Egy mai középiskolás számára a tíz év múlva esedékes munkavállalás még meglehetősen távoli kérdés. Addigra egyetemet végezhet, szakmát tanulhat, több munkahelyet is kipróbálhat, sőt akár több országban is élhet. Éppen ezért különösen érdekes, hogyan változik a fiatalok elképzelése arról, hol szeretnének hosszabb távon boldogulni.

Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából készült országos kutatás szerint 2023-ban a 16–24 évesek 57 százaléka számolt azzal, hogy tíz év múlva külföldön dolgozik majd. Az idén megismételt felmérésben már csak 32 százalékuk gondolkodott így. Ezzel párhuzamosan 25-ről 45 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik Magyarországon képzelik el a jövőjüket. A változás különösen a határozott elképzeléseknél feltűnő. Három éve még nagyjából minden ötödik megkérdezett biztosra vette, hogy külföldön fog dolgozni, ma már csak minden tizennegyedik. Az itthoni munkavállalás mellett biztosan elkötelezettek aránya eközben több mint kétszeresére nőtt.

Másként gondolkodik a külföldről egy 17 és egy 24 éves

A kutatásból kiderül, hogy minél idősebbek a válaszadók, annál szívesebben maradnának Magyarországon. A 16–18 éveseknek alig több mint harmada dolgozna inkább itthon, az idősebbek körében viszont már többségben vannak az itthoni munkavállalást előnyben részesítők. A különbség érthető, ha belegondolunk, mennyire eltérő élethelyzetben van egy középiskolás és egy pályakezdő. Tizenhét évesen a külföldi munkavállalás izgalmas kalandnak tűnhet, amely új élményeket, jobb keresetet és önállóságot ígér. Néhány évvel később már a konkrét állásajánlatok, a lakhatási költségek, a párkapcsolat vagy éppen a család közelsége is szerepet kaphat a döntésben.

Ezek természetesen lehetséges magyarázatok, a kutatás nem vizsgálta külön a fiatalok indítékait. Az azonban jól látható, hogy a külföldi munkavállaláshoz való hozzáállás az életkorral együtt változik. A tendencia ráadásul más kutatásokban is megjelent. A Magyar Fiatalok 2024 című, 5000 fős felmérés szerint a 15–29 évesek körében nyolc év alatt nagyjából felére csökkent azoknak az aránya, akik néhány évre külföldre mennének dolgozni. Bár a két kutatás eltérő kérdéseket vizsgált, mindkettő a külföldi munkavállalási szándék mérséklődését jelezte.

Akik a legkritikusabbak, azok várják a legtöbbet a jövőtől

Az OTP Fáy Alapítvány felmérésének talán legérdekesebb eredménye azonban nem is a külföldi munkavállaláshoz, hanem a fiatalok jövőképéhez kapcsolódik. A 16–18 évesek kevésbé elégedettek Magyarország jelenlegi helyzetével, mint idősebb társaik. Amikor viszont arról kérdezték őket, milyen lesz az ország tíz év múlva, 77 százalékuk javulásra számított. A húszas éveik elején járók körében ez az arány már csak hatvan százalék körül alakult. Éppen azok a legbizakodóbbak tehát, akik ma a legkritikusabban szemlélik az ország helyzetét.

A fiatalabbak nagyobb derűlátása akár abból is fakadhat, hogy előttük még többféle életút és lehetőség áll. A bizakodás mindenesetre a teljes korosztályban erősödött. Három éve még csak minden harmadik fiatal várta, hogy Magyarország helyzete javulni fog a következő évtizedben, most már kétharmaduk. Közben a jelenlegi helyzetet nagyon rossznak ítélők aránya is jelentősen, 27-ről 8 százalékra csökkent. A lakóhely szerint is vannak különbségek: a közép-magyarországi fiatalok kedvezőbben látják az ország helyzetét, mint a nyugati és keleti országrészben élő kortársaik. Hogy ebben mekkora szerepe van a munkalehetőségeknek, a kereseteknek vagy a helyi életkörülményeknek, arra a felmérés nem tért ki.

Külföldön tanulni, itthon dolgozni?

A fiatalok terveiben van még egy fontos különbség, amelyet érdemes szem előtt tartani: attól, hogy valaki hosszú távon Magyarországon képzeli el az életét, még szívesen kipróbálhatja magát külföldön. Egy Erasmus-félév, egy nemzetközi szakmai gyakorlat vagy néhány év külföldi munka akár éppen az itthoni karrierépítéshez is hasznos tapasztalatot jelenthet. A nyelvtudás, a más munkakultúrák megismerése és a nemzetközi kapcsolatok később a magyar munkaerőpiacon is értékesek lehetnek.