UNIside, Szerző | Diplomátszerzek | Oldal 3 a 32-ből

Diákként félretenni? Igen – de hogyan és mire?

Diákként félretenni ráadásul nem feltétlenül nagy összegeket jelent. Sokkal inkább szokást, gondolkodásmódot és fokozatos önállósodást. Az első nyári munka, ösztöndíj vagy gyakornoki fizetés ideális terep arra, hogy valaki megtapasztalja: a pénz nem csak elkölthető, hanem tervezhető is.

Az OECD pénzügyi tudatosságról szóló elemzései szerint a fiatal korban kialakított pénzügyi szokások hosszú távon jelentősen befolyásolják a későbbi pénzügyi stabilitást és döntéshozatalt.

A félrerakás nem a „gazdag emberek szokása”

Sok diák azért nem kezd el félretenni, mert úgy érzi, túl kevés pénze van hozzá. Pedig a megtakarítás pszichológiája sokkal fontosabb, mint az összeg nagysága.

A rendszeres félrerakás ugyanis nem csak pénzt épít, hanem kontrollérzetet is. Egy kisebb tartalék már önmagában csökkentheti a pénzügyi stresszt:

  • egy váratlan kiadásnál,
  • egy elromlott laptopnál,
  • egy sürgős utazásnál,
  • vagy akár egy albérleti kaució esetén.

És talán ez a legfontosabb: a félretett pénz mozgásteret ad. Nem luxust, hanem döntési szabadságot.

Mire érdemes félretenni gimnazistaként és egyetemistaként?

A spórolás sokkal könnyebb, ha van konkrét célja. Pszichológiai kutatások szerint az emberek nagyobb eséllyel tesznek félre pénzt, ha konkrét és személyesen fontos célhoz tudják kötni a megtakarítást, mert ez erősebb motivációt és tudatosabb döntéshozatalt eredményez.

Diákként ezek a célok gyakran nagyon is reálisak:

  • laptop vagy telefon,
  • jogosítvány,
  • külföldi utazás,
  • Erasmus-félév,
  • albérlet,
  • fesztivál,
  • nyelvvizsga,
  • vagy egy vésztartalék.

Az egyetemistáknál gyakran megjelenik az önálló életre való felkészülés is:

  • első lakhatás,
  • költözés,
  • munkakeresési időszak,
  • vagy szakmai gyakorlat finanszírozása.

A félrerakás ilyenkor nem csupán egy felnőttes kötelesség, hanem egyfajta jövőépítés.

A legnagyobb pénznyelők sokszor láthatatlanok

A legtöbb diák nem egyszerre költ sokat, hanem apránként. Kávék, ételrendelés, impulzusvásárlások, előfizetések – ezek külön-külön jelentéktelennek tűnnek, együtt viszont komoly összeget vihetnek el. Ez nem azt jelenti, hogy minden élvezetes dologról le kell mondani. Inkább azt, hogy érdemes észrevenni a mintákat.

Sok pénzügyi szakértő ezért javasolja az első lépésként a kiadások követését akár egy egyszerű telefonos alkalmazásban vagy jegyzetben. Már néhány hét után látványos lehet, mire megy el a legtöbb pénz. És itt gyakran jön az első felismerés: nem feltétlenül a „nagy dolgok” viszik el a pénzt, hanem a rendszeres, automatikussá vált apróságok.

Nem minden spórolás jelent megszorítást

A közösségi médiában a pénzügyi tudatosság sokszor szélsőséges formában jelenik meg: vagy teljes „luxusélet”, vagy radikális spórolás. A valóságban a fenntartható pénzügyi rutin valahol a kettő között van.

A cél nem az, hogy diákként semmire ne költs, hanem az, hogy legyen tudatos rendszered:

  • mennyit költesz élményekre,
  • mennyit teszel félre,
  • és mennyi marad váratlan helyzetekre.

Ez azért is fontos, mert a pénzügyi stressz a fiatalok körében is egyre erősebb. Több nemzetközi kutatás szerint a Z-generáció egyik legnagyobb szorongásforrása a jövő anyagi bizonytalansága.

A vésztartalék sokkal menőbb, mint amilyennek hangzik

A pénzügyi tudatosság egyik legalapvetőbb eleme a biztonsági tartalék. Ez elsőre unalmas fogalomnak tűnhet, pedig az egyik legnagyobb szabadságot adó dolog.

Egy kisebb tartalék segíthet:

  • ha késik a fizetés,
  • ha elveszíted a diákmunkád, ösztöndíjad,
  • ha hirtelen utazni kell,
  • vagy ha olyan lehetőség adódik, amire gyorsan reagálnál.

A pénzügyi szakértők gyakran hangsúlyozzák, hogy a tartalék nem feleslegesen parkoló pénz, hanem stabilitás.

A pénzügyi önállóság nem egyik napról a másikra jön

Sokan úgy képzelik, hogy az önállóság egy konkrét pillanat: amikor valaki elköltözik vagy saját fizetése lesz. Valójában ez inkább fokozatos folyamat.

Már az is része lehet, ha:

  • tudatosabban költesz,
  • félreteszel valamennyit,
  • összehasonlítod az árakat,
  • vagy elkezdesz hosszabb távon gondolkodni.

Ezek apró lépéseknek tűnnek, de hosszú távon nagyon komoly különbséget jelentenek.

Nem a tökéletes pénzügyi terv számít, hanem a rutin

A közösségi médiában gyakran látni bonyolult pénzügyi stratégiákat, befektetési tanácsokat vagy „hogyan legyél milliomos húszévesen” típusú tartalmakat. Ettől könnyű azt érezni, hogy a pénzügyi tudatosság valami rendkívül összetett dolog. Pedig a legtöbb szakértő szerint a hosszú távú stabilitást sokkal inkább az egyszerű, következetes szokások adják: a rendszeres félrerakás, a tudatos költés és a reális célok.

Diákként talán ez a legfontosabb felismerés: nem kell tökéletes pénzügyi rendszerrel indulni. Elég, ha elkezded figyelni, hogyan bánsz a pénzzel – mert ez a tudás később sokkal többet érhet, mint egy-egy gyorsan elköltött fizetés.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Diákmunka 16 évesen: mit lehet, és mit nem?

A diákmunkára, a fiatalkorú munkavállalókra külön szabályok vonatkoznak. És ez nem véletlen: a jog célja az, hogy a munka ne menjen a tanulás, az egészség vagy a biztonság rovására. A International Labour Organization és európai munkaerőpiaci ajánlások is hangsúlyozzák, hogy a fiatalok korai munkatapasztalata segítheti az önállósodást és a munkaerőpiaci beilleszkedést, ha megfelelő jogi és biztonsági keretek között történik.

Mikortól lehet legálisan dolgozni?

Magyarországon 16 éves kortól lehet munkát vállalni. Ez az a korhatár, ahol a legtöbb diákmunkalehetőség hivatalosan is megnyílik. Van azonban kivétel: 15 éves tanulók is dolgozhatnak az iskolai szünetek alatt, ha nappali rendszerű oktatásban tanulnak. Ez tipikusan a nyári szünetben vállalt munkákra vonatkozik.

18 év alatt ugyanakkor a munkajog fiatalkorúként kezeli a diákokat, ami több speciális védelmet is jelent:

  • korlátozott munkaidő,
  • több pihenőidő,
  • bizonyos munkák tiltása,
  • és fokozott munkavédelmi szabályok formájában.

Milyen munkákat vállalhat egy 16 éves?

A leggyakoribb diákmunkák ebben a korban általában:

  • hostess- és promóciós munkák,
  • gyorséttermi pozíciók,
  • árufeltöltés,
  • könnyebb raktári feladatok,
  • irodai adminisztráció,
  • rendezvényes kisegítés,
  • kasszázás,
  • vagy online munkák.

[kiemelt] A legtöbb diákszövetkezet kifejezetten fiatalkorúak számára is kínál pozíciókat, mert a jogi kereteket és a szükséges adminisztrációt ismerik. [/kiemelt]

Viszont vannak munkák, amelyeket 18 év alatt nem lehet végezni. Ilyenek például:

  • veszélyes fizikai munkák,
  • egészségkárosító környezetben végzett feladatok,
  • bizonyos éjszakai munkák,
  • vagy túlzott fizikai megterheléssel járó pozíciók.

A szabályozás célja itt elsősorban a fizikai és mentális egészség védelme.

Mennyi időt dolgozhat egy gimnazista?

Fiatalkorúaknál a munkaidő szigorúbban szabályozott, mint a felnőtteknél. A magyar munkajog szerint 18 év alatt:

  • napi maximum 8 óra munka végezhető,
  • kötelező pihenőidőket kell biztosítani,
  • és éjszakai munkavégzés általában nem engedélyezett.

Emellett fontos szabály, hogy a tanulás nem sérülhet a munkavállalás miatt. Iskolaidőben ezért különösen fontos a terhelés egyensúlya.

Sokan alábecsülik, mennyire fárasztó lehet az első rendszeres munkatapasztalat. Egy nyári munka gyakran fizikailag és mentálisan is intenzívebb, mint amire egy diák számít.

Kell-e szülői engedély?

Igen.

[kiemelt] 18 év alatt a munkaszerződéshez általában szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. Ez különösen fontos első munkavállalásnál. [/kiemelt]

A hivatalos munkavégzéshez több dokumentumra is szükség lehet:

  • adóazonosító jel,
  • TAJ-szám,
  • bankszámla,
  • személyi igazolvány,
  • és sok esetben diákigazolvány is kell.

Ez elsőre sok adminisztrációnak tűnhet, de hosszú távon nagyon fontos, hogy a munka legálisan történjen.

Miért fontos a legális foglalkoztatás?

Sok diák találkozik olyan ajánlatokkal, ahol gyorsan sok pénzt ígérnek – szerződés nélkül. Ez azonban komoly kockázatokat jelenthet:

  • nincs biztosítás,
  • nincs jogi védelem,
  • nem garantált a fizetés,
  • és probléma esetén nehezebb segítséget kérni.

A diákszövetkezetek egyik előnye éppen az, hogy jogilag szabályozott keretet biztosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy minden alkalmi munka rossz, de fiatalkorúként különösen fontos az átláthatóság.

Az első munka valójában nem csak pénzről szól

Sokan az első fizetés miatt kezdenek dolgozni, de a legtöbben gyorsan rájönnek, hogy a diákmunkának más hozadéka is van:

  • kommunikáció,
  • konfliktuskezelés,
  • időbeosztás,
  • önállóság,
  • felelősségvállalás.

A munkaerőpiaci kutatások szerint azok a fiatalok, akik már tanulmányaik alatt munkatapasztalatot szereznek, később gyakran könnyebben mozognak a munka világában, mert korábban találkoznak valódi munkakörnyezettel és elvárásokkal.

Az első diákmunkák ráadásul sokszor abban is segítenek, hogy valaki jobban megértse saját magát:

  • milyen környezetben érzi jól magát,
  • milyen munkatípus fárasztja,
  • hogyan működik csapatban,
  • és mennyire bírja a monotonitást vagy a stresszt.

Nem kell „álommunkát” találni 16 évesen

Az első diákmunkának nem az a célja, hogy meghatározza az egész életpályádat. Sokkal inkább egy tapasztalatszerzés: betekintés a munka világába. Lehet, hogy valaki egy nyár után rájön, hogy nem szeret emberekkel dolgozni. Más pedig pont azt fedezi fel, hogy élvezi a pörgést és a kommunikációt. Mindkettő hasznos felismerés.

És talán ez a legfontosabb: az első munka nem attól értékes, hogy menő-e, hanem attól, hogy elkezded megtapasztalni, milyen érzés saját felelősséggel jelen lenni egy valódi rendszerben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Már lehet jelentkezni a DE Műszaki Kar nyári táborába

A MűszaKis Tábor kiemelt célja, hogy a középiskolások testközelből tapasztalhassák meg a Debreceni Egyetem Műszaki Karán zajló életet, megismerkedjenek a különböző mérnöki és műszaki szakokkal, laborokkal, oktatókkal és hallgatókkal. A résztvevők így könnyebben eligazodhatnak a továbbtanulási lehetőségek között, és megalapozottabb döntést hozhatnak későbbi felvételi jelentkezésük során. A program emellett lehetőséget ad arra is, hogy a diákok közvetlen élményeken keresztül fedezzék fel, milyen is a Debreceni Egyetem Műszaki Karának közössége, szemlélete.

A tábor egyik újdonsága a gyárlátogatási lehetőség, amely során a résztvevők valós ipari környezetben is betekintést nyerhetnek a mérnöki szakmák mikéntjébe és a modern technológiák alkalmazásába.

A tábor teljes mértékben ingyenes, ráadásul a részvételért a felvételi eljárás során plusz 25 pont is jár, így a program nemcsak élményeket és tapasztalatot, hanem kézzelfogható előnyt is jelent a továbbtanulás előtt álló fiataloknak.

Akit érdekel a lehetőség, május 31-ig ezen az oldalon jelentkezhet.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Hogyan lehet valóban megszólítani a fiatalokat? – Közösségépítés, bevonás és önkéntesség a gyakorlatban

A szakember 2003-ban társaival megalapította a gyulai Mi egy Másért Egyesületet. Azóta több civil és ifjúsági kezdeményezésben vett részt, dolgozott országos ifjúsági programokon, valamint oktatóként is aktív. Tapasztalatai szerint a nonprofit szféra egyik legnagyobb kihívása ma az, hogyan lehet fenntartható működést teremteni anélkül, hogy a közösségi célok sérülnének.

A tagság helyett a kapcsolódás számít

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a fiatalok számára nem feltétlenül a formális tagság a fontos. Sokkal inkább az, hogy legyen egy közeg, ahol jól érzik magukat, ahol meghallgatják őket, és ahol azt tapasztalják, hogy számít a véleményük.

A hagyományos szervezeti működés – elnökségek, bizottságok, hivatalos struktúrák – gyakran távol áll a fiatalok gondolkodásától. Egy közösségi szolgálatra vagy önkéntességre érkező középiskolást nem feltétlenül az motivál, hogy milyen szervezeti felépítése van egy egyesületnek, hanem hogy milyen élményt kap, milyen emberekkel találkozik, és tud-e azonosulni az adott üggyel.

Az előadó hangsúlyozta: a „kötelezettség” szó helyett érdemesebb az ügyazonosságban gondolkodni. A fiatalok akkor kapcsolódnak be szívesen, ha érzik, hogy az, amit csinálnak, valódi értéket teremt.

A fiatalok hatást akarnak gyakorolni

A segítés szándéka továbbra is erős motiváció, de önmagában már kevés. A mai generáció számára különösen fontos, hogy lássák munkájuk eredményét és annak közvetlen hatását.

Az előadó saját tapasztalatán keresztül beszélt arról, mennyire kiégető tud lenni, amikor valaki úgy dolgozik hosszú éveken át, hogy nem kap visszajelzést, van-e értelme annak, amit csinál. A fiatalok esetében ez még erősebben jelenik meg. Nem elég feladatokat adni nekik – meg kell mutatni azt is, hogy ezeknek a feladatoknak milyen következménye van. Éppen ezért a sikeres ifjúsági munka egyik kulcsa, hogy a fiatalok valódi beleszólást kapjanak a folyamatokba.

Egy városi diákönkormányzat újjáépítése

Az előadás egyik legérdekesebb része egy gyulai példa volt, ahol egy gyakorlatilag megszűnt városi diákönkormányzatot kellett újraéleszteni. A kezdeti próbálkozások kudarcot vallottak. A szervezők hivatalos úton keresték meg az iskolákat, delegált diákvezetőket vártak, formális keretek között próbálták működtetni a rendszert. Az első találkozóra mindössze néhány fiatal érkezett, akik közül sokan nem is saját motivációjukból adódóan voltak jelen: a pedagógusok küldték őket.

A fordulat akkor következett be, amikor elengedték a merev struktúrát, és a hangsúly átkerült az intézményi problémákról a személyes kérdésekre:

  • Mi foglalkoztatja a fiatalokat?
  • Mi zavarja őket a városban?
  • Mire lenne szükségük?

A szervezők tudatosan azokat a diákokat próbálták megszólítani, akik aktívak, energikusak, mozgatják a közösséget, még akkor is, ha az iskolai rendszerben sokszor problémásnak vagy túl hangosnak számítottak. Néhány év alatt a kezdeti hat főből egy harmincöt fős aktív közösség alakult ki.

A tér is számít

Kulcsszerepet játszott a folyamatban egy ifjúsági központ létrehozása is. Nem hivatalos tárgyalótermet alakítottak ki, hanem egy olyan közeget, ahol a fiatalok otthon érezhették magukat: közösségi térrel, csocsóasztallal, saját maguk által alakított környezettel.

Az előadó szerint az ifjúsági munkában alapelv a hegy és Mohamed esete: ha a fiatal nem megy el hozzájuk, akkor a nekik kell a fiatalhoz menniük. Nem elég plakátot kirakni vagy meghirdetni egy programot – személyesen kell jelen lenni az iskolákban, közösségekben, online felületeken.

A közösségépítés egyik legfontosabb eleme ezáltal az lett, hogy a fiatalok egymást kezdték el hívni a programokra.

Valódi beleszólás, valódi eredmények

Az előadás több olyan történetet is bemutatott, amelyek jól szemléltették, milyen erős motiváció lehet a valódi részvétel.

Az egyik alkalommal a fiatalok jelezték a város vezetésének, hogy a belvárosban tiltják a kutyasétáltatást, ami számukra kellemetlen helyzeteket okoz: egy diáktársuk csak a belváros határáig jöhet, onnan kedvencével vissza kell fordulnia. Ez alapvetően egyetlen ember problémája volt, de végül megtalálták azt a pontot, ami hatott a polgármesterre is: mi van akkor, ha egy turista kutyával jön, és nem tudja megnézni a belvárost? Végül jött a kihelyezett kukák, edukáló táblák ötlete, és a beszélgetés nyomán az önkormányzat módosította a szabályozást, új kiírások és infrastruktúra jelent meg.

Egy másik esetben a könyvtár igazgatója kérte a diákok segítségét arra, hogyan lehetne megoldani a könyvek visszavitelét. A könyvtár nyitvatartása miatt a diákok nem értek oda zárás előtt, és végül egy „postaláda-rendszert” dolgoztak ki, amely praktikus, elérhető, és a kötetek sem sérülnek.

Az ilyen helyzetek azért fontosak, mert a fiatalok azt élik meg: nemcsak meghallgatják őket, hanem tényleges változást is el tudnak érni.

Az önkéntesség életpályává válhat

Ament Balázs a több mint húsz éve működő civil szervezetük példáján keresztül beszélt arról is, hogyan lehet hosszú távon bevonni a fiatalokat.

A modell lényege, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban kapcsolatba kerülnek a közösséggel – például táborokon, játékos programokon keresztül –, majd később önkéntesként, szervezőként, kortárssegítőként kapcsolódnak vissza hozzájuk.

A szervezet éves szinten 80–140 önkéntessel dolgozik együtt, akik közül sokan középiskolás vagy egyetemista fiatalok. A feladataik rendkívül változatosak:

  • rendezvényszervezés,
  • fotózás,
  • konferálás,
  • grafikai munka,
  • programvezetés,
  • közösségszervezés.

A lényeg azonban nem a formális tagság. Az előadó szerint a legtöbb fiatal nem azért marad kapcsolatban egy szervezettel, mert hivatalosan taggá válik, hanem azért, mert kötődni kezd az ügyhöz és a közösséghez.

Rugalmasság nélkül nincs ifjúsági munka

A délelőtt egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fiatalok megszólításához ma már rugalmasságra, nyitottságra és folyamatos alkalmazkodásra van szükség.

Ma már nem működik a kizárólag felülről szervezett, merev rendszer. A fiatalokat partnerként kell kezelni, valódi döntési helyzeteket kell teremteni számukra, és olyan közösségi élményeket kell kínálni, amelyekben megtapasztalhatják: van helyük, szerepük és hatásuk a világban.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A leghatékonyabb középiskolákat díjazta a Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem a gimnáziumokra és a szakképző intézményekre külön rangsort készített. Ehhez az Oktatási Főigazgatóság a technikumok esetében a nyelvvizsgával rendelkezők számát és a felvételi átlagpontszámot vette alapul, a gimnáziumok esetében pedig e két szempont mellett figyelemmel volt az adott tanévben érettségit tett diákok és a felvett, jogviszonyt megkezdett hallgatók arányára is.

A DE beiskolázási bázisintézményeként az a gimnázium és technikum részesülhetett anyagi támogatásban, amelyekből az adott év általános felvételi és pótfelvételi eljárása során kiemelkedő számban és eredménnyel nyertek felvételt hallgatók a Debreceni Egyetemre. A támogatás odaítélése során az egyetem figyelembe vette az intézmények rangsorban elért eredményeit, a 2025-ös eredményekhez képest mutatott előrelépést, valamint azt is, hogy az adott intézmény az előző évben szerepelt-e a támogatott intézmények között.

Idén a támogatásban részesíthető gimnáziumok rangsorában a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium végzett az élen, a díjazott szakképző intézmények közül pedig a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikum.

A Debreceni Egyetem megbízott oktatási elnöke, Fenyves Veronika köszöntőjében hangsúlyozta: az intézmény számára kiemelten fontos a tehetségek támogatása, a tudás megbecsülése és a közös értékteremtés, ezért örömteli, hogy hagyománnyá vált azoknak az iskoláknak az elismerése, melyek elhivatottságukkal és szakmai kiválóságukkal meghatározó szerepet töltenek be a leendő hallgatók felkészítésében és pályaválasztásában.

„A mai elismerés nem csupán a számokról, a statisztikákról és a rangsorokról szól, sokkal inkább annak a következetes és magas színvonalú pedagógiai munkának a megbecsülése, mely mögött elkötelezett intézményvezetők, pedagógusok, osztályfőnökök és közösségek állnak. Meggyőződésünk, hogy az egyetemi tehetséggondozás önmagában nem lenne eredményes az erős középiskolai tehetséggondozási alap nélkül. A középiskolákkal kialakult stratégiai partnerség túlmutat a beiskolázási adatokon, közös felelősséget vállalunk a jövő generációinak fejlődéséért, tudásáért és sikeréért” – fogalmazott a megbízott oktatási elnök.

Szilágyi-Asztalos Gyöngyi, a Debreceni Egyetem megbízott oktatási főigazgatója kiemelte: a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány, illetve az egyetem évek óta működteti a támogató és ösztönző rendszert, melynek elsődleges célja, hogy a felvételi adatok alapján kiemelkedő középiskolák ne csak elismerésben, hanem támogatásban is részesülhessenek.

„A program lényege, hogy valódi segítséget nyújtson az intézményeknek a tehetségfejlesztő, a pályaorientációs és a diákönkormányzat által szervezett programok megvalósításában. Az eredmények mögött valós és magas színvonalú pedagógiai munka, következetes intézményi stratégia áll, ugyanakkor ezek a kiemelkedő eredmények nem születhetnének meg a diákok fejlődését legmagasabb színvonalon támogató szakmai közösségek és műhelyek nélkül” – tette hozzá a megbízott főigazgató.

A meghatározott szakmai szempontok figyelembevételével a rangsorolási szempontoknak megfelelő tíz gimnázium és két technikum részesült a Debreceni Egyetem által megítélt támogatásban, valamint elismerő oklevelet kapott három olyan iskola, melyek a rangsorban elfoglalt helyük alapján támogathatóak lehetnének, de 2025-ben már részesültek az elismerésben.

A Debreceni Egyetem középiskolai felvételi rangsorai az alábbi linken tekinthetők meg. A díjazott intézmények listája a csatolt dokumentumban található.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Szóbeli érettségi para: hogy húzd ki magad a nehéz helyzetekből?

Pedig a szóbeli érettségi nem tökéletességi verseny. A vizsgáztatók többsége nem azt figyeli, hogy szó szerint visszamondasz-e egy tankönyvet, hanem azt, mennyire érted az összefüggéseket, tudsz-e logikusan gondolkodni, és képes vagy-e kommunikálni a tudásodat. Sőt: a legtöbb felelet nem azért sikerül jól vagy rosszul, mert valaki „mindent tud” vagy „semmit sem tud”, hanem azért, mert jól kezeli a helyzetet. A szóbeli ugyanis részben kommunikációs vizsga is.

Az első egy perc meglepően sokat számít

A vizsgáztatók szerint az egyik legfontosabb dolog az, hogyan indul el egy felelet. Az első néhány mondatból gyorsan látszik, hogy a diák mennyire magabiztos, mennyire látja át a témát, és képes-e önállóan felépíteni a válaszát.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy valaki rögtön kapkodni kezd, vagy teljesen rendszertelenül beszél. Sokkal jobb stratégia, ha az elején röviden keretet adsz annak, miről fogsz beszélni.

Például történelemből: „A tétel a reformkor főbb politikai és társadalmi változásairól szól. Először röviden bemutatom a korszak hátterét, utána Széchenyi és Kossuth szerepéről beszélek, végül a reformkor jelentőségét foglalom össze.”

Ez azért működik jól, mert:

  • időt nyersz,
  • strukturálod a gondolataidat,
  • és a vizsgáztató látja, hogy van logikád.

Ugyanez működik magyarból vagy bármi másból is.

Mit kérdeznek leggyakrabban?

Sok diák arra készül, hogy becsapós kérdéseket kap majd, pedig a vizsgák többségén inkább alapvető összefüggésekre kíváncsiak.

Magyar

Magyarból a leggyakoribb probléma, hogy a diákok bemagolt elemzéseket próbálnak visszamondani. A vizsgáztatók viszont általában sokkal jobban értékelik, ha valaki érti a művet és képes önállóan beszélni róla.

Gyakori kérdések:

  • Mi a mű fő témája?
  • Milyen korszakhoz kapcsolható?
  • Milyen költői eszközök jelennek meg?
  • Miért fontos az adott mű a magyar irodalomban?
  • Hogyan kapcsolódik a szerző életéhez vagy korához?

Ha elakadsz, mindig térj vissza az alapokhoz:

  • miről szól a mű,
  • milyen érzéseket vagy konfliktusokat jelenít meg,
  • és milyen történelmi vagy társadalmi háttér kapcsolódik hozzá.

Történelem

Történelemből a kronológia és az összefüggések számítanak a legtöbbet. A vizsgáztatók sokszor azt nézik, mennyire látod a folyamatokat.

Tipikus kérdések:

  • Mi vezetett az adott eseményhez?
  • Milyen következményei voltak?
  • Kik voltak a legfontosabb szereplők?
  • Miért tekinthető fordulópontnak?

Ha bizonytalan vagy egy évszámban, nem kell pánikba esni. Sok tanár számára fontosabb az összkép megértése, mint egyetlen pontos adat.

Angol és német

Nyelvi szóbelin sokan attól félnek, hogy „hibátlanul” kell beszélniük. Valójában a kommunikáció számít a legtöbbet.

A vizsgáztatók általában azt figyelik:

  • megérted-e a kérdést,
  • képes vagy-e folyamatosan reagálni,
  • tudsz-e egyszerűen, de érthetően kommunikálni.

A leggyakoribb témák:

  • család,
  • tanulás,
  • jövőtervek,
  • utazás,
  • technológia,
  • környezetvédelem,
  • egészséges életmód.

Az egyik legjobb taktika, hogy nem próbálsz túl bonyolultan fogalmazni. A stabil, egyszerű mondatok sokkal erősebbek, mint a túlbonyolított, bizonytalan beszéd.

Biológia, kémia, földrajz

Természettudományos tárgyaknál az egyik legfontosabb dolog az ok-okozati gondolkodás. A témakörök itt is inkább a logikára fókuszálnak, nem a bemagolt adatokra.

Biológia:

  • hogyan működik egy folyamat,
  • mi miért történik a szervezetben,
  • hogyan kapcsolódnak egymáshoz rendszerek.

Kémia:

  • reakciók értelmezése,
  • hétköznapi példák,
  • alapfogalmak tisztázása.

Földrajz:

  • gazdasági és társadalmi folyamatok,
  • környezeti problémák,
  • térképolvasás és összefüggések.

Ezeknél a tárgyaknál különösen sokat segít, ha nem definíciókat próbálsz felmondani, hanem saját szavakkal magyarázol.

Mit csinálj, ha teljesen leblokkoltál?

A legtöbb diák azt hiszi, hogy ha néhány másodpercre elakad, az végzetes. Pedig a vizsgáztatók rendszeresen látnak ilyet. Sokkal fontosabb, hogyan reagálsz rá.

Az egyik legrosszabb reakció a teljes csend és bepánikolás. Ehelyett próbálj meg kapaszkodókat keresni:

  • ismételd meg a kérdés egy részét,
  • mondd el, amit biztosan tudsz,
  • térj vissza az alapfogalmakhoz.

Például: „Most egy pillanatra összekevertem az évszámokat, de a folyamat lényege az volt, hogy…”

Vagy: „A pontos definíció most nem jut eszembe, de a jelenség működése úgy néz ki, hogy…”

Ez még mindig sokkal jobb benyomást kelt, mint a teljes leállás.

A vizsgáztatók általában nem ellened vannak

Ez az egyik legfontosabb dolog, amit sokan elfelejtenek. A szóbeli érettségin a bizottság többsége nem kitolni akar veled, hanem azt nézi, mit tudsz kihozni a helyzetből.

Sok tanár kifejezetten próbál segíteni irányító kérdésekkel, ha látja, hogy valaki izgul. A kommunikáció, a logikus gondolkodás és a nyugodt hozzáállás ezért sokszor többet számít, mint a tökéletes bemagolás.

A szóbeli vizsga ráadásul meglepően gyorsan eltelik. Az első néhány perc általában a legnehezebb, utána a legtöbb diák fokozatosan megnyugszik.

Nem a tökéletes felelet a cél

Az érettségi körül könnyű azt érezni, hogy ez mindent eldöntő helyzet. Valójában a szóbeli vizsga inkább arról szól, hogyan tudsz helyzetben működni: kommunikálni, gondolkodni, reagálni.

A legtöbb jó felelet nem hibátlan, hanem stabil. Nem attól lesz erős, hogy minden mondat tökéletes, hanem attól, hogy látszik rajta: érted, amiről beszélsz. És ez a vizsgáztatók szemében általában sokkal többet ér, mint egy betanult, bizonytalanul visszamondott szöveg.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Sporttudomány képzési terület: szakok és intézmények

Idén sporttudomány képzésekre alap- és osztatlan képzésben országszerte 1397-en nyertek felvételt. A terület népszerűsége stabil, és a képzések iránt érdeklődők számos képzőhely közül választhatnak.

KÉPZÉSI TERÜLETI RANGSOR

A sporttudomány képzési terület összesített rangsorát az SZE-ESK (Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudomány Kar) vezeti 81,7 ponttal. A második-harmadik helyen holtverseny alakult ki a KRE-GESZK (Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar) és a TF (Magyar Testnevelési és Sporttudomány Egyetem) között, mindketten 81,6 ponttal állnak.

HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG ÉS OKTATÓI MINŐSÉG

Felvételi pontszámok: a hallgatói kiválóság terén a KRE-GESZK tanulói átlagosan a legmagasabb pontszámmal (393,2) jutottak be, de a TF (381,2) és az ELTE-PPK (377,7) is magas átlagot mutat. A jeles emelt szintű érettségivel bejutók arányában a KRE-GESZK (80 százalék) és az ELTE-PPK (79) a legkiemelkedőbb, ami jelzi a bemeneti teljesítmény magas szintjét. A rangsorvezető SZE-ESK 40,8 százalékos aránnyal büszkélkedhet. Oktatói minőség: a tudományos fokozatot elérő oktatók aránya alapján a DE-TTK (85 százalék) kiemelkedő. A rangsor élmezőnyében lévő intézmények közül a PTE-TTK (69) és az SZE-ESK (50,6) büszkélkedhet jelentős aránnyal.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS PÁLYAKEZDÉS

Ezen a területen a TF (6,3 százalék) és a PTE-TTK (6,7) emelhető ki, de összességében a képzési területen alacsony arányban vannak külföldiek.
A rendelkezésre álló adatok alapján a végzettek bruttó átlagjövedelme eltérő: az ELTE-PPK (560 745 forint) frissdiplomásai számíthatnak a legmagasabb bruttó átlagbérre.

NÉPSZERŰ SZAKOK ÉS KÉPZŐHELYEK

A sporttudomány terület legnépszerűbb alapszakja a sportszervezés, a rekreáció és életmód, valamint az edző szak.

Sportszervezés

A sportszervezés szak rangsorának élén a TF (78,2 pont) áll, ezt követi az ELTE-PPK (77,4) és a SOE-BPK (76,5). A negyedik helyen a PTE-TTK (76) található. A TF (423,3 pont) és az ELTE-PPK (393,8) hallgatói átlagosan a legmagasabb pontszámmal jutottak be. Az ELTE-PPK büszkélkedhet a legmagasabb arányú jeles emelt szintű érettségivel (96 százalék), a TF-en ez arány 92,9. A TF esetén kiemelkedően sok, a felvettek 50 százaléka mutatott fel sport- vagy tanulmányi versenyen eredményt. A fokozatot szerzett oktatók aránya az ME-GTK (70,4 százalék), a DE-GTK (72,6) és a PTE-TTK (69) esetén a legmagasabb. A bruttó átlagos kezdő bérről nincs elegendő adat a szak vonatkozásában.

Rekreáció és életmód

A rekreáció és életmód szak rangsorát az SZE-ESK (80,6 pont) és a TF (80,6) vezeti holtversenyben. A harmadik helyen a KRE-GESZK (80,3) áll, majd az EKKE-TTK (80,1) és az ELTE-PPK (79,8) következik. A TF (393,6 pont) és a KRE-GESZK (393,2) átlagos bekerülési pontszámai a legkiemelkedőbbek. A TF (83,6 százalék) és a KRE-GESZK (80) fogadja be a legmagasabb arányban jeles emelt szintű érettségivel bejutókat. Az oktatói minősítettség aránya általában alacsony a szak esetében, ebben a mutatóban a DE-GTK-é (72,6 százalék) a legmagasabb arány. A képzés esetében Szegeden a legmagasabb az arány, de ez az érték is elmarad a legtöbb képzési terület értékétől.

Edző

Az edző szak rangsorának élén a PTE-TTK (83,4 pont) áll, szorosan követi a TF (82,3) és az EKKE-TTK (82,3). Az ELTE-PPK (362,5 pont), a TF (344) és a PTE-TTK (350,9) hallgatói bejutási pontszámai a legmagasabbak. A jeles emelt szintű érettségivel bejutók aránya a TF (52,9 százalék) esetén a legmagasabb. Figyelembe kell azonban venni a szak sajátos felvételi kritériumait.
A DE-TTK esetén a legmagasabb (85 százalék) a tudományos fokozatot szerzett oktatók aránya. A legmagasabb átlagos bruttó kezdő bérrel a TF (514.108 forint), az EKKE-TTK (539.058) és az ELTE-PPK (560.745) végzettjei számolhatnak. A TF büszkélkedhet a legmagasabb külföldi hallgatói aránnyal (13 százalék).

Hogyan lesz a sport iránti szenvedélyből hivatás? Válaszd az edző alapképzést!

Tudj meg többet további sporttudomány képzésekről!

Stratégia, szervezet és siker a sportmenedzser mesterképzéssel

Az intézményi és szakos rangsorokat az UNIside az Oktatási Hivatal adatai alapján készítette. A teljes rangsorok az UNI in&out 2026-os lapszámában találhatók.

——

A kiemelt kép forrása: Shutterstock.

A soft life trend térhódítása: tényleg lusták a fiatalok?

Sokan erre azonnal rávágják: a mai generáció egyszerűen lusta. A pszichológiai és társadalmi kutatások viszont ennél jóval árnyaltabb képet mutatnak. A soft life trend nem feltétlenül a munka vagy a fejlődés elutasításáról szól, inkább reakció arra a folyamatos túlterheltségre, amelyben sok fiatal nőtt fel.

A hustle culture kifárasztotta a generációt

A 2010-es évek online kultúrája erősen a teljesítményre épült. A közösségi média tele volt olyan tartalmakkal, amelyek azt sugallták: ha nem vagy folyamatosan produktív, lemaradsz. Tanulás, edzés, networking, önfejlesztés, vállalkozás – mindent egyszerre kellett volna maximalizálni.

Ez a szemlélet egy idő után sokaknál szorongást és állandó elégtelenségérzést okozott. A pszichológiában ezt gyakran toxic productivitynek nevezik: amikor az ember saját értékét kizárólag a teljesítményén keresztül kezdi mérni.

A fiatalok mentális egészségével foglalkozó kutatások szerint a folyamatos produktivitási nyomás jelentősen növelheti a kiégés, a szorongás és a krónikus stressz kockázatát. Több kutatás már évekkel ezelőtt hivatalosan is munkahelyi jelenségként definiálta a burnoutot, amelyet hosszan fennálló, nem megfelelően kezelt stressz okoz.

[kiemelt] A soft life trend részben erre reagál: sok fiatal egyszerűen szeretne kiszállni abból az érzésből, hogy állandóan teljesítenie kell. [/kiemelt]

Mit jelent valójában a soft life?

A soft life nem azt jelenti, hogy valaki egész nap semmit nem csinál. Inkább egy olyan életmódot jelöl, amelyben a pihenés, a mentális jóllét és az egyensúly ugyanolyan fontos, mint a teljesítmény.

A trendben gyakran jelennek meg:

  • lassabb napirendek,
  • tudatos offline idő,
  • kevesebb multitasking,
  • határhúzás tanulásban és munkában,
  • mentális egészség prioritása,
  • „quiet ambition”, vagyis kevésbé látványos karriercélok.

Ez különösen a Z-generációnál erősödött fel, akik egyszerre nőttek fel gazdasági bizonytalanságban, közösségi médiás összehasonlításban és folyamatos digitális ingeráradatban.

A pihenés pszichológiailag nem időpazarlás

A modern pszichológia és idegtudomány egyre világosabban mutatja, hogy a pihenés nem a produktivitás ellentéte, hanem annak feltétele. Az agy figyelmi és érzelmi rendszerei folyamatos terhelés alatt kevésbé működnek hatékonyan.

A kutatások szerint a krónikus stressz hosszú távon ronthatja:

  • a koncentrációt,
  • a memóriát,
  • a döntéshozatalt,
  • és az érzelmi szabályozást is.

A pihenés ráadásul nemcsak regeneráció, hanem kreatív folyamat is. Az úgynevezett default mode network – az agy belső feldolgozó rendszere – főként nyugodtabb, nem teljesítményorientált állapotban aktív. Ez segíti az önreflexiót, a kreatív gondolkodást és az érzelmi feldolgozást.

[kiemelt] Vagyis a lassabb élet bizonyos szempontból nem lustaság, hanem pszichológiai szükséglet. [/kiemelt]

Miért különösen fontos ez diákoknak?

Az egyetemisták és középiskolások sokszor egyszerre próbálnak helytállni több területen:

  • tanulás,
  • nyelvvizsga,
  • diákmeló,
  • szakmai gyakorlat,
  • közösségi élet,
  • önfejlesztés.

Ehhez társul a közösségi média állandó összehasonlítási nyomása, ahol úgy tűnhet, mintha mindenki produktívabb, sikeresebb és motiváltabb lenne.

A mentális egészséggel kapcsolatos kutatások szerint a fiatalok körében egyre gyakoribb a stresszhez és túlterheléshez kapcsolódó tünetegyüttes. Az OECD diákjólléttel kapcsolatos elemzései is hangsúlyozzák, hogy a pszichológiai jóllét közvetlen kapcsolatban áll a tanulmányi teljesítménnyel és az életminőséggel.

A soft life trend ezért sok diáknál nem „lustálkodás”, hanem tudatos határhúzás.

A lassú élet trendje mögött társadalmi fáradtság is áll

A jelenség társadalmi szinten is érdekes. Az elmúlt években a fiatal generációk egyszerre tapasztaltak:

  • járványhelyzetet,
  • gazdasági bizonytalanságot,
  • lakhatási nehézségeket,
  • digitális túlterheltséget,
  • és folyamatos online jelenlétet.

A pszichológusok szerint ilyen környezetben természetes reakció lehet az, hogy sokan tudatosan próbálnak lassabb, kevésbé túlterhelt életmódot kialakítani.

A slow living és soft life trendek népszerűsége részben annak a jele, hogy a fiatalok újradefiniálják, mit jelent számukra a siker. Egyre többen érzik úgy, hogy a folyamatos maximalizálás hosszú távon nem fenntartható.

Akkor tényleg lustább lett a Z-generáció?

[kiemelt] Inkább arról van szó, hogy a mai fiatalok másképp viszonyulnak a munkához, a teljesítményhez és a mentális egészséghez. [/kiemelt]

Sokaknál már nem az a fő cél, hogy mindent kibírjanak, hanem hogy fenntarthatóbb módon éljenek és dolgozzanak. Ez kívülről néha lassabbnak vagy kevésbé ambiciózusnak tűnhet, valójában viszont gyakran tudatos önvédelem.

A soft life trend mögött tehát nem feltétlenül lustaság áll. Sokkal inkább annak felismerése, hogy az ember nem gép, és a folyamatos túlterhelés nem ugyanaz, mint a siker.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Irodalmi GasztroShowt indít a Paprika Revue House

A „GasztroShow, irodalommal tálalva” című új programsorozat különleges kulturális utazásra hívja a közönséget: ismert kortárs magyar írók mesélnek könyveikről, személyes emlékeikről és az ételekhez fűződő kapcsolatukról, miközben a vendégek korlátlan fogyasztású büféasztal kínálatát élvezhetik.

Az estek során a magyar kultúra és gasztronómia számos izgalmas kapcsolódási pontja elevenedik meg. Lesznek alkalmak, amelyek Budapest legendás vendéglátóhelyeit és kávéházi világát idézik fel, máskor ikonikus magyar fogások, családi történetek vagy írók kedvenc ételei kerülnek reflektorfénybe.

A programsorozat vendégei között olyan ismert kortárs magyar írók szerepelnek, mint Nyáry Krisztián, Dragomán György és Saly Noémi, akik saját történeteiken és könyveiken keresztül vezetik végig a közönséget a magyar irodalom és gasztronómia különleges világán.

A sorozat első estjére június 2-án kerül sor „Így ettek ők – Így eszünk mi” címmel, Nyáry Krisztián közreműködésével. Az est alapját Nyáry Krisztián „Így ettek ők – Magyar írók és ételeik” című könyve adja, amely izgalmas történeteken keresztül mutatja be a magyar irodalom legismertebb alkotóinak gasztronómiai világát.

A közönség megtudhatja többek között, milyen fogásokért rajongott Petőfi Sándor, mit fogyasztottak szívesen a századforduló írói, és hogyan kapcsolódott össze az étkezés az alkotással, a legendás beszélgetésekkel és irodalmi találkozásokkal. Az est különleges hangulatát Fekete Ernő, a Katona József Színhát színművészének előadásában megelevenedő irodalmi részletek és színpadi pillanatok teszik teljessé.

Az élményt korlátlan étel- és italfogyasztás teszi teljessé: a büféasztalon olyan ikonikus magyar fogások várják a vendégeket, mint a töltött káposzta, a gulyásleves, a pörkölt vagy a rétes – több olyan étel is, amelyek a könyvben szereplő írók kedvencei között szerepeltek.

A GasztroShow nem klasszikus irodalmi est és nem hagyományos vacsoraélmény, hanem egy érzékekre ható kulturális program, ahol szó szerint ízt kap az irodalom.

Az exkluzív eseménysorozatot júniusban négy alkalommal rendezik meg.

Programok

Június 2.
Így ettek ők – Így eszünk mi
– Vendég: Nyáry Krisztián
– Közreműködik: Fekete Ernő színművész

Június 9.
Mi sül ki ebből? – Zseniális receptek és kisebb bakik humorral fűszerezve
– Vendég: Dragomán György

Június 16.
Így ettek ők – Így eszünk mi
– Vendég: Nyáry Krisztián
– Közreműködik: Náray Erika színművésznő

Június 24.
Gasztronómiai időutazás Budáról Pestre
– Vendég: Saly Noémi

A gasztroesttel kapcsolatban további információk a Paprika Revue House honlapján találhatók.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Paprika Revue House.

Miért unja a Z-generáció a motivációs idézeteket?

Ez nem azt jelenti, hogy a fiatalok ne akarnának fejlődni. Éppen ellenkezőleg: talán még soha nem foglalkoztak ennyit önismerettel, mentális egészséggel és személyes fejlődéssel. A különbség inkább az, hogy egyre többen érzik: a folyamatos inspiráció nem feltétlenül segít, sőt sokszor inkább nyomasztóvá válik.

A motivációs kultúra túl sok lett egyszerre

A közösségi média egyik alaplogikája az, hogy folyamatos aktivitást jutalmaz. Emiatt az önfejlesztő tartalmak is egyre intenzívebbek lettek: produktivitási rutinok, „sikeres emberek szokásai”, glow-up videók, reggeli rutinok, motivációs podcastek és állandó önoptimalizálás.

A probléma nem önmagában az inspirációval van, hanem a mennyiségével. A pszichológiai kutatások szerint a túl sok önfejlesztő inger könnyen vezethet összehasonlításhoz, szorongáshoz és elégtelenségérzéshez. Ha valaki naponta több száz olyan tartalommal találkozik, amely azt sugallja, hogy mindig lehetne jobb, az hosszú távon nem motiváló, hanem kimerítő lehet. A digitális wellbeinggel foglalkozó kutatások ezt aspirációs kifáradásnak nevezik: amikor az állandó fejlődési nyomás elveszi a fejlődés örömét.

A Z-generáció gyorsan kiszúrja a hiteltelenséget

A mai fiatalok online szocializálódtak, ezért rendkívül érzékenyek az autentikusság kérdésére. Egy túlságosan tökéletes, steril vagy „coach-szagú” tartalom sokaknál már automatikusan gyanút kelt.

Ennek pszichológiai oka is van. Az emberek általában jobban kapcsolódnak azokhoz a tartalmakhoz, amelyekben bizonytalanság, hibázás vagy valódi emberi tapasztalat jelenik meg. A túlzottan idealizált motivációs kommunikáció ezzel szemben gyakran irreálisnak hat.

Ezért működnek ma sokszor jobban azok az alkotók, akik nyíltan beszélnek kiégésről, szorongásról vagy útkeresésről. A Z-generáció nem feltétlenül „negatívabb”, inkább realisztikusabb hangvételt keres.

A pszichológiai kutatások szerint az autentikus önfeltárás erősebben növeli a kapcsolódás érzését, mint a kizárólag pozitív önprezentáció.

A „mindig fejlődj” kultúra mentálisan fárasztó lehet

Az önfejlesztés eredetileg arról szólt, hogy valaki jobban megértse önmagát és tudatosabban éljen. A közösségi médiában viszont sokszor teljesítményprojekt lett belőle.

Mindenből optimalizálandó terület lett:

  • alvás,
  • edzés,
  • tanulás,
  • social life,
  • produktivitás,
  • skin care,
  • karrier,
  • önbizalom.

Ez könnyen ahhoz vezethet, hogy valaki már pihenés közben is úgy érzi, „nem elég hatékony”. A pszichológusok ezt toxic productivity jelenségnek nevezik: amikor az ember saját értékét folyamatos teljesítményhez köti.

A Z-generáció egy része éppen ezért kezd eltávolodni a klasszikus motivációs tartalmaktól. Nem azért, mert lustább lenne, hanem mert érzékeli ennek a kultúrának a mentális árnyoldalait.

Az önismeret nem mindig inspiráló

A valódi önismeret ritkán olyan látványos, mint egy TikTok-motivációs videó. Sokkal lassabb, bizonytalanabb és kevésbé „esztétikus” folyamat. Nem arról szól, hogy valaki állandóan maximalizálja önmagát, hanem arról, hogy elkezdi megérteni:

  • mire van valóban szüksége,
  • hogyan működik stresszhelyzetben,
  • mik a saját határai,
  • milyen külső elvárások szerint él,
  • és mit akar valójában.

A pszichológiai kutatások szerint a stabil önértékelés nem a folyamatos pozitív megerősítésektől alakul ki, hanem az önazonosság érzéséből és a reális önreflexióból. Ez magyarázza azt is, miért lett népszerűbb a mentális egészségről, terápiáról vagy önreflexióról szóló tartalom a klasszikus „grind mindset”-videóknál.

A közösségi média egyszerre inspirál és kimerít

A digitális platformok kettős hatása ma már jól látszik. Egyrészt rengeteg tudás, közösség és pozitív példa érhető el rajtuk keresztül. Másrészt az algoritmusok folyamatos összehasonlítási helyzetet teremtenek.

Egy 2025-ös digitális wellbeing-kutatás szerint a fiatal felhasználók jelentős része számolt be arról, hogy a túl sok önfejlesztő és „életoptimalizáló” tartalom szorongást vagy elégtelenségérzést váltott ki bennük. A probléma tehát nem az inspiráció létezése, hanem az, hogy a közösségi média folyamatos teljesítményversennyé alakíthatja még az önismeretet is.

A Z-generáció talán nem motiválatlanabb – csak mást keres

Könnyű azt mondani, hogy „a mai fiatalokat már semmi nem motiválja”. A valóság inkább az, hogy sokan belefáradtak a túlzott inspirációba és a folyamatos önoptimalizálás nyomásába. A Z-generáció nagy része ma már kevésbé a tökéletes élet képére kíváncsi, inkább hitelesebb, emberibb és reálisabb narratívákat keres. Olyanokat, ahol a fejlődés nem állandó produktivitást jelent, hanem önismeretet, mentális egyensúlyt és saját tempót is.

Lehet, hogy a motivációs idézetek korszaka nem tűnik el teljesen. De egyre inkább látszik, hogy az új generáció számára a valódi fejlődés nem hangzatos mondatokkal kezdődik, hanem azzal a kérdéssel: „egyáltalán miért akarok megfelelni ennyi mindennek?”

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Egyetem és mentális egészség: mire figyelj már a kezdetektől?

Éppen ezért az első egyetemi év mentálisan sokkal intenzívebb lehet, mint amire sokan számítanak. Nem azért, mert „nem bírják”, hanem mert egyszerre rengeteg változás történik. A pszichológusok ezt tranzíciós időszaknak nevezik: amikor rövid idő alatt alakul át a környezet, a rutin, az identitás és a társas háló is.

Az OECD 2025-ös, mentális egészséggel kapcsolatos elemzése szerint a mentális jóllét közvetlen hatással van a tanulmányi teljesítményre, a társas kapcsolatokra és a hosszú távú életminőségre is. A szervezet hangsúlyozza, hogy a mentális egészség nem „különálló probléma”, hanem az oktatás és a mindennapi működés egyik alapfeltétele.

Az egyetemi stressz sokszor nem úgy néz ki, ahogy elképzeled

Sokan azt várják, hogy a mentális nehézségek látványosan jelentkeznek majd: pánik, összeomlás, folyamatos szorongás. A valóságban gyakran sokkal csendesebben indulnak. Állandó fáradtság, motivációvesztés, alvási problémák, koncentrációs nehézségek vagy az az érzés, hogy nem tudsz igazán kikapcsolni.

Az első egyetemi hónapok különösen érzékeny időszakot jelentenek. Megváltozik a napi rutin, sokaknál a családi háttér stabilitása is távolabb kerül, és hirtelen minden önállóbbá válik: időbeosztás, tanulás, pénzügyek, kapcsolatok. Egy 2025-ös felsőoktatási wellbeing-kutatás szerint az egyetemi stressz leggyakoribb forrásai közé az akadémiai nyomás, a teljesítménykényszer, a társas beilleszkedés és az anyagi bizonytalanság tartozik. A kutatók kiemelik, hogy sok hallgató nem egyetlen nagy probléma miatt merül ki, hanem a kisebb stresszfaktorok folyamatos összeadódása miatt.

A „mindenki jobban csinálja” érzés

Az egyetem egyik legnehezebb pszichológiai hatása az összehasonlítás. Hirtelen olyan emberek vesznek körül, akik ugyanolyan jók voltak gimnáziumban, mint te – vagy még jobbak. Ez könnyen létrehozza azt az érzést, hogy „itt már mindenki okosabb nálam”.

A pszichológiában ezt imposztorjelenségnek nevezik. Ilyenkor valaki úgy érzi, hogy valójában nem elég jó, csak véletlenül került ide, és előbb-utóbb mindenki rájön majd erre. Az egyetemisták körében ez kifejezetten gyakori, különösen az első évben. Fontos megérteni, hogy az egyetem nem arról szól, hogy mindenki magabiztos és tökéletesen teljesít. A legtöbben ugyanúgy keresik a helyüket, csak ezt kívülről kevésbé látni.

Az alvás nem luxus, hanem alapfeltétel

Az egyik legnagyobb hiba egyetem elején, hogy sokan elkezdik „feláldozni” az alvást. Késő esti tanulás, rendszertelen napirend, hajnalig tartó scrollozás vagy folyamatos kimerültség – ezek rövid távon még működhetnek, hosszabb távon viszont komoly mentális terhelést jelentenek.

A mentális egészséggel kapcsolatos kutatások következetesen azt mutatják, hogy az alváshiány erősen összefügg a szorongással, a koncentrációs problémákkal és a kiégésszerű tünetekkel. Az agy stresszkezelése és érzelmi szabályozása alvás közben regenerálódik. Az egyetemi teljesítmény szempontjából ezért sokszor többet számít a stabil alvási rutin, mint egy újabb hajnali tanulási kör.

Nem kell rögtön „tökéletes egyetemistává” válni

Sokan úgy érkeznek meg az egyetemre, hogy azonnal szeretnének mindent jól csinálni: jó jegyek, aktív közösségi élet, diákmeló, sport, önfejlesztés, kapcsolatépítés. Ez viszont könnyen túlterheléshez vezethet.

Az első időszak inkább alkalmazkodási folyamat. Nem baj, ha nem lesz rögtön stabil rutinod. Nem baj, ha idő kell a barátkozáshoz vagy a saját tanulási módszer megtalálásához. Az egyetem nem sprint, hanem hosszabb alkalmazkodási folyamat.

A mentális egészség egyik legfontosabb védőfaktora egyébként éppen a fokozatosság. A pszichológiai kutatások szerint azok alkalmazkodnak stabilabban új környezethez, akik nem akarnak egyszerre minden területen maximálisan teljesíteni.

A társas kapcsolatok fontosabbak, mint gondolnád

Az első egyetemi hónapokban sokan a tanulmányokra koncentrálnak, miközben a mentális jóllét szempontjából a kapcsolatok legalább ennyire fontosak. A beilleszkedés, a közösségérzés és a támogató emberi kapcsolatok jelentősen csökkenthetik a stressz hatását.

Ez nem azt jelenti, hogy rögtön nagy baráti társaságot kell építeni. Sokszor már egy-két stabil kapcsolat is rengeteget számít. Az elszigetelődés viszont könnyen erősítheti a szorongást és a túlterheltség érzését.

Az OECD diákjólléttel kapcsolatos elemzései szerint az érzelmi és társas készségek szorosan összefüggenek a tanulmányi teljesítménnyel és a hosszú távú pszichológiai jólléttel is.

Segítséget kérni nem kudarc

Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit érdemes már az elején megérteni. Az egyetemi mentális nehézségek rendkívül gyakoriak. A legtöbb hallgató átél stresszesebb időszakokat, bizonytalanságot vagy túlterhelést.

A probléma általában nem maga a nehézség, hanem az, amikor valaki teljesen egyedül próbálja megoldani. Egyre több egyetemen működik pszichológiai tanácsadás, mentorprogram vagy hallgatói wellbeing-szolgáltatás. Ezek nem „végső esetekre” vannak, hanem arra, hogy segítsenek stabilabban alkalmazkodni.

Az egyetem nemcsak szakmai, hanem személyes átmenet is. És ebben az átmenetben a mentális egészség nem melléktéma, hanem az egyik legfontosabb alap, amire minden más épül.

Mentális egészség és pályaorientáció

Az UNIside Glow up! programja kifejezetten a fiatalok önismeretének, önbizalmának és pályaorientációjának támogatására épül. A program abból indul ki, hogy a pályaválasztás és az egyetemi élet nem pusztán tanulmányi kérdés, hanem mentális és érzelmi alkalmazkodási folyamat is. Az iskolában tartott foglalkozásokon a diákok önbizalom-erősítő gyakorlatokon, pályamotivációs beszélgetéseken és wellbeing-témájú programokon vehetnek részt. A kezdeményezés külön hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalok megtanuljanak tudatosabban gondolkodni önmagukról, a stresszről, az egészséges életmódról és a jövőjükről.

Ehhez kapcsolódik a május 30-án megrendezésre kerülő Glow up! nap is, amely egy egész napos programként foglalkozik a mentális egészség, az önbizalom, a digitális jóllét és a pályaépítés kérdéseivel. Az eseményen pszichológiai, önismereti és wellbeing-előadások mellett workshopok, tréningek és munkaerőpiaci témájú programok is lesznek. A szervezők célja, hogy a résztvevők ne csak információkat kapjanak, hanem gyakorlati eszközöket is ahhoz, hogyan tudnak stabilabban működni az egyetemi évek alatt, hogyan kezelhetik a stresszt, és miként tehetnek tudatosabban saját céljaikért és mentális jóllétükért. A programban többek között szó lesz az önbizalom fejlesztéséről, a digitális túlterheltség kezeléséről, az időmenedzsmentről és a munkaerőpiacon fontos soft skillekről is.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Jövőkészségek az UNIside legfrissebb kiadványában

UNI in&out 2026 nyár című bookazin megjelenése alkalmából május 14-én az UNIside megtartotta első lapszámbemutató eseményét, partnereikkel, szakmai közösségükkel. A rendezvény konferansziéja Szabó Sipos Barnabás volt, a délelőtt során pedig Pintér Lívia, az UNIside alapítója, Guld Ádám médiakutató és Nagy Zoltán rangsorszekértő tartott előadást. A rendezvényen egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésben is része volt a jelenlévőknek, ahol Guld Ádám, Filó Angéla Katalin AI-mentor, valamint Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke osztották meg gondolataikat az oktatás, a mesterséges intelligencia és a pályaválasztás aktuális kérdéseiről.

A közönséget is bevonó beszélgetés egyik központi témája a mesterséges intelligencia általános iskolai használata, az oktatási rendszer eddig alkalmazkodási nehézségei és az új helyzethez való alkalmazkodás lehetséges megoldásai voltak. A beszélgetőpartnerek szerint a legnagyobb kihívás az, ha a mesterséges intelligencia használat mellett hiányzik az a stabil tudásbázis, amelyre a kritikai gondolkodás épülhetne. Bár az oktatásnak nem tiltania kellene az új technológiákat, hanem olyan módszertanokat szükséges kialakítania, amelyek a gyakorlati problémamegoldást, az együttműködést és a kreatív gondolkodást helyezik előtérbe, ennek felépítése továbbra is kihívásként jelenik meg az oktatásban. Svédországban és egyes ázsiai országokban is visszarendeződés van a digitális oktatás felől a könyvalapú tanulás felé. Jó példaként említették a beszélgetőpartnerek azokat az egyetemi vizsgamódszereket, ahol a hallgatóknak valós helyzetekben, gyakorlati feladatokon keresztül kell bizonyítaniuk tudásukat, ugyanakkor a hagyományos, papíralapú és szóbeli számonkérés is releváns megoldásként volt jelen a beszélgetésben.

A jövő munkaerőpiacát is jelentősen átalakítja az MI. Egyre több rutinszerű, adminisztratív vagy junior pozíció válhat automatizálhatóvá, miközben felértékelődnek azok a készségek, amelyekben az ember továbbra is erősebb: a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, az önálló gondolkodás és a kommunikáció. Több példa is elhangzott arra, hogy vállalatok már most jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre a hatékonyságnövelő technológiák miatt. A beszélgetők hangsúlyozták: az MI-t nem ellenségként, hanem olyan eszközként érdemes kezelni, amely megfelelő használat mellett támogatni tudja az egyéni fejlődést és a munkavégzést.

A kerekasztal végén a résztvevők a motiváció és az önismeret fontosságát emelték ki. Szerintük a fiatalok egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy megtalálják saját útjukat egy gyorsan változó világban. Az is kérdés, és a jövő munkaerőpiaca miatt kulcskérdés, hogy higgyünk abban, hogy mindenkiben van olyan képesség vagy tehetség, amelyre hosszú távon építeni lehet. A jövő kulcsa így nem csupán a technológiai tudásban rejlik, hanem abban is, hogy az egyének képesek legyenek alkalmazkodni, kíváncsiak maradni és folyamatosan fejleszteni önmagukat. Erre fókuszál az UNIside Glow up!-programja is, amely a diákok önismeretével és pályamotivációjával foglalkozik. A program működésével, céljaival május 30-án egy egész napos esemény keretein belül ismerkedhetnek meg a résztvevők. Jegyvásárlás az alábbi oldalon lehetséges.

Az UNIside rangsorszakértője, Nagy Zoltán részletesen beszélt a kiválósági rangsorok szerepéről, az indikátorok használatakor döntésként megjelenő változókról és ismertette az UNI in&out kiadványok rangsorainak kiemelt jelentőségű aspektusait is.

Nagy Zoltán, az UNIside rangsorszakértője

Rangsorok

A kiadvány ezúttal a mind a tizenhárom képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait mutatta be, friss adatokkal segítve a diákok pályaorientációját, szak- és intézményválasztását.

Az összesített pontszámok és szakos rangsorok alapján az orvos- és egészségtudomány terület legnépszerűbb szakjainak rangsorát rendre a Semmelweis Egyetem valamely kara nyerte meg, például az általános orvos szakon az SE-ÁOK, holtversenyben az SZTE-SZAOK-val. Ha a műszaki képzési terület legnépszerűbb szakjait nézzük, ott elsősorban a BME jeleskedik: mind a gépészmérnöki (BME-GPK), mind pedig az építészmérnöki (BME- ÉPK) szakokon az élen áll. Az informatika képzési terület megnépszerűbb, mérnökinformatikus szakos rangsorában a BME-VIK és az ÓE-NIK (82,3) osztozik az első helyen. A gazdaságtudományok legnépszerűbb szakjai közül a gazdálkodás és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás szakok abszolút győztese a Corvinus (81,8), míg a kereskedelem és marketing szakon az ELTE-GTK áll az élen. A jogi képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait az ELTE-ÁJK, a PPKE-ÁJK és az SZTE-ÁJK vezeti. A bölcsészettudomány képzési terület legnépszerűbb szakjainak rangsorait az ELTE-PPK (pszichológia), az ME-BTK (anglisztika) és a KRE-BTK (keleti nyelvek és kultúrák) vezetik.

A frissdiplomások kezdőbére jelentős szórást mutat a különböző képzési területeken végzettek között: míg az informatikai, katonai és műszaki képzési területeken a milliós határt súrolják akár már a kezdő átlagbérek is, a pedagógusképzés képzési területen elhelyezkedők, vagy a bölcsész, akár agrár végzettségűek ettől az összegtől elmaradnak.

Jövőkészségek az MI korában

A mesterséges intelligencia térnyerése nem önmagában technológiai kérdés, hanem sokkal inkább az emberi alkalmazkodás és tudás minőségéről szól – olvasható a lap több interjújában is. Guld Ádám médiaszakértő szerint a digitális korszakban míg az információ elérhetősége egyre nő, a feldolgozása felszínesebbé válik, ezért felértékelődik a kritikai gondolkodás, az értő olvasás, az önálló szövegalkotási- és a kommunikációs készségek. Emellett fontosnak tartja az önismeretet, a koncentrációt és az emberi kapcsolatok tudatos megőrzését és a tudatosabb technológiahasználat gyakorlatát.

Guld Ádám, Zsuffa Ákos, Filó Angéla és Pintér Lívia

Aczél Petra kommunikációkutató a vele készített interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben nem a technológia képességei, hanem az emberi alkalmazkodókészség kap kulcsszerepet. Szerinte a munkaerőpiacon a kíváncsiság, a bátorság, az összefüggésekben való gondolkodás és az autonómia válik kulcsértékké, miközben a rutinfeladatokat egyre inkább gépek veszik át. Ezért az oktatásnak is el kell mozdulnia az emberi készségek – például az együttműködés, a nyilvános megszólalások és a felelősségteljes döntéshozatal – fejlesztése felé, hiszen a jövő munkaerőpiacát a mesterséges intelligenciával együtt élve kell alakítanunk a jövőben és nekünk embereknek kell azt meghatározni, hogyan élünk a lehetőségeivel.

A BGE rektora szerint az MI térnyerése miatt a fiataloknak az elmélyült tudás, az önálló problémamegoldás és a komplex gondolkodás lesz az igazi versenyelőnyük. Andor György úgy véli, csak azok tudnak okosabbak maradni a gépeknél, akik képesek rutinszerű segítség nélkül is gondolkodni, és a technológiát tudatosan használni. Emellett a nyelvtudás, a nemzetközi tapasztalat és a gyakorlati készségek is egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon.

Fiatalok és a siker a 21. században

A sikeres vállalkozásépítés fiatalon is lehetséges, ha valaki nyitott, kitartó és képes tanulni a hibáiból – véli Hegyi Benjamin, hiszen az AutoConnect társtulajdonosa már egyetemistaként céget alapított, miközben folyamatosan fejlesztette alkalmazkodóképességét és digitális tudását. Szerinte ma nem a lexikális ismeretek, hanem az összefüggések átlátása, a gyors alkalmazkodás és a tudatos technológiahasználat jelentik a valódi versenyelőnyt. Mint mondta, a lehetőségek nem maguktól jönnek: célkitűzés, kapcsolatépítés és a kudarcokból való tanulás nélkül nem alakul ki valódi előrelépés.

Szabó Balázs pályája is a tudatos, nem elsietett karrierépítésre példa. Fiatalon lett vezérigazgató, és tapasztalata szerint a sikerhez önreflexió, szorgalom és a hibákból való tanulás is szükséges. Szerinte nem érdemes görcsösen követni előre kijelölt karrierutakat; sokkal fontosabb a tanulásra és elmélyülésre szánt idő, valamint az, hogy valaki önazonosan tudjon működni. Úgy véli, a stabil tudás és a kíváncsiság hosszú távon komoly előnyt jelent a fiatalok számára.

Egyszerre épít dietetikusi és élelmiszermérnöki tudást, miközben a családi vállalkozásban is aktív szerepet vállal Vona Viola, a Semmelweis Egyetem és a MATE hallgatója. Pályáját nem egyetlen nagy áttörés, hanem a kíváncsiság, a kitartás és a hosszú távra gondolkodás határozza meg. Folyamatosan keresi az összefüggéseket, nyitott az új technológiákra, és tudatosan építi azt a szemléletet, amelyben az egészség, a minőség és a gyakorlati tapasztalat erősítik egymást.

Testi és lelki egészség

„A sport túlmutat a fizikai aktivitáson: karaktert formál, rendszerességre, együttműködésre és kitartásra tanít, miközben a lelki egyensúly megőrzésében is fontos szerepet játszik” – fogalmazott Gundel Takács Gábor a lapnak adott interjújában. Úgy látja, hogy a tudatos életvezetés és a sportolás szorosan összekapcsolódik azzal, hogy az ember megtalálja a saját útját, hiszen a boldogság egyik alapja a személyiséghez illő pályaválasztás és életforma.

Gábor-Vígh Vanda kommunikációs szakember és mediátor a mindennapi konfliktusok kezelése felől közelítve a kommunikáció és önkifejezés fontosságát hangsúlyozza. Szerinte a félreértések gyakran abból fakadnak, hogy az emberek nem tudják pontosan megfogalmazni érzéseiket és szükségleteiket, ezért a megoldás kulcsa az értő figyelem és a kérdéseken alapuló párbeszéd. A mediáció tapasztalatait alapul véve azt mondja: a saját megoldások megtalálása, a lelki egyensúly tudatos megőrzése nemcsak a konfliktusok rendezésében, hanem a mindennapi együttműködésben is irányt mutathat.

Betekintés a vállalati világba

A női vezetők karrierútját nemcsak a szakmai teljesítmény, hanem számos látható és rejtett tényező is alakítja. Erről beszélt Sulciová Silvia vezetői tanácsadó és executive coach a vele készített interjúnkban. Mint fogalmazott, a hozott minták, a belső korlátok és a társadalmi elvárások sokszor befolyásolják az önbizalmat, a döntéshozatalt és a karrierív alakulását. Úgy látja: a siker kulcsa az önazonosság, az ambíciók tudatos felvállalása és a személyes márka építése, ami nemcsak egyéni, hanem szervezeti szinten is versenyelőnyt jelenthet.

Farkas Dániel a vállalati fejlődés egy másik oldalára, a képzési rendszerek működésére irányítja elemzésében a figyelmet. A HR- és szervezetfejlesztési szakértő a „tréningcsapda-paradoxont” helyezi fókuszba, amelyben a képzések gyakran elveszítik valódi hatásukat a költségvetési és megfelelési kényszerek miatt. A jövő vállalatai akkor tudnak valódi versenyelőnyt elérni, ha a tréningeket nem kötelező elemként, hanem valódi igényekre épülő, folyamatosan megújuló fejlesztési eszközként kezelik. A hatékonyság mérése, az innováció és a motiváció fenntartása kulcsfontosságú a minőségromlás elkerüléséhez.

Felsőoktatás és munkahelyi siker: felkészülés és áthidalásra váró szakadék – Farkas Dániel írása

Fejlődő irányok és biztonság az IT területén

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Siménfalvi Zoltán szerint az informatikai és mérnöki területet alapjaiban alakítja át a mesterséges intelligencia térnyerése. Kiemelte, hogy a munkaerőpiacon az átlagos teljesítmény ma már könnyen átlagos megítéléshez is vezet, ezért a hallgatók számára kiemelten fontos a proaktivitás, a gyakorlati tapasztalatszerzés és a kiemelkedő szakmai teljesítményre való törekvés. Az MI a képzésben nemcsak új eszközöket, hanem szemléletváltást is hoz, amely a jövő mérnöki gondolkodását is formálja.

Decsi Tamás Vilmos az OTP Bank IT-biztonsági irányítási vezető tanácsadója szerint a digitális biztonság területén nincsenek univerzális, tankönyvi megoldások, mert a fenyegetések folyamatosan változnak. Ezért a szakembereknek állandó alkalmazkodásra, kritikus gondolkodásra és erős problémamegoldó képességre van szükségük. Hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia egyszerre jelent új lehetőségeket és komoly kockázatokat, így annak biztonságos és tudatos használata a jövő IT-szakembereinek egyik legfontosabb feladata.

Az UNI in&out 2026 nyár elérhető és már rendelhető a shop.uniside.hu weboldalon, személyesen megvásárolható az Inmedio és Relay hálózat üzleteiben, és a legtöbb Auchan és Interspar áruházban is. Az inspiráló interjúk és a rangsorok részletei a magazinban olvashatók.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: UNIside.

A Debreceni Egyetem hallgatója első lett a nemzetközi TDK-n

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem szervezésében, Budapesten rendezték meg április végén a 25. Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferenciát (International Student Science Conference – ISSC). Testnevelés és sporttudomány szekcióban 2 évente, az OTDK köztes évében tartanak nemzetközi TDK-t, az idei volt a 25-dik alkalom. A Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet két hallgatója, Horváth Tamás (TTK) és Karap Bálint (BTK) vett részt a konferencián, valamint a Gazdaságtudományi Kart képviselve Mázik Laura.

A háromnapos konferencián alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók ismertették kutatási eredményeiket különböző tematikus tagozatokban, nemzetközi közegben. Az előadások a sportteljesítmény-élettan, az edzéselmélet, a sportpszichológia, valamint az egészségfejlesztés aktuális kérdéseit egyaránt érintették, tükrözve a sporttudomány sokszínűségét. A rendezvényen több mint száz résztvevő adta elő kutatását a világ különböző egyetemeiről.

A Debreceni Egyetemet képviselve Horváth Tamás (4. éves testnevelés-gyógytestnevelés tanár szakos hallgató) a Sport and Performance II. tagozatban Effects of Holistic Training on Sprint Speed, Explosive Power, and CODS in Youth Football Players című munkájával első helyezést ért el. (Témavezetői: Bíró Melinda és Müller Anetta). Karap Bálint (3. éves testnevelés-történelem tanár szakos hallgató) a Sport Management and Society tagozatban 3. helyezést ért el az Integrating Artificial Intelligence into Physical Education: Teacher Atitudes, Generational Differences, and Pedagogical Potential című témájával. (Témavezetői: Bíró Melinda és Müller Anetta). A Sportmenedzsment szekcióban Mázik Laura képviselte a DE Gazdaságtudományi Karát (3. éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató) a From Performance to Health Preservation: Analyzing the Hungarian Dietary Supplement Market című előadással. Laura szépen helyt állt a nemzetközi mezőnyben. Témavezetője Müller Anetta volt.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu