UNIside, Szerző | Diplomátszerzek | Oldal 2 a 32-ből

Mit kutat egy bölcsész? Tévhitek és valóság

A bölcsészet nem egy szak, hanem egy gondolkodási mód

A bölcsészettudományok gyűjtőfogalom, amely több területet fog össze. Ide tartozik például a nyelvészet, irodalomtudomány, történelem, filozófia, kulturális antropológia és egyes társadalomtudományi irányok is. Ezek közös pontja nem az, hogy szövegekkel foglalkoznak, hanem az, hogy az emberi jelentésalkotást vizsgálják.

A nyelvészet például nemcsak nyelveket tanít, hanem azt elemzi, hogyan működik maga a nyelv mint rendszer. A történettudomány nem pusztán múltbeli eseményeket sorol fel, hanem azt kutatja, hogyan alakulnak ki narratívák, hogyan emlékezik egy társadalom, és hogyan értelmez különböző korszakokat. A filozófia pedig azt kérdezi, hogyan gondolkodunk helyesen, mi számít tudásnak, és hol vannak az emberi érvelés határai.

Ezek a területek gyakran módszertanilag is eltérnek például a természettudományoktól. Nem laborban dolgoznak, hanem szövegeket, adatokat, kulturális jelenségeket és elméleteket elemeznek. Ettől azonban még nagyon is rendszerszerűek és szigorúak.

A leggyakoribb tévhit

A bölcsészettudományokkal kapcsolatban az egyik legelterjedtebb félreértés, hogy ezek „szubjektív vélemények” gyűjteményei. Valójában a legtöbb bölcsészeti kutatás ugyanúgy módszertanra épül, mint más tudományok.

Egy irodalomtudós például nem azt mondja, hogy szerinte mit jelent egy vers, hanem szövegelemzési módszerekkel, történeti kontextussal és elméleti keretekkel dolgozik. Egy nyelvész korpuszadatokat elemez, statisztikai mintázatokat keres, és hipotéziseket állít fel a nyelv működéséről. Egy történész pedig forráskritikát alkalmaz: vizsgálja, ki, mikor és milyen célból írta a rendelkezésre álló dokumentumokat.

A kutatás tehát itt sem „érzésből” működik. Inkább interpretáció és bizonyítás kombinációja, ahol az érveknek és forrásoknak komoly súlya van.

Miért tűnik mégis haszontalannak?

A bölcsészettudományokkal szembeni szkepticizmus gyakran abból fakad, hogy az eredményeik nem mindig azonnal mérhetők pénzben vagy technológiai termékekben. Egy új irodalmi értelmezés vagy filozófiai modell nem lesz kézzel fogható eszköz, mégis hatással van arra, hogyan gondolkodunk a világról.

A modern gazdaságban viszont egyre világosabb, hogy ezek a készségek nagyon is hasznosak. A munkaerőpiacon egyre fontosabb a kritikus gondolkodás, a komplex szövegek értelmezése, a kommunikáció és a kulturális érzékenység. Ezek mind olyan kompetenciák, amelyeket a bölcsészettudományok fejlesztenek.

Nem véletlen, hogy sok bölcsész végül nem „klasszikus akadémiai pályán” helyezkedik el, hanem:

  • kommunikációs és médiaterületen
  • HR- és szervezetfejlesztésben
  • kulturális intézményekben
  • nemzetközi kapcsolatokban
  • UX writing, tartalomstratégia vagy kutatásalapú elemzés területén

Ezekben a szerepekben az elemző és értelmező gondolkodás gyakran fontosabb, mint a technikai tudás.

A bölcsész mint „rendszerolvasó”

Ha nagyon leegyszerűsítjük, a bölcsész nem szöveget olvas, hanem rendszereket. Azt vizsgálja, hogyan működik egy kulturális jelenség, egy történeti folyamat vagy egy nyelvi struktúra.

Egy antropológus például azt kutatja, hogyan működnek közösségek és rituálék különböző társadalmakban. Egy filozófus azt elemzi, hogyan érvelünk, és milyen feltételezések húzódnak meg az állításaink mögött. Egy irodalmár pedig azt nézi, hogyan épül fel egy narratíva, és milyen kulturális kódokat használ.

Ez a fajta gondolkodás egyre fontosabb a digitális korban is. Az információk mennyisége miatt nem az a kérdés, mit találunk meg, hanem az, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.

Interdiszciplinaritás: amikor a határok eltűnnek

A modern kutatásban egyre kevésbé lehet éles határt húzni a bölcsészet és más tudományterületek között. A digitális bölcsészet például adatbázisokat, algoritmusokat és statisztikai elemzést használ történeti vagy irodalmi kérdések vizsgálatára. A nyelvtechnológia a nyelvészet és az informatika határán működik, és ma már mesterséges intelligencia rendszerek alapját is adja.

A társadalomtudományokkal való kapcsolat is erős. A politikatudomány, szociológia és kommunikációtudomány gyakran ugyanazokat a kérdéseket vizsgálja más módszerekkel. Hogyan működik a hatalom? Hogyan alakulnak ki vélemények? Hogyan terjednek információk?

Ezek a területek együtt rajzolják ki azt a képet, amit „társadalmi valóságnak” hívunk.

Akkor mit kutat egy bölcsész valójában?

A legegyszerűbb válasz az, hogy jelentéseket. De ez a „jelentés” szó sokkal tágabb, mint elsőre tűnik. Beletartozik a nyelv, a kultúra, a gondolkodás, a történelem és az emberi viselkedés értelmezése is.

A bölcsészettudományok nem azt próbálják megmondani, hogyan működik egy gép vagy egy fizikai rendszer, hanem azt, hogyan működik az emberi világ. És ez a világ sokkal kevésbé stabil, sokkal inkább változó és kontextusfüggő, mint bármelyik természeti rendszer.

Éppen ezért a bölcsész nem kevésbé tudós, hanem más típusú kérdéseket tesz fel. Olyanokat, amelyekre nincs egyetlen helyes válasz, de amelyek nélkül nehéz lenne megérteni, hogyan működik a társadalom, amelyben élünk.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

7 könyv, amit minden generáció máshogy értelmez

Az olvasás furcsa dolog: ugyanazok a mondatok teljesen más jelentést kapnak attól függően, hol tart éppen az ember az életében. Egy gimnazista mást keres egy történetben, mint egy pályakezdő vagy egy harmincéves olvasó. Más tapasztalatok, más félelmek, más kérdések kapcsolódnak ugyanahhoz a szöveghez. Talán ezért maradnak velünk igazán a jó könyvek. Nem azért, mert egyszer megértjük őket, hanem mert minden korszakunkban tudnak mondani valami újat.

Amikor a disztópia már nem tűnik olyan távolinak

George Orwell: 1984

Van egy pont, amikor az ember rájön, hogy az 1984 már nem egy régi kötelező olvasmány, hanem meglepően aktuális történet. Tiniként sokan egyszerűen nyomasztó könyvként találkoznak vele: szürke világ, megfigyelés, propaganda, rengeteg szenvedés. Egyetemistaként vagy később viszont egészen más rétegei kezdenek működni.

A közösségi média, az algoritmusok és az adatfigyelés korában Orwell világa már nem pusztán sci-fi. A Nagy Testvér fogalma mémmé vált, miközben a könyv kérdései valós problémákká alakultak: mennyire irányítják a gondolkodásunkat az információs rendszerek? Mi történik, ha egy társadalom elveszíti a közös valóságérzékét? Nem véletlen, hogy minden generáció újra előveszi.

Tiniregényből túlélőtörténet

Szabó Magda: Abigél

Sokan először klasszikus lányregényként találkoznak az Abigéllel. Ott van Gina, a szigorú szabályok, a bentlakásos iskola és a legendás szobor. Fiatalabb fejjel ez gyakran egy lassabb, régi világban játszódó történetnek tűnik.

Később viszont teljesen más hangsúlyok kerülnek elő. A háborús háttér, a kiszolgáltatottság, a túlélési stratégiák és a közösség szerepe sokkal erősebben látszik. Szabó Magda regénye valójában elképesztően modern könyv a bizalomról, a manipulációról és arról, hogyan próbál valaki önálló maradni egy kontrollált rendszerben. Emiatt működik ma is olyan jól.

A könyv, amit mindenki más életkorban ért meg

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Kevés könyvnek van akkora „mindenki olvasta”-aurája, mint A kis hercegnek. Gyerekként sokan egy kedves mesét látnak benne rókával, bolygókkal és különös figurákkal. Tinédzserként néha túl filozofikusnak, vagy épp túl egyszerűnek tűnik.

Aztán egyszer csak működni kezd. Általában akkor, amikor az ember először tapasztalja meg, milyen elveszíteni kapcsolatokat, csalódni emberekben, vagy keresni a helyét a világban. Hirtelen értelmet nyernek azok a mondatok, amiket korábban mindenki idézgetett az interneten. Ez a könyv valójában nem gyerekkönyv, hanem egy folyamatos újraolvasásra tervezett történet.

A csillogás mögötti üresség

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Az első olvasáskor sokan csak egy gazdagokról szóló történetet látnak benne: partik, luxus, szerelem és dráma. Egyetemistaként viszont egyre erősebben érződik, hogy A nagy Gatsby valójában a státuszszorongásról szól.

Jay Gatsby figurája ma különösen aktuálisnak hat. A tökéletes imázs építése, a siker látszata, az önbranding és a társadalmi megfelelési kényszer a közösségi média korszakában egészen új jelentést ad a regénynek. Fitzgerald már száz éve megírta azt, amit ma sokan Instagram-esztétikának hívnának.

Amikor rájössz, mennyire zseniális

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány

Rejtőt sokan vicces ponyvaként kezdik olvasni, általában még gimiben. Elsőre a humor, az abszurd karakterek és az őrült párbeszédek viszik a történetet. Később viszont feltűnik, milyen elképesztően pontos nyelvi ritmus és társadalmi szatíra működik a háttérben.

Rejtő könyvei generációkon átívelően működnek, mert egyszerre könnyedek és intelligensek. Más poén esik le tizenhat évesen, és más huszonöt évesen. Kevés magyar szerző tudott úgy írni, hogy közben ennyire időtálló maradjon.

Az elitközeg romantikája és veszélye

Donna Tartt: A titkos történet

Az utóbbi években a dark academia egyik alapkönyve lett, főleg egyetemisták között. Elsőre szinte vonzó az egész világ: elit egyetem, intelligens társaság, titkos körök, klasszikus műveltség.

Aztán fokozatosan válik nyilvánvalóvá, mennyire nyugtalanító ez a történet. Donna Tartt könyve nagyon pontosan mutatja meg, hogyan válhat az intellektuális elitizmus manipulációvá, és hogyan tud egy zárt közösség teljesen elszakadni a valóságtól. Ezért működik máshogy minden életkorban: fiatalabban sokan vágynak erre a világra, később inkább veszélyesnek látják.

Amit valószínűleg túl korán olvastunk először

Ottlik Géza: Iskola a határon

Kevés magyar regényhez kapcsolódik akkora kollektív „ezt majd később érted meg” élmény, mint az Iskola a határonhoz. Gimnazistaként sokaknak nehéz, lassú és távoli. Egyetemistaként vagy később viszont hirtelen elkezdenek összeállni a rétegei.

Ottlik könyve igazából nem egy katonaiskoláról szól, hanem arról, hogyan működik a hatalom, a barátság és az alkalmazkodás. Arról, hogyan alakítja az embert egy zárt rendszer, és hogyan próbál valaki megőrizni valamit önmagából. Ez az a típusú regény, amely minden újraolvasáskor más hangsúlyt kap.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Sugárzó profizmus a DE könnyűzenész hallgatóinak vizsgakoncertjein

Hagyományosan közönség előtt mutathatták be felkészültségüket, tehetségüket a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézet kortárs könnyűzene alapképzési szak első- és másodéves hallgatói. Az első felvonásban az elsőévesek egy, másnap a másodévesek két együttest kiállító formációt alkotva, a zenekarok összetételét folyamatosan cserélve mutatták be vizsgadalaikat. Mivel egy hangszeren, például gitáron többen is tanulnak a képzésben, szükség volt a folyamatos formációváltásokra, így mindenki megkaphatta a szükséges vizsgaidőt a színpadon.

Kapusi Kálmán, a DE Könnyűzenei Intézetének igazgatója elmondta: a fiatalok mindenkit lenyűgöztek, a vártánál is magasabb színvonalú produkciókat tettek le az asztalra. Az elsőévesek Elton John, Sam Brown, Dolly Parton, Dean Martin, a másodévesek pedig Demjén Ferenc, Toto, Mezzoforte és a Cardigans ikonikus dalait adták elő.

„Ez nem csak egy fellépés, hanem egy komoly téttel bíró megmérettetés is volt a hallgatók számára. A zenekari gyakorlat a képzés origója, a diákok ezt tanulják a legtöbb óraszámban, heti négy órában. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy világszínvonalú produkciók szólaltak meg, a dalok nehézsége, összetettsége tekintetében jól hallható volt, hogy az előadott slágereket nem csupán feldolgozták, hanem a szükséges zenei tudás birtokában mélységeiben értelmezték újra, ami ugyanakkor nagyon kidolgozott előadásmódot is igényelt. A vizsgakoncertek alkalmával a megszólalás, a hangszerkezelés, az énekeseknél a helyes hangtechnika, az intonáció, a stílusos előadásmód mellett kiemelt figyelmet fordítottunk a színpadi megjelenésre és mozgásra is. Ez utóbbiban látványos fejlődés tapasztalható, a fiatalok sokkal oldottabbak voltak a közönség előtt, nem is vizsgaelőadást, inkább kész produkciókat hallhattuk, melyek maximálisan megfeleltek a szakmai elvárásoknak. A Könnyűzenei Intézet zenekarában sokan egyetemi rendezvényeken is közreműködnek, ami nagyban segíti a tapasztalatszerzést, ez a fajta fejlődési ív félévről félérvre folyamatosan érezhető, akárcsak az a rutin, amire a koncertek és a képzés révén tesznek szert a hallgatók” – fogalmazott az intézetigazgató.

Tóth Ákos, a DE Könnyűzenei Intézet igazgató-helyettese, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar kari igazgatója szerint a képzés létjogosultságát sokadjára erősítették meg ezek a vizsgakoncertek.

„A szak elindításával alapjaiban forgattuk fel a magyar és régiós zenei felsőoktatást. Egy olyan képzést hoztunk létre, melyben olyan tehetséges fiatalokat sikerült megnyernünk a magyar felsőoktatás számára, akik e nélkül valószínűleg soha nem jelentkeztek volna egyetemre. Ebből a szempontból mindenképpen megérte. Sokszor elmondtuk már, hogy nem csupán „szakbarbárokat” képzünk, a nálunk tanulóknak rálátásuk nyílik a zeneipar számos szegmensére, olyan, szakmailag megkérdőjelezhetetlen oktatóktól tanulhatnak, akik amellett, hogy nemzetközileg is élvonalbelinek számító színvonalon dolgoznak, felsőfokú végzettséggel is rendelkeznek. A hallgatók óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a munkába, különböző zenei formációk alakulnak, jelenleg hat saját, hallgatói dal kiadása készül az intézetben videoklippel együtt, ami szintén egyedülálló teljesítmény. A fiataloknak olyan munkaerőpiaci lehetőségeket tudunk biztosítani, amik korábban nem voltak elérhetőek. Még csak három év telt el az indulás óta, de csak most kezdünk belelendülni” – tette hozzá Tóth Ákos.

A harmadévesek már nem vizsgáztak, mivel ők a nyáron diplomázni fognak. Ennek megfelelően olyan alkalomra készül az intézet, amire még nem volt példa Kelet- és Közép-Európában, a diplomakoncerttel a Debreceni Egyetem ismét történelmet ír. Az eseményre vizsgabizottsági tagként elismert szaktekintély is érkezik, a koncerten részt vesz majd Charlie, aki korábban nem hallhatta a végzősöket, így elfogultság nélkül alkothat véleményt teljesítményükről. Ez nem csak a hallgatóknak, hanem a képzésnek és az intézetnek is fontos mérföldkő lesz.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Innovációs kapcsolatépítés Sencsenben

A program során a Debreceni Egyetem kutatói közvetlen betekintést kaptak a dél-kínai Greater Bay Area innovációs környezetébe, ahol az egyetemi kutatás, a technológiai vállalkozásfejlesztés, a tehetséggondozás és az ipari alkalmazások szorosan összekapcsolódnak. A delegáció tagjai olyan intézményekben és vállalatoknál jártak, melyek a mesterséges intelligencia, az IoT, az oktatástechnológia, a hangalapú AI-megoldások és a digitális ipari fejlesztések területén aktív szereplők.

A Debreceni Egyetemet Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja, Bérczes Tamás Márton gazdasági és külkapcsolati dékánhelyettes, valamint Harangi Balázs tudományos és pályázati dékánhelyettes képviselte. A magyar delegáció tagjai volt még Baranyi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS professzora, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Chinese University of Hong Kong által alapított Chinese-Hungarian AIM vezetője.

„A szakmai út egyik legfontosabb célja az volt, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk arról, miként működik a világ egyik vezető innovációs térségében az egyetemi kutatásra épülő vállalkozásfejlesztés. A látogatás megerősítette, hogy az informatika, a mesterséges intelligencia, az adatalapú technológiák és az ipari digitalizáció területén jelentős lehetőségek nyílhatnak a nemzetközi együttműködésekre a közös kutatás-fejlesztési projektek, a hallgatói és oktatói mobilitási lehetőségek, az ipari partnerségek, valamint a startup- és technológiatranszfer területén” – fogalmazott Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar dékánja.

A magyar küldöttség ellátogatott a Hong Kong Science Parkba is, ahol megismerkedtek a hongkongi innovációs és technológiai fejlesztési ökoszisztémával, valamint a Chinese University of Hong Kong mesterséges intelligencia-kutatóközpontjaként működő Centre for Perceptual and Interactive Intelligence, vagyis a CPII központ működésével. A CPII kutatási területei közé tartozik többek között a gépi látás, a beszéd- és nyelvtechnológia, az ember-gép interakció, az egészségügyi mesterséges intelligencia, az okosvárosi alkalmazások és az ipari automatizáció.

A hongkongi programok során a delegáció az egyetemi laborok meglátogatása mellett az állami szféra képviselőivel is egyeztetéseket folytatott a hongkongi kormány tehetségvonzó és -támogató irodájában, a Hong Kong Talent Engage-nél (HKTE). A megbeszélések középpontjában a kétirányú kapcsolódási lehetőségek álltak: egyrészt a tehetséges magyar fiatalok kínai innovációs ökoszisztémában való megjelenésének támogatása, másrészt a kínai cégek magyarországi és európai terjeszkedésében való együttműködési lehetőségek. Emellett a felek a magyarországi inkubációs lehetőségekről is egyeztettek.

A DE szakemberei látogatást tettek a fiatal vállalkozók, technológiai cégek, kutatás-fejlesztési projektek és határon átnyúló innovációs együttműködések támogatására létrejött sencseni Qianhai EHub startup- és innovációs parkban, a Chinese University of Hong Kong kutatás-fejlesztési és technológiatranszfer-bázisaként működő sencseni kutatóintézeteiben, valamint a magas hozzáadott értékű iparágakra fókuszáló innovációs központban (CUHK InnoHub for New Quality Industries) is. Az itt zajló tevékenységek 70 százaléka AI, 20 százaléka egészségügyi, 10 százaléka pedig robotika fókuszú. Utóbbiban olyan inkubált high-tech vállalkozásokkal, köztük unikornis cégekkel is találkoztak és folytattak megbeszéléseket, mint a Tuya Smart, a LaSense Technology Limited, a Manifold Tech, a CocoRobo és a VoiceAI.

A delegáció tagjai megfigyelhették, hogyan kapcsolódik össze az egyetemi kutatás, az alkalmazott fejlesztés és az ipari együttműködés egy nemzetközi kutatóintézeti struktúrában, hasznosítható ismereteket szereztek az új technológiai iparágak, startupok és egyetemi eredetű innovációk fejlődésének támogatásával, a technológiatranszfer, az ipari kapcsolatok, a startup-inkubáció és a nemzetközi kutatási együttműködések fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Ingyenes kurzusok, mentorok, külföldi utak – Még lehet jelentkezni az MCC programjaira

Az MCC képzései nem hagyományos pluszórák: a diákok olyan témákkal találkozhatnak, amelyek túlmutatnak az iskolai tananyagon – a mesterséges intelligenciától és médiatudatosságtól kezdve a vitakultúrán, gazdasági gondolkodáson és nemzetközi politikán át egészen a kommunikációs vagy önismereti készségekig. A programok célja, hogy a résztvevők megtalálják saját érdeklődési területeiket, miközben egy országos és nemzetközi közösség részévé válnak. Az MCC olyan lehetőségeket ad a tehetséges fiataloknak, amelyek hosszú távon is segítik őket a jövőjük tudatos építésében.

„Megtalálhatom, amiben valóban jó vagyok” – Diákinterjú Tiba Noémi Admirával

Vasárnap éjfélkor zárul a Középiskolás Program jelentkezése

A legközelebbi határidő az MCC Középiskolás Programjához (KP) kapcsolódik: a 8–11. évfolyamos diákok 2026. május 31-én éjfélig jelentkezhetnek az iskola mellett végezhető, teljesen ingyenes képzésre.

A program egyik legnagyobb előnye, hogy rugalmasan illeszthető a középiskolai élethez. A résztvevők online kurzusokon, hétvégi képzéseken, nyelvi programokon, workshopokon és táborokban vehetnek részt, miközben mentorok segítik őket saját fejlődési útjuk kialakításában. Az MCC nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a diákok ne csak tudást szerezzenek, hanem tudjanak kapcsolódni egymáshoz, valamint vitázni, együtt gondolkodni és közösségben működni tanuljanak.

A program sikeres elvégzése ráadásul a felvételin is előnyt jelenthet: több magyarországi egyetem többletpontokat ad az MCC KP teljesítéséért.

Már felső tagozattól indulhat a tehetséggondozás

A Fiatal Tehetség Program (FIT) azoknak a jelenlegi negyedikes diákoknak szól, akik szeptemberben kezdik az 5. osztályt. A program 27 városban működik, és élményalapú foglalkozásokkal segíti a gyerekek fejlődését.

A FIT-ben a diákok kéthetente szombatonként találkoznak, és játékos, interaktív formában dolgoznak fel különböző tudományos és kreatív témákat. A foglalkozások mellett nyelvi képzések, digitális tananyagok és e-learning rendszer is támogatja a fejlődést. A program minden eleme ingyenes.

Jelentkezési határidő: 2026. június 30.

Egyetemistáknak is nyitott az MCC

Az MCC Egyetemi Programja (EP) azoknak a frissen érettségizett diákoknak szól, akik szeptembertől egyetemen kezdik tanulmányaikat. A képzés Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Kolozsváron érhető el.

Az EP-ben a hallgatók nemcsak saját szakjuk mellett tanulhatnak új területekről, hanem nemzetközi előadásokon, szakmai műhelyeken és külföldi tanulmányutakon is részt vehetnek. Az MCC kiemelt hangsúlyt helyez a kapcsolati háló építésére is: a diákok olyan közösség részévé válhatnak, amely későbbi szakmai életükben is fontos lehet.

Elhivatottság, felkészültség, kiállás – diákinterjú Poczkodi Patrikkal, a Miskolci Egyetem osztatlan jogász hallgatójával

A résztvevők neves hazai és külföldi szakemberektől tanulhatnak, ösztöndíjakra pályázhatnak, és olyan gyakorlati tudást szerezhetnek, amely az egyetemi képzést is kiegészíti.

Jelentkezési határidő: 2026. június 28.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Mathias Corvinus Collegium – MCC.

Szerelem Z-nyelven: mit jelentenek a modern randik furcsa kifejezései?

A Z-generáció kapcsolati kultúrája ugyanis nagyrészt digitális térben alakult ki. Az ismerkedés, a flört, a konfliktusok és a szakítások jelentős része ma már chatablakokban, reakcióemojikban és eltűnő üzenetekben történik. Ez új helyzeteket és új viselkedési mintákat hozott létre – velük együtt pedig új szavakat is.

A Pew Research Center kutatásai szerint a fiatalok kapcsolati kommunikációjában egyre nagyobb szerepet játszik az online jelenlét és az aszinkron kommunikáció, ami alapvetően alakítja át az ismerkedési szokásokat. (pewresearch.org)

Ghosting – amikor valaki egyszerűen eltűnik

Talán a legismertebb modern randikifejezés a ghosting. Ez azt jelenti, hogy valaki minden magyarázat nélkül megszakítja a kapcsolatot: nem válaszol, eltűnik, ignorál.

A ghosting azért ennyire gyakori digitális környezetben, mert online sokkal könnyebb konfliktus nélkül kilépni egy helyzetből. Egy üzenetet figyelmen kívül hagyni egyszerűbbnek tűnhet, mint kellemetlen beszélgetéseket vállalni.

Pszichológiai kutatások szerint a ghosting egyik oka gyakran a konfliktuskerülés és az érzelmi kényelmetlenség. Rövid távon könnyebb megoldásnak tűnik, hosszabb távon viszont mindkét fél számára bizonytalanságot és szorongást okozhat.

Dry texting – amikor az üzenetekből eltűnik az élet

A „dry texting” kifejezés arra utal, amikor valaki nagyon minimálisan kommunikál: „aha”, „ok”, „xd”, „jaja”. Nincsenek kérdések, reakciók vagy valódi érdeklődés. Az egész beszélgetés olyan, mintha valaki kötelező feladatként válaszolna.

A Z-generáció számára az online kommunikációban a válasz stílusa sokszor legalább annyira fontos, mint maga a tartalom. Egy száraz válasz könnyen érdektelenségként vagy érzelmi távolságtartásként értelmezhető.

Érdekes módon sok kommunikációkutató szerint a dry texting részben a digitális túlterheltség következménye is lehet. A folyamatos online jelenlét miatt sok fiatal egyszerűen mentálisan kifárad az állandó kommunikációban.

Situationship – valami van, de senki sem tudja pontosan, mi

A situationship talán a modern kapcsolatok egyik legtipikusabb fogalma. Ez egy olyan kapcsolat, ami több mint barátság, de nincs egyértelműen definiálva. Nem hivatalos párkapcsolat, nincs kimondva, „mik vagytok”, mégis van érzelmi vagy romantikus kötődés.

A situationshipek azért lettek ennyire gyakoriak, mert a mai kapcsolatok sokszor kevésbé strukturáltak, mint korábban. A digitális kultúra ráadásul folyamatos választási lehetőséget sugall: mindig van új ember, új kapcsolat, új opció. Sokan emiatt nehezebben köteleződnek el, vagy később definiálnak kapcsolatokat.

Breadcrumbing – amikor valaki „morzsákat” hagy

A breadcrumbing olyan viselkedés, amikor valaki időnként ad egy kis figyelmet vagy érdeklődést:

  • reagál egy sztorira,
  • ír egy rövid üzenetet,
  • flörtöl kicsit,
  • majd újra eltűnik.

Pont annyit ad, hogy a másik fél fenntartsa az érdeklődést, de nem annyit, hogy valódi kapcsolat alakuljon ki. A pszichológusok szerint ez részben az online visszajelzési kultúrából ered, ahol az emberek megszokják a gyors figyelem- és dopaminlöketeket.

Benching – „kispadon tartani” valakit

A benching sportos metafora: valakit tartalékban tartani. Ilyenkor az illető nem akar teljesen eltűnni, de nem is akar valódi kapcsolatot: néha ír, fenntartja az érdeklődést, de nem lép előre. Ez sokszor abból a bizonytalanságból fakad, hogy a digitális társkeresés kultúrájában az emberek egyszerre több lehetőséget is nyitva tartanak.

Soft launch – kapcsolatbemutatás Z-generációs módra

A soft launch az, amikor valaki finoman „beharangozza” a kapcsolatát a közösségi médiában:

  • egy kéz egy fotón,
  • két pohár az asztalon,
  • egy félbevágott közös kép.

Ez tulajdonképpen modern kapcsolati kommunikáció: egyszerre privát és nyilvános. A közösségi média teljesen átalakította azt is, hogyan mutatják meg az emberek a kapcsolataikat. A Z-generáció számára a kapcsolat sokszor online jelenlétként is létezik.

Miért alakult ki ennyi új kapcsolati fogalom?

Az online kommunikáció sok új helyzetet hozott létre, amelyekre korábban egyszerűen nem volt külön szó. Régebben is létezett például eltűnés vagy bizonytalanság egy kapcsolatban, csak nem volt rá internetes szleng. A mai digitális kultúrában viszont gyorsabb a kommunikáció, több emberrel lehet egyszerre kapcsolatban lenni, és sokkal intenzívebb az online jelenlét. Ezért a kapcsolatok is gyorsabban változnak, és a fiatalok saját nyelvet kezdtek kialakítani ezekre a helyzetekre.

Az idősebb generációk gyakran úgy látják, hogy a mai kapcsolatok felszínesebbek vagy bizonytalanabbak. Valójában inkább arról van szó, hogy a kapcsolati kultúra alkalmazkodott a digitális környezethez.

A mai fiatalok:

  • egyszerre több kommunikációs térben léteznek,
  • gyorsabb visszajelzésekhez szoktak,
  • és folyamatos online kapcsolódásban élnek.

Ez új kihívásokat hoz: több bizonytalanságot, több félreértést, de közben új kapcsolódási formákat is. És bár a szavak újak, az érzések mögöttük nagyon is ismerősek: érdeklődés, bizonytalanság, kötődés, csalódás vagy éppen kíváncsiság. Csak ma már mindennek külön internetes neve is van.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Társadalomtudomány képzési terület: szakok és intézmények

Az idén társadalomtudományi szakokra alap- és osztatlan képzésben mintegy 5400-an nyertek felvételt. A társadalomtudományi területen számos változatos képzést kínáló intézmény érhető el.

KÉPZÉSI TERÜLETI RANGSOR

A társadalomtudományi képzési terület összesített rangsorát két budapesti intézmény vezeti, kiemelkedő pontszámmal: a CORVINUS (79,3 pont) és az ELTE-TÁTK (79,1).

HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG ÉS OKTATÓI MINŐSÉG

A hallgatói kiválóság terén a CORVINUS tanulói átlagosan a legmagasabb pontszámmal (460,5 pont) jutottak be, de az ELTE-TÁTK is 427,3 pontos átlagot mutat. A jeles emelt szintű érettségivel bejutók aránya a CORVINUSon (97,2 százalék) és az ELTE-TÁTK-n (96,4) a legmagasabb. A tudományos fokozatot szerzett oktatók aránya alapján az ELTE-BTK (69,7 százalék) és az ELTE-ÁJK (60,6) áll az élmezőnyben. A CORVINUS 41,1 százalékkal büszkélkedhet, amit befolyásol a képzési portfóliója.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS PÁLYAKEZDÉS

A CORVINUS 34,7 százalékkal a legvonzóbb külföldiek számára, de az ELTE-TÁTK (19,4) és a PTE-BTK (34,2) is sok külföldit vonz. A frissdiplomások várható bruttó átlagjövedelme viszonylag magas, a CORVINUS végzettjei a legmagasabb átlagbérrel indulnak. Az ELTE-ÁJK és az ELTE-TÁTK is 500 ezer forint feletti átlagot mutat.

NÉPSZERŰ SZAKOK ÉS KÉPZŐHELYEK

Kommunikáció és médiatudomány

A szakos rangsor első helyén a CORVINUS (81,6 pont), a másodikon az ELTE-BTK (81,5) áll. A harmadik a KRE-BTK és a PE-HK (79,8), az ötödik pedig a PTE-BTK (79,7). A CORVINUS (452,8 pont) és az ELTE-BTK (455,8) hallgatói bejutási pontszáma a legmagasabb. Mindkét intézmény 95 százalék feletti arányban fogad jeles emelt szintű érettségivel érkezőket. Az oktatók tudományos fokozatának aránya a PTE-BTK (62,1 százalék) és az ELTE-BTK (69,7) esetén magas, míg az SOE-FMK-n kiemelkedően magas (70,5). A bruttó átlagos kezdő bér a CORVINUS és a PTE-BTK végzettjei esetén a legmagasabb.

Szakértelem és kreativitás a modern korban – A kommunikáció- és médiatudomány alapképzés

Nemzetközi tanulmányok

A szakos rangsort a CORVINUS (83 pont) vezeti, ezt követi az ELTE-TÁTK (82,9), majd az ME-BTK (81,8), a KRE-BTK (81,6) és az SZE-AK (81,4) következik. A CORVINUS (462,6 pont) és az ELTE-TÁTK (448,8 pont) bekerülési pontszámai a legkiemelkedőbbek. Az ELTE-TÁTK, a KRE-BTK és a CORVINUS is 97 százalékos arányban fogad be jeles emelt szintű érettségivel érkezőket. Az oktatói minőség mutatójában az ELTE-TÁTK (59,4 százalék) és az ME-BTK (69,2) teljesít a legjobban. A CORVINUS a legnépszerűbb a külföldiek körében (35,5 százalék). A legmagasabb átlagos bruttó kezdő bér a CORVINUS (613.909 forint) és az SZE-AK (599.752) végzettjeinél várható.

A világpolitikától a gazdasági folyamatokig – A nemzetközi tanulmányok alapképzés

Szociológia

A szociológia szak rangsorát az ELTE-TÁTK (87,6 pont) vezeti, majd az ME-BTK (87) és a KRE-BTK (86,8) következik, ezeket az SZTE-BTK (86,3) követi. Az ELTE-TÁTK (410,8 pont) és az ME-BTK (389,8) bekerülési átlagpontszáma a legkiemelkedőbb. Az ELTE-TÁTK (97,3 százalék) fogad a legmagasabb arányban jeles emelt szintű érettségivel érkezőket, és ezzel kiemelkedik a mezőnyből. A minősített oktatók arányában az ME-BTK (69,2 százalék) és a DE-BTK (68,1) áll az élen. Az SZTE-BTK-n végzettek átlagos kezdő bére a legmagasabb, míg a külföldi hallgatók aránya az ELTE-TÁTK-n (14,7 százalék) a legjelentősebb.

Mi mozgatja a társadalmat? Fedezd fel a szociológia alapképzésben!

Tudj meg többet további társadalomtudomány képzésekről!

Alapszakok

Érdekel a hatalom és a döntések világa? Válaszd a politikatudományok alapképzést!

Társadalmi felelősség és szakmai tudás – A szociális munka alapképzés

Mesterszakok

Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak: felkészülés a jövőre

Befogadás és érdekképviselet: a kisebbségpolitika mesterképzés küldetése

Az emberi sokféleség tudománya: kulturális antropológia mesterképzés

A társadalmi részvétel tudománya és gyakorlata – A közösségi és civil tanulmányok mesterképzés

Terület- és városfejlesztés mesterképzés – Integrált tervezés és projektmenedzsment

Az intézményi és szakos rangsorokat az UNIside az Oktatási Hivatal adatai alapján készítette. A teljes rangsorok az UNI in&out 2026-os lapszámában találhatók.

——

A kiemelt kép forrása: Shutterstock.

Vidéki egyetem vagy főváros? – A valóság a sztereotípiák mögött

A közösségi médiában erről gyakran leegyszerűsített képek jelennek meg. Budapestet sokszor pörgő, lehetőségekkel teli városként mutatják be, a vidéki egyetemeket pedig családiasabb, „lassabb” közegként. A valóság ennél jóval árnyaltabb.

A főváros előnye: kapcsolatok, lehetőségek, intenzitás

Budapest mellett az egyik legerősebb érv kétségtelenül az, hogy rengeteg lehetőség koncentrálódik ide:

  • gyakornoki helyek,
  • multinacionális cégek,
  • startupok,
  • kulturális események,
  • konferenciák,
  • szakmai networking,
  • és diákmunkák.

Sok hallgató számára ez különösen fontos, mert már egyetem alatt szeretne kapcsolatokat építeni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. A fővárosi egyetemek környezetében általában gyorsabb a munkaerőpiaci kapcsolódás is. Egy marketinges, informatikus vagy gazdasági hallgató például könnyebben találhat gyakornoki pozíciót vagy részmunkaidős munkát.

A nagyvárosi közeg emellett inspiráló is lehet. Sokan szeretik azt az érzést, hogy „mindig történik valami”, és hogy rengeteg különböző közeghez tudnak kapcsolódni.

A főváros árnyoldala: túlterheltség és megélhetési nyomás

Budapest ugyanakkor sok szempontból intenzív környezet. A magas albérletárak, a hosszú utazások, a zsúfoltság és a folyamatos pörgés mentálisan is megterhelő lehet.

Sok elsőéves hallgatót meglep, mennyire fárasztó a nagyvárosi ritmus:

  • napi másfél óra utazás,
  • párhuzamos munka és egyetem,
  • magas megélhetési költségek,
  • és az állandó „produktivitási nyomás”.

A fővárosban könnyebb elveszni is. Egy nagyobb egyetemen előfordulhat, hogy valaki hosszabb ideig nehezebben talál közösséget vagy személyesebb kapcsolatokat oktatókkal.

A nagy szabadság ugyanis nagyobb önállóságot is igényel.

A vidéki egyetemek egyik legnagyobb ereje: a közösség

A vidéki egyetemek mellett az egyik leggyakoribb pozitív tapasztalat a közösségi élmény. Sok hallgató számol be arról, hogy családiasabbnak érzi a közeget:

  • könnyebb kapcsolatot kialakítani oktatókkal,
  • gyorsabban alakulnak baráti társaságok,
  • és erősebb lehet az évfolyamkohézió.

Ez különösen fontos lehet azoknak, akik nehezebben nyitnak új közösségek felé vagy tartanak attól, hogy egy nagyvárosi egyetemen „csak egy ember lesznek a tömegben”.

A vidéki városokban az élet gyakran átláthatóbb és kiszámíthatóbb:

  • rövidebb utazások,
  • olcsóbb megélhetés,
  • nyugodtabb környezet,
  • és sokszor lassabb tempó jellemző.

Ez nem feltétlenül „unalmasabb”, inkább más ritmus.

A vidéki egyetemek sem „kevesebbek”

Az egyik legmakacsabb sztereotípia, hogy a fővárosi intézmények automatikusan „erősebbek”. Valójában Magyarországon számos vidéki egyetem rendelkezik kiemelkedő kutatási vagy szakmai területekkel: mérnöki, agrár, orvosi, informatikai, vagy természettudományos képzésekben.

Sok vidéki intézmény ráadásul erős ipari kapcsolatokkal dolgozik együtt, különösen regionális vállalatokkal és kutatóközpontokkal. A munkaerőpiacon pedig egyre kevésbé csak az intézmény neve számít. A gyakorlati tapasztalat, a nyelvtudás, a projektek és a készségek legalább ennyire fontosak.

Milyen szempontokat érdemes valóban nézni?

Sokan kizárólag presztízs alapján próbálnak dönteni, pedig az egyetemi élményt rengeteg hétköznapi tényező befolyásolja.

Érdemes végiggondolni például:

  • milyen életmód illik hozzád,
  • mennyire fontos a nyüzsgés,
  • szeretnél-e munka mellett tanulni,
  • mennyire bírod a nagyvárosi tempót,
  • szükséged van-e erősebb közösségi háttérre,
  • vagy mennyire fontos a család közelsége.

Nincs univerzálisan „jobb” választás. Van, aki Budapesten érzi motiváltnak magát, más pedig egy nyugodtabb egyetemi városban tud igazán fejlődni.

Az egyetemválasztás valójában életmódválasztás is

Az egyetemi évek identitásformáló időszakok. Nem csak azt tanulod meg, amit az órán leadnak, hanem azt is:

  • hogyan élsz önállóan,
  • hogyan építesz kapcsolatokat,
  • hogyan osztod be az idődet,
  • és milyen közegben működsz jól.

Az OECD felsőoktatási elemzései szerint a hallgatói jóllét és az egyetemi környezet minősége jelentősen befolyásolja a tanulmányi teljesítményt és a lemorzsolódás kockázatát. Vagyis nem csak az számít, „hol jobb a diploma”, hanem az is, hol tudsz hosszú távon kiegyensúlyozottabban működni.

Könnyű belecsúszni abba, hogy az ember mások elvárásai alapján próbál dönteni. A valóság viszont az, hogy ugyanaz a közeg valakinek inspiráló, másnak kimerítő lehet. És talán ez a legfontosabb: az egyetem nem csak arról szól, milyen diplomát kapsz a végén, hanem arról is, milyen emberré válsz közben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Diákként félretenni? Igen – de hogyan és mire?

Diákként félretenni ráadásul nem feltétlenül nagy összegeket jelent. Sokkal inkább szokást, gondolkodásmódot és fokozatos önállósodást. Az első nyári munka, ösztöndíj vagy gyakornoki fizetés ideális terep arra, hogy valaki megtapasztalja: a pénz nem csak elkölthető, hanem tervezhető is.

Az OECD pénzügyi tudatosságról szóló elemzései szerint a fiatal korban kialakított pénzügyi szokások hosszú távon jelentősen befolyásolják a későbbi pénzügyi stabilitást és döntéshozatalt.

A félrerakás nem a „gazdag emberek szokása”

Sok diák azért nem kezd el félretenni, mert úgy érzi, túl kevés pénze van hozzá. Pedig a megtakarítás pszichológiája sokkal fontosabb, mint az összeg nagysága.

A rendszeres félrerakás ugyanis nem csak pénzt épít, hanem kontrollérzetet is. Egy kisebb tartalék már önmagában csökkentheti a pénzügyi stresszt:

  • egy váratlan kiadásnál,
  • egy elromlott laptopnál,
  • egy sürgős utazásnál,
  • vagy akár egy albérleti kaució esetén.

És talán ez a legfontosabb: a félretett pénz mozgásteret ad. Nem luxust, hanem döntési szabadságot.

Mire érdemes félretenni gimnazistaként és egyetemistaként?

A spórolás sokkal könnyebb, ha van konkrét célja. Pszichológiai kutatások szerint az emberek nagyobb eséllyel tesznek félre pénzt, ha konkrét és személyesen fontos célhoz tudják kötni a megtakarítást, mert ez erősebb motivációt és tudatosabb döntéshozatalt eredményez.

Diákként ezek a célok gyakran nagyon is reálisak:

  • laptop vagy telefon,
  • jogosítvány,
  • külföldi utazás,
  • Erasmus-félév,
  • albérlet,
  • fesztivál,
  • nyelvvizsga,
  • vagy egy vésztartalék.

Az egyetemistáknál gyakran megjelenik az önálló életre való felkészülés is:

  • első lakhatás,
  • költözés,
  • munkakeresési időszak,
  • vagy szakmai gyakorlat finanszírozása.

A félrerakás ilyenkor nem csupán egy felnőttes kötelesség, hanem egyfajta jövőépítés.

A legnagyobb pénznyelők sokszor láthatatlanok

A legtöbb diák nem egyszerre költ sokat, hanem apránként. Kávék, ételrendelés, impulzusvásárlások, előfizetések – ezek külön-külön jelentéktelennek tűnnek, együtt viszont komoly összeget vihetnek el. Ez nem azt jelenti, hogy minden élvezetes dologról le kell mondani. Inkább azt, hogy érdemes észrevenni a mintákat.

Sok pénzügyi szakértő ezért javasolja az első lépésként a kiadások követését akár egy egyszerű telefonos alkalmazásban vagy jegyzetben. Már néhány hét után látványos lehet, mire megy el a legtöbb pénz. És itt gyakran jön az első felismerés: nem feltétlenül a „nagy dolgok” viszik el a pénzt, hanem a rendszeres, automatikussá vált apróságok.

Nem minden spórolás jelent megszorítást

A közösségi médiában a pénzügyi tudatosság sokszor szélsőséges formában jelenik meg: vagy teljes „luxusélet”, vagy radikális spórolás. A valóságban a fenntartható pénzügyi rutin valahol a kettő között van.

A cél nem az, hogy diákként semmire ne költs, hanem az, hogy legyen tudatos rendszered:

  • mennyit költesz élményekre,
  • mennyit teszel félre,
  • és mennyi marad váratlan helyzetekre.

Ez azért is fontos, mert a pénzügyi stressz a fiatalok körében is egyre erősebb. Több nemzetközi kutatás szerint a Z-generáció egyik legnagyobb szorongásforrása a jövő anyagi bizonytalansága.

A vésztartalék sokkal menőbb, mint amilyennek hangzik

A pénzügyi tudatosság egyik legalapvetőbb eleme a biztonsági tartalék. Ez elsőre unalmas fogalomnak tűnhet, pedig az egyik legnagyobb szabadságot adó dolog.

Egy kisebb tartalék segíthet:

  • ha késik a fizetés,
  • ha elveszíted a diákmunkád, ösztöndíjad,
  • ha hirtelen utazni kell,
  • vagy ha olyan lehetőség adódik, amire gyorsan reagálnál.

A pénzügyi szakértők gyakran hangsúlyozzák, hogy a tartalék nem feleslegesen parkoló pénz, hanem stabilitás.

A pénzügyi önállóság nem egyik napról a másikra jön

Sokan úgy képzelik, hogy az önállóság egy konkrét pillanat: amikor valaki elköltözik vagy saját fizetése lesz. Valójában ez inkább fokozatos folyamat.

Már az is része lehet, ha:

  • tudatosabban költesz,
  • félreteszel valamennyit,
  • összehasonlítod az árakat,
  • vagy elkezdesz hosszabb távon gondolkodni.

Ezek apró lépéseknek tűnnek, de hosszú távon nagyon komoly különbséget jelentenek.

Nem a tökéletes pénzügyi terv számít, hanem a rutin

A közösségi médiában gyakran látni bonyolult pénzügyi stratégiákat, befektetési tanácsokat vagy „hogyan legyél milliomos húszévesen” típusú tartalmakat. Ettől könnyű azt érezni, hogy a pénzügyi tudatosság valami rendkívül összetett dolog. Pedig a legtöbb szakértő szerint a hosszú távú stabilitást sokkal inkább az egyszerű, következetes szokások adják: a rendszeres félrerakás, a tudatos költés és a reális célok.

Diákként talán ez a legfontosabb felismerés: nem kell tökéletes pénzügyi rendszerrel indulni. Elég, ha elkezded figyelni, hogyan bánsz a pénzzel – mert ez a tudás később sokkal többet érhet, mint egy-egy gyorsan elköltött fizetés.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Diákmunka 16 évesen: mit lehet, és mit nem?

A diákmunkára, a fiatalkorú munkavállalókra külön szabályok vonatkoznak. És ez nem véletlen: a jog célja az, hogy a munka ne menjen a tanulás, az egészség vagy a biztonság rovására. A International Labour Organization és európai munkaerőpiaci ajánlások is hangsúlyozzák, hogy a fiatalok korai munkatapasztalata segítheti az önállósodást és a munkaerőpiaci beilleszkedést, ha megfelelő jogi és biztonsági keretek között történik.

Mikortól lehet legálisan dolgozni?

Magyarországon 16 éves kortól lehet munkát vállalni. Ez az a korhatár, ahol a legtöbb diákmunkalehetőség hivatalosan is megnyílik. Van azonban kivétel: 15 éves tanulók is dolgozhatnak az iskolai szünetek alatt, ha nappali rendszerű oktatásban tanulnak. Ez tipikusan a nyári szünetben vállalt munkákra vonatkozik.

18 év alatt ugyanakkor a munkajog fiatalkorúként kezeli a diákokat, ami több speciális védelmet is jelent:

  • korlátozott munkaidő,
  • több pihenőidő,
  • bizonyos munkák tiltása,
  • és fokozott munkavédelmi szabályok formájában.

Milyen munkákat vállalhat egy 16 éves?

A leggyakoribb diákmunkák ebben a korban általában:

  • hostess- és promóciós munkák,
  • gyorséttermi pozíciók,
  • árufeltöltés,
  • könnyebb raktári feladatok,
  • irodai adminisztráció,
  • rendezvényes kisegítés,
  • kasszázás,
  • vagy online munkák.

[kiemelt] A legtöbb diákszövetkezet kifejezetten fiatalkorúak számára is kínál pozíciókat, mert a jogi kereteket és a szükséges adminisztrációt ismerik. [/kiemelt]

Viszont vannak munkák, amelyeket 18 év alatt nem lehet végezni. Ilyenek például:

  • veszélyes fizikai munkák,
  • egészségkárosító környezetben végzett feladatok,
  • bizonyos éjszakai munkák,
  • vagy túlzott fizikai megterheléssel járó pozíciók.

A szabályozás célja itt elsősorban a fizikai és mentális egészség védelme.

Mennyi időt dolgozhat egy gimnazista?

Fiatalkorúaknál a munkaidő szigorúbban szabályozott, mint a felnőtteknél. A magyar munkajog szerint 18 év alatt:

  • napi maximum 8 óra munka végezhető,
  • kötelező pihenőidőket kell biztosítani,
  • és éjszakai munkavégzés általában nem engedélyezett.

Emellett fontos szabály, hogy a tanulás nem sérülhet a munkavállalás miatt. Iskolaidőben ezért különösen fontos a terhelés egyensúlya.

Sokan alábecsülik, mennyire fárasztó lehet az első rendszeres munkatapasztalat. Egy nyári munka gyakran fizikailag és mentálisan is intenzívebb, mint amire egy diák számít.

Kell-e szülői engedély?

Igen.

[kiemelt] 18 év alatt a munkaszerződéshez általában szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. Ez különösen fontos első munkavállalásnál. [/kiemelt]

A hivatalos munkavégzéshez több dokumentumra is szükség lehet:

  • adóazonosító jel,
  • TAJ-szám,
  • bankszámla,
  • személyi igazolvány,
  • és sok esetben diákigazolvány is kell.

Ez elsőre sok adminisztrációnak tűnhet, de hosszú távon nagyon fontos, hogy a munka legálisan történjen.

Miért fontos a legális foglalkoztatás?

Sok diák találkozik olyan ajánlatokkal, ahol gyorsan sok pénzt ígérnek – szerződés nélkül. Ez azonban komoly kockázatokat jelenthet:

  • nincs biztosítás,
  • nincs jogi védelem,
  • nem garantált a fizetés,
  • és probléma esetén nehezebb segítséget kérni.

A diákszövetkezetek egyik előnye éppen az, hogy jogilag szabályozott keretet biztosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy minden alkalmi munka rossz, de fiatalkorúként különösen fontos az átláthatóság.

Az első munka valójában nem csak pénzről szól

Sokan az első fizetés miatt kezdenek dolgozni, de a legtöbben gyorsan rájönnek, hogy a diákmunkának más hozadéka is van:

  • kommunikáció,
  • konfliktuskezelés,
  • időbeosztás,
  • önállóság,
  • felelősségvállalás.

A munkaerőpiaci kutatások szerint azok a fiatalok, akik már tanulmányaik alatt munkatapasztalatot szereznek, később gyakran könnyebben mozognak a munka világában, mert korábban találkoznak valódi munkakörnyezettel és elvárásokkal.

Az első diákmunkák ráadásul sokszor abban is segítenek, hogy valaki jobban megértse saját magát:

  • milyen környezetben érzi jól magát,
  • milyen munkatípus fárasztja,
  • hogyan működik csapatban,
  • és mennyire bírja a monotonitást vagy a stresszt.

Nem kell „álommunkát” találni 16 évesen

Az első diákmunkának nem az a célja, hogy meghatározza az egész életpályádat. Sokkal inkább egy tapasztalatszerzés: betekintés a munka világába. Lehet, hogy valaki egy nyár után rájön, hogy nem szeret emberekkel dolgozni. Más pedig pont azt fedezi fel, hogy élvezi a pörgést és a kommunikációt. Mindkettő hasznos felismerés.

És talán ez a legfontosabb: az első munka nem attól értékes, hogy menő-e, hanem attól, hogy elkezded megtapasztalni, milyen érzés saját felelősséggel jelen lenni egy valódi rendszerben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Már lehet jelentkezni a DE Műszaki Kar nyári táborába

A MűszaKis Tábor kiemelt célja, hogy a középiskolások testközelből tapasztalhassák meg a Debreceni Egyetem Műszaki Karán zajló életet, megismerkedjenek a különböző mérnöki és műszaki szakokkal, laborokkal, oktatókkal és hallgatókkal. A résztvevők így könnyebben eligazodhatnak a továbbtanulási lehetőségek között, és megalapozottabb döntést hozhatnak későbbi felvételi jelentkezésük során. A program emellett lehetőséget ad arra is, hogy a diákok közvetlen élményeken keresztül fedezzék fel, milyen is a Debreceni Egyetem Műszaki Karának közössége, szemlélete.

A tábor egyik újdonsága a gyárlátogatási lehetőség, amely során a résztvevők valós ipari környezetben is betekintést nyerhetnek a mérnöki szakmák mikéntjébe és a modern technológiák alkalmazásába.

A tábor teljes mértékben ingyenes, ráadásul a részvételért a felvételi eljárás során plusz 25 pont is jár, így a program nemcsak élményeket és tapasztalatot, hanem kézzelfogható előnyt is jelent a továbbtanulás előtt álló fiataloknak.

Akit érdekel a lehetőség, május 31-ig ezen az oldalon jelentkezhet.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Hogyan lehet valóban megszólítani a fiatalokat? – Közösségépítés, bevonás és önkéntesség a gyakorlatban

A szakember 2003-ban társaival megalapította a gyulai Mi egy Másért Egyesületet. Azóta több civil és ifjúsági kezdeményezésben vett részt, dolgozott országos ifjúsági programokon, valamint oktatóként is aktív. Tapasztalatai szerint a nonprofit szféra egyik legnagyobb kihívása ma az, hogyan lehet fenntartható működést teremteni anélkül, hogy a közösségi célok sérülnének.

A tagság helyett a kapcsolódás számít

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a fiatalok számára nem feltétlenül a formális tagság a fontos. Sokkal inkább az, hogy legyen egy közeg, ahol jól érzik magukat, ahol meghallgatják őket, és ahol azt tapasztalják, hogy számít a véleményük.

A hagyományos szervezeti működés – elnökségek, bizottságok, hivatalos struktúrák – gyakran távol áll a fiatalok gondolkodásától. Egy közösségi szolgálatra vagy önkéntességre érkező középiskolást nem feltétlenül az motivál, hogy milyen szervezeti felépítése van egy egyesületnek, hanem hogy milyen élményt kap, milyen emberekkel találkozik, és tud-e azonosulni az adott üggyel.

Az előadó hangsúlyozta: a „kötelezettség” szó helyett érdemesebb az ügyazonosságban gondolkodni. A fiatalok akkor kapcsolódnak be szívesen, ha érzik, hogy az, amit csinálnak, valódi értéket teremt.

A fiatalok hatást akarnak gyakorolni

A segítés szándéka továbbra is erős motiváció, de önmagában már kevés. A mai generáció számára különösen fontos, hogy lássák munkájuk eredményét és annak közvetlen hatását.

Az előadó saját tapasztalatán keresztül beszélt arról, mennyire kiégető tud lenni, amikor valaki úgy dolgozik hosszú éveken át, hogy nem kap visszajelzést, van-e értelme annak, amit csinál. A fiatalok esetében ez még erősebben jelenik meg. Nem elég feladatokat adni nekik – meg kell mutatni azt is, hogy ezeknek a feladatoknak milyen következménye van. Éppen ezért a sikeres ifjúsági munka egyik kulcsa, hogy a fiatalok valódi beleszólást kapjanak a folyamatokba.

Egy városi diákönkormányzat újjáépítése

Az előadás egyik legérdekesebb része egy gyulai példa volt, ahol egy gyakorlatilag megszűnt városi diákönkormányzatot kellett újraéleszteni. A kezdeti próbálkozások kudarcot vallottak. A szervezők hivatalos úton keresték meg az iskolákat, delegált diákvezetőket vártak, formális keretek között próbálták működtetni a rendszert. Az első találkozóra mindössze néhány fiatal érkezett, akik közül sokan nem is saját motivációjukból adódóan voltak jelen: a pedagógusok küldték őket.

A fordulat akkor következett be, amikor elengedték a merev struktúrát, és a hangsúly átkerült az intézményi problémákról a személyes kérdésekre:

  • Mi foglalkoztatja a fiatalokat?
  • Mi zavarja őket a városban?
  • Mire lenne szükségük?

A szervezők tudatosan azokat a diákokat próbálták megszólítani, akik aktívak, energikusak, mozgatják a közösséget, még akkor is, ha az iskolai rendszerben sokszor problémásnak vagy túl hangosnak számítottak. Néhány év alatt a kezdeti hat főből egy harmincöt fős aktív közösség alakult ki.

A tér is számít

Kulcsszerepet játszott a folyamatban egy ifjúsági központ létrehozása is. Nem hivatalos tárgyalótermet alakítottak ki, hanem egy olyan közeget, ahol a fiatalok otthon érezhették magukat: közösségi térrel, csocsóasztallal, saját maguk által alakított környezettel.

Az előadó szerint az ifjúsági munkában alapelv a hegy és Mohamed esete: ha a fiatal nem megy el hozzájuk, akkor a nekik kell a fiatalhoz menniük. Nem elég plakátot kirakni vagy meghirdetni egy programot – személyesen kell jelen lenni az iskolákban, közösségekben, online felületeken.

A közösségépítés egyik legfontosabb eleme ezáltal az lett, hogy a fiatalok egymást kezdték el hívni a programokra.

Valódi beleszólás, valódi eredmények

Az előadás több olyan történetet is bemutatott, amelyek jól szemléltették, milyen erős motiváció lehet a valódi részvétel.

Az egyik alkalommal a fiatalok jelezték a város vezetésének, hogy a belvárosban tiltják a kutyasétáltatást, ami számukra kellemetlen helyzeteket okoz: egy diáktársuk csak a belváros határáig jöhet, onnan kedvencével vissza kell fordulnia. Ez alapvetően egyetlen ember problémája volt, de végül megtalálták azt a pontot, ami hatott a polgármesterre is: mi van akkor, ha egy turista kutyával jön, és nem tudja megnézni a belvárost? Végül jött a kihelyezett kukák, edukáló táblák ötlete, és a beszélgetés nyomán az önkormányzat módosította a szabályozást, új kiírások és infrastruktúra jelent meg.

Egy másik esetben a könyvtár igazgatója kérte a diákok segítségét arra, hogyan lehetne megoldani a könyvek visszavitelét. A könyvtár nyitvatartása miatt a diákok nem értek oda zárás előtt, és végül egy „postaláda-rendszert” dolgoztak ki, amely praktikus, elérhető, és a kötetek sem sérülnek.

Az ilyen helyzetek azért fontosak, mert a fiatalok azt élik meg: nemcsak meghallgatják őket, hanem tényleges változást is el tudnak érni.

Az önkéntesség életpályává válhat

Ament Balázs a több mint húsz éve működő civil szervezetük példáján keresztül beszélt arról is, hogyan lehet hosszú távon bevonni a fiatalokat.

A modell lényege, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban kapcsolatba kerülnek a közösséggel – például táborokon, játékos programokon keresztül –, majd később önkéntesként, szervezőként, kortárssegítőként kapcsolódnak vissza hozzájuk.

A szervezet éves szinten 80–140 önkéntessel dolgozik együtt, akik közül sokan középiskolás vagy egyetemista fiatalok. A feladataik rendkívül változatosak:

  • rendezvényszervezés,
  • fotózás,
  • konferálás,
  • grafikai munka,
  • programvezetés,
  • közösségszervezés.

A lényeg azonban nem a formális tagság. Az előadó szerint a legtöbb fiatal nem azért marad kapcsolatban egy szervezettel, mert hivatalosan taggá válik, hanem azért, mert kötődni kezd az ügyhöz és a közösséghez.

Rugalmasság nélkül nincs ifjúsági munka

A délelőtt egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fiatalok megszólításához ma már rugalmasságra, nyitottságra és folyamatos alkalmazkodásra van szükség.

Ma már nem működik a kizárólag felülről szervezett, merev rendszer. A fiatalokat partnerként kell kezelni, valódi döntési helyzeteket kell teremteni számukra, és olyan közösségi élményeket kell kínálni, amelyekben megtapasztalhatják: van helyük, szerepük és hatásuk a világban.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A leghatékonyabb középiskolákat díjazta a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem a gimnáziumokra és a szakképző intézményekre külön rangsort készített. Ehhez az Oktatási Főigazgatóság a technikumok esetében a nyelvvizsgával rendelkezők számát és a felvételi átlagpontszámot vette alapul, a gimnáziumok esetében pedig e két szempont mellett figyelemmel volt az adott tanévben érettségit tett diákok és a felvett, jogviszonyt megkezdett hallgatók arányára is.

A DE beiskolázási bázisintézményeként az a gimnázium és technikum részesülhetett anyagi támogatásban, amelyekből az adott év általános felvételi és pótfelvételi eljárása során kiemelkedő számban és eredménnyel nyertek felvételt hallgatók a Debreceni Egyetemre. A támogatás odaítélése során az egyetem figyelembe vette az intézmények rangsorban elért eredményeit, a 2025-ös eredményekhez képest mutatott előrelépést, valamint azt is, hogy az adott intézmény az előző évben szerepelt-e a támogatott intézmények között.

Idén a támogatásban részesíthető gimnáziumok rangsorában a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium végzett az élen, a díjazott szakképző intézmények közül pedig a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikum.

A Debreceni Egyetem megbízott oktatási elnöke, Fenyves Veronika köszöntőjében hangsúlyozta: az intézmény számára kiemelten fontos a tehetségek támogatása, a tudás megbecsülése és a közös értékteremtés, ezért örömteli, hogy hagyománnyá vált azoknak az iskoláknak az elismerése, melyek elhivatottságukkal és szakmai kiválóságukkal meghatározó szerepet töltenek be a leendő hallgatók felkészítésében és pályaválasztásában.

„A mai elismerés nem csupán a számokról, a statisztikákról és a rangsorokról szól, sokkal inkább annak a következetes és magas színvonalú pedagógiai munkának a megbecsülése, mely mögött elkötelezett intézményvezetők, pedagógusok, osztályfőnökök és közösségek állnak. Meggyőződésünk, hogy az egyetemi tehetséggondozás önmagában nem lenne eredményes az erős középiskolai tehetséggondozási alap nélkül. A középiskolákkal kialakult stratégiai partnerség túlmutat a beiskolázási adatokon, közös felelősséget vállalunk a jövő generációinak fejlődéséért, tudásáért és sikeréért” – fogalmazott a megbízott oktatási elnök.

Szilágyi-Asztalos Gyöngyi, a Debreceni Egyetem megbízott oktatási főigazgatója kiemelte: a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, illetve az egyetem évek óta működteti a támogató és ösztönző rendszert, melynek elsődleges célja, hogy a felvételi adatok alapján kiemelkedő középiskolák ne csak elismerésben, hanem támogatásban is részesülhessenek.

„A program lényege, hogy valódi segítséget nyújtson az intézményeknek a tehetségfejlesztő, a pályaorientációs és a diákönkormányzat által szervezett programok megvalósításában. Az eredmények mögött valós és magas színvonalú pedagógiai munka, következetes intézményi stratégia áll, ugyanakkor ezek a kiemelkedő eredmények nem születhetnének meg a diákok fejlődését legmagasabb színvonalon támogató szakmai közösségek és műhelyek nélkül” – tette hozzá a megbízott főigazgató.

A meghatározott szakmai szempontok figyelembevételével a rangsorolási szempontoknak megfelelő tíz gimnázium és két technikum részesült a Debreceni Egyetem által megítélt támogatásban, valamint elismerő oklevelet kapott három olyan iskola, melyek a rangsorban elfoglalt helyük alapján támogathatóak lehetnének, de 2025-ben már részesültek az elismerésben.

A Debreceni Egyetem középiskolai felvételi rangsorai az alábbi linken tekinthetők meg. A díjazott intézmények listája a csatolt dokumentumban található.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.