karrier – Diplomátszerzek

Hogyan lehet valóban megszólítani a fiatalokat? – Közösségépítés, bevonás és önkéntesség a gyakorlatban

A szakember 2003-ban társaival megalapította a gyulai Mi egy Másért Egyesületet. Azóta több civil és ifjúsági kezdeményezésben vett részt, dolgozott országos ifjúsági programokon, valamint oktatóként is aktív. Tapasztalatai szerint a nonprofit szféra egyik legnagyobb kihívása ma az, hogyan lehet fenntartható működést teremteni anélkül, hogy a közösségi célok sérülnének.

A tagság helyett a kapcsolódás számít

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a fiatalok számára nem feltétlenül a formális tagság a fontos. Sokkal inkább az, hogy legyen egy közeg, ahol jól érzik magukat, ahol meghallgatják őket, és ahol azt tapasztalják, hogy számít a véleményük.

A hagyományos szervezeti működés – elnökségek, bizottságok, hivatalos struktúrák – gyakran távol áll a fiatalok gondolkodásától. Egy közösségi szolgálatra vagy önkéntességre érkező középiskolást nem feltétlenül az motivál, hogy milyen szervezeti felépítése van egy egyesületnek, hanem hogy milyen élményt kap, milyen emberekkel találkozik, és tud-e azonosulni az adott üggyel.

Az előadó hangsúlyozta: a „kötelezettség” szó helyett érdemesebb az ügyazonosságban gondolkodni. A fiatalok akkor kapcsolódnak be szívesen, ha érzik, hogy az, amit csinálnak, valódi értéket teremt.

A fiatalok hatást akarnak gyakorolni

A segítés szándéka továbbra is erős motiváció, de önmagában már kevés. A mai generáció számára különösen fontos, hogy lássák munkájuk eredményét és annak közvetlen hatását.

Az előadó saját tapasztalatán keresztül beszélt arról, mennyire kiégető tud lenni, amikor valaki úgy dolgozik hosszú éveken át, hogy nem kap visszajelzést, van-e értelme annak, amit csinál. A fiatalok esetében ez még erősebben jelenik meg. Nem elég feladatokat adni nekik – meg kell mutatni azt is, hogy ezeknek a feladatoknak milyen következménye van. Éppen ezért a sikeres ifjúsági munka egyik kulcsa, hogy a fiatalok valódi beleszólást kapjanak a folyamatokba.

Egy városi diákönkormányzat újjáépítése

Az előadás egyik legérdekesebb része egy gyulai példa volt, ahol egy gyakorlatilag megszűnt városi diákönkormányzatot kellett újraéleszteni. A kezdeti próbálkozások kudarcot vallottak. A szervezők hivatalos úton keresték meg az iskolákat, delegált diákvezetőket vártak, formális keretek között próbálták működtetni a rendszert. Az első találkozóra mindössze néhány fiatal érkezett, akik közül sokan nem is saját motivációjukból adódóan voltak jelen: a pedagógusok küldték őket.

A fordulat akkor következett be, amikor elengedték a merev struktúrát, és a hangsúly átkerült az intézményi problémákról a személyes kérdésekre:

  • Mi foglalkoztatja a fiatalokat?
  • Mi zavarja őket a városban?
  • Mire lenne szükségük?

A szervezők tudatosan azokat a diákokat próbálták megszólítani, akik aktívak, energikusak, mozgatják a közösséget, még akkor is, ha az iskolai rendszerben sokszor problémásnak vagy túl hangosnak számítottak. Néhány év alatt a kezdeti hat főből egy harmincöt fős aktív közösség alakult ki.

A tér is számít

Kulcsszerepet játszott a folyamatban egy ifjúsági központ létrehozása is. Nem hivatalos tárgyalótermet alakítottak ki, hanem egy olyan közeget, ahol a fiatalok otthon érezhették magukat: közösségi térrel, csocsóasztallal, saját maguk által alakított környezettel.

Az előadó szerint az ifjúsági munkában alapelv a hegy és Mohamed esete: ha a fiatal nem megy el hozzájuk, akkor a nekik kell a fiatalhoz menniük. Nem elég plakátot kirakni vagy meghirdetni egy programot – személyesen kell jelen lenni az iskolákban, közösségekben, online felületeken.

A közösségépítés egyik legfontosabb eleme ezáltal az lett, hogy a fiatalok egymást kezdték el hívni a programokra.

Valódi beleszólás, valódi eredmények

Az előadás több olyan történetet is bemutatott, amelyek jól szemléltették, milyen erős motiváció lehet a valódi részvétel.

Az egyik alkalommal a fiatalok jelezték a város vezetésének, hogy a belvárosban tiltják a kutyasétáltatást, ami számukra kellemetlen helyzeteket okoz: egy diáktársuk csak a belváros határáig jöhet, onnan kedvencével vissza kell fordulnia. Ez alapvetően egyetlen ember problémája volt, de végül megtalálták azt a pontot, ami hatott a polgármesterre is: mi van akkor, ha egy turista kutyával jön, és nem tudja megnézni a belvárost? Végül jött a kihelyezett kukák, edukáló táblák ötlete, és a beszélgetés nyomán az önkormányzat módosította a szabályozást, új kiírások és infrastruktúra jelent meg.

Egy másik esetben a könyvtár igazgatója kérte a diákok segítségét arra, hogyan lehetne megoldani a könyvek visszavitelét. A könyvtár nyitvatartása miatt a diákok nem értek oda zárás előtt, és végül egy „postaláda-rendszert” dolgoztak ki, amely praktikus, elérhető, és a kötetek sem sérülnek.

Az ilyen helyzetek azért fontosak, mert a fiatalok azt élik meg: nemcsak meghallgatják őket, hanem tényleges változást is el tudnak érni.

Az önkéntesség életpályává válhat

Ament Balázs a több mint húsz éve működő civil szervezetük példáján keresztül beszélt arról is, hogyan lehet hosszú távon bevonni a fiatalokat.

A modell lényege, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban kapcsolatba kerülnek a közösséggel – például táborokon, játékos programokon keresztül –, majd később önkéntesként, szervezőként, kortárssegítőként kapcsolódnak vissza hozzájuk.

A szervezet éves szinten 80–140 önkéntessel dolgozik együtt, akik közül sokan középiskolás vagy egyetemista fiatalok. A feladataik rendkívül változatosak:

  • rendezvényszervezés,
  • fotózás,
  • konferálás,
  • grafikai munka,
  • programvezetés,
  • közösségszervezés.

A lényeg azonban nem a formális tagság. Az előadó szerint a legtöbb fiatal nem azért marad kapcsolatban egy szervezettel, mert hivatalosan taggá válik, hanem azért, mert kötődni kezd az ügyhöz és a közösséghez.

Rugalmasság nélkül nincs ifjúsági munka

A délelőtt egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fiatalok megszólításához ma már rugalmasságra, nyitottságra és folyamatos alkalmazkodásra van szükség.

Ma már nem működik a kizárólag felülről szervezett, merev rendszer. A fiatalokat partnerként kell kezelni, valódi döntési helyzeteket kell teremteni számukra, és olyan közösségi élményeket kell kínálni, amelyekben megtapasztalhatják: van helyük, szerepük és hatásuk a világban.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A labdarúgás jövőjének formálói találkoztak

A futball két világa, kelet és nyugat találkozik Budapesten, a Puskás Arénában a Football Forum Hungary elnevezésű rendezvényen. Mintegy ezer résztvevőt vonzott a háromnapos nemzetközi esemény, melyre hetven országból érkeztek futballszakemberek. A hétfőtől szerdáig tartó fórum a labdarúgás üzleti és szakmai szereplőinek egyik legfontosabb találkozóhelye, ahol a sportág globális döntéshozói és szakértői osztják meg tapasztalataikat, építenek kapcsolatokat és formálják a futball jövőjét.

Természetesen a Debreceni Egyetem, a DEAC és a DVSC is képviseltette magát az eseményen. A DE Sporttudományi Koordinációs Intézet (DESKI) igazgatója, Balogh László előadóként is megjelent a szakmai rendezvényen, a tehetségkutatásról beszélt. Mellette – szintén az intézetet képviselve László Csaba egy kerekasztal-beszélgetés meghívott vendége volt, az ugandai nemzeti együttes korábbi szövetségi kapitánya az afrikai labdarúgás felemelkedését körbejáró eszmecsere során mondta el meglátásait. Bács Bence, a DE GTK adjunktusa, marketingmenedzser, a DEAC Futball Kft. ügyvezetője szintén felszólalt az eseményen, előadásában vállalatértékelési és elemzési szempontok alapján tekintette át a magyar futballvállalkozásokat. A kiállítói térben pedig közös standdal volt jelen a Debreceni Egyetem, a DEAC és a DVSC.

„A Debreceni Egyetem immár ötödik éve partnerként áll a szervező the path ügynökség mellett, aminek azért is örülünk, mert így testközelből lehettünk részesei, hova fejlődött a rendezvény, ami két részből áll. A Sport Forum Hungary általában ősszel van, a témája az általános sporttudomány, a Football Forum Hungary középpontjában viszont a labdarúgás áll. Maga a konferencia, az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, a workshopok a második napon zajlottak, de az első és a harmadik napon ugyanolyan értékes tapasztalatokkal tudunk gazdagodni, ugyanis az a networkingről szól. A résztvevők valamivel több, mint nyolcvan százaléka külföldi, így kiváló lehetőség ez nemzetközi kapcsolat- és hálózatépítésre” – mondta Balogh László.

A DESKI igazgatója kiemelte, hogy saját standdal is képviseltették magukat, a kiállítóhelyüket pedig eddig nem látott érdeklődés övezte.

„Új hátteret készítettünk az alkalomra, ami jól reprezentálja a Debreceni Egyetem sport-ökoszisztémáját. A molinó középen a Debreceni Egyetem, tőle balra a DVSC, jobbra pedig a DEAC szerepelt, bemutattuk a képzéseinket, a nálunk folyó kutatásokat. Példátlan számú érdeklődő látogatta meg a standunkat, zömében külföldiek: menedzserirodák, ügynökségek, sportegyesületek, akadémiák, akik keresik magyar egyetemekkel, sportképzésekkel az együttműködést. Az előadások, melyeknek aktív résztvevői voltunk, telt házzal zajlottak, azt gondolom, sokat tudunk profitálni ezekből, ismét sikerült a Debreceni Egyetem hírnevét öregbíteni. Gyakorlatilag egyedüli magyar felsőoktatási intézményként jelentünk meg ilyen fajsúlyos szerepben. Számunkra nagy előny, hogy egy nem tudományos, de mégis tudományos alapokon nyugvó gyakorlati, mint ahogy a neve is mutatja, fórumon, konferencián tudtuk megmutatni magunkat, és főleg az, hogy nemzetközi környezetben. Sok olyan névjegykártyát cseréltünk, amiben óriási potenciál és lehetőség van, fel kell építenünk egy olyan rendszert, hogy ezekkel a nemzetközi lehetőségekkel tudjunk élni, mert nagyon igénylik” – fogalmazott az egyetemi vezető utalva arra, hogy a munka nem állhat meg, a jövőt folyamatosan építik.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Karrierút a laborból az iparba – szakmai nap a DE TTK-n

A DE TTK képzési palettája és ipari kapcsolatrendszere az elmúlt két évtizedben olyan szintre fejlődött, amely ma már több mint száz partnercéget számlál. A szerdai rendezvényen ezen partnerek közül harminc meghatározó piaci szereplő képviseltette magát, hogy közvetlen kapcsolatot építsen a kar hallgatóival.

A rendezvény megnyitóján és a szakmai szekciókban is elhangzott: a TTK-s diploma ma már garanciát jelent a gyors elhelyezkedésre. A kar vezetése tudatosan építi azt a hálót, amelyben az elméleti oktatás és a gyakorlati piaci igények találkoznak, a sikeres egyetemi képzés ma már elképzelhetetlen az ipari szereplők aktív bevonása nélkül.

„Ma sikeres egyetemi képzéseket folytatni, a munkaerőpiaci kihívásoknak megfelelni csak úgy lehet, ha szorosan együttműködünk a szereplőkkel, bevonjuk az ipari partnereinket a képzéseinkbe. Így különös gondot fordítottunk arra, hogy tágabb régiónk szinte minden iparvállalatával építsünk ki kapcsolatokat; ez a háló mostanra olyan szerteágazóvá vált, hogy minden intézetünk rendelkezik vállalatoknál működő kihelyezett tanszékekkel” – hangsúlyozta Kun Ferenc dékán.

A szakmai nap felépítése követte a kar sokszínűségét. A hallgatók négy külön szekcióban ismerkedhettek meg a lehetőségekkel: a fizika és matematika szakosok számára javasolt villamosipar és mikroelektronika; kar egyik legerősebb iparági bázisa, a vegyipar, gyógyszeripar és biotechnológia; az informatikai és természettudományos fókusszal meghirdetett adatelemzés és földtudományok; a kar több mint 800 külföldi hallgatója számára pedig az angol nyelvű szekció.

Utóbbi kapcsán a dékán kiemelte: a DE TTK mára valódi nemzetközi karrá vált, ahova a hallgatók egyharmada külföldről érkezik. Ez a multikulturális környezet a magyar hallgatóknak is előnyt jelent, hiszen felkészíti őket a multinacionális cégek munkanyelvére és elvárásaira.

A kar dinamizmusát jelzi, hogy tanterveit folyamatosan a régióba települő új iparágakhoz igazítja. A szakmai napon szó esett az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó speciális ismeretek integrálásáról a vegyészmérnöki és fizikusi képzésekbe, valamint a rendkívül sikeres, piaci igényre alapozott biotechnológia alapszakról is, amely mind magyar, mind angol nyelven telt házas évfolyamokkal fut.

A duális képzési forma – amelyben a TTK úttörő szerepet vállalt 2016-ban – a mérnökszakok mellett mára a természettudományos mesterszakok felénél is elérhető, lehetővé téve, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt álmaik cégénél dolgozhassanak.

„Arra törekszünk, hogy megmutassuk a hallgatóinknak: a TTK-s diploma hatalmas értéket képvisel, aki nálunk végez, biztos jövőre számíthat. A célunk az, hogy segítünk a hallgatónak már az egyetemi évei alatt felvenni a kapcsolatot a cégekkel, hogy mire átveszi a diplomáját, már pontosan tudja, hol fogja megkezdeni a munkát” – foglalta össze a szakmai nap üzenetét Kun Ferenc.

A rendezvényen a hallgatók nemcsak előadásokat hallgathattak, hanem a kiállítóstandoknál próbainterjúkon is részt vehettek, így sokan már konkrét gyakornoki vagy állásajánlatokkal távozhattak az Élettudományi Épületből.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Mesterséges intelligencián alapuló karrierépítés a DE-n

A 33. Informatikai Szakmai Nap a kar hallgatóinak regionális karrierépítési lehetőségeire koncentrálva azokra az elvárásokra hívta fel a figyelmet, melyek meghatározzák a munkaerőpiaci kínálatot és amik birtokában az egyetemisták egyszerűbben találhatják meg álmaik állását. A középpontban ezúttal is a mesterséges intelligencia, az adattudomány és a robotika állt.

Hajdu András dékán szerint az Informatikai Kar nagy előnye, hogy olyan szemléletet képvisel, mely alkalmazkodik a mesterséges intelligenciához kapcsolódó gondolkodásmód fejlesztéséhez, ugyanis számos területen és tudományban meghatározó jelentőséggel bír a technológia. A szakmai napon a vállalatokkal való együttműködésben is alapvető MI-platformok fontosságával és alkalmazási lehetőégeivel is megismerkedhettek a hallgatók.

„A kar úgy alakítja stratégiáját, hogy minél hatékonyabban támogassa a fiatalok előrehaladását, és olyan tapasztalatokhoz segítse őket, amelyek szakmai fejlődésükben és karrierjükben is hasznosíthatók. A mesterséges intelligencia központi szerepet tölt be, rendszerszinten épült be az IK működésébe, igyekszünk a technológia emberközpontú alkalmazására fókuszálni, ennek érdekében kurzusokon, rövid ciklusú képzéseken mutatjuk be a fejlődési lehetőségeket. A munkaerőpiac is reagál az MI-re, felértékelődnek bizonyos skillek, a kommunikációs képességekre, módszertanokra kifejezetten nagy hangsúly kerül, ebben a szellemben három részismereti képzést készítettünk elő a területhez kapcsolódóan, valamint új alapszakok indítását is kezdeményeztük az országban elsőként. A rendszerszintű, absztrakt gondolkodásra nagy szükség lesz a jövőben, erre hívjuk fel a programozó hallgatóink figyelmét” – hangsúlyozta a kari vezető a megnyitón.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az információs és gyakorlati digitális technológia nélkül nehéz bármilyen szakterületen eredményeket elérni, felértékelődik az informatikai tudás a vállalati szektorban a folyamatok racionalizálása érdekében.

„Az adminisztrációs, a jogi, a mérnöki és a tervezési munka jelentős részét ez a technológia végzi, de nem csak a gyorsaság, a minőség és a pontosság miatt hódítja óriási mértékben a piacot. Személyes tapasztalatom, hogy exponenciálisan terjed ez a tudás, olyan innovációs megoldásokat kínál, melyekről a probléma megfogalmazásakor még sejtelmünk nincs, emellett fontos, hogy rendelkezzünk a megfelelő szakmai tudással a kérdések megfogalmazása és a válaszok ellenőrzése érdekében. Egy informatikussal szemben az a legnagyobb elvárás, hogy a rendszert biztonságosan üzemeltesse, alkalmas legyen a folyamatos fejlesztések, az új rendszerek bevezetésére és figyeljen a felhasználók biztonságára. Informatikai tudás nélkül nem lehet hosszabb távon versenyképes egy vállalat” – fogalmazott az iparkamara elnöke.

A jövő biztosan nagyon más lesz, de szerencsére látható, hogy milyen képességeket várnak el Európa-szerte a nagyvállalatok a leendő informatikus munkavállalóktól. Stéger Csilla, a PwC Hungary igazgatója elmondta: az informatikusoknak szóló álláshirdetések zömében a szakmai ismeret mellett nagy százalékban elvárás a tanulásra való hajlandóság demonstrálása.

„Globális problémát jelent a tehetség felkutatása. Az a tapasztalat, hogy a nagyvállalatok vezetői szerint kétséges, hogy az adott cég elég gyorsan le tudja-e követni a szakterületi változásokat. Ehhez szükséges a hosszú távú tudásbővítés és az arra való hajlam. Az álláshirdetések nagyobb része tartalmazza a személyes fejlődésre való ráhangoltságot, az önmenedzselést, az együttműködés képességét, az adminisztrációs készségekkel kapcsolatos elvárásokat is. Ezek szellemében kell tervezniük a fiataloknak a szakmai életútjukat” – tette hozzá.

A 33. Informatikai Szakmai Napon a hallgatók a DE IK 15 vállalati partnerével találkozhattak, a kitelepült cégek képviselőitől az információs standoknál első kézből kaphattak hasznos tudnivalókat az elhelyezkedési lehetőségekről, a feléjük támasztott elvárásokról, feltételekről. A tájékoztatók mellett 25 szakmai előadást is meghallgathattak, egyebek mellett az AI és a CV kapcsolatáról, a senior gondolkodáshoz vezető útról, a startup-skálázásról, a mesterséges intelligencia IT világában betöltött szerepéről. A karon négy helyszínen próba-állásinterjúkon is próbára tehették magukat a hallgatók.

Az Informatikai Kar kiemelt partnerei a rendezvényen: DataSunrise, EPAM, Veeva, RDI Hungary.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Diploma, ami megéri: merre indulj, ha biztosabb jövőt szeretnél?

A számok mögötti valóság

Az elmúlt évek munkaerőpiaci adatai egyértelmű mintázatokat rajzolnak ki. A technológiai területek iránti kereslet tartósan magas, és a digitalizáció gyorsulásával ez a tendencia tovább erősödik. Informatikusokból, szoftverfejlesztőkből, adatkutatókból Európa-szerte hiány van, és ez Magyarországon is jól látható. A frissdiplomások elhelyezkedési ideje ezen a területen gyakran néhány hónap, sok esetben már tanulmányok alatt munkalehetőséghez jutnak.

Hasonlóan stabil pályát kínálnak a mérnöki szakok. A gépészmérnökök, villamosmérnökök és építőmérnökök iránti keresletet az ipari beruházások és az infrastruktúra-fejlesztések generálják. A statisztikák szerint ezekben a szakmákban alacsony a munkanélküliség, a kezdő fizetések pedig az átlag felett alakulnak. Az egészségügyi képzések is ide sorolhatók: az orvosok, ápolók és egészségügyi szakemberek iránti igény folyamatos, amit az elöregedő társadalom tovább növel.

A „túl sok diplomás” mítosza

Gyakran hallani, hogy túl sok a diplomás ember, és emiatt már nem is éri meg egyetemre menni. A valóság azonban árnyaltabb. A probléma nem a diplomások számában, hanem a képzettség és a piaci igények eltérésében rejlik. Vannak területek, ahol valóban erősebb a verseny az állásokért, főként azokon a szakokon, ahol kevesebb a közvetlenül alkalmazható, gyakorlati készség.

A bölcsész- és társadalomtudományi képzések például gyakran kapnak kritikát, pedig ezek sem jelentenek automatikus zsákutcát. Az itt végzettek sikeressége nagymértékben azon múlik, mennyire egészítik ki tudásukat piacképes készségekkel. Ide tartozik a nyelvtudás, a digitális kompetenciák vagy a projektmenedzsment is. Az adatok azt mutatják, hogy azok a hallgatók, akik már egyetem alatt tapasztalatot szereznek, jelentősen gyorsabban helyezkednek el, függetlenül a szaktól.

Soft skill, a láthatatlan erő – te mennyire vagy képben?

Szakok, amelyek mögött erős kereslet áll

Ha valaki biztosabb elhelyezkedésre törekszik, érdemes olyan területekben gondolkodni, ahol strukturális munkaerőhiány alakult ki. Az informatika mellett ilyen a gazdasági képzések egy része, különösen a pénzügy, számvitel és üzleti elemzés. A vállalatok folyamatosan keresnek olyan szakembereket, akik képesek adatokat értelmezni és üzleti döntéseket támogatni.

A természettudományos szakok is egyre nagyobb szerepet kapnak, különösen azokon a területeken, amelyek kapcsolódnak a környezetvédelemhez, az energiához vagy az egészségiparhoz. A biotechnológia, a környezetmérnöki és az energetikai képzések jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezek a szakok gyakran kevésbé „divatosak”, hosszú távon azonban stabil karrierutat kínálnak.

A készségek szerepe felértékelődik

A diploma önmagában ma már ritkán elég. A munkáltatók egyre inkább azt keresik, mit tud valaki a gyakorlatban. A problémamegoldó képesség, a kommunikáció, a csapatmunka és az alkalmazkodóképesség kulcstényezővé vált. A kutatások szerint azok a pályakezdők, akik rendelkeznek legalább egy gyakornoki tapasztalattal, akár 30–50 százalékkal nagyobb eséllyel találnak munkát rövid időn belül.

A digitális készségek szinte minden területen előnyt jelentenek. Egy marketinges, egy jogász vagy egy pedagógus is versenyképesebb, ha érti az adatokat, használja a modern eszközöket, és képes alkalmazkodni az online környezethez. Ez a tendencia várhatóan tovább erősödik, ahogy a technológia egyre több szakmát alakít át.

Hogyan dönts okosan?

A biztos elhelyezkedést ígérő szakok keresése helyett érdemes reálisabb megközelítést választani. Olyan területet érdemes választani, ahol találkozik az érdeklődésed a piaci igényekkel. A kizárólag divat alapján meghozott döntések gyakran csalódáshoz vezetnek, mert a motiváció hiánya hosszú távon hátrányt jelent.

Hasznos stratégia lehet a kombinációkban gondolkodás. Egy gazdasági diplomához társított programozási ismeretek, vagy egy bölcsész végzettség mellé illesztett kommunikációs vagy digitális kompetenciák jelentősen növelik az elhelyezkedési esélyeket. Az egyetem alatti tapasztalatszerzés, a szakmai gyakorlatok és a kapcsolati háló építése legalább olyan fontos, mint maga a képzés.

A munka világa gyorsabban változik, mint valaha, ezért a legnagyobb biztonságot végső soron nem egy konkrét szak adja, hanem az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás iránti nyitottság. Azok, akik képesek új készségeket elsajátítani és reagálni a változásokra, hosszú távon sokkal stabilabb pályát építhetnek maguknak.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Hogyan kaphatod meg a legfontosabb információkat az egyetemi nyílt napokon?

Mit kérdeznek a legtöbben?

A nyílt napokon általában visszatérő kérdések hangzanak el: mennyi a ponthatár, hányan jutnak be, milyen kollégiumi lehetőségek vannak, és mennyi az ösztöndíj. Ezek fontos témák, hiszen a felvételi statisztikák valóban befolyásolják az esélyeket. A Felvi.hu adatai szerint az utóbbi években számos népszerű szakon jelentősen ingadoztak a ponthatárok, így érthető az érdeklődés. A kollégiumi férőhelyek száma, a támogatások rendszere vagy a külföldi mobilitási programok szintén kézzelfogható kérdések.

Mégis, ezek a inkább a bejutásról szólnak, nem az ott töltött három-öt évről. A legtöbb érdeklődő ritkán kérdez rá arra, hogyan telik egy átlagos hét, mennyi a valódi tanulási terhelés, milyen arányban van jelen a gyakorlati képzés, van-e mentorprogram, vagy mennyire érhetők el az oktatók. Pedig a felsőoktatási lemorzsolódás Magyarországon bizonyos képzési területeken 30 százalék körül mozog, ami azt jelzi, hogy sokan csak élesben szembesülnek a valósággal.

És mi a helyzet az egyetemi élettel?

Egy nyílt napon érdemes egészen más típusú kérdésekre fókuszálni. Hogyan épül fel egy félév? Milyen a számonkérés rendszere? Mennyire projektalapú az oktatás? Az Európai Felsőoktatási Térség alapelvei szerint a kreditrendszer az önálló tanulásra épít, ami azt jelenti, hogy az órákon kívüli munka legalább olyan fontos, mint a jelenlét. Erről ritkán esik szó a bemutatók és nyílt napok során.

Fontos rákérdezni arra is, milyen a hallgatói közösség, működnek-e szakmai műhelyek, diákkörök, van-e lehetőség kutatásba vagy ipari projektekbe bekapcsolódni. A frissdiplomások elhelyezkedési mutatói, amelyeket a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) publikál, szintén sokat elárulnak. Egy szak presztízse önmagában nem garantál piacképes tudást, a gyakorlati tapasztalat viszont komoly előnyt jelenthet.

Légkör, támogatás, mentális terhelés

Az egyetemválasztás során gyakran háttérbe szorul a mentális oldal. Pedig a középiskolából kilépve jelentősen változik a tanulási struktúra és a felelősség mértéke. Érdemes megkérdezni, milyen tanulmányi tanácsadási lehetőségek vannak, működik-e mentorprogram, elérhető-e pszichológiai támogatás. A nemzetközi kutatások szerint az elsőéves hallgatók jelentős része tapasztal fokozott stresszt az átmenet időszakában.

A légkör legalább olyan fontos, mint a tanterv. Egy beszélgetés jelenlegi hallgatókkal sokkal többet érhet, mint egy hivatalos prezentáció. Hogyan viszonyulnak az oktatók a diákokhoz? Mennyire rugalmas a rendszer? Mennyire élhető a campus? Ezekre a kérdésekre ritkán ad választ a marketinganyag, viszont a személyes tapasztalatokból kirajzolódik a valós kép.

Stratégiai kérdések bizonytalanoknak

Ha még nem tudod pontosan, merre indulnál, a nyílt nap lehetőséget ad az önismeretre is. Kérdezz rá arra, milyen irányokba lehet specializálódni, van-e átjárhatóság szakok között, mennyire támogatott a külföldi félév vagy a szakváltás. A felsőoktatási mobilitási adatok azt mutatják, hogy az Erasmus- vagy Pannónia-programban részt vevők később magasabb foglalkoztatási arányt érnek el – a nemzetközi tapasztalat komoly érték lehet.

Érdemes azt is tisztázni, milyen kapcsolatban áll az intézmény a munkaerőpiaccal. Vannak-e céges partnerek, gyakornoki programok, alumni-hálózat? Egy jól működő szakmai közeg hosszú távon sokkal többet jelent, mint egy hangzatos szaknév.

Hogyan készülj fel tudatosan?

A nyílt nap akkor igazán hasznos, ha felkészülten érkezel. Nézd át előre a mintatantervet, olvass utána a szak leírásának, és fogalmazz meg három-öt olyan kérdést, ami számodra fontos. Írd is le őket, mert a helyszínen könnyen elterelődik a figyelem. Figyeld meg az apró részleteket is: mennyire szervezett a program, hogyan kommunikálnak az oktatók, milyen a hallgatók hangulata.

Az egyetemválasztás nem egyetlen döntés, hanem több év irányának kijelölése. A nyílt nap nem vizsgahelyzet, hanem lehetőség arra, hogy te kérdezz. A legjobb döntések általában nem a prospektusok alapján születnek, hanem abból, hogy mertél mélyebbre ásni, és olyan kérdéseket tettél fel, amelyek valóban rólad szólnak.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Bizonytalan vagy a jövődben? Ez teljesen normális!

Ez a cikk azt járja körül, mit lehet kezdeni ezzel az állapottal tudatosan, hogyan válhat a bizonytalanság erőforrássá, és milyen konkrét lépések segíthetnek az eligazodásban.

A bizonytalanság mint fejlődési állapot

A fejlődéslélektan régóta külön életszakaszként írja le a fiatal felnőttkort, amelyet Erik Erikson identitáskeresési időszakként határozott meg. A kutatások szerint a 18 és 25 év közötti korosztály jelentős része még nem rendelkezik stabil szakmai identitással, és ez önmagában nem jelez problémát. A bizonytalanság gyakran annak a jele, hogy az egyén több lehetőséget mérlegel, és még nyitott a tanulásra.

Ezt támasztják alá a pályakövetési vizsgálatok is. Európai munkaerőpiaci adatok szerint a frissdiplomások jelentős része nem abban a munkakörben helyezkedik el, amelyet a tanulmányai elején elképzelt. A pálya tehát sok esetben nem előre megrajzolt út, hanem fokozatosan alakuló folyamat.

Miért érezzük mégis problémának az iránytalanságot?

A bizonytalanság élményét gyakran felerősíti a társas összehasonlítás. A közösségi médiában megjelenő „kész” karriertörténetek torz képet adnak a valóságról. Pszichológiai kutatások szerint az ilyen összehasonlítások növelik a szorongást és csökkentik az önértékelést, különösen akkor, ha valaki úgy érzi, lemaradt másokhoz képest.

A láthatatlan verseny: hogyan rombolja az önértékelést az összehasonlítás?

Ehhez társul az oktatási rendszer és a munkaerőpiac gyors változása. Egyes szakmák néhány év alatt átalakulnak vagy teljesen eltűnnek, miközben újak jönnek létre. Ez a bizonytalanságot strukturális jelenséggé teszi, nem egyéni kudarccá. A tudományos elemzések szerint a mai fiatalok több karrierváltásra számíthatnak életük során, mint a korábbi generációk.

Az önismeret kiindulópont, nem végállomás

Az önismeret gyakran úgy jelenik meg, mint egy végleges válaszokat adó eszköz, pedig inkább egy folyamat. A karrierpszichológiai kutatások szerint azok a fiatalok alkalmazkodnak sikeresebben, akik képesek reflektálni saját érdeklődésükre, értékeikre és erősségeikre, miközben elfogadják, hogy ezek idővel változhatnak.

Hasznos eszköz lehet az érdeklődési napló vagy a karriernapló vezetése, amelyben visszatérően rögzíthetők azok a tevékenységek, amelyek energiát adnak, illetve amelyek kimerítenek. A kutatások alapján az ilyen reflektív gyakorlatok segítik a hosszabb távú döntéshozatalt, mert mintázatokat tesznek láthatóvá.

Kísérletezés alacsony kockázattal

A bizonytalanság kezelésének egyik leghatékonyabb módja a kísérletezés. A munka- és szervezetpszichológia ezt „prototípus-alapú karrierépítésnek” nevezi. Ez azt jelenti, hogy valaki kisebb, visszafordítható lépésekben próbál ki különböző szerepeket, például gyakornoki programok, diákmunkák, önkéntes projektek vagy egyetemi kutatások révén.

A felmérések azt mutatják, hogy azok a hallgatók, akik többféle tapasztalatot szereznek az egyetem alatt, később magabiztosabban hoznak karrierdöntéseket. A tapasztalat nem végleges elköteleződés, hanem információforrás, amely segít pontosabban látni, mi működik és mi nem.

A készségekben való gondolkodás ereje

A modern karrierkutatások egyre inkább a készségalapú megközelítést hangsúlyozzák. Ahelyett, hogy egyetlen konkrét foglalkozásra koncentrálnánk, érdemes azt vizsgálni, milyen készségek fejleszthetők és vihetők át különböző területekre. Ilyen például az elemző gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés vagy az önálló tanulás.

A munkaerőpiaci előrejelzések szerint ezek az általános készségek hosszabb távon stabilabb alapot jelentenek, mint egy szűken értelmezett szakmai cím. Egyetemistaként ez azt jelenti, hogy a kurzusválasztás, projektek és az iskolán kívüli (extrakurrikuláris) tevékenységek során érdemes figyelni arra, milyen kompetenciák fejlődnek, nem csak arra, milyen pozíciót ígérnek.

Bizonytalanság és mentális jóllét

Fontos szempont a bizonytalanság pszichés hatása is. A kutatások szerint a hosszan fennálló iránytalanság stresszt okozhat, különösen akkor, ha külső nyomás társul hozzá. A mentális egészséggel foglalkozó tanulmányok kiemelik a társas támogatás szerepét. A beszélgetések mentorokkal, oktatókkal vagy kortársakkal segíthetnek normalizálni az élményt.

Hozd ki magadból a legjobbat! A fejlődés kulcsa a pszichológiai biztonság és az önbizalom

A bizonytalanság kezelése nem azt jelenti, hogy gyors válaszokat kell találni. Inkább azt, hogy kialakul egy rugalmas gondolkodásmód, amelyben a változás és az újratervezés a fejlődés része. A tudományos eredmények alapján ez a hozzáállás hosszú távon csökkenti a kiégés kockázatát és növeli az elégedettséget a szakmai életben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Építs jövőt a DE Gyógyszerésztudományi Karán!

A Debreceni Egyetem (DE) Gyógyszerésztudományi Karának (GYTK) egyik legnagyobb előnye a nemzetközi szinten is páratlan kapcsolat az új épületben kialakított Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató középüzemmel. Ez a szoros együttműködés lehetőséget biztosít a hallgatók számára arra, hogy már az egyetemi tanulmányaik alatt megismerkedjenek az ipari környezettel. Ez a partnerség szimbolizálja a kar harmadik misszióját: az egészségiparral és a gyógyszeriparral folytatott együttműködést, amely garantálja a hallgatók számára a legfrissebb szakmai tudást.

Fotó: DE

„Karunk folyamatosan bővíti képzési portfólióját, hogy a lehető legtöbb fiatal találja meg a helyét a gyógyszerészet világában. Az osztatlan mester gyógyszerészképzés mellett – amely gyógyszerészdoktori címet is nyújt ¬– elérhető a gyógyszerfejlesztési kutatás menedzser mesterszak, amely nappali és levelező formában is választható, sőt már a Siófoki Campuson is lehet rá jelentkezni. Egy dolog biztos: nálunk a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek a diákok, amely egyedülálló lehetőségeket nyit meg előttük” – ismertette a DE GYTK dékánja.

Bácskay Ildikó hozzátette: a szakoktatás iránt érdeklők figyelmébe ajánlják, hogy szeptembertől részt vesz a kar a Debreceni Szakképzési Centrum gyógyszertári asszisztens képzésében és önálló szervezésben szakasszisztens képzést is kínálnak.

Fotó: DE

Évente átlagosan 80 magyar és 30-40 külföldi hallgatót köszöntenek az első évfolyamon. A külföldi hallgatók jelenléte lehetőséget ad arra is, hogy az intézménybe járók különböző kultúrák gyógyszerészeti gyakorlatairól is tanuljanak.

A debreceni GYTK infrastruktúrája kiemelkedő. 2024 májusában adták át a kar Rex Ferenc utcai új épületét, amely modern tantermekkel, hallgatóbarát terekkel és a legkorszerűbb laboratóriumokkal várja a diákokat. Az építészeti díjjal elismert komplexumban közösségi terek és tanulóhelyek biztosítják a tanulás és a regenerálódás megfelelő egyensúlyát, a hallgatók a legújabb technológiákkal felszerelt laboratóriumokban szerezhetnek gyakorlatot.

Az oktatói közösség elismert szakemberekből áll, akik nemcsak tanítanak, de mentorálják is a hallgatókat, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.

Fotó: DE

„Mivel a gyógyszerészképzésben résztvevők létszáma viszonylag kisebb, hallgatóink más, nagyobb karokhoz képest jobban ismerik egymást és oktatóikat, családiasabb, inspiráló a légkör. Jelentős számban tanulnak külföldi hallgatók az angol nyelvű képzésünkön, ami lehetőséget ad multikulturális barátságok kialakítására és a szakmai nyelv gyakorlására. Hallgatóinkat ösztöndíjprogramokkal támogatjuk, csereprogramjaink révén külföldön is gyarapíthatják tudásukat. A nálunk tanulók élvezik az egyetemi infrastruktúra és a szolgáltatások, sportolási lehetőségek széles kínálatát” – sorolta Bácskay Ildikó.

A kari vezető kiemelte: a hazai felsőoktatási rangsorokban orvos- és egészségtudományi képzési területen a Debreceni Egyetem rendszerint az első helyekért versenyez a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karaival. Hasonló a helyzet a nemzetközi szakmai rangsoroknál is. A gyógyszerészképzés presztízse magas, a diploma munkaerőpiaci értéke kiváló. Debrecen egyik legnagyobb vonzereje a TEVA és a Richter Gyógyszergyárak jelenléte a városban. A kar és a vállalatok között szoros az együttműködés (például kihelyezett tanszéket is működtetnek), ami gyakorlatiasabb képzést tesz lehetővé, mint számos más helyen. A DE GYTK hallgatói ipari környezetben szerezhetnek tapasztalatot, és sokan már a végzés előtt állásajánlatot kapnak. A karon folyó kutatások nemzetközileg is elismertek, magas impakt faktorú publikációkkal rendelkeznek.

Fotó: DE

A gyógyszerészet korábban is stabil és biztos jövőt jelentett, ez ma sincs másképp. A Debrecenben végzett hallgatók számos karrierlehetőség közül választhatnak: például elhelyezkedhetnek közforgalmú patikákban, ahol közvetlenül találkozhatnak betegekkel és szakmai kihívásokkal. A kórházi és klinikai gyógyszerészet terén az orvosi csapat részeként segíthetik a gyógyítást, míg a gyógyszeriparban részt vehetnek innovációs tevékenységekben, kutatás-fejlesztésben és gyógyszerkészítmények előállításában. A hatósági gyógyszerellenőrzéshez csatlakozók pedig az egészségügyi biztonság fenntartásában tudnak közreműködni. A DE GYTK több volt hallgatója dolgozik szépségipari területen is, dermokozmetikumokat fejlesztenek, esztétikai kezeléseken dolgoznak.

„Azt tanácsolom, ne halasszák a jelentkezést! Csatlakozzanak most, és legyenek részesei ennek az inspiráló és sikerorientált közösségnek” – ösztönzi az érdeklődőket Bácskay Ildikó dékán. Mint fogalmaz: friss diplomásaik számára a „patika tisztaságú” munkahelyek és a változatos karrierutak garantáltak, az itt végzett gyógyszerészeknek a sikeres jövő már az egyetem padjaiban elkezdődik.

További információk a témáról a kar oldalán találhatók.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Művészettel önmagunk megismeréséért – Interjú Szabó Sipos Barnabással

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Biztosan sokak számára vagy példakép. A fiatal színészekkel milyen a kapcsolatod, a tanítás mennyire része az életednek?

A világ mindig változik, és a mostanit én is néha úgy látom, ahogy az apám is látta például, amikor arról beszélt, vajon az a „nyávogós” rockzene kell-e. Én is észreveszem néha magamon, hogy vannak olyan dolgok, amiket a fiatalok imádnak, és nem tudom, miért. Ha ebbe nem akarok nagyon belemerevedni, akkor mosolyognom kell ezen, vagy megnéznem, mi az pontosan. Csak úgy lehet a fiatal generációkhoz kapcsolódni, ha te is érdeklődsz az iránt, ami a világban új és innovatív. Ha tanítunk, akkor az első lépcső az, hogy mi magunk is képesek és hajlandók legyünk tanulni. Mivel nyitott vagyok az újra és megfigyelem őket, ettől fiatalabban maradtam, és ezért könnyebben tudok a fiatalokhoz kapcsolódni. Ebben a szakmában bennük ugyanúgy megvan minden, amit mi idősebbek is ismertünk: az izgalom, és hogy még nem biztosak az eszközeikben, szeretnének szerepelni, ott lenni. Biztos vagyok benne, hogy félve tekintenek egy kicsit az idősebbekre, valamelyest – jó értelemben – irigylik a rutinjukat. Mivel a színházban testvéries hangulat van, együtt dolgozik minden korosztály, általában eltűnik az életkori kérdés. Persze mindenhol, az élet összes területén a rokonszenven és szimpátián múlik, hogy két ember hogyan tud együttműködni. Ha az idősebb nem nyitott, akkor előbb-utóbb azt fogja észrevenni, hogy a fiatalok külön szerveződnek, és akármennyire is tisztelettel, de a háta mögött megmosolyogják, és onnantól megtörik a kapcsolat. Ezért kell minél többet mesélni arról, hogy abban az időben, amikor fiatal volt, miként mentek a dolgok. Minél személyesebben, hogy egy fiatal is lássa azt, hogy őt is pont ugyanolyan dolgok foglalkoztatták. Innentől tudnak újra kapcsolódni. Mindig törekedtem rá, hogy megtaláljam a hangot a fiatalabbakkal. Egy ideig tanítottam színi tanodában, több helyen is előadtam, de teljes kurzusokat vinni nem szerettem volna, annyi más elfoglaltságom van a színészmesterség művelésén túl is.

Neked volt mentorod, mestered?

Volt nekem egy atyai jóbarátom, Biegelbauer Pál. Ő nyitotta fel a szememet például arra is, hogy a spiritualitás voltaképpen abban mutatkozik meg és azon is múlik, hogy az ember hogy bánik másokkal. Az olyan tulajdonságok, mint a részvét, az együttérzés, a nagylelkűség, az irgalom, hovatovább a szeretet mind olyan képességek, amelyekhez mindig kell a másik fél. És ez nem függ világnézettől vagy vallástól. Ő abban is segített nekem, hogy rájöjjek: mindannyian Isten tenyerén vagyunk. Semmi nem történik anélkül, hogy az univerzum ezt vagy azt ne akarná veled. Tehát van valami, aminek hatása van, de nem látjuk. Tőle kaptam az első beavatást és ő kísért ebben a folyamatban. Addig csak színész akartam lenni, aki szerepel, de abban a pillanatban ott történt velem valami, mintha a valódi lényemet és az utam kezdetét láttam volna meg.

A megfelelő mester keresése csak azzal párosulhat, ha az ember megnyílik és tisztelettel lesz az igazság és a megismerés felé. Ha ez bennük erős, akkor jönni fog valaki, aki segít és tiszteli azt, ahol tartasz, megmutatja, hogyan halld meg az olyan hangokat kívül, amelyek összecsengenek a belső hanggal. Fontos, hogy legyenek álmaid és vízióid, valamint aktivitásod. Így akkor sem fogod feladni, ha kudarccal szembesülsz, hiszen van belül elég impulzus.

Hogyan lehet valaki jó a színészszakmában? Honnan tudhatja egy fiatal, hogy neki való-e ez az irány, lesz-e valójában tehetsége?

Igazán a belső hang dönt, és ebben fontos, hogy az ember törekedjen arra, hogy megismerje önmagát. Fiatalon a világ impulzusai iránt vagyunk nyitottak. Kíváncsiság és tekintélyelv alapján elfogadjuk a számunkra fontos emberek véleményét, és így mások visszatükrözései alapján kialakítunk magunkról egy „énképet”. Azt mondjuk: ez vagyok én! Ez azonban nem belőlünk fakad, nem rólunk szól, hiszen a forrása másoktól jön. Így könnyen előfordulhat, hogy külső útegyengetés hatására választunk pályát. A tehetség fogalmával is hasonlóképpen járhatunk: ha valaki tehetségesnek nevez, akkor biztosan az is vagyok. Fiatalon a lelkesedés, az erő, az energia és a vágy, hogy elfogadjon minket az a közösség, amibe beleszülettünk, viszi az embert, de utána önmagunknak kell azt fölfedeznünk, hogy melyik út és pálya az, ahol valóban örömet élünk át, és örömet szerzünk adott esetben másoknak is. Ezt a belső hang súgja nekünk bentről.

Persze a kifelé figyelésnek fontos szerepe van a művészet átadásának képességében. Megtörténhet, hogy valaki játszik a hangszerén, az jól szól, ő technikailag teljesen képben van, hogyan kell hatást elérni, de mégis öncélú marad. Ilyenkor nem jön létre semmilyen kapcsolat a közönséggel: az a dolog, amit ő úgy gondol, hogy átad, nem adja át. Mert ahhoz nincs tehetsége.

Gyerekkorban vagy a fiataloknál hogyan segíthetünk a helyes utat megtalálni?

Ma az oktatásban a gyerekek sokszor idomulni, teljesíteni szeretnének, mert ennek a külső kontrollnak meg akarnak felelni. Sajnos az oktatási struktúra nem kedvez a művészet iránti érzékenység táplálásának, pedig sokszor nagyon könnyű meglátni, észrevenni, hogy egy gyermek miben leli örömét, mit csinál szívesen. Ezt a képességét érdemes erősíteni, ami persze nem mindig könnyű, de szép és felelősségteljes tanítói munka. A tanulás folyamatában az adott részfeladatok mélyére nézve fel lehet ismerni a talentum csíráit: például a sporthoz vagy máshoz való affinitást. Mondjuk ha egy diák az ünnepi műsor tanulásában a mozgásos feladatokban ügyesebb, s nem a versmondásban, akkor lehet, hogy világbajnok sportoló lehetne később abból a gyermekből, és nem színész. Így ha valakin azt látni: mindenre művészi választ ad, akkor hiába megy először külső nyomásra például jogi pályára, egy idő után úgyis felszínre tör az eredeti szándék, akarat és képesség. A helyes felismeréshez nagyon együttérzőnek kell lenni, viszont fontos, hogy valóban helyükre kerülhessenek az emberek.

Nagyon jó, ha van valaki, aki a jó tehetséggel megáldott embert segíti, aki észreveszi a tehetséget és tudja a háttérből a legnagyobb odaadással támogatni, kikristályosítani a tehetséget, rávezetni arra, hogyan bánjon a képességeivel. Lényeges azonban, hogy a képesség még nem teljesen fedi a tehetség fogalmát: a képesség egy lehetőség, amivel el lehet indulni, és azzal együtt a tehetség is fejlődhet. A tehetség úgy virágzik ki a földön, ha az ember össze tud kapcsolódni egy finomabb, ha úgy tetszik éteri világgal, és ahhoz erre a segítségre van szüksége. Amikor az ember már keresi azt, hogy ki segíthetne neki ebben, az már egy fontos lépés.

Mit jelent az, hogy valaki mindenre művészi választ ad? Mit jelent pontosan a művészi szemléletet, és lehet-e ezt fejleszteni?

Nagyon sokszor ott megragad az ember, hogy a művészi szemlélet az a művészek privilégiuma, pedig ez valójában nem így van. A világgal való kapcsolat, a megfigyelés, a világ folyamatainak lélekbe emelése, a gondolatok lelki átélése mindig művészi, mert az elénk táruló világ minden apró részletében maga is művészeti alkotás, sőt remekmű, ahogy mondani szokás. Elég megnézni, hogy bármelyik kisgyerek a világon miképp nyúl a dolgokhoz, hogy mindig alkotni szeretne valamit, formálni, gyúrni a kis kezével. A természettudomány mégsem jut arra a következtetésre, hogy ez művészi teremtő erők következménye, pedig a megfigyelés ezt bizonyítja. Megfigyelünk, és a megfigyelteken gondolkodunk. Ez lenne maga a tudományos út, de itt is az történik, hogy az ember csak a matériára tekint rá, csupán azt vizsgálja, de nem veszi észre, hogy amíg az anyagon gondolkodik, az maga egy szellemi folyamat. Kimarad valami és egy elvont megoldás keletkezik, amihez nem lehet kapcsolódni, mert igaznak tűnik ugyan, de nem valóság. Ez a mai világ traumája. Hogy a gondolatokat manapság nehéz megragadni, mert sok esetben nem jelentenek valóságot számunkra. Olykor a hazugság is a valóság erejével, vagyis álruhájában áll előttünk. A művészet viszont a személyességével hat. Ahhoz tudsz kapcsolódni. A művészi szemlélet tehát egy megismerő erő, eszköz, amivel a világot és az embert szemlélhetjük.

Ez a művészi beleélő képesség az élet minden területén szükséges, de vajon hogyan lehet erre rátalálni?

Az, hogy az ember megismerje, megértse, és ezáltal megszeresse saját magát, ez is a beleélő képesség. Persze sajnos ma anyagi elvárásrendszerek, egzisztenciális kényszerek, a szükség és a minták is meghatározzák azt, hogy egy fiatal milyen irányú tanulmányok mellett döntsön. Én annak vagyok a híve, hogy a belső hang akkor szólal meg, ha odafordulsz. És minél előbb jön el az odafordulás, az érzés, hogy ki vagyok én, mit akarok – életünk egyetlen lényegi kérdése – annál hamarabb teszem a megismerés vágyát magam elé.

Milyen szerepe van a zenének az életedben? Honnan ered, hogy három művészeti területen is aktív vagy?

Ha tényleg semmi mást nem kéne csinálnom, én akkor csak ülnék és gitároznék, mert ad valami belső nyugalmat a maga szabadságával. Nyilván számít, hogy valaki hova születik. A nagyapám is karmesterkedett meg brácsázott, anyám zongorázott és csellózott, a nővére meg hárfázott. Nekünk benne volt a zene az életünkben: minden érdekelt minket, vertük a zongorát, énekeltünk, én hegedülni tanultam. Azért lettem a gitár szerelmese, mert az unokatesómtól kaptam egy gitárt még kilencéves koromban. A szomszéd fiú már nagyobb volt: ott tanultunk popdalokat, és én ennek a bűvöletébe estem. Autodidakta módon, koncerteken, hallás után és a haveroktól tanultam. Felnőttkoromban aztán lemaradtam, az öcsém viszont karmesterként szép életművet visz, bár kamaszkorában még vegyész akart lenni.

A mai napig szeretek tanulni, és nem csak zenét. Mindig azt néztem, hogy lehet még jobban elmélyedni valamiben, és ha valami nem jó, akkor azt, hogy lehet tökéletesíteni. Tudtam, hogy vannak nálam „trükkösebbek” vagy jobb képességekkel megáldottak, de a tehetség szempontjából nem ez a legfontosabb. Hanem ahogy már említettem: a zene által át tudjuk adni annak az üzenetét, ami rajtunk át árad a világba. Ma már többet merek improvizálni, nem csak zeneileg, bárhogy. De a mai napig izgulok egy koncerten még akkor is, ha ez egy hobbi. Annak ellenére, hogy nagyon hamar hatást lehet vele elérni, és népszerű, a gitár egyébként egy nehéz hangszer. Ha valaki valóban jól szeretné csinálni, akkor készüljön arra, hogy roppant nehéz minden műfajban: szólisztikus, miközben az ember saját magát is kíséri vele, tartani kell a metrumot, különösen, ha zenekari környezetben játszunk. Persze azért már egy csomó mindent tudok, zenész barátaim szerint van egyéni „kézjegyem”, és közös kis tribute zenekarunkban, a WaterMarkban a Dire Straits és a Pink Floyd dalait játsszuk. Az elmúlt időszakban fogalmazódott meg, hogy saját dalokkal és produkcióval álljak elő. Nem vagyok zeneszerző, de van mondanivalóm, úgyhogy a jövő az, hogy legyen egy saját műsorom: a barátaim közreműködésével beszélek, mesélek és játszom. Ez olyan közeli terv, hogy már dolgozom rajta.

Nekem szerencsém volt abban, hogy a művészi teremtő erők, amik bennem és mindenkiben működnek, mindhárom – színészet, festészet és zene – területen valamiféle aktivitást kaptak. Ez nyilván annak köszönhető, hogy otthon körül voltam véve művészetekkel: édesanyámék muzsikáltak, apám rajzfilmrendező volt, festett is, ráadásul lepkéket gyűjtött meg bogarakat; megmutatta nekem a természet csodáit. Mindenféle természettudományos dolog iránt érdeklődtem: biológusnak is készültem, latinul is tudtam néhány gyógynövényt, erdőjárók voltunk, mindenhol halakat tartottam. A természettel való kapcsolat közel áll a művészethez, de az élet csodája mégis a bennem lévő művészi hajlamokat inspirálta, például azt, hogy mennyi megfesthető impulzus van a természetben.

Mire számítson egy festőnövendék: lesz munkája, amikor egyre többen beszélnek a mesterséges intelligenciáról mint valós konkurenciáról a műalkotások terén is?

Szellemi munkát, érzéseket csak az ember tud beletenni egy műalkotásba, a mesterséges intelligencia erre nem képes. A művészet olyan valami, ami az emberi lényből fakad. Az emberi lény része annak a szellemi univerzumnak, amiből származik. Ezt nem látjuk ahogy sok minden mást se –, csak a hatását. Ha valaki ír egy könyvet, látom a gondolatai hatását. Persze a mesterséges intelligenciát is az ember hozta létre, ebben is az ember, ha úgy tetszik, mechanikus szellemi erői működnek.

A festőművészetben is folyamatosan képzed magad. Hogyan állítottad a tanultakat annak a szolgálatába, hogy másoknak segíts megismerni saját magukat?

Egyszer teljesen véletlenül, egy ismerősömnél megakadt a szemem egy levelezőlapon. Akkor találkoztam először azzal a festővel, aki azt a módszertant tanította meg nekem, amit azóta én is igyekszem továbbadni. Roland Tillerhez 15 éve baráti jó kapcsolat fűz, folyamatosan tanulok tőle. A metódust, amit ő képvisel, a skót–francia származású brit festőművésztől, Liane Collot d’Herbois-tól tanulta. Ő egy olyan festészeti módszertant dolgozott ki, amelyet réteges akvarellfestésnek nevezünk. Liane megfigyeléseket végzett a természetben, foglalkozott a Goethe-féle színtannal, valamint a szellemtudománnyal, és ezek alapján honosította meg ezt a sajátos metódust, ami a színek mozgását a fény és sötétség relációjában kezeli. Később a színek lényegiségét vizsgálva felismerte, hogy az így festett képekben terápiás erő van. Munkássága során ebből művészetterápiás rendszert is kifejlesztett – amelynek alapja a fény és a sötétség minőségével való munka –, majd megalapította az Emerald Foundation nevű alapítványt, ahol művészeti és terápiás képzéseket folytatott és festett, egészen 1999-es haláláig. A barátom a feleségével Németországból művészképzésre járt hozzá; ők még az utolsók között voltak, akik Liane-től közvetlenül tanulhattak.

Ez a rendszer nekem nemcsak a festészetemre hatott, hanem a világlátásomra is. A festészeti tanulmányaim is megerősítettek abban, amit már korábban is tapasztaltam, hogy léteznek dolgok, amiket nem látunk, és mégis vannak. Nagyon fontos, hogy a megfigyeléseinken keresztül rájövünk: rajtunk kívül is létezik a világ. Például amikor a fény színekké válik mindenütt a természetben. Ez azért félelmetes, mert sokszor találkozunk azzal a szívet tépő megfogalmazással, hogy a világ teljesen relatív, és olyan, amilyennek te látod, mert az a te világod. Ezzel elveszíthetjük annak az igényét, hogy objektíven megfigyelhessük az embertől független világot, de egyben azt is átéljük, hogy abban a világban, ahol az ember nem bízhat az érzékszerveiben, a moralitás teljesen szükségtelenné válik.

De ha tudatában vagyok, hogy szeretnék valamit csinálni, akkor előbb-utóbb olyan helyszínekre jutok, olyan dolgokat, embereket, segítőket, üzenethozókat és gondolatokat hoz elém, amiből profitálhatok – ha az igazság és a megismerés felé nyitott, tiszteletteljes és odaadott vagyok.

Van tehát egy eszközöm, amivel a világot le lehet képezni, és ez az élet folyamataira, az emberi belső folyamatokra, a társadalmi közösségi folyamatokra is rávilágít. Elkezdtem tanulási rendszereket kitalálni, hogy ezt demonstrálni tudjam másoknak is. Sokszor a gondolkodás csak a gondolkodásért van: a dialektika kialakulásával a gondolkodásunk nagyrészt csak „halott képek halmaza”. Ezért olyan művészeti foglalkozásokat tartok, ahol a megfigyelésen van a hangsúly, ami elől elvesszük a már sokszor meglevő gondolati konstrukciókat, hogy minél tisztábban érzékelhessük, ami elénk tárul. Ezt átéléssé tesszük a gyakorlati feladatokkal, majd közösen gondolkodunk, így a gondolatok is átélhetővé válnak. Itt semmi nem szimbolizál, hanem a valóságban megtörténik, és mindezzel személyes kapcsolatunk is lesz – egymással is. Felfedezhetünk bizonyos összefüggéseket, megtapasztaljuk például az emberi organizmus hármas egységeit, mint a test, a lélek és a szellem, és egyéb hármasságokat is térben és időben, valamint ezek kapcsolatát. Azt tapasztalom, hogy ha valamit szeretnénk megsejteni a létezés titkáról, megkerülhetetlen és szükséges, hogy az ember a teljes lényével merüljön bele az életbe.

A magunkban keresett igazság el tud vezetni ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkban azt, amiben a legjobb tudok lenni?

Ez az igazság kézzelfogható és megható, amikor együtt kapcsolódunk hozzá. Azért megható, mert mostanában mindig azt halljuk, hogy a világot és az életet erők alakítják. Mindenben a mennyiséget nézzük, és a minőség háttérbe szorul. Pedig az életben nem kizárólag az erők határozzák meg a dolgokat, hanem az is, hogy ami igaz, az szép is és jó is egyszerre.

A művészeti eszköztáram segít ennek a felismerésében. Miközben mindenki egyéni munkában, a saját életével kapcsolatos, általam adott feladatokat megoldja, egyszer csak rájönnek arra, hogy az, amin dolgoznak és amiről úgy gondolják, hogy a világban kint van, az valójában belül van, egy bennünk létező valami. Tehát nem csak kívülről hat ránk. A csoport tagjai, a résztvevők fogják a végén kimondani azt, hogy egyformák vagyunk valamiben. Összekapcsolódhatunk és bízhatunk egymásban.

És ez miért nagyon fontos? Mert minden fiatal és minden ember, én magam is, átéltük, hogy amikor kilépünk a világ elé a belső igényünkkel, a bizonytalanságainkkal, a céljainkkal, a vágyainkkal – nagyon sokszor félelem van bennünk, hogy kihez tudunk majd kapcsolódni a világban és hogyan érjük el a céljainkat. Az derül ki ilyenkor, hogy mindennek, ami bennünk van, létjogosultsága van, nemcsak mert engem kifejez, hanem mert mindenki másban is ott van. Mindenkiben ugyanazok a minőségek találhatók. Végső soron mindannyian szeretni vágyó és szeretetre váró szívek vagyunk, nem többek és nem is kevesebbek ennél. Ez a közös valóságunk.

Akik most dolgozni akarnak a világban, akik be akarnak lépni a világba, biztos vagyok benne, hogy jobbítani akarják. Ha már tudják, hogy a bennük lévő képességek használhatók erre a célra, akkor ezt meg is fogják tenni. Az egészséges emberi organizmus, az emberi lény mint valóság megértése ehhez közvetlenül hozzásegít, hiszen azt művészeti teremtő erők tartják fenn. Az ember attól ember, hogy beszél, jár és gondolkodik: mindhárom a művészi teremtő erő következménye. Most tartunk abban az időpillanatban, hogy az ember tudati állapota fogékony lett arra, hogy miért lényeges a mű, a művészi szemlélet és a művészi dolgokkal való foglalkozás, hogy ezekre az élet minden területén szükség van.

Ezt a gondolkodást hogyan lehet elsajátítani?

A szellemi világok valósága az emberben véletlennek tűnő folyamatok révén jelenik meg, viszont fontos látni, hogy mindezt a hétköznapok szintjére is le tudjuk vinni. El lehetne érni, hogy legyen elég bátor szívünk ahhoz, hogy olyan dolgokat tegyünk bele az életünkbe, amelyek a hétköznapi élet minőségét is komolyan emelik. A szellemi nevelés és a gondolkodás megértése és megváltoztatása – ez a kulcsa a jövő emberének. Régen talán elég volt, hogy valakinek a belső hangja és a tudása is összhangban volt azzal, hogy a saját területét jól ismerte. Ma arra van szükség, hogy az élet lehető legtöbb területét ismerjük meg. Az egyensúly nem az, amikor körömszakadva egyhelyben akarunk maradni, mert ugye az embert felfelé is meg lefelé is húzzák, és a végén szétszakad. A valódi egyensúly leginkább egy fajta lemniszkáta-mozgáshoz hasonlít: egy kicsit itt is vagyok és egy kicsit ott is vagyok. Minden területét az életnek érdemes valamilyen szinten birtokba venni ahhoz, hogy könnyebben tudj benne mozogni.

Az igazság és a megismerés iránti odaadottság és tisztelet nem egyenlő az emberek iránti feltétlen öntudatlan odaadással és tisztelettel. Ha az igazság és a megismerés felé nyitott vagy, egyszer csak el fog jönni a megfelelő ember, akivel kölcsönös nyitottságban haladva közelebb juthatsz önmagadhoz és a világ megértéséhez, ami a saját élményeddé válva támogatja a céljaid elérését.

Szabó Sipos Barnabás

  • 63 éves.
  • A Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte meg színészi diplomáját 1987-ben.
  • Pályafutását a budapesti Arany János Színházban kezdte. Hosszú évekig szabadúszó színművészként, majd 2006 és 2012 között a Győri Nemzeti Színház társulatának tagjaként dolgozott. Film-, tévésorozat- és szinkronszerepeiről is ismert, és ma is vannak színházi szerepei.
  • Édesapja, Szabó Sipos Tamás rajzfilmrendező halálát követően kezdett el hivatásszerűen festeni. A goethei színelméletet felhasználva önismereti–pszichológiai foglalkozásokat tart és a rétegező akvarelltechnikában elmélyedve tökéletesíti a szintén sokakat megszólító alkotásait, amelyekből gyakran rendeznek kiállítást.
  • Szabadúszó művészként többféle szellemi, kulturális–művészeti projektet kezdeményezett és sokban vesz részt ma is, az organikus szemlélet, a világ és az ember megismerése foglalkoztatják.
  • Szabadidejét karateedzésekkel, aktív vitorlásversenyzéssel és zenéléssel tölti. Csaknem 10 éve a nemrégiben WaterMarkra átkeresztelt tribute zenekar gitáros–énekese.
  • Munkásságát 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszttel, 2022-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2025-ben Magyarország Érdemes Művésze lett.

Számos színdarabban játszott, ezek között ott van a Kőszívű ember fiai, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, az Őrült nők ketrece, a Hyppolit, a lakáj, a Szentivánéji álom, a Játék a kastélyban, a Csókos asszony és a Furcsa pár is. Utóbbit Sopronban és 2025. novemberi premierrel a budapesti Karinthy Színházban is játszotta.

Szinkronszerepein túl a legtöbben filmekből, tévésorozatokból ismerik, hiszen olyan alkotásokban kapott szerepet, mint a Valami Amerika, a Nyócker, a Szomszédok, a Barátok közt, a Tűzvonalban – a Gólkirályságban pedig egyenesen a miniszterelnök szerepét játszotta el. Túlzás nélkül elmondható, hogy az egész ország beleszeretett a hangjába George Clooney-nak köszönhetően, akit Ross dokiként, az Ocean’s sorozat sztárjaként és még sok más szerepében (Alkonyattól pirkadatig vagy a Kegyetlen bánásmód) is szinkronizált, de állandó hangja Kiefer Sutherlandnek is. Sokan ismerhetik úgy is, mint a Büszkeség és balítélet Mr. Darcyjának hangja.

Néhány további film és sorozat, amelyben szinkronszínészként közreműködött: Top Gun, Terminátor, Ponyvaregény, Jurassic Park, Dr. House, A Grace klinika, Dűne, Született feleségek, Csillagkapu. Ráadásul olyan ikonikus mese-, animációs és rajzfilmbeli szinkronszerepei is voltak, mint a Jégkorszakban Manfréd, a Vaianában Tui főnök, a Pocahontasban John Smith, a Verdákban Harv, a Tintin kalandjaiban Kalkulus professzor, a Szépség és a Szörnyetegben a Szörnyeteg, vagy éppen a 101 kiskutyában Roger és a Wickedben Óz.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

„A megtartás a legnagyobb kihívás” – interjú Hinterstein Anikóval, a KPMG HR-vezetőjével

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Idén csatlakoztál a KPMG csapatához. Mennyiben volt más ez a váltás, mint amikor korábban a PwChez mentél?

Nagyon más élmény volt. Azelőtt, hogy a PwC-hez csatlakoztam, középvezető voltam a Telekomnál. Úgy léptem be tehát egy felső vezetői HR-pozícióba, hogy egy teljesen más iparágból érkeztem – telekommunikációs piaci ismereteket és nagyvállalati tudást hoztam a Big Four (a nagy üzleti tanácsadó cégek) világába. Most viszont már négyévnyi – ráadásul tanácsadói cégnél szerzett – HR-vezetői tapasztalattal ültem át a KPMG-hez. A sokéves felső vezetői tapasztalat már más hozzáállást ad, és ez is óriási különbség. Hamarabb átláthattam itt a vállalat munkatársainak, vezetőinek az érdekeit és a stratégiai célokat is. Sokkal gyorsabban tudtam segíteni a szervezetet és könnyebben értettem meg, mire van szükségük.

Sok gyakornoki programotok van, ahol a fiatalok komoly szakmai alapokat kapnak. Milyen módon lehet itt fejlődni és mit és hogyan kell elsajátítaniuk a diákoknak vagy a frissen csatlakozóknak?

A KPMG-ben alapvetés, hogy a jövő menedzsereit nagyrészt saját fiatal kollégáinkból neveljük ki. A karrierút gyors, és a tudást is gyorsan, egyre mélyebben lehet elsajátítani. Sok juniort veszünk fel, és a hozzánk belépő pályakezdők már a nulladik pillanattól összetett projekteken dolgoznak, ezáltal gyorsan szerezhetnek mély – és a valós élethez igazított – tudást munkájuk során. Ezt nevezzük „on the job” tanulásnak, és azt gondolom, ez dolgozói szemszögből óriási érték, de a KPMG számára is kulcsfontosságú, hiszen tanácsadó cégként okos és felkészült munkatársakra van szükségünk – jobbnak kell lennünk azoknál a szakembereknél, akik a piacon a vállalatoknál dolgoznak.

Hogyan fejlesztitek a pályakezdőket, hogy kell elképzelni az „on the job” tanulást?

Minden kollégának van egy „performance managere” – nálunk így hívjuk a mentorokat. Ezek a vezetők sokéves tapasztalattal rendelkeznek, és ők a felelősek az adott munkatárs teljesítményéért, továbbá támogatást, segítséget nyújtanak.

A tanulás – ahogy mondtam is – döntően munka közben történik. Így sajátítják el a dolgozók, hogy miként kell prezentálni, ajánlatot összeállítani, ügyfélkapcsolatot tartani, tárgyalni. Természetesen rendszeres képzéseken is fejlesztjük a munkatársainkat, mégis úgy gondolom, hogy a valódi unikális tudás a mindennapi közös munkából születik.

Melyik üzletág a legnagyobb vagy a leghangsúlyosabb a KPMG-nél? Több mint ezren dolgoznak a cégnél, de milyen a korösszetétel?

Létszám alapján a két legnagyobb a könyvvizsgálati és a tanácsadási üzletágunk, és van egy közepes méretű adótanácsadási üzletágunk is a nemzetközi szolgáltató központunk mellett. Összesen több mint ezren dolgozunk a KPMG-nél, és folyamatosan keresünk új dolgozókat, így bőven van lehetősége a fiataloknak belépni a KPMG-be, csatlakozni a közösségünkhöz. A szervezet piramisszerkezetű, ami azt jelenti, hogy a piramis alján sok junior van, felettük a szeniorok, menedzserek, szenior menedzserek, direktorok. Éppen ezért a szervezetünk fiatal – az átlagéletkor nagyjából 31 év körül van.

Mely egyetemekről jönnek a legtöbben, és hogyan választjátok ki az újakat?

Budapesti székhelyű cégként elsősorban a budapesti egyetemekről érkeznek a fiatalok: a BGE-ről, a Corvinusról és az ELTE-ről, de természetesen vidékről is szívesen látunk jelentkezőket.

A felvételi folyamat általában minimum két, de inkább háromkörös. Először rendszerint egy HR-beszélgetésre kerül sor, majd valamilyen szakmai feladattal felmérjük a jelentkező gondolkodásmódját, végül egy interjúra kerül sor a vezetővel vagy a performance managerrel.

Említetted, hogy a gondolkodásmódot is felméritek. Mit kerestek egy pályakezdőben, és mik a főbb elvárások?

Nagyjából ugyanazt, amit a tanácsadói szakma mindig is megkövetelt: problémamegoldó és megoldásfókuszú gondolkodást, stratégiai szemléletet, kiváló kommunikációs készségeket, logikus gondolkodást és erős nyelvtudást a nemzetközi környezet miatt.

És van még egy dolog, ami szerintem kulcsfontosságú ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen: ez az alázat. Nem meghunyászkodást értek ezalatt, hanem azt a belső késztetést, hogy valaki nyitott legyen, mindig jobb akarjon lenni, érteni akarja, hogyan szolgálhatja ki jobban az ügyfeleket. Ezt a fajta belső tüzet és hajtóerőt keressük.

Három hónap után milyen irányokon dolgozol HR-vezetőként? Mi a legnagyobb kihívás?

A stratégiai irányok megvannak: még jobb munkavállalói élmény, jobb belépési élmény, a vezetők további fejlesztése. Továbbá számunkra is fontos fókusz a HR-ben manapság nagy kihívást jelentő elköteleződés, megtartás, a közösségépítés.

Az onboarding kapcsán azt látom, hogy belépés során rengeteg információ zúdul az új kollégákra rövid idő alatt, és ezen szeretnénk digitalizációval, automatizációval is könnyíteni. Két célunk van: minél gyorsabban bevonni őket a működésbe, és megteremteni a kereteket ahhoz, hogy már az első naptól érezzék: büszkék lehetnek arra, hogy a KPMG-nél indíthatják a karrierjüket.

A vezetőfejlesztésben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a vezetők hogyan tudnak a legjobban hatni a beosztottjaik elkötelezettségének növelésére. A fizetés és a munka-magánélet egyensúly fontos a fiatalok megtartásában, de ezeken túl a vezetők kommunikációja, a rendszeres visszajelzés, az elismerés és a nyitott, befogadó környezet is mind kulcstényezők. Ezek mind kellennek ahhoz, hogy a dolgozóink jól érezzék magukat nálunk. Emellett a pszichológiai biztonságra is törekszünk: legyen természetes beszélni a karrierambíciókról, akár arról is, ha valaki a cégen kívül – vagy másképp – képzeli el a jövőjét.

Ebből a szempontból is érdekes, hogy akkor mennyire vonják be a munkavállalókat a vállalati döntésekbe.

Működik nálunk egy munkavállalói fórum, ahová kollégák jelentkezhetnek, hogy képviseljék az adott üzletágat, részleget. Ezeken az eseményeken a vezetőkkel együtt beszéljük át a javaslataikat, és örömmel tapasztaltam, hogy nagyon konstruktív beszélgetések alakulnak ki. Nem minden ötlet valósítható meg azonnal, de több esetben konkrét akciótervekkel távozunk.

Mindezek bizonyára vonzóvá teszik a fiatalok körében a KPMG-t. Mit üzennél azoknak, akik most kezdik az egyetemet?

Nemrég előadást tartottam Szegeden a karrierutamról. Nagyon érdekes volt utána az a visszajelzés, hogy a legtöbben a bátorság szót vitték haza magukkal következtetésként. Ha ugyanis visszanézek a karrieremre, sok minden azért történt, mert meg mertem tenni az első lépést. Ha nem teszem meg, ma nem itt ülnék. Ehhez persze kellettek mentorok, jó vezetők, lehetőségek és néha kudarcok is. De mindig volt bennem valami plusz: a kíváncsiság, ami segített új dolgokat alkotni, innovatívan gondolkodni.

Azt hiszem, a hozzáállás mindig időtálló lesz: a bátorság, a kíváncsiság és a tenni akarás. Természetesen fontos a szakmai tudás is, de ez csak akkor épül be, ha megvan a belső hajtóerő.

Hinterstein Anikó

  • 1994-ben Matematikus mesterdiplomát szerzett a Debreceni Egyetemen, majd közgazdász diplomája megszerzése után a rotterdami Erasmus Egyetem HR tanácsadó szakát is elvégezte 2008-ban és a Pécsi Tudományegyetemen munkajogi szakokleveles tanácsadó lett 2012-ben.
  • Szakmai pályafutását a Magyar Telekomnál kezdte 2006-ban. A Telekomnál töltött 20 évében dolgozott szervezetfejlesztőként, HR Business Partnerként, az utolsó 5 évben pedig a tehetségmenedzsmentért, a toborzásért és az employer brandingért felelős csapatot vezette.
  • 2021-ben a lett PwC HR-vezetője.
  • Több, mint 20 éves HR-tapasztalattal 2025 szeptemberétől a KPMG HR-igazgatója.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Építőmérnök alapszakot indít a Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem éppen erre a problémára kínál választ. Küldetése, hogy a térség tehetséges fiataljai számára olyan mérnöki életpályát biztosítson, amely stabil megélhetést, piacképes tudást és helyben maradási lehetőséget ad. Az új, nyolc féléves  építőmérnöki képzés Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar meglévő erősségeire támaszkodva – például a geotechnika, vízépítés, hidrogeológia és infrastruktúra-fejlesztés területén felhalmozott tudásra –, de friss szakmai kompetenciákkal kiegészítve indul el.

Oktatás és tárgyi struktúra

Az oktatói háttér adott: az elmúlt években több oktató szerzett építőmérnöki mesterdiplomát, az egyetem pedig magasépítésben jártas szakemberekkel is bővítette a csapatot. A hallgatók korszerű műhelyekben és laboratóriumokban dolgozhatnak, miközben a régió legnagyobb építőipari cégeivel való együttműködés biztosítja a gyakorlatorientált képzést.

Fotó: Miskolci Egyetem

Tóth-Darabos Enikőt, az egyetem adjunktusát, Kovács Balázs egyetemi docenst, a szak felelősét, valamint Kántor Tamás egyetemi docenst, specializációfelelőst is kérdeztük a frissen induló alapképzésről. Elmondták, hogy a képzés tantárgyi struktúráját tudatosan úgy alakították ki, hogy a gyakorlati tudás már az első félévektől meghatározó szerepet kapjon.

Szakfelelősként Kovács Balázs feladatai közé tartozik a képzés szakmai ívének kézben tartása. Ezáltal biztosítja, hogy a hallgatók a matematikai alapoktól elindulva, az építőmérnöki bevezető tárgyakon keresztül jussanak el a speciális mérnöki ismeretekig. Ehhez szorosan kapcsolódik a kötelező gyakorlatok tartalmának és hasznosságának felügyelete, valamint a záródolgozatok témaválasztásának és elkészítésének szakmai támogatása is.

A klasszikus mérnöki alaptárgyak mellett a hallgatók korán találkoznak az építőmérnöki informatikával, a térinformatikával, a számítógépes tervezéssel, az építőanyagokkal, valamint a víz és a talaj kölcsönhatásait vizsgáló ismeretekkel.

[kiemelt] „Az én szívem csücske a labortevékenység és a laborgyakorlatok tartása, a hallgatók is nagyon élvezik ezeket” [/kiemelt]

– emelte ki Kántor Tamás.

Az okleveles infrastruktúra-építőmérnök és környezetmérnök emellett több tárgyat is kiemelt a tanmenetből. Ő maga az épületek és talajkörnyezet kölcsönhatásával foglalkozó geotechnikai tantárgyakat tartja majd a hallgatóknak, ahol elsősorban a talajok mechanikai viselkedésével és geotechnikai tervezésével foglalkozhatnak.

Kovács Balázs okleves bányamérnök és környezetvédelmi mérnök tárgyai elsősorban az építőmérnöki képzés felszín alatti vizekkel kapcsolatos témaköreit ölelik fel, mint például a felszíni és felszín alatti vizek szivárgásának vizsgálata és azok numerikus szimulációja, felszín alatti létesítmények, műtárgyak építése és vizsgálata, munkaterek víztelenítésének kérdései. Ahogy Kántor Tamás is hangsúlyozta, a Miskolci Egyetem képzése ezektől számít unikálisnak az országban.

Gyakorlatorientált képzés és ipari tapasztalatok

A miskolci építőmérnöki képzés különlegessége, hogy elsősorban nem csupán tervezőmérnököket képez, hanem olyan szakembereket, akik értik az építési folyamatok egészét. „Az építőmérnök feladatai a hétköznapokban igen változatos kihívásokat jelentenek” – hangsúlyozta Tóth-Darabos Enikő. Épp ezért az oktatók a jelentkezőktől várt kompetenciák közül leginkább a műszaki szemlélet elsajátítására való alkalmasságot, a precizitást, a térlátás képességét, a kreativitást, a problémamegoldó képességet, a logikus gondolkodást és a csapatjátékosi szemléletet emelték ki.

Fotó: Miskolci Egyetem

A cél olyan mérnökök felkészítése, akik magabiztosan helytállnak építésvezetőként, munkahelyi mérnökként, és az elkészült létesítmények üzemeltetésében, fenntartásában is jártasak. A mély-, magas- és szerkezetépítés alapjait egységben kezelő szemlélethez a Kar vízgazdálkodási, környezetvédelmi és felszín alatti rendszerekhez kapcsolódó tudása is hozzáadódik.

Nem véletlen, hogy a képzést a régió szinte minden jelentős építőipari vállalkozása támogatja, csakúgy, mint szakmai kamarák, országos érdekképviseletek és Miskolc városa.

[kiemelt] Az új szak elindításával a Miskolci Egyetem nemcsak oktatási szereplőként, hanem a térség mérnöki tudásának összefogó központjaként is tovább erősíti pozícióját. [/kiemelt]

A szaktárgyak oktatásába olyan, a gyakorlatban is elismert szakemberek kapcsolódnak be, akik saját tapasztalataikkal egészítik ki az elméleti tudást, így a tananyag valós ipari helyzetekhez kötődik. „A leendő hallgatóinknak tanulmányaik során fokozatosan lehetőségük lesz ipari tapasztalatok megszerzésére, sőt várhatóan lehetőségük lesz a 4. félévtől duális, vagy a 7. félévtől kooperatív képzésben való részvételre is, aminek segítségével bekapcsolódhatnak az építőipari cégek munkájába” – mondta el Kovács Balázs. Ez nemcsak a tudásukat mélyíti el, hanem a későbbi elhelyezkedést is megkönnyíti.

A jól alkalmazott MI lehetőség

Természetesen a mesterséges intelligencia kérdésköre sem hanyagolható el a képzéssel kapcsolatban. Az új technológia mára szinte észrevétlenül épült be a mindennapokba, és a hozzá kötődő témák már most is megjelennek doktori disszertációkban, diplomamunkákban, és fokozatosan az oktatásban is – ez alól pedig az építőmérnöki szak sem kivétel.

A Miskolci Egyetemen a cél ezen eszközök megismertetése, az előnyök és kockázatok, korlátok bemutatása, hogy a hallgatók valóban értsék és tudatosan használják az MI-t. Ehhez pedig elengedhetetlen készség a kritikus gondolkodás. „Meg kell őrizni a kételkedés képességét” – emelték ki a szakemberek, utalva arra a szakmai reflexre, amely által az MI hallucinációi kiszűrhetők lesznek.

[kiemelt] Az MI lehetőséget teremt nagyobb adatmennyiségek gyors elemzésére, előrejelzések készítésére, folyamatok optimalizálására, és jelentősen növelheti a hatékonyságot és a pontosságot is. [/kiemelt]

Az építőmérnöki alapszak oktatásában mindez az etikus mérnöki felhasználás hangsúlyával jelenik meg. A mesterséges intelligencia nem kiváltja, hanem támogatja a döntéseket hozó szakembert: olyan eszközzé válik, amely a felelősséget vállaló tervező munkáját segíti egyre összetettebb szakmai kihívások közepette.

Helyben építhető jövő

Az építőmérnöki pálya azoknak szól, akik szeretnék kézzelfogható módon formálni a környezetüket. A Miskolci Egyetem alapképzése erre kínál biztos alapokat: gyakorlatorientált tudást, piacképes ismereteket és stabil elhelyezkedési lehetőséget, már rögtön a diploma megszerzése után.

[kiemelt] A képzés középpontjában nem a tervezőasztal, hanem az építési folyamatok megértése és irányítása áll. [/kiemelt]

A hallgatók átfogó mérnöki alapokat kapnak a mély- és magasépítés, valamint az infrastruktúra területén, miközben a kivitelezéshez, üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges gyakorlati tudást is elsajátítják. A miskolci képzést különlegessé teszi a geotechnikai, vízgazdálkodási és környezetvédelmi szemlélet, amely a mai építőiparban egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Az egyetem szoros kapcsolatban áll a térség vezető építőipari vállalataival, így a hallgatók már tanulmányaik során találkoznak a szakma valós elvárásaival. A gyakorló szakemberek bevonása és a korszerű laboratóriumi háttér jelentősen megkönnyíti a pályakezdést.

Az építőmérnöki alapszak nemcsak egy biztos szakmát, hanem helyben építhető jövőt kínál. A Miskolci Egyetem célja, hogy a régió fiataljai számára elérhető, versenyképes képzést nyújtson, amely hosszú távon is stabil megélhetést és fejlődési lehetőséget biztosít.

——

A kiemelt kép forrása: Miskolci Egyetem.

Megjelent az UNIside 2026-os kiadványa

A rangsorok elkészítése mellett, szokás szerint ezúttal is számos felsőoktatási és oktatáspolitikai vezetővel, szakemberrel, cégtulajdonossal, továbbá diákokkal is beszélgettünk. Az interjúk fókuszában a jelenlegi technológiai és munkaerőpiaci környezet, az oktatás helyzete, a szükséges készségek, a mesterséges intelligencia és a jövő kihívásai álltak. Elemzéseink és eseménybeszámolóink a technikumok előnyeit, a mesterséges intelligencia térnyerésére történő oktatási és tudományos felkészülést, az önbizalom és munkahelyi wellbeing kapcsolatát és a vállalati továbbképzések karrierépítésben betöltött szerepét tekintették át.

A humánum a mesterséges intelligencia korában

Karikó Katalin, Magyarország első női Nobel-díjasa az UNIside-nak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a lexikális tudás továbbra is fontos: „Nem tudsz két különböző dolog között összefüggést találni, ha nincs a fejedben semmi. Hiába van ott az internet, az MI, ha semmi tudásod nincs mögötte, sosem fogod tudni egymáshoz kapcsolni a dolgokat” – fogalmazott.

Karikó Katalin (Fotó: UNIside)

Az ELTE ÁJK dékánja, Somssich Réka szerint az MI-t nem tiltani, hanem megfelelően alkalmazni kell. Mint mondta, eszközként szükséges tekinteni rá, amelynek használatát napjainkban muszáj elsajátítani, de „mögötte (vagy még inkább felette) mindig ott kell maradnia a humán tényezőnek, a méltányosságnak és igazságosságnak, ami nem lehet algoritmusok függvénye.”

Az MCC szakmai és oktatási ügyekért felelős igazgatója, Constantinovits Milán az intézmény programjairól szólva kiemelte: a fiatalabb korosztály számára kifejezetten oktatják, hogyan használhatják tudatosan az MI-alapú lehetőségeket, és miként kerülhetik el a digitális függőséget. Kiemelte, hogy a humán készségek felértékelődnek: a diákoknak a saját képességeikre kell támaszkodniuk, fejlesztve azokat karrierjük során. A programokban nagy hangsúlyt kap az itt és most alkotás, a prezentációs technikák, a retorika és a verbalitás fejlesztése is.

Constantinovits Milán (Fotó: MCC)

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős rektorhelyettese rámutatott, hogy bár az MI fontos, nem helyettesítheti a képzett szakembereket. „A magyar agrárium versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a digitális technológiák alkalmazása, amelyekhez azonban jól képzett szakemberekre van szükség, akik a digitális információkat gyakorlatban is képesek hasznosítani” – fogalmazott.

Készségek és képességek a 21. században

A cégvezetők, pszichológusok és gyakorló pedagógusok tapasztalatai szerint ma a legnagyobb az igény az érzelmiintelligencia-készségekre, amelyek a legnagyobb veszélyben is vannak, hiszen az egyelőre alig-szabályozott, azaz gyakorlatilag szabadjára engedett személyes képernyőidő éppen ezen készségek kifejlődését gátolja leginkább.

A művészeti pályákon, de minden más területen is, elengedhetetlen – a ma talán még nehezebben megszerezhető – önismeret. Ezt hangsúlyozta beszélgetésünkben Szabó Sipos Barnabás érdemes művész, aki szerint először az énkép kialakítása a cél, a belső hangunk követésén keresztül, majd pedig az a bátor felfedezés, hogy melyik út és tevékenység nyújt valódi örömöt nekünk, és mások számára is.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató kiemelte, hogy a sikerhez elengedhetetlenek a kommunikációs képességek, a rugalmas gondolkodás, a kreatív problémamegoldás, a kudarctűrés és az empátia, amelyek elsajátításához ő az organikus pedagógia eszköztárát tartja a leghatékonyabbnak. Ennek az eszköztárnak a fontosságát hangsúlyozza a vele készített interjúban Antonia Bai pszichológus és vállalkozó is, aki a generációk közötti kölcsönhatásra és az egymástól való tanulás pozitív hatásaira mutatott rá. Kiemelte, hogy a fiatalok innovatív szemlélete és az idősebbek bölcsessége minden területen értékes lehet.

Uzsalyné Pécsi Rita (Fotó: UNIside)

Bármely korosztály számára értéket jelentő tulajdonságra hívta fel a figyelmet két interjúalanyunk is. Suppan Márton, a diszruptív technológiákban jártas Peak alapító–tulajdonosa szerint ugyanis alázat nélkül semmilyen munkát nem lehet elvégezni. Hozzátette: a nem konvencionális tudás és élmények szintén előnyt jelentenek a munkaerőpiacon, hiszen segítenek kitűnni a tömegből. Az alázat fontosságát emelte ki Prohászka Andrea is, aki a Tutti Kft. ügyvezetőjeként édesapjával egy jól sikerült generációváltáson vannak túl a cégben. Az interjúból megtudható, milyen K+F stratégiát követ a cég és hol van leginkább szükségük a fiatalokra.

A vendéglátás világában szerzett tapasztalatok rendkívül értékesek – fogalmazott Semsei Rudolf, a Semsei Gastronomy cégcsoport alapító–tulajdonosa. Az idén többször díjazott cégvezető beszél hitvallásról, fejlődésről és a fiatalokkal végzett munka szerepéről is a vele készített interjúban: mint mondja, a munka során komoly teherbírás, multitasking-képesség és kommunikációs készségek sajátíthatók el, és az ezekkel rendelkező munkaerőt más iparágak is keresik.

Semsei Rudolf (Fotó: Semsei Gastronomy)

Zala Ákos, a Human Telex Consulting Kft. ügyvezetője a munkaerőpiacra tekintve a vezetői szempontokat emelte ki: mitől lesz vonzó egy cég a munkavállalóknak? A fiatalok számára alapvető, hogy odafigyeljenek rájuk, lehetőségük legyen hozzájárulni valami közöshöz, visszajelzéseket kapjanak és sikerélményt éljenek át. Egy jó vezető kezdeményezésével a kollégák egymás számára támogató légkört teremtenek, ami minden vállalat működésének és vonzerejének kulcsa.

Belehúztak a vidéki egyetemek és a Corvinus

A kiadvány az Oktatási Hivatal Felvételi adatbázisának adataiból egyedi kérésre összeállított és csoportosított adatállomány és a web of science korábbi adatbázisának felhasználásával készült. A rangsorokat többféle bontás, közel 60 rangsortábla, 13 féle indikátor felhasználásával állították össze annak érdekében, hogy a többféle szempont több oldalról támogathassa az egyetemválasztási döntést. Ez utóbbit azonban sok tényező befolyásolja, ezért interjúkkal és további elemzéssel támogatjuk a tájékozódást.

Az UNI in&out 2026 kiadvány összesített intézményi rangsora alapján ugyan idén is a Semmelweis Egyetem (SE) hazánk legkiválóbb felsőoktatási intézménye, megelőzve az Állatorvostudományi Egyetemet (ATE), és a harmadik helyen álló Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME). A lista további pozícióin voltak változások. Ezúttal a Corvinus lett a negyedik, a MATE az ötödik, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csak a hatodik, a Pannon Egyetem (PE) pedig a tavalyi (2025-ös) ranglistához képest 4 helyet jött előre a 11-ik helyről.

Ha a felvett hallgatók kiválóságát nézzük, akkor idén is a Corvinus a győztes, míg oktatási teljesítményben a PE és az SE vezeti a listát. A kutatási teljesítményben sorrendben a MATE, az Óbudai Egyetem (OE) és azonos pontszámmal az SE és a BME állnak az élmezőnyben.

Íme tehát az UNIside 2025-ös abszolút egyetemi rangsorának első 10 helyezettje:

  1. Semmelweis Egyetem (SE)
  2. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  5. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
  6. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  7. Pannon Egyetem (PE)
  8. Debreceni Egyetem (DE)
  9. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  10. Pécsi Tudományegyetem (PTE)

Az UNIside rangsorainak értéke, hogy a szokásos kiválósági indikátorok mellett a nemzetközi kihívásokra való válaszkészséget is figyelme veszi, a tudományos idézetek számának, és azok hatásának rangsorba való építésével. A magyarországi felsőoktatási intézmények abszolút rangsorában a legtöbb intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést és azok, amelyek csak hitéleti, művészeti és művészetközvetítési területen hirdetik képzéseiket. Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsorolt az elemző csapat, amelyek a 2025. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdettek alap- vagy osztatlan képzést, és összesen legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatójuk volt.

Ha a különböző képzési területi rangsorokat nézzük, érdemes kiemelni, hogy az UNI in&out kiadványokban minden intézményt feltüntetünk, amelyek a módszertan szerint a végső listában megjelennek. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány képzési területet.

Az agrár képzési területi rangsorban az ATE és a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karát (SOE-EMK) idén nem a MATE, hanem a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (DE-MÉK) követi és a szakos rangsorban is érdemes megfigyelni a változásokat.

Az informatika képzési terület rangsorának élén sorban a Corvinus, az OE Keleti Károly Gazdasági Kara (OE-KGK) és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) áll. A mérnökinformatika szakos listában továbbra is a BME-VIK vezet, mögötte azonban bár a második helyen továbbra is az OE Neumann János Informatikai Kara (NIK) áll, a harmadik idén az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara (TITK) lett.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területet érdemes még kiemelni, ahol az SZTE-SZAOK került idén a második helyre az SE általános orvoskarát követően, és a DE orvosképzése is jött egy helyet előre a listán. Utóbbi egyetem a pedagósusképzésben is erősített: a képzési területi listán második helyre került idén, a tavalyi ötödikről.

Környezetvédelem az egyetemisták körében

Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó, a Change Agent Hungary Kft. cégvezetője a vállalati tréningek szerepét emelte ki a zöld szemléletű szakemberek képzésében. Tapasztalata szerint a cégeknél tudatosan oktatott és alkalmazott energiahatékonyság, valamint hulladékcsökkentés nemcsak költségmegtakarítást hoz, hanem az innovációt is elősegíti. A vállalati képzések kulcsfontosságúak a fenntartható jövő alakításában:

[kiemelt] a dolgozók edukálása és a környezettudatos szemlélet elsajátítása egyszerre erősíti az employer brandinget és növeli a munkavállalók munkaerőpiaci értékét. [/kiemelt]

Hasonló irányú vizsgálatot végzett az UNIside és a Siemens 2025 tavaszán, de abban nem a vállalatok, hanem az egyetemisták környezettudatosságát mérték fel. Ötszázötvenegy hallgatót kérdeztek meg különböző városokból, képzési területekről és élethelyzetekből, online felmérés keretében. A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságot meglehetősen szűken értelmezik: tízből nyolcan az erőforrásokkal való észszerű gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a legfontosabbnak, míg olyan szempontok, mint a méltányos kereskedelem vagy a humánus munkahelyi környezet jóval kevesebb válaszadó számára jelentős.

A kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok elsősorban a közvetlenül látható, hétköznapi problémákra érzékenyek, míg a nagyobb, rendszerszintű környezeti kihívások kevésbé ragadják meg a figyelmüket.

[kiemelt] Összességében a felmérés eredményei azt jelzik, hogy a fiatalok környezettudatossága viszonylag magas, ugyanakkor az attitűdök és a tényleges viselkedés közötti eltérés továbbra is jelentős. [/kiemelt]

A fenntarthatóság tudatosabb gyakorlásához elengedhetetlen a hiteles példamutatás, a társadalmi megerősítés, valamint a jól látható és értékelhető kezdeményezések mind az egyetemek, mind a vállalatok részéről.

Az UNI in&out 2026 elérhető és már rendelhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. A teljes kutatás, az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban olvashatók.

A Z generáció új munkahelyi valósága: önfejlesztés, egyensúly és reális elvárások

A felmérésből kiderül: a fiatalok nem lázadók, hanem egy gyorsuló világ realistái, akik egyszerre keresik a stabilitást és a rugalmasságot, és közben a fejlődés lehetőségét tekintik az egyik legerősebb motivációnak. Mindez azonban nem jár együtt munkamániával — számukra ugyanilyen fontos a megfelelő életminőség és a szabadidő. A kutatás azt is megmutatja, hogy a Z generáció nem menekül a munkahelyek elől: egyszerűen tudja, mit vár el tőlük.

A fejlődés már nem extra, hanem alapérték

A felmérés egyik legmarkánsabb megállapítása, hogy a 21. század fiataljai számára az önfejlesztés nem trend, hanem életforma. A Z generáció 58 százaléka tartja „rendkívül fontosnak”, hogy folyamatosan új dolgokat tanuljon – ez kiemelkedően magas arány a többi korosztályhoz képest. A kutatók szerint a Z-sek világában a folyamatos fejlődés annyira alapvető, mint a korábbi generációknál a stabil munkahely: ez lett a karrierépítés első számú motorja. Nem véletlen, hogy ennek megfelelően rövidebb ciklusokban is gondolkodnak. A többség szerint 3–4 év alatt ki lehet maxolni egy munkahely kínálta tanulási lehetőségeket, és utána jöhet a következő lépés.

Grafikon forrása: Quantum Digitális Diákszövetkezet

Biztonság + rugalmasság: a nagy Z-generációs képlet

Sokszor hallani, hogy a fiataloknak „nem kell a stabilitás”. A kutatás viszont ennek szinte teljesen az ellenkezőjét mutatja. A Z generáció ugyanis ugyanúgy igényli a biztonságot, mint az idősebbek — csak mást ért alatta. Nem az egy évtizedig tartó céghűségben hisznek, hanem abban, hogy a jó munkahely garantálja a tanulást, a tisztességes fizetést és a kiszámítható körülményeket. Mindemellett a rugalmasság továbbra is erős elvárás, főleg a 18 év alattiaknál, akik már projektalapú munkavégzésben gondolkodnak. A szülői minták pedig azt tanították meg nekik: az egyoldalú hűség sokszor nem működik, így a tudatos karrierváltás számukra természetes.

Grafikon forrása: Quantum Digitális Diákszövetkezet

Nem csak fiatalos szeszély: az életminőség a legfontosabb

A munka–magánélet egyensúlyáról gyakran állítják, hogy ez a Z generáció „mániája”. A számok viszont mást mutatnak: minden korosztály számára ez lett az egyik legfontosabb munkavállalói igény. A Quantum kutatása alapján ez az elsődleges oka annak, ha valaki otthagyna egy egyébként jó munkahelyet — legyen szó akár 18 év alattiakról, akár Baby Boomerekről. A Z generáció azonban még egy lépéssel továbbmegy: nem csak egyensúlyt, hanem élhető életet akar. Számukra az egészséges életmód, a mentális jóllét és a szabadidő ugyanolyan része a sikernek, mint a szakmai előrelépés.

[kiemelt] „Az elemzés szerint a különbség legfeljebb annyi, hogy míg az X-esek a »munka-magánélet« egyensúlyát keresik, a Z generáció már a »magánélet-munka« egyensúlyát helyezi előtérbe” [/kiemelt] — Steigervald Krisztián generációkutató.

Karrier + család + önmegvalósítás: nem ellentétek, hanem partnerség

A hosszú távú céloknál is érdekesen alakulnak a számok: a Z generáció fele egyszerre szeretne stabil karriert és kiegyensúlyozott magánéletet. Náluk a két terület nem egymást kiütő prioritás, hanem összehangolandó feladat. Mindezt kiegészíti egy új jelenség: a karrier és az önmegvalósítás sokkal fontosabbá vált, de nem a család rovására — inkább mellette. A fiatalok számára a „jó élet” lényege, hogy szakmailag is haladjanak, miközben az élet többi részéből sem engednek.

Grafikon forrása: Quantum Digitális Diákszövetkezet

Így tanultok ti! kutatás 2024 – fókuszban a tehetséggondozás