Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Nem egy szokványos feladatsor volt az idei középszintű matekérettségi.
Nehézségre úgy közepesen nehéznek mondható, de az előforduló feladattípusok valószínűleg sok diákot meglephettek. Ha összehasonlítjuk a korábbi matematika érettségikkel, akkor például meglepően kevés pontot ért idén a valószínűségszámítás. Míg átlagosan 13,4 pontot szokott érni ez a témakör, idén csak 9 pontot ért és azok is nagyon alap feladatok voltak. A számtani és mértani sorozatok témakör nagyon nagy hangsúlyt kapott idén. Összesen 23 pontnyi feladat volt ebből a témából, igaz, néhány részfeladatot más módszerrel is meg lehetett oldani.
Az általam vezetett mateking.hu weboldalon az érettségi felkészítő felületünkön pontosan meg lehet nézni, hogy melyik témakör hány pontot szokott érni a matek érettségin. Az idei érettségi lényegében minden feladata rajta van a mateking top10-es listáján, vagyis elmondható, hogy a 4 évnyi gimnáziumi matematikaoktatás kb 28 témaköréből jóformán csak 10 témakör van, amit tudni kell az érettségin. Az elmúlt 10 év átlaga, hogy várhatóan 76 pont szerethető a mateking.hu oldalon közzétett top10 témakörrel. Idén ez 90 pont volt.
Látszólag tehát kevesebb tanulással is bőven meg lehetett írni a középszintű matekot. Ami árnyalja a képet, hogy maguk a feladatok néha kicsit meglepőek lehettek elsőre.
A matekérettségi “A” rész 12 darab feladata közül a gyök függvény és a halmazos feladat megfogalmazása okozhatott kisebb riadalmat, és talán meglepő lehetett a két koordinátageometria feladat, amiből viszont a “B” részben már nem volt egyáltalán.
Mosóczi András véleménye a mai matekérettségiről. (Fotó:123RF)
Évekkel ezelőtt még a koordinátageometria egy komplett 10-13 pontos feladatot ért a “B” részben, de a jövőre életbelépő NAT2020 szinte teljesen kinyírja ezt a témakört a diákok nem kis örömére.
Az idei matekérettségi “B” részében a 13-as feladat függvényekről szólt, ez nem meglepő, ugyanis évről évre egyre növekszik a függvényes feladatok súlya. Idén már 15 pontot lehetett szerezni függvényekkel az átlagos 8,6 ponttal szemben. A 14-es feladat valószínűleg sokakat meglepett, ez egy geometria feladat volt és több összetettebb gondolat is kellett a megoldásához. Ez mindenképpen az átlagos középszintnél nehezebb feladat volt.
A 15-ös feladat szinte ugyanaz volt mint az egy évvel ezelőtti érettségi 16-os feladata, és mondhatjuk hogy szinte szóról szóra minden évben várható majd egy ilyen feladat. Ez mértani sorozattal és exponenciális függvénnyel is megoldható feladattípus, ahol még a logaritmus gyakorlati alkalmazása is előkerül. A 16-os feladat egy könnyű számolós feladat volt a statisztika témaköréből, a 17-es szintén egy számolós geometria és trigonometria feladat volt, tipikus érettségi feladat a végén egy kis számtani sorozattal. A 18-as feladat pedig egy első ránézésre elrettentően hosszú szöveggel rendelkezett, de 4 viszonylag könnyű részfeladatból állt. Itt volt 5 pontért az egyetlen Valószínűségszámítás feladat a “B” részben, de volt szöveges feladat egyenletrendszerrel és egy kis gráfozás is.
Összességében nagy meglepetésre nem számíthattak azok akik a top10 legtöbb pontot érő témakörből felkészültek, amit a mateking.hu oldalon az érettségi felkészítőnkben közzétettük ezen a felületen: https://www.
Ami a jövőre is használható tanulság, hogy szinte teljesen eltűnnek a középszintű érettségiből a hagyományos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, pláne a logaritmusos és trigonometrikus meg exponenciális egyenletek. A hagyományos függvényábrázolós feladatok is kikopnak, helyettük a függvények fogalmaira építő feladatok kerülnek előtérbe olyannyira, hogy idén már csak ezzel 11 pontot lehetett szerezni.
Matematikából középszinten több mint 70 ezer vizsgázó, emelt szinten kb. 4500 diák tett írásbeli érettségi vizsgát. A középszintű matek vizsga 180 perces volt. A vizsgázóknak először (45 perc alatt) az I. feladatlapot, majd (135 perc alatt) a II. feladatlapot kellett megoldaniuk. A feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be.
A 10-12 feladatot tartalmazó I. feladatlap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. Idén többek között ilyen példákat kaptak az érettségizők: gráfok, százalék- és valószínűségszámítás, koordinátageometria.
A II. feladatlap két részre oszlott: az „A” rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmazott. Idén például függvényes és százalékszámítós példa is volt.
Kiosztják a feladatlapokat a matematika írásbeli érettségi vizsgán a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2023. május 9-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A „B” rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmazott, amelyekből a vizsgázóknak kettőt kellett megoldaniuk – derül ki az Oktatási Hivatal közleményéből. Idén egy kördiagramos, illetve egy geometriai példa, valamint egy gráfot tartalmazó feladat közül választhattak.
Középszinten maximum 100 pontot lehet szerezni a vizsgán. Az első, rövid feladatokból álló feladatrészben legfeljebb 30, a másodikban pedig maximum 70 pont jár.
A vizsgán az alábbi eszközöket használhatták a diákok:
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok, a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára – a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor– kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Az érettségire való felkészülést segítő cikkeinket itt érheted el.
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Máté Andrea, a PTE tanszékvezetőjének a bikavér témájában írt cikke is tétel lett az idei érettségin.
A Pécsi Tudományegyetem online magazinja kérdezte a PTE tanszékvezetőt, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának munkatársát. Máté Andrea elmondta: nem tudott róla, hogy cikke, amely a bikavér történetét, eredetét járta körbe, érettségi tétel lesz. Mint fogalmazott, ez hatalmas megtiszteltetésszámára.
„Fiatal kutatóként, 2003-ban publikáltam ezt az írást, melyet a Rubikon folyóirat egy reprint válogatásban 2018-ban újraközölt.”
Az egri és a szekszárdi borvidék verseng egymással, de mindkettőnek megvan a maga legendája a bikavérről. (Fotó: Unsplash)
Egy bortörténeti áttekintésről van szó, amelyben a PTE oktatója az Egri és a Szekszárdi Bikavér történetét járta körül. A cikkben a bikavér létrejöttével is foglalkozik, és ebből kiderül: az a nedű, amit 1846-ban Garay János emlegetett a Szegszárdi bordal című versében, teljesen más bor volt, mint amit ma ismerünk. A két nagy borvidék verseng egymással, de mindkettőnek megvan a maga legendája erről a karakteres borról.
„Remélem, nem volt túl nehéz feladat a cikkem elemzése a diákoknak” – tette még hozzá a pécsi egyetem Élelmiszergazdasági és Turisztikai Tanszékének vezetője.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok, a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára. A reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Magyar nyelv és irodalomból hétfőn középszinten 72 569, emelt szinten 1771 vizsgázó tett érettségit. A középszintű írásbeli vizsga 240 percig tartott. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc állt rendelkezésükre.
Az első magyar érettségi feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmazott. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták be a feladatok megoldására. Szövegértési feladatként egy borokról szóló ismeretterjesztő szöveget kaptak a diákok, amelyet értelmezniük kellett.
A szövegalkotási feladatnál választhattak, hogy egy diákszövetség titkáraként írnak ajánlólevelet a Kiváló tanuló és sportoló díj elnyeréséhez egy konkrét jelölt számára, vagy érvelést készítenek Bringázz a suliba! címmel. Ennek elvárt terjedelme 120-200 szó volt.
A második vizsgarésznél Lázár Ervin: A kovács című novelláját elemezhették, vagy összehasonlíthatták Petőfi Sándor Csokonai című versét Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versével. A választott feladat megoldásának elvárt terjedelme 400-800 szó volt.
Egy diák megkezdi a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgát a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában Pécsen 2023. május 8-án. (Fotó: MTI/Ruprech Judit)
A vizsgafeladatok megoldásakor használhattak helyesírási szótárt a diákok. A tartalomra elérhető 90 pont mellett a helyesírásra és az írásképre további 8+2 pontot kaphattak – olvasható az Oktatási Hivatal közleményében.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok, a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára – a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor– kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Az érettségire való felkészülést segítő cikkeinket itt érheted el.
Az idei érettségi szezon valójában már május 5-én elkezdődött, mivel ekkor tartották a nemzetiségi nyelv és irodalomból a közép- és emelt szintű vizsgákat. A kötelező tárgyak vizsgái azonban hagyományosan hétfőn, a magyar nyelv és irodalom érettségivel kezdődnek. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken pedig németből bizonyíthatnak a diákok.
A vizsgaidőszakban összesen több mint 74 ezer végzős középiskolás érettségizik. Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten pedig 1771 tanuló vizsgázik.
Mutatjuk a főbb tárgyakból, mikor tartják az írásbeli vizsgákat, és azokon mennyien vesznek részt közép-, illetve emelt szinten:
Magyar nyelv és irodalom
Középszinten maximum 100 pontot lehet elérni az írásbeli vizsgán. Szövegértésért 40, szövegalkotásért 10 pont jár. A műelemzést tartalmazó feladatrésznél a tartalmi minőségért 25 pontot, a szövegszerkezetért 5 pontot, a nyelvi igényességért 10 pontot lehet szerezni. Emellett a helyesírásra és az írásképre további 8+2 pontot kaphattak..
Mintegy 75 ezer végzős középiskolás érettségizik. (Fotó: 123rf)
Emelt szinten szintén is 100 pont a maximum. A szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorért 40, a szövegalkotási feladatokért 50, az írásképért és a helyesírásért pedig összesen 10 pontot lehet szerezni.
Matematika
Középszinten 100 pont a maximum. Az első, rövid feladatokból álló feladatrészben lefeljebb 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot lehet szerezni. Emelt szinten a két feladatrészben összesen 115 pontot lehet elérni.
Történelem
Mind közép-, mind emelt szinten maximum 100 pont szerezhető. A pontok egyik felét rövid válaszokkal lehet megszerezni, másik felét esszéfeladatból.
Angol, német
Középszinten 117 pont a maximum. Szövegértésért 33, a nyelvhelyességért 18, az íráskészségért és szövegértésért 33-33 pont kapható.
Emelt szinten pedig 120 pont szerezhető, miután minden vizsgarészért legfeljebb 30 pontot adnak.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok, a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára – a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor– kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Az érettségire való felkészülést segítő cikkeinket itt érheted el.
Az érettségi vizsga hagyományosan nagy súlyú megmérettetés, belépés a felnőtti létbe, egyfajta rituális beavatás. Ritkán, de előfordul, hogy olyan diákokkal találkozom, akik nem élik meg a helyzetet stresszként.
Ennek háttere nagyon változatos lehet. Előfordul, hogy az érettségi megszerzése szülői elvárás, kényszer. Ilyen esetekben a fiatal érzelmi ellenállással, esetlegesen felkészületlenül, motiválatlanul „várja” a vizsgát, személyes elköteleződés nélkül. Azok a tanulók, akik szembesülnek saját felkészültségük hiányosságaival –„nem tanultam, nem érdekelt” –, szintén stressz nélkül tekinthetnek a vizsgára. A fentiek ellentéteként jelenik meg az a tanulói attitűd, amikor a tehetséges, magas tudásszintű, felkészült fiatal izgalmas kihívást lát a közelgő érettségiben.
A vizsgadrukk megjelenése és megélése természetesen összefügg a személyiségvonásokkal. Önmagában az introvertált beállítottság nem generál magasabb vizsgaszorongást, de a szóbeli vizsga, mint egy nyilvános szereplés, nagyobb tehertételt jelenthet a zárkózottabb diákok számára. A vizsgadrukk pszichológiai szempontból elsősorban a teljesítménymotivációval és az igényszinttel mutat összefüggést.
A teljesítménymotiváció sajátos humán-specifikus motiváció. A teljesítmény folyamatos emelésére, a sikerre, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés, mely arra irányul, hogy az egyén sikeres legyen minden olyan cselekvésben, amelyre alkalmazható a kiválóság valamilyen mércéje.
A vizsgadrukk megjelenése és megélése természetesen összefügg a személyiségvonásokkal. (Forrás: Unsplash)
Három fontos összetevője van. Az egyén általános motivációs állapota, a feladat nehézsége, valamint az elérendő cél ösztönző értéke. Alapjai tanultak, a gyermekkori siker és kudarcélmények megélésén és az arra kapott környezeti reakciókon (szülői, nevelői viselkedéses válaszok, megerősítések és büntetések aránya, személyes kompetenciák, sikerélmények – hatóképesség átélése) nyugszanak.
Másrészt a vizsgadrukkot befolyásolja az egyén szorongás szintje és annak mintázata. A jó teljesítményhez mindenképpen szükség van bizonyos mérvű, egészséges szintű szorongásra, ami energetizálja a kognitív folyamatokat, serkenti az emlékezetet, felidézést, koncentrációt – összességében növeli a kognitív hatékonyságot.
Az átlagosnál magasabb szorongás kétféleképpen hathat az egyéni teljesítményre. Az ún. facilitáló szorongás pozitív hatású, segíti a tanultak, a helyes válaszok előhívását, a problémamegoldást, növeli a produktivitást.
Ezzel szemben az úgynevezett debilizáló szorongás ronthatja a teljesítményt, leblokkolhatja a tanulót, amelynek következtében még az elsajátított anyagot sem tudja visszaadni. Ez a szorongás-mintázat önértékelési problémákkal, negatív énképpel, a vizsgahelyzetek (megmérettetés) kerülésével társulhat. Gyakori, hogy testi tüneteket is okoz: fejfájást, hasfájást, hányingert, nehézlégzést provokál. Ezek megjelenésekor a vizsgázó a fizikai panaszokra fókuszál, figyelme elterelődik a feladatról.
Az érettségi előtti stressz csökkentése olyan empirikus kutatások által többszörösen igazolt módszerekkel lehetséges, amelyek a mai fiatalok számára talán „idegenszerűek”, ám visszajelzéseik szerint a mai napig működnek!
Ilyenek például
A tanácsadásra történő jelentkezés, optimális esetben a tanuló önkéntes döntése. A pályaorientációs tanácsadást jellemzően a továbbtanulás iránt elkötelezett diákok veszik igénybe, akiket magas önismereti igény és a pályaválasztás iránti érdeklődés jellemez. A tanácsadások kb. húsz százaléka érinti a tanácstalan, kialakulatlan vagy éppen sokirányú, szerteágazó érdeklődéssel bíró középiskolásokat. Az iskolapszichológus segítségét a szorongók is kérik, ők elsősorban a stressz, a vizsgadrukk leküzdéséhez, a hatékonyabb otthoni felkészüléshez várnak segítséget.
Természetesen a felkészülésre fordított idő és az idői ütemezés egyénenként változó. A tervszerű tanulás, a szigorú egyéni ütemezés tapasztalataim szerint ritkán fordul elő, elsősorban a módszeres típusba tartozó, magas belső motivációval jellemezhető fiataloknál. A Z generáció, az 1995 és 2009 között született „Facebook nemzedék” tanulási szokásai tekintetében gyakori, hogy az utolsó pillanatra hagyják az iskolai felkészülést, gyorsan szeretnének információt szerezni, aminek szinte kizárólagos forrása az internet. Tanulási „módszerük” sajátossága, hogy az információ elérési útját jegyzik meg, kevésbé törekszenek annak megtartására, rögzítésére. Jellemző továbbá, hogy a közösségi oldalakon kérnek segítséget egymástól, azonban sokszor felszínesen megfogalmazott jegyzetekből – „kivonat kivonata” – próbálnak tanulni. Multitasking képességeik olykor zavarba ejtőek – pl. egyidejűleg olvassák a tananyagot, chat-elnek, zenét hallgatnak és étkeznek.
A jó teljesítményhez mindenképpen szükség van bizonyos mérvű, egészséges szintű szorongásra. (Forrás: 123rf)
Az online oktatás hatásai a teljes iskolai populációt érintik a mai napig. Nem tekintem magamat a téma avatott szakértőjének, de saját tapasztalataim mentén annyit mondhatok, hogy a kommunikációs kultúra eltávolodott az iskola által elvártaktól. Ez valóban érinti a szóbeli vizsgahelyzetekben való jártasság csökkenését, de önmagában nem növeli a tanácskérők számát.
Az egyéni tanácsadás légköre rendszerint személyesebb, a beszélgetés fókuszában a tanácskérő fiatal élethelyzete, személyes tulajdonságai, aktuális kérdései, megoldandó problémái pl. döntéshozatal állnak. Módszerei között szerepel a célirányos feltáró beszélgetés, az önértékelő eljárások alkalmazása, amely online vagy papíralapú kérdőívek kitöltésével történik. Ezen kívül képesség – és személyiség tesztek kitöltése (ha a tanácsadó pszichológus), információs források tanulmányozása, feldolgozása, a tanácsadó reflexiói a feltártakra, megoldási, cselekvési alternatívák közös megfogalmazása.
A csoportos tanácsadás általában konkrét cél köré szerveződik, strukturált, a felvilágosítást, ismeretnyújtást, a döntés-előkészítést segíti elő. Módszerei lehetnek az interaktív előadás, önértékelő eljárások kitöltése, csoportos gyakorlatok vagy feladatmegoldás. A foglalkozás végén közös megbeszélésre, a tapasztalatok összegzésére kerül sor a tanácsadó irányításával.
Mindkét tanácsadási forma hatékony lehet a fiatalok körében. Az egyéni tanácsadásnál személyes, bizalmi légkör alakul ki a tanácsadó és a fiatal között, ami előhívhatja a rejtett, esetleg eltitkolt érzéseket, fantáziákat vagy félelmeket. Ilyenkor a tanácskérő konkrétan őt érintő visszajelzést, útmutatást kap. A csoportos tanácsadás előnye a kortárscsoport közös aktivitásában ragadható meg. Az együttes feladatmegoldás az alulmotivált, vagy passzív tanulókat is megmozgatja, emellett lehetőség nyílik a társas összehasonlításra, a közös gondolatok vagy éppen hasonló problémák nyílttá válhatnak.
A szülő leginkább az érettségire készülő fiatal személyes autonómiájának tiszteletben tartásával tud segíteni. Arra érdemes figyelnie, hogy csak annyit és azt nyújtsa önmagából, amit a gyermeke igényel. A reagáló „üzemmódot” tudnám ajánlani. Várjuk meg, amíg a fiatal beszélgetést kezdeményez, kér, vagy kérdez. A szülő személyes aggodalmai, saját szorongása ilyenkor plusz terhet jelenthet a gyerek számára.
A középiskolák befejező évfolyamán idén május 4-én tartják az utolsó tanítási napot. Ez azt jelenti, hogy az idei ballagásokat a legtöbb intézményben most pénteken és szombaton tartják, de van olyan iskola, ahol már május 4-én elballagnak a diákok.
[kiemelt]A ballagás magyarországi hagyománya az 1870-es évekig nyúlik vissza.[/kiemelt]
Ekkor kezdték el a ma már Szlovákiához tartozó Selmecbányán így elbúcsúztatni a helyi erdészeti és bányászati akadémia (vagyis nem egy középiskola, hanem egy felsőoktatási intézmény) végzős hallgatóit. A szokás hamar elterjedt az egész országban, a XX. századra teljesen megszokott lett.
A ballagás napján a végzős diákok az iskola feldíszített folyosóin, termein vonulnak végig osztályfőnöküket követve, egymás vállára téve kezüket. Vállukon tarisznya függ, amelybe az alsóbb évesek pogácsát, sót, aprópénzt, valamint az iskola fényképét teszik.
Ezeknek a kellékeknek mind szimbolikus jelentése van. A tarisznya a népmesék vándorlegényeire, céhes mesterlegényeire utal, akik elindulnak szerencsét próbálni, világot látni, mesterséget tanulni. A tarisznyába ennek megfelelően kerül a pogácsa, hogy az elballagó diák sose éhezzen, és az aprópénz, hogy ne legyenek anyagi gondjai. Az iskolát ábrázoló fénykép pedig arra emlékeztet, hogy a végzős diák ne felejtse el honnan indult.
Van iskola, ahol már május 4-én megtartják a ballagást. (Fotó: Komka Péter / MTI)
A ballagásnak emellett van egy általános szimbolikus jelentése is: a végzős diákok iskolájuk mellett a gyermekkoruktól is búcsút vesznek, és átlépnek a nagybetűs életbe.
Az iskola folyósóin vonulva a diákok ballagási dalokat énekelnek. Az egyik legismertebb dal a Ballag már a vén diák, amelyet a szokást elindító selmecbányai iskola búcsúzó diákjai is énekeltek. Ez egy XIX. század elejéről származó német ballagási ének magyar változata. A német dalt Csengey Gusztáv evangélikus teológus, tanár, költő fordított magyarra.
Az 1920-as évektől vált szokássá az Elmegyek, elmegyek … kezdetű, Kodály Zoltán által gyűjtött magyar népdal éneklése is. Kedvelt dal a ballagáskor a „Gaudeamus igitur” kezdetű latin nyelvű diákének is, amely nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban elterjedt ballagási dalnak számít. A ma ismert dal az 1700-as évek elejéről származik, ami egy latin nyelvű kézirat alapján íródott a XIII. század végén. A dal a ballagókat arra biztatja, ne szomorkodjanak a búcsúzás miatt, hanem élvezzék az életet és legyenek nyitottak az újra.
Idén összesen több mint 74 ezer középiskolás diák fog elballagni az országban. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a május-júniusi érettségi vizsgákon ennyi végzős középiskolás vesz majd részt. Az érettségik írásbelijei május 5-én kezdődnek el, aznap a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák lesznek. Az első kötelező tárgy (a magyar nyelv és irodalom) írásbelijét azonban a megszokott napon hétfőn, vagyis idén május 8-án tartják.
Az érettségire való felkészülést segítő cikkeinket itt érheted el.
Az 1235 és 1270 között uralkodó IV. Bélát a legnagyobb magyar királyok közé sorolják. Második honalapítónak is nevezik, miután az ország tatárjárás utáni újjáépítése az uralkodása alatt ment végbe.
A középszintű történelem érettségi szóbeli vizsgájának témakörei között szerepel is IV. Béla uralkodása és a tatárjárás.
IV. Béla menekülése a tatárok elől a Képes Krónika miniatúráján. (Fotó: uni-nke.hu)
Ha további érdekes teszteket szeretnél kitölteni, akkor itt találhatsz még!
Ha az ismétlés a tudás anyja, akkor a gyakorlás az apja! Így van ez az érettségi feladatok esetében is! Nincs is jobb módszer felkészülni az érettségire a sok magolás után, mint kitölteni a korábbi évek feladatsorait. Így megismerheted a feladattípusokat és már rutinosabban, gyorsabban fogsz haladni a következő alkalommal.
Az előző évi érettségi feladatsorokkal tesztelheted az aktuális tudásodat (Fotó: 123rf)
Velünk tesztelheted az aktuális tudásodat és ellenőrizheted, hogy időben tudsz-e végezni a tesztekkel. Ha szeretnéd megteremteni a vizsga pontos körülményeit, akkor itt megismerheted, mi fog rád várni a matematika, a magyar, a töri, az idegen nyelvi és a természettudományi tárgyak emelt és középfokú érettségijei során. Így pontosan annyi időt hagyhatsz az egyes feladatokra, amennyi élesben is a rendelkezésedre áll majd. Itt pedig összegyűjtöttük neked, hogy milyen „legális puskákat” vehetsz igénybe a feladatsor kitöltése közben az írásbelin.
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Kíváncsi vagy, hogy állsz az érettségire való felkészülésben? (Fotó: 123rf)
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Az idei érettségivel kapcsolatban további információkat az UNIside és az Oktatási Hivatal oldalán találhatsz.
„Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”, „Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?”, „Repül a nehéz kő; ki tudja, hol áll meg?” – ki ne ismerné a Toldi szállóigévé vált mondatait.
A legendásan nagy erővel bíró, Nagy Lajos király lovagjává váló vitéz történetét 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta meg az akkor 29 éves Arany János. Ezzel a művel futott be a hazai irodalmi életben, és vált ünnepelt költővé.
A Toldi legendás jelenete, amikor Miklós a petrencés rudat hosszan kitartva mutatja az utat Buda felé Jankovics Marcell 2021-ben bemutatott 13 részes animációs sorozatában. (Fotó: archivum.mtva.hu)
Ha további érdekes teszteket szeretnél kitölteni, akkor itt találhatsz még!
Ha az ismétlés a tudás anyja, akkor a gyakorlás az apja! Nincs is jobb módszer felkészülni az érettségire a sok magolás után, mint kitölteni a korábbi évek feladatsorait. Így megismerheted a feladattípusokat és már rutinosabban, gyorsabban fogsz haladni a következő alkalommal. Így van ez a történelem érettségi esetében is!
Velünk tesztelheted az aktuális tudásodat és ellenőrizheted, hogy időben tudsz-e végezni a feladatokkal. Ha szeretnéd megteremteni a vizsga pontos körülményeit, akkor itt megismerheted, mi fog rád várni a töri érettségi során. Így pontosan annyi időt hagyhatsz az egyes feladatokra, amennyi élesben is a rendelkezésedre áll majd. Itt pedig összegyűjtöttük neked, hogy milyen „legális puskákat” vehetsz igénybe a feladatsor kitöltése közben az írásbelin.
A 2019-es őszi emelt történelem érettségi feladatsorával tesztelheted az aktuális tudásodat (Fotó: 123rf)
Most a 2019-es őszi emelt szintű történelem érettségi írásbeli feladatsorát hoztuk el neked. Teszteld a tudásod! A töri érettségi feladatsorának javítókulcsát a feladatsor végén találod majd.
Az idei érettségivel kapcsolatban további információkat az UNIside és az Oktatási Hivatal oldalán találhatsz.
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
