orvos – Diplomátszerzek

„Mindig nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam” – Diákinterjú Rummer Jánossal

Támogatott tartalom.

Hogyan kerültél kapcsolatba az MCC-vel, és milyen pluszt ad számodra a program?

Először 2023 őszén, amikor megnyílt a dunaszerdahelyi központ. Már az első időszakban éreztem, ez egy egészen más közeg, mint egy átlagos iskolai. Az MCC rengeteg kaput nyitott meg számomra: a heti rendszerességű foglalkozások során sok különböző területek iránt érdeklődő emberrel találkoztam, ami segített abban, hogy kiszélesítsem a látóköröm.

Az MCC Középiskolás Programja lehetővé teszi, hogy kilépjek a hagyományos iskolai keretek közül, és ne csak a tananyagra koncentráljak. Ez arra késztet, hogy önállóan gondolkodjak, kérdéseket tegyek fel és több nézőpontból közelítsek meg egy-egy témát. Olyan programokon és foglalkozásokon vehettem részt, amelyek teljesen új területeket nyitottak meg előttem, és hozzájárultak ahhoz, hogy tudatosabban tervezhessem meg a jövőmet.

Egy aktív félévhez két KP-délutánon és két KP-szombaton kell részt venni, ami egy középiskolás diák számára is könnyen teljesíthető. Emellett a program keretében több pluszlehetőséget is vállalok: részt vettem jótékonysági tevékenységekben, nyelvi képzéseken, különböző közösségi, illetve sportprogramokon.

A középiskolás program ideje alatt viszonylag könnyen egyensúlyt tudtam teremteni a különböző tevékenységeim között. Jelenleg viszont már végzős vagyok, így az érettségire és a felvételi vizsgákra való készülés mellett jóval kevesebb időm marad az egyéb elfoglaltságokra, köztük sajnos az MCC-re is.

Határon túli magyarként hogy látod a programot, milyen lehetőségeid vannak az MCC-ben?

Egy nyitott és befogadó közösségnek élem meg, ahol ugyanazok a lehetőségek adottak számomra is, mint az anyaországi diákoknak. A program során számos magyarországi, erdélyi és vajdasági MCC-s diákkal volt lehetőségem megismerkedni, akikkel sokszor beszélgettünk a határon túli magyarság helyzetéről is – ezek nagyon értékesek voltak, hiszen különböző nézőpontokat ismerhettem meg. Ugyanakkor az anyaországi diákok részéről mindig nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam az iránt, hogy milyen Felvidéken élni.

Honnan ered a kutatási témád ötlete? Mikor kezdtél el foglalkozni vele?

A mentális egészség és azon belül a férfiak mentális egészsége mindig is érdekelt, rengeteg könyvet, cikket, tanulmányt olvastam róla már a kutatásom előtt is. Tavaly az MCC KP Academia ösztöndíjprogram keretében lehetőségem nyílt egy kérdőívalapú kutatást készíteni a témáról, pontosabban a fiatal felnőttek mentális egészségének állapotáról. Ez egy óriási élmény volt, a gimis éveim egyik legmeghatározóbb időszaka. Lehetőségem nyílt tapasztalt szakemberekkel, mentorokkal dolgozni, akik nagyon sokat tanítottak nekem a tíz hónap alatt. Tanulmányi úton is voltunk Angliában, ahol az Oxford és a Cambridge Egyetemet látogattuk meg. Rengeteg csodás embert ismerhettem meg, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.

A kutatásom célja a magyarországi helyzet feltérképezése volt, amit részben meg is valósítottam. Ugyanakkor a kutatásnak voltak bizonyos korlátai, mindenekelőtt a rendelkezésre álló idő szűkössége. Felvidéki diákként személyes interjúk készítésére sem volt lehetőségem, hiszen ez mind anyagi, mind logisztikai szempontból nehezen volt kivitelezhető.

A kitöltők válaszait tekintve viszont így is érdekes eredményeket találtunk. A segítségkérési hajlandóság alacsony, a válaszolók majdnem fele soha nem kért segítséget mentális probléma esetén, de fontos kiemelni, hogy a felük valamilyen formában már eljutott pszichológushoz, ami megmutatja, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretterjesztésnek igenis megvan a kedvező hatása. A várttal ellentétben nem találtunk jelentős különbséget a segítségkérési szokásokban a férfiak és a nők között, ami ellentmond a korábbi kutatások eredményeinek – értelmezési lehetőség lehet, hogy a férfiak az érzelmi problémát csak „komolyabb” esetekben tekintik „problémának”.

Mit gondolsz, mitől lehet hasznos ez a vizsgálat napjainkban a férfiak és a társadalom számára?

Véleményem szerint érzelmi nehézségek esetén a férfiak hajlamosak elzárkózni, és inkább magukban próbálják megoldani a problémáikat. Számos kutatás alátámasztja, hogy a férfiak ilyen helyzetekben kevésbé hajlandók segítséget kérni, gyakran attól tartva, hogy a környezetük ezt gyengeségként értelmezi, ezáltal megkérdőjelezik a férfiasságukat. Az elfojtott sérelmek és a feldolgozatlan érzelmek azonban idővel felhalmozódnak, és sok esetben komolyabb problémák formájában jelennek meg. Ezek nemcsak az egyén mentális állapotára, hanem az emberi kapcsolataira, a családi életére és akár a karrierjére is rossz hatással lehetnek.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Az orvosi pálya már kiskorom óta közel áll hozzám, így ez egy egyértelmű döntésnek bizonyult. Az egyetemválasztásnál a Semmelweis Egyetem sokáig opció volt, viszont felvidéki diákként reálisabbnak tűntek a cseh és szlovák egyetemek. Ez főleg a felvételi rendszerbeli különbségek miatt van – egyszerűen egyenesebb és kiszámíthatóbb út vezet ide számunkra. Egyetemi tanulmányaimat így Csehországban, a Masaryk Egyetem általános orvostudományi szakán tervezem folytatni. (x)

Rummer János

  • 19 éves, végzős gimnazista Dunaszerdahelyen, 2023 óta az MCC helyi központjának tagja.
  • Az orvostudomány, a pszichológia és a filozófia területei foglalkoztatják, sokat olvas ezekben a témákban.
  • Kutatási témája: Széllel szemben – Segítségkérési hajlandósághoz kapcsolódó attitűdök (A segítségkérés, a stigmatizáció, a családi háttér és az életkor összefüggéseinek vizsgálata magyar mintán).
  • Magyarul, szlovákul és angolul is kitűnően tud.
  • Hatéves kora óta focizik, emellett heti 2-3 alkalommal jár futni, valamint szeret kirándulni. Ezek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is feltöltik.

Jó időbeosztással minden lehetséges! – diákinterjú Czirják Jankával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös nyári számában jelent meg.

Mi vezérelt erre a pályára?

Bár kiskoromtól orvos szerettem volna lenni, 15-16 éves koromban elbizonytalanodtam: vajon tényleg orvos akarok lenni, vagy ez csak egy gyerekkori berögződés? Hiszen a színészet és az éneklés mindig hatalmas szenvedélyem volt. Ez a dilemmám komoly belső válságot okozott. Nem tudtam, merre induljak, ezért hosszú hónapokon át gondolkodtam. Egyik biológia órán disznószívet boncoltunk, és váratlanul ugyanazt a szenvedélyt éreztem, mint a színészet iránt. Rájöttem, hogy mindkettő fontos számomra, és hogy a döntésem nem mások elvárásairól szól, hanem arról, én mit érzek igazán. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy „hobbi orvos” nem létezik, ugyanakkor orvosként korántsem kell elengednem a színészetet. Megfogadtam, hogy akármilyen nehéz is lesz, a színészet mindig az életem része marad.

Akik nem látnak bele az orvosképzésbe, hajlamosak azt hinni, egy orvostanhallgatónak a tanuláson kívül nem jut semmi másra ideje. Te is találkoztál ezzel a sztereotipiával?

Részben a TikTok-csatornámat is ezért indítottam el. Láttam, mennyi tabu övezi az orvosi egyetemet. Valóban sokan azt hiszik, hogy az orvostanhallgatóknak nincs magánélete. A célom pedig az volt, hogy megmutassam: ez nem igaz. Igen, rengeteget kell tanulni, de ez nem egy börtön. Egy jó időbeosztással és hatékony menedzsmenttel bárki megtalálhatja az egyensúlyt, és sok mindenre maradhat ideje.

Járványidőszakban kezdted az egyetemet. Hogy élted meg?

Az első év minden orvostanhallgatónak nehéz, ebbe bele kell szokni. De járványidőszakban ez hatványozottabban igaz. Online tanultunk, de az nem elég, így nyáron be kellett járnunk a boncterembe pótolni.

Kialakult már benned, hogy milyen szakorvosnak tanulnál?

Jelenleg szülész-nőgyógyász szeretnék lenni, de az út idáig sok fordulatot vett. A végső döntést egy amerikai kórházban töltött két hónap hozta meg. Ott láttam életem első szülését. Végigsírtam. Gyönyörű volt. Abban a pillanatban éreztem először azt, hogy megérkeztem. Nem volt több kérdés, nem volt több bizonytalanság – ez az, amit csinálni szeretnék. Most a Baross utcai klinikára jelentkeztem egy hathetes szülészeti gyakorlatra. Amerikában nem asszisztálhattam műtőben, de most remélem, hogy végre megtehetem. Együttműködhettem az Endometriózis Magyarországgal, ami óriási élmény volt. Nagyon sok nő küzd ezzel a betegséggel, mégis sokan nem kapnak időben diagnózist. Ha egy videóm miatt akár csak egyvalaki felismeri a saját tüneteit, és orvoshoz fordul, már megérte.

Orvosként Magyarországon szeretnél praktizálni?

Alapvetően szeretnék itthon maradni, de sokszor elgondolkodom a külföldi, rövidtávú lehetőségeken is. Negyed-ötödévesen már motoszkált bennem, hogy talán ki kellett volna mennem Erasmusra, de akkorra már késő volt. Aztán jött Amerika, és amikor visszatértem, hirtelen rádöbbentem, mennyi lehetőségem lett volna, amelyekkel nem éltem. Ezután egy hónapot töltöttem Ausztriában, és hatodévesként rájöttem, hogy még mindig rengeteg ajtó nyitva áll előttem – nem csak a diploma megszerzése előtt, hanem utána is. Most nyáron például Egyiptomba megyek egy ösztöndíjjal, amely lehetőséget a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületében tevékenykedve kaphattam meg.

A színészet iránti vonzalmad jó megtestesülése, hogy videókat gyártasz, amivel nemcsak szórakoztatsz, de sokaknak valószínűleg valóban segítesz is. Hogyan találod ki a témákat és mi motivált arra, hogy ezt elindítsd?

Ha őszinte szeretnék lenni, ez abszolút nem volt egy tervezett dolog, hogy én TikTok csatornát indítsak. Nagyon szerettem énekelni, és imádom a Disney-t, épp ezért a Covid-időszak alatt elkezdtem éneklős videókat feltölteni, úgy éreztem, jól szórakozom, és „úgysem látja senki”. Ebből szereztem az első 10-20 ezer követőmet. Aztán teljesen véletlenül felraktam egy olyan videót, ahol munkaruhában vagyok, és innentől kezdve az emberek érdeklődni kezdtek, milyen az orvosi egyetem – akkor rájöttem, mennyi kérdés és tabu övezi ezt a témakört, kezdve talán azzal a tévhittel, hogy aki orvosira jár, semmire sincsen ideje mellette. Ez adott egy olyan belső motivációt, amikor azt éreztem, én ezt szeretném megmutatni, hogy nincs így, szeretnék egyfajta betekintést adni az embereknek erről az egészről, és motiválni azt, aki esetleg ide szeretne jönni a jövőben, de nem mer, mert fél. Mind ez, mind a témák, amiket mai napig kitalálok, csak úgy jönnek maguktól, nem is szeretném, ha ez valaha erőltetett lenne – azt szeretem kirakni, ami őszintén jön belőlem.

Milyen félelmeid voltak, ha voltak ezzel kapcsolatban?

A csatornám úgy érzem, nagyon spontán alakult, majd nőtte ki magát – mivel úgy éreztem, csak magamat adom, sokáig egyáltalán nem volt félelmem ezzel kapcsolatban. Maga a TikTok, mint műfaj sokaknak egy új dolog, sokan vannak, akik ezzel nehezen barátkoznak meg. Talán ami félelemnek mondható, az az, hogy a szakmaiságra törekedve elvesztem a hitelességemet – de úgy gondolom, ha az ember magát adja, ez nem fenyegeti.

Mit szólnak a tanáraid és ők vagy mások személyesen keresnek-e meg témákkal, hogy miről beszélj a videókban?

Az első edukációs tartalom, amit készítettem, pont egy egyetemi tanárom motivációjára készült. Egészen abszurd helyzet volt, egy vizsga alkalmával említette, hogy ismeri a csatornám, és szerinte érdemes lenne ilyen irányba is tartalmat készítenem. Így az akkori vizsga témámat, az akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladást dolgoztam fel. Ezen felül szerencsére azt tudom mondani, hogy az esetek többségében pozitív hozzáállást tapasztalok – de sajnos volt már negatív is, ami főleg a TikTokra, mint műfajra irányult, főleg az idősebb generációnak úgy érzem, ez nehezebben feldolgozható, komolytalan.

Mi a fő célod ezzel és mik a terveid, szeretnéd-e ezt továbbfejleszteni valahogyan?

Ha végzek az egyetemen, szeretnék főleg a szakmai tartalmak felé orientálódni – de sajnos egyelőre nem tudom, hogyha elkezdek dolgozni, mennyi időm lesz a szakképzés és az ügyeletek mellett minőségi tartalmat gyártani. Ez majd a jövő zenéje.

Milyen visszajelzéseket kapsz és kiktől?

Nagyon nagy többségben pozitívak, aminek nagyon örülök – mind a barátaim, szaktársak, család részéről. Sajnos aki a közösségi médiában tevékenykedik, mindig lesznek rosszindulatú, negatív visszajelzések is, természetesen a legtöbb névtelen felhasználóktól. Ezeket az elején nagyon rosszul viseltem, aztán idővel megtanultam ezeket kezelni. Szoktak érkezni konstruktív kritikák is, amiket nagyon értékelek, azokból mindig igyekszem tanulni. Úgy gondolom, fontos megtanulni szelektálni a visszajelzések között, nem mindegy ki mondja, és hogyan mondja – ez néha nehéz tud lenni.

Névjegy

  • Név: Czirják Janka
  • Életkor: 24
  •  Érettségi: Szent István Gimnázium, Budapest (2019)
  • Egyetem: Semmelweis Egyetem végzős orvostanhallgatója, digitális tartalomgyártó
  • Szak: általános orvos
  • Évfolyam: 6.

Fotó: Czirják Janka

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákba mélyedhetsz bele, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Nem csak a diploma számít – mitől lesz valaki jó orvos?

„Az orvosok is emberek”

Magyarországon az orvosi képzés világszínvonalú – azonban a végzettség megszerzését követően kezdődnek az igazi próbatételek. Az orvosi pálya rendkívül megterhelő, a szakmai kiválóság elérése pedig még nagyobb erőfeszítést igényel. Mivel a gyógyítók is emberek, adottságaik különbözőek lehetnek, ám mindannyiukat ugyanaz vezérli: segíteni a betegeken.

„Ezt elhivatottság és elköteleződés nélkül nem lehet csinálni” – vallja Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem dékánja, akivel az UNI in&out 2024 kiadványunkba készítettünk interjút. Ha lemaradtál róla, ide kattintva olvashatod el.

Rendelés közben

Magyarországon az orvosi képzés világszínvonalú. (Fotó: 123rf)

Milyen egy jó orvos ma Magyarországon?

Az ismeretségi kört megkérdezve, elég vegyes válaszok születtek.

  • „Egy jó orvos képes meghallgatni és valóban megérteni az aggodalmaimat, félelmeimet és kérdéseimet.”
  • „A jó orvos tisztában van az új eljárásokkal, a betegségek orvosi neveivel, terápiákkal és kutatási eredményekkel, hogy naprakész tudással kezelhesse betegeit.”
  • „A jó orvos rugalmas, alapos, és kreatívan áll a kihívásokhoz, különböző szempontokból vizsgálva a helyzetet.”
  • „Egy orvosnak képesnek kell lennie gyors, de megalapozott döntéseket hozni, amelyek megfelelnek az adott helyzet sürgősségi és komplexitási követelményeinek.”
  • „A jó orvos felelősséget vállal a döntéseiért, és képes kiállni a betegek és a családjuk mellett, ha kérdések merülnek fel a rendelés vagy konzultáció alatt.”
  • „Az orvosi munka intenzív mentális és fizikai terhelést jelenthet, ezért elengedhetetlen, hogy egy jó orvos képes legyen kezelni a stresszt”

… és így tovább és így tovább.

Milyen kihívásokkal szembesülnek az orvosok nap mint nap?

Bár a szakmai tudás megszerzése hosszú évek tanulását követeli meg, önmagában ez még nem elegendő a sikeres gyógyításhoz. Az orvosi hivatásban az empátia, a kommunikációs készségek, és a pszichés teherbírás legalább olyan fontos, mint az aktuális szaktudás. Ehhez jönnek még a gyakori túlhajszoltság, az adminisztratív terhek, valamint a sokszor feszült beteg-orvos viszony kezelése.

Betegként is érdemes tudatosnak lennünk

Bár az orvosoktól joggal várunk el figyelmet, türelmet és naprakészséget, fontos, hogy betegként mi is támogassuk őket ebben a folyamatban. A jó orvos-beteg kapcsolat kölcsönösségen alapul: a betegek részéről is szükség van nyitottságra, bizalomra és megértésre ahhoz, hogy valóban eredményes legyen a gyógyulás.

Az orvoslás jövője – mi várható a következő években?

Az orvostudomány fejlődése megállíthatatlan: digitalizáció, mesterséges intelligencia, robotika – ezek mind az orvosok munkáját segítő eszközökké válhatnak. Ez azonban még inkább megköveteli, hogy az orvosok folyamatosan alkalmazkodjanak és nyitottak maradjanak az újdonságokra.

Végül, de nem utolsósorban: a megbecsülés fontossága

A társadalmi elismerés és támogatás sokat segíthet az orvosok motivációjában és mentális egészségük megőrzésében. Ahhoz, hogy továbbra is magas színvonalon végezhessék munkájukat, elengedhetetlen, hogy megbecsültnek érezzék magukat – emberként és szakemberként egyaránt.

Hogyan látják az orvosi hivatást a jövő orvosai?

Ha kíváncsi vagy arra, hogyan élik meg a hallgatók az orvosi tanulmányokat, milyen kihívásokkal szembesülnek, és mi motiválja őket ezen az embert próbáló pályán, ajánljuk figyelmedbe Vörös Csengével készített diákinterjúnkat. Csenge a Semmelweis Egyetem hallgatójaként osztja meg saját tapasztalatait arról, milyen érzés az orvosi szakma küszöbén állni. Az interjút ide kattintva olvashatod el!

Itt mindenképpen egyenszilárdságú tudás kell – interjú Mátyus Lászlóval, a DE Általános Orvostudományi Karának dékánjával

Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!

A főváros mellett Veszprémben volt a legnagyobb Pont Ott Parti, ott tartották az országos központi rendezvényt, de szerveztek még Egerben, Szegeden, Pécsett és Sopronban is. A legtöbbször ingyenes regisztrációt követően több száz diák várhatta együtt egy-egy helyszínen az este nyolc órakor kihirdetett ponthatárokat, felvételi eredményeket.

Országszerte több helyszínen várták a diákok Pont Ott Partikon az eredményeket (Veszprém – Fotó: UNIside)

Rekordszámú jelentkező az egyetemeken

Idén közel 130 ezren adták be a jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. Több mint kétharmaduk alap-, egyötödük osztatlan, és csupán tíz százalékuk mesterképzésre készült, továbbá majdnem 2500-an tervezték felsőoktatási szakképzés megkezdését szeptemberben.

Idén is a gazdasági, műszaki és informatikai szakok voltak a legkeresettebbek, és egyre többen készülnek pedagógusnak is. Az egyetemek közül továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem van az élen a jelentkezők számát tekintve, de a top ötbe már csak egy fővárosi egyetem fért be, az is csak az alsó határra. Az ELTE-t a Debreceni Egyetem követi, majd a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, és a BGE áll az ötödik helyen.

A legkeresettebb szakok idén:

  • gazdálkodási és menedzsment (7142 jelentkező)
  • pszichológia (6530 jelentkező)
  • óvodapedagógus (4499 jelentkező)
  • kereskedelem és marketing (4373 jelentkező)
  • mérnökinformatikus (3651 jelentkező)
  • gyógypedagógia (3392 jelentkező)
  • pénzügy és számvitel (2873 jelentkező)

Ponthatárok a legnépszerűbb intézményekben

A statisztikák alapján idén is az ELTE képzései vonzották a legtöbb diákot (Forrás: felvi.hu)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb az ELTE-n, erre 742-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1405-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 479.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ELTE-n:

Pszichológia szakra 873-an jelentkeztek első helyen, összesen 1977-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 457.

Programtervező informatikus szakra (Budapestre) 740-en jelentkeztek első helyen, összesen 1699-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 385.

Gazdálkodási és menedzsment szakra (Budapestre) 523-an jelentkeztek első helyen, összesen 2560-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 422.

Kereskedelem és marketing szakra (Budapestre) 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1704-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 419.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1419-en jelölték meg. A 2025-ös őszén induló képzés ponthatára: 433.

Debreceni Egyetem

A két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt.

Általános orvos szakra 399-en jelentkeztek első helyen, összesen 1768-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Jogász szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 618-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 434.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a DE-n:

Gazdálkodási és menedzsment szakra 258-an jelentkeztek első helyen, összesen 898-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Pszichológia szakra 234-en jelentkeztek első helyen, összesen 640-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 449.

Programtervező informatikus szakra (Debrecenbe) 227-en jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 332.

Kereskedelem és marketing szakra (Debrecenbe) 177-en jelentkeztek első helyen, összesen 765-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 387.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 164-en jelentkeztek első helyen, összesen 503-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

A Debreceni Egyetemen a két legnépszerűbb szak az általános orvos és a jogász osztatlan képzés volt. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Szegedi Tudományegyetem

Az eredmények alapján általános orvos és jogász osztatlan képzés itt is kiemelkedően népszerű volt.

Általános orvos szakra 444-en jelentkeztek első helyen, összesen 1923-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 414.

Jogász szakra 240-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 438.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZTE-n:

Programtervező informatikus szakra 260-an jelentkeztek első helyen, összesen 647-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 246-an jelentkeztek első helyen, összesen 739-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 412.

Pszichológia szakra 235-en jelentkeztek első helyen, összesen 754-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 231-en jelentkeztek első helyen, összesen 798-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 396.

Kereskedelem és marketing szakra 208-an jelentkeztek első helyen, összesen 780-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 389.

Pécsi Tudományegyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a jogász és a fogorvos volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 499-en jelentkeztek első helyen, összesen 1971-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 406.

Jogász szakra 184-en jelentkeztek első helyen, összesen 633-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Fogorvos szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 695-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 407.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PTE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 270-en jelentkeztek első helyen, összesen 800-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 388.

Pszichológia szakra 186-an jelentkeztek első helyen, összesen 734-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 442.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 152-en jelentkeztek első helyen, összesen 546-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Kereskedelem és marketing szakra 138-an jelentkeztek első helyen, összesen 526-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Mérnökinformatikus szakra 126-an jelentkeztek első helyen, összesen 339-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 371.

A PTE-n az általános orvos, a jogász és a fogorvos szakok voltak idén kiemelkedően népszerűek. (Fotó: UnivPécs / Csortos Szabolcs)

Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BGE-n:

Kereskedelem és marketing szakra 805-en jelentkeztek első helyen, összesen 2725-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Turizmus-vendéglátás szakra 720-an jelentkeztek első helyen, összesen 1690-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 690-an jelentkeztek első helyen, összesen 3195-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Pénzügy és számvitel szakra 465-en jelentkeztek első helyen, összesen 1548-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Nemzetközi gazdálkodás szakra 461-en jelentkeztek első helyen, összesen 1882-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 400.

Széchenyi István Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SZE-n:

Járműmérnöki szakra 347-en jelentkeztek első helyen, összesen 837-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 356.

Gazdálkodási és menedzsment szakra 261-en jelentkeztek első helyen, összesen 781-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Kereskedelem és marketing szakra 209-en jelentkeztek első helyen, összesen 760-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 416.

Mérnökinformatikus szakra 196-an jelentkeztek első helyen, összesen 567-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 334.

Gépészmérnöki szakra 180-an jelentkeztek első helyen, összesen 620-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 339.

Fotó: SZIE / Adorján András

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az osztatlan képzésben indított építészmérnöki szak volt a harmadik legnépszerűbb az BME-n az eredmények szerint, erre 345-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 575-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 392.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a BME-n:

Mérnökinformatikus szakra 659-en jelentkeztek első helyen, összesen 1827-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 355.

Villamosmérnöki szakra 392-en jelentkeztek első helyen, összesen 1016-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 358.

Gépészmérnöki szakra 338-an jelentkeztek első helyen, összesen 1118-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 340.

Mechatronikai mérnöki szakra 337-en jelentkeztek első helyen, összesen 778-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 394.

Építészmérnöki szakra 314-en jelentkeztek első helyen, összesen 836-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 424.

Az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több jelentkezőt vett fel a BME az idén, mint tavaly. (Fotó: BME)

Óbudai Egyetem

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az OE-n:

Mérnökinformatikus szakra (Budapestre) 734-en jelentkeztek első helyen, összesen 1901-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 423.

Villamosmérnöki szakra (Budapestre) 364-en jelentkeztek első helyen, összesen 960-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 380.

Építészmérnöki szakra 357-en jelentkeztek első helyen, összesen 961-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 397.

Gépészmérnöki szakra (Budapestre) 279-en jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 368.

Kiberbiztonsági mérnöki szakra 192-en jelentkeztek első helyen, összesen 478-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 401.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A legnépszerűbb szak a PPKE-n az osztatlan képzésben indított jogász volt. Erre 542-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1528-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 469.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a PPKE-n:

Pszichológia szakra 343-an jelentkeztek első helyen, összesen 1300-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 474.

Nemzetközi tanulmányok szakra 109-en jelentkeztek első helyen, összesen 514-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 430.

Molekuláris bionika szakra 107-en jelentkeztek első helyen, összesen 265-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 359.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 106-an jelentkeztek első helyen, összesen 563-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

Igazságügyi igazgatási szakra 67-en jelentkeztek első helyen, összesen 291-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 408.

A legnépszerűbb szak a PPKE-en az osztatlan képzésben indított jogász volt. (Fotó: PPKE)

Károli Gáspár Református Egyetem

Az eredmények megmutatták, hogy az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a második legnépszerűbb a KRE-n, erre 276-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 1143-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 445.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai a KRE-n:

Pszichológia szakra 348-an jelentkeztek első helyen, összesen 1493-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 447.

Kommunikáció- és médiatudomány szakra 94-en jelentkeztek első helyen, összesen 435-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 425.

Óvodapedagógus szakra (Budapestre) 93-an jelentkeztek első helyen, összesen 373-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 298.

Keleti nyelvek és kultúrák (japán) szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 247-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 272.

Anglisztika szakra 78-an jelentkeztek első helyen, összesen 378-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 310.

Semmelweis Egyetem

Osztatlan képzésben az általános orvos, a fogorvos és a gyógyszerész volt kiemelkedően népszerű.

Általános orvos szakra 1240-en jelentkeztek első helyen, összesen 2084-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 427.

Fogorvos szakra 386-an jelentkeztek első helyen, összesen 988-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 417.

Gyógyszerész 149-en jelentkeztek első helyen, összesen 625-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 350.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az SE-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 478-an jelentkeztek első helyen, összesen 1086-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 382.

Ápolás és betegellátás (dietetikus) szakra 169-en jelentkeztek első helyen, összesen 675-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 330.

Konduktor szakra 130-an jelentkeztek első helyen, összesen 264-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 351.

Ápolás és betegellátás (mentőtiszt) szakra 77-en jelentkeztek első helyen, összesen 263-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

Ápolás és betegellátás (szülésznő) szakra 75-en jelentkeztek első helyen, összesen 249-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 301.

A Semmelweis Egyetem hat karára összesen 2175 hallgató nyert felvételt idén (Fotó: Semmelweis Egyetem)

Miskolci Egyetem

Az osztatlan képzésben indított jogász szak volt a legnépszerűbb az ME-n, erre 123-an jelentkeztek első helyen, összesen pedig 360-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 402.

Magyar nyelven zajló, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas formában indított alapképzések közül az első öt legnépszerűbb szak ponthatárai az ME-n:

Ápolás és betegellátás (gyógytornász) szakra 92-en jelentkeztek első helyen, összesen 284-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 296.

Gépészmérnöki szakra (Miskolcra) 87-en jelentkeztek első helyen, összesen 255-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 282.

Kereskedelem és marketing szakra 84-en jelentkeztek első helyen, összesen 245-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 410.

Mérnökinformatikus szakra 82-en jelentkeztek első helyen, összesen 210-en jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 280.

Programtervező informatikus szakra 74-en jelentkeztek első helyen, összesen 238-an jelölték meg. A 2025-ös év őszén induló képzés ponthatára: 287.

A 2025-ben induló felsőoktatási képzések ponthatárai, felvételi eredményei megtekinthetők szakos és intézményi bontásban is a felvi.hu felületén. Aki lemaradt a februári határidőről vagy nem nyert felvételt, július 30. és augusztus 7. között lesz lehetősége a pótfelvételi eljárás során egyetlen helyre beadni a jelentkezését.

Kiemelt kép: Miskolci Egyetem

Ne félj kérdezni, segítséget kérni! – diákinterjú Vörös Csengével

Milyen szempontok alakították a pályaválasztásodat és egyben az egyetemválasztásodat?

A pályaválasztásomat nagyban befolyásolta a családi hátterem: többen dolgoznak nálunk az egészségügyben, így már kisgyerekként is azt láttam, milyen sokat jelenthet, ha valaki másokon tud segíteni. Az orvostudomány számomra a tudás, az emberség és a felelősség különleges találkozása. Ugyanakkor mindig is érdekelt, hogyan lehet az egészségügyet rendszerszinten is hatékonyabbá tenni, ez motivált abban, hogy az orvosi tanulmányaim mellett a nemzetközi gazdálkodás szakot is válasszam. A Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t azért választottam, mert mindkét intézmény magas színvonalú képzést kínál, és támogatja a sokoldalú szakmai fejlődést.

Milyen a hallgatói közösségi élet azokon a karokon és szakokon, melyeken tanulsz?

Nagyon inspiráló közösségek tagja lehetek. Az orvosi karon különösen összetartó a közösség, hiszen a közös kihívások erősítik az emberi kapcsolatokat. Sok a közösségi program és pont néhány hete került megrendezésre a Medikus Kupa, ahol mind a 4 magyar orvosi egyetem diákjai mérik össze tudásukat különböző sportokban, minden évben más helyszínen. Ez mindig egy hatalmas élmény, és itt érzem igazán azt, hogy valóban egy különleges közösség tagja vagyok. Aktívan részt veszek a Center for Future Health Development egészségügyi diákszervezet munkájában is, jelenleg mint elnök. Szakmai rendezvényeket, konferenciákat és panelbeszélgetéseket szervezünk.

Mik a jövőbeli terveid? Milyen szakterületek keltették fel az érdeklődésedet?

A jövőben olyan területeken szeretnék dolgozni, ahol az orvostudomány, az innováció és a gazdasági gondolkodás találkozik – például az egészségügyi technológiai fejlesztések vagy az egészségügyi tanácsadás területén. Különösen érdekel a digitális egészségügy, a mesterséges intelligencia alkalmazása az orvosi diagnosztikában, valamint a startup ökoszisztémák működése. Célom, hogy a rendszerszintű fejlesztésekben is részt vehessek, amelyek egyszerre több ember egészségügyi ellátását is javíthatják.

Vannak-e olyan jó tanácsaid, melyek hasznosak tudnak lenni az orvosi karra készülőknek?

A legfontosabb talán az, hogy legyen benned kitartás és kíváncsiság. Az orvosi egyetem hosszú és nem könnyű, de nagyon sok örömöt ad. Ne félj kérdezni, segítséget kérni, és keresd azokat a lehetőségeket, konferenciákat, kutatásokat, amelyek segítenek megtalálni a saját utadat. A rengeteg tanulás és munka mellett ne felejtsd el élvezni az egyetemi életet, és szakíts időt a számodra fontos hobbikra vagy emberekre!

Névjegy

Név: Vörös Csenge
Egyetem: SZTE SZAOK és ELTE
Szak: általános orvos és nemzetközi gazdálkodás
Évfolyam: 2.

 

Támogatott tartalom (x)

Hivatástudat és erős gyakorlati képzés – egészség- és fogorvostudományi szakok a Debreceni Egyetemen

Széles körű lehetőségeket kínál az egészségügyi, valamint a társadalomtudományi és a pedagógusképzések iránt érdeklődőknek a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara, ahol az oktatás mellett a tudományos tevékenység, a kutatói életpálya is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A folyamatos szakmai fejlődést szakirányú továbbképzések garantálják. (Fotó: DE)

A kar négy alapképzési szakkal (ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, szociális munka), ezeken hétféle választható szakiránnyal, valamint tizenkét mesterképzéssel (egészségügyi bioinformatikai, egészségpolitika, egészségügyi szociális munka, egészségügyi tanár, infekciókontroll, kiterjesztett hatáskörű ápoló, komplex rehabilitáció, népegészségügyi mesterszak, szakvédőnő, szociális ismeretek tanára, szociális munka és a szociális gazdaság, táplálkozástudományi mesterképzési szak) várja a felvételi előtt állókat. Ezek mellett további tizenkét szakirányú továbbképzési szakot és angol nyelvű képzéseket is hirdet a 2025-ös általános felvételi eljárásban az ETK.

A folyamatos szakmai fejlődést szakirányú továbbképzések garantálják, összesen tizenkét terület közül választhatnak az alapképzésben és az előírt képzési területeken szerzett diplomával rendelkezők. A karon jelenleg csaknem 3400 hallgató tanul.

Az Egészségtudományi Kar dékánja, Móré Marianna. (Fotó: DE)

A DE ETK kiváló szakmai tapasztalatszerzési lehetőségeket is nyújt az egyetemistáknak, akik a szociális munka alapszakon duális képzés keretei között egészségügyi intézményekben, szociális szervezeteknél, partnerintézményeknél szerezhetnek hasznos gyakorlati ismereteket későbbi munkájukhoz. Az Egészségtudományi Kar dékánja, Móré Marianna szerint ez a tudás nagyon fontos ahhoz, hogy a leendő szakemberek képesek legyenek önálló döntéseket hozni és ezáltal problémákat tudjanak megoldani.

– Olyan képzésekben és fejlesztésekben kell gondolkodni, melyek túlmutatnak a hallgatói affinitáson. Megpróbálunk az egyes szakmai területeken karrierutakat is kínálni. Ha valaki egészségügyi alapvégzettséggel rendelkezik, korábban csak ugyanehhez a területhez kapcsolódó mesterszakban gondolkodhatott, most azonban a külső környezet változásaihoz igazodva próbálunk ezen változtatni. Több szakunk is van, melyek megmutatják, hogy az egészségügyhöz kapcsolódóan milyen sok lehetőség van és az alapvégzettséggel rendelkezők nem csupán azon a szakterületen dolgozhatnak szakmai életútjuk során, ahol diplomát szereztek. Ezek a komplex tudással bíró szakemberek az egészségügyi ellátórendszer mellett az egészségiparban, a közigazgatásban hosszú távon is találhatnak maguknak munkát köszönhetően annak, hogy egyre nagyobb szükség van az ismereteikre. Azt javaslom a hallgatóknak, hogy ne csak az alapképzésekkel, hanem hosszabb távon a mesterképzésekkel tervezzenek, hiszen a kar nem csupán az egészségügyi ellátórendszerrel, hanem az egészségiparral és az államigazgatással is szoros kapcsolatban van, ennek köszönhetően tágabbra nyílhat előttük a világ – fogalmazott a kari vezető.

A tudományos teljesítmények terén is nagyot lépett előre az ETK. (Fotó: DE)

Újdonságként a mostani felvételi eljárásban érhető el a négyféléves, országosan egyedülálló és hiánypótló infekciókontroll mesterképzési szak, mely elsősorban a járványügyre, a kórházakban és az egészségiparban előforduló fertőzésekre fókuszál. A képzés célja, hogy a hallgatók megtanulják, miként lehet ezeken a területeken olyan tevékenységet folytatni, hogy a felbukkanó fertőzések okozta problémák minimalizálhatóak legyenek.

Móré Marianna a kar működésével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a tudományos teljesítmények terén is nagyot lépett előre az ETK, egyre több publikáció jelenik meg magas minősítésű nemzetközi folyóiratokban.

– A korábbiakhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt kap a tudomány. Az a jó kutatás, amit kutatócsoportban, hallgatókkal együtt lehet végezni, ebben a szellemben próbálunk arra törekedni, hogy minél jobban bevonjuk az egyetemistákat is a tudományos munkába. Ez az integráció a külföldi hallgatók esetében is hangsúlyos, hiszen már csaknem annyian vesznek részt a kutatómunkákban, mint magyar társaik. A szakmai kapcsolatainkat is olyan szintre próbáltuk fejleszteni, hogy a partnerekkel az oktatás mellett a kutatásokban is együttműködhessünk – mondta a dékán.

A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara immár két képzéssel várja azon jelentkezőket, akik nemcsak szakmát, hanem hivatást is szeretnének választani. (Fotó: DE)

Az Egészségtudományi Kar képzéseiről, a jelentkezési feltételekről, az egyes szakirányokról és a követelményrendszerről a kar és az egyetem honlapján, valamint a felvi.hu-n tájékozódhatnak a felvételizők.

A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara immár két képzéssel várja azon jelentkezőket, akik nemcsak szakmát, hanem hivatást is szeretnének választani. A fogorvosképzés mellett tavaly szeptemberben elindult a hat szemeszteres digitális fogászati tervező alapszak is.

A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara (DE FOK) versenyképes, tíz féléves osztatlan formában egy világviszonylatban is elfogadott fogorvos végzettséget, valamint kiváló elhelyezkedési lehetőséget kínál a fogorvostudomány iránt érdeklődőknek. A kar népszerűsége töretlen, melyet az ide jelentkezők magas száma is mutat. A gyakorlatorientált oktatás a felsőbb évfolyamokon kiscsoportos formában valósul meg, a képzést a legmodernebb technikák, digitális eszközök segítik.

A kezelőegységek egy részét 2024 nyarán korszerűsítették, ami mellett a gépészeti rendszer modernizálása is megvalósult. (Fotó: DE)

A kar épületében csaknem 70 kezelőegység, modern előadó és szemináriumi termek, egy különleges CAD/CAM oktatóterem, technikai újításokkal felszerelt Fantom terem és Fogtechnikai tanlabor is megtalálható. A kezelőegységek egy részét 2024 nyarán korszerűsítették, ami mellett a gépészeti rendszer modernizálása is megvalósult. Nyolc fogászati szimulátor további lehetőségeket ad a kar számára a gyakorlatorientált képzés megvalósításához, melyre nagy hangsúlyt fektetnek. Infrastruktúráját és tanrendjét a technológia és az egészségtudomány fejlődésével összhangban folyamatosan igyekszik alakítani és fejleszteni az intézmény.

– A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának vezetősége mindig fontosnak tartotta a nemzetközi elvárásokhoz igazodó oktatási tematika kialakítását, a biztonságos gyakorlási környezet megteremtését, a készségek fejlesztését és ezzel párhuzamosan objektív értékelés biztosítását a fogorvosképzés során – hangsúlyozta a DE FOK dékánja.

Bágyi Kinga, a DE FOK dékánja. (Fotó: DE)

Bágyi Kinga elmondta: negyed- és ötödévfolyamon a hallgatók szakorvosi felügyelet mellett betegellátó tevékenységet végeznek, így az elméleti tudás mellett valós betegen gyakorolva is tapasztalatot szereznek, ami elengedhetetlen számukra.

A DE FOK diploma Magyarországon önálló munkavégzésre jogosítja fel a végzetteket, az Európai Unióban elfogadott, más országokban különbözeti vizsgát követően gyakorolható vele a szakma.

A kar hallgatói létszáma stabilizálódott az elmúlt körülbelül tíz évben, 600-700 körül alakul a külföldi és magyar diákok összlétszáma.

– A 2024 szeptemberében elindult, hat szemeszteres digitális fogászati tervező alapszakunk hiánypótló a mai digitális forradalom világában. A szakon végzett hallgatók segíteni tudják majd a fogorvosok és fogtechnikusok munkáját a számítógép vezérelte tervezés és a gyártási folyamatok során, elsősorban a fogpótlástan, fogszabályozás és implantáció kapcsán – árulta el a dékán.

A kar diákjainak tanulmányaik mellett lehetőségük van a tudományos életbe is becsatlakozni, részt vehetnek a helyi Tudományos Diákköri Konferencián, ahonnan a legjobbak továbbjuthatnak az országos megmérettetésre is. A tudomány iránt érdeklődő végzett fogorvosoknak pedig az ország jelenleg egyetlen, a Debreceni Egyetemen működő Fogorvostudományi Doktori Iskolája, a FODI biztosít lehetőséget további kutatómunkához.

– A tanulás mellett a hallgatóknak több alkalmuk is van a kikapcsolódásra a szemeszter során, hiszen a Hallgatói Önkormányzat, illetve a Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete szervezésében részt vehetnek többek között a gólyatábor, a Medikus Kupa, a felezőbál és a szakestek rendezvényein – jegyezte meg a dékán.

Európai színvonalú orvos- és gyógyszerészképzés a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar általános orvos szakára jelentkezőknél továbbra is követelmény a két emelt szintű érettségi, egy biológiából, egy másik pedig fizikából vagy kémiából. A kar dékánja azonban azt javasolja, hogy aki orvos szeretne lenni, valamennyi természettudományos tárgyból és matematikából is erős tudással rendelkezzen, emellett pedig a képzés során nagyon fontos lesz a kitűnő angol nyelvtudás is.

Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja. (Fotó: DE)

– Aki az orvosi hivatást választja, annak nagyon stabil természettudományos ismeretekre van szüksége, hiszen ez jelenti a modern orvostudomány alapját. Az angol nyelvtudás pedig elengedhetetlen a szakmai fejlődéshez, hiszen a publikációk, a legfrissebb tudományos eredmények angolul jelennek meg – emelte ki Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja.

A nyelvvizsgáért akár negyven pontot is kaphatnak az Általános Orvostudományi Karra felvételizők. A jelentkezőknek az elmúlt évhez hasonlóan idén is lehetőségük van arra, hogy szóbeli felvételi vizsgán ötven pluszpontot szerezzenek.

– A szóbeli felvételin nem a tananyagot kérdezzük, nem a tárgyi tudásra vagyunk kíváncsiak. A felvételiző a négy orvosképző egyetem által közösen kidolgozott szituációs gyakorlatok közül kap egyet, és elmondja, hogy az adott helyzetben mit és miért csinálna. Emellett lehetőség van arra is, hogy beszélgessünk a jelentkezővel, például arról, hogy miért szeretne orvos lenni. A felvételi során a legrátermettebb, a legelhivatottabb jelentkezőket szeretnénk kiválasztani, akikről azt gondoljuk, ők a leginkább alkalmasak arra, hogy orvossá váljanak – jelentette ki Mátyus László.

Aki az orvosi hivatást választja, annak nagyon stabil természettudományos ismeretekre van szüksége. (Fotó: DE)

A professzor hangsúlyozta: a szóbeli felvételi alkalmat ad arra is, hogy megismerjék a különleges képességekkel rendelkező hallgatókat, így tehetségük kibontakozását már a képzés elején megfelelően segíthetik. A karon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, melynek fontos része a tudományos diákköri tevékenység.

– Hallgatóink sokszínű, nemzetközileg is elismert kutatási tevékenységben vehetnek részt, munkájukat pedig a kar elhivatott oktatói segítik. A tudományos munka lényeges azért is, mert a hallgatók megismerkednek a tudomány módszertanával, az adatok kritikus elemzésével, és ezáltal azok is jobb szakemberré válnak, akikből később nem lesz kutató – tette hozzá Mátyus László.

A karon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra. (Fotó: DE)

A kar kiemelkedő oktatói állománnyal, kitűnő infrastrukturális feltételekkel várja a jelentkezőket. A hallgatók a magas színvonalú klinikai gyakorlóhelyek mellett a Sebészeti Műtéttani Tanszéken, illetve az Interaktív Orvosi Gyakorlati Központban kialakított skill-laborokban szerezhetik meg gyakorlati tudásukat, illetve fejleszthetik készségeiket, képességeiket, megismerik a korszerű eszközök használatát.

A kar kitűnő infrastrukturális feltételekkel várja a jelentkezőket. (Fotó: DE)

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán az osztatlan általános orvos szak mellett orvosi diagnosztikai analitikus alapszakon, egészségpszichológia-, klinikai laboratóriumi kutató-, valamint molekuláris biológia mesterszakon tanulhatnak a felvételizők szeptembertől. A jelentkezők a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról az Általános Orvostudományi Kar honlapján tájékozódhatnak.

Gyógyszerészképzés – a sikeres jövő már az egyetem padjaiban elkezdődik

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán a legnépszerűbb klasszikus gyógyszerészképzés mellett elérhető a gyógyszerfejlesztési kutatás menedzser mesterszak, idén pedig elindítják a gyógyszertári szakasszisztens képzést és már a DE Siófok Campusán is lehet tanulni. A hallgatók a GYTK-n a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, ami egyedülálló lehetőségeket nyit meg előttük.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara (DE GYTK) folyamatosan bővíti képzési portfólióját annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fiatal találja meg a helyét a gyógyszerészet világában. Ennek jegyében idén elindítják a gyógyszertári szakasszisztens képzést, amely azok számára is kiváló lehetőség, akik a szokottnál rövidebb idő alatt szeretnének elindulni az egészségügy és a gyógyszerészet világában.

– A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara azok számára jó választás, akik szeretnék ötvözni a biológia és a kémia iránti érdeklődésüket az egészségtudományokkal, szívesen segítenek másokon akár a betegek támogatásával, akár az egészségvédelem révén. Gyógyszerészként minden nap lehetőség van valódi értéket teremteni – foglalta össze az előnyöket a kar dékánja.

A hallgatók a GYTK-n a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. (Fotó: DE)

Bácskay Ildikó elmondta: a gyógyszerészképzés továbbra is rendkívül népszerű és a DE GYTK-n a hallgatók egyedülálló környezetben tanulhatnak. Tavaly májusban adták át a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a kar új épületét, amely modern tantermekkel, barátságos közösségi terekkel és a legkorszerűbb laboratóriumokkal várja a hallgatókat. Mivel fontosnak tartják az egészséges életmódot, műfüves futballpályát is kialakítottak és kültéri pingpongasztalok beszerzését is tervezik.

Tavaly májusban adták át a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a kar új épületét. (Fotó: DE)

A debreceni gyógyszerészhallgatók csereprogramok révén külföldön is gyarapíthatják tudásukat. Az érkezőket támogató közösség, inspiráló légkör várja, ahol közvetlen a kapcsolat az oktatókkal és a diáktársakkal. A kar környezete és képzése páratlan az országban.

– A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara többet kínál, mint egy diploma. Ez egy közösség, amely inspirál, fejlődésre ösztönöz és biztos alapokat nyújt a jövőhöz. Ha egy olyan hivatást szeretnének, amely megbecsülést és stabilitást ad, miközben mások életét jobbá teszi, akkor a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karát érdemes választani, mert ez a hely ezt biztosítja – fogalmazott Bácskay Ildikó.

Évente átlagosan nyolcvan magyar és harminc-negyven külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. Határon túlról érkezett diákok is gazdagítják a közösséget és lehetőséget adnak arra, hogy közreműködésükkel más kultúrák gyógyszerészeti gyakorlatairól is tanuljanak a hallgatók.

Az oktatói gárda elismert szakemberekből áll, akik nemcsak tanítanak, de mentorálják, támogatják is a képzésben résztevőket, hogy a legtöbbet hozhassák ki magukból.

Az érkezőket támogató közösség, inspiráló légkör várja, ahol közvetlen a kapcsolat az oktatókkal és a diáktársakkal. (Fotó: DE)

– Karunk egyik legnagyobb erőssége a nemzetközi szinten is páratlan kapcsolatunk a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzemmel. Ez a szoros együttműködés lehetőséget biztosít hallgatóink számára arra, hogy már az egyetemi évek alatt megismerkedjenek az ipari környezettel. Ez a partnerség szimbolizálja a kar harmadik misszióját, az egészségiparral és a gyógyszeriparral való együttműködést, ami garantálja a hallgatók számára a legfrissebb szakmai tudás megszerzését – fogalmazott Bácskay Ildikó.

Az oktatói gárda elismert szakemberekből áll, akik nemcsak tanítanak, de mentorálják, támogatják is a képzésben résztevőket. (Fotó: DE)

A DE GYTK irányítója kifejtette: a gyógyszerészeti ismeretek hagyományosan stabil munkát és biztos jövőt jelentenek. Az itt végzett hallgatók számos kihívás közül választhatnak: a közforgalmú patikákban például közvetlen betegkapcsolatokat alakíthatnak ki, a kórházi és klinikai gyógyszerészetben az orvosi csapat részeként segíthetik a gyógyítást, a gyógyszeriparban innovációval, kutatás-fejlesztéssel és a gyógyszerkészítmények előállításával foglalkozhatnak. Akik gyógyszerészként a hatósági gyógyszerellenőrzés területén helyezkednek el, az egészségügyi biztonság fenntartásán dolgozhatnak. A szépségiparban is több egykori DE GYTK-s hallgató dolgozik, például dermokozmetikumokat fejlesztenek, illetve esztétikai kezelések során közreműködnek. A friss diplomások számára a „patika tisztaságú” munkahelyek és a változatos karrierutak garantáltak.

Holnap kezdetét veszi az idei tavaszi érettségi emelt szintű szóbeli vizsgaidőszaka

Miért hasznos az emelt szint?

Az emelt szintű érettséginek az a legnagyobb előnye, hogy értékes többletpontokat kaphatsz cserébe a felvételi eljárás során.

 

Miből szoktak emelt szinten vizsgázni?

A legtöbb diák idegen nyelvből vizsgázik így – főleg angol nyelvből, a többi nyelvből hozzájuk képest csak töredékük –, de a történelem és a matematika is igen népszerű.

Vannak olyan egyetemi szakok, ahol a bejutáshoz kötelező természettudományi érettségit tenni, így aki orvos szeretne lenni, gyakran emeltezik fizikából vagy kémiából.

Két fiú nagyon fókuszál arra, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból az emelt szintű szóbeli érettségin. (Fotó:123RF)

Aki pedig jogászkarriert álmodott meg magának – az feltehetőleg humán beállítottságú –, így érdemes neki magyar nyelv és irodalomból vagy történelemből magasabb szintű érettségit tennie.

 

Újra kötelező a szóbeli

A COVID-19 világjárvány miatt két éven keresztül – 2020-ban és 2021-ben – elmaradt az érettségi vizsgák szóbeli része. A diákok csak májusban, az írásbelin adhattak számot a tudásukról. Mostanra szerencsére legyőztük a koronavírust, így a régóta megszokott módon zajlanak le az érettségi vizsgák.

Az emelt szintű szóbeliket még a közoktatási tanítási időben: ezúttal június 7-étől 14-éig tartják meg;ľ a középszintűeket később: idén június 19-e és 30-a között.

 

Nagyon sok sikert és eredményes vizsgázást kívánunk minden kedves végzősnek – illetve előrehozott érettségi vizsgát tevőknek egyaránt.

Betegjogok világnapja – Ne félj kérdezni!

Február 11-e 1993. óta a betegek világnapja. II. János Pál pápa kezdeményezésére született meg ez az emléknap, hogy többek között az emberi személy jogaira és méltóságára is felhívja a figyelmet. Méltóságunk tiszteletben tartása különösen fontos akkor, amikor a legkiszolgáltatottabb helyzetben vagyunk, azaz betegen, sérülten, vagy bármilyen más állapotban ellátásra szorulunk.

Előfordulhat, hogy hiba csúszik a rendszerbe és úgy érezzük, ami velünk történt nem helyes. Ilyenkor fontos tisztában lenni a betegjogokkal, hogy azonosíthassuk a problémát és segítséget kérhessünk jogi panaszaink orvoslására. A betegjogokról az egészségügyi törvény, vagyis az Eütv. rendelkezik. Az alábbiakban ezek közül mutatjuk be azokat, amelyekkel a hétköznapok során leggyakrabban találkozhatunk.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Ez a jog az életmentő ellátást, a súlyos egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátást, a fájdalom csillapítását jelenti. Ha egészségi állapotunk indokolja, jogunk van ahhoz, hogy hozzáértő orvosok a szakmai előírásoknak megfelelően megvizsgáljanak és kezeljenek. Ehhez a joghoz tartozik a szabad orvosválasztás joga, vagyis megválaszthatjuk, hogy melyik orvos kezeljen minket. A szabad orvosválasztás mellett is vannak szabályok, melyeket be kell tartanunk, például, ha a kezelés beutalót ír elő, ezt be kell szereznünk.

betegek

Ne féljünk visszakérdezni, hiszen a kezelőorvosunknak kötelessége válaszolni. (Fotó: Pexels)

Az emberi méltósághoz való jog

Jogunk van ahhoz, hogy a kórházakban és rendelőkben udvariasan szólítsanak meg minket, tisztelettel bánjanak velünk. Az ellátás során tekintettel kell lenni a páciensek szeméremérzetére, például nem kérhetnek feleslegesen arra, hogy vetkőzz le. Továbbá jogod van ahhoz, hogy az orvoson kívül más ne lásson ruha nélkül. Jogod van a személyes szabadságod tiszteletben tartásához, távozhatsz a kórházból és visszautasíthatod az ellátást, ez alól mindössze pár különleges kivétel van.

A kapcsolattartás joga

A kórházban levő betegeket meglátogathatják rokonaik az intézmény házirendje szerint, ezt a jogot csak különleges esetben, például járvány idején lehet korlátozni. Súlyos állapotú betegek esetében az általuk megjelölt személy akár folyamatosan is mellettük tartózkodhat. Ahogy 18 év alatti gyermekük mellett a szülőknek joga van ott lenni ellátáskor, és a szülő nőknek joguk van hozzá, hogy társuk mellettük maradjon.

A tájékoztatáshoz való jog

Jogunk van ahhoz, hogy az állapotunkról számunkra érthető formában, életkorunkra, iskolázottságunkra, ismereteinkre, lelki állapotunkra tekintettel kapjunk tájékoztatást. Ennek mindenre ki kell terjednie, például arra, hogy mire számíthatunk a betegség lefolyása során, mik a lehetséges gyógymódok, mik a kockázatok, milyen más lehetőségeink vannak beavatkozások tekintetében. Továbbá arra, hogy a kezeléssel kapcsolatban a mi jogunk döntést hozni. Ha olyan, orvosi kifejezésekkel teletűzdelt tájékoztatást kapunk, amiből nem sokat értünk, ne féljünk visszakérdezni, hiszen a kezelőorvosunknak kötelessége válaszolni.

Hova fordulhatunk?

Ha úgy érezzük, sértő számunkra, amit az ellátás során tapasztaltunk, forduljunk a betegjogi képviselőhöz. Minden kórházban megtalálható, személyesen és telefonon is elérhető, és feladata, hogy jogi tanácsokkal lásson el, ha panaszod van.

Érdekel az egészségügy? Itt a felvételi!

Ha érdeklődsz a betegek ellátása iránt, nem árt, ha tudod, hogy az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A jövendőbeli hallgatók több felsőoktatási intézmény mellett is dönthetnek, legyenek akár fővárosiak, akár vidékiek. 2017–18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme közel 364 ezer forint, de ez akár még több is lehet egyetemtől függően.

Ne a TikTok alapján diagnosztizáld magad!

Az öndiagnózis a internetes közösségi terekben egyre gyakoribb jelenség. Most nem arra gondolunk, amikor dr. Google segítségével akarod megállapítani, hogy mitől is fáj a fejed, és a frontváltástól kezdve a durvább betegségekig mindent feldob válaszként. Természetesen, ez sem feltétlenül rossz, mert bizonyos esetekben előbb felmerülhet, hogy egy konkrét betegségre leteszteled magadat. Így időben megkaphatod a segítséget, ám legtöbbször vélhetően csak feleslegesen riogatod magadat. Rosszabb esetben pedig öngyógyításba kezdesz orvosi konzultáció nélkül, akár nagyobb kárt okozva.

Pszichés betegségek a közösségi térben

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy influenszerek, youtuberek, tiktokkerek megnyílnak a követőiknek és a nehézségeikről beszélnek. Legyen szó fizikai vagy pszichés problémáról, egyre elfogadottabb, hogy beszélnek róla a népszerűbb emberek. Az sem példa nélküli, hogy valakinek csak azért lett sok követője, mert olyan speciális betegsége van, amiről ritkán hallani. Ilyenkor szinte csak erről szól az oldala tartalma. Az is előfordul, hogy valaki érdekesen dokumentálja egy gyakoribb pszichés betegség folyamatát. Sokan edukálni is próbálják a közönségüket a tüneteikről, nehézségeikről és általánosságban arról, milyen módszerekkel oldják meg azokat.

Téves öndiagnózist egy olyan csatorna segítségével is könnyen felállíthat bárki, aki egy pszichiáter vagy pszichológus valódi tényeken alapuló oktatóvideóját nézi. (Fotó: 123rf)

Alapjaiban tehát pozitív, hogy nem tabu többé egy-egy pszichés betegség. Így első kézből ismerhetik meg a fiatalok, mivel is jár egy adott probléma. Mivel tisztában vannak a tünetekkel, értik mit élnek át az érintettek, így sokkal elfogadóbbá válik a közösség is. Ráadásul a hasonló problémával küzdők úgy érezhetik, nincsenek egyedül, esetleg tippeket is kaphatnak.

Mi tulajdonképpen a gond?

Lényegében ugyanaz a probléma, mint amikor egy fejfájás okát kutatjuk a neten, ám ennél többről van szó. A legtöbb ilyen témájú YouTube- és TikTok-oldalt magánemberek üzemeltetik, akik saját tapasztalataikat osztják meg. Sokszor maguk is nagyon fiatalok, nem csak a közönségük. Így akaratlanul is félreinformálhatják a nézőiket, hiszen nem képzett szakemberek. Arról nem is beszélve, ha valaki a lájkok és megtekintések érdekében hazudik magáról valamilyen lelki problémát, hogy figyelmet kapjon.

Téves öndiagnózist egy olyan csatorna segítségével is könnyen felállíthat bárki, aki egy pszichiáter vagy pszichológus valódi tényeken alapuló oktatóvideóját nézi. Így a hiteles információforrás megtalálása nem ad megoldást a helyzetre.

A pszichés betegségeknél igen gyakori, hogy a tünetegyüttesek nem ugyanabban a kombinációban jelennek meg az egyes betegeknél. Más tünetekkel együtt már egy másik betegség jellemzői. Az is előfordulhat, hogy a tünetek egy spektrumon mozognak, bizonyos mértékben egyáltalán nem utalnak az adott betegségre. Sőt, az esetek nagy részében semmire sem utalnak, teljesen normálisnak minősülnek, de a fiatalok ezt nem tudják felmérni magukon. Nem véletlen, hogy pszichológusok és pszichiáterek feladata felállítani a pontos diagnózist, akik évekig tanultak erről az egyetemen.

Van megoldás?

Első körben ne hidd, hogy valamilyen konkrét pszichés betegséged van, mert egyre többször hallasz róla. Az algoritmusok érzékelik, ha fogékonyabb vagy egy téma iránt és egyre gyakrabban fognak ilyen témájú tartalmakat felajánlani neked. Attól még, hogy rengeteg információt gyűjtöttél róla a neten, még nem leszel elég képzett, hogy felismerd és felmérd, hogy mi áll pontosan az adott lelkiállapotod hátterében.

Viszont kiemelnénk: fontos, hogy foglalkozz a mentális egészségeddel. Korábban már szó esett arról az UNI oldalain, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban? Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal? Hogyan tudod kezelni, ha a szüleid túlzásba viszik az aggódást, esetleg mindenáron ők akarják irányítani az életedet? Hogyan ismerheted fel, ha verbális bántalmazás ért? Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire lényeges tisztában lenni azzal, mit is tehetünk, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk. Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad. Tinédzser korban pedig az iskolai pszichológust is megkeresheted, aki segít eligazodni, hogy milyen mértékű a helyzet.

„Nagy elköteleződés orvosin tanulni” – Így látja az egyetemet egy orvostanhallgató

A Semmelweis Egyetem hallgatója, Szigetvári Emma az UNI 2023-nak adott interjúban többek között arról beszél, hogy milyen kihívásokkal szembesül az orvosi tanulmányai során és mindezek ellenére miért döntött mégis e szak mellett.

 

Van hagyománya a családodban az orvosi pályának?

Nem igazán. Egy unokatestvérem van, aki orvosnak tanult, de tőle inkább azt hallottam, hogy nehéz az egyetem, rengeteget kell tanulni, és nem kezdené elölről. Szerintem ez inkább eltávolított a pályától, mintsem vonzóvá tette volna számomra.

 

Szigetvári Emma, a Semmelweis Egyetem hallgatója (Fotó: UNI 2023)

 

Mégis ezt a hivatást választottad. Mikor és miért döntöttél az orvoslás mellett?

Sokáig a pszichológián gondolkodtam, aztán az érettségi évében, december környékén döntöttem el, hogy orvos szeretnék lenni. Azt mindig is tudtam, hogy olyan munkát szeretnék, ahol másokkal együtt dolgozva embereken, embereknek segíthetek. Bár nagyon szerettem a biológiát, az orvosit először kizártam az opciók közül, mert azt gondoltam, túl nehéz lenne, nem tudnék annyit tanulni, főleg nem kémiát és fizikát. Mivel töri-német faktos voltam, úgy éreztem, nem túl reális, hogy abban az évben fel tudjak készülni az emelt szintű érettségikre, így az érettségi évében csak a középszinteket csináltam meg, aztán a következő évben az emelteket. A köztes időben viszont elvégeztem a mentőápoló-képzés első évét, ahol a sok kórházi gyakorlat megerősített abban, hogy tényleg orvosira szeretnék menni.

 

Most már bőven van egyetemi tapasztalatod is: tényleg nagyon nehéz az orvosi egyetem?

Valóban nem könnyű, nagy elköteleződés itt tanulni. Az első három év nagyon különbözik a második háromtól. Eleinte szinte csak elméleti tárgyak vannak, ezeknek nem sok közük van a klinikai orvosláshoz, sok a kémia, a molekuláris biológia, a fizika. Rengeteget magolunk, és ha valaki nem kutatni akar, akkor ezeknek az ismereteknek a nagy részét később nem nagyon fogja használni. Itt a vizsgaidőszakok a leggyilkosabbak, főleg az olyanoknak, mint amilyen én vagyok, aki a tanulás nagy részét egészen a vizsgákig halogatja. Ilyenkor két hónapon át tényleg napi 12-14 órákat tanulunk, a vizsganapokon kívül szinte minden napunk ebből áll. A szociális életem általában szinte nullára redukálódik, mert nincs nagyon idő, energia másra a tanulás mellett, meg engem nagyon ki is zökkent, ha közben mással is foglalkozom. Megtanulhatatlannak tűnő anyagmennyiségek, egész napos tanulás, amit az ember folyton fel akar adni.

 

Mi segít átvészelni azt az időszakot?

Sokat segít, hogy nem vagyok egyedül. Általában az egyetemi könyvtárban tanultam a csoporttársakkal, sokat segít, hogy itt olyanokkal vagyok körülvéve, akik szintén ebben élnek. Közösen szenvedünk, tanulunk, kikérdezzük egymást. Sokat elárul az egyetemekről, hogy az Általános Orvosi Karok könyvtárai 0–24-es nyitvatartással üzemelnek, még ünnepnapokon is… Ilyenkor szinte minden napomat edzéssel kezdem vagy zárom, mert ez kikapcsol és nagyon jó stresszlevezető. Ez így biztosan nem hangzik túl vonzónak, és tényleg elképesztő nehéz ezt a három évet túlélni, ennek ellenére mégis megéri. Ez az intenzív tanulás igazán kitartóvá és képessé tesz egyre nagyobb és nagyobb információmennyiség mind gyorsabb befogadására. Csodálatos, hogy az emberi agy mekkora mennyiségű információt képes megjegyezni, és hogy ez az évek során milyen szinten fejleszthető.

 

A közös tanuláson túl milyen a közösségi élet az egyetemen?

Nagyon jó. Több szervezethez is lehet csatlakozni, én instuktorkodom már az első év óta, bulikat, gólyatábort, közösségi eseményeket szervezünk, amelyeken keresztül nemcsak más orvostanhallgatókkal, de egyéb karra, egyetemre járókkal is meg lehet ismerkedni. Ahhoz, hogy az ember túlélje ezt az egyetemet, fontos, hogy ne egyedül csinálja végig, kellenek olyanok, akikre lehet támaszkodni, akiktől lehet segítséget kérni. Erre már az elején, a gólyatáborban nagy figyelmet fordítanak. Nagyon jó barátokat köszönhetek az intézménynek, nélkülük nem is tudom, hogyan éltem volna túl a nehézségeket.

 

Dolgoztál az egyetem mellett?

Eddig csak alkalmi munkákat vállaltam, amikor éppen picit több szabadidőm volt, illetve a Covid alatt sokat dolgoztunk oltópontokon és teszteltünk. Szeretnék még a diploma előtt klinikán dolgozni segédápolóként, mert ezzel sok tapasztalatot lehet szerezni, illetve jó lenne megtapasztalni a nővérek munkáját is, hiszen orvosként velük kell majd együtt dolgoznom, és talán az ebben is segítség. Szerencsére anyagilag támogat a családom, emiatt kevésbé sürgető, hogy dolgozzak, de azért igyekszem anyagilag függetlenedni, amennyire csak lehet. Az ösztöndíjak, amiket az egyetemtől kapunk, nem magasak, abból nem tudnám eltartani magam, főleg, ha elköltöznék. Egyelőre azt az átmeneti megoldást választottam, hogy az egyetem kollégiumában lakom, ami kicsit önállósít, de sokkal olcsóbb, mint albérletet vagy saját lakást fenntartani.

 

A szakosodást az is befolyásolja, hogy milyen rezidensi helyet kap meg az ember. (Forrás: 123rf)

 

Eldöntötted már, hogy mi lesz a szakterületed?

Nehéz kérdés. Már a kezdetektől a gyermekellátás vonzott, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Ezért tavaly felvettem egy klinikai munka nevű tárgyat a gyermekklinikán, ahol volt egy mentorom, akihez bejártam és megfigyeltem, segítettem a munkáját. Ez megerősített abban, hogy a gyermekellátásban szeretnék dolgozni, de hogy ezen belül milyen szakterületen, még nem tudom. A szakosodást az is befolyásolja, hogy milyen rezidensi helyet kap meg az ember, mert sajnos viszonylag kevés van meghirdetve.

 

Gondolkodsz azon, hogy külföldre menj dolgozni?

Mindenképp itthon képzelem el hosszú távon a jövőmet, de Erasmusszal szeretnék kimenni még egyetem alatt külföldre, és később akár dolgozni is néhány évre, tapasztalatot gyűjteni, nyelvet tanulni. Az elmúlt években itthon egész sokat emeltek az orvosi béreken, így most rezidensként is tűrhető a kezdő fizetés, szakorvosként pedig kifejezetten jó, legalábbis jelenleg.

 

Az orvosi képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni. 

Ha kifejezetten az orvosi képzési terület érdekel, akkor itt találsz általános információkat. Ha kíváncsi vagy az orvosi hivatás szépségeire, akkor Jancsó Máté, a Honvédkórház plasztikai sebészével készült interjúnkat ajánljuk a figyelmedbe.

Van egy egészséges adag őrület abban, aki orvosi egyetemre megy

Jancsó Máté vallja: az orvosi pálya továbbra is vonzó és megbecsült. „Ma már nem arról van szó, hogy sokat tanult orvosok az esküjükre való hivatkozással akár nagyon kevés pénzért próbálják meg gyógyítani embertársaikat. Az állami egészségügynek nagyon jót tett az orvosi bérrendezés, de aki az orvosi egyetemet befejezi, úgy van vele, hogy ha neki kellene fizetnie érte, akkor is elmenne gyógyítani. Leginkább az jellemzi a segíteni vágyó embert, hogy nem a körülmények befolyásolják abban, amit csinál.”

 

„A legfontosabb, hogy aki ezt az életutat választja, akarjon segíteni.” (Fotó: UNI)

 

Jancsó Máté: Egy orvos pozitívan fanatikus

A plasztikai sebész arról is beszél, szerinte kinek való ez a pálya. „A legfontosabb, hogy aki ezt az életutat választja, akarjon segíteni. Az már személyiségfüggő, hogy ki hogyan: valaki kutatóként új módszert fedez fel, más patológusként olyan leleteket tud kiadni, aminek a segítségével nagyon hamar biztos diagnózist tud felállítani a másik orvos. Megint más bármilyen súlyos vagy bonyolult esetet meg tud operálni, valaki pedig jól reagál az akut helyzetekre. Szerintem van egy egészséges adag őrület abban, aki az orvosi egyetemre megy. Ehhez a hivatáshoz kell egy pozitív értelemben vett fanatizmus.”

 

Mi van, ha elsőre nem sikerül?

 

Jancsó Máté: „A legfontosabb, hogy aki ezt az életutat választja, akarjon segíteni.” (Fotó: 123rf)

 

Jancsó Máté egyébként azt követően döntött az orvosi pálya és a konkrét egyetem mellett, hogy elment körülnézni a nyílt napokra, a jogi egyetemre, a műszakira és az orvosira is. „A Semmelweis Egyetemen azt éreztem, hogy ezt hosszú távon tudnám csinálni. Aztán elsőre nem vettek fel, két ponttal maradtam le.” Ám mint mondja, ez nem szegte kedvét, bár korábbi válogatott vízilabdázóként nehéz volt elfogadnia. Másodikra végül sikerült, és nemcsak a még komolyabb készüléssel töltött egy évben, de az egyetemi évek alatt is sok mindenben kipróbálta még magát.

Az orvosi hivatásról, a szakválasztásról és a plasztikai sebészet szépségeiről, ezen belül a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásáról is beszél még Jancsó Máté kollégánknak. A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható, a kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Ha orvos lennél, készülj magas elvárásokra – pontszámban is!

Mennyi volt a minimum pontszám?

400 pont – ez volt a minimum az általános orvos és a fogorvos karokon, illetve szakokon.

Bekerülési arányok az orvos képzési területre

Hat egyetemen és azon belül majdnem 20 karon folyik orvos- és egészségtudományi képzés az országban.
A területen a legkeresettebb intézmény, a Semmelweis Egyetem (SE-EKK, SE-ETK, SE-FOK, SE-GYTK, SE-ÁOK) az összes jelentkező negyedét vonzotta be, akiknek valamivel több mint 60 százaléka kezdhette meg itt a tanulmányait.

Jelentős képzőhelynek számít még a Pécsi Tudományegyetem (PTE-ETK, PTE-GYTK, PTE-ÁOK), a Debreceni Egyetem (DE-EK, DE-FOK, DE-GYTK, DE-NK, DE-ÁOK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-ETSZK, SZTE-FOK, SZTE-GYTK, SZTE-SZAOK) 1000 körüli jelentkező számokkal és 80 százalék fölötti bejutási arányokkal.

Melyek az igazán népszerű szakok?

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak az általános orvos 2300 első helyes jelentkezővel, amelyre nagy a verseny, hiszen a jelentkezők csupán alig több, mint a fele került be a képzésre.

Most akkor kék a kereszt az orvos táskáján, vagy piros? ? (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

A második legnépszerűbb a gyógytornász szak, ahová az 1000 főt meghaladó elsőhelyes jelentkezők 84 százalékát vették fel, a harmadik pedig a fogorvos szak, amelyen a 600 első helyes jelentkező nagyjából 60 százalékának sikerült a felvételi. A dietetikus szak közel 460 jelentkezővel szintén népszerű volt a területen, itt jóval magasabb, 90 százalék fölötti bejutási eséllyel lehetett számolni.

Ponthatárok az orvos szakokon

Az általános orvos és a fogorvos szakot 4 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, hasonló ponthatárokkal.

400 pont alatt ezekre sem lehetett bekerülni, a legmagasabb ponthatárok a Semmelweis Egyetemen (420 fölött) voltak.

A gyógytornászképzést 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 341-es ponthatárral, amelyben azonban nagy volt a szórás. A legkönnyebben az ME-ETK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az SE-ETK-ra (428 ponttal) lehetett bekerülni.
Dietetikus szak 3 különböző intézményben indult, itt is jelentősen eltértek a ponthatárok. A legkönnyebben a DE-NK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az SE-ETK-ra (398 ponttal) lehetett bekerülni.

Benned is így él az orvosok képe? (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok az orvos képzési területen

A legmagasabb pontátlagot (többletpontok nélkül) a területen a SE-ÁOK, a SE-FOK és az SZTE-SZAOK felvett tanulói hozták. Több, a területen képzést hirdető intézményben (PTE-ÁOK, DE-FOK, SZTE-SZAOK, SE-ÁOK és SE-FOK) is kiemelkedő, közel 100 százalékos volt a legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel bejutottak aránya. Többletpontok tekintetében az SZTE-ETSZK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Nemzetköziség az orvosképzésben

Kifejezetten magas a nemzetközi diákok aránya e területen: a PTE-ÁOK, a DE-ÁOK, a DE-FOK, a SE-ÁOK és az SZTE-SZAOK tanulóinak több mint a fele külföldről érkezett. Emellett az SZTE-SZAOK, a DE-ÁOK és a DE-FOK hallgatóinak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenység

Kutatói tevékenység szempontjából magasan kiemelkedik a Semmelweis Egyetem, amely az utóbbi 5 évben megjelent közlemények számát és nemzetközi hatását tekintve is a legnagyobb teljesítményt hozta.

Diplomaszerzés után

Az általános orvostanhallgatók 69 százaléka munkát vállal, 7 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők rezidens orvosként, szakorvosjelöltként vagy orvosként helyezkednek el.
Az ápolás és betegellátás szakot végzettek 17 százaléka tanul tovább mesterszakon. A végzést követően a többség dolgozik (vagy tanul és dolgozik). Legnagyobb arányban gyógytornászként helyezkednek el a végzést követően, de jellemző az ápoló, a szülésznő és a mentőtiszti munkakör is. A fogorvosok legnagyobb része fogorvosként vagy fogorvosrezidensként kezd dolgozni. Általánosan jellemző a képzési területre, hogy a végzettek döntő része felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik.

Alapképzési szakok

  • ápolás és betegellátás szak
  • digitális fogászati tervezés szak
  • egészségügyi gondozás és prevenció szak
  • egészségügyi szervező szak
  • orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • általános orvos szak
  • fogorvos szak
  • gyógyszerész szak

 

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu