rangsor – Diplomátszerzek

Tegnap Győrben kezdődött el a QS Europe Summit

A világ egyik legismertebb felsőoktatási elemző szervezete, a Quacquarelli Symonds (QS) minden évben megrendezi Európa meghatározó felsőoktatási fórumát. Az idei eseménynek június 23. és 25. között a Széchenyi István Egyetem ad otthont, amely ezzel a nemzetközi felsőoktatási figyelem középpontjába került.

A nyitónapon megrendezett „Advanced Business Skills Forum” program kifejezetten az egyetemek és a vállalatok kapcsolatára fókuszált. A résztvevők között többek között örmény, kínai, német, japán, brit, amerikai és török szakemberek is helyet kaptak, akik a járműipar, az informatika, a védelmi ipar és az innováció különböző területeiről érkeztek.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a QS jelenléte különleges lehetőséget jelent az intézmény és Magyarország számára. „Különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nemzetközi felsőoktatás meghatározó szereplőit láthatjuk vendégül Győrben” – fogalmazott.

Dr. Lukács Eszter az ipar és a felsőoktatás szoros kapcsolatának jelentőségét emelte ki. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a mai munkaerőpiacon az egyetemek feladata már jóval túlmutat a hagyományos tudásátadáson. A hallgatóknak olyan készségeket és kompetenciákat kell megszerezniük, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi környezetben is versenyképessé teszik őket. Ennek egyik legfontosabb eszköze az ipari szereplőkkel kialakított szoros együttműködés.

A Győri Innovációs Park vezetője, dr. Kolossváry Tamás arról beszélt:

[kiemelt] az intézmény innovációs ökoszisztémájában az oktatás, a kutatás és a vállalati fejlesztések szorosan összekapcsolódnak. [/kiemelt]

A park kiemelt területei közé tartozik az infokommunikáció, a járműipar és a védelmi technológia, miközben olyan partnerek vesznek részt a munkában, mint az Audi Hungaria vagy a Bosch. Elmondta azt is, hogy már zajlik a létesítmény további bővítésének előkészítése, amely új kutatás-fejlesztési infrastruktúrákat, startupközpontokat és innovációs tereket is magában foglal.

Az AI-korszak új készségeket követel

A konferencia egyik kiemelt előadója Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke volt, aki előadásában a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és az egyetemek változó szerepéről beszélt. Köszöntőjében gratulált a Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi karának, amely idén bekerült a QS szakterületi rangsorába közgazdaságtan és ökonometria területen.

„A mesterséges intelligencia át fogja rendezni a munkaerőpiacot” – Interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal

A QS legfrissebb kutatásaira hivatkozva rámutatott, hogy a technológiai átalakulás szinte minden gazdasági és társadalmi szektort érint. A jövő munkaerőpiacán ugyanakkor nem elsősorban technológiai, hanem emberi készségek jelenthetik a legnagyobb versenyelőnyt.

„A kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, az együttműködés és a gyakorlati tanulás egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia korában” – hangsúlyozta.

A szakember szerint Európa számára különösen fontos kérdés a tehetségek megtartása és a nemzetközi hallgatók vonzása, mivel a kontinens több országában jelentős demográfiai csökkenés tapasztalható. Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási intézmények kedvező eredményei mögött részben az áll, hogy erős kapcsolatokat építettek ki az ipari szereplőkkel, így közvetlen visszajelzéseket kapnak képzéseik gyakorlati hasznosságáról.

Az Audi és az egyetem közös sikertörténete

A fórum nyitóelőadását Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartotta. A vállalatvezető bemutatta a több mint harminc éve Győrben működő céget, amely ma mintegy 11 ezer munkavállalót foglalkoztat, és Magyarország egyik legjelentősebb exportőre.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a vállalat sikereinek alapját a magasan képzett szakemberek jelentik, ebben pedig meghatározó szerepe van a Széchenyi István Egyetemmel kialakított kapcsolatnak.

[kiemelt] „Hiszünk abban, hogy a kiválóság kiválóságot vonz” – fogalmazott az elnök. [/kiemelt]

Kiemelte, hogy az Audi mérnökeinek körülbelül 80 százaléka a győri egyetemen végzett. A két intézmény együttműködése 1996 óta folyamatosan fejlődik, és ma már az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a társadalmi felelősségvállalás területére is kiterjed.

A QS Higher Ed Europe Summit nyitónapjának résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja előtt. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Nemzetközi párbeszéd a jövő kihívásairól

A fórum további programjai a felsőoktatás és a gazdaság jövőjét meghatározó kérdéseket járták körül. A szakértők a mesterséges intelligencia hatásairól, a védelmi innovációkról, az informatikai fejlesztésekről, valamint az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések új modelljeiről osztották meg tapasztalataikat.

Az Egyesült Államoktól Kínáig, Japántól Örményországig érkező előadók egyetértettek abban, hogy a jövő versenyképességének kulcsa a tudás, az innováció és a nemzetközi együttműködés összekapcsolása. A győri konferencia éppen ezt a párbeszédet kívánja erősíteni Európa felsőoktatási és gazdasági szereplői között.

——

A kiemelt kép forrása: Dudás Máté / Széchenyi István Egyetem.

Megjelent a QS 2026-os szakterületi rangsora, több magyar egyetem is a világ élvonalában van

A Quacquarelli Symonds (QS) március 25-én tette közzé legfrissebb szakterületi rangsorát, amely 166 ország több mint 6200 egyetemének 21 ezer képzését vizsgálta. Az értékelés során az akadémiai és munkáltatói elismertség, a publikációk idézettsége, a Hirsch-index, valamint a nemzetközi kutatási együttműködések is szerepet kaptak. A végső listára 1900-nál is több intézmény került fel, és 55 szakterület több mint felében, 29-ben magyar egyetemek is megjelennek.

Megérkezett a QS fenntarthatósági rangsora!

Óbudai Egyetem

Látványos európai előrelépés

Az Óbudai Egyetem a QS Europe rangsorban érte el a legnagyobb javulást: 77 helyet lépett előre, ezzel Európa legdinamikusabban fejlődő intézményévé vált.

A szakterületi rangsorokban is erősödött: informatikában a 701–750-es sávba került, míg matematikában először szerepel a listán, rögtön az 501–600. helyen. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetem kutatási teljesítménye mellett nemzetközi reputációja is folyamatosan erősödik.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kilenc területen hazai első

Az ELTE 13 szakterületen szerepel a rangsorban, ezek közül kilencben a legjobb magyar egyetem. Öt területen – régészet, nyelvtudomány, történelem, pszichológia és matematika – a világ top 300 intézménye közé tartozik.

Három nagy tudományterületen is jegyzik: bölcsészettudományokban a 305., természettudományokban a 385. helyen áll. Számos területen egyedüli magyar szereplő, és több szakon (például régészet, nyelvészet, jog) stabilan vezeti a hazai mezőnyt.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Stabil pozíciók, erős mérnöki jelenlét

A BME két nagy területen szerepel: mérnöki tudományokban a 236., természettudományokban a 401–450. helyen.

A 13 értékelt szakterületből tízben az első 500-ban található, ami a Műegyetem eddigi legerősebb jelenlétét jelenti. Kiemelkedő a gépészmérnöki (151–200.), az építőmérnöki és az építészeti képzés, de villamosmérnöki területen is a top 300-ban van. Több szakterületen a legjobb magyar egyetemnek számít.

Széchenyi István Egyetem

Első megjelenés a rangsorban

A győri egyetem idén debütált a rangsorban: közgazdaságtan és ökonometria területen az 551–700. helyen szerepel.

Az eredmény mögött a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a doktori iskola nemzetközi kutatási aktivitása áll. A publikációs teljesítmény és a nemzetközi hallgatói közeg egyaránt hozzájárult a bekerüléshez, ami fontos visszajelzés az intézmény globális láthatóságáról.

Szegedi Tudományegyetem

Erős élet- és természettudományok

A Szegedi Tudományegyetem több területen is kiemelkedően szerepel: gyógyszerészetben és gyógyszertudományokban, valamint biológiában a legjobb magyar egyetem.

Az élet- és orvostudományok területén a 451–500. helyen áll, gyógyszerészetben a 251–300., orvostudományban a 401–450. helyen szerepel. Emellett a bölcsészettudományok, a természettudományok és az informatika területén is stabil nemzetközi pozíciókat tart.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Világszintű elit a zenében

A Zeneakadémia a zeneművészeti rangsorban a 17. helyet szerezte meg, ami a legjobb magyar eredmény.

Ezzel az Európai Unió intézményei között a 4. helyen áll, és olyan neves intézményeket előz meg, mint több nyugat-európai zeneakadémia. A rangsorban szereplő mintegy 50 zenei intézmény közül így továbbra is a nemzetközi élmezőny tagja.

Kiemelkedő helyezések

A QS 2026-os rangsor eredményei azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás több területen is versenyképes nemzetközi szinten. Az intézmények nemcsak megtartják pozícióikat, hanem több esetben látványos előrelépést is elérnek, ami a kutatási teljesítmény és a nemzetközi jelenlét erősödését jelzi.

Hol szerepel a választott egyetemed a nemzetközi rangsorokban?

Az öt nagy tudományterületen elért nemzetközi helyezések:

Bölcsészettudományok

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 305.
– Szegedi Tudományegyetem 451–500.
– Debreceni Egyetem: 501–550.

Mérnöki tudományok

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 236.

Orvos- és élettudományok

– Semmelweis Egyetem: 291.
– Debreceni Tudományegyetem: 451–500.
– Szegedi Tudományegyetem: 451–500.

Természettudományok

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 385.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401–450.
– Szegedi Tudományegyetem: 501–550.

Társadalomtudományok-menedzsment

– Budapesti Corvinus Egyetem: 382.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501–550.

Az egyes szakterületeken elért helyezések:

Bölcsészettudományok

Előadó-művészetek – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 32.

Építészet és épített környezet – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-260.

Modern nyelvek – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Művészet és design – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: 101-150.

Nyelvészet – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 151-200.

Régészet – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 101-150.

Történelem – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Zene – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 17.

Mérnöki tudományok

Építőmérnöki és szerkezetmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-275.

Gépészmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 151-200.

Számítástudomány és információs rendszerek

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501-550.
– Szegedi Tudományegyetem: 651-700.
– Óbudai Egyetem: 701-750.
– Debreceni Egyetem: 751-850.

Vegyészmérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.

Villamos- és elektronikai mérnöki tudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 251-300.

Orvos- és élettudományok

Anatómia és élettan – Semmelweis Egyetem: 101-200.

Biológiai tudományok

– Szegedi Tudományegyetem: 451-500.
– Debreceni Egyetem: 501-550.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 551-600.

Gyógyszerészet és farmakológia

– Semmelweis Egyetem: 251-300.
– Szegedi Tudományegyetem: 251-300.

Mezőgazdaság és erdészet

– Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem: 97.
– Debreceni Egyetem: 251-300.
– Szegedi Tudományegyetem: 401-475.

Orvostudományok

– Semmelweis Egyetem: 201-250.
– Debreceni Egyetem: 401-450.
– Szegedi Tudományegyetem: 401-450.
– Pécsi Tudományegyetem: 451-500
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 701-850.

Pszichológia – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Természettudományok

Anyagtudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 301-350.

Fizika és csillagászat

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.
– Debreceni Egyetem: 601-675.

Kémia

– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.
– Szegedi Tudományegyetem: 501-550.
– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 601-700.
– Debreceni Egyetem: 601-700.

Környezettudományok – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 501-550.

Matematika

– Eötvös Loránd Tudományegyetem: 251-300.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
– Óbudai Egyetem: 501-600.
– Szegedi Tudományegyetem: 501-600.

Társadalomtudományok és menedzsment

Jogi tanulmányok – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Közgazdaságtan és ökonometria

– Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 551-700.
– Széchenyi István Egyetem: 551-700.

Oktatás és képzés – Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.

Politológia – Budapesti Corvinus Egyetem: 301-400.

Üzleti és menedzsment tanulmányok

– Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 601-650.

——

Kiemelt kép forrása: QS World University Rankings.

Számok mögötti teljesítmény: magyar egyetemek a nemzetközi szakterületi rangsorokban

A nemzetközi egyetemi rangsorok gyakran egyetlen, összesített helyezéssel írják le az intézmények teljesítményét, miközben ez sokszor elfedi a valódi szakmai erősségeket. A Times Higher Education szakterületi rangsorai ezzel szemben lehetőséget adnak arra, hogy részletesebben lássuk: mely magyar egyetemek mely tudományterületeken tudnak nemzetközi szinten is versenyképes teljesítményt felmutatni.

Az alábbi összeállítás a Times Higher Education World University Rankings by Subject adatai alapján, kizárólag a rangsorban szereplő magyar egyetemek eredményeit mutatja be 11 tudományterületen. A lista nem pontos helyezéseket, hanem rangsávokat tartalmaz, amelyek jól érzékeltetik az egyes intézmények globális pozícióját.

Az ezt követő elemzés arra keresi a választ, milyen szerkezeti mintázatok, erősségek és stratégiai tanulságok rajzolódnak ki a magyar felsőoktatás nemzetközi jelenlétéből.

Bölcsészettudományok és művészetek

401–500

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

601–800

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem

• Debreceni Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Gazdaság- és üzleti tudományok

601–800

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Széchenyi István Egyetem

801–1000

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001+

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Informatika és számítástudomány

501–600

• Óbudai Egyetem

601–800

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

801–1000

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001+

• Széchenyi István Egyetem

Neveléstudomány és oktatáskutatás

301–400

• Óbudai Egyetem

501–600

• Szegedi Tudományegyetem

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

Mérnöki tudományok

601–800

• Óbudai Egyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001–1250

• Pannon Egyetem

1251+

• Széchenyi István Egyetem

• Debreceni Egyetem

• Miskolci Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

Jogtudományok

301–400

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

401+

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Élettudományok

401–500

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

601–800

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

801–1000

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

Orvos- és egészségtudományok

176–200

• Semmelweis Egyetem

401–500

• Pécsi Tudományegyetem

501–600

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Természettudományok

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Óbudai Egyetem

1001–1250

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Miskolci Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1251+

• Pécsi Tudományegyetem

Pszichológia

301–400

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

501–600

• Pécsi Tudományegyetem

601+

• Szegedi Tudományegyetem

Társadalomtudományok

401–500

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Mit mutatnak a szakterületi rangsorok a magyar felsőoktatásról?

A Times Higher Education szakterületi rangsorai alapján kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás nem egy-egy izolált kiválóságra épül, hanem néhány, nemzetközileg is látható „több lábon álló” egyetemre, illetve szakterületi fókuszú intézményekre.

1. Két domináns, széles portfóliójú egyetem

A rangsorok alapján egyértelműen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a legszélesebb szakterületi lefedettséggel.

Mindkét intézmény szinte minden vizsgált területen megjelenik, jellemzően a középmezőny felső részében (301–800-as rangsávok), ami arra utal, hogy:

  • stabil kutatási teljesítménnyel,
  • nemzetközi publikációs jelenléttel,
  • és széles oktatási spektrummal rendelkeznek.

Ez a fajta „rendszerszintű jelenlét” nem feltétlenül kiugró csúcseredményeket, hanem kiegyensúlyozott, fenntartható nemzetközi pozíciót jelez.

2. Orvos- és egészségtudomány: egyértelmű nemzeti erősség

A Medicine rangsorban a magyar egyetemek nemzetközi összevetésben is erősen szerepelnek.

Különösen a Semmelweis Egyetem emelkedik ki, amely a 176–200-as sávval Magyarország legjobb egyedi szakterületi pozícióját hozza.

Ez azt jelzi, hogy a klinikai, kutatási és oktatási integráció, valamint a nemzetközi együttműködések ezen a területen valódi versenyelőnyt teremtenek.

A DE, az SZTE és a PTE szintén stabil jelenléttel bírnak, ami rendszerszintű orvosképzési erőt mutat.

3. Mérnöki és természettudományok: széles bázis, erős verseny

Az Engineering és Physical Sciences területeken sok magyar egyetem megjelenik, azonban jellemzően:

• széles rangsávokban,

• az alsó-közép mezőnyben.

Ez arra utal, hogy a kapacitás és az oktatási volumen megvan, ugyanakkor a nemzetközi láthatóság, idézettség és kutatási koncentráció nagyobb versenyben van, mint például az orvosi területeken.

Pozitívum ugyanakkor, hogy nem egyetlen intézményre korlátozódik a mérnöki jelenlét, hanem országosan több egyetem is bekapcsolódik a globális mezőnybe.

4. Társadalomtudományok, jog, pszichológia: fókuszált kiválóságok

A Law, Psychology, valamint a Social Sciences területeken kisebb a magyar mezőny, viszont:

• a megjelenő intézmények konzisztensebb rangsávokban szerepelnek,

• és néhány egyetem kifejezetten erős pozíciót épített ki.

Ez azt sugallja, hogy ezeken a területeken a minőség és a specializáció fontosabb, mint a tömegesség, és a nemzetközi rangsorok érzékenyen reagálnak a kutatási fókuszra.

Fő tanulságok összefoglalva

A magyar felsőoktatás ereje a sokszínűségben rejlik. Nincs egyetlen „mindent vivő” intézmény, viszont több egyetem is képes nemzetközi szinten értelmezhető teljesítményt nyújtani különböző területeken.

A szakterületi rangsorok pontosabban mutatják a valós erősségeket, mint az összesített listák. Egy-egy egyetem globális helyezése mögött gyakran nagyon eltérő szakterületi teljesítmények állnak.

Az orvos- és egészségtudomány stratégiai versenyelőny Magyarország számára. Ez az a terület, ahol nemcsak jelenlétről, hanem nemzetközi élmezőnyhöz közelítő pozíciókról beszélhetünk.

A jövő kulcsa a fókuszált fejlesztés. A rangsorok azt sugallják, hogy a magyar egyetemek akkor tudnak előrelépni, ha nem minden területen akarnak egyszerre erősödni, hanem tudatosan építenek néhány kiemelt szakterületre.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

HVG rangsor: dobogón a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem az összesített képzési rangsorban az előző évi eredményét megtartva a negyedik helyen szerepel a HVG Diploma 2026 című kiadványában. Az összesített egyetemi listán a HVG 27 magyar felsőoktatási intézményt rangsorolt két fő szempont, a hallgatói kiválóság és az oktatói kiválóság alapján. Emellett figyelembe vették az intézménybe elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgát jelölők, valamint a középiskolai helyezettek arányát is.

A HVG most megjelent oktatói kiválósági rangsorán a DE a harmadik legjobb intézményeként szerepel. A tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamit az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya alapján a HVG 2026-os listáján a Debreceni Egyetem a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mögött került fel a dobogóra.

A HVG összeállította a karok oktatási kiválósági listáját is. Ezen a ranglistán a DE két intézménye is a legjobb tíz kar között szerepel. A Természettudományi és Technológiai Kar a 2., míg az Általános Orvostudományi Kar a 7. helyen szerepel. Ezzel az eredménnyel mind a két kar tudományterületük második legerősebb intézete, a DE TTK az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, míg az DE ÁOK a Szegedi Tudományegyetem intézete mögött lett a második az orvostudományi karok között.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Magyar egyetemek az ARWU 2025 rangsorban!

Idén is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) érte el a legjobb helyezést magyar viszonylatban, és egyedüliként került be a hazai intézmények közül világ első ötszáz egyeteme közé. Az SZTE-n kívül további három magyar intézmény került fel az ARWU 2025 listára. A globális élmezőnyt idén is amerikai és brit egyetemek uralják.

Hogyan áll össze a világrangsor?

Az Academic Ranking of World Universities listát a Shanghai Rankings Consultancy készíti, és mára a legnagyobb presztízsű nemzetközi rangsorok között tartják számon. A szakértők több szempont alapján értékelik az intézményeket: számít az oktatás minősége, az egykori hallgatók és oktatók szakmai elismertsége (például Nobel- és Fields-díjak száma), a publikációs teljesítmény, a tudományos munkák idézettsége, valamint az egy főre jutó akadémiai eredményesség.

Szegedi Tudományegyetem: újra a hazai csúcson

A Szegedi Tudományegyetem idén is megőrizte vezető szerepét Magyarországon, a nemzetközi listán pedig a 401–500. helyet szerezte meg. Ez különösen figyelemre méltó eredmény, hiszen az SZTE hazánkból egyedüliként került be a világ legjobb ötszáz egyeteme közé. Kiemelkedő az egyetem oktatási, kutatási és gyógyító tevékenysége, valamint aktív társadalmi szerepvállalása. Emellett erős nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik: többek között az EUGLOH (European University Alliance for Global Health) szövetség tagjaként olyan partnerekkel működik együtt, mint az Université Paris-Saclay vagy a LMU München, amelyek szintén az élmezőnyben szerepelnek (top 150).

További magyar egyetemek a listán

Az SZTE mellett további három magyar intézmény került fel az ARWU 2025 rangsorába. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az 501–600. helyezést érte el, a Semmelweis Egyetem a 601–700. közé került, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 801–900. kategóriában szerepel. Bár a legjobb 500 közé nem kerültek be, mindhárom intézmény jelenléte fontos visszajelzés a magyar felsőoktatás nemzetközi láthatóságáról.

A világ tíz legjobb egyeteme

A nemzetközi élmezőnyben idén is az amerikai és brit elitegyetemek dominálnak. Az ARWU 2025 top 10-es listája így alakult:

  1. Harvard University
  2. Stanford University
  3. Massachusetts Institute of Technology (MIT)
  4. University of Cambridge
  5. University of California, Berkeley
  6. University of Oxford
  7. Princeton University
  8. Columbia University
  9. California Institute of Technology (Caltech)
  10. University of Chicago

A teljes rangsor itt érhető el: www.shanghairanking.com/rankings/arwu/2025

Kiemelt kép forrása: 123rf

Kategóriát ugrott az Óbudai Egyetem a QS rangsorban

Az új rangsor szerint egyetemünk egy kategóriával feljebb került a korábbi 1201-1400-as tartományból az 1001-1200-as sávba. Ez az előrelépés több kulcsmutató mentén elért folyamatos fejlődést tükröz, különösen az idegen nyelvű oktatók aránya, az oktatókra jutó tudományos hivatkozások száma – amelyben az Óbudai Egyetem országos első helyen áll -, valamint a fenntarthatóság terén, ahol az egyetem pontszáma jelentős mértékben emelkedett az előző évhez képest. Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy az Óbudai Egyetem összpontszáma több mint duplájára nőtt a tavalyihoz képest a legfrissebb QS World University Rankings-en – emelte ki Kovács Levente.

A 2026-os rangsorban szereplő 10 magyar felsőoktatási intézmény közül az Óbudai Egyetem ezzel a 6. helyet foglalja el. A QS World University Rankings a THE ranking mellett a világ másik legátfogóbb felsőoktatási rangsora. A rangsort a QS adatkutató csapata állítja össze, szoros együttműködésben több tízezer felsőoktatási intézménnyel világszerte. Az értékelés alapjául 16,4 millió tudományos publikáció adatai, valamint több mint 151 000 akadémikus és 100 000 munkaadó véleménye szolgál.

A QS módszertana több kulcsfontosságú tényezőt vesz figyelembe: ilyen például a hallgatói élmény, az egyetemi partnerkapcsolatok, a kutatási tevékenység vagy az oktatás színvonala. A cél, hogy a lehető legteljesebb képet adják az egyetemek teljesítményéről, mindezt megbízható kutatásokra és innovatív elemzési módszerekre alapozva. A QS rangsorban elért pozíció nem csupán egy szám, hanem útmutatóként szolgál a leendő (elsősorban külföldi) hallgatóknak arra, hogy a megfelelő intézményt válasszák a továbbtanuláshoz.

Az intézmény ebben az évben így mindkét nagy presztízsű nemzetközi rangsorban javított pozícióján: a QS eredmény mellett kiemelkedő előrelépés ért el a Times Higher Education (THE) World University Rankings 2025 világranglistán is, ahol az egyetem négy egymást követő év után a 1001-1200-as sávból a 601-800 közötti kategóriába lépett előre.

Kiemelt kép forrása: Facebook/Óbudai Egyetem

QS 2026: A Debreceni Egyetem átvette a vezetést az ELTE-től

A rangsor készítői idén 106 ország 1501 felsőoktatási intézményét értékelték, kilenc indikátor alapján, beleértve az akadémiai reputációt, a munkaadói visszajelzéseket, az idézettségi adatokat, a hallgatói és oktatói arányokat, a nemzetköziséget, az elhelyezkedési mutatókat, valamint a fenntarthatósági teljesítményt.

A Debreceni Egyetem a hazai élre tört

A Debreceni Egyetem (DE) érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül a QS World University Rankings 2026-os kiadásában: az intézmény a 563. helyre lépett előre, kilenc pozíciót javítva tavalyi eredményén. Ezzel átvette az első helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), amely a tavalyi 564. helyről a 584. pozícióba esett vissza. A tíz magyar egyetem közül így a DE vezeti a mezőnyt, az ELTE a második, míg a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyen áll, 597. helyezésével.

A 2026-os QS-rangsorban szereplő magyar egyetemek

A magyar intézmények idei helyezése a QS világrangsorban a következőképpen alakult:

  • Debreceni Egyetem – 563. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – 584. hely
  • Szegedi Tudományegyetem – 597. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – 711–720. hely
  • Pécsi Tudományegyetem (PTE) – 741–750. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – 1001–1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem – 1001–1200. hely
  • Óbudai Egyetem – 1001–1200. hely
  • Miskolci Egyetem – 1201–1400. hely
  • Pannon Egyetem – 1201–1400. hely

Tudatos fejlesztések Debrecenben

A Debreceni Egyetem kiemelkedő eredményt ért el a fenntarthatóság (311. hely), az oktatás minősége (426.) és az akadémiai szféra megítélése (458.) területén. Külföldi hallgatók arányát tekintve a 248. helyen áll, amivel országosan élen jár. A rektor és a kancellár szerint a helyezés mögött tudatos adatszolgáltatási reform, nemzetközi együttműködések, tehetséggondozási programok és teljesítményalapú működés áll.

– Évekkel ezelőtt felismertük, hogy megfelelő stratégiát kell kialakítanunk, ha eredményesen akarunk szerepelni a nemzetközi rangsorokban. Optimalizáltuk az adatszolgáltatást, rendbe tettük a publikációs rendszerünket, a folyóiratainkat, olyan tehetséggondozó és ösztönző programokat indítottunk, melyek erősítik az egyetem tudományos teljesítményét, amelyben nagy szerepe van az intézmény által kezdeményezett nemzetközi együttműködéseknek is – sorolta Szilvássy Zoltán.

Bács Zoltán kancellár kifejtette, hogy a modellváltás nyomán kialakított teljesítményalapú működési rendszer és a fenntarthatósági mutatók előtérbe kerülése is hozzájárult az intézmény eredményeinek javulásához.

– Ezek a rangsorok amellett, hogy elősegítik az egyetem nemzetközi láthatóságát és a külföldi népszerűség révén gazdasági hasznot hoznak, pontos visszajelzést adnak a DE teljesítményéről is, hiszen az oktatási, kutatási, publikációs és gazdálkodási adatok alapján összetett indikátorrendszerekkel dolgoznak, valamint az akadémiai és ipari partnerek véleményét is figyelembe veszik – ismertette Bács Zoltán.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is dobogós

Az ELTE húsz helyet rontott, azonban több nemzetközi mutatóban, például a kutatási kapcsolatokban és a nemzetközi hallgatók arányában előrelépett. A Szegedi Tudományegyetem változatlanul az élbolyba tartozik, a harmadik helyet kapta meg az idei évben.

Kategóriát ugrott az Óbudai Egyetem, a MATE is büszke

Az Óbudai Egyetem idén jelentősen előrelépett, a 1001–1200. sávba került, miközben pontszáma duplájára nőtt. Az ÓE ezzel a 6. helyet foglalja el másik két intézménnyel együtt a magyar mezőnyben. Az egyetem rektora, Kovács Levente szerint a fejlődés legfőbb motorjai az idegen nyelvű oktatás bővülése, a tudományos hivatkozások számának növekedése – amelyben az intézmény országos első –, valamint a fenntarthatóság terén elért eredmények.

A gödöllői székhelyű MATE is a hatodik helyen szerepel a magyar listán, megtartotta az elmúlt években megszerzett előkelő minősítéseit, úgy, hogy az idei évben közel másfélszer annyi intézményt vizsgáltak világszinten, mint tavaly, ami jelentősen megnövelte a versenyt.

„Az Egyetem a 2021. évi megalakulása óta, de különösen az elmúlt két évben jelentős szemléletformáláson megy keresztül. Ennek eredményei láthatóak többek között a frissen közzétett Quacquarelli Symonds rangsorolásában is, nevezetesen a tudományos mutatóink növekedésében és nemzetközi kapcsolataink erősödésében. Utóbbit támasztja alá, hogy egyre több külföldi hallgató érkezik hozzánk tanulni, valamint a kutatói hálózatunk folyamatosan szélesedik” – emelte ki Gyuricza Csaba rektor.

A Széchenyi István Egyetem stabil teljesítményt mutat

A QS idei rangsorában új elemként jelent meg a nemzetközi sokszínűséget vizsgáló mutató, amely nem csupán a külföldi hallgatók arányát, hanem azok nemzetiségi változatosságát is értékeli. A Széchenyi István Egyetem ezen a téren kiemelkedően szerepel: jelenleg 79 országból érkeztek hallgatók a győri campusra, ami jelentős kulturális sokszínűséget eredményez. Ez a nemzetközi nyitottság nemcsak az egyetemi közösség összetételében, hanem a tudományos életben is megmutatkozik: az intézmény az elmúlt években számos területen ért el mérhető kutatási eredményeket, miközben egyre szorosabb nemzetközi együttműködéseket alakított ki. Ennek egyik jele a vendégprofesszorok számának folyamatos emelkedése is.

A Budapesti Corvinus Egyetem idén nem szerepel a rangsorban.

A világ élmezőnye változatlan

A globális listát továbbra is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, második helyen az Imperial College London, harmadikon pedig a Stanford University áll. A top 10-be idén sem került új intézmény, a csúcsot négy amerikai, négy brit, egy svájci és egy szingapúri egyetem uralja.

Miért fontos ez a rangsor?

A QS rangsor nem csupán nemzetközi presztízst jelent az intézmények számára, hanem konkrét hatással van a külföldi hallgatók döntéseire, a nemzetközi láthatóságra, valamint az akadémiai és ipari együttműködésekre is. A magyar egyetemek számára a javuló eredmények nemcsak elismerést, hanem versenyelőnyt is jelenthetnek a globális felsőoktatási térben.

Times Higher Education: Egyre erősebb a magyar felsőoktatás a fenntarthatóság terén

A globális felsőoktatás egyik legnagyobb presztízsű rangsora, a Times Higher Education idén is értékelte a világ egyetemeit abból a szempontból, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célokhoz (Sustainable Development Goals – SDG). A társadalmi-gazdasági felelősségvállalást mérő értékelés immár hatodik éve készül, 2025-ben pedig minden eddiginél több – 2 318 – felsőoktatási intézmény vett részt benne, köztük 12 magyar egyetem is.

A THE fenntarthatósági rangsora (Times Higher Education Impact Rankings) nemcsak az oktatás és kutatás minőségét méri, hanem azt is, hogy az egyetemek milyen konkrét hatást gyakorolnak környezetükre – legyen szó egyenlőtlenségek csökkentéséről, fenntartható városfejlesztésről, minőségi egészségügyről vagy éppen a klímavédelemről.

Kiemelkedő magyar teljesítmények

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) idén kiemelkedő sikert ért el a „Zero Hunger” (Éhezés elleni küzdelem) SDG-kategóriában, ahol az eddigi legjobb 97. helyéről a 35. helyre lépett előre – ezzel a legjobb magyar intézmény lett ebben a kategóriában. Mindezt olyan nagynevű egyetemeket megelőzve, mint a holland Wageningen University, sőt, szorosan megközelítve az amerikai Minnesotai Egyetemet. A MATE további három kategóriában is a 101–200. helyezett közé került, ezzel is bizonyítva, hogy átfogó szemléletváltás zajlik az intézményben.

„Egyetemünk stratégiai célkitűzései között központi helyet foglal el, hogy példát mutassunk a környezeti és gazdasági felelősségvállalásban és aktívan részt vállaljunk a globális problémák megoldásában. Ennek egyik visszajelzése, hogy intézményünk milyen helyezést ér el a fenntarthatósági fókuszú nemzetközi rangsorokban, amelyek egyik legfontosabb képviselője a Times Higher Education (THE) Impact rangsora” – emelte ki Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

A THE fenntarthatósági rangsora nemcsak az oktatás és kutatás minőségét méri, hanem azt is, hogy az egyetemek milyen konkrét hatást gyakorolnak környezetükre. (Fotó: 123rf)

„A rangsorban részt vevő egyetemek számának csaknem 20 százalékos növekedésével járó fokozódó verseny ellenére a MATE jelentős előrelépése jól tükrözi az intézményen belüli szemléletformálás eredményességét. Ez azonban nem lenne megvalósítható világos célkitűzések és ezekhez kapcsolódó gondos adatszolgáltatás harmonizálása nélkül” – hangsúlyozta az intézmény vezetője.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is erős nemzetközi jelenléttel képviselteti magát a rangsorban: az egyetlen hazai egyetem, amely mind a 17 SDG-kategóriában szerepel, ráadásul kilenc esetben a magyar mezőny élén végzett.

A szegedi intézmény két területen is a világ 100 legjobbja közé került: az óceánok és tengerek védelmét célzó SDG 14-ben a 53. helyet, míg az SDG 16 „Béke, igazság és erős intézmények” kategóriában a 77. helyet szerezte meg. Az összesített globális rangsorban a legjobb 400 közé került, ezzel pedig hazai viszonylatban holtversenyes első.

A Széchenyi István Egyetem is figyelemre méltó eredményt ért el: sorozatban hatodik alkalommal került fel a THE Impact Rankings listájára, és a tavalyihoz képest jelentősen javított helyezésén, a 401–600. helyre lépett előre az összesített rangsorban. A győri intézmény különösen erős teljesítményt nyújtott a „fenntartható városok és közösségek” SDG-kategóriában, ahol megőrizte helyét a világ legjobb 200 egyeteme között, míg a „béke, igazság és erős intézmények” és a „partnerség a célok eléréséért” kategóriákban a top 300-ba került. Az egyetem nemcsak fenntarthatósági szempontból mutatott előrelépést, hanem más rangsorokban is aktívan jelen van: például a THE fiatal egyetemeket értékelő listáján és interdiszciplináris tudományos rangsorában is az 501–600. helyen szerepel.

„A rangsorban elért kiemelkedő eredményünk visszaigazolja egyetemünk jelentős társadalmi hatását, egyúttal tükrözi környezeti felelősségvállalásunkat. Kiemelten fontos számunkra, hogy kutatásainkat és hallgatóink képzését olyan szemléletben végezzük, amely érzékeny a globális kihívásokra, és hozzájárul az élhető jövő megteremtéséhez. Intézményünk célja, hogy még hangsúlyosabban kapcsolódjunk be a társadalmi és környezeti értékteremtésbe, helyi és globális szinten egyaránt” – fogalmazott Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.

Hogyan szerepeltek a magyar egyetemek a 2025-ös összesített rangsorban?

A rangsor alapján 12 magyar felsőoktatási intézmény került fel az idei listára, a következő megoszlás szerint:

  • Debreceni Egyetem: 301–400. helyezés
  • Szegedi Tudományegyetem: 301–400. helyezés
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE): 401–600. helyezés
  • Széchenyi István Egyetem: 401–600. helyezés
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): 601–800. helyezés
  • Soproni Egyetem: 801–1000. helyezés
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem: 1001–1500. helyezés
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 1001–1500. helyezés
  • Semmelweis Egyetem: 1001–1500. helyezés
  • Pannon Egyetem: 1001–1500. helyezés
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 1501+ kategória
  • Neumann János Egyetem: 1501+ kategória

A listán való szereplés önmagában is jelzi az intézmények elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok iránt, ugyanakkor a kiemelkedő helyezések – különösen a Debreceni Egyetem, az SZTE és a MATE esetében – már nemzetközi összevetésben is komoly eredménynek számítanak.

Ezek az adatok megerősítik, hogy a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás egyre meghatározóbb szemponttá válik a felsőoktatás minőségének és jövőbeli szerepének megítélésében, és Magyarország egyetemei is egyre hangsúlyosabban jelennek meg ezen a globális térképen.

A teljes rangsor megtekinthető a Times Higher Education Impact Rankings 2025 hivatalos oldalán.

Kiemelt kép: 123rf

A világ legjobbjai között: így szerepeltek a magyar egyetemek a friss QS-rangsorban

BME: Továbbra is az élen a műszaki tudományokban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is kiemelkedően teljesített a QS szakterületi rangsorában. A mérnöki tudományokban 12 helyet javítva a 231. helyen végzett, és továbbra is az egyetlen magyar egyetemként szerepel ebben a kategóriában. A természettudományok listáján a 383. helyet szerezte meg.

A szűkebb szakterületek között a BME 12 kategóriában szerepel a legjobbak között, többek között:

  • Gépészmérnöki tudományok (151-200.)
  • Építőmérnöki tudományok (201-275.)
  • Vegyészmérnöki tudományok (251-300.)
  • Informatika, villamosmérnöki és matematikai tudományok (301-350.)
  • Gazdaságtudományok és ökonometria (551-700.)

A BME a 25. Educatio Kiállításon (Fotó: BME Facebook oldala)

Szegedi Tudományegyetem: Első helyen a gyógyszerészetben

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kimagasló eredményt ért el a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, ahol első helyen végzett Magyarországon, és a nemzetközi rangsorban a 251-300. helyet szerezte meg.

További eredményei:

  • Élet- és orvostudományok (401-450.)
  • Orvostudomány (351-400.)
  • Mezőgazdaság és erdészet (351-400.)
  • Biológia (451-500.)
Szegedi Tudományegyetem épülete az előtérben a szökőkúttal.

Szegedi Tudományegyetem (Fotó: 123rf)

Debreceni Egyetem: Erős jelenlét az orvostudományok és agrártudományok területén

A Debreceni Egyetem (DE) több szakterületen is kiemelkedő helyezést ért el a QS rangsorában. Az egyetem különösen az orvostudományok és az agrártudományok területén ért el figyelemre méltó eredményeket:

  • Orvostudomány (351-400.)
  • Élettudományok (401-450.)
  • Mezőgazdaság és erdészet (301-350.)
  • Biológia (451-500.)

Debreceni Egyetem (Fotó: DE)

Miskolci Egyetem: Két mérnöki szakterület a világ legjobbjai között 

A Miskolci Egyetemről két mérnöki szakterület került be a világ legjobbjai közé a QS World University Rankings by Subject 2025 rangsorába.

Az olajmérnöki (Engineering – Petroleum) képzés területén a 151-175. helyre került a Miskolci Egyetem, míg a Gépészet, repülőgép- és gyártástechnológia (Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering) területén az 501-575. helyen szerepel az intézmény.

ELTE: Vezető szerep a bölcsészet- és természettudományok területén

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a bölcsészettudományok, a természettudományok és a társadalomtudományok-menedzsment területén ért el kimagasló eredményeket. A QS rangsorában:

  • Bölcsészettudományok területén 233. helyen
  • Természettudományokban 331. helyen
  • Társadalomtudományokban 501-550. helyen

Az ELTE 15 szakterületen szerepel a listán, közülük 8-ban egyedüli magyar egyetemként:

  • Nyelvészet és régészet (151-200.)
  • Pszichológia, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom (201-250.)
  • Jog, politika és nemzetközi tanulmányok (301-350.)
  • Neveléstudomány (351-400.)

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: A világ élvonalában az előadó-művészetek területén

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) idén is kiemelkedő helyezést ért el a QS 2025-ös szakterületi rangsorában. Az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában a 24. helyet szerezte meg, míg a kifejezetten zenei felsőoktatási intézményeket vizsgáló listán a 12. helyre lépett előre, ezzel a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemként szerepel.

A Zeneakadémia ezzel olyan világhírű intézmények társaságába került, mint a Yale Egyetem vagy a montreáli McGill Egyetem, és megelőzte például a bécsi zenei és előadóművészeti egyetemet, valamint több más neves európai konzervatóriumot.

A QS értékelése során az előadó-művészeti képzések megítélésében az intézmény nemzetközi hírneve, a szakmai elismertség és a nemzetközi együttműködések játszották a legfontosabb szerepet. Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes szerint a kiemelkedő helyezés visszaigazolja az egyetem folyamatos fejlődését, amelyben a világszerte elismert oktatók, a nemzetközi mesterkurzusok és az aktív kutatási tevékenység is kulcsszerepet játszanak.

Corvinus Egyetem: Gazdasági és társadalomtudományok éllovasa

A Budapesti Corvinus Egyetem továbbra is az ország vezető intézménye a társadalomtudományok és menedzsment területén. Idén a 350. helyet szerezte meg, ami 39 helyes előrelépést jelent.

A konkrét képzések közül a következőkben szerepelt:

  • Üzleti tanulmányok és menedzsment (351-400.)
  • Közgazdaságtan és ökonometria (351-400., 50 hellyel javítva)
  • Politikatudományok (301-400.)

Corvinus Egyetem (Fotó:123rf)

MATE: Négy év alatt 150 helyet javított

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az elmúlt négy évben összesen 150 helyet javított pozícióján a QS rangsor mezőgazdasági és erdészeti (Agriculture and Forestry) szakterületén, amivel jelentős előrelépést tett.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte: „Az Egyetem 2021. évi megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a hazai és nemzetközi együttműködések ösztönzésére, támogatására. E törekvéseink akadémián belüli és kívüli hírnevünket is erősítik, illetve egyre inkább megmutatkoznak a nemzetközi mutatóinkban is.”

A QS tudományterületi rangsorban a MATE 2021 és 2023 között évről évre 50 helyet javított, 2024-ben megtartotta pozícióját, majd 2025-ben ismét 50 helyet lépett előre, annak ellenére, hogy a rangsorolt egyetemek száma tovább nőtt. Ezzel az egyetem a pályázó intézmények top 10 százalékába került.

Nemzetközi trendek

A QS rangsorában továbbra is az Egyesült Államok egyetemei dominálnak, 55 szakterületből 32-ben ők végeztek az élen. Az Egyesült Királyság 18 első helyezést szerzett, miközben az ázsiai országok – különösen Dél-Korea, Kína és Hongkong – felsőoktatási intézményei jelentős előrelépést mutattak.

Magyarország egyetemei továbbra is meghatározó szereplők a régióban, és számos szakterületen bizonyították nemzetközi versenyképességüket. Az ELTE, a BME, a Corvinus, az SZTE és a Debreceni Egyetem kiemelkedő teljesítménye azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás számos tudományterületen tartja, sőt javítja pozícióját a világ élvonalában.

Megjelent az MCC Országos Gimnáziumi Rangsor – Íme a legjobb iskolák!

A gimnáziumi rangsor első tíz helyezettje:

  1. Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium (Budapest)
  2. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  3. Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
  4. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest)
  5. Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium (Budapest)
  6. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (Budapest)
  7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest)
  8. Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)
  9. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola (Budaörs)
  10. Szent István Gimnázium (Budapest)

Az MCC Országos Gimnáziumi Rangsor a felvételiző diákok és szüleik számára nyújt megbízható támpontot a középiskola-választásban (Fotó: 123rf)

Hogyan készült a gimnáziumi rangsor?

A felmérés során 400 iskola hivatalos adatait elemezték, és ezek alapján alakult ki a TOP100-as lista. A rangsorolás az alábbi szempontokat vette figyelembe:

Ezeket az indikátorokat egyenlő súllyal vették figyelembe, így biztosítva az objektív összehasonlítást. A rangsor nem csupán az iskolák általános teljesítményét mutatja meg, hanem azt is, hogy mennyire támogatják diákjaik egyéni fejlődését és továbbtanulási esélyeit.

MCC: Tehetséggondozás a középpontban

A Mathias Corvinus Collegium, amely 1996 óta működik, a Kárpát-medence kiemelkedő tehetséggondozó intézménye. Jelenleg több mint 7600 diákkal dolgozik, köztük közel 4800 középiskolással. Az MCC célja, hogy támogassa a tehetséges fiatalokat, fejlessze készségeiket és segítséget nyújtson számukra a sikeres pályaválasztásban. Az Oktatási Hivatal központi szerepet játszik az adatgyűjtésben, biztosítva a hiteles rangsorolást.

A TOP100-as iskolák számára az MCC ünnepélyes díjátadót szervez, amelyen az intézmények képviselői elismerést vehetnek át kiváló oktatási teljesítményükért. Ez a kezdeményezés nemcsak a diákok, hanem az oktatási intézmények számára is egyfajta visszajelzés és motiváció a további fejlődésre.

Miért fontos ez a rangsor?

A középiskolai felvételi időszakban a diákok és szülők számára létfontosságú egy megbízható összehasonlítás. Az MCC Országos Gimnáziumi Rangsor egy olyan eszköz, amely segít az iskolaválasztásban, és bemutatja, hol érdemes tanulni a legjobb esélyek érdekében. A rangsor nemcsak a teljesítményt méri, hanem azt is, hogy egy-egy intézmény milyen lehetőségeket kínál diákjai számára a továbbtanulás és a szakmai kibontakozás terén.

A teljes lista és a módszertan részletes leírása elérhető a Mandiner február 6-i számában.

Két magyar egyetem is a legjobb 250 között a Times Higher Education rangsoraiban!

A Times Higher Education (THE) közzétette legújabb szakterületi rangsorait! Az egyetemek teljesítményét 18 indikátor alapján értékelték öt fő szempont szerint: oktatási és kutatási környezet, kutatások minősége, tudástranszfer, valamint nemzetközi orientáció. Nézzük, milyen eredményeket értek el a magyar intézmények!

A THE rangsor

A Times Higher Education (THE) 11 szakterület legjobbjaiból készített rangsort, melyek mindegyikében helyet kaptak magyar intézmények. A THE rangsorok összeállítása az összesített világranglistához hasonló szempontok szerint történik, 18 indikátor figyelembevételével, öt fő kategóriában. Az értékelés alapját az oktatási és kutatási környezet, a kutatások minősége (beleértve a kutatási hatást és a tudományos közlemények idézettségét), a tudástranszfer (például ipari bevételek és szabadalmak száma), valamint a nemzetközi orientáció adja, diszciplínánként eltérő súlyozással.

A hazai egyetemek közül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem érte el a legkiemelkedőbb helyezést. Az egészségtudományok területén a SOTE végzett a legjobb helyen (201-250.), neveléstudományi területen pedig az Óbudai Egyetem (201-250.). A Szegedi Tudományegyetem – Magyarországon egyedüliként – mindegyik kiválósági listában szerepel, miután idén bekerült a jogi, a műszaki és a társadalomtudományi rangsorokba is.

Nézzük meg, hogyan teljesítettek a magyar egyetemek az egyes szakterületeken!

Bölcsészettudományok és művészetek

A bölcsészettudományok szakterületén az ELTE érte el a legjobb eredményt (301-400.), utána pedig a magyar egyetemek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságitudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem végzett (601+).

Egészségtudományok

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem kiemelkedő helyezést ért el (201-250.) az egészségtudományok területén a THE rangsorában. A magyar intézmények közül második helyen a Pécsi Tudományegyetem (401-500.), a harmadik helyet pedig megosztva a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (501-600.) szerezte meg.

Élettudományok

Az élettudományok szakterületen a hazai egyetemek közül az ELTE teljesített a legjobban (501-600.), őket követi a Debreceni Egyetem (601-800.) és a SZTE (601-800.).

Gazdaságtudományok

A gazdaságtudományok területén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem végeztek magyar viszonylatban a legjobb helyen (601-800.), de felkerült a listára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem (801+) is.

Informatika

Az informatika tudományágában az Óbudai Egyetem (501-600.) és a BME (601-800.) érték el a legmagasabb helyezést hazai szinten a THE rangsorában. Őket követi az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (801-1000.).

Jogtudományok

Az ELTE és a SZTE is előkelő helyen végzett a THE rangsorában (301+).

Műszaki tudományok

Az Óbudai Egyetem szerepelt a legjobban (601-800.) a műszaki tudományok területén, őket követi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (801-1000.), a MATE (801-1000), valamint a Debreceni Egyetem és az SZTE (801-1000).

Neveléstudományok, pedagógus- és tanárképzés

A neveléstudományok területén az Óbudai Egyetem (201-250.), illetve a SZTE is (501-600.) kiemelkedő helyen végzett.

Pszichológia

A pszichológia tudományterületén az ELTE szerezte a legmagasabb helyezést (301-400.), de a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem is előkelő helyet foglal el a rangsorban (501-600.).

Társadalomtudományok

A társadalomtudományok vonatkozásában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (401-500.), valamint a Debreceni Egyetem (501-600.) érték el a legjobb eredményeket. A magyar intézmények közül felkerült még a listára a BME és az ELTE és az SZTE is (601-800.), valamint a Pécsi Tudományegyetem (801-1000.)

Természettudományok

A magyar intézmények közül az ELTE és az Óbudai Egyetem érték el a legjobb helyezést (601-800.) az összesített rangsorban természettudományok szakterületen, de a BME és az SZTE (801-1000.) valamint a Miskolci Egyetem és Pécsi Tudományegyetem (1001+) is ott van a legjobbak között.

Rendeld meg az UNI in&out 2025 rangsorkiadványt!

Az UNI in&out 2025 friss rangsorkiadványból nemcsak az derül ki, melyek Magyarország legjobb egyetemei a kiválósági rangsormódszertan alapján, hanem például az is, milyen megfontolásokból tűzték ki célul a fenntarthatósági céloknak való megfelelést a hazai egyetemek és hogyan alakítja a felsőoktatás és az ipar kapcsolatát a Magyarországon egyre jelentősebbé váló járműipar és az ezekhez kapcsolódó beruházások.

https://shop.uniside.hu/

Megjelent az UNI in&out 2025: új egyetemi rangsor és exkluzív interjúk

Megjelent az UNI in&out 2025: új egyetemi rangsor és exkluzív interjúk

Az UNI in&out 2025 friss rangsorkiadványból nemcsak az derül ki, melyek Magyarország legjobb egyetemei a kiválósági rangsormódszertan alapján, hanem például az is, milyen megfontolásokból tűzték ki célul a fenntarthatósági céloknak való megfelelést a hazai egyetemek és hogyan alakítja a felsőoktatás és az ipar kapcsolatát a Magyarországon egyre jelentősebbé váló járműipar és az ezekhez kapcsolódó beruházások.

A továbbtanulás előtt álló diákok és szüleik számára pedig kulcsfontosságú kérdés, hogy mely egyetemekre a legnehezebb bejutni, mely képzési területek a legnépszerűbbek, és milyen szempontok szerint érdemes választani. Az UNI in&out 2025 bookazine az Oktatási Hivatal és a Clarivate friss adatai alapján elkészített intézményi, képzési területi és szakos egyetemi rangsoraival, elemzésekkel és exkluzív interjúkkal segíti a diákokat és szüleiket a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalában.

Ismét a Semmelweis Egyetem az élen

Az UNI in&out 2025 kiadvány összesített intézményi rangsora alapján most is a Semmelweis Egyetem (SE) hazánk legkiválóbb felsőoktatási intézménye, megelőzve az Állatorvostudományi Egyetemet (ATE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a negyedik, a Corvinus az ötödik helyen szerepel a listán. Az UNIside tavasszal kiadott rangsorában a most második Állatorvostudományi Egyetem az ötödik helyen szerepelt, így fél év alatt három helyet lépett előre, míg a korábbi második, Corvinus az ötödik helyre került. A BME stabilan tartja a harmadik helyezését, bár az egy évvel korábbi rangsorban még a második helyen állt. Az ötödik helyet követően ezúttal a Debreceni Egyetem és az SZTE cserélt helyet a tavaszi rangsorhoz képest. A tavaly decemberi rangsorhoz viszonyítva pedig érdekes észrevenni, hogy a PTE egy helyet, az Óbudai Egyetem pedig négy helyet lépett előre az intézményi listán. Érdemes más szempontokat is megnézni és a kiadó korábbi rangsorait összevetni a most friss rangsor eredményeivel, nem csak intézményi, hanem képzési területi vagy szakos bontásban is.

A kiadvány a magyarországi felsőoktatási intézményeket rangsorolja három fő szempont alapján: a felvettek kiválósága, az oktatási-kutatási teljesítmény és a nemzetközi környezet. Hallgatói kiválóság terén magasan a Corvinusra felvételt nyertek jártak az élen idén, míg a jeles emelt szintű érettségik aránya az Állatorvostudományi Egyetemen volt a legmagasabb. Az oktatók tudományos fokozatai alapján a Szegedi Tudományegyetem a legjobb itthon, de kutatási produktivitásban a BME vezet, a nemzetközi hatás szempontjából pedig a Semmelweis Egyetem és az ELTE emelkedik ki. A legtöbb első helyes jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem csábította el, őket a Debreceni Egyetem, majd a Szegedi Tudományegyetem követi. A külföldi hallgatók körében továbbra is a Semmelweis és az Állatorvostudományi Egyetem a legnépszerűbb.

Íme tehát az UNIside 2025-ös abszolút egyetemi rangsorának első 10 helyezettje: 

  1. Semmelweis Egyetem (SE)
  2. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  6. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
  7. Debreceni Egyetem (DE)
  8. Óbudai Egyetem (OE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 

A friss kiadványban 13 képzési terület legjobb karait is rangsorolták, amelyek között kiemelkedik az agrár képzési területen az Állatorvostudományi Egyetem (ATE), a SOE-EMK és a MATE. Az államtudományi képzési területen vezet a NKE-RTK, míg a bölcsészettudományi képzési területen az kari rangsor élén az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kara áll, amit a Szegedi Tudományegyetem, majd a Pécsi és Miskolci Egyetem bölcsészettudományi kara követ. A gazdaságtudományok képzési területén az ELTE-GTK, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem GTK emelkedik ki. A részletes kari rangsorokat keresd a kiadványban!

Az UNIside.hu rangsorának módszertana

Az UNIside rangsorának értéke, a nemzetközi kihívásokra való válaszkészséget is figyelme veszi, a tudományos idézetek számának, és azok hatásának mérésével. A magyarországi felsőoktatási intézmények abszolút rangsorában a legtöbb intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést és azok, amelyek csak hitéleti, művészeti és művészetközvetítési területen hirdetik képzéseiket. Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsorolt az elemző csapat, amelyek a 2024. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdettek alap- vagy osztatlan képzést, és összesen legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatójuk volt. A kiadvány az Oktatási Hivatal Felvételi adatbázisának adataiból egyedi kérésre összeállított és csoportosított adatállomány és a Clarivate web of science adatbázisának felhasználásával készült. A rangsorokat többféle bontás, közel 60 rangsortábla, 13 féle indikátor felhasználásával állították össze annak érdekében, hogy a többféle szempont több oldalról támogathassa az egyetemválasztási döntést. 

Interjúk egyetemi vezetőkkel és vállalati szereplőkkel

Az UNI in&out 2025 kiadványban minden képzési terület legnépszerűbb szakjaihoz kapcsolódóan szakpolitikai, egyetemi és vállalatvezetőkkel készült interjúk nyújtanak mélyebb bepillantást a felsőoktatás és az ipari világ aktuális trendjeibe. Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára például kiemelte a vele készített interjúnkban, hogy a rövidciklusú pedagógusképzés és az életpályamodell felállítása sikeres stratégiának bizonyultak: a pedagógusképzésre jelentkezők száma a második legmagasabb volt a 2024-es felvételi eljárásban. Az egyetemek és az ipari szereplők hatékony együttműködésének fontosságáról Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója beszélt az UNIside-nak, míg Abonyi János, a Pannon Egyetem új rektora az egyetem innovációs terveiről osztotta meg gondolatait.

A fenntarthatóság, az ipari együttműködések és az oktatás-kutatás kapcsolata idén is központi téma. Az UNIside körképében arra voltak a szerzők kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az egyetemek a fenntarthatóság témájához, milyen intézkedéseket tettek már, és a diákok döntését vajon ez mennyire befolyásolja. Az elemzés keretét Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója adta, a válaszok pedig a Pannon Egyetemtől, a Miskolci Egyetemtől és a Debreceni Egyetemtől érkezve egybehangzóan azt jelzik: a téma egyre fontosabb, több helyen már van, vagy kidolgozás alatt van a fenntarthatósági stratégia, és ha nem is ESG megfelelés szintjén, de nagyon is komolyan veszik a fenntarthatósági szempontokat az egyetemek.

A járműipar és az energiaszektor zöld átállásáról a Makronóm Intézet friss elemzéséből tájékozódhatnak a mérnöki pályák iránt érdeklődők. Az elemzésből azt is megismerhetjük, hogyan dolgoznak együtt az egyetemek és a vállalatok az ipari innováció érdekében.

Külön érdekességként a Testnevelési Egyetem 100 éves fennállását ünneplő interjúban Sterbenz Tamás gondolataival találkozhatnak az olvasók, aki a sport és az oktatás hasznos összefonódásáról is mesélt. A vállalati szféra meghatározó szereplői is megszólalnak: Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója a pénzügyi szektor kihívásairól és a fiatal tehetségek támogatásáról, Bombera Krisztina a kommunikációs pályáról, míg Orbán Gábor és Erdei Katalin a Richter Gedeon vezetőiként a gyógyszeripar jelenének erősségeire és kihívásaira mutattak rá a velük készített páros interjúban.

Ezek a legjobb magyar egyetemek a Times Higher Education szerint

A Times Higher Education 2025-ös világrangsorában több mint 2000 egyetemet értékeltek, köztük 185 új belépőt. Az Oxfordi Egyetem továbbra is az élen áll, míg az MIT (Massachusetts Institute of Technology) feljött a második helyre, megelőzve a Stanfordot, amely a hatodikra esett vissza.

Ha az országokat nézzük, Kína egyre közelebb kerül a top 10-hez, míg Ausztrália vezető egyetemei visszacsúsztak. Brazília, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek először szerepelnek a top 200-ban.

[kiemelt]Az intézményeket öt kulcsfontosságú terület alapján értékelték: oktatás, kutatási környezet, kutatás minősége, ipari kapcsolatok és nemzetközi kilátások.[/kiemelt]

A magyar egyetemek közül idén is a Semmelweis Egyetem (251-300.) végzett az élen, utánuk az Óbudai Egyetem (601-800.), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (801-1000.) következik a rangsorban.

Büszkék a rektorok

„Büszkeséggel tölthet el minket, hogy a Semmelweis Egyetem továbbra is Magyarország első számú felsőoktatási intézménye, amely régiós vezető szerepét is megtartotta és 28 hellyel előre tudott lépni a 251- 300. közötti tartományon belül” – emelte ki Merkely Béla rektor. Hangsúlyozta, hogy az egyetem kiválóságának kulcsa az erős elméleti alapokon nyugvó gyakorlati oktatás, a kutatások terén a transzlációs szemlélet és a nemzetköziesség.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora szerint az újabb siker is jelzi, hogy nemcsak hazai léptékben, de régiós megmérettetésben is óriási előre lépesekre képes az Óbudai Egyetem, amelyek 3-4 évvel ezelőtt meglépett strukturális és stratégiai döntések hatékonyságát bizonyítja. A több évvel ezelőtt bevezetett reformok és a modellváltás nyújtotta lehetőségek kiaknázása hat immár vissza a mostani eredményekben – véli a rektor.

További magyar egyetemek a listán:

  • Debreceni Egyetem – 801-1000.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 1001-1200.
  • Pécsi Tudományegyetem – 1001-1200.
  • Szegedi Tudományegyetem – 1001-1200.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – 1201-1500.
  • Pannon Egyetem – 1201-1500.
  • Széchenyi István Egyetem – 1501+
  • Miskolci Egyetem – 1501+

Rendeld meg az UNI in&out Innováció 2024 rangsorkiadványt!

Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a jövő innovációit? Milyen szerepet játszik a kvantuminformatika a technológiai fejlődésben és milyen kihívásokkal szembesülnek a felsőoktatási intézmények kutatásaik és innovációik piacra juttatása során? Megjelent az Ipar 4.0 témaköreit körbejáró, valamint az oktatás és az ipari innovációk kapcsolatát elemző UNI in&out Innováció 2024 rangsorkiadvány, benne friss egyetemi rangsorokkal a természettudomány, a műszaki és informatika képzési területeken.

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, az UNI in&out Innováció 2024 magazinunkat 50 százalékkal olcsóbban vásárolhatod meg! 👉 https://diplomatszerzek.hu/kiadvany/feliratkozas.html

Az UNI in&out Innováció 2024 elérhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható a Relay és Inmedio hírlapárusító hálózatok, valamint az Auchan és Interspar üzleteiben, és hamarosan e-book formájában is a szokásos értékesítési helyeken!

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu