MI – Diplomátszerzek

Mi lesz a munkával, ha mindent automatizálnak?

A rövid válasz az, hogy a munka nem tűnik el – csak átalakul. A hosszabb válasz viszont ennél jóval érdekesebb, és sokkal inkább rólad szól, semmint a technológiáról.

A félelem, ami mindig visszatér

Nem ez az első korszak, amikor az emberek attól tartanak, hogy a gépek elveszik a munkájukat. Az ipari forradalom idején a gyárak megjelenése hasonló aggodalmakat váltott ki. Később a számítógépek terjedésekor is sokan gondolták, hogy tömegek maradnak munka nélkül.

A történelem mégis azt mutatja, hogy a technológiai fejlődés inkább átalakítja a munkát, mintsem megszünteti. Egyes feladatok eltűnnek, mások átalakulnak, és közben teljesen új szerepek jelennek meg. Ma már természetesnek vesszük azokat a szakmákat, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.

A különbség most az, hogy a változás gyorsabb. Az automatizáció nemcsak fizikai munkát érint, hanem egyre több szellemi feladatot is. Ez teszi bizonytalanná a jövőt sok fiatal számára.

Amit a gépek jól csinálnak – és amit nem

Az automatizáció leginkább az ismétlődő, jól strukturált feladatokat érinti. Olyan munkafolyamatokat, amelyek szabályok mentén működnek, és könnyen leírhatók algoritmusokkal. Adatrögzítés, egyszerű ügyintézés, bizonyos gyártási folyamatok – ezek mind olyan területek, ahol a gépek már most is hatékonyabbak.

Ezzel szemben vannak olyan képességek, amelyekben az ember továbbra is erős. A kreativitás, az empátia, a komplex problémák kezelése vagy a bizonytalan helyzetekben való döntéshozatal mind ide tartoznak. Ezeket sokkal nehezebb automatizálni, mert nem egyetlen helyes válasz létezik, hanem értelmezésre és rugalmasságra van szükség.

Ez a különbség kulcsfontosságú a pályaválasztás szempontjából. Nem az számít, hogy egy szakma „megszűnik-e”, hanem az, hogy milyen típusú feladatokat tartalmaz.

A jövő munkája: kevesebb rutin, több gondolkodás

A jövő munkahelyein egyre nagyobb értéke lesz annak, ha valaki képes átlátni összefüggéseket és új megoldásokat találni. A technológia sok esetben leveszi a monoton feladatokat a válladról, viszont cserébe magasabb szintű gondolkodást vár el.

Ez azt jelenti, hogy a tanulás szerepe is átalakul. Nem elegendő egy konkrét tudást egyszer megszerezni, majd évekig ugyanazt alkalmazni. A folyamatos fejlődés, az új eszközök gyors elsajátítása és a tanulási képesség válik a legfontosabb erőforrássá.

A Világgazdasági Fórum jelentései évek óta hangsúlyozzák, hogy a jövőben a kritikus gondolkodás, az alkalmazkodóképesség és a problémamegoldás lesznek a legkeresettebb készségek. Ezek nem kötődnek egyetlen szakmához, viszont szinte minden területen szükségesek.

Bizonytalanság helyett irányérzék

A legnagyobb kihívás sok diák számára nem maga a változás, hanem az, hogy nehéz előre látni, mi lesz 5–10 év múlva. Ez könnyen vezethet halogatáshoz vagy túlzott aggodalomhoz.

Ebben a helyzetben nem az a cél, hogy pontosan megjósoljuk a jövőt. Sokkal inkább az, hogy kialakíts egy olyan gondolkodásmódot, amely segít alkalmazkodni. Ha tudod, hogyan tanulj, hogyan reagálj új helyzetekre, és hogyan építsd fel a saját fejlődésedet, akkor kevésbé számít, hogy pontosan milyen változások jönnek.

Ez az úgynevezett „irányérzék” fontosabbá válik, mint egy konkrét, előre megtervezett karrierút. Nem egyetlen célhoz vezető egyenes útról van szó, hanem egy folyamatosan alakuló pályáról.

Mit tehetsz már most diákként?

A jövőre való felkészülés nem egy távoli feladat. Már az iskolai évek alatt elkezdhető. Az egyik legfontosabb lépés, hogy ne csak a tananyagra koncentrálj, hanem arra is, hogyan tanulsz. Ha megtanulod gyorsan feldolgozni az új információkat és alkalmazni őket, az hosszú távon versenyelőnyt jelent.

Érdemes olyan helyzeteket keresni, ahol problémákat kell megoldani, csapatban dolgozni vagy új ötleteket kipróbálni. Projektek, versenyek, gyakornoki lehetőségek mind segítenek ebben. Ezek nemcsak tapasztalatot adnak, hanem önbizalmat is építenek.

A technológiától sem kell tartani. Inkább érdemes eszközként tekinteni rá. Minél jobban érted, hogyan működik, annál könnyebben tudod a saját céljaidra használni.

A jövő nem veszi el a lehetőségeket

Az automatizációval kapcsolatos félelmek érthetők, de gyakran egy leegyszerűsített képből indulnak ki. A valóság összetettebb: a munka világa folyamatosan változik, és ezzel együtt új lehetőségek is megjelennek.

A kérdés így nem az, hogy lesz-e munkád, hanem az, hogy milyen szerepet találsz magadnak ebben az alakuló rendszerben. Azok a fiatalok, akik képesek tanulni, alkalmazkodni és gondolkodni, nem vesztesei lesznek ennek a változásnak, hanem alakítói.

A jövő nem egy előre megírt forgatókönyv. Inkább egy olyan tér, ahol a technológia és az emberi képességek együtt formálják azt, ami következik. És ebben a folyamatban a legfontosabb erőforrás továbbra is az marad, ahogyan gondolkodsz.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Gondolkodj, mielőtt kattintasz! – MI, közösségi média és digitális önvédelem

Hatékonyság – kockázatokkal

Az MI egyre gyakrabban jelenik meg beadandók, prezentációk, e-mailek és kreatív ötletek mögött. Oktatáskutatási felmérések szerint az egyetemisták jelentős része már kipróbálta valamilyen tanulási feladathoz, sokan rendszeresen használják is. Ez önmagában nem probléma, a gond ott kezdődik, amikor elmosódik a határ segítség és helyettesítés között. Az MI által generált szövegek meggyőzőek, mégis tartalmazhatnak pontatlanságokat, kitalált hivatkozásokat vagy torz következtetéseket.

Így tanultok ti: ti és az MI

Biztonsági szempontból külön kockázat az adatkezelés. Amikor személyes információk, egyetemi anyagok vagy érzékeny kérdések kerülnek be egy rendszerbe, nem mindig világos, mi történik velük később. Nemzetközi adatvédelmi elemzések hangsúlyozzák, hogy az MI-használat során érdemes úgy gondolkodni, mintha egy nyilvános térben fogalmaznánk: amit beírunk, az kiszabadulhat az ellenőrzésünk alól.

Etika és felelősség

Az MI használata erkölcsi döntésekbe ágyazódik. Ha egy beadandó teljes egészében generált szöveg, az nem technológiai ügy, hanem integritási kérdés. Egyre több egyetem és munkahely dolgoz ki irányelveket arra, hogyan használható etikusan az MI, például ötletelésre, vázlatolásra vagy nyelvi finomításra. A kutatások szerint azok a hallgatók profitálnak a legtöbbet ezekből az eszközökből, akik reflektáltan alkalmazzák, és képesek kritikusan értékelni az eredményt.

Az elbutulás gyakran felmerülő félelem, mégsem támasztják alá egyértelmű adatok. Kognitív pszichológiai vizsgálatok inkább azt mutatják, hogy az eszközhasználat minősége számít. Az MI akkor válik problémává, ha kiváltja a gondolkodást, és akkor válik támogatóvá, ha strukturálja és elmélyíti azt.

Közösségi média: látható kockázatok és rejtett hatások

A közösségi platformok biztonsági problémái túlmutatnak az adatlopáson. A pszichológiai hatások legalább ilyen jelentősek. Algoritmusok döntenek arról, mit látunk gyakran, és ez hosszú távon befolyásolja a világról alkotott képünket. Kommunikációkutatások szerint a folyamatos érzelmi ingerek növelik az impulzív reakciókat és csökkenthetik a kritikus feldolgozást.

[kiemelt] A dezinformáció és a deepfake-tartalmak terjedése új szintre lépett az MI megjelenésével. [/kiemelt]

Videók, hangfelvételek és képek készülhetnek valósághűen, mégis hamisan. Ezért válik alapvető készséggé a forrásellenőrzés, az összevetés és a lassítás képessége. A tudatos közösségimédia-használat ma már önvédelmi technika.

A dark web mítoszai és valós veszélyei

A dark web sokak számára misztikus fogalom, gyakran túlzó történetekkel övezve. Valójában technikailag elkülönülő hálózatról van szó, ahol anonimitásra tervezett rendszerek működnek. Itt valóban jelen vannak illegális piacterek, adatkereskedelem és kiberbűnözés, ugyanakkor újságírók és jogvédők is használják a cenzúra megkerülésére. A veszély nem az információban, hanem a felkészületlen belépésben rejlik.

Kiberbiztonsági jelentések szerint a fiatal felhasználók gyakran kíváncsiságból tévednek ide, anélkül, hogy értenék a kockázatokat. Fertőzött fájlok, csalások és jogi következmények is felmerülhetnek. A tudatosság ebben az esetben azt jelenti, hogy nem minden technikai lehetőség egyben jó ötlet is.

Digitális tudatosság mint tanulható készség

A biztonságos internethasználat nem veleszületett adottság, hanem tanulási folyamat. Ide tartozik az, hogyan bánunk az MI-vel, hogyan értelmezzük a közösségi médiát, és hogyan védjük magunkat és a gondolkodásunkat, világképünket. Oktatáspszichológiai kutatások szerint azok a felhasználók mozognak magabiztosabban online, akik képesek reflektálni a saját szokásaikra, és időnként kívülről ránézni a digitális rutinjaikra.

Az online tér nem veszélyesebb, mint korábban, csak összetettebb. Aki érti az eszközöket, felismeri a hatásokat és vállalja a felelősséget a döntéseiért, az nem elszenvedője lesz a technológiának, hanem tudatos alakítója.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kiszoríthatja a mesterséges intelligencia a tanárokat az oktatásból?

A válaszadók döntő többsége (a tanárok háromnegyede és a fiatalok 60 százaléka) szerint kritikus fontosságú lesz a mesterséges intelligencia használata, és bekerül a nélkülözhetetlen alapkészségek közé, amelyre így mielőbb fel kell készíteni a tanulókat és a pedagógusokat.

[kiemelt]„Magyarország le fog maradni, ha nem tanuljuk meg használni a mesterséges intelligenciát” – véli tízből legalább nyolc tanár és hét fiatal. A tanárok szívesen vennének részt továbbképzéseken, míg a fiatalok leginkább a közösségi médiából tájékozódnak a legújabb trendekről és lehetőségekről.[/kiemelt]

Mire használják az MI-t?

A kutatás szerint a fiatalok harmada és a pedagógusok közel 40 százaléka hetente legalább egyszer használja az MI-t.

Leginkább

  • oktatással kapcsolatos feladatokra, mint például információgyűjtés, gyakorló- vagy vizsgafeladatok generálása és megoldása,
  • ügyintézésre,
  • információgyűjtésre vagy
  • szórakozásra.

A fiatal felhasználók között többségben vannak a fiúk, valamint a 16-18 éves, magasabb jövedelmű, középiskolás vagy egyetemista, nagyvárosi fiatalok.

A gyerekek tanulási módszerével fejlesztik a mesterséges intelligenciát

Vannak, akik még nem is hallottak az MI-ről

A pedagógusok közül a 40 évesnél fiatalabbak, illetve a középiskolában vagy felsőoktatásban dolgozók használják leginkább az MI előnyeit. A fiatalok 10 százaléka azonban egyáltalán nem hallott még az MI-ről, ők jellemzően vidékiek, alacsony iskolai végzettségűek és jövedelműek, inaktívak, és kevésbé nyitottak a technikai újdonságokra. Ez azt a veszélyt vetíti előre, hogy ezen a területen is nyílik az olló a társadalmi státusz szerint.

Legnépszerűbb MI-alkalmazások

A válaszadók többsége a tanulást, tanítást megkönnyítő, hasznos eszköznek tartja az MI-t (így vélekedik a fiatalok 68 százaléka és a tanárok 71 százaléka). A pedagógusok háromnegyede elsősorban a közép- és felsőoktatásban tudja elképzelni az MI alkalmazását, de 56 százaléka szerint az általános iskolákban is hasznosítható eszköz.

A legnépszerűbb MI-alkalmazások között szerepel a

  • Chat GPT,
  • a Duolingo,
  • a Kahoot,
  • a Google Classroom,
  • valamint a magyar fejlesztésű Redmenta és a Magic School.

Nem találnak a mesterséges intelligencia terén jól mozgó kollégákat a HR-esek

[kiemelt]Sokan azonban negatívumként, sőt veszélyként tekintenek az MI terjedésére, aggályok merültek fel a megbízhatósággal, hitelességgel kapcsolatban, valamint a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások és a jogi, etikai kockázatok miatt. A fiatalok ötöde és a pedagógusok közel egyharmada leginkább veszélyeket társít az MI-hez.[/kiemelt]

Szerintük az MI csökkenti az önálló gondolkodás képességét és elveszi az emberek munkáját. Minden negyedik pedagógus számít arra, hogy az MI előbb-utóbb kiszoríthatja a tanárokat az oktatásból. Ez az arány még magasabb a fiatalok körében: 35 százalékuk véli úgy, hogy az MI miatt nem lesz szükség tanárokra a későbbiekben.

A tanárok munkája nélkülözhetetlen

Az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője, Csejtei Ildikó szerint a tanárok munkája a jövőben is nélkülözhetetlen marad.

„Noha az MI megkönnyíthet bizonyos tanári részfeladatokat, és csökkentheti az adminisztratív terheket, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van a tanárok és a diákok közötti interakcióra. Az iskola közege, ahol a tanulók hozzáértő pedagógusok vezetésével, más diákokkal együttműködve fejleszthetik képességeiket, szociális kompetenciáikat, a jövőben is a tanítás és a tanulás egyik legfontosabb színtere lesz. Az MI hatékonyabbá, kreatívabbá teszi ezt a folyamatot, de nem helyettesíti a tanári jelenlétet” – mondja a szakértő.

A magyar pedagógusok több mint 70 százaléka és a diákok közel 60 százaléka arra készül, hogy a jövőben gyakrabban és sokrétűbben fogja használni az MI-t. Ötből négy fiatal el tudja képzelni, hogy chatbot segítségével gyakoroljon, és ugyanennyien vizsgáznának szívesen ilyen módszerrel. Tízből kilenc tanár szerint az MI már két-három éven belül megváltoztatja az oktatást, közülük minden második jelentős hatásra számít. A változásra számítók döntő többsége (80 százaléka) szerint a folyamat pozitív irányú lesz.

Módszertan

Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research két részből álló kutatásának módszertana:

  • kvantitatív rész: a 16-24 éves korosztályra országosan reprezentatív, 800 fős minta, kérdőíves megkérdezés
  • szemi-kvalitatív rész: 100 pedagógus (általános iskola felső tagozat, középiskola, felsőoktatás) személyes megkérdezése strukturált mélyinterjú segítségével

A gyerekek tanulási módszerével fejlesztik a mesterséges intelligenciát

Ha jobban belegondolunk, a csecsemők, a kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. Gügyögő kisbabákból pár év alatt hihetetlenül fejlett lényekké válnak, válunk, elképesztő kommunikációs és alkalmazkodó képességről téve tanúbizonyságot.

Számtalan elmélet van a gyerekek fejlődéséről

Hihetetlenül sokan kutatták a csecsemők, a gyerekek fejlődését, számtalan elmélet lát, látott napvilágot erről a folyamatról.

[kiemelt]Néhány tudós azt állítja, hogy a nyelvelsajátítás nagy része asszociatív tanulással magyarázható; ennek során a hangokat érzetekhez társítjuk, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kutyák a csengő hangját az ételhez kapcsolják.[/kiemelt]

Mások azt állítják, hogy vannak az emberi elmébe beépített öröklött, már a tudatosságot megelőző képességek, amelyek a nyelvek formáját alakítják, s amelyek döntő fontosságúak a tanulásban.

Megint mások azt állítják, hogy a kisgyermekek az új szavak megértését más szavak megértésére építik.

A kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. (Fotó:123RF)

Saját gyermekükön kísérleteztek

New York Times című lap egy potenciális forradalmi áttörésről számol be ezen a területen. Brenden Lake a New York University pszichológusa, és felesége Tammy Kwan saját kislányukon, Lunán végeztek kísérleteket.

[kiemelt]A tizenegy hónapos kísérletsorozat során az emberi és a mesterséges intelligenciára szakosodott tudósházaspár minden héten egy órán keresztül egy kamerát erősített Lunára, s játék közben a gyermek szemszögéből rögzítette az eseményeket.[/kiemelt]

Céljuk az, hogy az így készült videók segítségével olyan nyelvi modellt fejlesszenek ki, amely ugyanazt az érzékszervi inputot használja, mint amit egy kisgyermek – mondhatni, egy LunaBotot szeretnének készíteni.

Egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik

Az emberi elmét az MI segítségével megérteni számos akadályba ütközik, ami nem csoda, hiszen a kettő merőben különbözik egymástól.

[kiemelt]A modern nyelvi és multimodális modellek – mint például az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini – neurális hálózatokon épülnek fel, kevés beépített struktúrával, és főként a megnövekedett számítási teljesítmény és az egyre bővülő adatbázisok felhasználásának eredményeként fejlődnek.[/kiemelt]

A Meta legújabb nagy nyelvi modelljét, a Llama 3-at több mint tízezer milliárd szó felhasználásával képezték ki. Ehhez képest egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik.

A jelenlegi mesterséges intelligenciák képesek elemezni a képek képpontjait, a szövegek karaktereit, viszont nem képesek megkóstolni a sajtot vagy a gyümölcsöket, nem éhesek vagy szomjasak, nem érzik a hideget és a meleget. Holott ezek az érzékszervi tapasztalatok alapvető fontosságúak a gyerekek tanulása során.

[kiemelt]A kutatók ugyan mindent megtesznek azért, hogy a gyermek teljes érzékelési folyamát kódokká alakítsák, de az érzékelés, az érzetek döntő fontosságú aspektusai elkerülhetetlenül kimaradnak.[/kiemelt]

„Amit látunk, az csak az aktív tanulási folyamat pusztán töredéke” – mondta az amerikai lapnak Michael Frank, a Stanford pszichológusa, aki évek óta próbálja kamerával rögzíteni az emberi tapasztalatokat. Laboratóriuma jelenleg több mint 25 gyerekkel dolgozik, köztük Lunával, hogy rögzítse az otthoni és a társas környezetben szerzett tapasztalataikat.

Az ember nem egyszerű adatfelvevő, mint az MI-k neurális hálói, hanem tudattal, szándékkal, akarattal rendelkező lény.

Minden, amit látunk, minden tárgy, amit megérintünk, minden szó, amit hallunk, párosul az adott pillanatban meglévő hiedelmeinkkel és vágyainkkal.

Érdekel a cikk folytatása?

A cikk eredetileg a tudás.hu-n jelent meg, teljes terjedelmében ide kattintva tudod elolvasni.

Ez az óriáscég a mesterséges intelligencia jövőképét mutatja be Barcelonában

A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább behálózza az életünket.  A Samsung a Galaxy MI-vel (AI-val) új mobilélményeket mutat be a ma kezdődő 2024-es Mobil Világkongresszuson (Mobile World Congress) Barcelonában. A Samsung kiállítóterének látogatói a Galaxy AI funkciókat a Galaxy készülékeken kipróbálhatják, köztük a Galaxy S24 szérián, amelyek az AI mobilok új korszakába vezetnek. Az új ökoszisztéma magában foglalja a Galaxy Watch6 széria egészséget szolgáló okosfunkcióit is, valamint a Galaxy Ringi okosgyűrűt, amelyet ezen a kiállításon mutatnak be először a nagyközönségnek.

„Legújabb Galaxy eszközeink és újításaink felszabadítják a mobil AI erejét, így a felhasználók előtt új lehetőségek nyílhatnak meg a mindennapokban – mondta TM Roh, a Samsung MX (Mobile eXperience) üzletágának vezetője és elnöke. – Az idei Mobil Világkongresszuson izgatottan mutatjuk be a portfóliónkban – köztük a Galaxy S24 szérián – elérhető Galaxy AI funkciókat. A közönség láthatja majd, hogy ezek az eszközök hatékonyságukkal miképpen teremhetnek egy jobb, intelligensebb és összekapcsoltabb jövőt.”

Tudtad, hogy ősszel milyen sok diákot vettek fel az informatikai szakokra?

Rekordszámú diákot vettek fel az informatikai szakokra

 

Érdekel a mobiltelefonok világa? Olvasd el ezt a korbbi cikkünket!

Az iPhone 14 nagyon menő, de többet tud, mint az iPhone 13?

Bemutatkoznak a mesterséges intelligencia mobilok

A Samsung kiállítóterében a látogatók megismerkedhetnek a Galaxy S24 széria AI funkcióival, amelyek a felhasználók kommunikációját és kreativitását támogatják a mindennapokban. Ilyen funkciók közé tartozik az Élő fordításii, amely a készülékre előre telepített AI segítségével kétirányú, valós idejű fordítást biztosít a telefonbeszélgetések során a nyelvi akadályok áthidalására. A Bekarikázással keresés a Google-leliii funkcióval a felhasználók gyors, egyszerű és intuitív módon böngészhetnek, egy egyszerű gesztussal fedezhetnek fel új tartalmakat. A Jegyzetsegéddeliv az összetettebb szövegeket egyszerűsíthetik és rendszerezhetik, a Generatív szerkesztésselv pedig szabadon átméretezhetik vagy áthelyezhetik az adott fotó tárgyát, a még nagyobb kreatív szabadság érdekében.

A Samsung egy olyan teret is kialakított az eseményen, ahol a látogatók képet kaphatnak a Galaxy S24 széria erőteljes kamerateljesítményéről. A különleges – félhomályos koncertteremre emlékeztető – térben közeli felvételeket készíthetnek a színpadon elhelyezett apró tárgyakról, hogy próbára tehessék a Galaxy S24 széria Nightography, éjszakai felvételek funkciójának egyedülálló képességeit, amely a Galaxy AI-alapú ProVisual motornakvi köszönhetően gyenge fényviszonyok között is még megbízhatóbb végeredményt kínál.

Galaxy Ring okosgyűrű, forrás: Samsung

Galaxy Ring okosgyűrű, forrás: Samsung

Ezek a Galaxy AI funkciók hamarosan a korábbi Galaxy modellekenvii – köztük a Galaxy Z Fold5, Z Flip5, S23 FE okostelefonokon, valamint a Galaxy S23 és Galaxy Tab S9 szérián – is elérhetővé válnak a későbbiekben. A Samsung standján bemutatott Galaxy készülékek csatlakozási funkcióival a felhasználók zökkenőmentesen válhatnak még hatékonyabbá, például a fényképek és videók egyszerű átvitelével és szerkesztésével a Galaxy S24, és Galaxy Tab S9 készülékek között.

Összekapcsoltabb jólléti élmény az MI jóvoltából

A Samsung az MWC-n mutatja be a mesterséges intelligencia révén „feljavított” egészségügyi termékcsaládját, amely még több eszközön kínál személyre szabottabb és zökkenőmentesebb élményt. Ennek a portfóliónak részeként, először látható a Galaxy Ring, egy olyan új formavilágú egészségügyi eszköz, amely leegyszerűsítheti a jólléti szokások kialakítását. A készülék egy intelligensebb és egészségesebb életmódot támogathat a Samsung Health-en, egy összekapcsoltabb digitális jóllétet szolgáló felületen keresztül.

A vállalat a közeljövőben megjelenő intelligens egészségügyi funkciókat is bemutatja. A My Vitality Scoreviii számos tényező – köztük az Alvás, az Aktivitás, a Pulzusszám, valamint a Pulzusvariabilitás – mérése alapján kínál személyre szabott egészségügyi betekintést. A Booster Cardix az előre meghatározott célok nyomon követésével és a megvalósítható javaslatokkal egészségesebbé teheti a mindennapokat. A látogatók a Galaxy S24 készülékekkel párosított Galaxy Watch6 okosórákon próbálhatják majd ki ezen funkciók előnyeit, amelyek 2024-ben még több felhasználó számára lesz széles körben elérhetők.

A Samsung bemutatja, miként válhat az otthon az egészségesebb életmód színterévé a SmartThings ökoszisztémájávalx. A felhasználó vezérelheti a csatlakoztatott lámpákat, azok automatizált ki- és bekapcsolásával elősegítheti az ideálisabb alvástxi, emellett beállíthat emlékeztetőket, amelyek a gyógyszerek bevételére figyelmezteti. A felhasználó a csatlakoztatott tévén lejátszott fitneszvideót nézve valós időben monitorozhatja az edzés során végzett gyakorlatokat, mérheti a pulzusszámát és számolhatja az elégetett kalóriákat.

Az MWC 2024 eseményen a Samsung Galaxy Experience kiállítótér a Fira Barcelona Gran Via 3. csarnokában található.

Fotók: Samsung

Így teszi egyszerűvé egy magyar innovatív cég, a Precognox a szövegelemzést

A mesterséges intelligencia mindennapokban történő használata hatalmas lépéseket tett előre a Chat GPT-nek köszönhetően, azonban korai lenne azt mondani, hogy a technológia elérte volna csúcspontját. Mint minden eszköz, így a mesterséges intelligencia is akkor a legeffektívebb, ha a benne rejlő potenciált egy adott területre specializálva alkalmazzuk. A Precognox virtuális asszisztense pontosan ezt teszi.

Érdekel az informatika, a programozás? Olvasd el ezt a cikkünket!

Egy új módszer révén akár már öt éves kortól el lehet kezdeni tanulni a programozást

Miben nyújt újat a Precognox asszisztense?

A Chat GPT egyik nagy hátránya, hogy hatalmas mennyiségű szöveges állományt nem tud megfelelően kezelni.

Ennek a problémának a feloldása képezi az alapját a Precognox virtuális asszisztensének. Ha a Chat GPT egy svájci bicska, akkor a Precognox virtuális asszisztense egy rozsdamentes acélból készült, penge éles konyhai kés.

A virtuális asszisztensünk különlegessége abban rejlik, hogy mindig az adott cég adatbázisát veszi alapul
a munkavégzéséhez.

Ez úgy lehetséges, hogy fejlesztőink az elérhető adatbázist feldolgozzák, a konkrét feladathoz legjobban illeszkedő méretű, kisebb részekre bontják, majd vektorizálják. A későbbiekben mindig az aktuális kérdéshez legrelevánsabb szövegrészeket használják a nagy nyelvi modellekkel való válaszok generálására.

A rendszer működése független a feldolgozandó adatok méretétől és azok darabszámától. Mindemellett, ha a feldolgozandó adatok egy saját felhasználói hozzáférést biztosító rendszerben találhatóak, akkor ezt a felhasználó szintű engedélyezést
is érvényesítésre kerül az asszisztens használata során. Így minden felhasználó csak olyan adattal kapcsolatban kaphat bármilyen választ, amihez eredendően is hozzáférése van.

A feltett kérdések megválaszolása során az eredeti dokumentumot és a konkrét dokumentum részletet is biztosítja a rendszer a felhasználó számára.

Milyen területeken lehet alkalmazni ezt az asszisztenst?

Klisés azt leírni, hogy ebben a technológiában rejlő potenciál szinte végtelen, ezért bemutatunk két konkrét példát
a Precognox virtuális asszisztensében rejlő lehetőségekre, egyiket a piaci, a másikat pedig a tudományos szektorból.

A Precognox asszisztense két oldalról is tud segíteni például az ügyfélszolgálatban, mind a felhasználók, mind a dolgozók oldaláról. A felhasználói oldalról az adott ügyfél interakcióba tud lépni az asszisztenssel egy chat ablakon keresztül, ahol az asszisztens gyorsan és összefüggően tud válaszolni az ügyfél esetleges kérdéseire az A.I. számára elérhető céges adatbázisból.

Dolgozói oldalról pedig az asszisztenst használva a segítséget nyújtó ügyfélszolgálatosok gyorsan hozzá tudnak férni az adott esethez kapcsolódó információkhoz, felgyorsítva a segítségnyújtás folyamatát.

Ami az akadémikus felhasználást illeti, a kutatói munkában hatalmas segítséget nyújthat a Precognox asszisztense mind a kvalitatív, mind a kvantitatív, “big data” alapú kutatások elemzésében. Az előre betáplált és szegmentált anyaghalmaznak köszönhetően a kutatást végző személyek villámgyorsan tudnak példákat és idézeteket előteremteni a kutatás alapját képező adathalmazból. A már korábban említetteknek köszönhetően könnyen lehet feltenni az aszisztensnek kérdéseket a kutatói hipotézis alapján, amire az A.I. koherens, a kontextusnak megfelelő válaszokat és példákat tud felmutatni.
Ez persze nem helyettesíti a tényleges tudományos kutatói munkát, csupán felgyorsítja annak mechanikus részét.

 

Precognox, forrás: Precognox

Precognox, forrás: Precognox

 

*
Olvasd rendszeresen az Uniside.hu cikkeit!

Nyitókép: Unslpash

Öntudatra ébredhet a mesterséges intelligencia, vagy elég az, ha rossz kezekbe kerül? – interjú

(A mesterséges intelligencia kapcsán készült interjú eredetileg az UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban jelent meg, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt. )

Mit érdemes tudni az MI rendszerekről? Hol tart ma a fejlődés?
Szakmai szempontból a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI, angol rövidítéssel: AI) három szintjét ismerjük. Ezek közül az első a Narrow vagy Weak AI (azaz keskeny MI), amely csupán néhány specifikus feladatot lát el, és nem nevezhető tényleges intelligenciának. A második szint a General vagy Strong AI (AGI), amely általános, már-már ember szintű intelligencia. Ezt jelenleg nem érjük el, de a most nagy ismertségre szert tett számos generatív MI-modell, mint például a ChatGPT 4-es és későbbi verziói esetén már úgy tűnhet sokszor, mintha emberi értelemmel beszélgetnénk.

Érdekel a mesterséges intelligencia, a legmodernebb technológia? Kíváncsi vagy a jövőre? Olvasd el ezt a cikkünket is!

Minden az AI körül forog – Magyarország az élen járna, a nagyok fékeznének

 

Ha már most úgy tűnik, hogy „élő ember” a ChatGPT 4, akkor mi lenne a harmadik MI-szint?
A harmadik a mesterséges szuperintelligencia, angol rövidítéssel ASI. Ami még természetesen nem létezik. Ám egy ilyen, szuperintelligenciával felvértezett számítógép képes lenne az embert csaknem minden területen túlszárnyalni, többek között a tudományos kreativitásban, az általános bölcsességben és a társadalmi készségekben is.

Íme, egy izgalmasabb téma, ami nehéz terep: számos utópia és antiutópia visszatérő álma és rémálma. Mikor jöhet el az igazán intelligens, akár már valamilyen öntudattal rendelkező gépek kora?
Nagyon gyorsan változik a világ, ám néhány éves távlatban egyelőre nem kell ezzel számolnunk. Jelenleg a kutatók között sincs egyetértés abban, milyen időtávon várható a harmadik MI-szintre ugrás.

Személy szerint azt gondolom, hogy feltehetően még több évtizede kell, mire elkövetkezik a mesterséges szuper-intelligenciák kora. Ez egyenes, nyilvánvalóan várható következménye a második szintnek.

Ilyennek képzeli a mesterséges intelligencia grafikai program a jövő harci robotját - a kép illusztráció - fotó: Pixabay

Ilyennek képzeli a mesterséges intelligencia grafikai program a jövő harci robotját – a kép illusztráció – fotó: Pixabay

Rendben, ám ezúttal kissé provokatívan teszem fel a következő kérdést. Mire számítsunk: a gonosz „Skynet” -féle katonai MI-re, egyfajta valóságos Terminátorokkal, vagy éppen a kedves, de hiper-intelligens androidokkal kell együtt éljünk pár évtizednyi távlatban?
Mindez rajtunk is múlik. A fejlett világban mindenütt napirenden van az MI jogi szabályozása. Ez fontos azért, hogy a legmagasabb szintű technológiák társadalmi ellenőrzése megvalósulhasson. Szerintem elsősorban nem attól kell tartanunk, hogy egy gép öntudatra ébred, és „magától” gonosz, destruktív „ötletei” lesznek. Sokkal inkább az emberi tényező az, amelyet hosszabb távon kordában kell tartanunk. Nem biztos, hogy a legpontosabb a párhuzam, de a mintegy egy évszázada ismert atomenergiának is létezik békés és háborús felhasználása. Az emberek, a társadalom lényegében sikeresen képes kordában tartani ezt a technológiát is.

Természetesen tisztában kell lenni a potenciális – ahogy szó volt róla, több évtizednyi távlatban felbukkanó – veszéllyel. Én azonban inkább az emberi tényező kapcsán látok tehát bizonytalanságot, nem a technológia egyfajta „öntudatra ébredésében”.

Olyan további kérdésekre is választ kaphatsz az interjúból, minthogy:

Milyen elveken működnek a mai MI-k fejlettebb verziói?

Mit teszünk mi, magyarok az MI terén?

 

Ez az interjú teljes terjedemében megtalálható az alábbi – UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban is, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt. – Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne vannak az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, és a top középiskolák listája is – Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

 

NÉVJEGY – Jakab Roland

– 49 éves, nős, három gyermek édesapja.
– 2000-től az Ericsson Magyarország Kft. stratégiai üzleti tanácsadója, mobil banki projektek fejlesztője, vezetője, később multimédia termékekért felelős vezető itthon és Macedóniában.
– 2008-tól az Ericsson marketing- és kommunikációs igazgatója, később általános vezérigazgató-helyettese.
– 2013-tól a 2000 fős hazai Ericsson (ebből 1600 fős a K+F-csapat) ügyvezető igazgatója.
– 2018-tól az Ericsson nyolc országot felölelő közép-európai régiójának stratégiai igazgatója.
– Számos szakmai és társadalmi szervezetben vállal vezető szerepet.
– 2020-ban az „Év legsikeresebb ICTmenedzsere” elismerést is megkapta.
– Kevés szabadidejét a családjával igyekszik eltölteni, sportol, továbbá szeret kirándulni, utazni; illetve szenvedélyesen tájékozódik a technológia újdonságairól, így szakmai könyveket olvas, nemzetközi podcastokat hallgat.

Ilyen a mesterséges intelligencia, amit reklámra használnak a cégek, mutatjuk!

Év elején, amikor a mesterséges intelligencia (MI) széles körben elérhetővé vált a kis- és középvállalkozások számára, senki sem számított arra, hogy az új technológia ilyen gyorsan elterjed. Egy friss kutatás szerint mára minden harmadik kkv alkalmazza az MI-t marketingcélokra, ezzel az eszköz gyorsan bekerült a legnépszerűbb marketingeszközök közé.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

1. Facebook
2. Honlap
3. Google ↑1
4. Instagram ↓1
5. Ajánlat ↑3
6. Hírlevél
7. Ajánlás↓2
8. Keresőoptimalizálás ↓1
9. Mesterséges intelligencia
10. Blog ↓1

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.

Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando nevű, menő marketingvállalkozás vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.”

Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Mesterséges intelligencia és marketing - a kép illusztráció - fotó: Unsplash

Mesterséges intelligencia és marketing – a kép illusztráció – fotó: Unsplash

Minek ide mesterséges intelligencia – íme a ma leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

1. Facebook
2. Google ↑1
3. Ajánlás ↓1
4. Honlap ↑1
5. Hírlevél ↑2
6. Networking
7. Webshop ↓3
8. Ajánlat ↑1
9. Partnertalálkozó ↑1
10. Affiliate marketing ↑7

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.

„Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor.

Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.

„Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Inflálódik a kkv marketingköltése a mesterséges intelligencia ellenére

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.

A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek.

A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor, kisvállalatimarketing-szakértő.

 

 

Már nem kérdés: a mesterséges intelligencia gyökeresen átalakítja a világunkat

A 2023-as év végéhez közeledve jóformán minden iparág átalakuláson megy keresztül – az MI fejlődésének köszönhetően szinte minden munkahelyen a munkavégzés teljesen új formáit fedezik fel.

A Microsoft Ignite friss felmérése azokat az innovációkat mutatja be, amelyek megkönnyítik az ügyfelek, a partnerek és a fejlesztők dolgát, amikor a legteljesebb módon szeretnék kiaknázni a Microsoft-technológia nyújtotta előnyöket, és szeretnék átalakítani a munkafolyamataikat.

A mesterséges intelligencia friss trendjei

Az idei évet magunk mögött hagyva megállapíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia egyre erőteljesebben alakítja át a munkahelyeinket. A legutóbbi Work Trend Index kutatásunk ezt a folyamatot tárja elénk. Nyolc hónappal ezelőtt mutattuk be a Copilot for Microsoft 365-öt, amellyel megtakarítható az az idő, amit adatgyűjtéssel, információszerzéssel és adminisztrációval töltünk, és amely a termelékenység fokozásával segíti hozzá az embereket ahhoz, hogy jobban tudjanak azokra a tevékenységeikre összpontosítani, amelyek valóban emberi kreativitást és közreműködést igényelnek. Most mindenki erre a kérdésre keresi a választ: A Copilot valóban végleg átalakítja a munkavégzést? És ha igen, hogyan? A kutatásunk, amely felmérések és tesztek adatait összegzi, azt mutatja, hogy az MI előnyei valóságosak:

  • A Copilot-felhasználók 70%-a állította azt, hogy jóval produktívabb lett a munkájában, és 68% mondta azt, hogy javult a munkája minősége. Ugyancsak 68% vélte úgy, hogy az MI a kreatív feladataik végrehajtásához is nagyban hozzájárul.
  • Összességében a válaszadók 29%-os gyorsulásról számoltak be bizonyos feladatok (keresés, írás, szövegek összefoglalása) végrehajtása közben.
  • A felhasználók közel 4-szer gyorsabban dolgozták fel azokat a megbeszéléseket, amelyekről lemaradtak.
  • A felhasználók 64%-a állította azt, hogy a Copilot segít nekik időt megtakarítani az e-mailek feldolgozásával.
  • 87% mondta azt, hogy a Copilot megkönnyíti a szövegvázlatok elkészítését.
  • 75% mondta azt, hogy a Copilot “időt takarít meg nekem azzal, hogy előkeres bármit a fájljaim közül, amire szükségem van”.
  • A felhasználók 77%-a mondta azt, hogy miután már kipróbálta Copilot-ot, nem szeretné többet nélkülözni a munkájában.

Az idei Ignite során hozzávetőleg 100 új bejelentés hangzott el, amelyek különböző területekre – technológiai adaptáció, termelékenységnövelés, kiberbiztonság – vonatkoznak, de valamennyi az MI stratégiánkat ülteti át a gyakorlatba. Egy-egy területre és azok hatásaira az alábbiakban részletesebben is kitérünk

A felhő-infrastruktúra újragondolása a mesterséges intelligencia fényében

A Microsoft vezető szerepét úttörő jelentőségű fejlesztéseinek köszönheti. Ennek sorába tartozik az OpenAI-al való együttműködésünk, és a ChatGPT képességeinek beemelése az olyan funkciókba, mint a keresés, a munkahelyi kollaborációt, a munkafolyamatokat és a tanulást segítő megoldások. Amint egyre több területen alkalmazzuk az MI-t, szükségessé válik újragondolni a felhő-infrastruktúránkat is annak érdekében, hogy az a legoptimálisabban működjön a hardvertől a szoftverig.

Mesterséges Intelligencia és cloud megoldások - illusztráció kép: Pixabay

Mesterséges Intelligencia és cloud megoldások – illusztráció kép: Pixabay

Az Ignite konferencián olyan innovációkat mutatunk be, amelyek az adatközponti infrastruktúránkat újítják meg. Ilyen például a legújabb, iparági partnereinktől származó, MI-vel optimalizált chip, illetve két új, a Microsoft által fejlesztett chip.

  • A Microsoft Azure Maia egy MI Gyorsító (AI Accelerator) chip, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen a felhőalapú gépi tanulás, továbbá az OpenAI modellek, a Bing, a GitHub Copilot és a ChatGPT futtatására.
  • A Microsoft Azure Cobalt egy felhőre tervezett chip, amely az ARM architektúráján alapul, és kifejezetten a nagyobb teljesítményért, a jobb energiahatékonyságért és költséghatékonyságért fejlesztették ki.
  • Mindezeken felül bejelentjük, hogy a jövőben az Azure Boost is széles körben elérhetővé válik. Ez a rendszer a tárolást és a hálózatok működését gyorsítja fel azáltal, hogy az ezekkel kapcsolatos folyamatokat elköltözteti a host szerverekről, és az erre a feladatra specializált hardvereken és szoftvereken futtatja.

A Microsoft azt írja:

saját chipünk továbbfejlesztése érdekében bővítjük együttműködéseinket chipkészletet szállító partnereinkkel, így többféle infrastruktúrát is fel fogunk tudni ajánlani ügyfeleinknek.

  • AMD MI300X gyorsított virtuális géppel egészítjük ki az Azur

 

A cikk további része ezen a linken olvasható:

https://news.microsoft.com/hu-hu/2023/11/17/microsoft-ignite-2023-a-mesterseges-intelligencia-es-a-technologiai-fejlodes-atalakitja-a-vilagunkat/

 

Döbbenetes a digitális átalakulás térnyerése – négyszer akkora a feltörekvő technológiák támogatottsága

A fejlődő technológiai trendekkel való lépéstartás továbbra is létfontosságú az üzleti növekedéshez. A globális gazdasági bizonytalanság ellenére a vállalatvezetők elkötelezettek maradtak a digitális átalakulás és az innovációs prioritásaik mellett – a feltörekvő technológiákat csaknem négyszer annyi vezető támogatja, mint tavaly.

A KPMG legutóbbi felmérése, a KPMG Global Tech Report 2023 szerint a digitalizációért felelős vezetők bíznak abban, hogy a modern technológiák beemelése az üzleti élet minden területén termelékenység-növekedést hoz, ugyanakkor úgy látják, a technológiai fejlődést nem lassítja a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet. A biztonság, a bizalom és az adatok maximális védelme elsődleges napirendi pontok.

A vállalatok vezetőinek a globális gazdasági bizonytalanság ellenszelében is elszántnak kell maradniuk a digitalizációs törekvéseikben. Aki kitart, annak a befektetés továbbra is gyorsan megtérülhet – állapítja meg legfrissebb felmérésében a KPMG. Az új technológiáknak köszönhetően a vállalatok könnyebben megbirkózhatnak a nehéz piaci helyzettel. Ugyanakkor fontos, hogy a technológiai beruházások a stratégiai célokkal összehangolva, minél hamarabb termelhessenek értéket a vállalatnak. Talán ez a legfontosabb tanulsága a KPMG Global Tech Report 2023 című kutatásának, melyben 16 ország közel 2100 felsővezetőjét, iparági szakértőjét kérdezték a digitális átalakulás következő szakaszáról, a szervezeti prioritásról, a technológiával kapcsolatos tervekről. A válaszadók körébe kilenc iparág – egyebek mellett az energiaipar, a pénzügyi szolgáltatások, az ipari gyártás vagy a kiskereskedelem – képviselőit válogatták be.

Érdekelnek a tech trendek? olvasd el ezt a cikkünket is!

Technológiai verseny – Kína ma már szinte mindent visz

Elengedhetetlen a tudatosság és az agilitás a digitális átalakulás terén

A technológiai vezetők elkötelezettek amellett, hogy szervezeteik digitális átalakulása folytatódjon. A tavalyi Global Tech Report jelentésben a megkérdezettek 66 százaléka látta úgy, hogy cége hatékonyan használja a technológiát üzleti céljai eléréséhez, és a megelőző két évben szinte mindegyikük sikeresen alkalmazta a digitális átalakulást a nyereségesség vagy a teljesítmény javítására. A felsővezetők elkötelezettsége a feltörekvő technológiák bevezetése iránt csaknem megnégyszereződött – míg 2022-ben a megkérdezettek mindössze 10 százaléka támogatta az átalakítást, addig ez 2023-ban már a vezetők 38 százalékára volt igaz.

A cégeknek az átalakítást tudatosan kell véghez vinniük, és a komolyabb eredményekhez együtt kell működniük a tágabban értelmezett üzleti területekkel is.

„A technológiába önmagáért való befektetés még támogató üzleti környezetben sem térül meg, a jelenlegi kihívások közt az újításokat világos üzleti célokhoz kell kötni, és a megtérülést szorosan nyomon kell követni. Ha nem határozzuk meg tudatosan az elérni kívánt célt, ha nem számszerűsítjük a kívánt megtérülést, a technológiai projektek céltalanul sodródhatnak, és akadályozó tényezővé is válhatnak” – mutat rá a kutatás kapcsán Kulcsár Huba, a KPMG szenior menedzsere.

A tudatos befektetések megtérülését jelzi, hogy a válaszadók többsége (63 százaléka) arról számolt be, üzleti teljesítményük növekedési üteme gyorsult a digitális átalakítási erőfeszítéseiknek köszönhetően az elmúlt 24 hónapban. Minden harmadik megkérdezett elmondta, a technológiai beruházásaik 10 százalékot meghaladó teljesítménybeli javulást eredményezett, szemben a tavalyi 2,5 százalék körüli rátával, ami jelentős növekedésnek minősül.

Digitális átalakulás: ez a legmeghatározóbb technológiai újítás, ami átalakítja a jövő vállalatait

A szervezetek az AI-t és a gépi tanulást tartják a digitális átalakulás terén. Ez a legfontosabb technológia a rövid távú (3 éven belüli) céljaik eléréséhez – ezt a KPMG Global Tech Reportjában megkérdezett technológiai szakemberek több mint fele (57 százalék) véli. Ezzel az AI a rangsorban jelentősen megelőzi az edge computingot (42 százalék) és a robotikát (41 százalék) is.

kpmg global tech report digitális átalakulás -illusztrációs fotó: KPMG

KPMG Global Tech Report 2023 – témája a digitális átalakulás -illusztráció – fotó: KPMG

A mesterséges intelligencia (AI) és különösen a generatív AI gyors fejlődésének eredményeképpen, számos vállalkozás kénytelen átértékelni az AI-stratégiáját. Miközben felismerték a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, az elmúlt évben lezajlott nagyon gyors előretörés sok figyelmeztető jelet is hozott, ami miatt a vezetők az AI bevezetésének – adaptációjának lassítása mellett döntöttek. Elsődlegesek az AI bevezetése körül sokasodó etikai és biztonsági aggályok, illetve az AI előretörésével a szervezeteknek szükségük lesz olyan irányelvekre és gyakorlatokra, amelyeket magabiztosan és biztonságosan tudnak alkalmazni.

A megkérdezettek 45 százaléka azért priorizálja az AI technológiát, mert a versenytársak már használják, így a kimaradás következménye akár a lemaradás lehet. Ezzel párhuzamosan a KPMG az AI alkalmazása tekintetében is rávilágít a tudatosság és agilitás fontosságára, mert az AI használatának elsődleges célja az üzleti lehetőségek jobb kihasználása, a vállalati és szervezeti célok és eredmények elérése.

„Az adatok és az AI összetartozó témaköre több szempontból is fontos lehet a vállalkozások számára. Csak hogy kettőt említsünk: segítenek jobb döntéseket hozni, illetve láthatóvá teszik a láthatatlant. A „big data” korában a nagy mennyiségű adat elemzésére az emberi agy korlátozott lehetőségeket kínál. Az AI és a „big data” házassága révén leszünk képesek a bonyolult és nagy adat struktúrákat az emberi agy számára is láthatóvá tenni és ezáltal a döntési mechanizmusokba becsatornázni” – így értékelte az AI hasznosságát Kulcsár Huba.

Irányított digitális transzformáció – mit lehet tanulni az éllovasoktól?

A KPMG Global Tech Report 2023 kutatása szerint a digitalizációban éllovas szervezetnek azokat lehet tekinteni, ahol a felépült technológiai környezet támogatja a vállalat digitalizációs céljait, és ahol a vállalati eredményhez akár profit- generálás, akár teljesítmény-javulás formájában a technológiai innováció hozzájárul.

Az adatok tanúsága szerint ezt ma a megkérdezettek 15 százaléka mondhatja el magáról, ők döntően (66 százalékuk) az olyan technológiák bevezetésében járnak az élen, mint a Xaas vagy a „big data” és AI alapú megoldások.

Ahhoz, hogy a fentiek elérhetőek legyenek egy vállalat számára, alkalmazkodóképes és agilis hozzáállás megvalósítása az alapvető lépés: alkalmazkodás a piaci kihívásokhoz és a termékek igazítása az ügyfelek igényeihez, valamint agilitás az adatalapú döntéshozatalra való átállásban, a vállalat kötöttségeit adó „silók” lebontásában, a vállalat határain túlnyúló partnerségek kialakításában (pl. XaaS). Ebben a legnagyobb akadályozó tényezőnek a(z agilis csapatok felhatalmazásába vetett) vezetői bizalom hiánya látszik, mindazok ellenére, hogy megkérdezetteknek fel (47 százalék) az agilitást látja a legfontosabb faktornak.

Ezen a téren sok a teendő. Kulcsár Huba a hazai tapasztalok összegzésekor a főbbeket abban látja, hogy támogassák a felső vezetést az új technológiákban rejlő lehetőségek megértésében, és elemezzék a meglévő technológiai adósságok termelékenységi hatását és pénzügyi költségeit.

„Minden technológiai bevezetés során integrálni kell a bizalmat, a biztonságot, az adatvédelmet és a rugalmasságot, és támogatni a vállalatokat adatirányítási, adatvédelmi, kiberbiztonsági valamint ESG átláthatósággal kapcsolatos megoldások terén” – fogalmaz a KPMG szakértője.

Nem találnak a mesterséges intelligencia terén jól mozgó kollégákat a HR-esek

Évek óta látható trendet számszerűsített nemrégiben a LinkedIn szakmai közösségi platform, mikor beszámolt arról, hogy az elmúlt két évben megduplázódott a felületen közzétett, a mesterséges intelligencia kapcsán íródott, mint kompetenciát említő álláshirdetések száma.

Hasznosítani kellene a mesterséges intelligencia tapasztalatokat

Hasonlóan „kelendő” tudásnak számít minden, ami adatokkal, valamint azok szakmai és üzleti kiaknázásával, illetve a kiberbiztonsággal kapcsolatos – vagyis a kisebb-nagyobb cégek pontosan felismerték, hogy a legújabb mesterséges intelligencia technológiákat mindenképpen hasznosítaniuk kell, ha talpon akarnak maradni a digitalizációs versenyben. A bökkenő csak az, hogy hónapokba telhet egy-egy ilyen szakember toborzása, ha egyáltalán sikerül, a beillesztésről vagy az égetően fontos projektek megkezdéséről nem is beszélve. Hogyan juthatnak hozzá a hiányzó technológiai tudáshoz a hátrányból induló kisebb cégek, és tényleg a kiterjesztett csapatok jelentik a munka jövőjét?

Naponta vállalkozások millióival fordul elő szerte a világon, hogy a szaporodó kibertámadások közepette meg szeretnék erősíteni biztonsági rendszerüket, MI-alapú chatbottal gyorsítanák meg az ügyfélkiszolgálást és a belső kommunikációt, vagy éppen a különböző üzleti területekről érkező óriási mennyiségű adatot szeretnék hasznosítani a legjobb stratégiai döntések meghozatalában. Csakhogy a hasonló projektek megvalósítása speciális technológiai tudást igényel, így még szűkebb munkaerőpiaci szegmensből tudnak meríteni a cégek, miközben már az alapvetői fejlesztői tudás megszerzése is óriási kihívást jelent: egy profit szoftvermérnök toborzása átlagosan 43 napot vesz igénybe, miközben a fejlesztők közel fele csupán 1-2 évet tölt egy adott cégnél.

Kiterjesztett csapatok – team augmentation

„A technológiai kompetenciahiány – különösen a legtrendibb területeken, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány és az IT-biztonság – komoly problémát jelent a cégeknek, a betervezett projektek megvalósítása ugyanakkor nem csúszhat éveket, mert az óriási hátrányba hozná őket a digitalizációs versenyben. A hiányzó szakértelem pótlására megkereshetnek külső tanácsadót, aki iránymutatást adhat, kiszervezhetik a teljes folyamatot, ami számos logisztikai, bizalmi és minőségbiztosítási kérdést vet fel, azonban egyre népszerűbb a két megoldás előnyeit egyesítő „team augmentation”, vagyis a kiterjesztett csapatok alkalmazása, amikor a saját munkaerőt egészítik ki a cégek külső szakember(ek) bevonásával egy-egy projekt erejéig” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Fontos a jó partner, de kell tudnunk, kit/mit akarunk

A vállalatok 60%-a már most is él a lehetőséggel, hogy az elnyúló, HR-erőforrásokat és IT-büdzsét nem kímélő toborzási folyamatok helyett inkább a flexibilis, gyors és költséghatékony „team augmentation” megoldásokat válassza, de a jövőben várhatóan még jelentősebb lesz a belső kompetenciahiány kezelésében ez a típusú külső támogatás. A kiterjesztett csapatok tagjai akár más kontinensről vagy időzónából is hozzá tudnak járulni a közös projekt sikeréhez, vagyis azonnal kitágul azon szakemberek köre, akiknek a tudását hasznosíthatjuk. Ezek az együttműködési modellek ráadásul éppen az olyan, egyre nagyobb hangsúlyt kapó soft skillek meglétét feltételezik, mint a jó kommunikációs készségek, alkalmazkodás, agilitás és a képesség a csapatmunkára – ha pedig ebben hiány van a belső munkavállalói körben, egy-egy ilyen projektből sokat tanulhatnak a kollégák is.

Ha a toborzás ilyen nagy falat, felmerül kérdés, hogyan tudunk külső specialistákat bevonni a különböző technológiai területekre. Az első és talán legfontosabb lépés a teljeskörű belső audit, mellyel feltárhatjuk, hogy milyen szakemberekre és kompetenciákra van szükségünk ahhoz, hogy teljesítsük a kitűzött célokat, valamint érdemes egy belső mentrendet is kialakítani, hogy világosan lássuk az időkereteket és pontos elvárásokat tudjunk támasztani a külső munkaerő felé. Ezt követően azonosítanunk kell azon lehetséges partnerek körét, akik segítségünkre lehetnek a szükséges tudás bevonásában, ha pedig megtaláltuk a számunkra legmegfelelőbbet, indulhat a kiterjesztett csapat összeállítása, az új tagok beillesztése, majd a közös munka.

„Mi tipikusan az egyenlet másik oldalán állunk, hiszen a technológiai terület legszélesebb köréből segítünk szaktudást bevonni a cégeknek, de az együttműködések kapcsán azt látjuk a legfontosabbnak, hogy világos szabályrendszer mentén történjen a közös munka. Ez lehetővé teszi, hogy minden csapattag – akár belső, akár kívülről bevont munkaerőről van szó – tudja, mi a feladata és milyen szerepe van ebben az új szervezeti és szakmai modellben” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A startupok és mikrovállalkozások megmentője lehet a mesterséges intelligencia

A legutóbbi felmérésekből azt is tudjuk, hogy még az árérzékeny magyar piacon is kiemelkedő elvárás a technológia szakemberek körében, hogy a fizetési színvonal mellett a szakmai kihívások is megfelelőek legyenek, lehetőség legyen a folyamatos tanulásra és a karrierút fejlesztésére is. Ebből is adódik, hogy a technológiai szakemberek gyakran váltanak céget és pozíciót, ez viszont a kiterjesztett csapatok malmára hajtja a vizet, és szinte garantálja, hogy motivált, érdeklődő új tagokat vonhatnak be a cégek a meglévő munkavállalók mellé. Gönczy Gábor szerint ez egyben nagy lehetőség a kisebb vállalkozások és főként a startupok számára, ugyanis ezeknél a cégeknél alaphelyzet a folyamatos és gyors változás, valamint nagy kihívást jelent a szolgáltatások skálázása, az újabb és addig ismeretlen terepnek számító projektek végrehajtása. Emellett a „kicsik” nyilvánvaló hátránnyal indulnak a kiforrott vállalati kultúrát, menő irodai tereket és komplex képzési rendszert kínáló piaci óriásokkal szemben – ezért számukra kulcsfontosságú megoldást jelenthet a külső tudás problémamentes, gyors és költséghatékony bevonása.

mesterseges-intelligencia-pixabay

Mesterseges intelligencia – a kép illusztráció; Fotók: Pixabay.com

Íme a mesterséges intelligencia terjedésének várható hatásai – a Corvinus is rámozdult

A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója is részt vett mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel kiadott könyv összeállításában. E kötet szerkesztője, dr. Kovács Zoltán alezredes így nyilatkozott: „rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nemcsak személyenként, hanem csoportként is”.

A Corvinus kutatói is aktív részt vállaltak

A könyv összesen tizennyolc olyan témát ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.

„Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről.

Csak a minőség számít – ez a szerzők mottója

A kiadvány célja, hogy segítsen a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak felismerni, hogy milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. Kovács Zoltán szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.

A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja össze, amelyekből Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 11 esszét írtak, kizárólagos vagy társszerzőként.

Nem tudunk eleget beszélni az MI kapcsán

„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni. A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a könyv előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja az elolvasására.

További részletek:

https://makronom.eu/2023/10/10/konferencia-mesterseges-intelligencia/

A kötetben szereplő corvinus tanulmányok:

– Kovács Zoltán–Gurály Roland: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásait vizsgáló munkacsoport eredményei

– Csáki Csaba: A mesterséges intelligencia elterjedéséből adódó kockázatok szisztematikus vizsgálata

– Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia az egészségügyben – jogi, etikai, gazdasági szempontok

– Bokor Tamás: A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból

– Márton András: Felforgató technológiák az energiaiparban

– Miskolczi Márk–Kökény László: MiI-t hoz a jövő? – munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén

– Bagó Péter: Az automatizáció hatása a pénzügyekben – pénzügyi rendszerek biztonsága – algoritmikus kereskedelem

– Kovács Eszter: Újragondolt termelés: a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hatásai a globális ellátási láncokra

– Trautmann László–Baranyi Dániel Martin–Balogh Attila: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana

– Marciniak Róbert–Baksa Máté: Emberi és gépi hálózatok: a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia hatása a szereplők együttműködésére

– Balogh Zsolt György: Az MI-rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása

Fotók: 123rf.hu és Corvinus.hu

 

A többség nyitott a mesterséges intelligenciára – egy friss felmérés szerint

Egyértelmű elvárás az élő kontroll lehetősége a lakosság részéről

A lakosság körében az ügyfelek 58 százaléka támogatja, hogy igényei magasabb szintű kielégítése érdekében az ügyfélszolgálatok mesterséges intelligenciát (MI-t vagy angol rövidítéssel: az AI-t) is alkalmazzanak. Igaz, 93 százalékuk elvárja, hogy az ilyen ügyintézés során szükség esetén ügyintéző segítségét is kérhesse – derül ki a United Call Centers (UCC) által végzett friss felmérésből. Ráadásul igen magas, 77 százalék azok aránya, akik testreszabott szolgáltatás érdekében szívesen megosztanak személyes információkat is a szolgáltatókkal.

A UCC felmérése során beérkezett közel félezer válaszból kiderül, hogy

[kiemelt]a lakossági ügyfelek 78 százaléka ma még az élő támogatást megbízhatóbbaknak tartja, mint a mesterséges intelligenciát, ugyanakkor számos olyan ügyet azonosítottak be, amelyeknek intézését önkiszolgáló, automata rendszerben, munkatársbevonása nélkül már ma is szívesen intéznek.[/kiemelt]

Ilyenek az olyan egyszerűbb ügyek, mint egy rendelés állapotának ellenőrzése (81%-os említés), időpontok egyeztetése (81%), adategyeztetések és -ellenőrzések (60%), illetve ügyek előkészítése az élő ügyintézéshez (41%).

Emberi támogatás igénybevételéhez leggyakrabban panaszkezelési ügyekben (87%), számlázással kapcsolatos gondok (81%), valamint technikai problémák megoldásában ragaszkodnak az ügyfelek.

A telefon továbbra is a kedvenc ügyintézési eszköz

Az ügyfélszolgálati ügyintézés messze legkedveltebb eszköze a telefon, a válaszadók 86 százaléka él vele rendszeresen a szolgáltatókkal való kapcsolattartás során. A második leggyakoribb felület az e-mail, amit az ügyfelek 56 százaléka használ rendszeresen ilyen esetekben. Az adott cégek weboldalain 37 százalékuk intézi ügyeit, és immár egyharmaduk az adott cégek mobilalkalmazásait is használja ügyintézésre. Meglepőnek tűnhet ugyanakkor, hogy a lehetőségek széles köre mellett is még mindig 36 százaléknyian preferálják az ügyfélszolgálati irodák felkeresését is.

Bár a jelenlegi preferenciák még kevésbé tükrözik, az ügyfélszolgálati iparág egyre erőteljesebben a digitális csatornák irányába mozdul. A különféle közösségimédia-platformok, chatek és mobilalkalmazások különösen a 30 év alatti korosztályban kezdenek egyre nagyobb súlyra szert tenni, ami rövidesen alapjaiban változtatja meg a kapcsolódó fogyasztói szokásokat.

„Ma már egy átlagos ügyfél 3-4 féle csatornán, akár párhuzamosan is intézi ügyeit, ezért a megfelelő ügyfélélmény biztosítása érdekében a szolgáltatóknak ma már valamennyi rendelkezésre álló csatornán párhuzamosan kell a legmodernebb, a mesterséges intelligenciát is alkalmazó szolgáltatásokat kifejleszteniük” – mondta Juhász Zsolt Máté, az United Call Centers ügyvezető igazgatója. – Az ennek hiányában keletkező negatív tapasztalatok ugyanis a felmérésünk szerint a válaszadók 43 százalékának alapvetően, további 34 százalékának számottevően befolyásolja az érintett szervezetről alkotott véleményét.”

Elkerülhetetlen az MI alkalmazása

Az ügyfélszolgálati kapcsolatfelvételek száma és a feladatok komplexitása is egyre nő, ezért alapvető feladat, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló képzett munkaerőt egyre inkább a speciális, összetett, illetve érzelmi képességeket igénylő feladatok megoldásában tudják alkalmazni a szolgáltatók. A McKinsey tanácsadócég egyik tavalyi elemzése 1szerint hosszú távon a mesterséges intelligencia által vezérelt ügyfélszolgálati rendszerekben a feladatok mintegy 65 százalékát fogják automatizáltan megoldani, miközben a kapcsolatfelvételek 50-70 százaléka zajlik majd élő operátor közreműködése nélkül. Az AI ügyfélszolgálati alkalmazásának előnyei többek között:

Gyorsaság – Ezáltal jelentősen redukálható a várakozással töltött idő (A UCC felmérésében a válaszadók 73 százaléka tartja súlyos problémának a hosszú várakoztatást)
Nagy mennyiségű adatfeldolgozás – Ez képessé teszi a cégeket arra, hogy személyre szabott, és proaktív problémamegoldással is növelni tudják az ügyfélélményt
Rugalmas hozzáférhetőség – Az AI megkönnyíti a ügyfélszolgálatok non-stop elérhetőségét (A folyamatos elérést az ügyfelek 54 százaléka tartja komoly problémának)
Skálázhatóság és költségmegtakarítás – Az AI-alapú rendszerek üzemeltetése kisebb költségszinten biztosítható, emellett könnyebben alkalmazkodnak a növekvő ügyféligényekhez anélkül, hogy további jelentős fejlesztéseket kelljen végrehajtani.
Konzisztencia – Az egyenletes színvonal, a válaszok következetes nyújtása erősíti az ügyfelek bizalmát