállalatok vezetői minden esetben lelkesen álltak a hallgatók kérdései elé, akik körében egyre népszerűbb lett a klub.

Fotó: Debreceni Egyetem

„Az oktatás és az akadémiai szféra nem létezik a munkaerőpiaci szereplők nélkül. A Gazdaságtudományi Kar gyakorlatfókuszú kar, fontosnak tartjuk azonban, hogy ne csak a hallgatók igényeit szolgáljuk ki. Lényeges, hogy rálátásunk legyen arra, milyen képzettséget, képességeket, tapasztalatot igényel a munkaerőpiac, mik azok az innovációk, hallgatói ötletek, amikre esetleg egy beruházás vagy befektetés épülhet. A DEViK rendezvényein – ahol az üzleti szféra az akadémiai szférával találkozik – a hallgatók kötetlenül tudnak az amúgy elfoglalt vezetőkkel egyeztetni, ez úgy gondolom, hiánypótló” – mutatott rá Dajnoki Krisztina, a GTK tudományos dékánhelyettese, a Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója, a DEViK elnöke.

Fotó: Debreceni Egyetem

A DEViK – Üzleti Innovációs Klub 2015 óta segíti a debreceni egyetemisták, pályakezdő diplomások vállalkozóvá válását, innovatív ötleteik megvalósulását. Az elmúlt egy évtized alatt több száz hallgató számára nyújtott lehetőséget, hogy közvetlenül megismerkedjen a nagyvállalatok működésével, a vállalatirányítás folyamataival, döntési mechanizmusával, a vállalatvezetők dilemmáival, sikerek, illetve kudarcok történetével. Szabó Péter, a Schaeffler Debrecen ügyvezető igazgatója mentorként vesz részt az üzleti klub munkájában.

„A DEViK kiváló lehetőséget jelent. Mentorként fontosnak tartom, hogy átadjak valamit abból a tudásból és tapasztalatból, amelyet egy nagyvállalat vezetőjeként szereztem. Folyamatosan figyeljük, hogyan látják a mai fiatalok a világot, a gazdasági életet és az üzleti szférát, és a DEViK alkalmai során mindig nagyon értékes beszélgetéseket folytatunk. Személy szerint sokat tanultam ezekből az eseményekből, és bízom benne, hogy én is tudtam útravalót adni a diákoknak” – vélekedett Szabó Péter.

A Schaeffler Debrecen ügyvezető igazgatója szerint a Debreceni Egyetemen példaértékű munka folyik, amelyből a térség nagyvállalatai rengeteget profitálnak, hiszen az intézményben felhalmozott tudás később a vállalatoknál hasznosul.

A jubileumi rendezvényről a torta sem hiányozhatott, a DEViK alapítói és a klub életében meghatározó személyiségek közösen fújták el a gyertyákat. Ezt követően a Debreceni Egyetem Mádi Bor Akadémia képviseletében Csige László igazgató ismertette a résztvevőkkel a legújabb kutatási eredményeket, majd a születésnapi ünnepség borkóstolóval és kellemes hangulatú beszélgetéssel, újabb szakmai ismeretségek és együttműködési lehetőségek feltárásával zárult.

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Egy övezet, egy út – erősödő egyetemi együttműködés

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés partnerországaiból csaknem húsz egyetem képviselői vettek részt június 12-én Csengtuban, Délnyugat-Kína Szecsuán tartományának fővárosában az idei elnöki kerekasztal-fórumon. A Debreceni Egyetemet Pető Károly általános rektorhelyettes képviselte.

Az egyetemi vezetők együttműködések elmélyítését célzó stratégiákról tárgyaltak, valamint bemutatták a munkacsoportok elmúlt időszakban elért eredményeit a fenntartható fejlődés globális előmozdítását célzó küldetés jegyében. A 2023-ban, világszerte 12 alapító taggal megalakult hálózat kilenc kiemelt területen – Big Data, fenntartható városok, ipar-innováció-infrastruktúra, tiszta víz és közegészségügy, fenntartható és smart mezőgazdaság, klímaváltozás-bolygóvédelem, megújuló és zöld energia, felelős termelés és fogyasztás, valamint digitális átalakulás és oktatás terén – fókuszál a tudományos tudástranszfer, a technológiai innovációk, valamint egyetemek közötti kutatási együttműködések elősegítésére.

Fotó: People’s Daily Online

Az egyetemi kutatási együttműködési hálózat: Egy övezet, egy út tudományos és technológiai kezdeményezésnek jelenleg 19 felsőoktatási intézmény tagja a világ több mint 10 országából, az idei kerekasztal-fórumon csatlakozott a Szecsuáni Egyetem, a Hunani Egyetem, a Bandungi Műszaki Intézet és a Taskenti Építészeti és Építőmérnöki Intézet.

Fotó: People’s Daily Online

A Csengtuban rendezett esemény egyik legfontosabb momentuma a hálózat csere- és együttműködési programjának hivatalos elindítása volt. Ennek részeként a tervek szerint létrehoznak egy innovációs alapot, melyhez a Csungkingi Egyetem évente ötmillió jüannal (csaknem 700 ezer dollárral) járul hozzá. Az alap olyan kutatási projekteket támogat majd, melyek összhangban állnak a tagegyetemek országaiban a fenntartható fejlődés főbb szükségleteivel.

Fotó: People’s Daily Online

A találkozón döntés született arról, hogy 2025 és 2027 között a Debreceni Egyetem látja el a társelnöki feladatokat, valamint a testület döntő többséggel támogatta, hogy a jövő évi elnöki kerekasztal-fórumot a Debreceni Egyetemen tartsák. Az eseményt a tervek szerint 2026 tavaszán rendezik majd.

Új távlatok a légi közlekedési képzésekben: összefog a BME és a HungaroControl

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a HungaroControl stratégiai együttműködése új szintre emeli a légi közlekedési képzések színvonalát. A megállapodás célja, hogy a hallgatók gyakorlati tudást és iparági tapasztalatot szerezzenek, miközben a kutatás-fejlesztés is lendületet kap a két intézmény közös projektjeinek köszönhetően.

Stratégiai partnerség a légi közlekedésért

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a HungaroControl együttműködési megállapodása jelentős lépés a hazai légi közlekedési képzések és kutatások fejlesztése terén. Az együttműködés célja, hogy a hallgatók korszerű, gyakorlati tudást kapjanak, miközben a két intézmény közösen dolgozik a szektor innovációját elősegítő kutatásokon és fejlesztéseken.

Több karon átívelő lehetőségek

Az együttműködés kiterjed a BME több karára és kutatási területére is. Kiemelten érinti a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar légiforgalmi menedzsment (Air Traffic Management) specializációját, de a Villamosmérnöki és Informatikai Kar is profitál belőle, különösen a radarrendszerek és akusztikai kutatások területén. A hallgatók számára ez egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a légi közlekedési iparág csúcstechnológiáit megismerjék.

Gyakorlati tapasztalat és szakmai fejlődés

A megállapodás értelmében a HungaroControl a BME hallgatói számára szakmai gyakorlatokat, projektekben való részvételt és kutatási témákat biztosít. Az iparági tapasztalatok első kézből történő megszerzése lehetővé teszi, hogy a hallgatók elméleti tudásukat közvetlenül a gyakorlatban kamatoztathassák. Továbbá a vállalat rendszeres előadásokat tart, ahol a legmodernebb technológiákat és azok alkalmazásait mutatják be.

Charaf Hassan, a Műegyetem rektora és Turi Ferenc, a vállalat vezérigazgatója. A BME és a HungaroControl partnersége példaértékű együttműködés, amely a légi közlekedési szektor minden szereplőjére pozitív hatást gyakorol. (Fotó: BME)

Közös kutatás-fejlesztési projektek

Az együttműködés részeként a két intézmény közös kutatás-fejlesztési projekteket indít. A fókuszterületek közé tartozik a légi navigáció, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint a légi közlekedési menedzsment új megoldásainak kidolgozása. Ezek a projektek nemcsak az iparági innovációt segítik elő, hanem a hallgatók és kutatók számára is új távlatokat nyitnak.

Történelmi alapok és jövőorientált célok

Az egyezmény külön aktualitása, hogy idén száz éve indult a belföldi légi forgalom Magyarországon. Az 1925-ös évforduló jól mutatja, mennyire fontos a légi közlekedés fejlődése és a korszerű földi szolgáltatások megszervezése. A HungaroControl, mint a magyar légi navigáció meghatározó szereplője, szorosan együttműködik a BME-vel annak érdekében, hogy a szakmai utánpótlás és a technológiai fejlesztések terén is élen járjanak.

A jövő lehetőségei a légi közlekedésben

Az együttműködés nemcsak a hallgatóknak nyújt előnyöket, hanem a magyar légi közlekedési iparágnak is. A BME a felnőttképzés keretében támogatja a HungaroControl munkatársainak továbbképzését, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalat szakemberei aktívan részt vegyenek a doktori képzésekben és vizsgabizottságok munkájában.

A BME és a HungaroControl partnersége példaértékű együttműködés, amely a légi közlekedési szektor minden szereplőjére pozitív hatást gyakorol. Az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalatok összhangja nemcsak a hallgatók, hanem a magyar gazdaság és ipar számára is hosszú távú előnyöket jelent. A közös munka révén a magyar légi közlekedési oktatás és kutatás új szintre léphet.

Műegyetemi, azaz BME diplomával átlagon felüli fizetésre számíthatsz!

Áldozatsegítő képzéssel bővült a Miskolci Egyetem képzési kínálata

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara folyamatosan reagál a piaci igényekre, és speciális képzéseivel biztosítja a naprakész tudást. Az 1981-ben alapított Kar az ország negyedik jogi karaként már évtizedek óta magas színvonalú képzésekkel büszkélkedhet.

Napjainkban az osztatlan jogász képzés mellett igazságügyi igazgatási, továbbá személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási alapszakkal várják a leendő hallgatókat. A mesterképzés keretében az angol nyelvű európai és nemzetközi üzleti jog, kriminológia, illetve személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak keretében tanulhatnak a felvettek. Továbbá a jogi felsőoktatási szakképzésből választhatnak a jelentkezők. Valamint az Állam- és Jogtudományi Kar lehetőséget nyújt az oklevelet szerzett hallgatók számára, hogy PhD képzés keretén belül folytassák tanulmányaikat.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara folyamatosan reagál a piaci igényekre, és speciális képzéseivel biztosítja a naprakész tudást. (Fotó: Miskolci Egyetem)

Állatvédelmi szakjogász és szakember képzés a Miskolci Egyetemen

2022-ben hiánypótló jelleggel – az országban egyedülállóként – indította az állatvédelmi szakjogász képzést az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve a Miskolci Egyetem. A képzés célja, hogy a résztvevők átfogó elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek minden olyan kérdést illetően, amely az állatvédelem témaköréhez köthető. A képzés célja ennek érdekében egyrészt az állatvédelem alapvető jogintézményeihez kapcsolódó átfogó elméleti és gyakorlati ismeretek bemutatása, különös tekintettel az állatvédelmi törvény alapvető rendelkezései, a kedvtelésből tartott állatokra, a gazdasági haszonállatokra, kísérleti állatokra és vadon élő állatokra, veszélyes állatokra, illegális állatkereskedelemre.

Ha bővebben olvasnál a képzésről, itt minden információt megtalálsz.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora még 2022-ben, a képzés elindulásakor kiemelte, hogy az állatvédelmi joganyag gyors fejlődése és az új kutatási eredmények folyamatosan megjelenése miatt szükség van arra, hogy a szakemberek, állatorvosok és jogalkalmazók naprakészen követhessék a változásokat. Ismerniük kell a legújabb módszereket, eszközöket és hatályos jogszabályokat. Az állatvédelem dinamikusan fejlődő területté vált, ezért elengedhetetlen, hogy a szakemberek sokszínű megközelítést sajátítsanak el az állatvédelmi ügyek kezelésében.

A későbbiekben állatvédelmi szakember képzéssel is bővült a skála, amelyre bármilyen felsőoktatásban szerzett diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. A képzés célja, hogy a résztvevők átfogó, készségszintű elméleti és gyakorlati jogi jellegű tudást szerezzenek minden olyan kérdést illetően, amely az állatvédelem témaköréhez köthető, ami kiterjed egyrészt az állatvédelem szervezeti rendszerével, szereplőivel, eljárásaival, valamint az állatvédelemmel kapcsolatos egyéb tevékenységgel összefüggő átfogó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére és annak egyes részterületeire vonatkozó szabályozási keretek és jó gyakorlatok megismerésére, másrészt arra, hogy a hallgatók elsajátítsák az állatvédelemhez kapcsolódó jogi jellegű tevékenységek gyakorlásához, a megszerzett ismeretek átadásához szükséges kompetenciákat.

Áldozatsegítő képzéssel bővül a kínálat

Az országban egyedülálló képzés elindításáról szóló szerződést Horváth Zita, az egyetem rektora és Tuzson Bence igazságügyi miniszter írta alá Miskolcon. Jelen megállapodás egy korábban, 2021-ben kötött együttműködést bővít ki az egyetem és a minisztérium között. A Nemzeti Áldozatsegítési Koordináló Mechanizmus célja, hogy erősítse az áldozatsegítést Magyarországon, és ennek részeként indul a szakokleveles áldozatsegítő képzés Miskolcon.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora (Fotó: Miskolci Egyetem)

„Az áldozatsegítés egy olyan hivatás, amelyhez különleges emberekre van szükség. Az áldozatsegítő központokban dolgozó emberek kemény munkája és elhivatott tevékenysége nélkül nem lehetne ezt a segítő feladatot elvégezni” – mondta Tuzson Bence, igazságügyi miniszter, a megállapodás aláírásakor.

[kiemelt]„Fontos, hogy az áldozatsegítő munka színvonalát még magasabb szintre lehessen emelni, és azok, akik ezen a területen dolgoznak, szakmai szempontból is magasabb minőségben tudják végezni munkájukat” – emelte ki a miniszter.[/kiemelt]

Az országban egyedülálló képzés elindításáról szóló szerződést Horváth Zita, az egyetem rektora és Tuzson Bence igazságügyi miniszter írta alá Miskolcon. (Fotó: Miskolci Egyetem)

A tervek között szerepel a Miskolci Egyetem és az Igazságügyi Minisztérium közötti együttműködés részeként az áldozatsegítő szakjogász képzés elindítása is.

Az áldozatsegítő képzés bemutatása

Az Igazságügyi Minisztériummal kidolgozott új képzés egy két féléves, szakirányú továbbképzés, amely az Állam- és Jogtudományi Karon, levelező tagozaton zajlik. A megszerezhető végzettség pontos neve „jogi szakokleveles áldozatsegítő szakember”. A gyakorlatorientált képzés hibrid formában zajlik, tehát az előadások nagy része online kerül megtartásra, így az ország több pontjáról is lehet csatlakozni a képzéshez. A gyakorlati órák többsége személyes jelenlétet igényel, de a levelező tagozat keretein belül péntek délután és szombatonként folyik az oktatás, lehetőséget adva a messzebbről érkező hallgatók részvételének.

A képzésre való jelentkezés feltétele egy alapképzési szakon szerzett szakképzettség és oklevél, bármelyik képzési területről. Nem szükséges jogi előképzettség, bárki jelentkezhet, aki alapképzésen sikeresen diplomát szerzett és elkötelezett az áldozatok segítésében.

A képzés célja az áldozatsegítés témaköréhez kapcsolódó átfogó, készségszintű elméleti és gyakorlati jellegű tudás biztosítása. Megismertetni a hallgatókkal a bűnmegelőzési politika, az áldozatpolitika aktuális kérdéseit, az áldozatsegítés szabályozási környezetét, intézményrendszerét, nemzetközi és hazai gyakorlatát. Az áldozatsegítés szereplőinek, az áldozatsegítést felvállaló állami és civil szervezetek feladatainak és gyakorlati működésének bemutatása. Biztosítani, hogy a hallgatók alapvető ismereteket szerezzenek az áldozattá válás magyarországi jellemzőiről, az áldozatokat (sértetteket) a büntetőeljárás során megillető jogokról és lehetőségekről, a bűncselekménnyel okozott kár megtérülési formáiról, a másodlagos áldozattá válás kockázatáról és annak elkerülési módszereiről. Kiemelt célja, hogy a hallgatók olyan kompetenciák birtokába jussanak, amely hatékonyabbá teszi az áldozatokkal való kommunikációt, együttműködést. A képzés eredményeként a szakemberek képessé válnak az áldozattá vált személyek részére eredményesebb támogatás nyújtására.

Kiemelt célja, hogy a hallgatók olyan kompetenciák birtokába jussanak, amely hatékonyabbá teszi az áldozatokkal való kommunikációt, együttműködést. A képzés eredményeként a szakemberek képessé válnak az áldozattá vált személyek részére eredményesebb támogatás nyújtására.

Ha érdekel a segítőszakma, azon belül is az áldozatsegítő képzés, a Miskolci Egyetem oldalán tudsz a részletekről tájékozódni.

Két kiemelt cél az áldozatsegítésben

Az Igazságügy Minisztérium két fontos célt fogalmazott meg az áldozatsegítéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy országos lefedettségű legyen az áldozatsegítő rendszer, a másik, hogy a szakterületen dolgozók minél magasabb színvonalon lássák el a munkájukat.

„A Miskolci Egyetemen az országban elsőként elinduló áldozatvédelmi szakreferensképzés ennek megvalósítását szolgálja” – mondta Király Nóra a szaktárca miniszteri megbízottja. Az összefogás eredményeként Miskolcon olyan magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzést kapnak az áldozatsegítés iránt elkötelezettek a két féléves program során, amely eddig hiánycikk volt a hazai felsőoktatásban.

Király Nóra, a szaktárca miniszteri megbízottja (Fotó: Miskolci Egyetem)

[kiemelt]„Az oktatási és kutatási munka szakmai elismerése fontos visszaigazolás a Miskolci Egyetem számára”[/kiemelt] – mondta az Igazságügyi Minisztériummal kötött együttműködésről Horváth Zita rektor.

„Együtt kell tudni dolgozni!” – tanulási motivációkról és soft skillekről beszélgettünk az MCC Feszten

A MOL – Új Európa Alapítvány HENCSERGŐ színpadon rendezett „Munkaerőpiaci beválás: tanulási motivációk és soft skillek” című panelbeszélgetés résztvevői a munkaerőpiaci sikerességhez szükséges készségeket és motivációkat járták körbe.

A beszélgetést Pintér Lívia, az UNIside Kft. alapítója és ügyvezetője moderálta, vendégei pedig Horváth Zita, a Tanítsunk Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Miskolci Egyetem rektora; Ludvig Orsolya, a Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója és az MCC Vezetőképző Akadémia mentor tanácsadója; Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese; valamint Farkas Dániel, a Change Agent Hungary Kft. alapítója és ügyvezetője voltak.

A panelbeszélgetés résztvevői.

Pintér Lívia a beszélgetés felvezetőjében arra világított rá, hogy az UNIside és a Siemens nemrégiben publikált közös kutatásának eredményei alapján a felsőoktatásban tanulók többsége azt kapja az egyetemen, amire számított, a kezdeti elvárásaikkal összhangban vannak az egyetemi témák és tanulnivalók. Ezzel szemben sok cég panaszkodik arra, hogy nem elég gyakorlatorientált az oktatás, az egyetemről frissen kikerült munkavállalók nem rendelkeznek azokkal a soft skillekkel, amelyekre szükség lenne a munka világában. 

Vajon az egyetemen meg lehet szerezni ezeket a készségeket? Mi motiválja az élethosszig tartó tanulásra az egyes korosztályokat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők.

 

Mik is azok a soft skillek?

Horváth Zita elsőként a nyelvtudást említette. Úgy látja, ha definíció szerint nem is egy tipikus soft skill, de minden szinten megjelenik elvárásként a munkaadók részéről az idegen nyelv, nyelvek ismerete. Emellett a digitalizáció, a szakmai tartalmak és eszközök professzionális használata is alapvető fontosságúvá vált. A Miskolci Egyetem rektora szerint a visszajelzések azt mutatják, a problémamegoldó képesség, a csapatmunka és a rendszerben való gondolkodás a leginkább kulcsfontosságúak a munkaerőpiacon. Éppen ezért a Miskolci Egyetemen vállalati szakemberek bevonásával, munkaerőpiaci kompetenciákat fejlesztő moduláris képzéssel is segítik a hallgatók fejlődését. 

Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese a legfontosabb soft skillek közé sorolta az alkalmazkodóképességet, a csapatmunkát, az új ismeretek iránti fogékonyságot, a beilleszkedési képességet, az időmenedzsmentet és a váratlan helyzetekben való problémamegoldást. 

A BME-n vannak olyan szakok, ahol kifejezetten komoly erőforrásokat fektetnek abba, hogy ezeket a soft skilleket már az egyetemen megszerezhessék a hallgatók. Ezeknél a képzéseknél a felfedező oktatás, az ismeretszerzés, nem az ismeretátadás a hangsúlyos. Dominálnak a csoportos projektmunka jellegű feladatok. 

Bihari Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a diákok – főleg a mesterképzésen résztvevők – nagy része már dolgozik az egyetem mellett, így intenzív kapcsolat alakulhat ki az egyetem és a gazdasági ágazatok között. A hallgatók élő feladatokon dolgoznak, behozzák a munkahelyükön felmerülő szakmai problémákat a projektfeladatokba. Ennek köszönhetően bizonyíthatnak a cégnél, hogy igenis képesek az adott probléma megoldására, másrészt a feladatnak köszönhetően megtanulnak csapatban dolgozni. 

„Ma már a polihisztorok ideje lejárt, nem érthet mindenki – még egy mérnök sem – mindenhez. Együtt kell tudni dolgozni!” – vallja a BME oktatási rektorhelyettese.

Bihari Péter szerint a szakirányú továbbképzések számának növelése segíti az élethosszig tartó tanulást, mint célkitűzést. Ahogy látja, inkább a rövidebb, két féléves képzések iránt van egyre nagyobb igény. A BME-n a mikrotanúsítványt adó képzések felé is nyitnak, ami még rövidebb képzés és még inkább reagál a munkaerőpiaci igényekre.

Sok diák követte figyelemmel a panelbeszélgetést.


A korai szocializáció és az élethosszig tartó tanulás fontossága

Ludvig Orsolya szerint az, hogy valaki milyen soft skillekkel rendelkezik, nagyrészt a családi háttér és a korai szocializáció eredményei. Úgy véli, a szülőknek, a testvéreknek óriási felelőssége van, hogy hogyan integrálják adott esetben egészen kicsi kortól a gyerekeket a társalgásba, a családi eseményekbe, elviszik-e közösségbe. 

A Libri-Bookline marketing és kommunikációs igazgatója szerint az élethosszig tartó tanulás arról szól, hogy valakinek még 50 évesen is van igénye arra, hogy fejlessze magát. Az MCC Vezetőképző Akadémián azt látják, hogy hozzájuk azok jelentkeznek, akik többet akarnak és ezért hajlandóak is tenni. Ludvig Orsolya szerint sok munkát és energiát igényel, de rengeteget vissza is ad egy ilyen képzés. Ahogy fogalmazott, a kérdés csak az, hogy valakinek megvan-e az igénye, hogy beletegye ezt a pluszt vagy sem.

Ahogy a többi résztvevő, úgy a marketing és kommunikációs igazgató is kiemelte, hogy a munkahelyi sikerhez fontos az alkalmazkodóképesség. Megjegyezte, hogy amikor 30 évvel ezelőtt elkezdett dolgozni, nagyon más volt a világ, a mai munkája köszönőviszonyban sincs az akkorival. Nem tudhatjuk, hogy a most felnövő generáció mivel fog később foglalkozni, de arra kell tanítanunk őket, hogy rugalmasak legyenek és újra és újra meg tudjanak újulni – véli a kommunikációs szakember.

 

A soft skillek jelentősége a munkahelyi sikerességben

Farkas Dániel, stratégiai HR-tanácsadó, L&D szakértő egy Harvard Egyetem által végzett kutatásra hivatkozva kiemelte, hogy a munkahelyi siker 85 százalékban a soft skilleken múlik. Szerinte a munkáltatók kevésbé toleránsak a hiányosságokkal szemben, mint az egyetemek, így a soft skillek hiánya munkahelyi kudarcokhoz vezethet. A tanácsadó szerint hiába stabil valakinek a tudása, hiába kiemelkedő szakmailag, borzasztóan meg tudja nehezíteni a munkahelyi sikerességet, hogyha a tudás felhasználásának mikéntje nem elég jó. Kiemelte, hogy a cégek egyre inkább felismerik a tehetséggondozás fontosságát, és külön képzéseket biztosítanak a jövő vezetőinek. Farkas Dániel szerint a munkavállalók motiváltsága és hozzáállása kulcsfontosságú a képzések sikerességének szempontjából.

 

Fontos a cégek és az egyetemek együttműködése

A panelbeszélgetés során az is szóba került, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a hazai egyetemeket és munkaerőpiacot a fiatalok számára. A multik mellett a hazai nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások is egyre vonzóbbak a már említett UNIside-Siemens kutatás szerint és még inkább azzá válhatnak, ha megfelelően támogatják a tanulást és a szakmai fejlődést. A motivált és jól képzett munkavállalók itthon tartása érdekében fontos, hogy a cégek és az egyetemek közötti együttműködés tovább erősödjön, és a képzések minél inkább igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez, ugyanakkor – ahogy Ludvig Orsolya rámutatott – a korosztály és a generáció számára fontos a szakmai életük megalapozásához is, hogy kalandvágyukat is kielégítve külföldön is kipróbálhassák magukat.

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a soft skillek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás egymást kiegészítve kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci sikeresség és beválás szempontjából. Az egyetemek, a családok és a munkahelyek közös felelőssége és érdeke, hogy a fiatalokat felkészítsék a jövő kihívásaira, és támogassák őket a folyamatos fejlődésben.

Együttműködés a Professzorok Batthyány Köre és a Fiatalok Batthyány Köre között

Együttműködési megállapodást írt alá a Professzorok Batthyány Köre és a Fiatalok Batthyány Köre december 11-én hétfőn Budapesten azzal a céllal, hogy a két nemzeti-konzervatív értékrendet valló szervezet kölcsönösen segíti egymás tevékenységét.

Az eseményen elhangzott, hogy a szervezetek az együttműködés keretében tervezik, hogy közös előadásokat szerveznek, valamint bevonják egymást szellemi műhelyeik tevékenységébe. Terveik szerint ezek a rendezvények főként kulturális, tudományos és oktatáspolitikai elképzeléseik bemutatására, megvitatására és terjesztésére szolgálnak.

 

Budapest, 2023. december 11. Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Köre elnöke (j) és Batthyány Boldizsár, a Fiatalok Batthyány Körének kuratóriumi elnöke a két szervezet közötti együttműködési megállapodás aláírásán a Magyarságkutató Intézetben 2023. december 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Budapest, 2023. december 11.
Kollár Lajos, a Professzorok Batthyány Köre elnöke (jobbról) és Batthyány Boldizsár, a Fiatalok Batthyány Körének kuratóriumi elnöke kezet fog a két szervezet közötti együttmûködési megállapodás aláírása után a Magyarságkutató Intézetben (MKI) 2023. december 11-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

Kollár Lajos rámutatott, hogy a közös munka októberben elkezdődött Sátoraljaújhelyen a Rákóczi Táborban, a kör szervezésében rendezett tudományos, aktuálpolitikai konferencián, amelynek főbb témája az energetika, a felsőoktatás, a nemzetpolitika, a család és népesség volt.

Megállapodás a Batthyány Lajos Alapítvánnyal is

Az elnök a stratégiai megállapodással összefüggésben hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok szélesítése „kiemelt jelentőségű”. Kollár Lajos hozzátette, hogy ennek szellemiségében született megállapodás a Batthyány Lajos Alapítvánnyal, a Civil Összefogás Fórummal, a Magyarságkutató Intézettel és a Rákóczi Szövetséggel is.

Batthyány Boldizsár elmondta, hogy 2021 végén azért hozták létre a szervezetüket, hogy értékeken alapuló, hovatartozásokon, politikai, gazdasági véleményeken átívelő közösséget hívjanak életre, amely ütközteti a „belső és a külső” véleményeket.

Hozzátette: már a megalakulásukkor is partnerként tekintettek a körre mind a képviselt értékeket, mind a tevékenységüket tekintve. Megjegyezte, már feladatokat is vállaltak a kör felsőoktatási és energetikai munkacsoportjában.

A kuratóriumi elnök kijelentette, hogy a körre, annak vezetőire szellemi mentoraikként fognak tekinteni. Reményét fejezte ki, hogy a szervezetükkel való együttműködés új perspektívát adhat majd.

Mit érdemes tudni a magyarásgkutatás kapcsán?

A Magyarságkutató Intézet (MKI) interdiszciplináris kutatásokat végez a magyarság múltjával, történelmével, nyelvével, hagyományaival, kultúrájával és eredetével kapcsolatosan. A szervezet a magyar kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása alatt kezdte meg működését 2019. január 1-jén. Első főigazgatója Horváth-Lugossy Gábor (2019-2023) majd Prof. Dr. Kásler Miklós lett 2023-tól.

Az intézmény fő céljának tekinti, hogy a tudomány különböző területein született ismereteket, megállapításokat összegezze és azokat tudományos színvonalon értékelje a valószínűség legmagasabb fokán. A Magyarságkutató Intézet kezdeti terveinek megfelelően eredményeinek nagy részét online publikálja web- és közösségi oldalán, a tudományos- előadások, tartalmak videó formátumban is elérhetők, az intézet emellett nyomtatott kiadványokat is megjelentet, amelyek online bárki számára hozzáférhetők.

Az intézet és munkatársai rendszeresen tudományos konferenciák tartásával és kiállítások szervezéssel is foglalkozik.

 

Kutatás-fejlesztés: 35 milliárd forintos új pályázat egyetemeknek is

A pályázat fő fókusza három nagy témakör köré épül. Ezek az egészséges élet, a digitalizáció és a gazdaság zöldátállása. Napokon belül megkezdődik a pályázás, 400–800 millió forint igényelhető az alapesetben két év fenntartású innovációs projektekre. Szeptember 28-tól lehet beadni a projekteket szakmai véleményezésre.

Három fő fokuszterület van a friss pályázat keretében

Ahogyan a szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón kiderült: augusztus végén zárult le a társadalmi egyeztetése a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című (2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ) pályázatnak, a beérkezett javaslatok alapján módosított pályázati felhívás az NKFIH honlapján jelent meg.

A pályázat három fő területre koncentrál: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás, fenntarthatóság kérdéskörére. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs ezen a sajtótájékoztatón megismételte: a kormány célul tűzte ki azt, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. (Ennek kapcsán fogadta el nyáron a parlament a Neumann János Programot.)

Közel 80 milliárd forint van idén kutatói és innovációs támogatásokra

A 2023-as évben közel 80 milliárd forint kutatói és innovációs támogatás van a Neumann János Program intézkedéscsomagjának megvalósítására. Ennek keretében írták ki az említett Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot.

Ez elsősorban kkv-k (kis- és középvállalkozások), továbbá a velük együttműködő egyetemek, kutatóintézetek számára elérhető. Mint említettük, fő témái a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöldátállás – ezeken a területeken várják az innovatív megoldásokat, fejlesztési pályázatokat – jelentette be Hankó Balázs államtitkár (képünkön).

Hankó Balázs –  (Fotó: semmelweis.hu)

Hankó hozzátette: Magyarország a friss nyári adatok alapján kategóriát lépett: feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a hazai innovációs ökoszisztéma teljesítménye elérte az európai átlagot. A szakpolitikus a célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve a mai 6000-ről 9000-re emelkedjen a kutató-fejlesztők száma. Fontos továbbá a szabadalmak és az innovációs tevékenységet (is) végző kkv-k számának megduplázása, mert ez képes nagyobb lépésekkel előre vinni a magyar gazdaságot.

További részletek a friss pályázat kapcsán a makronom.eu oldalon olvashatók el.

egyetemi kutatás pályázat 2023- fotó:pixabay

Friss egyetemi kutatás-fejlesztési pályázatok az NKFI Hivataltól – – 35 mrd Ft keretösszeggel fotó:pixabay.com

A bajor autógyár együtt dolgozik a Debreceni Egyetemmel

Az aláírást követően Hans-Peter Kemser, a BMW Manufacturing Hungary Kft. elnök-vezérigazgatója, Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Papp László, Debrecen polgármestere, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora sajtótájékoztatót tartottak.

Képzés most és később a BMW-nél

A mostani megállapodás kerete és alapja lesz a jövőbeli együttműködés módszereinek. Nem szabad elfelejteni, hogy a BMW-nek hosszú távú tervei vannak Debrecenben, és nem meglepő, hogy magasan képzett szakemberekkel kívánnak együttműködni.

Ezt a cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon is.

Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: “A Debreceni Egyetem számára nagy lehetőség, hogy segíthet és támogathat egy ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságot abban, hogy hozzáadott értékkel évszázados hagyományt vigyen tovább.”

A sajtótájékoztatón megjelent Papp László, Debrecen polgármestere, aki szerint történelmi időszakot élünk, hiszen olyan változások, átalakulások zajlanak, amelyek következményeit, hogy milyen pozitív hatással lesznek az életükre, még az ott élők sem mindig értik. A polgármester üdvözölte, hogy az egyetem és a BMW segítségével talán sikerül a talentumokat, a tehetséges fiatalokat helyben tartani.

Volt már együttműködés a képzés színvonalának fenntartásáért

2019-ben a BMW együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Szakképzési Centrummal (DSzC). Ennek a megállapodásnak köszönhetően a duális képzés keretében szeptembertől százan kezdik meg a tanulást a BMW-nél. A tervek szerint ezt a számot a következő években háromszázra növelik.

A kép illusztráció – foto: szakmatszerzek.hu

(MTI)

fotó: szakmatszerzek.hu

A természettudományos ismeretek jelentik az alfát és az ómegát

A MOL Magyarország HR-igazgatójával készült teljes interjú a UNI in & out 2022 első számában jelent meg.

 

A Mol friss diplomás programja, a Growww jó alapja annak, hogy nagyon jók legyenek a felsőoktatási kapcsolataik. Mi jellemzi ezeket?

A Mol tevékenységei, munkatársaink munkája szerteágazó. A finomítástól a pénzügyig, a kiskereskedelemtől a stratégiai tervezésig mindenféle végzettséggel dolgoznak nálunk. Csak Magyarországon 10 ezer munkavállalónk van, több régióban jelen vagyunk, mintegy 60 telephelyen. Az egyes regionális specifikumok mellett a petrolkémia, a vegyipar, a bányászat, a műszaki területek külön mind kiemelt szerepet kapnak. Arra jöttünk rá, hogy ez nem csak hr-kérdés, és figyelembe kell vennünk, hogy minden területhez máshogy kell közelítenünk. Épp emiatt

[kiemelt]átstrukturáltuk a felsőoktatással és a középiskolákkal kötött megállapodásainkat, és stratégiában kezdtünk gondolkodni. Megnéztük, hogyan és hol tudunk az oktatási intézményekkel közös tudományos kutatásokban részt venni. Hol tudunk közös, valós üzleti példákon alapuló projektekben együtt dolgozni és milyen kutatást tudunk kiszervezni például az egyetemek felé.[/kiemelt]

A Mol-tanszékek üzemeltetése szintén ebbe a körbe tartozik. Ez a megközelítés átalakította a kapcsolatainkat, és ezekre épültek rá a további hagyományos jellegű programjaink. Mint a nyílt nap vagy a pályaorientációs nap, amelyek önmagukban kevésnek bizonyultak. Az immár 15 éves, friss diplomásoknak szóló Growww programunk csak egy szelete az egyetemi együttműködéseinknek, viszont jól mutatja a filozófiánkat. Szeretnénk minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot a tehetségekkel, és megmutatni nekik a vállalatot. Azt, hogy nemcsak a Growww keretében tudnak beülni hozzánk és gyakorlati tapasztalatot szerezni, hanem a duális képzések során is.

 

Hogyan írta felül mindezt a pandémia, mit kellett másként csinálni?

Nem hagytuk, hogy ezen programjainkat a járványhelyzet befolyásolja. Hiszünk abban, hogy az egészségvédelmi intézkedések maximális betartásával a személyes kapcsolatokat és tehetségmenedzsmentet továbbra is fenn kell tartani. Így például az elmúlt évben is 50 duális hallgatónk volt, a Growww friss diplomás programunkban 2021-ben 62-en vettek részt. Emellett hetvenhét középiskolás duális diákunk és 150 szakmai gyakorlatosunk volt a nyáron.

 

Bauer Dávid nagyvállalati kategóriában a Behaviour Magazin Az év HR-vezetője díját nyerte el 2021-ben. (Fotó: Behaviour magazin, Youtube)

Mely egyetemekkel ápol kiemelten jó kapcsolatot a Mol-nak?

 

[kiemelt]Kiemelt partnerünk a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem, a BME, a Debreceni Egyetem, a Corvinus és az ELTE, amelyekkel szoros együttműködésben dolgozunk.[/kiemelt]

Olyan területeken, mint a vegyész-, a gépész-, a villamos- és az olajmérnöki szakok, kiemelt stratégiai együttműködéseket alakítunk ki, közös kutatási projektjeink vannak.

 

Milyen kiemelhető fejlesztések vannak most, amelyek vonzóvá teszik ezeket a kutatásokat, illetve a Mol-t a fiatal, természettudományi végzettségű tehetségek számára?

Például a körforgásos gazdaság, azaz a circular economy olyan projekt, amely évtizedekre meghatározza a működésünket és érdekes a fiatalok számára is. Ez olyan új technológiákat igényel, amelyek nemcsak új képzéseket, de az előbb felsorolt szakmákra is szervesen épülő tudást is szükségessé tesznek.

 

A pandémiában hogyan használták a home office-t?

Az ország bezárása idején általános home office-t rendeltünk el. Jelenleg pedig általános szabályként hetente egy napot dolgozunk otthonról ott, ahol ez megoldható. A lezárások alatt az üzemek nem állhattak le, de ott is minimálisra csökkentettük a fizikai jelenlétet igénylő munkatevékenységeket.

[kiemelt]Azt gondoljuk azonban, hogy a home office lehet hatékony eszköz, mégis, a személyes jelenlét ereje az irodákban nem helyettesíthető. Az egymással folytatott spontán beszélgetéseknek és a folyosói rövid egyeztetéseknek: például, a „de jó, hogy eszembe juttattad” gondolatoknak, mondatoknak óriási erejük van.[/kiemelt]

Így nem tudhatjuk, hogy a heti 3-4 napos home office milyen hosszú távú hatást gyakorol a vállalatokra.

 

Mit jelentenek mindezek a frissen belépő kollégák szempontjából?

Azt még nem tudjuk megmondani, hogy a friss diplomások, a pályakezdők, amennyiben a személyes interakcióknak csak a felén tudnak részt venni, hogyan képesek beilleszkedni a szervezetbe. Nálunk vannak például komoly, pontos elsajátítást igénylő feladatok. Ahhoz, hogy valakiből művezető legyen, 5-10 éves tapasztalat kell. A Growww programunk az elsősorban irodában dolgozó friss diplomásokat célozza, és egy évig tart. Kérdés, hogy személyes jelenlét nélkül hogyan integráljuk őket a szervezetbe.

 

Az otthon töltött munkaidőben a tehetségmenedzsment-programban résztvevők munkáját is nagyon nehéz elképzelni. A mentor hogyan tud a személyes interakciónak megfelelő, mindennapos segítséget nyújtani a mentoráltjának?

A szaksajtóban már most cikkeznek a „proximity bias” jelenségről. Ez az, amikor a vezető sokkal jobban megkedveli és szakmailag is értékesebbnek tartja azokat a kollégákat, akik a közelében vannak. Azaz, ha napi szinten találkozik velük.

 

Mi van, vagy mi lesz azokkal a tehetséges munkatársakkal, akik home office-ból dolgoznak?

Alapesetben nálunk heti egy nap a home office, és ettől a közvetlen felettessel való megállapodás alapján el lehet térni. Az aktivitásokhoz rendelt munkakörnyezetet tartjuk megfelelőnek, szemben a teljes vagy 3-4 nap itthon dolgozással.

[kiemelt]Világszinten is egyedülálló csúcstechnológiával lesz felszerelve az új budai campusunk.  2022 őszétől tehát olyan okosépületben dolgozhatunk, amely minden típusú munkavégzést támogat. Ettől kezdve nem az otthoni vagy irodában való munka között kell választani, mert bármilyen munkavégzéshez a legmegfelelőbb környezetet tudjuk biztosítani.[/kiemelt]

 

„Világszinten is egyedülállóan csúcstechnológiával lesz felszerelve az új budai campusunk, 2022 őszétől tehát olyan okosépületben dolgozhatunk, amely minden típusú munkavégzést támogat.” (Fotó: Mol campus/Facebook)

 

Milyennek látják a mai fiatalokat, ha leszűkítjük ezt a természettudományos végzettségű diákokra? Mik az elvárásaik, igényeik?

Való igaz, hogy egyre nehezebb a kitartást igénylő tárgyak elsajátítására ösztönözni a gyerekeket. Ezt már az általános iskolában kell elkezdeni. A tanárok és a szülők feladata az erre fogékony fiatalokat ebbe az irányba terelni. Ma ez nem trendi. Elsősorban azt emelném ki, hogy valóban kihívás vonzóvá tenni.

[kiemelt]Ezért a diákok számára már az alap- és a középfokú oktatás keretein belül meg kell mutatni, hogy a természettudományos ismeretek jelentik az alfát és az ómegát. Itt vannak megdönthetetlen igazságok. Épp emiatt is nehéz ez, hiszen ma a relativitás kultuszát éljük. Mi ezzel szemben más értékekben hiszünk.[/kiemelt]

Ez a korosztály ugyanakkor meglehetősen kíváncsi, és ki van éhezve arra, hogy valódi, értékteremtő munkát végezzen. Igazi feladatot kell kapniuk és sok, releváns visszajelzést. Ezt nagyon igénylik, és ez az, ami a vezetőktől is pluszerőfeszítést kíván, hogy megfelelően, értékalapúan, iránymutatást adva adjanak visszajelzést, különösen a friss diplomásoknak. A fent említetteken felül 200 diákmunkásunk dolgozik minden évben, ők is valós, a képességeiknek megfelelő munkát szeretnének végezni.

 

Azt mondtuk, nehéz általánosítani azon a területen, ami a core businesshez tartozik. Mégis, mik azok a jellemzők, amelyek fontosak az önök számára? Mit várnak el a céghez belépőktől mik az alapvető elvárások képességben, tudásszintben?

A tisztességes magatartás, az ügyfélközpontú cselekvés, a képességfejlesztés, az együttműködés, az eredmények elérése. Ezek azok a magatartások, amelyekről úgy gondoljuk, ha ezek mentén működünk, akkor hosszú távon is sikeresek leszünk. Ezért a teljesítményértékelési rendszerünkbe is beépítjük.

 

Hogyan vélekednek a Mol munkáltatói márkájáról, mit tesznek érte?

A járvány előtt volt egy munkáltatói márka felmérésünk, ami azt vizsgálta, hogy mit gondolnak a cégről a munkaerőpiacon és a szervezeten belül. Fontosnak tartjuk, hogy amit kifelé kommunikálunk, azt belül el is fogadjuk és higgyünk is benne. Ezen elvek mentén alakítottunk ki három fontos tényezőt. Az első a stabilitás, amit nagyon jól bizonyít, hogy senkit sem kellett elküldenünk a válság miatt. A második az, hogy egy közösség vagyunk, egy munkavállaló átlagos nálunk töltött ideje 10 év. A harmadik pedig, hogy nálunk valóban karriert lehet építeni: magam, de több kollégám is példa rá, hogy 15 év alatt a sokadik, esetemben a nyolcadik pozíciómat töltöm be. Ezeket az értékeken alapuló elveket teljesen magunkénak érezzük.

 

Milyen olyan kiemelhető juttatási csomagjuk van, amely kifejezetten a pályakezdőket célozza, vagy számukra vonzó?

[kiemelt]Összességében elmondható, hogy a javadalmazáscsomagunk, valamint a projektek, amelyeken a fiatalok dolgozhatnak, kiegészítve mentori támogatással, vonzó számukra. A fizikai állománynak is fontos, hogy pontos karriertervet lásson maga előtt. Ezért konkrétan le tudjuk modellezni, hogy milyen vizsgarendszeren keresztül léphetnek egyre feljebb a ranglétrán.[/kiemelt]

A fiatalok egészségtudatosak, és az az egészségbiztosítás, amit nyújtunk, számukra is vonzó. De ilyen a korlátlan mobil- és internetcsomag is. 2022- től pedig átvállaljuk a 30 év alatti fiatalok diákhitelének felét, ha nálunk kezdik a karrierjüket.

 

Épp a beszélgetésünk előtti napon nyerte el nagyvállalati kategóriában a Behaviour Magazin Az év hr-vezetője díját. Mit jelent önnek ez az elismerés, és mit gondol, miért önt választotta a zsűri?

Megtisztelő és kötelez is ez a díj. Kötelez a még jobb teljesítményre, mindeközben motivál, mert pozitív visszajelzést ad arra, amit a munkatársaimmal nap mint nap teszünk, illetve teszek. Mindezt erős üzleti szemlélettel, értékvezérelve, szem előtt tartva azt is, hogy Magyarország egyik legnagyobb stratégiai vállalatát képviselhetem. Az elmúlt időben a pandémia ellenére is jó néhány projektünk megvalósult, akár az egyetemi/középiskolai kapcsolatok, akár a digitalizáció, a kompenzáció vagy a munkáltatói márkaépítés terén.

 

Újabb digitális tantermet kap a PTE

Az együttműködés értelmében a Körber informatikai szakembereinek részvételével több kurzus indul. Ezek keretében nagyvállalati IT megoldásokról és az SAP vállalatirányítási rendszerről tanulhatnak a hallgatók. A vállalat informatikai szakmai gyakorlati programot is indít az egyetemen.

A TTK a PTE harmadik kara, amely high tech tantermet kap

A Körber segítséget nyújt az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez is. Az idei évben felújítanak, és digitális eszközökkel modernizálnak egy tantermet. Így a közgazdaságtudományi, valamint a műszaki és informatikai után a természettudományi lesz a harmadik kar a PTE-n, ahol egy csúcstechnológiájú tantermet adnak át a Körber jóvoltából – tájékoztatott közleményében a PTE.

Zalay Buda, a Körber Hungária HR és Kommunikációs szegmensvezetője és Trócsányi András, a PTE TTK dékánja az aláírt együttműködési megállapodással (Fotó: Csortos Szabolcs!univpécs)

Több évre nyúlik vissza az együttműködés

A cég és a PTE közötti együttműködés még 2018-ban kezdődött. A vállalat már több éve kínál gyakorlatiorientált kurzusokat több egyetemi karon.

A műszaki és informatikai karon Körber Technológiák néven tanszéket is indított a cég. Tavaly pedig a természettudományi karon speciális informatikai feladatokra fókuszáló nagyvállalati IT-kurzus indult.

A Körber új munkatársainak tizede a PTE-től érkezik

Januárban Kompetencia Központot alapított az egyetem és a vállalat. Ennek részeként a Körber potenciális munkaadóként tovább erősíti jelenlétét az egyetemen. Katona Gábor, a cég ügyvezetője elmondta: új munkatársaik 10 százaléka már a PTE-től érkezik.

[kiemelt]Minden évben közel 100 egyetemista vesz részt a Körber gyakornoki programjaiban, duális képzésekre pedig évente rendszerint 25-30 főt fogadnak.[/kiemelt]

Szemeszterenként további 200 diáknak van lehetősége arra, hogy hegesztés- és méréstechnikai gyakorlatot szerezzen a Körbernél.

Az egyetemi-vállalati együttműködés egy másik példájáról pár napja számoltunk be. A Siemens érdekeltségi körébe tartozó evosoft Hungary szoftverfejlesztő cég közreműködésével az Óbudai Egyetemen két kihelyezett ipari tanszék jött létre.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu