A program ünnepélyes megnyitóján Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos rámutatott: hazánk globális szinten az első húsz ország között szerepel az MI-használat tekintetében, a közép-kelet-európai térségben pedig Magyarország egyenesen az első helyen áll. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán a pozíció megőrzése, hanem a további előrelépés. Ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarország ne csak passzív felhasználója legyen az újításoknak, hanem aktív alakítója is a nemzetközi fejlesztéseknek.

A kormányzati MI-stratégia tíz olyan ágazatot jelölt meg, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazása áttörést hozhat. Ezek közé tartozik többek között az egészségügy, a mezőgazdaság, az energetika, a közlekedés, valamint a közigazgatás és az oktatás is. Palkovics László a jövő meghatározó lépései között említette a hazai humanoid robotgyártás beindítását és az új, nagy kapacitású adatközpontok létrehozását is.

Komplex megközelítés: Technológia és ember

Darázs Lénárd, az ELTE rektora beszédében kiemelte, hogy az intézmény nem csupán mérnöki szempontból vizsgálja az MI-t. Az egyetem multidiszciplináris jellegéből adódóan a kutatások kiterjednek a technológia társadalmi, pszichológiai és humántudományi vetületeire is. Hozzátette: ez a mostani már a harmadik nagy „zászlóshajó” kezdeményezésük a közelmúltban elindított fenntarthatósági és digitális kompetenciafejlesztő programok után. A rektor aláhúzta: ezek a projektek nem a semmiből jöttek létre, hanem az egyetemen már meglévő, szerteágazó tudásbázisra és szakmai kiválóságra építve igyekeznek választ adni a jövő kihívásaira.