A kérdések segítenek rendszerezni a tudásodat, és fejlesztik a logikus gondolkodást is.
A gyakorlás során jobban rálátsz arra, mely területeken vagy magabiztos, és hol van még szükség ismétlésre.
Teszteld magad, és készülj fel tudatosan a vizsgára!
A kiemelt kép forrása: Canva.
Ez a kvíz játékos módon teszteli a mindennapi fizikai jelenségekhez fűződő tudásodat. Próbáld ki, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a fizika világában!
A kiemelt kép forrása: 123RF.
A fizika középszintű írásbeli vizsgája 150 percig tartott.
Az idei középszintű fizika írásbeli feladatsora:
Elrajtolt az UNIverZOOM program a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a HUNOR űrprogram együttműködésében. A kezdeményezés célja, hogy minél több középiskolást vonzzon be a mérnöki és természettudományos pályák világába. A résztvevő diákok és tanáraik a Nemzetközi Űrállomáson zajló űrkísérletek menetét követhetik élőben, majd földi körülmények között meg is ismételhetik azokat.
A projekt központi eseménye Kapu Tibor űrmissziója lesz, aki 2025 májusától az Axiom Mission 4 (Ax-4) legénységi tagjaként dolgozik majd a világűrben. Küldetése során elsősorban magyar fejlesztésű eszközöket tesztel, és magyar kutatók által összeállított kísérleteket hajt végre. Ezek közül több kifejezetten a középiskolásoknak szóló UNIverZOOM program része.
A diákok NASA-felvételeken keresztül követhetik az űrkísérletek folyamatát, majd saját osztálytermükben, a BME és a HUNOR által biztosított eszközökkel, szakértői iránymutatás mellett el is végezhetik azokat.
Az UNIverZOOM programba országszerte 300 középiskola jelentkezését várják, egy-egy fizikatanár és legalább 15-20 diák részvételével. A csatlakozó intézmények kísérleti eszközcsomagot kapnak, a tanároknak pedig elméleti és gyakorlati képzést, valamint folyamatos szakmai mentorálást biztosítanak. A jelentkezési határidő 2025. április 30., az iskolák kiválasztása május 5-én, az értesítés pedig május 6-án történik.
Az iskolák saját helyszíneiken kapcsolódnak a projekthez, emellett egy nagyszabású rendhagyó fizikaóra is lesz a budapesti Millenárison, Härtlein Károly (BME) és Vincze Miklós (ELTE) vezetésével.
A BME célja, hogy az UNIverZOOM-mal nemcsak a fizika és a természettudományok népszerűségét növelje, hanem hosszú távon is támogassa az űripar szakember-utánpótlását. Mint Charaf Hassan, a BME rektora kiemelte: a Műegyetem régóta aktív szereplője a hazai űrkutatásnak, és az olyan űrhajósok, mint Kapu Tibor vagy Cserényi Gyula is innen indultak el a világűr felé.
A jelentkezéssel és további információkkal kapcsolatban a középiskolák az e-mail címen érdeklődhetnek.
A Stühmer csapata rekordidő alatt (mindössze két hónap) fejlesztett ki egy teljesen új csokoládéterméket, amely megfelelt a NASA összes előírásának. (Fotó: Facebook/Stühmer Édesség )
Az UNIverZOOM program mellett egy másik különleges magyar kezdeményezés is színesíti Kapu Tibor küldetését: a Stühmer csokoládé is feljut a világűrbe. A maklári márka a NASA szigorú előírásainak megfelelve fejlesztett ki egy speciális, morzsamentes édességet, amely biztonságosan fogyasztható az űrállomáson is. A projekt megmutatja, hogy egy kreatív ötletből — sok munkával és bátor gondolkodással — valódi űrsiker születhet. A magyar csokoládé így nemcsak technológiai bravúrként, hanem egy inspiráló történetként is kíséri Kapu Tibor űrutazását.
(Kiemelt kép forrása: Facebook/Kapu Tibor)
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.
A kvantummechanikát aktívan alkalmazó új technológiákat nevezzük kvantumtechnológiának. Idetartozik a kvantumérzékelés, a kvantumkommunikáció és persze a kvantumszámítógépek.
A kvantumkommunikáció és a kvantumszámítások „motorja” az úgynevezett „kvantumos összefonódás”. Ez azt jelenti, hogy egymástól távoli objektumok is egy olyan kvantumos állapotba tudnak kerülni, amikor „tudnak” egymásról. Ha az egyikkel történik valami, akkor a másikkal is azonnal történni fog valami. Ez olyasféle, mint egy távolhatás, ami nehezen fogható föl az ember számára. Az úgynevezett kvantumteleportáció pont erre épül: szét kell osztani egy összefont kvantumbitpárt, és ennek segítségével lehetséges információt teleportálni egyik helyről a másikra. Ez egy olyan meglepő tulajdonsága a kvantummechanikának, amit eredetileg Einstein is ellentmondásosnak tartott. Amellett érvelt, hogy ez nem lehetséges, de a kísérletek végül azt mutatták, hogy Einsteinnek nem volt igaza.
A kvantumtechnológia itt van körülöttünk, minden nap használja szinte mindenki, csak nem tud róla: a GPS-műholdak például egy atomórát használnak, tehát egy nagyon nagy pontosságú időmérő van bennük, ami egy kvantumtechnológiai eszköz. Ezt használjuk ahhoz, hogy mondjuk a Google Mapsen megtaláljuk a helyünket, amikor utazunk.
A kvantumtechnológia ma olyan eredményeket és megoldásokat hoz, amelyeket évekkel ezelőtt még nem is tudtunk elképzelni: ma Kínának több ezer kilométeres kvantumkommunikációs hálózata van, és épül az európai kvantuminternet, az európai kvantumszámítógép, amiben mi is részt veszünk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretei között. Ma a kutatások egyik legizgalmasabb iránya, hogy a kvantumszámítógépek hogyan tudnak a leghatékonyabban működni, és milyen fizikai megvalósítási formában, platformon.
Kvantumtechnológiai képzés Magyarországon jelenleg a Műegyetemen folyik. A tavaly indult angol nyelvű fizikus-mérnök képzésünk Nanotechnológia és kvantumalkalmazások specializációja már a kvantumtechnológiai fejlesztésekre is felkészít. Emellett persze a nukleáris technológia, a fenntartható energetika vagy az adatelemzés az adattudomány területén is specializálódhatnak a fizikus-mérnök hallgatók, olyan területeken, ahol nagy az ipari kereslet.
Különleges, hogy műszaki környezetben vagyunk, emiatt a kutatási tevékenységünk is olyan területekre koncentrál, amelyek nincsenek messze az alkalmazástól, vagy pedig közel állnak hozzá. Ilyen a nano-, a kvantumtechnológia, az optika, a kvantumoptika, a statisztikus fizika, a kvantumstatisztikus fizika és az adattudomány, ezek dominálnak a kutatásainkban.
A mi intézetünknek fókusza még erőteljesen felfedező kutatás, a kutatásainknak a kétharmada, háromnegyede ebbe az irányba mutat, és durván az egynegyede az, amely kifejezetten alkalmazott vagy alkalmazásorientált kutatás. Itt gyakran ipari partnerekkel együtt dolgozunk. Kiemelt partnereink a Semilab, a Bosch, a 77 Elektronika, de sok más innovációra építő céggel van együttműködésünk. Magyarországon a vállalatok egyelőre nagyon nehezen finanszíroznak egyetemi kutatásokat. Sokkal nagyobb együttműködési hajlandóság van az oktatás területén. Nagy igény van jól képzett fizikusokra, fizikus-mérnökökre: azt tapasztaljuk, hogy nagyon keresettek a mi végzett hallgatóink, kifejezetten ipari partnerek kerestek meg bennünket, hogy indítsuk el a fizikus-mérnök képzést.
A természettudomány szerintem nagyon izgalmas: azt próbálja megérteni, hogy hogyan és milyen törvények mozgatják a körülöttünk lévő világot. És ha megértettük ezeket a törvényeket, akkor használni tudjuk őket, és irányítani a segítségükkel, hasznosítani őket. Mi azt tapasztaljuk, hogy a lányok ugyanolyan jól, egyes területeken pedig még jobban is teljesítenek mint a fiúk, tehát jöjjön bátran, akit érdekel a fizika és a matematika. Nagyon jó, hogy egyre több lány választja ezt az irányt!
Azonnal nagyon jó karrierutat és komoly fizetést kapnak a frissen végzettek. Ez inkább számunkra gond, mert több doktoranduszra volna szükség, olyan fiatalra, aki bent marad a felsőoktatásban, és az egyetemi felfedező kutatásokban, de olyan nagy az ipari igény, hogy az ipari fizetésekkel nehéz versenyeznünk.
Zaránd Gergely
Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén a világ ifjú fizikus tehetségei mérik össze tudásukat és kutatási eredményeiket, rendhagyó módon számot adva kreativitásukról és kommunikációs képességeikről is. A versenyzőknek olyan nyílt végű kutatási problémákra kell megoldást találniuk a felkészülés során, mint például a gumiszalag repülési távolságának optimalizálása, vagy egy doboz rázásának hangja alapján a benne található tárgyak mennyiségének becslése. Az angol nyelvű csapatverseny nemcsak a fizikaoktatást és kutatást inspirálja, de a jövőbeli nemzetközi tudósközösség kiépülését is szolgálja.
A július 11-i nyitóünnepségen a résztvevőket Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár, Rubik Ernő Kossuth-díjas feltaláló, valamint Charaf Hassan, a Műegyetem rektora és Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja is köszöntötték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Varga-Bajusz Veronika arról beszélt, hogy Budapest mindig is a tudomány, a kreativitás és az innováció otthona volt, és ezzel a megmérettetéssel ezt most a világnak is megmutathatja. Magyarország a világ 11. helyén áll az egymillió lakosra jutó Nobel-díjasok tekintetében – emelte ki, felidézve, hogy Krausz Ferenc kutató-fizikus -, aki a rendezvény egyik vendége lesz – tavaly vehette át munkássága elismeréseként a díjat.
Az államtitkár ismertetése szerint a kormány számára fontos prioritások öltenek testet a versenyben, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Tehetség Program keretében az elmúlt 15 év során több mint 37 milliárd forintot fordítottak a fiatal tehetségekre, illetve az őket segítő projektekre, tanárokra, támogatókra.
Varga-Bajusz Veronika, Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzéséért, fiatalokért felelős államtitkára. (MTI/Hegedüs Róbert)
A fiatalok a megszerzett nemzetközi tapasztalatot, tudást a karrierjük és a hazájuk javára tudják fordítani – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy azért indították útjára a három pillérre épülő Pannónia Programot, mert azt gondolják, hogy a megmaradás kulcsa a blokkosodás helyett a nemzetek konnektivitása. A program az egyetemek kapcsolatrendszerén keresztül segíti a hallgatókat abban, hogy részképzéseket végezhessenek a világ vezető egyetemein, a tehetséges diákok olyan értékajánlatot kaphatnak, amellyel a világ legjobb 250 egyetemének valamelyikén vehetnek részt képzésekben, a napokban meghirdetett elem pedig 17 és 24 év közötti diákok számára biztosít támogatást ahhoz, hogy a világ 100 legjobb egyetemének valamelyikén tanulhassanak – közölte az államtitkár.
Charaf Hassan, a Műegyetem rektora kiemelte, hogy a BME azért is állt a kezdeményezés mellé, mert a fizikaoktatás hagyományosan az intézmény tevékenységének középpontjában áll. A BME a legfrissebb európai QS-rangsor szerint a régió 12. legjobb egyeteme és két mutató szerint is a legjobb Magyarországon – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a BME négy korábbi diákja kapott már Nobel-díjat, közülük Gábor Dénes és Krausz Ferenc fizikusként. A BME azért is örül, hogy otthont adhat ennek az eseménynek, mert számos olyan, a fizika területéhez kapcsolódó képzései és intenzív kutatási tevékenységei vannak, amelyek napjaink világát alakítják – fogalmazott.
Kemler András, a versenyt támogató Bosch-csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ifjú tehetségekre nagy szükség van, hiszen közülük kerülhetnek ki azok a tudósok és szakemberek, akik innovációikkal előre viszik a világot.
„A Boschnál hiszünk a fiatalokban, és számos programmal segítjük a középiskolás korosztályt” – mondta az ügyvezető.
A BME közleménye szerint a jövő szerdáig tartó angol nyelvű megmérettetés a középiskolások legrangosabb nemzetközi kutatói fizika csapatversenye, melyen a világ ifjú fizikustehetségei mérik össze tudásukat és kutatási eredményeiket, rendhagyó módon számot adva kreativitásukról és kommunikációs képességeikről is. Az idei verseny az eddigi legnagyobb megmérettetés, tekintettel arra, hogy azon 39 ország több mint 350 résztvevője indul.
A versenyzőknek többféle nyílt végű kutatási problémára kell megoldást találniuk a felkészülés során, a verseny pedig, amelyre a fiatalok egy éven keresztül készülnek, nemcsak a fizikaoktatást és -kutatást inspirálja, de a jövőbeli nemzetközi tudósközösség kiépülését is szolgálja.
„A magyar csapat felkészítését minden évben az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet munkatársai és hallgatói végzik, a hazai versenyzők 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek a nemzetközi megmérettetésen” – mondta Hömöstrei Mihály, az ELTE TTK mesteroktatója.
Az egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara és az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar 2017 óta szervezi a vegyipari életpályamodellt népszerűsítő rendezvényt, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) mellett olyan vezető vegyipari vállalatok, mint a MOL Petrolkémia, a BorsodChem és a KISS Cégcsoport támogatnak.
Az érdeklődést jól mutatja, hogy idén rekordszámú, közel 800 közép- és általános iskolás diák érkezett a vármegye 30 tanintézményéből az Egyetemvárosba, hogy megismerkedjenek a vegyiparhoz kapcsolódó képzésekkel. A VEPONA többek között látványos kísérletekkel igyekezett felkelteni a fiatalok érdeklődését a természettudományok iránt.
Fotó: Miskolci Egyetem
A vegyiparnak szüksége van jól képzett szakemberekre
„Az észak-magyarországi régió vezető vegyipari vállalatai akkor tudnak fejlődni, ha a Miskolci Egyetem folyamatosan biztosítani tudja számukra az utánpótlást. Ezért indult vegyészmérnöki képzés, mesterszak és vegyipari gépész specializáció” – emlékeztetett a VEPONA megnyitóján az egyetem rektora, Prof. Dr. Horváth Zita. Egyben reményét fejezte ki, hogy az itt megszerzett magas színvonalú tudás lehetőséget kínál arra, hogy a fiatalok a szülőhelyük közelében működő vállalatoknál találják meg boldogulásukat.
Fotó: Miskolci Egyetem
Miskolcon 2019. szeptembere óta lehet vegyészmérnöki alapszakon tanulni. A vegyészmérnökök létfontosságú szerepet játszanak minden iparágban, a mai világban semmi sem lehetséges vegyi anyagok nélkül: például az autóiparban a színezés, a rozsdásodás elleni védelem; a szintetikus élelmiszerek gyártása; a kőolajszármazékok további vegyipari feldolgozása; az üvegházhatás elleni küzdelem mind-mind tevékenységi körükhöz tartozik. A vegyészmérnök képzést duális és hagyományos formában is elérhető a Miskolci Egyetemen.
Az ágazat nem csak a kémiában, hanem a fizikában, az anyagtudományban és a gépészeti tudományokban is rendkívül sok lehetőséget tartogat a továbbtanuló diákoknak. Erre mutatott példát a Gépészmérnöki és Informatikai Kar vegyipari portfóliójával, amelyben a vegyipari gépészmérnök képzés kiemelkedő Magyarországon.
Fotó: Miskolci Egyetem
Fontos a vállalati partnerek támogatása
A természettudományos és mérnöki pályák alakításában, a képzések támogatásában és a gyakorlati szakemberek biztosításában fontos szerepet játszanak a vállalati partnerek, amelyekkel közös kutatás-fejlesztési programokban is részt vesznek.
„A vegyipar egy rendkívül tudásintenzív és gyorsan fejlődő iparág, ebből fakadóan folyamatosan igényli a magasan képzett munkaerő-utánpótlást, amely a hosszú távú hatékony, biztonságos és sikeres működésnek is alapfeltétele” – hangsúlyozta Varga Béla, a BorsodChem HR és kommunikációs igazgatója.
A KISS Cégcsoport szerint a pályaorientációs nap egyik legfontosabb eleme, hogy a fiatalok reális és kedvcsináló képet kapjanak a vegyipar és a hozzá szükséges szaktudás természetéről, sokrétűségéről, követelményeiről, ugyanakkor az ezen a területen végzendő munka társadalmi és gazdasági hasznosságáról is.
Fotó: Miskolci Egyetem
Az UNI in&out-nak adott korábbi interjúban Bauer Dávid, a MOL Magyarország HR-igazgatója arról beszélt, a diákok számára már az alap- és a középfokú oktatás keretein belül meg kell mutatni, hogy a természettudományos ismeretek jelentik az alfát és az ómegát. Ez a korosztály meglehetősen kíváncsi, és ki van éhezve arra, hogy valódi, értékteremtő munkát végezzen. Igazi feladatot kell kapniuk és sok, releváns visszajelzést.
A MOL Petrolkémiával olyan általános és középiskolások érkeztek az Egyetemvárosba, akikkel régóta szoros kapcsolatban áll a vállalat. Tiszaújvárosból, Debrecenből, Hajdúnánásról és Tokajból több, mint 200 diáknak tudtak átfogó képet mutatni a társaság által kínált képzési lehetőségekről, miközben ők maguk végezhettek kísérleteket, vagy próbálhatták ki a hat duális formában elérhető szakmát. Duális tanulóik pedig első kézből nyújtottak információt arról, milyen a MOL Petrolkémiánál tanulni.
(Forrás: Oktatási Hivatal)
(Forrás Oktatási Hivatal)
(Forrás Oktatási Hivatal)
(Forrás Oktatási Hivatal)
(Forrás Oktatási Hivatal)
Egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „Összeállításelméletről” (Assembly Theory) szóló új munka a Nature-ben jelent meg, 2023. október 4-én.
Amint azt Czégel Dániel, a cikk társszerzője, az Arizonai Állami Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének munkatársa kifejtette:
[kiemelt]a fizikának, a kémiának, a biológiának mind megvan a saját nyelve, de ezek szinte teljesen érthetetlenek egymás számára, mintha a Bábel utáni napokban lennénk. Ez nagyon megnehezíti a köztük lévő átmenet tanulmányozását. Valami olyasmire van szükségünk, mint a középkori kikötővárosok lingua francája, hogy áthidaljuk a kultúrákat és a nyelveket.[/kiemelt]
Az összeállításelmélet nem fizika, kémia, vagy biológia, hanem egy új matematikai nyelv, amely történetfüggő rendszereket ír le, amelyekben a jelenlegi formák létezését erősen meghatározzák a múltban létezők, mint például a biológiai vagy technológiai evolúció termékei. Kiderült, hogy az ilyen összetett objektumok koordinátarendszere nem olyan, mint a fizika koordinátarendszere, hanem inkább egy kombinatorika és rekurzivitás által meghatározott tér. A legkülönösebb talán az, hogy egy objektum nem egy pont, hanem egy ok-okozati lánc, a tárgy keletkezésének története. Ráadásul nem a valódi története, hanem egy kitalált történet, akár egy eredetmítosz, amely azonban matematikailag meghatározott az „összeállítási univerzum” szabályai szerint.
Ha az objektumokat saját eredettörténetükként kezeljük, beszélni tudunk az összes objektum történetének szövevényes hálójáról, és tudunk mérni olyan mennyiségeket, mint a szelekció mértéke és a történetfüggőség, amely a megfigyelt objektumok létezését okozta. Kicsit olyan, mint a kvantumfizika részecske-hullám kettőssége összetett objektumok esetében: néha jobb őket háromdimenziós struktúráknak, néha pedig egymással összefüggő keletkezéstörténetnek tekinteni. Ennek a koordináta-rendszernek a nyelvét kell beszélnünk, ha feltételezzük, hogy az élet, amelyet a laboratóriumban szeretnénk létrehozni, vagy az élet a világegyetem más részein kémiailag különbözik miénktől.”
Fotók: Unsplash.com
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Fotó: Oktatási Hivatal
Tanulmányaik végeztével a fizikusok a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat látnak el, továbbá fizikai jelenségeket valósítanak meg laboratóriumi körülmények között, amiket mérésekkel mutatnak be. Az ezzel kapcsolatos álláshirdetések közül sok tanári, programozó fizikusi, anyagköltség elemzői, tesztmérnöki munkák találhatók.
A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyekben elhelyezkedhetsz, például rendszergazda, tanár, labortechnikus, minőségirányítási mérnök.
Ki más lehetne az első a fizika nagyjai bemutatása során mint Albert Einstein. A német Nobel-díjas elméleti fizikust a 20. század legnagyobb tudósaként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik a relativitáselmélet, de nagyban hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez is. 1921-ben a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért Nobel-díjjal jutalmazták. Az ő ikonikus, a világra nyelvet öltő arcképe az egyik legismertebb a világon. A hétköznapi emberek a zseni szinonimájaként emlegetik nevét, de zsenialitását a szakemberek sem vitatják. A Time folyóirat 1999-ben az évszázad emberévé választotta.
[kiemelt]Érdekesség, hogy fizikusok és matematikusok között elterjedt egy humoros érték-mérce, az ún. “Einstein-szorzó”. Aki közvetlenül találkozott és kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es az Einstein-szorzója. A hármas szorzó azt jelenti, hogy kezet fogott azzal, aki kezet fogott azzal, aki kezet fogott Einsteinnel. Vagyis az értékszám a kézfogási kapcsolódási pontok számát jelzi.[/kiemelt]
Nem maradhat ki a másik legismerebb fizikához kapcsolódó név, Stephen Hawking sem, angol elméleti fizikus. Születése napja éppen Galilei halálának 300. évfordulója volt, amelyről ő maga többször is büszkélkedett. Az elméleti fizikában elért eredményeiért 1978-ban Albert Einstein-díjat kapott. 1982-ben a Brit Birodalom Érdemrendje díjjal jutalmazták, 1985-ben pedig pápai kitüntetést is kapott.
Művei közül Az idő rövid története, A világegyetem dióhéjban és A mindenség elmélete című könyvei rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek világszerte. Motoros neuronbetegségét már 21 éves kora előtt diagnosztizálták nála, amelynek következtében súlyosan mozgáskorlátozottá vált, eleinte kerekesszékbe kényszerült, később minden mozgásszervi képességét elvesztette. Ápolók segítségével tudott élni, végül csak szemét, arcizmait és egy ujját tudta csak mozgatni. Egyik tanítványának köszönhetően motoros gépek is rendelkezésére álltak, ennek segítségével tudott kommunikálni. Nehézségei ellenére aktív fizikus, író és közéleti személyiség volt. Halálának napja (március 14.) Albert Einstein születésének évfordulója, mindkét híres tudós 76 évet élt.
Életéről 2014-ben életrajzi film készült A mindenség elmélete címmel.
Angolul jelenleg a BME képzésén (itt csak fizikus-mérnöki képzésen), illetve a PTE-n választhatod ezt a szakot Physicist néven.
Célszerű olyan már eleve olyan középiskolát választanod, ahol indítanak reál tagozatos osztályt, de egy nem szakos gimnáziumban is előnyre tehetsz szert, ha az utolsó két évedben fakultációnak választod a fizikát.
2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak.
Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon, illetve, hogy hány fős alap létszámmal indítanak el egy szakirányt.
A specializációkról bővebben az adott egyetem honlapján is érdemes tájékozódni.
A fizikusok a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat látnak el. (Fotó: 123RF)
Olyan szakokon tanulhatsz tovább, mint anyagtudomány, fizikus, geofizikus, csillagász, meteorológus mesterképzések. A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz, ez esetben kreditbeszámításra is van lehetőséged. Így olyan szakok is szóba jöhetnek, mint alkalmazott matematikus, biotechnológia, környezettudomány, matematikus, molekuláris biológia, vegyész mesterszakok.
A természettudományokkal kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.
További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.
Az ELI-ALPS, vagyis az Extreme Light Infrastructure (Extrém fényimpulzusforrás) azzal a céllal jött létre, hogy egyedülálló lézerberendezéseinek és másodlagos forrásainak köszönhetően lehetővé tegye az élvonalbeli kutatásokat, valamint az áttörő technológiai innovációk megvalósítását.
Az ELI-ALPS központban a tervezett hét nagy lézerrendszerből öt már működik, amelyeket például neutronforrás-kísérletekhez használnak.
Szabó Gábor elmondta: a Szegedi Tudományegyetem és az ELI stratégiai partnerek, ami sokféle együttműködést jelent. Az ELI-ben dolgozó vezető kutatók előadásokat tartanak például a doktori programban, ajánlanak doktori diplomamunka-témát. De abba a nemzetközi programba is bekapcsolódtunk, amely öt egyetem, a müncheni, a párizsi, a portói és a szegedi között jött létre, és az ideérkező hallgatók az ELI-ben is töltenek gyakorlatot.
„Ha egy fiatal meg akarja találni Magyarországon a nemzetközi tudományos és szakmai színvonalat, akkor jöjjön Szegedre, az ELI-ALPS-hez. Ezt úgy merem mondani, mint aki Németországtól Amerikáig több helyen megfordult, és hét évet töltött külföldön” – fogalmazott Szabó Gábor.
Szabó Gábor az ELI-ALPS vezetése mellett a mai napig tanít is, fizikát, és ő volt 2010–2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora. Megkérdeztük tőle, szerinte mit ad a ma emberének a fizika, miért érdemes ezt tanulni a 21. században?
Szabó Gábor úgy fogalmazott: „A fizika nem egy tantárgy, hanem egy gondolkodásmód, amely a problémamegoldásra irányul. Arra tanít meg bennünket, hogyan kell egy problémának a lényegét meglátnunk, leválasztva róla mindent, ami lényegtelen. Nem véletlen az, hogy végzett fizikushallgatóinkat az iparvállalatoktól a banki szektorig jó néhány helyen alkalmazzák.”
——
A kiemelt kép forrása: ELI-ALPS.
Ha az ismétlés a tudás anyja, akkor a gyakorlás az apja! Így van ez az érettségi feladatok esetében is! Nincs is jobb módszer felkészülni az érettségire a sok magolás után, mint kitölteni a korábbi évek feladatsorait. Így megismerheted a feladattípusokat és már rutinosabban, gyorsabban fogsz haladni a következő alkalommal.
Az előző évi érettségi feladatsorokkal tesztelheted az aktuális tudásodat (Fotó: 123rf)
Velünk tesztelheted az aktuális tudásodat és ellenőrizheted, hogy időben tudsz-e végezni a tesztekkel. Ha szeretnéd megteremteni a vizsga pontos körülményeit, akkor itt megismerheted, mi fog rád várni a matematika, a magyar, a töri, az idegen nyelvi és a természettudományi tárgyak emelt és középfokú érettségijei során. Így pontosan annyi időt hagyhatsz az egyes feladatokra, amennyi élesben is a rendelkezésedre áll majd. Itt pedig összegyűjtöttük neked, hogy milyen „legális puskákat” vehetsz igénybe a feladatsor kitöltése közben az írásbelin.
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Kíváncsi vagy, hogy állsz az érettségire való felkészülésben? (Fotó: 123rf)
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Középszintű feladatok és megoldások:
Emelt szintű feladatok és megoldások:
Az idei érettségivel kapcsolatban további információkat az UNIside és az Oktatási Hivatal oldalán találhatsz.
