A program ünnepélyes megnyitóján Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos rámutatott: hazánk globális szinten az első húsz ország között szerepel az MI-használat tekintetében, a közép-kelet-európai térségben pedig Magyarország az első helyen áll. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán a pozíció megőrzése, hanem a további előrelépés. Ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarország ne csak passzív felhasználója legyen az újításoknak, hanem aktív alakítója is a nemzetközi fejlesztéseknek.

A kormányzati MI-stratégia tíz olyan ágazatot jelölt meg, ahol a mesterséges intelligencia alkalmazása áttörést hozhat. Ezek közé tartozik többek között az egészségügy, a mezőgazdaság, az energetika, a közlekedés, valamint a közigazgatás és az oktatás is.  A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az MI sikeres alkalmazásához kijelölt tíz kulcsterület fejlesztésében az ELTE-re is kiemelten számítanak. Ez az egyetem szerepét nem pusztán képzési központként, hanem a hazai MI-ökoszisztéma tudás- és módszertani bázisaként is erősítheti. Palkovics László a jövő meghatározó lépései között említette a hazai humanoid robotgyártás beindítását és az új, nagy kapacitású adatközpontok létrehozását is.

Komplex megközelítés: Technológia és ember

Darázs Lénárd, az ELTE rektora beszédében kiemelte, hogy az intézmény nem csupán mérnöki szempontból vizsgálja az MI-t. Az egyetem sokszínű tudományos hátteréből következik, hogy az MI-kutatások nemcsak a technológiai oldalra koncentrálnak, hanem annak társadalmi, pszichológiai és humán területekre gyakorolt hatásaira is. A rektor jelezte: ez már a harmadik nagy „zászlóshajó” programjuk a közelmúltban elindított fenntarthatósági és digitális kompetenciafejlesztési kezdeményezések után. Hangsúlyozta, hogy ezek a programok nem a semmiből jöttek, hanem az ELTE meglévő, szerteágazó tudására és szakmai erősségeire épülnek, és így adnak választ a jövő kihívásaira. A 2025–2030-as egyetemi stratégia eleve kiemelt célként kezeli, hogy az intézmény a mesterséges intelligencia és más új technológiák meghatározó tudásközpontjává váljon.

A kezdeményezés első konkrét eredménye az egyetemi hallgatók MI-használatát szabályozó rektori utasítás megalkotása, amely az ELTE közlése szerint a hazai szinten is kifejezetten támogató szemléletű megközelítést képvisel.

Az MI felforgatta az oktatást

A programindító rendezvény az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán zajlott, ahol Darázs Lénárd rektor hangsúlyozta: az egyetem a hazai értelmiség képzéséért felelős intézményként küldetésének tekinti, hogy a mesterséges intelligenciát a lehető legteljesebb komplexitásában integrálja oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységeibe.

Az ELTE Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot Badinszky Áron mutatta be, aki rávilágított: az MI megjelenése alapjaiban forgatta fel a felsőoktatás minden dimenzióját. A technológia az oktatásmódszertantól a kutatásetikán és a szabályozáson át az intézményi működésig minden területen új kihívások elé állította az intézményeket.

A szakmai programban Vajda Viktor, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács főtitkára is felszólalt, aki a hazai és uniós szabályozás közötti összhang fontosságát, valamint az egyetemek társadalmi edukációs és etikai szerepét emelte ki.