UNIside – Diplomátszerzek

„Hiszünk a diákokban, mert bennük van a jövő” – Pintér Lívia az oktatásról és a pályamotivációról

Az UNIside Kft. alapító–ügyvezetőjével Rádi Balázs, az Index munkatársa készített interjút, amelyben Pintér Lívia többek között az oktatás helyzetéről és a cég küldetéséről is beszélt: hogy miként igyekeznek támogatni a diákokat a pályaválasztással összefüggő tanácstalanság és az önértékelési nehézségek útvesztőjében.

Pintér Lívia szerint az elmúlt években hatalmas változások zajlottak a felsőoktatásban: olyan beruházások valósultak meg, amelyeknek köszönhetően az egyetemre felvett diákok olyan környezetbe kerülnek, amire sok helyen csak ámulnak. A kezdeti cél — hogy politikailag független, értékalapú tájékoztatást nyújtsanak a lehetőségekről — azóta kiegészült azzal a felismeréssel, hogy a fiatalok egyre nagyobb önbizalomhiánnyal és döntési bizonytalansággal küzdenek.

Találd meg a legjobb önmagad a fejlődéshez!

A saját kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a pályaválasztás okoz nehézséget, hanem a fiatalok életében jelen lévő önértékelési problémák és a túlzott képernyőhasználat is gátat szabnak a magabiztos döntéseknek. Az UNIside ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a közösségi média és a képernyők világa gyakran elvonja a fiatalokat az olvasástól, a személyes kapcsolatoktól és az olyan tevékenységektől, amelyektől önmagukban is erősebbé és tudatosabbá válhatnának.

Pintér Lívia az őszi HReggelin (Fotó: UNIside)

Ez a felismerés vezetett el az UNIside egyik legkiemeltebb kezdeményezéséhez, a Glow up!-programhoz. A megfogalmazott cél ennél több, mint egy hagyományos pályaorientációs tréning:

[kiemelt] „Találd meg, és hozd ki magadból a legjobb önmagad ahhoz, hogy aztán később egy szerethető tevékenységet találj, amiben folyamatos fejlődésre és a legjobb teljesítményre vagy képes.” [/kiemelt]

A Glow up!-programot úgy alakították ki, hogy az iskolákba látogatva közvetlen párbeszédet folytassanak a diákokkal arról, hol tartanak most, mik a céljaik, és hogyan érhetik el azokat. Játékos, életkorhoz igazított gyakorlatok, önbizalom-fejlesztő feladatok és rövid kérdőívek segítik a fiatalokat abban, hogy önmagukat jobban megismerve tudatosabban hozzanak döntéseket.

Az UNIside szakértője, Fehérné dr. Mérey Ildikó a bicskei Glow up!-programon 2025-ben (Fotó: UNIside)

A program nemcsak a jelenlegi iskolai teljesítményre fókuszál, hanem arra is, hogy a résztvevők pszichológiai biztonságban érezzék magukat, ami hosszabb távon a munkaerőpiacon való boldogulásuk egyik legfontosabb tényezője lehet. Az iskolai látogatásokon túl a Glow up! a tervek szerint jövőre már saját helyszíneken, akár félnapos, művészeti elemekkel kiegészített programokkal is elérhető lesz, így nemcsak a diákokat, hanem a felnőtteket is megszólíthatja.

Motiváció és iránymutatás interjúk által

Az UNIside emellett rendszeresen készít UNI in&out kiadványokat, amelyek egyetemi rangsorokat, képzési területek bemutatását és fontos háttérinformációkat tartalmaznak. Ezek segítségével a diákok és családjaik teljes képet kaphatnak arról, milyen lehetőségeik vannak a továbbtanulásban.

Fotó: UNIside

A kiadványok a legtöbb közoktatási intézménybe eljutnak, valamint megtalálhatók azokon a rendezvényeken, amelyeken a cég is részt vesz. Ilyen például az Educatio, a Brain Bar, a Mi a pálya?-sorozat, vagy éppen az EFOTT és az MCC Feszt.

Az UNIside standja a budapesti Mi a pálya? rendezvényen (Fotó: UNIside)

A legutóbbi bookazin 2025 december elején jelent meg, amelyben számos cégvezetővel, oktatási szakemberrel és diákkal készült, insiráló interjú is helyet kapott a felsőoktatási rangsorok mellett.

A mesterséges intelligencia és az oktatás

Pintér Lívia kiemelte azt is, hogy a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia használata akkor a leghatékonyabb, ha előtte a fiatalok rendelkeznek egy erős belső tudással és kritikai gondolkodással.

[kiemelt] „Ha a fejemben nincs egy hatalmas tudás, akkor nem tudom leellenőrizni, hogy az eredmény, amit a mesterséges intelligencia ad, helyes vagy nem, és nehezen tudok kreatív módon összefüggéseket találni” [/kiemelt]

– reflektált a 2025 novemberében Karikó Katalinnal készített interjúja egyik fő tanulságára. Ezen elvet követve az UNIside nemcsak információkat szolgáltat, hanem arra is ösztönzi a fiatalokat, hogy saját gondolkodásukat építsék, mielőtt technológiai eszközöket használnának.

Pintér Lívia és Karikó Katalin a tudós 2025. novemberi könyvbemutatóján (Fotó: Sahin-Tóth István – University of Szeged)

A témában számos szakember véleményét is kikérték az elmúlt években, többek között rektorokkal, oktatáskutatókkal, pszichológusokkal és pedagógusokkal is beszélgettek. Több alkalommal közvetítették Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos véleményét, az Uzsalyné Pécsi Ritával készített interjú pedig szintén a decemberi lapszámban jelent meg. A 2025 őszén tartott Brain Bar jövőfesztivál előadói közül is kérdezték Sipka Bence ember–környezet tranzakció szakpszichológust, Molnárné Dr. László Andrea oktatási forradalmárt és MI-szakembert, vagy éppen Jakab Benedek MI-tartalomgyártót, a RAIZEN társalapítóját.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy Pintér Lívia számára kiemelten fontos, hogy ne csak információkat közvetítsenek, hanem valódi támogatást nyújtsanak azok számára, akik még keresik a helyüket. A saját programjaikon és kiadványaikon keresztül céljuk, hogy a diákok ne csak „átéljék” az oktatást, hanem értékes tudással, önbizalommal és jövőkép-biztonsággal léphessenek tovább az életük következő szakaszába.

——

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Educatio 2026 – Találkozz a jövőd lehetőségeivel!

Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás Magyarország legnagyobb felsőoktatási rendezvényévé nőtte ki magát – évente több tízezer diák, szülő és tanár látogat el ide, hogy első kézből szerezhessen válaszokat a továbbtanulással kapcsolatos kérdésekre.

Az Educatio Expo nem csupán egy kiállítás – ez egy olyan hely, ahol a továbbtanulni vágyó diákok közvetlenül találkozhatnak a lehetőségeikkel.

[kiemelt] A rendezvény célja, hogy eligazítson a továbbtanulás útvesztőjében, és segítsen megérteni, milyen szakok, egyetemek, ösztöndíjak vagy gyakornoki lehetőségek állnak rendelkezésre itthon és külföldön. [/kiemelt]

Az eseményen több mint 120 kiállító, köztük hazai felsőoktatási intézmények, nemzetközi egyetemek, nyelviskolák és cégek vesznek részt, és mindegyikük személyesen várja a kérdezősködő diákokat.

Hankó Balázs a 2025-ös rendezvényen (Fotó: UNIside)

Ez nem egy unalmas brosúra-gyűjtögetés: a rendezvényen közvetlenül kérdezhetsz oktatóktól, jelenlegi hallgatóktól és céges szakemberektől, részt vehetsz előadásokon, workshopokon vagy pályaorientációs beszélgetéseken. A kiállítás standjainál különféle teszteket, karrier-tanácsadást is találsz, amelyek segíthetnek abban, hogy tisztábban lásd, mi illik hozzád.

Kikkel találkozhatsz?

Az expo kiállítói között sokféle intézmény és szervezet képviselteti magát, amelyek különböző irányokba nyitnak utat a karrieredhez. Kint lesznek többek között:

  • Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem – sporttudományi, testnevelőtanári és egészségügyi képzések, ha aktív pályát képzelsz el magadnak.
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem – kreatív szakok azoknak, akik művészetben, vizuális kifejezésben szeretnének továbbtanulni.
  • Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) – Magyarország egyik vezető gazdasági egyeteme, ahol üzlet, közgazdaság és kommunikáció területeken építhetsz karriert.
  • Budapesti Corvinus Egyetem – gazdasági, társadalomtudományi és üzleti képzések, erős nemzetközi kapcsolatrendszerrel.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – agrár, természettudományi és környezetvédelmi képzések, interdiszciplináris tudásért.
  • Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – több városban elérhető magyar nyelvű képzések Romániában, több területen.
  • Codecool – gyakorlatorientált IT és programozó képzések azoknak, akik a tech világban képzelik el jövőjüket.
  • University of Navarra (Spanyolország) – nemzetközi egyetem angol és spanyol nyelvű képzésekkel, ösztöndíj-lehetőségekkel.
  • CEU – Central European University – nemzetközi egyetem angol nyelvű diplomákkal és csereprogramokkal.
  • Balance Universal Kft. – tanácsadás európai egyetemi és nyelvi képzésekhez, segítséggel a jelentkezéshez.
  • Babes–Bolyai Tudományegyetem (Románia) – történelmi egyetem magyar nyelvű oktatással, erős nemzetközi elismeréssel.
  • Károli Gáspár Református Egyetem – széles képzési paletta társadalomtudománytól jogig, pedagógiai és egészségügyi szakokig.
    educatioexpo.hu
  • Diákhitel Központ Zrt. – pénzügyi támogatási lehetőségek tanulmányi költségekre, beleértve diákhiteleket is.

