függőség – Diplomátszerzek

Mely mentális betegségek érintik a leggyakrabban a fiatalokat?

A Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a mentális problémák jelentős része már 14 éves kor előtt megjelenik, ezért a korai felismerés és a támogatás kulcsfontosságú. A mentális betegségek kezelhetők, a segítségkérés pedig nem gyengeség, hanem az első lépés a gyógyulás felé.

Amikor a félelem tartóssá válik

A szorongás az egyik leggyakoribb mentális probléma fiatalok körében. Ide tartozhat az általános szorongás, a pánikzavar, a szociális szorongás vagy a vizsgadrukk szélsőséges formája. Mindenki izgul néha, ám a kóros szorongás tartós, erős, és akadályozza a mindennapi működést. Gyakori jelek lehetnek az állandó aggodalom, alvászavar, koncentrációs nehézség, fizikai tünetek, például szapora szívverés vagy gyomorfájás.

A jó hír, hogy a szorongásos zavarok jól kezelhetők pszichológiai módszerekkel, például kognitív viselkedésterápiával, szükség esetén gyógyszeres támogatással. A korai felismerés segít megelőzni, hogy a szorongás beszűkítse a társas életet vagy a tanulmányi teljesítményt. Ha a félelem rendszeresen visszatér és aránytalanul erős, érdemes szakemberhez fordulni.

Több, mint rossz hangulat

A depresszió nem egyszerű szomorúság vagy rossz napok sorozata. Tartós lehangoltság, érdeklődésvesztés, energiahiány, alvás- vagy evészavar, valamint önértékelési problémák jellemezhetik. Fiataloknál gyakran ingerlékenység, visszahúzódás vagy teljesítményromlás formájában jelenik meg, amit gyakran kamaszkori lázadásnak tudnak be, és emiatt későn veszik észre a valódi problémát.

Téli depresszió, vagy csak fáradtság – Hogyan ismerhető fel a különbség?

A depresszió kezelése hatékony lehet pszichoterápiával, életmódbeli változtatásokkal és szükség esetén gyógyszeres támogatással. A legfontosabb üzenet, hogy nem kell egyedül megküzdeni vele. Tanár, iskolapszichológus, szülő vagy barát bevonása már önmagában is enyhítheti a terhet, és elindíthatja a diákot a gyógyuláshoz vezető uton.

Láthatatlan küzdelmek

A fiatalokat, és különösen a lányokat gyakran érintheti a testképhez kapcsolódó szorongás. Az anorexia, a bulimia vagy a falászavar súlyos mentális és testi következményekkel járhat. Figyelmeztető jel lehet a szélsőséges fogyókúra, az étkezés kerülése mások előtt, a testsúly miatti erős szorongás vagy a kontrollvesztett evési epizódok.

Az evészavarok gyakran összefüggnek önértékelési nehézségekkel, perfekcionizmussal vagy stresszel. Kezelésük komplex: pszichológiai támogatást, orvosi felügyeletet és családi segítséget is igényelhet. Minél korábban kezdődik a beavatkozás, annál nagyobb az esély a teljes felépülésre.

ADHD a diákok körében

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) egy idegrendszeri fejlődési sajátosság, amely a figyelem szabályozását, az impulzuskontrollt és a szervezést érinti. Kutatások szerint a gyermekek és fiatalok körülbelül 5–7 százaléka él ADHD-val, és sokaknál csak középiskolában vagy egyetemen válik feltűnővé, amikor nő az önálló tanulás aránya és a teljesítménykényszer. A diákok gyakran tapasztalnak tartós halogatást, szétszórtságot, időbeosztási nehézségeket, valamint azt az érzést, hogy rengeteg energiát fektetnek a tanulásba, mégis elmarad az eredmény.

Tanévkezdés ADHD-s gyermeket nevelő családokban – hogyan tehetjük könnyebbé?

Fontos tudni, hogy az ADHD nem lustaság vagy akaraterőhiány következménye. Megfelelő támogatással jól kezelhető: sokat segíthet a strukturált tanulási környezet, a feladatok kisebb részekre bontása, a vizuális emlékeztetők használata, valamint szakember bevonása. Pszichológiai támogatás, coaching, vagy szükség esetén orvosi kezelés jelentősen javíthatja a koncentrációt és az önbizalmat. A felismerés kulcsfontosságú, mert a megfelelő segítséggel az ADHD-val élő diákok kiemelkedő kreativitást, problémamegoldó képességet és kitartást is mutathatnak.

A kialvatlanság súlyosabb megnyilvánulása

Az alvászavarok ma már az egyik leggyakoribb problémának számítanak a középiskolások és egyetemisták körében. A túlzásba vitt tanulás dolgozatok vagy vizsgák előtt, a késő esti képernyőhasználat, a stressz és a rendszertelen életmód mind hozzájárulhatnak a nehezített elalváshoz, a gyakori ébredésekhez vagy a túl korai felkeléshez. Hosszú távon a kialvatlanság rontja a koncentrációt, az emlékezőképességet, és fokozza a teljesítményszorongást, ami a tanulási eredményeket is jelentősen csökkenti.

A kezelhetőség kulcsa a rendszeres napi ritmus, a lefekvés előtti képernyőmentes időszak és relaxációs technikák alkalmazása. Az alvászavarokat komolyabb esetekben érdemes szakemberrel megbeszélni, aki alvásnaplót, viselkedésterápiás módszereket vagy szükség esetén gyógyszeres támogatást is javasolhat. A korai beavatkozás segít visszaállítani a tanulási teljesítményt és a mentális egyensúlyt.

Neurodiverzitás az iskolai környezetben

Fontos kiemelni, hogy az autizmus nem betegség a hagyományos értelemben, hanem egy neurobiológiai fejlődési sajátosság, amely speciális támogatást igényel a tanulásban és a társas helyzetekben. Az autizmus spektrumzavarral élő diákok a társas interakció, kommunikáció és viselkedésminták terén mutatnak eltéréseket, amelyek fiatal korban, különösen középiskolában vagy egyetemen gyakran válnak hangsúlyossá. Előfordulhat nehézség az osztálytermi zajban való koncentrálásban, a csoportos feladatokban, vagy a váratlan változások kezelésében.

„Feltaláltunk egy lécet, és azt mondjuk, hogy van, aki nem ugorja meg” – Interjú Metykó Zsófiával, a Brain Bar előadójával

A megfelelő környezet, az egyénre szabott tanulási módszerek, vizuális segédletek és strukturált napirend segíthetnek a diákoknak kiaknázni képességeiket. Szakemberek, pedagógusok és pszichológusok bevonása, valamint a társas készségek és stresszkezelés fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az autizmussal élő fiatalok sikeresen vegyék az akadályokat, megőrizzék önbizalmukat és teljesítsenek az iskolai környezetben.

Függőségek és viselkedési zavarok a digitális korban

A fiatalok életében egyre nagyobb szerepet kap a digitális tér. A túlzott közösségimédia-használat, online játékfüggőség vagy szerhasználat mind jelezhetnek mentális megterhelést. A probléma akkor válik komollyá, ha az adott tevékenység kiszorítja az alvást, a tanulást, a baráti kapcsolatokat vagy a családi életet.

A függőségek hátterében gyakran stressz, magány vagy feldolgozatlan érzelmek állnak. A megoldás nem pusztán a tiltás, hanem az okok feltárása és alternatív megküzdési módok kialakítása. Sport, közösségi tevékenység, strukturált napirend és pszichológiai támogatás segíthet visszaállítani az egyensúlyt.

Felismerés és az első lépések

Fontos figyelni azokra a változásokra, amelyek tartósak és befolyásolják a mindennapokat. Ilyen lehet a hirtelen visszahúzódás, a teljesítményromlás, a szokatlan alvási szokások, az indokolatlan testi panaszok vagy az érdeklődés elvesztése korábban kedvelt dolgok iránt. Egyetlen jel önmagában még nem jelent betegséget, a tartós mintázat viszont figyelmet igényel.

Az első lépés lehet egy őszinte beszélgetés valakivel, akiben bízol. Ezután érdemes szakemberhez fordulni: iskolapszichológushoz, háziorvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. A mentális problémák kezelése ma már tudományosan megalapozott módszerekkel történik, és a legtöbb esetben az érintettek jól reagálnak a terápiákra.

Mentális egészség mint megelőzés

A mentális betegségek megelőzése részben a mindennapi szokásokon múlik. A rendszeres alvás, a mozgás, a stabil napirend, a támogató kapcsolatok és a reális elvárások mind védőfaktornak számítanak. A stresszkezelési technikák vagy az időbeosztás fejlesztése segíthet csökkenteni a túlterheltséget. A fiatal évek különösen érzékeny időszakot jelentenek, ezért minden lépés, amely a lelki egyensúlyt támogatja, hosszú távon is megtérül.

A fiatalok mentális jóllétének támogatására egyre több kezdeményezés jön létre, amelyek gyakorlati eszközöket adnak a kezükbe. Ilyen a UNIside Glow up! programja is, amely kifejezetten diákoknak és fiatal felnőtteknek szól, és a mentális egészség, az önismeret és a tudatos fejlődés erősítésére épít. A kezdeményezés szemlélete szerint a lelki egyensúly fejleszthető készség, amelyhez információra, közösségi támogatásra és jól használható módszerekre van szükség.

Glow up! program – Út a magabiztos jövő felé

A Glow up! program kiemelten foglalkozik a stresszkezeléssel, a tanulási hatékonysággal, az önbizalom erősítésével és azzal, hogyan lehet felismerni a túlterheltség vagy a kiégés első jeleit. Workshopokkal, edukatív tartalmakkal és gyakorlati tanácsokkal segíti a fiatalokat abban, hogy tudatosabban figyeljenek saját mentális állapotukra, merjenek segítséget kérni, és megtanuljanak olyan mindennapi technikákat alkalmazni, amelyek hosszú távon is támogatják a lelki stabilitást.

A kezdeményezés fontos üzenete, hogy a mentális egészség megőrzése ugyanúgy része a sikeres tanulásnak és pályaépítésnek, mint a tudás vagy a szorgalom. Az önismeret fejlesztése, a reális célkitűzés és a támogató közeg keresése mind hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok kiegyensúlyozottabban vegyék az akadályokat, és időben lépjenek, ha úgy érzik, segítségre van szükségük.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Hallottál már az „okos rángásról”?

Kezdjük egy klasszikus közhellyel. Az okoseszközök a mindennapjaink részévé váltak. Gyakorlatilag nincs olyan napszak, tevékenység vagy élethelyzet, amikor ne lennénk akaratlanul is interakcióban valamilyen internetvezérelt, applikációval működő kütyüvel. Valami mindig pittyeg, rezeg, csörög nekünk és körülöttünk. Értesít, felmér, bemér, értékel, és ami a legfontosabb, nem csak fizikálisan, hanem mentálisan is hat ránk. Hogyan jön létre az okos rángás?

Rengeteg cikk született már abban a témában, hogy a technológia hogyan hat a testünkre, a társas kapcsolatainkra, az önbecsülésünkre. Hogyan alakítja át a napunkat, hogyan csökkenti az önmagunkra és szeretteinkre fordított minőségi időt.

A cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon.

Az ilyen tech kütyük valamilyen módon – jellemzően nem pozitív irányba – hatnak a fizikai és mentális egészségünkre. Egyes egészségtelen szokásaink kialakulása minden bizonnyal az okoseszközöktől való mértéktelen függésünk eredménye. Azt hiszed, ebben te biztosan nem vagy érintett? Haha. Akkor most figyelj!

okos rángás, fotó: unsplash.com

Több olyan – ma már nevesített – kognitív viselkedési zavar létezik, ami valamilyen módon a technológiához köthető. Ezek sokszor apró, nüansznyi furcsaságok, berögzült viselkedési minták, amit többnyire annyival intézünk el, hogy „jó..hát picit rákattant a telóra, van ilyen.” De annyian kattantak rá „picit a telóra”, annyira általános ez a jelenség, hogy már-már normalitásként kezeljük. Pedig nagyon nem az!

A diagnózis: okos rángás

Megvan az a kép, hogy a barátaiddal ücsörögsz valahol, beszélgettek, megy a hihi és a haha, aztán a többiek egy rövid időre magadra hagynak? Nem sok időre. Pár percre csak. Mit teszel? Elvagy csendben és csak nézelődsz, vagy..? Igen, a vagy után jön a lényeg. Automatikusan a mobilod után nyúlsz, és minden cél nélkül lepörgetsz néhány TikTok videót, vagy körülnézel Instán, meglesed írt e valaki Whatsappon. Semmi olyan, ami nélkül ne bírhatnád ki néhány óráig. Csak egy kis online bambulás.

Annyira automatikusan történik mindez, hogy észre sem veszed, függő lettél. Az agyad nem tud csak úgy pihenni. Ez valójában egy belülről jövő kényszer, hogy az ingerek vagy a társadalmi kapcsolatok minden pillanatnyi szünetét okostelefonos tevékenységgel töltsd ki. Próbáld ki csak egyszer, hogy hiába érzel késztetést, egyszerűen nem nyúlsz a mobilodhoz ilyen helyzetekben. Ha ezen könnyedén átlendülsz, akkor szerencsés vagy. Ha azonban – és ez a legvalószínűbb szcenárió – kellemetlenül érzed magad, fészkelődsz, és nem tudsz magaddal mit kezdeni, rossz hírünk van. Te bizony az okos rángás áldozata lettél.

Így szabadulhatsz tőle

A megoldáshoz nincs szükség különleges összetevőkre. Nem írunk fel napi 3×1 alkalom sámántáncot a tűz körül. A lényeg, hogy figyeld az ilyen reakcióid, és tudatosan állj ellen a kényszernek. Figyelmeztesd magad minden alkalommal, mikor automatikusan a mobilért nyúlsz. Valóban van célod a netezéssel, vagy csak az üres, „rád szakadt” időt akarod kitölteni egy kis céltalan netes bambulással? Meg fogsz lepődni, hányszor tapasztalod magadon ezeket a kényszeres mozdulatokat. Szerencsére minden csak a te személyes döntéseden múlik. Nem azt állítjuk, hogy a lovas szekér jobb, mint egy sportkocsi. A technika nem ördögtől való. Van célja, haszna, lehet örömforrás, és jelentősen megkönnyítheti az életünket. De nekünk kell irányítani, uralni, a saját jólétünk érdekében használni az újhullámos technológiai eszközöket. Nem válhatunk a digitális kütyük rabszolgáivá.

Digitális kényszerképzet, fantom rezgés-szindróma, amely mindenkit bosszant

A digitális kütyük használata alapjaiban változtatta meg mentális és fizikai működésünket. Az okoseszközökkel való folyamatos interakciók hatására a testünk egyszer vicces, máskor pedig egészen riasztó tüneteket, kényszeres viselkedést produkálhat. Cikksorozatunk legújabb részében ezúttal a fantom rezgés-szindróma kerül górcső alá.

Nem hivatalos betegség, de az emberek többsége már megtapasztalta

Gyakori jelenség nálad, hogy valamilyen digitális kütyüd – legyen az egy okosóra, tablet vagy mobil – jelez, értesítéseket dob fel, figyelmeztetéseket küld? A figyelmed ekkor bizony folyamatosan ingázik az éppen körülötted zajló valós és digitális életed történései, eseményei között. Teljesen mindegy, hogy ez az ide-oda ugrálás mennyi ideig tart, ez helyzet folyamatos készültségben tartja az agyad. Valahogy a háttérben mindig ugrásra készen várja, hogy történjen valami, és ez egyfajta hallucinációhoz vezet.

A cikket elolvashatja a szakmatszerzek.hu portálon.

Így működik a fantom rezgés-szindróma

Random helyzetekben és gyakorisággal képzeled, hogy rezeg vagy csörög a mobilod, pedig valójában semmi sem történt. Annyira valóságos, hogy többször ránézel a mobilra, hogy biztosan nincs e nem fogadott hívásod vagy bejövő olvasatlan üzeneted. Ez elsőre nem hangzik vészesen, apró bosszúság csak a napodban, aztán lépsz is tovább. De gondolj bele, valójában hallucinálni, főleg, ha gyakran megtörténik, nem is annyira tréfás. Lehetsz egy a sok digitális zombi között, vagy élheted a valódi életed.

Figyelem, egy értelmes közhely következik

Az élet a jelenben történik. A sokadik guru is ezt szajkózza már, de sajnos vagy szerencsére ez teljesen igaz. Ha nem teljes figyelemmel vagy tudatossággal működsz, ha mindig csak fél szemmel figyelsz a körülötted zajló eseményekre, akkor valójában te ledegradáltad magad egy számítógéppé, ami éppen csökkentett módban működik.

digitális detox, fotó: pixabay.com

A megoldás a digitális detox

A fantom rezgés-szindróma és más hasonló jelenség egyértelműen a túlzott okoseszköz használatának köszönhető. Így logikus megoldás, ha tartasz egy kis távolságot, és kitisztítod az elméd. Ebből egy sor más pozitívumot is kaphatsz, javul az önértékelésed és jelentősen lecsökken a stressz az életedben.

 

Vége a vizsgaidőszaknak, mondj búcsút a kávézás kényszerének

Vannak sokkal-sokkal károsabb szenvedélybetegségek is, mint a koffein-függőség, ettől függetlenül nem szabad szemet hunyni felette. Ugyanis, ha a hétköznapokban is létszükségletté válik a rendszeres kávézás, annak lehetnek káros mellékhatásai is.

Az élénkség ára

Ugyan, ha nem tiszta koffeintablettákat szedsz marokszámra, akkor nincs veszélyben az életed, de a rendszeres kávézásnak lehetnek kellemetlen mellékhatásai. Ilyenek például az álmatlanság, a feszültségérzet, a nyugtalanság, az émelygés és a felgyorsult szívverés.

kavezas-unsplash

Fotó: Unsplash

Persze a cél szentesíti az eszközt, amikor több napi tanulást akarsz besűríteni egy éjszakába, olyankor el lehet nézni ezeket a mellékhatásokat. Viszont, amikor már lecsengett a vizsgahajrá, és az órai odafigyelésre és a megfelelő napi rutin kialakítására van szükséged, jobb, ha nem pumpálod tele magad koffeinnel.

Nem csak a kávé a ludas

Ha a fentiek egy részét a saját bőrödön tapasztalod, és azonnal abba akarod hagyni a kávézást, akkor még kicsit várj. Először vedd végig, általában miket fogyasztasz egy nap alatt, és pontosan milyen tüneteket érzel magadon. Például, ha álmatlanság gyötör, akkor a délutáni kávézásról kell lemondanod.

Azt se felejtsd el, hogy nemcsak a kávéban van koffein, hanem egyes üdítőkben, és persze az energiaitalokban is. Érdemes lehet először ezeket kiiktatni a mindennapjaidból a kávé előtt, főleg ha utóbbit feketén, cukor nélkül iszod. Természetesen utóbbival is vigyáznod kell, hiszen a reflux gyakori átok a túlterhelt, stresszes embereknek, és az egyetemisták és közéjük tartoznak.

Hogyan legyek kávé és koffeinmentes?

Semmiképp se egyik napról a másikra iktasd ki az életedből a koffeint, hanem szép fokozatosan, hogy elkerüld az elvonási tüneteket. Ezek közül az erős fejfájások lehetnek a leggyötrőbbek, de a hirtelen energiaveszteség is meg fog viselni. Előbbi ellen a fokozatosság a legjobb védekezés, utóbbit pedig enyhe életmódváltással tudod kiküszöbölni.

Ideje a kávézás helyett több vizet innod, és egészségesebben étkezned, hogy valódi erő költözzön a testedbe, s ne csak az élénkítőszer hajtson. A vízbevitelre kávézás mellett is fontos odafigyelni, hiszen a koffein kifejezetten hatékony vízhajtó. Emiatt könnyen kialakulhat az az ördögi kör, amelyben azért kávézol, hogy ne legyél fáradt, de ez csak még jobban kiszárít, s így még fáradtabb leszel.

A csökkentett napi adagodat is ütemezd be úgy, hogy minél távolabb legyen időben a lefekvéstől. Ezután a magas koffeintartalmú italodat váltsd ki valami enyhébbel. Például a kávét teával, majd ezt a teát koffeinmentes teával. Ilyen például a rooibos, illetve szinte az összes gyógytea.

A tea azért is remek helyettesítő, mert részben visszaadja a kávézás élményét. Egy bögre forró tea is megnyugtatóan hat a lélekre, és abban is elég jó, hogy beindítsa a szervezetedet.

Csak kitartás!

A leszokás közben mindvégig tartsd észben, hogy nem valami kemény drogról van szó. Ha már jó kedéllyel és energikusan végig tudod tolni a napjaidat kávé nélkül, akkor nyugodtan kényeztesd magad egy-egy csészével a kedvenc kávézódban. Csak arra figyelj, ne jelenjen meg el újra a koffeinmumus. Az órák közötti cigi-energiaital kombót pedig jobb, ha örökre elfelejted!

A függőségek kéz a kézben járnak – Az ELTE és az SE kutatóinak felfedezései!

Az eddigi tudományos publikációk elsősorban a génvariánsok és egy bizonyos típusú addikció (függőség) összefüggéseire fókuszáltak. A mostani kutatásban viszont magyar, brit, amerikai és gibraltári egyetemek szakemberei a szerhasználathoz köthető és másfajta függőségek széles spektrumát, és ezek lehetséges kapcsolatát vizsgálták 32 génvariánssal. Az eredményeket a Journal of Personalized Medicine nevű szaklapban publikálták.

 

Egyetemisták voltak a vizsgálati alanyok

 

A Semmelweis Egyetem honlapján megjelent közlemény szerint az elemzés az úgynevezett Psychological and Genetic Factors of Addictions (PGA), vagyis Az addikció pszichológiai és genetikai tényezői című többéves kutatási projekt részét képezte. A tanulmánysorozatban 3003 fiatal felnőtt potenciálisan addiktív viselkedési mintáit elemezték, többféle függőséget vizsgálva. A kutatók magyar középiskolákban, kollégiumokban és egyetemeken gyűjtöttek adatokat. A résztvevők életkora átlagosan 21 év volt, DNS mintát vettek tőlük, és egy kérdőívet kellett kitölteniük.

 

A kutatók az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról, illetve arról kérdezték a fiatalokat, milyen rendszeresen használnak kannabiszt vagy másfajta drogokat. Arra is kíváncsiak voltak, milyen gyakran vesznek részt hét függőség veszélyét magában rejtő tevékenységben. (Például internethasználat, videójátékozás, közösségimédia-használat, fogadások, testedzés, hajtépés és evés).

A speciális génváltozatokkal rendelkező emberek több típusú függőségre is hajlamosak lehetnek. (Fotó: 123rf)

 

Az eredményekről Barta Csaba, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi docense beszélt. Mint mondta, az már korábban bebizonyosodott, hogy a genetika szerepe jelentős a különböző függőségek kialakulásában. Az örökletesség az addikció esetében 50-70 százalékra tehető, a többi a környezeti hatásokon múlik. Jelen tudásunk szerint ez több száz génváltozat együttes konstellációját jelenti. Azonban a legtöbb specifikus genetikai variáns és azok neurobiológiai szerepe még nem, vagy alig ismert. A jelenlegi elemzésben 29 összefüggést találtak, melyek közül 9 maradt szignifikáns a statisztikai korrekció után is.

 

Az eredmények azt mutatták, hogy egyes gének és variánsaik fogékonnyá tehetnek egy személyt bizonyos szerek használatára és más, potenciálisan addiktív viselkedésre is. Vagyis az ezekkel a génváltozatokkal rendelkező emberek több típusú függőségre is hajlamosak lehetnek.

 

Világszerte milliókat érintenek a függőségek

 

Demetrovics Zsoltot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát és a Gibraltári Egyetem Centre of Excellence in Responsible Gaming nevű intézetének elnökét is megszólaltatták a közleményben.

„Ezek az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak a tudományos ismereteinkhez az addikció terén, amely világszerte milliókat érint. A PGA-kutatás újdonsága, hogy a szerhasználat és a nem szerhez köthető egyéb addikciók közötti kapcsolatot próbálja feltárni részleteiben. Ez közelebb hozhat minket a különböző függőségek közötti átfedések megértéséhez.”

Például a problémás alkoholfogyasztásra való hajlam magasabb kockázatot jelenthet a szerencsejáték-, videójáték- vagy éppen a munkafüggőség kialakulásában. Ezek fontos szempontok lehetnek a betegek kezelési terveinek kialakításakor is.

 

Sikeres nemzetközi kutatás

 

A PGA egy többéves kutatási projekt, és a nemzetközi kutatócsoport korábban már publikált elemzéseket a munka kezdetekor gyűjtött adatokból.

Az egyik ilyen, 2020-ban megjelent epidemiológiai tanulmányban a dohányzás és a problémás internethasználat, a testmozgás-függőség, az evészavarok és a szerencsejátékozás között találtak összefüggéseket a szakemberek. Hasonló kapcsolatot figyeltek meg az alkoholfogyasztás és az internet-, illetve játékfüggőség, a szerencsejátékozás, valamint az evészavarok között.

 

A kutatócsoport a projekt folytatásaként azt tervezi, hogy a genetikai variánsok és a függőségek egyedi formái, például az alkoholfogyasztás, illetve dohányzási szokások egyénre jellemző mintázata közötti mélyebb összefüggéseket feltárják.

 

Az Uniside fontosnak tartja felhívni a figyelmet az egészséges életmódra, illetve az addikciók megelőzésének fontosságára. Portálunkon találsz információkat a fiatalkori alkoholfogyasztás veszélyeiről vagy az Elf Bar használatáról

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.