Kezdjük az alapoknál: a fogalmazásoknál fontos elvárás a hármastagolás. Bevezetés, tárgyalás és befejezés. Az elején felvezeted a mondandódat, de nem mélyedsz még el semmiben, a tárgyalásban lesz lehetőséged az elemzésre, itt fejted csak ki a gondolatmenetedet igazán. Végül összegzed és értékeled a fogalmazásodat.

Égető kérdés: kell címet adni?

Mi az hogy! Legjobb egy rövid és frappáns cím, amivel utalsz a választott műre! Arra is figyelj, hogy az elemzés mondandójához is passzoljon!

A bevezetés rejtelmei

Ahogy már említettük, ne ess abba a hibába, hogy hosszú bevezetést írsz, de ki se hagyd teljesen! Az in medias res, azaz a dolgok közepébe vágás nem az érettségihez méltó, kezd a propozícióval! A következő elemekről nem kell hosszasan beszélned, csak lényegre törően említsd meg őket. Nem is feltétlenül lesz mindenre szükséged belőle:

• Itt határozod meg, hogy miről fog szólni az írásod. Elmondod például, hogy melyik két költő verseit választottad összehasonlító elemzésed tárgyának, és fél mondatban indokold meg, miért.
• Térben is időben is elhelyezed a költőt vagy a szerzőt, mikor éltek, milyen irodalmi korszakhoz vagy irányzathoz tartoztak, esetleg milyen írócsoporthoz soroljuk őket. Reflektálhatsz a magyar irodalomban betöltött szerepére, de az is fontos, hogy alkotó életútján hol helyezkedik el, melyik ciklus vagy kötet része a mű.
• Egy erős tételmondattal érdemes zárni a bevezetést. Ez fogja meghatározni, hogy milyen vezérfonal mentén halad majd az elemzés, amit bizonyítani fogsz a későbbiekben. 

A tárgyalás: ideje kivesézni a dolgokat!

Ebben a bekezdésben elemezd és értelmezd a művet, itt van lehetőséged kifejteni az állításaidat. Segít, ha alaposan elolvasod a feladatot, hogy pontosan tudd, milyen elemzési szempontok szerint várják a fogalmazásodat.

Amiket mindenképpen tartalmaznia kell az első soroknak:

1. Újabb “bevezetés” következik, most a második részt, a tárgyalást vezeted fel. Itt kaphat helyet a mű keletkezésének története, a történelmi háttér, a cím kapcsolata a szöveggel és a műfaj is. Halkan megjegyeznénk, hogy nem ajánlatos összekeverni a műfajt és a verstípust. Az előbbit a hozzá kapcsolódó érzelem határozza meg (elégia, epigramma, óda, episztola stb.), addig a verstípus lehet érték- és időszembesítő, retorikus, számvetés stb.

2. Most kezdhetsz végre neki a témához, fogalmazásod központi gondolatához. Novellánál röviden összefoglalod a tartalmát, bemutatod a világát, a konfliktust, ebből milyen értékrend ütközések születnek, meghasonulnak-e a szereplők, mit szimbolizálnak az események. A veres elemzésnél fontosabb a megélt érzelmek kibontása, milyen érzéseket jelenít meg a költő. Filozofikusan elmélkedik, szerelmesen epekedik, tájleírás vagy lelkiállapot bemutatása történik, politikai élcelődés vagy egy ars poeticát versel el.
3. Ha a verset választottad, akkor a vershelyzetet is meg kell határozni, azaz a líriai alaphelyzetet. Hogy indul a vers, ki a lírai alanya? Kihez szól a költő és milyen hangnemben?

Forrás: Unsplash

A verselemzés alapkövetelményei:

Vizsgáld meg a vers formai szerkezetét. Tagolható-e gondolatmenetekre, ismétlődések, ellentétek fellelhetőek-e benne, esetleg keretes szerkezetű? 

A hangnem és a kifejezett érzelem változik? Utána a szerkezeti egységek alapján a gondolati és érzelmi tartalmát is figyeld meg.

A költői képek célját is említsd meg, hogy kapcsolódnak egymáshoz és mit ábrázolnak. Ha  az eredetüket felismered, érdemes megemlíteni (történelmi, mitológiai vagy biblikus stb.) 

A vers nyelvezete, stílusa és költői eszközei is lényegesek. Milyen a szókincse, zeneisége, szóképei, mondatalakzatai, verselés és rím meghatározása is lényeges. Mindezeket természetesen támaszd alá idézetekkel!

Mi kell a novellához?

Először is kulcsfontosságú, hogy olvasd el alaposan a művet, csak utána kezdj el elemezni. Ebben az esetben a szerkezetének kifejtése után (expozíció, bonyodalom, tetőpont, fordulat, végkifejlet) mutasd be a főszereplőket és mellékszereplőket. Határozd meg, hogy milyen a narráció, az elbeszélő magatartása (mindentudó, objektív, szubjektív). 

Használ-e a szerző rezonőrt? Hogy ki ő? A rezonőr rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő, foglalkozásánál fogva – orvos, gyóntató, ügyvéd – mindentudó és józan figura, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, közvetlenül mondja ki az író véleményét. A 18. században a felvilágosult bölcselkedő, a 19. századi iránydrámákban pedig moralizáló vagy politizáló alak szerepelt rezonőrként. (Akivel te is találkoztál, az Molière Cléante-ja a Tartuffe-ben. Kései, nem konvencionális rezonőr Molnár Ferenc Ördöge is.)

Írhatsz a nyelvezetéről is, mennyire élőbeszédszerű, népies-e a szókincse, vannak-e benne közmondások. Kitérhetsz egyéb jellegzetességeire is, ha kapcsolódik a tragikumhoz, humorhoz vagy például a babonák világához. Mindenképp írj idézeteket, példákat, legyenek az egyes bekezdések között átvezető gondolatok, hogy az iromány teljes egésze egy egységet alkosson.

A befejezés le ne maradjon!

Ahogy kezdted, úgy is fejezd be: frappánsan. Tipikus hiba, hogy erre már alig hagynak a diákok időt, és csak gyorsan összecsapják. Ezzel a pár ötlettel kevéske idő alatt is ügyesen zárhatod a fogalmazásodat.

• Összegezd a tárgyalást, a központi gondolatot összefoglalod röviden, ismét visszautalhatsz a tételmondatod bebizonyításához.
• Itt érkezett el a saját érzéseid bevonása, eddig szakmai szemmel elemeztél és tettél megállapításokat, de a rád gyakorolt hatását is megemlítheted. 
• Izgalmas adalék lehet, ha a mű utóéletéről, hatásáról is teszel említést, esetleg egy aktuális helyzettel kötsz párhuzamot.