uni – Diplomátszerzek

A hallgatók 27 százaléka magol tanulás közben

Már csak pár hétig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden, amelyről jobb úgy dönteni, hogy minden lehetséges tudnivalónak utánanéztünk. Egy friss, most megjelent rangsorból, az UNIside 2023 nyári kiadványból – és az Uniside.hu weboldalán – egyetemi vezetőkkel, volt és jelenlegi diákokkal készített interjúk is segítik a döntést, sőt az UNI egyedi, kiválósági rangsormódszertannal készített szakos rangsoraiból kiderül az is, melyek a legjobb-legnépszerűbb egyetemek képzési területenként. Érdekesség például, hogy az ELTE-GTK a gazdaságtudományok képzési terület legnépszerűbb négy szakján is (gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel) az ELTE-GTK végzett az első helyen. Előkelő helyeken szerepelt a DE-GTK és a Corvinus is. Informatika képzési területen például a BME-VIK a mérnökinformatikus és az üzemmérnök informatikus szakokon áll az élen. A legnépszerűbb egyetemek, a képzési területeken belül a legnépszerűbb szakok, és a legjobbnak ítélt karok és intézmények – figyelembe véve nemzetközi kutatási teljesítményüket is – mind szerepelnek az UNI kiadványában, az Oktatási Hivatal és a Clarivate Incities megoldásai alapján. Az UNI in&out 2023 Nyár című magazin így szinte egy komplett évkönyv, hiszen a lehetőségekhez mérten az összes olyan témát feldolgozza, amely a felvételizők és az egyetemisták számára fontos lehet karrierútjaik, tanulmányaik szempontjából.

 

A fiatalok többet dolgoznának

Az UNIside nyári kiadványa kifejezetten segítséget nyújt, hogy még az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt a leendő hallgatók képet kapjanak a felsőoktatás világáról. A nyári munka minden fiatal esélye a tapasztalatszerzésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A diákok munkavállalásáról az UNI kiadványa számára a Makronóm Intézet készített felmérést, amelynek fő célja az volt, hogy azonosítsa a diákok munkakörülményeit, munkalehetőségeit, kereseti szintjét és egyéb feltételeit. A kutatásból kiderült, hogy bár a válaszadók 86 százaléka egész évben dolgozik, a fiatalok többet dolgoznának, és erre mind a diák, mind a munkáltatók oldaláról lenne igény, amelynek egyik legfőbb gátja az időbeosztás kérdése. A kutatásban elsősorban 17-24 évesekre és a felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatókra fókuszáltak.

 

Évközben a hallgatók kevesebb mint fele tölt heti öt óránál többet a tanórákra való felkészüléssel

A nyomtatott kiadvány nyári számának egyik legizgalmasabb témája az „Így tanultok ti” kutatás és eredményei: az UNIside és a Mateking.hu közös szervezésében létrejött kutatás célja, hogy a hallgatók könnyebben és hamarabb megtanuljanak tanulni, mások tapasztalataira, és jó gyakorlataira építeni. A kutatásból kiderült, hogy az egyetemi hallgatók több mint 70 százalékának fontos, hogy csend legyen körülötte tanulás közben, és alig 18 százalékuk preferálja például a könyvtárban tanulást. A tanulási módszereket vizsgálva a kutatásban résztvevők válaszaiból azt derült ki, hogy a legtöbben, a megkérdezettek több mint 73 százaléka többször elolvassa az anyagot. Hatvankét százalékuk olvasás közben jegyzetel is, de csupán 42 százalékuk készít ábrákat, rajzokat közben. A hallgatók majdnem 27 százaléka magol, és kevesebb mint egyharmaduk szeret mássokkal együtt tanulni. Az elmúlt évben első alkalommal felmértek szerint arra is kitér az elemzés, hogy például szorgalmi időszakban az egyetemisták csaknem fele több mint öt órát készül az óráira, míg a többiek 5 óránál kevesebbet. A hallgatók kicsit több mint egy ötöde viszont több mint 10 órát fordít tanulásra egy héten. Tanulmányaik során a hallgatóknak az időhiány (52,8 százalék), a tantárgy szükségtelenségének érzése (45,1 százalék) a magas vizsgakövetelmények (40,6 százalék) okozzák a legnagyobb nehézséget. A legnehezebb egyetemi tárgyakként a legtöbben a matematikát vagy egy ahhoz szorosan kapcsolódó tantárgyat azonosították (számvitel, közgazdaságtan, statisztika, mechanika). Az adott tantárggyal kapcsolatos nehézségnek pedig elsősorban (69 százalékuk) azt jelölték meg, hogy a tanár nem tudja jól átadni a tudnivalókat, és nehézség esetén a legtöbben az interneten keresnek információt (90,3 százalékuk).

 

A kutatási eredményeket a most megjelent UNI in&out 2023 Nyár című kiadványban lehet részletesen elolvasni.

 

A szerkesztők figyelmébe – az UNIside-ról

Az UNIside kifejezetten a felsőoktatásra készülő fiataloknak, illetve egyetemistáknak segít célzott szakmai vagy éppen könnyed hangvételű cikkekkel a mindennapokban és az előrehaladásban. Az UNIside tevékenységeinek célja, hogy a felsőoktatásba készülő diákok, az őket felkészítő tanárok, valamint a már a felsőoktatásban tanulók és dolgozók közelebb kerüljenek egymáshoz egy megkerülhetetlen szakmai ökoszisztémában, amit az UNIside jelent. Ezért készülnek az interjúk, ezért mutatják be a példaképeket, az egyes szakmákat, szakokat, egyetemeket és tudományos eredményeket, ezért készítenek elemzéseket, kvízeket és szerveznek különféle aktivitásokat is.

Ehhez az UNIside csapata rendszeresen végez fókuszcsoportos és kérdőíves felméréseket középiskolás diákokkal és egyetemi hallgatókkal. Miután az UNIside két kollégája Önbizalom nagykövet lett összekapcsoltuk egymással a két programot, hogy még hatékonyabban segíthessünk nektek. Az eddigi eredmények mentén az UNIside munkatársai továbbfejlesztik szolgáltatásainkat annak érdekében, hogy 3-5 éven belül az országban a lehető legtöbb fiatalhoz eljussanak szolgáltatásaikkal. Ezáltal ugyanis mind többen találják meg jó eséllyel pontosan azt, ahol a legszívesebben tanulnak és dolgoznak. Az UNIside egy informatív, szakmai, mindemellett változatos és szórakoztató platform: hiánypótló iránymutató portál a pálya- és szakmaválasztás útvesztőjében, amely a fiatalok önálló életkezdését is megkönnyíti. Mert mindenki tovább akar tanulni!

Matek, fizika, föci, biosz a kedvenceid között? Az ELTE minden(ki)t visz!

Bekerülés az ELTE és más egyetemekre – összesített adatok

A természettudomány képzési területen jó bejutási esélyekre számíthattak az érdeklődők:

[kiemelt]a közel 1500 első helyes jelentkező 90 százaléka (körülbelül 1300 diák) bekerült a választott képzésre.[/kiemelt]

A területen természetesen a legkeresettebb intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-TTK) az összes első jelentkező több mint a felét vonzotta. Bár a területen belül ide volt a legnehezebb bekerülni, a felvett 600 hallgató így is a jelentkezők túlnyomó többségét (80 százalék) adta.

Nagy képzőhely még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-TTIK) 200 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-TTK) és a Debreceni Egyetem (DE-TTK) 100 fölötti első helyes jelentkezővel, akiket kivétel nélkül felvettek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME-TTK) közel 100-an jelentkeztek, és a bejutási arány itt is 90 százalék fölött volt.

A legnépszerűbb szakok – nem csak az ELTE-n

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a biológia majdnem 600 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a 90 százaléka került be a képzésre.
A második és harmadik legnépszerűbb szak fej fej mellett a matematika és a fizika 200 fölötti jelentkezőszámmal. A matematikaképzésekre szinte mindenkit (95 százalék) felvettek, míg fizikára némileg alacsonyabb (85 százalék) volt a bejutási arány.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ponthatárok

A biológia szakot 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg átlagosan 350 körüli ponthatárral, amelyben azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben az SZTE-TTIK-ra (285 ponttal), a legnehezebben pedig az ATE-re (434 ponttal) lehetett bekerülni.
A matematika és fizika szakokat 4 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, előbbit 330 körüli, míg utóbbit jelentősen magasabb, 360 fölötti átlagos ponthatárral. A ponthatárok az egyes intézmények között ezeken a szakokon is széles tartományban szóródtak. A legkönnyebben mindkét szakra az SZTE-TTIK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-TTK-ra (400, illetve 413 ponttal) lehetett bekerülni.

Tudományos képletek – illusztráció (Fotó: Pixabay)

Kiválóságok

A legmagasabb pontátlagokat (többletpontok nélkül) a területen az ATE, a BME-TTK és az ELTE-TTK felvett hallgatói hozták, és közülük kerültek ki legnagyobb arányban a legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségit szerzők is. Többletpontok tekintetében magasan az ATE tanulói emelkedtek ki, de jól teljesítettek az ELTE-TTK-sok is.

Nemzetköziség

Nemzetközi közeg szempontjából kitűnik a DE-TTK, ahol a diákok több mint harmada külföldi, illetve a PTE-TTK és a BME-TTK, ahol szintén jelentős (20 százalék körüli) arányban képeznek külföldieket. A BME-TTK és az ELTE-TTK hallgatóinak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenység – ELTE sokat idézett műhely

Az elmúlt 5 évben végzett kutatói tevékenységet vizsgálva a területen képzést hirdető intézmények közül a legjelentősebbek termelékenység szempontjából a BME-TTK, a DE-TTK és a PTE-TTK, a nemzetközi hatást (idézettséget) figyelembe véve pedig az ELTE-TTK. Aki esetleg tanári szak iránt érdeklődik a természettudományos területen, annak érdemes elolvasnia ezt a cikkünket.

Diplomaszerzés után

A hazai felsőoktatásban nagy hagyományokkal büszkélkednek a természettudományi szakok, az itt végzettek kiemelkedően jó eséllyel lépnek ki a munkaerőpiacra.
Azoknak a mintegy 70 százaléka, akik természettudományi karon végeztek, diplomát igénylő munkakörben dolgozhatnak.

Biológia BSc-végzettséggel felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben, az egészségügyi, élelmiszeripari, gyógyszeripari, mezőgazdasági és biotechnológiai vállalatok laboratóriumaiban, valamint természetvédelmi és környezetvédelmi intézményekben lehet elhelyezkedni, vagy pedagógusként dolgozni.

A matematika szakon végzettek az akadémiai pálya mellett a versenyszféra több területén is keresettek: bankok, befektetési alapok, biztosítók, gazdasági tanácsadással vagy adatbányászattal foglalkozó cégek is alkalmaznak matematikusokat. De kapósak a matematika szakot végzettek pedagógusként, informatikai területen vagy tudományos műhelyekben is.

A fizika BSc-diplomát szerzők az elektronika, az informatika, az anyagvizsgálat, a rendszerelemzés, az orvosi berendezések üzemeltetése és az ipar jó néhány területén sokféle feladat ellátására alkalmasak, ezért ipari, műszaki és gazdasági területen is elhelyezkedhetnek, vagy akár kutatóként, pedagógusként is keresettek.

Mesterképzések, nem csak az ELTE-n

Sokan tanulnak tovább mesterszakon: a matematika szakot végzetteknek a 67, a fizikán végzetteknek a 76, a biológia szakos hallgatóknak pedig a 71 százaléka ment tovább egy korábbi felmérés szerint mesterszakra. Akik sikerrel elvégezték valamelyik természettudományi alapképzést, 19-féle mesterképzés közül választhatnak, lásd lejjebb.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Sokan tanulnak tovább mesterszakon. (Fotó: UNI)

Ezek a mesterképzések az alábbiak:

  • alkalmazott matematikus szak
  • anyagtudomány szak
  • biológus szak
  • biotechnológia szak
  • csillagász szak
  • fizikus szak
  • földtudomány szak
  • geofizikus szak
  • geográfus szak
  • geoinformatika szak
  • geológus szak
  • hidrobiológus szak
  • környezettudomány szak
  • matematikus szak
  • meteorológus szak
  • molekuláris biológia szak
  • számítógépes és kognitív idegtudomány szak
  • térképész szak
  • vegyész szak

 

Öt hasznos tipp kezdő egyetemistáknak

  1. Járj be az óráidra!

Sokan esnek abba a hibába, hogy azt hiszik: elég a kötelező gyakorlati óráikra bejárniuk, és az elméleti előadásokat kihagyhatják. Hidd el: amikor eljön a vizsgaidőszak, akkor meg fogod köszönni magadnak, hogy a hajnalokig tartó bulizás helyett (vagy mellett) részt vettél ezeken az órákon, hiszen nemcsak a tudásod mélyül el jelentősebben, hanem a vizsgáztató tanár számára is sokkal rokonszenvesebb leszel, ha emlékszik az arcodra és a nevedre. Jegyzetelj az előadásokon, és ne feledd: a vizsgákon a tanárok előszeretettel tesznek fel olyan témára vonatkozó kérdéseket, melyeket kiemelten magyaráztak el az órákon.

  1. Ne vedd meg a legújabb tankönyveket!

Az egyetemi élet jóval nagyobb kiadásokkal jár, mint a középiskolai. Így érdemes ott megfogni a pénzt, ahol csak lehet. Amennyiben nem olyan szakon tanulsz, amelyen a tananyag akár évről-évre változhat – például jogász –, teljesen felesleges elszórnod a pénzed arra, hogy minden tantárgyból megvedd a legújabb kiadású tankönyveket. Első körben érdemes megnézned, nincs-e fent az általad keresett tankönyv PDF-formátumban az interneten. Amennyiben nincs, akkor felsőbb éves diákok előszeretettel adják tovább saját korábbi tankönyveiket jóval kisebb összegért, amiket később te is továbbadhatsz. Ebben az esetben ráadásul talán hálás leszel néhány olyan lábjegyzetért, melyet valamelyik korábbi tulajdonos írt bele a könyvbe, hogy segítse az eredményes vizsgát. Emellett ott van még az egyetemi könyvtár, ahová érdemes minél korábban bejelentkezned, hiszen a legtöbben vizsgaidőszakban fognak majd ráeszmélni, hogy szükség lenne valamely könyvre, azonban nem lesz belőle elég mindenki számára.

  1. Időben kezdj el készülni a vizsgaidőszakra!

Ha már az előző pontban érintettük a vizsgaidőszakot, fontos kitérnünk arra, hogy a szeptemberi kezdéskor sok diák a decemberben kezdődő vizsgaidőszakot olyan távolinak gondolja, hogy egész egyszerűen nem foglalkozik vele időben: inkább bulizással, esetleg diákmunkával tölti az idejét. Osszad be az időd tudatosan, készülj folyamatosan, úgy sokkal könnyebb lesz teljesíteni, mintha az utolsó utáni pillanatban próbálnál meg felkészülni egy rendkívül nehéz vizsgára!

  1. Fokozottan figyelj az egészségedre!

Valószínűleg egész évben jellemző lesz az, hogy kiselőadásokat és prezentációkat kell tartanod, beadandókat és zárthelyiket kell írnod. A vizsgaidőszak alatt pedig még ezeken felül is „minden a nyakadba szakad”. Nem szabad azonban, hogy a fokozott nyomás az egészséged rovására menjen: például, hogy alváshiány, stressz és koffeintúladagolás jellemezze ezt az időszakot. Pihenj eleget, és figyelj arra, hogy mindig megfelelő mennyiségű folyadékot és minőségi, vitamindús ételeket vigyél be a szervezetedbe! Hidd el úgy a vizsgák is jobban fognak sikerülni!

  1. Csatlakozz klubokhoz, szakkörökhöz, szakkollégiumokhoz!

Amennyiben a kötelező órákon kívül valamilyen iskolai klub tagjává válsz, akkor nemcsak új képességekkel gazdagodhatsz, hanem új ismerősökre és barátokra is szert tehetsz, akik segíthetnek majd téged későbbi életedben, akár majd a munkaerőpiacon, hogy el tudj helyezkedni. Manapság rengeteg érdekes program közül válogathatsz bárme lyik egyetemen: legyen az vitakör, sporttevékenység, tudományos klub vagy bármi más.