[kiemelt] Az Educatión az UNIside Kft. is részt vesz kiállítóként, a PractiWorkkel együtt. A standunk AC07 kóddal jelölve lesz megtalálható a Trenkwalder Recruitment Kft. és a Jójegy Kft. között, a Veszprémi Érseki Főiskolával szemben. [/kiemelt]

Ezek a kiállítók többféle életpályát, szakot és tanulási utat képviselnek, így praktikus rálátást kaphatsz arra, hogyan illeszkedik a te érdeklődésed valós továbbtanulási lehetőségekbe.

Az UNIside csapata a 2025-ös Educatión (Fotó: UNIside)

Hogyan segít az Educatio Expo a döntésben?

Az Educatio Expo több, mint információs vásár: interaktív élményt ad. A helyszínen nemcsak kérdezhetsz az egyetemi képviselőktől vagy hallgatóktól, hanem részt vehetsz előadásokon, workshopokon, pályaorientációs beszélgetéseken és kipróbálhatod önmagad karrier-tanácsadásokon vagy teszteken keresztül is.

[kiemelt] A rendezvény különösen hasznos, ha még nem tudod, melyik szakot vagy várost válaszd, milyen ösztöndíjak érhetők el számodra, vagy ha szeretnél inspirációt gyűjteni a jövőbeli karrieredhez. [/kiemelt]

Bár a legtöbbször a diákok látogatják legszívesebben, az Educatio Expo nem csak nekik szól: a szülők is sokat tanulhatnak arról, hogyan segíthetnek a gyereküknek a döntésben, a tanárok és pályaválasztási tanácsadók pedig naprakész információkat kapnak a hazai felsőoktatás trendjeiről.

Tippek, hogy többet hozz ki a látogatásból

  1. Tervezd meg előre a programot! Nézd meg, melyik napon milyen előadások és workshopok lesznek a számodra érdekes témákban.
  2. Készülj kérdésekkel! Gondold végig, mit szeretnél megtudni – például felvételi követelményekről, ösztöndíjakról vagy gyakornoki lehetőségekről.
  3. Beszélgess jelenlegi hallgatókkal! Ők őszintén mesélnek a tapasztalataikról, ami segít reális képet kapni egy-egy képzésről.
  4. Használd ki az interaktív standokat! A tesztek és tanácsadások segíthetnek abban, hogy jobban megértsd erősségeidet és érdeklődési köreidet.

[kiemelt] A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit érdemes előre elintézni (például applikáción keresztül), hogy a helyszínen gyorsabban bejuss. [/kiemelt]

Az Educatio Expo valójában egy olyan hely, ahol a jövő felé vezető út darabjai összeállhatnak: ha kérdéseid vannak a továbbtanulással, szakmaválasztással vagy akár a karriertervezéssel kapcsolatban, itt szinte mindenre választ találsz egy helyen.

Az UNIside standja (Fotó: Educatio)

Partnerek és diákok számára is hasznos: az Educatio Challenge

Az Educatio Kiállításon való részvétel önmagában is komoly láthatóságot jelent, a Educatio Challenge azonban erre még egy lapáttal rátesz: élményalapú, mérhető és célzott módon irányítja a látogatókat a partnerek standjaihoz. A Challenge az Universum.hu alkalmazáson belül működő játék, amely a kiállítás teljes ideje alatt aktív részvételre ösztönzi a diákokat, miközben valódi találkozásokat és interakciókat generál a kiállítók számára.

A játék lényege egyszerű, mégis hatékony. A látogatók különböző, a partnerek által megadott feladatokat teljesítenek – például QR-kód beolvasásával vagy fotó feltöltésével –, pontokat gyűjtenek, és jutalmakat oldanak fel.

[kiemelt] Mindez nemcsak szórakoztató, hanem célzott standforgalmat is jelent: a diákok konkrét okkal és motivációval érkeznek a kiállítókhoz. [/kiemelt]

Ebben kulcsszerepe van az Universum.hu alkalmazásnak, amely nem pusztán információs felület, hanem kiemelt natív kommunikációs csatorna is. Az Educatio Expo látogatói ezen keresztül igénylik a belépőjüket, a középiskolások számára pedig a részvételi igazolás a Challenge-ben való aktivitáshoz kötött. Ez gyakorlatilag garantálja, hogy több tízezer diák használja aktívan a Challenge felületét, és keresi a teljesíthető standfeladatokat.

A partnerek számára mindez kézzelfogható előnyökkel jár. A Challenge nemcsak növeli a standforgalmat, hanem mérhető aktivitást és valódi interakciót hoz létre a látogatók és a kiállítók között. A részt vevő szervezetek több ponton is megjelennek az alkalmazásban: a Challenge feladatlistájában, az Educatio miniapp programajánló felületén, valamint a térképes nézetben, amely helyszín alapján vezeti a látogatókat a standokhoz.

A feladatok típusa rugalmasan alakítható a partner céljaihoz. A statikus QR-kódos megoldások egyszerűen nyomtathatók és offline környezetben is jól működnek, míg a 15 percenként frissülő dinamikus QR-kódok ideálisak forgalmas standoknál. A szelfis feladatok közösségi élménnyé teszik a játékot, a feltöltött képek pedig egy interaktív galériában jelennek meg. Az eredményalapú feladatok pedig lehetővé teszik teljesítmények mérését és automatikus rangsorolását, ami tovább fokozza a versenyhelyzetet és az elköteleződést.

Fotó: Educatio

A csatlakozás a partnereknek egyszerű. A magyarországi, illetve magyar nyelvű képzést kínáló külhoni felsőoktatási intézmények díjmentesen vehetnek részt az alap Challenge-csomaggal. Más kiállítók különböző csomagok közül választhatnak, amelyek egyre nagyobb láthatóságot, több feladattípust és magasabb pontértéket biztosítanak.

[kiemelt] A partnernek mindössze a csomag kiválasztására és a feladat rövid leírásának megadására van szüksége: a technikai megvalósítást, megjelenítést és jóváhagyást teljes egészében a Challenge csapata intézi. [/kiemelt]

Az Educatio Challenge így ideális eszköz azoknak a partnereknek, akik nemcsak jelen lenni szeretnének a kiállításon, hanem aktívan megszólítani, bevonni és megmozgatni a jövő hallgatóit – mindezt minimális adminisztrációval és maximális láthatósággal.

——

A kiemelt kép forrása: UNIside.

Így tanultok ti: ti és az MI

A teljes kutatás eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

A minta összetétele

A válaszadók 23 százaléka volt férfi, és az életkori megoszlásuk alapvetően heterogén, bár az idősebb hallgatók túlsúlya kitűnik: 12 százalékuk legfeljebb 20 éves, 14 százalékuk 21–22 éves, 10 százalékuk 23 éves, 12 százalékuk pedig 24–25 éves volt a kérdezés idején. A válaszadók 38 százalék idősebb volt, így a mintában a mediánéletkor 24 év.

A válaszadók 20 százaléka fővárosi felsőoktatási intézményben tanul, 78 százaléka pedig valamelyik egyetemi nagyvárosban. 38 százalékuk 2024-ben vagy 2025-ben kezdte meg a képzését, 28 százalékuk 2023-ban, 14 százalékuk 2022-ben, 9 százalékuk pedig 2021-ben. Legalább öt éve a felsőoktatásban tanul a felmérésben szereplők 11 százaléka.

A válaszadó hallgatók a tanulmányaik szerint öt nagyobb csoportba sorolhatók. A többség (41 százalék) valamilyen humán területen vesz részt képzésben (ide sorolva azokat, akik bölcsészetet, társadalomtudományokat, pedagógiát, művészetet vagy jogot tanulnak), 20 százalékuk gazdasági képzést folytat, 18 százalékuk pedig az orvos- vagy természettudományok valamelyikében szerez ismereteket. Műszaki képzésben 16 százalékuk vesz részt, informatikát 6 százalékuk tanul.

Több mint hét tizede alapképzésben tanul, 14 százalékuk mesterképzést végez, 14 százalékuk pedig osztatlan képzésben vesz részt. A kérdőívet kitöltők többsége (61 százalék) nappali képzésben folytatja a tanulmányait.

A diploma megszerzését követően a megkérdezettek többsége (45 százalék) multinacionális vállalatnál vagy állami szervnél szeretne elhelyezkedni, míg azok aránya, akik önálló vállalkozást szeretnének indítani, 35 százalék. Az előbbiek 33 százaléka hazai nagyvállaltnál, 28 százaléka pedig kis- és középvállalkozásnál dolgozna szívesen, míg a saját céget tervezők közül minden tizedik tanuló startup indításán gondolkodik.

Tanulási motivációk, egyetemi élet

A felsőoktatásba való jelentkezés indíttatására vonatkozó kérdésnél több opció megjelölésére is volt lehetősége a kitöltőknek. A válaszadók nagyobb részének (64 százalék) a döntésében szerepet játszott a könnyebb munkaerőpiaci érvényesülés, a második helyen pedig a további képzési igény (59 százalék) állt. A várható magasabb keresetek miatt a megkérdezettek 37, míg az egyetemista lét kipróbálásának vágya okán a 22 százaléka döntött a felsőoktatási továbbtanulás mellett.

[kiemelt] Hogy a jelentkezés során mit válasszanak, milyen irányba tanuljanak tovább, azt elsősorban az érdeklődési kör, másodsorban a felsőoktatási intézmény helyszíne, harmadsorban pedig az intézményről szerzett információk befolyásolták. [/kiemelt]

A konkrét egyetem és szak kiválasztását a felvi.hu, az egyetemi weboldalak és az intézeti, kari közösségimédia-felületek segítették leginkább. Ezeken túl a felsőoktatási intézményekben rendezett nyílt napoknak, a jelentkezők egyetemre járó ismerősei által elmondottaknak, továbbá a rangsorkiadványoknak is jutott szerep a tájékoztatásban.

A sikeres felvételi érdekében sokan vállaltak „kiegészítő” tanulást: minden második nyilatkozó nyelvvizsgát szerzett a pluszpontok érdekében vagy éppen különböző online platformokat használt a tanuláshoz (40 százalék), továbbá különtanárhoz (35 százalék), esetleg érettségi előkészítőre (33 százalék) járt. Mindössze a kitöltők 17 százaléka mondta, hogy kizárólag a középiskolai tanulmányokra támaszkodott a minél jobb felvételi pontszámok elérése során.

Az egyetemi életben a hallgatók többsége szerint három dolog a legjobb: a bulik (77 százalék), az érdekes tárgyak és kurzusok (76 százalék), illetve a kapcsolatépítés, ismerkedés lehetősége (74 százalék). A válaszadók további 45 százaléka talált az egyetemen olyan előadót, akire felnézhet, 40 százalékuk számára pedig a felsőoktatásban az egyik legjobb dolog az ösztöndíj.

Kihívások az egyetemen

A válaszadók kedvenc tantárgyai javarészt annyifélék voltak, ahány válaszoló részt vett a kutatásban. Az azonban sokukban közös, hogy a kedvencként választott kurzus azért volt kiemelkedő, mert vagy érdekesnek találták (53 százalék), vagy az oktató előadásmódja volt számukra tetsző (20 százalék), vagy fontosnak vélték az adott tantárgyat (17 százalék).

A legnehezebb tárgyak azok összetettsége, unalmassága (38 százalék), túlságosan elméleti jellege (23 százalék) vagy a sok és bonyolult feladat (19 százalék) miatt váltak nehezen befogadhatóvá a kitöltők válaszai alapján.

Szinte minden tanuló (89 százalék) otthon vagy a saját szobájában szokott tanulni. A könyvtárak az egyetemisták ötödének, az oktatóépületek 12 százalékuknak nyújtanak megfelelő helyszínt a mindennapi készüléshez.

[kiemelt] A tanulási stílus a legtöbb egyetemista számára szintén közel azonos: 77 százalékuk többször elolvassa az anyagot, 68 százalékuk olvasás/tanulás közben jellemzően jegyzeteket is készít. [/kiemelt]

A válaszadók 54 százaléka különböző eszközöket is használ tanulás közben, kifejezetten magolni pedig 28 százalékuk szokott. A tanuláshoz az egyetemisták 68 százalékának csendre és nyugodt környezetre van szüksége, emellett a diáktársakkal való közös tanulás a 28 százalékukra jellemző.

Szorgalmi időszakban a többség (34 százalék) egy héten átlagosan mindössze 3–5 órát tanul, a válaszadók 23 százaléka pedig ennél is kevesebbet. Ez úgy tűnik, elegendő is, hiszen a kitöltők túlnyomó része (81–82 százalék) úgy véli, hogy a választott képzési területén, szakján a tanulmányi követelmények összehangban vannak mind a képességeikkel, mind a kedvelt témaköreikkel.

A megkérdezettek az egyetemi tanulás legnagyobb örömforrását az ismeretek mélyítésében (66 százalék), az újdonságok megismerésében (57 százalék), a társaságban (50 százalék), illetve a lexikális tudás bővülésében (46 százalék) találják meg.

A mesterséges intelligencia (MI) használata

A kitöltésben résztvevők csupán 5 százaléka állította, hogy a tanuláshoz semmilyen módon nem használja a mesterséges intelligenciát. 19 százalékuk nagyon hasznosnak tartja, és örül annak, hogy az MI egyre nagyobb teret kap. A válaszadók zöme (54 százalék) alapvetően jónak gondolja, ugyanakkor (részletesen nem közölt) fenntartásai is vannak ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Minden tizedik megkérdezett használja, de közben fél attól, hogy előbb-utóbb mindent a mesterséges intelligencia csinál majd az emberek helyett, a kitöltők további 3 százaléka pedig tart az MI térnyerésétől.

Mindenesetre a diákok 34 százaléka készségszinten használja az MI-t, további 37 százaléka pedig próbálgatja, gyakorolja, hogy mire is képes.

[kiemelt] Az viszont figyelmeztető jel, hogy a kérdőívet kitöltők csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az egyetemi órákon is tanulják a mesterséges intelligencia használatát. [/kiemelt]

Erről a kérdéskörről, a lehetséges megoldásokról és új lehetőségekről a felsőoktatásban az UNIside interjút készített Palkovics Lászlóval is.

Jelenleg három szélesebb körben ismert MI-rendszert tudunk detektálni.

  1. A ChatGPT-t a válaszadók 81 százaléka ismeri, 72 százaléka pedig használja is.
  2. A Geminit a kitöltők 22 százaléka ismeri, és minden tizedik használja is.
  3. A Copilotot a megkérdezettek 10 százaléka ismeri, és közel 5 százalékuk használja is.

Szűkebb körben ismert még a Perplexity, a Claude, a MidJourney, a DALL-E, a Sider, a Smodin és a Stable Diffusion rendszer.

A legtöbben alapvetően három felhasználási módját találták meg a mesterséges intelligenciának:

  1. összefoglalókat, elemzéseket csináltatnak vele (56 százalék),
  2. megoldásokat, összefüggéseket kerestetnek vele több szövegben (55 százalék),
  3. szövegeket íratnak vele (50 százalék).

A képgenerálás (31 százalék), az iskolai beadandók készítése (22 százalék) és a hivatalos levelezésben való segítségnyújtás (18 százalék) a megkérdezettek szűkebb körét érinti.

A válaszadók 12 százaléka naponta többször is használja az MI-t, naponta egyszer pedig mintegy 27 százalékuk keresi fel valamilyen kéréssel. Viszonylag nagy arányban (32 százalék) vannak azok, akik hetente, kéthetente veszik igénybe valamelyik mesterséges intelligencia szolgáltatását.

Az MI által adott eredményekkel a többség (79 százalék) alapvetően elégedett, de úgy tartja, az outputot ellenőrizni is kell. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az egyetemisták ötöde teljes mértékben, 35 százaléka pedig inkább úgy érzi, hogy az MI megjelenése megkönnyítette a tanulmányaik elvégzését.

Ugyanakkor elég egysíkú, hogy mely tanulmányi területet érinti ez a könnyebbség: a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a sok lexikális tudást igénylő tárgyaknál nyújt az MI valós segítséget. Az általános műveltséghez, valamint a műszaki területhez kapcsolódók esetén a válaszadók 14 százalékának jelent könnyebbséget az algoritmus. Az oktatók viszont közel sem egységesen állnak a tanulók MI-használatához. Minden ötödik hallgató nyilatkozott úgy, hogy (elvileg) tiltják számukra, azonban a válaszok alapján körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok is, akik inkább segítik a diákokat az MI használatában (19 százalék) vagy akár a tanórákon aktívan igénybe veszik valamely szolgáltatást (21 százalék). A hallgatók 19 százaléka találkozott azzal a kéréssel, hogy ha beadandóknál alkalmazzák is a mesterséges intelligenciát, azt tüntessék fel a dolgozatukban.

[kiemelt] A tanulók a legfontosabbnak tekintett tantárgyuk esetében talán ritkábban használják az MI-t, mint más esetekben: csupán 31 százalékukra jellemző mindez nagyobb relatív gyakorisággal, miközben a válaszadók harmada egyáltalán nem nyúl az algoritmushoz. [/kiemelt]

Mindezzel paralel, hogy tízből három kitöltő szerint volt már olyan (tanulmányi) feladat, amit teljes mértékben vagy legalább részben MI-alapú eszközzel oldott meg.

Összességében elmondható, hogy a válaszadók 30 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább hasznosnak találja a mesterséges intelligencia használatát, miközben ezzel teljesen ellentétes véleményt csupán a kitöltők 14 százaléka fogalmazott meg.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Sosem látott számok a felsőoktatásban – Rekordot döntött a pótfelvételi

Július 23-án este nyolc órakor hirdették ki a felvételi ponthatárokat. A másnapi sajtótájékoztatón Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter elmondta, hogy a megújult felsőoktatásnak köszönhetően rekordszámú gólyát üdvözölhetnek az egyetemek országszerte. Minden második diák vidéki intézményben kezdi meg a tanulmányait, és a felvettek négyötöde állami ösztöndíjasként.

Hankó Balázs a július 24-i sajtótájékoztatón (Fotó: UNIside)

De azoknak is volt még esélye bekerülni a vágyott szakra, akik júliusban nem kapták meg a „mosolygós fejes” üzenetet. Vanó Renáta, a felsőoktatásért felelős elnökhelyettes a Pannon Egyetem Gyárkertben tartott rendezvényén elmondta, hogy a pótfelvételi lehetőségek és az alternatív tanulmányi utak új irányokat nyithatnak meg.

Rekordokat döntött a pótfelvételi eljárás

A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.

Többek között a Corvinus, a BME, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Miskolci Egyetem, az NKE, az Óbudai Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem is nyitott meg helyeket a pótfelvételi eljárásban. A jelentkezési határidő augusztus 7. volt, az eredményeket augusztus 27-én hirdetik ki. A folyamat az E-felvételi rendszerében zajlott, és a határidőig minden szükséges dokumentumot fel kellett tölteni, csak úgy volt érvényes a jelentkezés.

A Debreceni Egyetem épülete (Fotó: UNIside / Török Sára)

A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.

A lifelong learning jelentősége

Pintér Lívia, az UNIside alapítója és ügyvezetője augusztus 11-én beszélt a felvételiről és a pótfelvételiről a TrendFM Reggeli Monitor műsorában. Többek között elmondta, hogy ezeken a rekordszámokon nem kell meglepődni. Egyrészt az élethosszig tartó tanulásról való kommunikáció miatt sokan jelentkeznek az idősebb generációkból is a felsőoktatásba, másrészt a megújuló egyetemek által biztosított körülmények és lehetőségek is egyre vonzóbbak.

A munkavállalók mobilitását és versenyképességét is elsősorban az teremti meg, hogy részt vettek-e valamilyen felsőoktatási képzésben. Ráadásul a végzettség, a diploma a fizetésben is megmutatkozik: nagyjából kétszeres bérszorzót jelent, területtől függően. Sokan emiatt akár munka mellett is bekapcsolódnak a felsőoktatásba – az általános eljárásban minden ötödik felvett hallgató harminc év feletti volt, és a pótfelvételi során is nagy számban jelentkeztek ebből a korosztályból.

Továbbá az sem véletlen, hogy a pedagógusképzésben idén jelentős fellendülés tapasztalható. Ez összefüggésben áll a történelmi léptékű béremeléssel, ráadásul az NKE tavaly létrejött Nemeskürty István Tanárképző Karán kialakított új képzési terv módszertana és gyakorlatorientáltsága is vonzóbbá teszi a pályát.

Fotó: Facebook / Nemeskürty István Tanárképző Kar – Csanaki László

A 2025-ös felvételi adatok szerint az óvodapedagógus képzés volt a harmadik legnépszerűbb szak, a gyógypedagógus pedig a hatodik. Szintén nagy népszerűségnek örvend a rövidciklusú pedagógusképzés, ahol egy, másfél vagy két év alatt a már meglévő alapképzettségükhöz kapnak egy tanári diplomát a hallgatók. Az általános eljárásban jelentkezők 60 százaléka ilyen képzésben vesz részt szeptembertől.

Ember vagy gép?

Az interjúból az is kiderült, hogy nem helytálló az a nézőpont, amely a mesterséges intelligenciának tulajdonítja a tanulmányok feleslegessé válását, illetve a munkahelyek megszűnését. Pintér Lívia kifejtette: a számok idén is azt igazolták, hogy az AI rohamos fejlődése mellett is szükség van az általános műveltségre és a felsőoktatásra. Az ott elsajátított lexikális tudás és gyakorlati tapasztalatok nélkül ugyanis a ChatGPT sem használható megfelelően és hatékonyan.

Ezt a közel százezer, már felvett hallgatón túl a pótfelvételi népszerűsége is igazolja. A számos alap-, mester- és osztatlan képzés között ráadásul több intézményben is meghirdettek olyanokat, melyek az általános felvételi eljárásban nem szerepeltek. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola például elindít egy négy féléves, állami ösztöndíjas hittanár-nevelőtanár mesterképzést, ahova olyan érdeklődőket várnak, akik pedagógusképzési területen legalább alapszakos diplomával rendelkeznek.

Diplomaosztó az AVKF-n 2025 júliusában (Fotó: Facebook / Apor Vilmos Katolikus Főiskola – Nagy Sándor)

Kiemelkedően magas ponthatárok

Az idei évben már a megváltozott felvételi eljárás alapján számolt pontokkal lehetett bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Azáltal, hogy nincsen minimumponthatár, illetve a pluszpontokat az intézmények maguk határozzák meg, jelentős mértékben változtak a ponthatárok is a korábbi évekhez képest. Ahogy az általános eljárás is meglepő eredményekkel szolgált július 23-án a legtöbb szak esetében, úgy az augusztus 27-én kihirdetésre kerülő pótfelvételi ponthatárokat sem lehet előre megjósolni.

A rekordszámú jelentkező és a megváltozott felvételi rendszer magával hozta azt is, hogy idén kiemelkedően magas ponthatárok voltak a legnépszerűbb szakokon. A Corvinuson például a térítésmentes alapképzésekre 433 pont alatt, az önköltséges helyekre 400 pont alatt nem lehetett bekerülni. Sőt, az intézményben meghirdetett kilenc alapszak közül hétnél náluk húzták meg a legmagasabb ponthatárt az adott szakot kínáló magyar egyetemek közül.

Az Óbudai Egyetemen a magas jelentkezőszám miatt esetenként akár 100 ponttal is több kellhetett a bekerüléshez a tavalyi határhoz képest. Ám a felvettek száma az alapszakos képzéseken így is 11 százalékkal nőtt. Az orvos- és egészségtudományi területen is magasak voltak a ponthatárok: a Semmelweis általános orvos osztatlan képzésére 427 pontra volt szükség az állami ösztöndíjas helyekhez.

Az általános és a pótfelvételi számokban

Az általános eljárásban tízből nyolc diák jutott be ösztöndíjas helyekre. A pótfelvételi számairól a Kulturális és Innovációs Minisztérium vasárnap osztott meg információkat az MTI-vel: az eljárás során a jelentkezők 35 százaléka jelölt meg államilag finanszírozott helyeket. A diákok háromnegyede alapképzést szeretne elkezdeni szeptemberben, 15 százalékuk mesterképzést, a maradék 10 százalék pedig az osztatlan és a felsőoktatási szakképzés között oszlik meg.

A pótfelvételi során a felvételizők 65 százaléka választotta valamelyik megújult intézményt, 19 százalékuk jelentkezett egyházi egyetemre vagy főiskolára, és 9 százalékuk állami egyetemen szeretne továbbtanulni.

 

A kiemelt kép forrása: Facebook / Budapest Park.

Visky András verseit ajándékba kapják a diákok a Librinél

A Libri és a Jelenkor Kiadó olvasásnépszerűsítő programja évek óta segíti a fiatalokat abban, hogy élő kapcsolatba kerüljenek a hazai kortárs irodalommal. Az akció keretében eddig több tízezer ajándékkönyv talált gazdára országszerte. A kezdeményezés különösen fontos egy olyan digitális közegben, ahol az elmélyült olvasás egyre ritkább élmény.

Ingyenes versválogatás minden diáknak

A Libri Könyvesboltok és a Jelenkor Kiadó legújabb kezdeményezésében Visky András Vissza a nyomokon című válogatáskötete válik elérhetővé az iskolások számára. A József Attila- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író költészete a személyes sors és a történelmi traumák keresztmetszetében szólítja meg az olvasót – a versek az ország minden Libri boltjában ingyen átvehetők, amíg a készlet tart. Bővebb információ az alábbi linken érhető el.

A program célja, hogy a kortárs magyar irodalom személyes és élő tapasztalattá váljon a fiatal generáció számára. Az ajándékkötet így nemcsak egy könyv, hanem egyfajta kulturális meghívás is – egy mélyebb önismereti és nyelvi utazásra.

„Nyelvi vitaminok” és közös gondolkodás

Visky András 1957-ben született Marosvásárhelyen. Édesapja köztiszteletben álló református lelkész, akit az 1956 utáni megtorlások idején bebörtönöztek, a kétéves Andrást pedig édesanyjával és hat testvérével a romániai Bărăgan-alföldre deportálták. Az író gyermekkori tapasztalatai több művében is visszaköszönnek. A Kitelepítés című regénye az elmúlt évek legolvasottabb szépirodalmi alkotásai közé tartozik, amely 2023-ban Margó-díjat kapott, 2024-ben pedig elnyerte az év határon túl legnépszerűbb szépirodalmi művének járó Libri irodalmi díjat.

Visky András szerint a kortárs vers nemcsak szórakoztat, hanem fejleszti az empátiát, és segít eligazodni az emberi viszonyokban. „A jó irodalom meggyőz bennünket afelől, hogy megszületésünkkor elfogadtunk egy meghívást, ami a világba szólított bennünket. Ittlétünk nem a véletlenek összjátéka, egy nagy kiterjedésű kompozíciónak vagyunk a részei mindannyian. (…) A kortárs irodalom megtanít örülni. Örülni annak, akik vagyunk” – vallja a szerző. A költészetet olyan közös alkotásként értelmezi, amelyben az olvasó nem csupán befogadó, hanem aktív résztvevő is. A kortárs líra tehát nem tananyagként, hanem párbeszédként válhat élménnyé – és a diákok számára ez a lehetőség most valóban kézzelfogható.

Évek óta építik az olvasó közösséget

A Libri nem először támogatja ajándékkötetekkel a fiatal olvasókat: az elmúlt években már Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Borbély Szilárd és más jelentős szerzők művei is eljutottak a diákokhoz. A cégcsoport új társadalmi programjai – köztük a Libri Talent ösztöndíj és a megújult irodalmi díjak – szintén azt szolgálják, hogy a kortárs magyar irodalom szereplői nagyobb figyelmet és támogatást kapjanak. Az olvasás nemcsak ismeretet ad, hanem közösséget is épít – ezt a célt követi a Libri minden évben.

Kép: UNIside

Töltsd ki kérvőívünket, és nyerj Libri könyvcsomagot!

Érdekel, mások hogyan tanulnak? Az UNIside Így tanultok ti! című kutatása évek óta vizsgálja, milyen módszerekkel, eszközökkel készülnek a diákok a vizsgákra. Idén még aktuálisabb kérdéseket feszeget: vajon hogyan és mire használják a hallgatók a mesterséges intelligenciát a tanulmányaik során?A kérdőív kitöltése nemcsak hasznos, de a kitöltők közül három szerencsés nyertes Libri könyvcsomagot kap, benne olyan inspiráló kötetekkel, mint Brianna Wiest: 101 gondolat, ami megváltoztatja az életedet vagy Arnold Schwarzenegger: Tedd magad hasznossá.

Ha te is hallgató vagy, ne hagyd ki – mutasd meg, te hogyan tanulsz, és nyerj könyveket, amik hatással lehetnek rád! Kattints és töltsd ki: igytanultokti.uniside.hu

Kiemelt kép forrása: Libri

Két hét diákmunkával összejöhet egy fesztiválbérlet!

Az UNIsideeuDiákok közös kutatása viszont azt mutatja, hogy a diákok nem csak a pénz miatt dolgoznak: a szakmai fejlődés, rugalmasság és jó munkahelyi környezet legalább annyira fontos. A Profession.hu legfrissebb elemzése pedig megerősíti: egész évben nagy a kereslet a diákokra – még a szezon előtt is.

Két hétnyi munka = egy fesztiválbérlet

A Mind‑Diák Szövetkezet adatai szerint napi 8 órás munkával, két hét alatt megkereshető akár egy több napos fesztiválbérlet ára is. Az átlagos diákmunka-órabérek bruttó 1 800–2 500 forint között mozognak, bizonyos technikai vagy nyelvi készséggel pedig ennek a többszörösét is megkereshetik a diákok.

Hasonló a helyzet a gyakornoki pozíciók béreinél, bruttó 2005 és 2700 Ft/óra közötti sávban mozog az órabér, ami az ő esetükben az szja-mentesség miatt nettó. A mérnöki, pénzügyi állásoknál jellemző a magasabb (2200-3000 Ft), az IT-s munkák terén pedig nem ritka a 3000-4000 Ft-os vagy afeletti órabér sem.

„Ma már nem olyan nehéz diákként megkeresni például egy 3 napos hétvégi belépő árát az EFOTT-ra, ami közel 37 ezer forint. Ha például a 25 év alatti fiatal a nyári szünetben csupán két hetet dolgozik napi 8, azaz heti 40 órában, 1900 Ft-os órabérrel számolva nettó 152 ezer forintot kereshet, amiből akár a Sziget Fesztiválon is több napig bulizhat” – említi példaként Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet vezetője.

Közelgő fesztiválok:

  • Campus Fesztivál, július 16-20., Debrecen
  • Sziget Fesztivál, augusztus 6-11., Budapest
  • Strand Fesztivál, augusztus 20-23., Zamárdi
  • Szegedi Ifjúsági Napok, augusztus 27-30., Szeged

Mi motiválja a fiatalokat?

Az UNIside és az euDiákok 2024-es Így dolgoztok ti! kutatása, ami eredetileg az UNI in&out Nyár 2025 kiadványban jelent meg, rámutatott: a diákmunka nem pusztán anyagi forrás. A válaszadók kétharmada már dolgozik, és – különösen az egyetemisták – szakmai fejlődést vagy karrierlehetőséget is keres. A középiskolások inkább rövid távra (1–3 hónapra) vállalnak munkát, heti 20–25 órás beosztással, míg az egyetemisták 6 hónapon túl is maradnának, heti akár 30 órában is. A nettó 1 800 forintos órabért a többség minimum elvárásként fogadja el, de az egyetemisták harmada már csak 2 000 forint/óra felett vállalna munkát.

Az utazási hajlandóság is nagy. A középiskolások 72 százaléka, az egyetemisták 63 százaléka akár napi egyórás utazásra is nyitott, főleg, ha a munkahely ezt kompenzálja. A diákok számára emellett kiemelten fontos a rugalmasság, a jó csapat és a fejlődési lehetőség.

Forrás: UNI in&out 2025 Nyár – „Így dolgoztok ti” kutatás

Egész évben keresik a diákokat

A Profession.hu legfrissebb elemzése szerint az idei év elejétől jelentősen megnőtt a diákmunkák iránti kereslet: januárban 43, februárban 16, márciusban pedig 34 százalékkal több ilyen pozíciót hirdettek meg a vállalatok az előző év azonos időszakához képest. Ez azt mutatja, hogy a cégek már nem csak szezonálisan, hanem folyamatosan építenek a fiatal munkaerőre. Főleg az IT, adminisztráció, vendéglátás, hotel, idegenforgalom és szakmunka területén keresik a diákokat. A diákmunkból a cégek is jelentősen profitálhatnak: hosszabb távon akár új munkaerőt is nyerhetnek az együttműködésből.

A diákmunka új arcai: egész évben stabil kereslet, tudatos fiatalok

Nem csak buli, karrier is

A fesztiválbérlet árának „megkeresése” két hét alatt sokaknak reális cél lehet – de ennél többet is nyújt a diákmunka. Az UNIside kutatásból kiderül, hogy a diákok ma már tudatosabban válogatnak, és nemcsak a fizetés számít: fontos a rugalmasság, a szakmai fejlődés, a jellegzetes munkakörnyezet. A Profession.hu trendjei pedig megerősítik: a diákmunka nem „csak nyári mese”, hanem az egész évre kiterjedő lehetőség. És ha mindez összeér a fesztivál hangulatával, akkor a diákélet valóban nyerő kombó.

A diákmunka új arcai: egész évben stabil kereslet, tudatos fiatalok

A diákmunka a mai fiatalok számára már nem csupán anyagi szükséglet, hanem a jövőjük megalapozásának fontos eszköze is. Az euDiákok Iskolaszövetkezet és az UNIside 2024-ben végzett közös kutatásának eredményei ma is jól tükrözik a fiatalok munkavállalással kapcsolatos attitűdjét és elvárásait.

Egész éves kereslet, nem csak nyári roham

A Profession.hu elemzése szerint a korábban jellemző nyári felfutás helyett ma már egész évben erős a diákmunkák iránti kereslet. 2025 első negyedévében például januárban 43, februárban 16, márciusban pedig 34 százalékkal több pozíciót hirdettek a tanulók számára, mint egy évvel korábban. A legnépszerűbb szektorok továbbra is a vendéglátás, az adminisztráció, valamint a szakmunka. A legmagasabb órabéreket az IT és üzleti támogató területek kínálják.

A diákmunka nemcsak a fiatalok számára jelenthet jó lehetőséget a tapasztalatszerzésre és pénzkeresetre, hanem a cégek is jelentősen profitálhatnak: hosszabb távon akár új munkaerőt is nyerhetnek az együttműködésből.

„A hazai demográfiai viszonyokból fakadó csökkenő munkaerőállomány, valamint az egyes szektorokban jellemző fokozódó jelölthiány mellett a foglalkoztatási keretek változásai is folyamatosan alakítják a diákmunka iránti keresletet mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről. Ilyen jelentős hatású módosulás volt az elmúlt időszakban például az egyszerűsített foglalkoztatás költségeinek többlépcsős emelkedése és időkeretének limitálása, illetve a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességének bevezetése. E tényezők következtében a diákmunkák iránti, korábban jellemző szezonális igény helyett ma már egyre inkább állandó munkaerőként támaszkodnak a cégek a fiatalokra” – fejtette ki Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Tudatos munkavállalás: a rugalmasság és a jövő számít

Az UNIside és az euDiákok Így dolgoztok ti! kutatása, amely 1412 középiskolás és egyetemista diák válaszait dolgozta fel, rávilágított: a diákmunka mára túlmutat az anyagi szükségleteken. A fiatalok tudatos döntéseket hoznak, amikor munkát keresnek. A válaszadók kétharmada már dolgozik, és sokan akár napi egyórás utazást is vállalnának egy jó lehetőségért, különösen akkor, ha az utazási költségeket a munkáltató részben megtéríti. A fizetés mellett a legfontosabb szempontok a rugalmasság és a jó közösségi légkör – ez különösen az egyetemisták körében hangsúlyos, akik a szakmai fejlődési lehetőségeket is előtérbe helyezik.

Így dolgoztok ti! 2024 – Az euDiákok és az UNIside közös kutatása

Különbségek korosztályonként

A középiskolások inkább rövid távú (1–3 hónapos) munkavállalást terveznek, jellemzően bolti kisegítői vagy vendéglátói munkakörökben. A heti 20-25 órás munkarend a legnépszerűbb, de az egyetemisták hosszabb távra gondolkodnak – akár heti 30 órás beosztással is, főként adminisztratív, irodai vagy szakterületi pozíciókban. Az órabér-igény alsó határa a legtöbb válaszadónál nettó 1800 forint, ám sokan már csak 2000 forint fölött vállalnak munkát. A Budapesten élő diákok bérigénye jelentősen, mintegy 20 százalékponttal magasabb, mint a kisebb településeken tanulóké.

Forrás: UNI in&out 2025 Nyár – „Így dolgoztok ti” kutatás

A soft skillek szerepe és a kihívások

Az Így dolgoztok ti! kutatás eredményei világosan megmutatták, hogy a diákok nemcsak pénzt szeretnének keresni, hanem fejlődni is. Fontos számukra, hogy a munkavégzés során fejleszthessék kommunikációs készségeiket, csapatmunkában szerezzenek tapasztalatot, és szakmai kapcsolatokat építsenek. A legnagyobb nehézséget a tanulmányokkal való összeegyeztetés, az időhiány és az alacsony bérezés jelenti számukra.

Rugalmasság és jó közösség – A fiatalok elvárásai a munka világában

Glow up! program – Út a magabiztos jövő felé

Támogatás a pályaválasztásban, iránytű a jövőhöz

A Glow up! program célja, hogy eszközöket adjon a fiatalok kezébe a tudatos életút megtervezéséhez. A kezdeményezés kiemelten foglalkozik az önismeret, az önbizalom és a pályamotiváció fejlesztésével, miközben hiteles információforrásokat kínál a továbbtanulás és a karrierépítés területén.

Személyesen látogatjuk meg az iskolákat, ahol közvetlen beszélgetések során megismerjük a diákokat és tanáraikat. A kis létszámú foglalkozásokon tréningeket is tartunk, ahol az önbizalom fejlesztése kerül fókuszba – egy olyan készség, amelynek megléte kulcsfontosságú bármely életpályán.

Valós kapcsolódás, valódi eredmények

A Glow up! program során a tanulók nem csupán hallgatói, hanem aktív alakítói is lehetnek a tartalomnak. Egy rövid kérdőív segítségével megoszthatják érdeklődési köreiket, céljaikat és visszajelzéseiket, amelyekkel segíthetnek nekünk, milyen témában szülessenek tartalmaink.

Az iskolákban – megfelelő szülői hozzájárulással – videófelvételek is készülnek, amelyek egy-egy inspiráló pillanatot örökítenek meg. Ezekből közösségi média tartalmak is születnek, hogy a program üzenete minél több fiatalhoz eljuthasson.

Információ, ami tényleg segít

A Glow up! program résztvevői konkrét útmutatást kapnak arról is, hol érdemes tájékozódniuk a továbbtanulási lehetőségekről. Olyan hasznos felületeket ismerhetnek meg, mint az uniside.hu, a diplomatszerzek.hu vagy a szakmatszerzek.hu, amelyek strukturált, naprakész és megbízható információt nyújtanak a felsőoktatás és a szakképzés világáról.

Az UNIside rangsorkiadványaiból is vihetnek haza az érdeklődő gyerekek, amelyek szintén a tájékozott döntéshozatalt támogatják.

Egészséges test – magabiztos lélek

A programhoz kapcsolódik a Mozdulj Magyarország! kezdeményezés is, amely az egészséges életmód és a mozgás fontosságára hívja fel a figyelmet. Mérey Ildikó nagykövet vezetésével ingyenes sportprogramokon keresztül ösztönzik a fiatalokat a testi-lelki egyensúly megteremtésére – ami elengedhetetlen a sikeres élethez.

Mozgás nélkül nincs élet – interjú a testnevelés-tudományok doktorával, Fehérné Mérey Ildikóval

Minden fiatalnak jár a lehetőség

A Glow up! program azt üzeni: a tudatosság és az önbizalom nem kiváltság, hanem fejleszthető készségek. Az UNIside célja, hogy minél több diáknak adjon lehetőséget arra, hogy rátaláljon saját útjára – és el is merjen indulni rajta.

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

A felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeit bemutató legfrissebb UNI kiadvány fókuszában a manapság igen fontos területnek számító innováció és az ipari digitalizáció áll. A kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt. 

A megjelent magazin sorra veszi az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A Makronóm Intézet Makroszkóp rendezvényén debütáló magazinban számos meghatározó véleményformálóval készített interjúban mutatják be az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A számítási felhő, a virtuális, a kiterjesztett valóság (VR, AR), a már több helyen felbukkanó önvezető járművek, a blokklánc-technológia, az akár árukat szállítani képes drónok, a robotporszívók és az önmaguktól dolgozó fűnyírók mind olyan eszközök, amelyek alig egy évtizede épültek be a mindennapjainkba. A ChatGPT berobbanása révén újra a világ figyelmének középpontjába került a gépi értelem, azaz a mesterséges intelligencia, amely immár nemcsak a tanulók házi dolgozatát írja meg, de a vállalatoknak is segíthet, szövegalkotási, marketing- és egyéb üzleti folyamatok támogatásával.

Mi van a kiadványban? Mi az UNIside kiadó misszója?

Az UNIside kiadó – amely startupként felsőoktatási rangsorok készítésével, egyetemi és vállalati vezetőkkel készített interjúkkal, szakmai tartalmakkal, a szakképzés és a szakmák népszerűsítésével segíti a fiatalokat, szüleiket, tanáraikat a pályaorientációban – most megjelent, innovációval, ipari digitalizációval foglalkozó különkiadása ezúttal a felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeire fókuszál. Bemutatja az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A kiadványban számos interjúaz e területeken meghatározó véleményformálókkal segít megvilágítani az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A magyar STEAM területek és a digitalizáció – egyetemi és szakképzési rangsorok

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa a fenti témákon túl értékes rangsorokat tartalmaz a digitalizáció terén releváns STEAM képzési területeken. (E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.) A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

A Makronóm Intézet szakmai rendezvényen debütált a digitalizáció témájú kiadvány

A patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikai szemlélet kiterjesztését célul kitűző gazdaságkutató, a Makronóm Intézet éppen a kiadvány fő témájáról, az ipari digitalizációs trendekről készített felmérést, amelynek eredményeit első alkalommal az UNIside kiadványában publikálták. E munka részletes eredményeit Budapesten, 2023. október 5-én a Makroszkóp minikonferencián mutatta be az intézet. Az elemzés fő eredményei szerint a vállalatvezetők több mint harmada nem ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, és csupán a 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. A Makronóm Intézet felmérésének eredményeit ismertető Purczeld Eszter vezető elemző az eseményen elmondta: a DESI felmérés 2022-es adataival összhangban a hazai vállalatok jelentős lemaradást érzékelnek már az alapszintű digitális technológiák alkalmazásában is, így jelentős fejlődési út áll még a hazai gazdasági társaságok előtt. A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei – Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető helyettese, Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára és Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója – pedig mind egyetértettek abban, hogy az ipari digitalizáció ma az egyik legfontosabb prioritás a gazdaságpolitikában, és számos élő példát és lehetőséget villantottak fel az érdeklődők számára.

Az Uni In&Out Innováció – ipari digitalizációs, ipar 4.0 tematikájú kiadványa, fő támogató: a Siemens Zrt.

Videó: Fesztivállal indította a szemesztert a BME

Tűzforró 🔥🔥🔥 hangulatú fesztivállal indította a szemesztert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – BME 👨‍🎓📑👩‍🎓@unibme.official
Azahriah zenéjétől még a kezek is lángra lobbantak! ⚡⚡⚡ @paulsonati
Koncertek közben a hallgatókat kérdeztük karrierlehetőségekről, egyetemi életről, közösségépítő fesztiválozásról.

A BME Egyetemi Napok @bmeenapok koncertjein elbúcsúztatták a nyarat a hallgatók 🎸🎷🎧, most már jöhet a tanulás. 😉 #UNIside #fesztivál #bme

UNIside
Felsőoktatási magazin, hogy minden a helyére kerüljön.
🎓 diploma
💹 karrier
🥼tudomány
🌎 fenntarthatóság
🥇 sikerek
💲 pénzügyek
🎸 fesztivál

💻 https://diplomatszerzek.hu/
https://www.facebook.com/uniside.hu
📸
https://www.instagram.com/uniside.hu

A hallgatók 27 százaléka magol tanulás közben

Már csak pár hétig lehet módosítani a jelentkezési sorrenden, amelyről jobb úgy dönteni, hogy minden lehetséges tudnivalónak utánanéztünk. Egy friss, most megjelent rangsorból, az UNIside 2023 nyári kiadványból – és az Uniside.hu weboldalán – egyetemi vezetőkkel, volt és jelenlegi diákokkal készített interjúk is segítik a döntést, sőt az UNI egyedi, kiválósági rangsormódszertannal készített szakos rangsoraiból kiderül az is, melyek a legjobb-legnépszerűbb egyetemek képzési területenként. Érdekesség például, hogy az ELTE-GTK a gazdaságtudományok képzési terület legnépszerűbb négy szakján is (gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel) az ELTE-GTK végzett az első helyen. Előkelő helyeken szerepelt a DE-GTK és a Corvinus is. Informatika képzési területen például a BME-VIK a mérnökinformatikus és az üzemmérnök informatikus szakokon áll az élen. A legnépszerűbb egyetemek, a képzési területeken belül a legnépszerűbb szakok, és a legjobbnak ítélt karok és intézmények – figyelembe véve nemzetközi kutatási teljesítményüket is – mind szerepelnek az UNI kiadványában, az Oktatási Hivatal és a Clarivate Incities megoldásai alapján. Az UNI in&out 2023 Nyár című magazin így szinte egy komplett évkönyv, hiszen a lehetőségekhez mérten az összes olyan témát feldolgozza, amely a felvételizők és az egyetemisták számára fontos lehet karrierútjaik, tanulmányaik szempontjából.

 

A fiatalok többet dolgoznának

Az UNIside nyári kiadványa kifejezetten segítséget nyújt, hogy még az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt a leendő hallgatók képet kapjanak a felsőoktatás világáról. A nyári munka minden fiatal esélye a tapasztalatszerzésre, az anyagi biztonság megteremtésére. A diákok munkavállalásáról az UNI kiadványa számára a Makronóm Intézet készített felmérést, amelynek fő célja az volt, hogy azonosítsa a diákok munkakörülményeit, munkalehetőségeit, kereseti szintjét és egyéb feltételeit. A kutatásból kiderült, hogy bár a válaszadók 86 százaléka egész évben dolgozik, a fiatalok többet dolgoznának, és erre mind a diák, mind a munkáltatók oldaláról lenne igény, amelynek egyik legfőbb gátja az időbeosztás kérdése. A kutatásban elsősorban 17-24 évesekre és a felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatókra fókuszáltak.

 

Évközben a hallgatók kevesebb mint fele tölt heti öt óránál többet a tanórákra való felkészüléssel

A nyomtatott kiadvány nyári számának egyik legizgalmasabb témája az „Így tanultok ti” kutatás és eredményei: az UNIside és a Mateking.hu közös szervezésében létrejött kutatás célja, hogy a hallgatók könnyebben és hamarabb megtanuljanak tanulni, mások tapasztalataira, és jó gyakorlataira építeni. A kutatásból kiderült, hogy az egyetemi hallgatók több mint 70 százalékának fontos, hogy csend legyen körülötte tanulás közben, és alig 18 százalékuk preferálja például a könyvtárban tanulást. A tanulási módszereket vizsgálva a kutatásban résztvevők válaszaiból azt derült ki, hogy a legtöbben, a megkérdezettek több mint 73 százaléka többször elolvassa az anyagot. Hatvankét százalékuk olvasás közben jegyzetel is, de csupán 42 százalékuk készít ábrákat, rajzokat közben. A hallgatók majdnem 27 százaléka magol, és kevesebb mint egyharmaduk szeret mássokkal együtt tanulni. Az elmúlt évben első alkalommal felmértek szerint arra is kitér az elemzés, hogy például szorgalmi időszakban az egyetemisták csaknem fele több mint öt órát készül az óráira, míg a többiek 5 óránál kevesebbet. A hallgatók kicsit több mint egy ötöde viszont több mint 10 órát fordít tanulásra egy héten. Tanulmányaik során a hallgatóknak az időhiány (52,8 százalék), a tantárgy szükségtelenségének érzése (45,1 százalék) a magas vizsgakövetelmények (40,6 százalék) okozzák a legnagyobb nehézséget. A legnehezebb egyetemi tárgyakként a legtöbben a matematikát vagy egy ahhoz szorosan kapcsolódó tantárgyat azonosították (számvitel, közgazdaságtan, statisztika, mechanika). Az adott tantárggyal kapcsolatos nehézségnek pedig elsősorban (69 százalékuk) azt jelölték meg, hogy a tanár nem tudja jól átadni a tudnivalókat, és nehézség esetén a legtöbben az interneten keresnek információt (90,3 százalékuk).

 

A kutatási eredményeket a most megjelent UNI in&out 2023 Nyár című kiadványban lehet részletesen elolvasni.

 

A szerkesztők figyelmébe – az UNIside-ról

Az UNIside kifejezetten a felsőoktatásra készülő fiataloknak, illetve egyetemistáknak segít célzott szakmai vagy éppen könnyed hangvételű cikkekkel a mindennapokban és az előrehaladásban. Az UNIside tevékenységeinek célja, hogy a felsőoktatásba készülő diákok, az őket felkészítő tanárok, valamint a már a felsőoktatásban tanulók és dolgozók közelebb kerüljenek egymáshoz egy megkerülhetetlen szakmai ökoszisztémában, amit az UNIside jelent. Ezért készülnek az interjúk, ezért mutatják be a példaképeket, az egyes szakmákat, szakokat, egyetemeket és tudományos eredményeket, ezért készítenek elemzéseket, kvízeket és szerveznek különféle aktivitásokat is.

Ehhez az UNIside csapata rendszeresen végez fókuszcsoportos és kérdőíves felméréseket középiskolás diákokkal és egyetemi hallgatókkal. Miután az UNIside két kollégája Önbizalom nagykövet lett összekapcsoltuk egymással a két programot, hogy még hatékonyabban segíthessünk nektek. Az eddigi eredmények mentén az UNIside munkatársai továbbfejlesztik szolgáltatásainkat annak érdekében, hogy 3-5 éven belül az országban a lehető legtöbb fiatalhoz eljussanak szolgáltatásaikkal. Ezáltal ugyanis mind többen találják meg jó eséllyel pontosan azt, ahol a legszívesebben tanulnak és dolgoznak. Az UNIside egy informatív, szakmai, mindemellett változatos és szórakoztató platform: hiánypótló iránymutató portál a pálya- és szakmaválasztás útvesztőjében, amely a fiatalok önálló életkezdését is megkönnyíti. Mert mindenki tovább akar tanulni!

A diploma értékes, egyetemistának lenni jó Magyarországon!

Minden évben, így 2023-ban is február 15-ig lehet jelentkezni az ősszel induló felsősoktatási képzésekre. Cikkünkben összeszedtük, miért éri meg ma Magyarországon a felsőoktatásban tanulni, és hogy miért állítjuk azt, hogy a diploma értékes.

 

Változások a felvételiben

Mint ismert, a kormány korábbi döntése alapján több szempontból megváltozik a felsőoktatás felvételi rendszere. A módosítások egy része 2024-től lép hatályba, de vannak 2023-ban élesedő változások is.

A 2023-tól érvényes legfontosabb változások a következők:

  • Az egységes minimum ponthatárokat eltörlik, helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy-egy hallgató.
  • Fontos, hogy alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük. Helyette adott szakoknál az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szintű érettségit fogadnak el. A középszintű érettségit is elfogadó intézmények és szakok listája itt található.
  • Megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez nyilván nem azt jelenti, hogy alacsonyak lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, azt viszont igen, hogy egyes szakokon alacsonyabb lehet, mint a korábbi években.

A felsőoktatási intézmények a rendelet megjelenése óta közleményben, illetve saját honlapjukon ismertették az általuk megszabott felvételi változásokat, érdemes tehát az áhított felsőoktatási intézmény saját oldalán is tájékozódni.

A felvételi rendszer változásával kapcsolatban minden fontos információt egy helyen megtalálnak az érdeklődők az UNIside híroldalon.

Sehol  ennyi állami ösztöndíjas

 

Jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el. (Fotó: 123rf)

 

A felvételi rendszerének változásait az indokolja, hogy ma már a felsőoktatási intézmények 80 százalékában a hallgatók olyan intézményekbe járnak, melyek alapítványi vagy egyházi fenntartásúak, de minden esetben egyre nagyobb részben eredményeik alapján finanszírozottak. Ezek az intézmények 2022-ban harminc, 2023-ben negyven, 2024-ben pedig ötven százalékban a számukra meghatározott teljesítményindikátorok alapján kapják a támogatást. A kormány azt vallja: ahol a lehetőség, ott legyen a felelősség is – mondta az UNIside-nak adott videóinterjújában a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.

Hankó Balázs kifejtette: idén szeptemberben is 300 alap- és osztatlan, illetve 300 mesterképzés közül lehet választani. „Emellett 148 angol nyelvű és 8 német nyelvű képzésünk indul idén. A felsőoktatás rugalmasságát és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását mutatja, hogy idén először számos egyéves mesterképzésre is lehet jelentkezni. Ezek azok a képzések, amelyekhez már nem kellett előzetes akkreditációt kérniük az egyetemeknek” – emelte ki.

Mint az UNIside-nak nyilatkozva hozzátette: Magyarország kiemelkedik Európában és a világon azzal, hogy a felsőoktatásban tíz hallgató közül nyolc állami ösztöndíjjal tanulhat. „Ez az arány 2010-ben 69 százalék volt, s azóta tovább emelkedett. Az állami ösztöndíj mellett ráadásul 33 különböző ösztöndíjat kínálnak, mintegy 70 milliárd forintból, 170 ezer hallgatónak” – mutatott rá Hankó Balázs.

A magyar felsőoktatás színvonalát mutatja, hogy a diploma megszerzését követően átlagosan 36 nap alatt munkát talál egy pályakezdő fiatal. Emellett, jelentős, 80 százalékos bérelőnye van annak, aki diplomával helyezkedik el.

 

A sikeres felsőoktatás a sikeres Magyarország kulcsa

Az államtitkár az Educatio kiállításon tartott beszédében elmondta: Magyarország sikeressége többek között azon múlik, hogy sikeres-e a felsőoktatás. Ezért alakítják át a képzési kereteket, és segítik az együttműködést egyetem és ipar között, hogy az egyéni munka helyett a projektmunka, az egyéni tanulás helyett a csoportmunka kerüljön előtérbe. A tanár–diák viszonylatban egyre inkább kollegialitás kezd kialakulni a hallgatók és oktatók között, akik közös kutatási programokba kapcsolódnak be, közös prezentációkban vesznek részt, közös publikációkat készítenek. Hankó Balázs szerint a hallgatók jövőformáló képessége és az egyetemeken születő innovációk akkor jók, ha azok a magyar gazdaságot erősítik és a társadalmi kihívásokra találnak megoldást.

Egy diplomás ma 36 nap alatt helyezkedik el Magyarországon. (Fotó: MTI)

 

„Magyarországon jó ma egyetemistának lenni” – jelentette ki az államtitkár. A hallgatók választanak egyetemet, ők döntik el, hogy mit tanulnak, szabadon szervezhetik az életüket egy 300 ezres közösségben, ahol az oktató és a hallgató nem tanár és diák, hanem kollégák, akik együtt felelnek Magyarország jövőképességéért.

 

Az Erasmusból nem engedünk

A felsőoktatásért felelős államtitkár mindenkit megnyugtatott, hogy a már futó, illetve az idén induló mobilitási programok biztosítottak. Tavaly év végén az erre vonatkozó keretszerződések az egyetemekkel is meg lettek kötve. Ami pedig az idei Erasmus-programokat illeti, bíznak abban, hogy az Európai Bizottságot meggyőzik majd azok a tények, amelyeket a magyar kormány a felsőoktatás teljesítményével kapcsolatban megküld. Ha nem, a magyar kormány saját forrásból állja a 2024-es Erasmus-pályázatok költségeit. Magyar oktatót, kutatót, hallgatót hátrány nem érhet – húzta alá Hankó Balázs.

Az Erasmus-programokkal kapcsolatos fejlemények ügyében megszólalt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is. Ők közleményükben úgy fogalmaznak: „A felsőoktatás Erasmus nélkül elképzelhetetlen”.  Hozzátették: a modellváltással kapcsolatban van helye kritikának, hiszen a HÖOK is számtalan javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években. A hibák rendezése érdekében folytatott vitáknak azonban nem lehet tárgya a hallgatók oktatáshoz vagy egyes szolgáltatásokhoz, például csereprogramokhoz való hozzáférése.

 

A tudás soha nem volt ennyire értékes

 

Szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. (Fotó: Rab Árpád)

 

Az UNIside új, egyetemi rangsorát tartalmazó UNI 2023 in&out kiadványban számos érdekes interjú olvasható egyetemi és cégvezetőkkel, illetve a felsőoktatáshoz valamilyen módon kapcsolódó szakemberekkel.  Rab Árpád jövőkutató, egyetemi oktató egyebek között arról beszélt, hogy a tudás soha nem volt még ennyire értékes. Azt is mondja, hogy „a jövőben azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek kritikusan gondolkodni, jó kérdéseket feltenni, s ami a legfontosabb: biztos tudásuk van, bármilyen szakterületről is legyen szó”.

A jövőkutató kiemelte: „ha az ember azt csinálja, amit szeret, sokkal könnyebben lesz benne sikeres”. A pályaválasztással kapcsolatban pedig így fogalmaz: „a dilemma egyébként csak látszólagos, mert szerencsére egyre tovább élünk, így nem kell életünk végéig ugyanazt csinálnunk, akár 10-20 évente is válthatunk. Ma már nem szükséges végleges döntést hozni 18 évesen, hogy ez vagy az leszek, a mozgástér jóval nagyobb, mint akár csak néhány évtizede. Az oly sokat emlegetett rugalmasság azt jelenti, hogy van választási lehetőségem, mert van tudásom és élek is vele”.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Az állatorvosi hivatás a legvonzóbb az agrárképzések közül

Bekerülési esélyek az agrár szakokra

Az agrár-felsőoktatás alap- és osztatlan képzései a múlt tanévben több mint 2300 elsőhelyes jelentkezőt vonzottak, a felvettek aránya meghaladja a 80 százalékot, ami csaknem 2000 hallgatót jelent. A terület legkeresettebb intézménye a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) ezer fő feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része be is került a választott képzésekre. A gólyák mintegy harmada a Debreceni Egyetemen (DE-MÉK) kezdi meg a tanulmányait, a nagyobb képzőhelyek közé tartozik még az Állatorvostudományi Egyetem (ATE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Soproni Egyetem (SOE-EMK).

Népszerű agrárképzések

Az agrár-felsőoktatásban jelenleg 14 szak közül lehet választani, az olyan hagyományos képzésektől kezdve, amilyen a szőlész-borász mérnök vagy a kertészmérnök, olyan új vagy viszonylag új szakokig, amilyen az agrár- és üzleti digitalizáció vagy a természetvédelmi mérnök szak.

agrár állatorvosi képzés - kutyus

Egy aranyos kutyus az állatorvos vizsgálóasztalán (Fotó: Pixabay)

Állatorvosokat Magyarországon egyetlen helyen, az ATE-n képeznek, így a legnehezebb dolguk egyértelműen azoknak volt, akik a legnépszerűbb szakra, az állatorvosira szerettek volna bekerülni. Ez a csaknem 500 elsőhelyes jelentkező harmadának sikerült csupán. A második és harmadik legnépszerűbb szak szinte fej fej mellett a mezőgazdasági mérnöki és élelmiszermérnöki volt 150 fő körüli elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része (85, illetve 100 százalék) be is került ezekre a képzésekre.

Ponthatárok

Az állatorvosi képzés közel 430-as bekerülési ponthatárával ezúttal is kiemelkedett a területen hirdetett többi képzés közül. A mezőgazdasági mérnöki és az élelmiszermérnöki szakot hirdető valamennyi intézményben a ponthatár alig haladta meg a 280 pontot, a legmagasabb ponthatárok mindkét szak esetén az SZE-MÉK-en voltak.

Kiválóság

Az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosi képzésére felvettek kiemelkedően teljesítettek mind a hozott pontátlag, mind a legalább egy tárgyból emelt szinten jeles érettségit szerzők arányát tekintve. Többletpontok szempontjából az SZE-MÉK hallgatói teljesítettek a legjobban.
Az Állatorvostudományi Egyetem a nemzetközi közeg szempontjából is kiemelkedik a területen, ugyanis a diákok több mint 60 százaléka külföldi, de ez az arány az SZTE-MGK-n is jelentős. Említésre méltó még a PTE-TTK, ahol a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányad vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói termelékenység szempontjából az SZTE és a DE karai emelkednek ki, a területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) pedig az OE-AMK produkálta.

Esélyek a diplomaszerzés után

Az agráralapképzésen végzettek 45 százaléka tanul tovább valamelyik mesterszakon. Ezekből jelenleg 17-féle választható, mint a vadgazdamérnöki, a növényorvosmérnöki vagy az élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki szak.
Az élelmiszermérnök szak végzősei elsősorban mérnökként, minőségbiztosítási szakemberként vagy élelmiszeripari szakértőként helyezkednek el. A mezőgazdasági mérnök szak egykori tanulói mezőgazdászként, vállalkozóként, esetleg agrármérnökként dolgoznak. Az állatorvosi szakon végzettek döntően állatorvosként, klinikai vagy hatósági állatorvosként helyezkedtek el.

Kihívások ezen a területen

Világszerte, így Magyarországon is az agrárszektor egyik legnagyobb kihívása a generációváltás. Ahhoz, hogy az utánpótlás biztosítása sikeres és eredményes legyen idehaza, a közép- és felsőfokú képzést is modernizálni kellett, illetve kell.
A hazai agrár-felsőoktatás jelentős és fontos átalakuláson ment keresztül azzal, hogy 2021 februárjában létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány fenntartásában működő intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társasága, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE így nem csupán egy oktatási intézmény, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává is válik.
Az élelmiszergazdaságban a 21. században világszerte nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz évben, pedig a 20. század a mezőgazdaság fejlődésének az egyik legintenzívebb időszaka volt. A korábban öt-hat esztendő alatt elévülő tudás ma egyik napról a másikra elavulttá válhat. Ez nagyon gyors alkalmazkodást igényel, amihez a felsőoktatás piacán is igazodni kell.
Jelentős kihívás a robbanásszerű műszaki-technikai fejlődés, amelynek fő mozgatórugója az informatika, ezen belül az agrárinformatika és a digitalizáció. Az ágazatok között e téren lépéselőnyben van a növénytermesztés, ahol a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körben terjed el. A gazdálkodást támogató ismeretek nélkül már nem lehet hatékony, versenyképes az élelmiszer-alapanyagok előállítása, ezért is nagyon fontos ezeknek az ismereteknek a megjelenése a modern agrárképzésben.

2000 fő – Ennyien kezdhették meg tanulmányaikat 2021 őszén az agrár felsőoktatásban.

Agrár alapképzési szakok

  • agrár- és üzleti digitalizáció szak
  • állattenyésztő mérnöki szak
  • élelmiszermérnöki szak
  • földmérő és földrendező mérnöki szak
  • kertészmérnöki szak
  • lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak
  • mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szak
  • mezőgazdasági mérnöki szak
  • mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnöki szak
  • szőlész-borász mérnöki szak
  • tájrendező és kertépítő mérnöki szak
  • természetvédelmi mérnöki szak
  • vadgazda mérnöki szak
  • vidékfejlesztési agrármérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szakok az agrár képzési területen

  • agrármérnöki szak
  • állatorvosi szak
  • erdőmérnöki szak

 

Az agrárképzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni