felvételi – Diplomátszerzek

Vidéki egyetem vagy főváros? – A valóság a sztereotípiák mögött

A közösségi médiában erről gyakran leegyszerűsített képek jelennek meg. Budapestet sokszor pörgő, lehetőségekkel teli városként mutatják be, a vidéki egyetemeket pedig családiasabb, „lassabb” közegként. A valóság ennél jóval árnyaltabb.

A főváros előnye: kapcsolatok, lehetőségek, intenzitás

Budapest mellett az egyik legerősebb érv kétségtelenül az, hogy rengeteg lehetőség koncentrálódik ide:

  • gyakornoki helyek,
  • multinacionális cégek,
  • startupok,
  • kulturális események,
  • konferenciák,
  • szakmai networking,
  • és diákmunkák.

Sok hallgató számára ez különösen fontos, mert már egyetem alatt szeretne kapcsolatokat építeni vagy szakmai tapasztalatot szerezni. A fővárosi egyetemek környezetében általában gyorsabb a munkaerőpiaci kapcsolódás is. Egy marketinges, informatikus vagy gazdasági hallgató például könnyebben találhat gyakornoki pozíciót vagy részmunkaidős munkát.

A nagyvárosi közeg emellett inspiráló is lehet. Sokan szeretik azt az érzést, hogy „mindig történik valami”, és hogy rengeteg különböző közeghez tudnak kapcsolódni.

A főváros árnyoldala: túlterheltség és megélhetési nyomás

Budapest ugyanakkor sok szempontból intenzív környezet. A magas albérletárak, a hosszú utazások, a zsúfoltság és a folyamatos pörgés mentálisan is megterhelő lehet.

Sok elsőéves hallgatót meglep, mennyire fárasztó a nagyvárosi ritmus:

  • napi másfél óra utazás,
  • párhuzamos munka és egyetem,
  • magas megélhetési költségek,
  • és az állandó „produktivitási nyomás”.

A fővárosban könnyebb elveszni is. Egy nagyobb egyetemen előfordulhat, hogy valaki hosszabb ideig nehezebben talál közösséget vagy személyesebb kapcsolatokat oktatókkal.

A nagy szabadság ugyanis nagyobb önállóságot is igényel.

A vidéki egyetemek egyik legnagyobb ereje: a közösség

A vidéki egyetemek mellett az egyik leggyakoribb pozitív tapasztalat a közösségi élmény. Sok hallgató számol be arról, hogy családiasabbnak érzi a közeget:

  • könnyebb kapcsolatot kialakítani oktatókkal,
  • gyorsabban alakulnak baráti társaságok,
  • és erősebb lehet az évfolyamkohézió.

Ez különösen fontos lehet azoknak, akik nehezebben nyitnak új közösségek felé vagy tartanak attól, hogy egy nagyvárosi egyetemen „csak egy ember lesznek a tömegben”.

A vidéki városokban az élet gyakran átláthatóbb és kiszámíthatóbb:

  • rövidebb utazások,
  • olcsóbb megélhetés,
  • nyugodtabb környezet,
  • és sokszor lassabb tempó jellemző.

Ez nem feltétlenül „unalmasabb”, inkább más ritmus.

A vidéki egyetemek sem „kevesebbek”

Az egyik legmakacsabb sztereotípia, hogy a fővárosi intézmények automatikusan „erősebbek”. Valójában Magyarországon számos vidéki egyetem rendelkezik kiemelkedő kutatási vagy szakmai területekkel: mérnöki, agrár, orvosi, informatikai, vagy természettudományos képzésekben.

Sok vidéki intézmény ráadásul erős ipari kapcsolatokkal dolgozik együtt, különösen regionális vállalatokkal és kutatóközpontokkal. A munkaerőpiacon pedig egyre kevésbé csak az intézmény neve számít. A gyakorlati tapasztalat, a nyelvtudás, a projektek és a készségek legalább ennyire fontosak.

Milyen szempontokat érdemes valóban nézni?

Sokan kizárólag presztízs alapján próbálnak dönteni, pedig az egyetemi élményt rengeteg hétköznapi tényező befolyásolja.

Érdemes végiggondolni például:

  • milyen életmód illik hozzád,
  • mennyire fontos a nyüzsgés,
  • szeretnél-e munka mellett tanulni,
  • mennyire bírod a nagyvárosi tempót,
  • szükséged van-e erősebb közösségi háttérre,
  • vagy mennyire fontos a család közelsége.

Nincs univerzálisan „jobb” választás. Van, aki Budapesten érzi motiváltnak magát, más pedig egy nyugodtabb egyetemi városban tud igazán fejlődni.

Az egyetemválasztás valójában életmódválasztás is

Az egyetemi évek identitásformáló időszakok. Nem csak azt tanulod meg, amit az órán leadnak, hanem azt is:

  • hogyan élsz önállóan,
  • hogyan építesz kapcsolatokat,
  • hogyan osztod be az idődet,
  • és milyen közegben működsz jól.

Az OECD felsőoktatási elemzései szerint a hallgatói jóllét és az egyetemi környezet minősége jelentősen befolyásolja a tanulmányi teljesítményt és a lemorzsolódás kockázatát. Vagyis nem csak az számít, „hol jobb a diploma”, hanem az is, hol tudsz hosszú távon kiegyensúlyozottabban működni.

Könnyű belecsúszni abba, hogy az ember mások elvárásai alapján próbál dönteni. A valóság viszont az, hogy ugyanaz a közeg valakinek inspiráló, másnak kimerítő lehet. És talán ez a legfontosabb: az egyetem nem csak arról szól, milyen diplomát kapsz a végén, hanem arról is, milyen emberré válsz közben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Felvételi pontszámok érthetően: mi számít igazán?

Hogyan áll össze a felvételi pontszám valójában?

A magyar felsőoktatási felvételi rendszer alapja továbbra is az 500 pontos rendszer, ahol több komponens adódik össze. A legnagyobb súlyt általában az érettségi eredmények és a tanulmányi pontok adják, de a pontos arány szakoktól függően változik. Egyes képzéseknél a középszintű és emelt szintű érettségi külön súlyt kap, máshol egy konkrét tárgy eredménye döntő lehet.

A pontszámítás egyik kulcsa, hogy nem egyetlen tárgy határoz meg mindent. A legtöbb szak két vagy több érettségi eredményt vesz figyelembe, és ezek közül a jobb kombináció kerül be a számításba. Ez már önmagában azt jelenti, hogy egy gyengébben sikerült vizsga nem feltétlenül húzza le a teljes pontszámot.

Emellett léteznek többletpontok is, amelyek tovább árnyalják a képet. Nyelvvizsga, versenyeredmény, emelt szintű érettségi vagy egyéb teljesítmények mind hozzáadhatnak a végső pontszámhoz. Ez a rendszer tudatosan nem egyetlen teljesítményre épít, hanem több forrásból áll össze.

Az érettségi után sincs minden lezárva

Sok diák számára az érettségi napja tűnik a „végső határnak”, pedig a felvételi szempontjából ez inkább egy állomás. A pontszámok egy része ugyanis még az eredmények ismeretében is alakítható vagy kiegészíthető.

Ha például egy tárgy gyengébbre sikerül, még mindig van lehetőség másik tárgy jobb eredményével kompenzálni, amennyiben az adott szak ezt engedi. Az emelt szintű érettségi későbbi újravétele is opció lehet, ami sok esetben jelentős pontnövekedést hozhat.

A rendszer egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy nem minden esetben a „legrosszabb pillanat” számít. A legjobb kombinációkat veszi figyelembe, így a teljes kép számít, nem egyetlen vizsga.

Miért nem kell pánikolni?

Egy gyengébb vizsga mögött sokféle ok állhat: stressz, időhiány, egy rosszabb nap. Ezek nem feltétlenül tükrözik a valódi tudást vagy képességet. A rendszer ezt részben ellensúlyozza azzal, hogy több tantárgy, több év és több típusú teljesítmény is beleszámít.

Felvételi pontszámítás: nem is akkora ördöngösség!

A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak. Az OECD Education 2030 keretrendszer szerint az oktatási rendszerek világszerte egyre inkább a kompetenciaalapú megközelítés felé mozdulnak el, ahol a tanulói teljesítményt nem egyetlen vizsga vagy teszt alapján értékelik. Ehelyett a hangsúly a különböző készségek, tudás, attitűdök és problémamegoldó képességek összességén van, vagyis azon, hogy a diák mennyire képes komplex helyzetekben alkalmazni a tudását és alkalmazkodni új szituációkhoz.

Hol lehet még pontot szerezni az érettségi után?

A felvételi egyik legfontosabb üzenete, hogy a pontszerzés nem áll meg az írásbeli vizsgákkal. Több olyan terület van, ahol még javítani lehet az eredményen.

Az emelt szintű érettségi például sok szaknál különösen nagy súllyal számít, és egy jól sikerült emelt vizsga jelentős pontkülönbséget is hozhat. Ugyanez igaz a nyelvvizsgára, amely bizonyos esetekben automatikus többletpontot jelent.

Emellett a rendszer időről időre lehetőséget ad újravizsgázásra vagy korábbi eredmények javítására. Ez különösen azoknak fontos, akik hosszabb távon gondolkodnak, és nem feltétlenül az első felvételi körben kerülnek be a kívánt szakra.

A ponthatár nem kőbe vésett

A ponthatárok minden évben változnak, attól függően, hogy hányan jelentkeznek egy adott szakra, és milyen eredményekkel. Ez azt jelenti, hogy nincs „örök” minimum, ami mindig ugyanaz marad. Ez sokszor bizonytalanságot okoz, de egyben lehetőséget is jelent. Egy adott évben ugyanaz a pontszám mást érhet, mint egy másik évben. A rendszer tehát nem teljesen statikus, hanem a jelentkezők teljesítményéhez igazodik. Ez különösen fontos üzenet azoknak, akik az érettségi után úgy érzik, hogy „lemaradtak”. A valóságban a felvételi egy dinamikus rendszer, ahol több tényező együtt határozza meg az eredményt.

A felvételi pontszám sokszor magasabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Egyetlen szám mögött több év tanulása, több tárgy, több teljesítmény és több döntés áll. A 2026-os rendszerben is igaz, hogy a kép nem egyetlen vizsgán múlik. Az érettségi fontos, de nem az egyetlen esély a pontszerzésre. A rendszer célja nem az, hogy egyetlen pillanat alapján döntsön rólad, hanem az, hogy több oldalról nézze a teljesítményedet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

5+1 film, ami tanít valamit az útkeresésről

A filmek ebben meglepően sokat tudnak segíteni. Nem azért, mert megmondják a választ, hanem mert megmutatják, hogy mások is ugyanazokkal a kérdésekkel küzdenek. Ezek a történetek gyakran közelebb visznek önmagadhoz, mint egy strukturált, tanácsokat tartalmazó lista.

1. Holt költők társasága

Ez a film egy szigorú, hagyományokra épülő iskolában játszódik, ahol a diákok élete előre megírt pályán halad. Egy új tanár azonban teljesen más szemléletet hoz: arra ösztönzi őket, hogy gondolkodjanak önállóan, kérdőjelezzék meg az elvárásokat, és keressék meg a saját hangjukat. Ez a változás fokozatosan, mégis erőteljesen alakítja át a diákok hozzáállását.

A történet egyik legerősebb rétege az, ahogyan bemutatja a külső nyomás és a belső vágyak közötti konfliktust. Sok diák pontosan ebben a helyzetben van: tudja, mit várnak el tőle, de nem biztos benne, hogy az az ő útja. A film nem idealizálja ezt a dilemmát, inkább megmutatja, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki elindul a saját irányába.

Forrás: Wikipedia

A „carpe diem” gondolat itt nem klisé, hanem egy nagyon konkrét kérdés: mersz-e élni a lehetőségeiddel, amikor még bizonytalan vagy? Ez az, ami miatt a film ennyire időtálló, és ezért működik ma is, különösen pályaválasztás előtt.

2. A boldogság nyomában

Ez a történet egy olyan emberről szól, aki a lehető legnehezebb helyzetből próbál kitörni. Nincs biztos anyagi háttér, nincs stabil pont, mégis kitart egy cél mellett, miközben napról napra kell megküzdenie a bizonytalansággal. A film egyik legfontosabb üzenete, hogy a siker mögött sokszor láthatatlan küzdelmek állnak.

Ami igazán erőssé teszi a mondanivalóját, az a realitás. Nem a tipikus, „egyik napról a másikra megváltozik minden” típusú történet. Inkább azt mutatja meg, milyen, amikor hosszú ideig nincs visszajelzés, nincs sikerélmény, mégis tovább kell menni. Ez a fajta kitartás sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a gyors sikertörténetek.

Diákként azért lehet különösen fontos, mert segít újragondolni azt, mit jelent előrébb jutni. Nem mindig az számít, hol tartasz most, hanem az, hogy hajlandó vagy-e dolgozni azon, amerre menni szeretnél, még akkor is, ha az út bizonytalan.

3. Lady Bird

A Lady Bird egy végzős gimnazista lány történetét követi, aki szeretne kitörni a megszokott környezetéből, de közben maga sem tudja pontosan, mit keres. Ez az ambivalencia végig jelen van: egyszerre vágyik változásra és kapaszkodik abba, amit ismer.

A film különlegessége, hogy nem próbál nagy tanulságokat levonni. Inkább apró jeleneteken keresztül mutatja meg az útkeresést: barátságokon, családi konfliktusokon, kisebb döntéseken keresztül. Ettől lesz hiteles, mert pontosan olyan, mint a valóság – sokszor zavaros, néha ellentmondásos.

A pályaválasztás itt nem egy konkrét döntés, hanem egy folyamat része. A film segít megérteni, hogy teljesen rendben van, ha még nem áll össze minden. Az irány gyakran csak később válik egyértelművé.

4. Lelki ismeretek

A Lelki ismeretek elsőre egy könnyed animációs filmnek tűnik, de valójában az egyik legmélyebb történet a hivatásról és az élet értelméről. A főszereplő egy zenész, aki egész életében egyetlen célra fókuszált, és amikor végre eléri, rájön, hogy a valóság nem teljesen olyan, mint amit elképzelt.

Forrás: Wikipedia

A film egyik legfontosabb kérdése, hogy valóban egyetlen nagy cél határozza-e meg az életünket. A válasz sokkal árnyaltabb. Az apró élmények, a hétköznapi pillanatok és a kapcsolatok legalább annyira meghatározók, mint egy karrierút.

Ez különösen fontos lehet akkor, amikor úgy érzed, meg kell találnod azt az egy bizonyos dolgot. A film segít lazítani ezen a nyomáson, és megmutatja, hogy az élet nem egyetlen döntés köré szerveződik.

5. Good Will Hunting

Ez a film egy kivételes tehetségű fiatal története, aki mégsem tud mit kezdeni a saját lehetőségeivel. A probléma nem a képességek hiánya, hanem az, hogy nem hisz abban, hogy érdemes élni velük. Ez egy olyan dilemmát mutat meg, amiről kevesebbet beszélünk.

A történet középpontjában egy mentor–diák kapcsolat áll, amely fokozatosan bontja le a főszereplő belső falait. A beszélgetések során nem kész válaszokat kap, hanem kérdéseket, amelyek arra kényszerítik, hogy szembenézzen saját félelmeivel.

A film egyik legerősebb üzenete, hogy a legnagyobb akadály sokszor nem kívül van. A bizonytalanság, az önbizalomhiány vagy a kudarctól való félelem könnyen visszatarthat attól, hogy elindulj. Ez az, ami miatt különösen erős történet pályaválasztás előtt.

+1. Életrevalók

Az Életrevalók első ránézésre egy különleges barátság története, valójában azonban sokkal többről szól: arról, hogyan találod meg a helyed akkor is, ha kívülállónak érzed magad. A film egyik főszereplője egy hátrányos helyzetből érkező fiatal, aki látszólag teljesen céltalanul sodródik, majd egy váratlan lehetőség teljesen új irányba viszi.

A történet ereje abban rejlik, hogy nem klasszikus karrierépítős narratívát követ. Nem arról szól, hogy valaki megtalálja álmai szakmáját, hanem arról, hogyan kezd el felelősséget vállalni, jelen lenni és kapcsolódni másokhoz. Ez a változás fokozatos, és sokszor apró helyzeteken keresztül válik láthatóvá.

Diákként azért különösen érdekes, mert megmutatja: nem minden fejlődés látványos vagy előre megtervezett. Néha egy helyzet, egy ember vagy egy tapasztalat indít el egy olyan irányba, amit előre nem is láttál. És ez teljesen rendben van. Az út sokszor nem ott kezdődik, ahol eltervezted.

Amikor nem a cél számít, hanem az út

Ezek a filmek nagyon különböző történeteket mesélnek el, mégis van bennük egy közös pont: egyik sem ad egyértelmű, kész megoldást. Inkább azt mutatják meg, hogy a bizonytalanság természetes része az útnak, és sokszor épp ebből születnek a fontos döntések.

A pályaválasztásról könnyű úgy gondolkodni, mint egy egyszeri, végleges döntésről. A valóság inkább egy folyamat, amelyben folyamatosan alakul, hogy merre mész tovább. Ezek a filmek segítenek abban, hogy ezt ne problémának, hanem lehetőségnek lásd.

Ha most úgy érzed, nem tudod pontosan, mit akarsz, az nem lemaradás. Inkább egy olyan állapot, amelyben még nyitva vannak az utak. És néha pont ez adja a legtöbb szabadságot.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Mi történik, ha megbuksz az érettségin?

A legfontosabb, amit érdemes az elején tisztázni: egy sikertelen érettségi nem zárja le a lehetőségeidet. Időt, energiát és újraszervezést igényel, de nem jelent végállomást.

Mi számít bukásnak?

Egy érettségi vizsga akkor sikertelen, ha az adott tárgyból nem éred el a minimum 25%-os teljesítményt. Ez külön-külön vonatkozik az írásbeli és szóbeli részekre is bizonyos esetekben. Ha egy tárgyból megbuksz, az nem jelenti azt, hogy az egész érettségid érvénytelen, csak az adott vizsgát kell újra teljesítened.

Fontos különbség, hogy ha kötelező tárgyból nem sikerül a vizsga, akkor maga az érettségi bizonyítvány sem adható ki addig, amíg azt nem pótolod. Ha viszont egy választott tárgyról van szó, akkor a helyzet rugalmasabb lehet, attól függően, mire van szükséged a továbbtanuláshoz.

Javítóvizsga: mikor és hogyan?

Ha egy vizsga nem sikerül, javítóvizsgát kell tenned. Erre általában a következő vizsgaidőszakban van lehetőség. Magyarországon az érettségi évente két fő időszakban zajlik: május–júniusban és október–novemberben. Ez azt jelenti, hogy akár néhány hónapon belül újra próbálkozhatsz.

A javítóvizsga teljes értékű vizsga, vagyis ugyanazok a követelmények vonatkoznak rá, mint az eredetire. Nem könnyített változat, viszont van egy komoly előnye: már pontosan tudod, mire számíthatsz. Az előző tapasztalat sokat segíthet a felkészülésben.

Újravizsgázás és jegyjavítás

Nem minden újrapróbálkozás bukás miatt történik. Ha sikerült ugyan a vizsga, de nem vagy elégedett az eredménnyel, lehetőséged van úgynevezett ismétlő vagy szintemelő vizsgára is. Ezekkel javíthatod az eredményedet, ami különösen fontos lehet a felvételi pontok szempontjából.

Kettesre hajtasz? Trükkök, hogy átcsússz az érettségin

A rendszer tehát nem egyetlen esélyre épül. Több körben is lehet korrigálni, ami csökkenti annak a súlyát, hogy minden most dől el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy rosszabb eredmény sem végleges.

Hatás a felvételire

Az egyik legnagyobb félelem az, hogy egy bukás tönkreteszi a felvételit. Rövid távon valóban hatással lehet, hiszen ha nincs meg az érettségi bizonyítványod, nem tudsz az adott évben felsőoktatásba jelentkezni vagy beiratkozni.

Ugyanakkor ez legtöbbször egy év csúszást jelent, nem pedig végleges akadályt. Sokan használják ezt az időt tudatos felkészülésre, nyelvtanulásra vagy akár munkára. A következő felvételi ciklusban már javított eredményekkel indulhatnak, ami sokszor még jobb esélyeket is jelent.

Mire számíts lelkileg?

A bukás élménye nehéz, és teljesen érthető, ha csalódottságot vagy szorongást vált ki. A pszichológiai kutatások szerint az ilyen helyzetekben a legfontosabb tényező az, hogyan értelmezed a történteket. Ha végleges kudarcként, akkor könnyebben elakadást okoz. Ha visszajelzésként, akkor tanulási lehetőséggé válhat.

Ez annyit jelent, hogy érdemes reálisan szemlélni a helyzetet. A rendszer lehetőséget ad a javításra, és sokan élnek is vele. Nem vagy egyedül ebben a helyzetben, még ha akkor úgy is tűnik.

Mit tehetsz most?

A legfontosabb lépés az információk gyűjtése. Tudd meg pontosan, milyen feltételekkel és mikor jelentkezhetsz javítóvizsgára. Érdemes beszélni tanárral vagy iskolai koordinátorral, mert ők konkrét útmutatást tudnak adni.

A másik szakasz a célzott felkészülés. Mivel már van tapasztalatod, sokkal hatékonyabban tudsz tanulni. Tudod, mely részek mentek nehezebben, mire kell több időt szánni, és hogyan épül fel a vizsga.

Az érettségi fontos mérföldkő, de nem egyetlen esély. Ha nem sikerül elsőre, az nem a képességeidet minősíti véglegesen, hanem egy adott pillanat eredménye. A következő lépés már rajtad múlik, és több lehetőség áll előtted, mint elsőre gondolnád.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Mit néznek ténylegesen az érettségin? A javítókulcs titkai

A javítókulcs nem ellenség, hanem térkép

Minden érettségi feladatsorhoz tartozik egy hivatalos javítási útmutató, amely kulcsszavakat, elvárt elemeket és pontozási szabályokat tartalmaz. Ez nem egyetlen „jó választ” keres, hanem azt vizsgálja, hogy a válaszod tartalmazza-e a lényegi elemeket. Ha ezek megjelennek, pont jár érte, még akkor is, ha a megfogalmazás nem szó szerint egyezik a mintával.

Ez különösen fontos az olyan tárgyaknál, mint a történelem vagy a magyar nyelv és irodalom, ahol sok diák attól tart, hogy „nem pont úgy írta, ahogy kell”. A javítókulcs azonban nem irodalmi művet vár, hanem tartalmilag helyes, értelmezhető választ. Ha a kulcsgondolat benne van, a pont is megszerezhető.

A részpontok logikája

Sokan ott veszítenek pontokat, ahol nem is gondolnák: félkész válaszoknál. Az érettségi egyik nagy előnye, hogy ritkán működik „mindent vagy semmit” alapon. A legtöbb feladat részpontozással értékelhető. Ez azt jelenti, hogy egy kérdésen belül több kisebb elemért külön-külön járnak pontok.

Ha például egy válasz három információt kér, és te kettőt pontosan leírsz, már nem nullát kapsz, hanem az arányos pontszámot. Ezért is kulcsfontosságú, hogy akkor is írj valamit, ha nem vagy teljesen biztos a válaszban. Egy jól eltalált részlet sokszor döntő lehet az összpontszám szempontjából.

A kulcsszavak ereje

A javítókulcsok gyakran konkrét kulcsszavakat vagy kifejezéseket emelnek ki. Ezek olyan fogalmak, amelyek jelzik, hogy érted az adott témát. Ha ezek megjelennek a válaszodban, az erős jelzés a javító számára, hogy a gondolatmeneted jó irányba halad.

Ez nem azt jelenti, hogy kulcsszólistákat kell bemagolni és bemásolni a dolgozatba. Inkább arról van szó, hogy érdemes a tanulás során figyelni arra, melyek azok a fogalmak, amelyek köré egy-egy téma épül. Ha ezek természetesen jelennek meg a válaszaidban, a pontozás is kedvezőbb lesz.

Kettesre hajtasz? Trükkök, hogy átcsússz az érettségin

A megfogalmazás számít, de nem úgy, ahogy gondolnád

Sok diák túlgondolja a fogalmazást, és attól tart, hogy egy kevésbé „szép” mondat miatt pontot veszít. A valóságban a javítás elsődlegesen a tartalmat nézi. A világos, érthető megfogalmazás segít, mert könnyebben azonosítható benne a helyes válasz, de nem az irodalmi stílus a döntő.

Ami viszont valóban számít, az a pontosság. Ha egy válasz túl homályos vagy általános, nehezebb rá pontot adni. Egy konkrétabb megfogalmazás sokkal többet ér. Például egy történelmi esemény leírásánál egy évszám, egy név vagy egy következmény említése jelentősen növeli az értékelhetőséget.

Akkor is jár pont, ha nem tökéletes

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy csak a hibátlan válasz ér pontot. A javítókulcsok kifejezetten számolnak azzal, hogy a diákok nem tökéletesen fogalmaznak. Ha a válasz iránya jó, és tartalmaz értékelhető elemeket, a pontok egy része akkor is megszerezhető.

Ez különösen igaz az esszéfeladatokra. Ott nem egyetlen „helyes” megoldás létezik, hanem egy értékelési rendszer, amely figyelembe veszi a tartalmat, a szerkezetet és az érvelést. Egy jól felépített, de kisebb hibákat tartalmazó szöveg is lehet magas pontszámú, ha látszik benne a tudás és az átgondoltság.

Hogyan hozd ki a legtöbbet a tudásodból?

Az érettségi nemcsak azt méri, mit tudsz, hanem azt is, hogyan tudod ezt megmutatni. Ha tisztában vagy a javítókulcs működésével, tudatosabban válaszolsz. Érdemes minden kérdésnél végiggondolni, milyen elemekből állhat a teljes válasz, és ezek közül mennyit tudsz biztosan megfogalmazni.

Segít az is, ha gyakorlás közben nemcsak megoldod a feladatokat, hanem belenézel a javítási útmutatókba. Így idővel ráérzel arra, mit keres a javító. Ez a tudás sokszor épp annyit számít, mint maga a tananyag.

Az érettségi pontszám nem kizárólag a memóriádon múlik. Legalább ennyire fontos, hogyan strukturálod a válaszaidat, mennyire egyértelműen fogalmazol, és mennyire tudod megmutatni azt, amit már tudsz. Ha ezt a szemléletet viszed magaddal a vizsgára, jóval több pont marad nálad, mint elsőre gondolnád.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Rekordszámú jelentkezés a Debreceni Egyetemen

Megerősítette vezető pozícióját a vidéki felsőoktatási intézmények között a Debreceni Egyetem, mely széles körű képzési portfóliójának köszönhetően a magyar és a külföldi felvételizők körében is népszerű, ez a jelentkezési számokban is megmutatkozik. A nemrég lezárult jelentkezési időszakban összesen 21321 jelentkező számára volt vonzó az intézmény, első helyen 11386-an jelölték meg az egyetemet, így az elmúlt évek legnagyobb jelentkezési számait érte el a DE. A 2026-os általános felvételi eljárásban beadott jelentkezésekről, a DE felvételi stratégiájának hatékonyságáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott: a nemzetközi szinten is elismert képzések, a piacképes diploma miatt egyre több felvételiző választja a Debreceni Egyetemet.

A karok közül ezúttal is a Gazdaságtudományi Kar volt a legnépszerűbb, ide összesen 2286-an adták be első helyes jelentkezésüket, de emellett sokan jelölték meg a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (1581), a Bölcsészettudományi Kar (1479), az Egészségtudományi Kar (1280), valamint a Műszaki Kar (927) képzéseit. A legnagyobb növekedést a jelentkezések esetében a Zeneművészeti Kar (138%), a GYGYK (117%), valamint a Természettudományi és Technológiai Kar (115%) érte el.

A felvételizők legnagyobb számban az alap- és osztatlan képzések közül a jogász szakot (534), a gyógypedagógia szakot (513), az óvodapedagógus képzést (482), a kereskedelem és marketing szakot (412), valamint a gazdálkodási és menedzsment szakot (405) választották. A meghirdetett képzések közül szinte minden esetben látványos emelkedés tapasztalható. Szintén jelentős növekedés történt a pedagógusképzés terén, az osztatlan, a rövidciklusú, valamint a szakmai tanárképzésekre összesen 1037-en jelentkeztek első helyen, ami szintén nagy ugrás 2025-höz képest.

Az újonnan meghirdetett szakok közül kiemelkedik az Informatikai Kar mesterséges intelligencia mesterképzése, melyre összesen 192 jelentkezés érkezett, ebből 65 első helyen, az Általános Orvostudományi Kar radiográfia mesterszakja, melyre 45 összes, 28 első helyes jelentkezést regisztráltak, valamint a kortárs könnyűzene művész mesterszak, amelyet 23-an első helyen jelöltek meg.

Fotó: DE

Pető Károly általános rektorhelyettes kiemelte: a Debreceni Egyetem országos szinten meghatározó szerepet tölt be, a vidéki intézmények között az első helyen áll.

„Büszkék lehetünk arra, hogy megtartva az elmúlt években tapasztalt lendületes növekedést, az továbbra is biztosan és erőteljesen megmutatkozik több képzési terület vonatkozásában. A jelentős növekedés azt jelenti, hogy az előző évhez képest az első helyes jelentkezők esetében több mint öt százalékos, míg az összes jelentkezői létszámnál több mint hét százalékos ugrás tapasztalható. Több kar is előrébb lépett a képzeletbeli ranglistán, ugyanis az újonnan megjelent szakok hatalmas vonzerőt jelentenek, ami a jelentkezők számán is látszik. Az oktatáshoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra, az innovációs tevékenység olyan jelentős, hogy az méltán teszi vonzóvá a Debreceni Egyetemet. Nem csak az ide jelentkező hallgatók, hanem az oktatók, kutatók, az itt dolgozók számára is olyan perspektívát kínál az egyetem, ami nyilvánvalóan oktatás, kutatás és innováció terén is kiváló lehetőségeket foglal magában” – fejtette ki a rektorhelyettes.

Ölvetiné Szabó Beáta, a Debreceni Egyetem Oktatási Főigazgatóságának beiskolázási és továbbképzési igazgatója elmondta: az intézmény beiskolázási stratégiája sikeres volt, ennek köszönhetően újabb rekordot döntött a jelentkezési számokban az egyetem.

Fotó: DE

„Az általános felsőoktatási felvételi eljárásban a felvételi kampányunk sikeressége minden várakozásunkat felülmúlta, ugyanis idén olyan jelentkezési adatokkal büszkélkedhetünk, melyek az elmúlt évek távlatában a legkiválóbbak. Ez annak is köszönhető, hogy a Debreceni Egyetem beiskolázási tevékenysége sokrétű, számos egyetemi szervezeti egység és vállalati partner kapcsolódik hozzá. Kiemelten kezeljük a beiskolázást ösztönző programokat, melyek egyik fontos alappillére a köznevelési és szakképző intézményekben megvalósuló pályaorientációs tevékenységekhez való kapcsolódás. Munkatársaink szervezett formában látogatják a középiskolákat, szakképző intézményeket és részletesen tájékoztatjuk a tanulókat a felvételi információkról, a felvételi követelményekről, az intézményi pontokról. Átfogó tájékoztatást nyújtunk a karok képzési profiljáról, bemutatva az alapképzési, osztatlan és mesterképzési szakokat, azok szakmai tartalmát és munkaerőpiaci lehetőségeit. Ezek a rendezvények és a nyílt napjaink nemcsak tájékoztató események, hanem tudatos pályaorientációs és karriertervezési alkalmak is” – sorolta a beiskolázási és továbbképzési igazgató.

Az idei eljárásban országosan is rekordszámú jelentkező felvételizett, összesen 140.427-en adták be a kérelmet, ami az elmúlt másfél évtized legmagasabb jelentkezői létszáma. 2022-höz képest csaknem 30 ezerrel többen jelentkeztek műszaki, természettudományi, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, illetve pedagógusképzési területekre.

Az ügyintézési időszak március végén kezdődik és július 7-én ér véget, addig nyílik lehetőség arra, hogy a felvételizők módosítsák adataikat vagy a megjelölt képzések és intézmények sorrendjét, illetve eleget tegyenek a hiánypótlási kötelezettségeknek, a hiányzó dokumentumok feltöltésének. A felsőoktatási ponthatárokat a tervek szerint július 21-én hirdetik ki.

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Hogyan kaphatod meg a legfontosabb információkat az egyetemi nyílt napokon?

Mit kérdeznek a legtöbben?

A nyílt napokon általában visszatérő kérdések hangzanak el: mennyi a ponthatár, hányan jutnak be, milyen kollégiumi lehetőségek vannak, és mennyi az ösztöndíj. Ezek fontos témák, hiszen a felvételi statisztikák valóban befolyásolják az esélyeket. A Felvi.hu adatai szerint az utóbbi években számos népszerű szakon jelentősen ingadoztak a ponthatárok, így érthető az érdeklődés. A kollégiumi férőhelyek száma, a támogatások rendszere vagy a külföldi mobilitási programok szintén kézzelfogható kérdések.

Mégis, ezek a inkább a bejutásról szólnak, nem az ott töltött három-öt évről. A legtöbb érdeklődő ritkán kérdez rá arra, hogyan telik egy átlagos hét, mennyi a valódi tanulási terhelés, milyen arányban van jelen a gyakorlati képzés, van-e mentorprogram, vagy mennyire érhetők el az oktatók. Pedig a felsőoktatási lemorzsolódás Magyarországon bizonyos képzési területeken 30 százalék körül mozog, ami azt jelzi, hogy sokan csak élesben szembesülnek a valósággal.

És mi a helyzet az egyetemi élettel?

Egy nyílt napon érdemes egészen más típusú kérdésekre fókuszálni. Hogyan épül fel egy félév? Milyen a számonkérés rendszere? Mennyire projektalapú az oktatás? Az Európai Felsőoktatási Térség alapelvei szerint a kreditrendszer az önálló tanulásra épít, ami azt jelenti, hogy az órákon kívüli munka legalább olyan fontos, mint a jelenlét. Erről ritkán esik szó a bemutatók és nyílt napok során.

Fontos rákérdezni arra is, milyen a hallgatói közösség, működnek-e szakmai műhelyek, diákkörök, van-e lehetőség kutatásba vagy ipari projektekbe bekapcsolódni. A frissdiplomások elhelyezkedési mutatói, amelyeket a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) publikál, szintén sokat elárulnak. Egy szak presztízse önmagában nem garantál piacképes tudást, a gyakorlati tapasztalat viszont komoly előnyt jelenthet.

Légkör, támogatás, mentális terhelés

Az egyetemválasztás során gyakran háttérbe szorul a mentális oldal. Pedig a középiskolából kilépve jelentősen változik a tanulási struktúra és a felelősség mértéke. Érdemes megkérdezni, milyen tanulmányi tanácsadási lehetőségek vannak, működik-e mentorprogram, elérhető-e pszichológiai támogatás. A nemzetközi kutatások szerint az elsőéves hallgatók jelentős része tapasztal fokozott stresszt az átmenet időszakában.

A légkör legalább olyan fontos, mint a tanterv. Egy beszélgetés jelenlegi hallgatókkal sokkal többet érhet, mint egy hivatalos prezentáció. Hogyan viszonyulnak az oktatók a diákokhoz? Mennyire rugalmas a rendszer? Mennyire élhető a campus? Ezekre a kérdésekre ritkán ad választ a marketinganyag, viszont a személyes tapasztalatokból kirajzolódik a valós kép.

Stratégiai kérdések bizonytalanoknak

Ha még nem tudod pontosan, merre indulnál, a nyílt nap lehetőséget ad az önismeretre is. Kérdezz rá arra, milyen irányokba lehet specializálódni, van-e átjárhatóság szakok között, mennyire támogatott a külföldi félév vagy a szakváltás. A felsőoktatási mobilitási adatok azt mutatják, hogy az Erasmus- vagy Pannónia-programban részt vevők később magasabb foglalkoztatási arányt érnek el – a nemzetközi tapasztalat komoly érték lehet.

Érdemes azt is tisztázni, milyen kapcsolatban áll az intézmény a munkaerőpiaccal. Vannak-e céges partnerek, gyakornoki programok, alumni-hálózat? Egy jól működő szakmai közeg hosszú távon sokkal többet jelent, mint egy hangzatos szaknév.

Hogyan készülj fel tudatosan?

A nyílt nap akkor igazán hasznos, ha felkészülten érkezel. Nézd át előre a mintatantervet, olvass utána a szak leírásának, és fogalmazz meg három-öt olyan kérdést, ami számodra fontos. Írd is le őket, mert a helyszínen könnyen elterelődik a figyelem. Figyeld meg az apró részleteket is: mennyire szervezett a program, hogyan kommunikálnak az oktatók, milyen a hallgatók hangulata.

Az egyetemválasztás nem egyetlen döntés, hanem több év irányának kijelölése. A nyílt nap nem vizsgahelyzet, hanem lehetőség arra, hogy te kérdezz. A legjobb döntések általában nem a prospektusok alapján születnek, hanem abból, hogy mertél mélyebbre ásni, és olyan kérdéseket tettél fel, amelyek valóban rólad szólnak.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Naprakész tudással a társadalom jövőjéért a DE IK-n

A Debreceni Egyetem dinamikusan fejlődő kara, az IK 2024-ben ünnepelte alapításának huszadik évfordulóját. Az elmúlt két évtizedben arra törekedett, hogy a bővülő iparvállalati jelenlét mellett kielégítse a piaci igényeket azzal, hogy olyan szakembereket képez, akik megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Az informatika napjaink leggyorsabban fejlődő szakmája, a mesterséges intelligencia megjelenésével és széles körű elterjedésével már az élet minden területén tetten érhető a technológia, így az informatikusokra minden korábbinál nagyobb szükség van. Ennek a tudománynak valamennyi ága jelen van az egyetemen, a fejlesztéseket, az oktatást és a kutatásokat áthatja az informatika, mely az intézmény és a társadalom fejlődésében is fontos szerepet játszik.

Fotó: DE

Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja szerint a leendő informatikusok felelőssége minden eddiginél nagyobb, az MI térhódításával ugyanis a társadalom irányába is kiemelkedő jelentőségű feladatot kell végezniük, mindezek mellett mindenki tőlük várja a digitális és virtuális biztonság megteremtését.

„Az informatika egy olyan tudomány, mellyel szinte minden megvalósítható, határozottan interdiszciplináris jellegű területről van szó, melynek köszönhetően az informatikus szakemberek átlátják a világ összetett működését, hatással lehetnek a jövő formálására, részben zálogai a társadalom fejlődési irányainak. Olyan tudásra tehetnek szert, mely birtokában szinte minden szakterületre rálátásuk nyílik, legyen szó egészségügyről, közlekedésről, az üzleti életről vagy éppen környezetvédelemről. Képzéseink az informatika teljes spektrumát magukba foglalják kezdve napjaink legnagyobb hatású technológiájával, a mesterséges intelligenciával vagy legyen szó éppen az adattudományról, a nagy nyelvi modellekről és a szintén egyre nagyobb fontossággal bíró kibervédelemről” – fogalmazott a kari vezető.

Fotó: DE

Az Informatikai Karon a 2026-os általános felvételi eljárásban három alapképzés: a programtervező informatikus, a mérnökinformatikus, valamint a gazdaságinformatikus szak várja a jelentkezőket. A képzések során – a teljesség igénye nélkül – többek között az adatmodellezés alapjait, az algoritmusok és az adatbázisok tervezését, a szoftverfejlesztési módszertanokat, technológiákat, a mesterséges intelligencia módszereinek és eszközeinek használatát ismerhetik meg az egyetemisták. Mindemellett a szoftverorientált információs technológiai rendszerek fejlesztését és alkalmazását, algoritmusok tervezését, elemzését és megvalósítását, logikai programozást, asztali, web-es és mobil alkalmazások fejlesztését, számítógépek, beágyazott rendszerek és más IT rendszerek felépítését, működését, vállalati információs rendszerek alapjait, gazdasági és menedzsment ismereteket is tanulhatnak a karra felvételt nyert hallgatók.

Fotó: DE

Idén új képzést is hirdetett a debreceni Informatikai Kar, először érhető el az okleveles mesterséges intelligencia informatikus mesterképzés a technológia mélyebb szakmai értelmezése céljából, emellett újdonságként az informatikai rendszerek védelme terén kínál naprakész, gyakorlatban azonnal alkalmazható ismereteket az online induló, két hónapon át tartó hálózat- és rendszerbiztonsági részismereti képzés. Mindezek mellett további öt mesterszakra (adattudomány, programtervező informatikus, mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus, informatikatanár) is lehet jelentkezni.

Fotó: DE

„A képzési portfóliónk a mindenkori munkaerőpiaci igényekhez illeszkedik, az aktuális informatikai irányokhoz, hiszen minden esetben alkalmazkodni kell azokhoz az elvárásokhoz, melyek vagy a társadalom vagy a szakma vagy a vállalatok részéről érkeznek. Az informatikusoknak rendelkezniük kell a megfelelő válaszokkal, ami nagyon alapos felkészültséget igényel. Ennek szellemében számos szakirányú továbbképzésre, részismereti képzésekre is lehetőség nyílik nálunk, mindemellett nemzetközi nagyvállalatokkal (Microsoft, NVIDIA) együttműködve globálisan elismert ipari tanúsítványok megszerzésére is esélyük van a hallgatóknak a vizsgaközpontunkban. Ezeknek az okleveleknek a birtokában a leendő informatikus szakemberek könnyebben vállalhatnak munkát, akár itthon, akár külföldön. A rövidtávú képzésekre és a felnőttképzésre is kiemelt figyelmet fordítunk, ezeknél szintén a mesterséges intelligencia kerül a középpontba” – tette hozzá Hajdu András dékán.

A karon szerzett diploma révén kiváló, azonnali elhelyezkedési lehetőségek várnak a hallgatókra, akik tanulmányaik ideje alatt is szoros szakmai kapcsolatba kerülhetnek a DE IK ipari partnereivel, nemzetközi nagyvállalatoknál teljesíthetik gyakorlataikat, közben megismerhetik a céges környezetet, tapasztalataikat pedig nagy sikerrel kamatoztathatják a munkaerőpiacon.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Elhivatott segítőket képez az Egészségtudományi Kar Debrecenben

A Debreceni Egyetem képzési kínálatában különleges szerepet tölt be az Egészségtudományi Kar, jelenleg 3600 hallgatónak kínál felsőfokú képzési lehetőséget magyar és angol nyelven egészségtudományi, társadalomtudományi és pedagógus képzési területeken.

A kar képzései ma már négy városban, Debrecen és Nyíregyháza mellett Szolnokon és Siófokon is naprakész tudást, piacképes diplomaszerzési lehetőséget nyújtanak a hallgatóknak.

A DE ETK az ápolás és betegellátás alapszakon belül összesen öt szakirányt, az egészségügyi gondozás és prevenció alapszakon belül két szakirányt, emellett további két alapszakot, tizenegy mesterképzést, tíz szakirányú továbbképzést, valamint további részismereti és duális képzéseket is kínál a felvételizőknek.

Debrecenben gyógytornász, népegészségügyi ellenőr, dietetikus szakirányokon, népegészségügyi, komplex rehabilitáció és táplálkozástudományi, valamint infekciókontroll mesterszakokon, Nyíregyházán ápoló, mentőtiszt, szülésznő, védőnő szakirányokon, egészségügyi szervező és szociális munka alapszakokon, valamint egészségügyi szociális munka, egészségügyi tanár, szociális ismeretek tanára, szociális munka és szociális gazdaság, kiterjesztett hatáskörű ápoló és szakvédőnő mesterszakokon folyik a képzés. 2025 szeptemberétől már Siófokon is elérhető az ETK szakkínálata, ott az ápoló szakirányon és az infekciókontroll msc szakon tanulhatnak a jelentkezők, a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán pedig a gyógytornász nappali képzések, az ápoló, védőnő, dietetikus és népegészségügyi ellenőr szakirányok, illetve a szociális munka szak várja a felvételizőket.

Fotó: DE

Móré Marianna dékán szerint a kar különleges lehetőség azok számára, akiknek fontos a társadalmi felelősségvállalás, kiemelkedő empatikus érzékenységgel közelítenek embertársaikhoz, elhivatott segítő szándékkal szeretnének dolgozni.

„Az Egészségtudományi Karon segítő szakmákban képzünk szakembereket, legyen szó társadalomtudományi vagy egészségtudományi területekről. A hozzánk jelentkező fiatalokkal szemben az az elsődleges kari elvárás, hogy rendelkezzenek olyan attitűdökkel, adottságokkal, melyek birtokában érzik, hogy felelősséggel tartoznak embertársaik iránt, minden esetben segíteniük kell őket. Lényeges, hogy az alapképzéseinkre jelentkezők mentálisan stabil, a stresszhelyzeteket jó tűrő személyiséggel rendelkezzenek, hiszen későbbi munkájuk megkövetelheti, hogy támaszai legyenek azoknak, akiket támogatni szeretnének, valamint szakmai és emberi szempontból egyaránt stabilitást sugározzanak. Akik mesterszakra felvételiznek, azoknak jól kikristályosodott elképzelésük kell legyen arról, mit várnak el maguktól és a szakmától. Mindenki találkozott már ápolókkal, védőnőkkel, szülésznőkkel, gyógytornászokkal, de talán még dietetikusokkal is, ezekről a szakmákról van egy általános társadalmi ismeret, a felmerülő mentális teher, a szakmai felkészültség mélységei ugyanakkor egyelőre még ismeretlenek a leendő hallgatóink előtt, nálunk azonban a szakmai tudás mellett hivatástudatot is tanulhatnak, ezt önmaguk fejleszthetik tovább. A tapasztalatok szerint azok, akik az Egészségtudományi Karra jelentkeznek, családon belüli kötődésük révén szorosan kapcsolódnak valamelyik szakterülethez, ezáltal az elhivatottságuk is erős” – fogalmazott a kari vezető.

Fotó: DE

A szakmai tudás megszerzését egy csaknem kétszáz fős dolgozói közösség segíti, a kar oktatói és kutatói gárdája elkötelezett a magas színvonalú oktatás mellett, sokan közülük a mai napig is a szakmájukban dolgoznak, így ez garancia a felvételizők számára a naprakész és gyakorlatorientált tudásszerzésre.

„Az egyik legfontosabb jellemzője a karnak, hogy oktatóink nagy többsége jelentős szakmai és tudományos tapasztalattal van felvértezve, így az oktatói munkába személyes szakmai tapasztalatokat is integrálnak. Nagyon közel állnak a szakmához, ennek köszönhetően alapos rálátással és gyakorlati tudással rendelkeznek az adott szakterületekre vonatkozóan. A civil és segítő szervezetektől, kórházakból, egészségügyi területekről érkező, az országos hálózathoz is kapcsolódó szakembereink nem csak tanítanak, hanem mentorálnak, motiválnak és olyan helyzetekre is felkészítenek, amiket tankönyvből lehetetlen megtanulni” – tette hozzá a kari vezető.

Fotó: DE

Az Egészségtudományi Kar kiterjedt együttműködő partneri hátterének köszönhetően a hallgatók a legmagasabb színvonalon kaphatják meg a gyakorlati tudáshoz szükséges ismereteket, hiszen a kar elsődleges célja, hogy az egyetemistákat olyan tudáskészlettel lássa el, mellyel később a lehető legfelkészültebben és legjobban végezhetik a munkájukat. A legjobb hallgatók a kar tehetséggondozó programjában, a Verzál Frigyes Szakkollégium tevékenységében is feladatokat vállalhatnak, ezek révén az elhelyezkedés és az élet más területein is számos lehetőséggel gazdagodhatnak.

A gyakorlati képzés során megalapozhatják szakmai karrierjüket, mindemellett a tudomány területén is maradandót alkothatnak. A tudományos diákköri munka keretében elért kutatási eredményeiket a TDK-konferencián pályatársaik és neves szakemberek előtt prezentálhatják.

Egészségügyi képzéseket folytatni különös felelősség – interjú Móré Mariannával, a DE EK dékánjával

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a külföldi hallgatók létszáma is az Egészségtudományi Karon, a 2025/2026-os tanévben megközelíti a hatszázat azoknak a száma, akik más országokból érkeztek tanulni a karra. A széles körű képzési kínálat, a szakmai tapasztalatszerzés, valamint az intézmény nemzetközi beágyazottsága miatt sok külföldi fiatal választja a kar szakjait, így az ETK képzéseire jelentkezők erősödő nemzetközi közösségben tanulhatnak.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Legyél te is (F)OKos a Debreceni Egyetemen!

A fogorvosi pálya egyszerre jelent biztos megélhetést, szakmai presztízst és folyamatos megújulást. Azoknak a középiskolásoknak, akik az egészségtudományok iránt érdeklődnek, szívesen dolgoznának emberekkel és nem riadnak vissza a precíz, manuális munkától, a Debreceni Egyetem (DE) Fogorvostudományi Kara (FOK) kiváló választás lehet. A kar hosszú évek óta a hazai és nemzetközi fogorvosképzés meghatározó szereplője. Versenyképes tudást, modern infrastruktúrát és biztos elhelyezkedési lehetőséget kínál mindazoknak, akik a fogorvostudomány vagy a digitális fogászat világa iránt érdeklődnek.

A DE FOK-on jelenleg két képzés érhető el. Az egyik a fogorvos mesterképzés, mely 10 féléves, osztatlan. Világszinten is elfogadott fogorvosi diplomát ad. A másik a digitális fogászati tervező alapszak (DFT), ami innovatív, a modern technológiákra építő képzés, a digitális fogászat iránt érdeklődők számára kínál gyakorlatorientált tudást.

Fotó: DE

A kar a szakokat folyamatosan fejleszti, igazodva a technológiai és szakmai elvárásokhoz.

„A DE FOK népszerűsége az elmúlt években folyamatosan nőtt. A 2025/2026-os tanév első félévében a fogorvosképzésen 699 hallgató tanult, 304 magyar és 395 külföldi diák. A digitális fogászati tervező alapszakon két magyar évfolyamon összesen 19 hallgató vett részt. Az elmúlt öt évben a hallgatói létszám összességében növekedett, különösen a DFT alapszak elindításának köszönhetően. A magas külföldi hallgatói arány nemcsak a képzés nemzetközi elismertségét mutatja, hanem egy sokszínű, multikulturális egyetemi környezetet is biztosít” – ismertette a DE FOK dékánja.

Bágyi Kinga elmondta:

[kiemelt] a kar infrastruktúrája kifejezetten erős és folyamatos fejlesztés alatt áll. Az épületben csaknem 70 kezelőegység, modern előadó- és szemináriumi termek, egy különleges CAD/CAM oktatóterem, technológiai újításokkal felszerelt fantomterem, valamint fogtechnikai tanlabor található. [/kiemelt]

2024 nyarán a kezelőegységek egy részét korszerűsítették, emellett a gépészeti rendszert modernizálták. Külön kiemelendő, hogy a karon 8 fogászati szimulátor működik, amely Magyarországon egyedülálló. Az oktatást magasan képzett, elismert oktatói és klinikusi gárda segíti. A felsőbb évfolyamokon a képzés kiscsoportos, gyakorlatorientált formában zajlik, amely lehetőséget az egyéni fejlődésre és a folyamatos visszajelzésre.

Fotó: DE

A COVID-19 pandémia jelentős hatással volt a felsőoktatásra, így a fogorvosképzésre is. Világszerte előtérbe került a blended learning, vagyis az online és jelenléti oktatás kombinációja. A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kara sikeresen alkalmazkodott ehhez az új helyzethez: az elméleti tananyagok digitális formában is elérhetővé váltak, miközben a gyakorlati képzés továbbra is kiemelt szerepet kapott. A szimulációs technológiák – köztük a virtuális és haptikus rendszerek – különösen a preklinikai szakaszban segítik a hallgatók kézügyességének fejlesztését és az objektív értékelést. Ezek az eszközök azonban nem helyettesítik teljes mértékben a valós betegellátást, hanem azt készítik elő és egészítik ki.

„A DE FOK képzési filozófiája szerint továbbra is elsősorban személyes jelenléten, intenzív gyakorláson és szakorvosi felügyeleten alapul a manuális és klinikai kompetenciák fejlesztése” – emelte ki Bágyi Kinga dékán.

Fotó: DE

Hozzátette: a negyed- és ötödéves hallgatók már szakorvosi felügyelet mellett végeznek betegellátó tevékenységet, így valódi klinikai környezetben szereznek tapasztalatot. Ez a tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy a végzettek magabiztosan lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A megszerzett diploma Magyarországon önálló munkavégzésre jogosít, az Európai Unióban automatikusan elfogadott, más országokban különbözeti vizsgát követően gyakorolható vele a szakma. A DE FOK-on végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei kifejezetten jók, hazai és nemzetközi karrierépítési esélyeik egyaránt kiválóak.

További részletek ide kattintva olvashatók.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

„A jövő azoké, akik alakítják a változást” – Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a fiatalok lehetőségeiről

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg. Támogatott tartalom.

Miért érdemes ma az Óbudai Egyetemet választani?

Az intézményünk ereje a gyakorlatorientált oktatásban rejlik. Nálunk a hallgatók nemcsak elméletben ismerkednek meg a szakmájuk alapjaival, hanem valós ipari környezetben, modern laborokban dolgoznak, méghozzá valódi projekteken. Az ország első műszaki szakiskoláinak örököseként egyetemünknek komoly alapjai vannak abban, hogy a tudás mellé gyakorlati tapasztalatot is adjon. Az idén hármas jubileumot ünneplünk: az Óbudai Egyetem 15 éve nyerte el egyetemi rangját, 630 éve adták ki Óbudán az alapítólevelet és 145 éve jöttek létre azok az oktatási műhelyek, amelyek a mai intézmény szellemiségét megalapozták.

Az Óbudai Egyetem ma azoknak szól, akik nemcsak tanulni, hanem alkotni, kísérletezni és újítani is szeretnének. Hallgatóink már az első évtől kezdve részt vehetnek olyan fejlesztésekben, amelyek a robotikát, a mesterséges intelligenciát, az egészségügyi informatikát, sőt az űripart is érintik.

A fiatalokat közelről is ismerve, mit gondol, milyen tudással lehetnek igazán sikeresek?

A jövő azoké, akik értenek a technológiához, gyorsan reagálnak a változásokra és bátran gondolkodnak előre. Az Óbudai Egyetem ezt a szemléletet erősíti. A hallgatókat nemcsak alkalmazkodni tanítjuk a jövőhöz, hanem alakítani is azt – legyen szó akár a digitális gazdaságról, akár a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Ez a fajta gondolkodásmód és rugalmasság komoly versenyelőnyt jelent nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi térben is.

Hogyan látja a mai fiatalokat?

Nyitottak, gyorsan tanulnak és magabiztosan mozognak a technológiai világban. Azt tapasztalom, hogy nemcsak tudást akarnak szerezni, hanem hatással akarnak lenni a világra. Ez az attitűd különösen fontos, hiszen tudásalapú társadalmat csak olyan generációk tudnak építeni, amelyek kíváncsiak, kitartók és felelősen gondolkodnak.

Mit vár az egyetem a belépő hallgatóktól?

Nyitottságot, kíváncsiságot és tanulási vágyat. Mi mindent biztosítunk ahhoz, hogy sikeresek legyenek, de a fejlődés iránti belső motiváció nélkül nincs valódi előrelépés. Aki nem akar tanulni, az nem fogja értékelni az egyetemi életet. Aki viszont igen, annak itt minden lehetőség adott.

Mire számítson, aki mérnöki pályát választ?

A technológia hihetetlen tempóban változik, lehet, hogy mire egy hallgató végez, már egész más kihívások várják, mint amikor elkezdte a tanulmányait. Az Óbudai Egyetem nemcsak tudást, hanem szemléletet is ad: megtanítjuk, hogyan lehet alkalmazkodni, sőt előnyt kovácsolni a változásokból. A célunk az, hogy a tanulóink ne csak kövessék, hanem vezessék is a technológiai fejlődést.

A mesterséges intelligencia miként jelenik meg az oktatás területén?

Ez ma már nem a jövő, hanem a jelen része. Az Óbudai Egyetem ebben is úttörő, hisz hallgatóink, oktatóink és kutatóink nemcsak használják az MI-t, hanem fejlesztik és formálják is azt. Szeptembertől, Magyarországon elsőként, nálunk is indul mesterségesintelligencia-mesterképzés, ami jól mutatja, mennyire komolyan vesszük ennek a területnek a stratégiai jelentőségét.

Hat éve vette át az egyetem irányítását. Hogy értékeli ezt az elmúlt időszakot?

Kezdetben jelentős kihívásokkal néztünk szembe. Elődeim megteremtették az alapokat: egy főiskolából valódi egyetemet hoztak létre, ami figyelemre méltó teljesítmény volt. A 2010-es évek végére azonban világossá vált, hogy új korszakra, megújulásra van szükség ahhoz, hogy megőrizzük és tovább erősítsük versenyképességünket a felsőoktatásban. Az elmúlt hat évben átfogó szerkezeti, oktatási és szemléletbeli reformokat valósítottunk meg, amelyek új lendületet és irányt adtak az egyetem fejlődésének. Ennek eredményeként ma már rekordmagas hallgatói létszámmal és kimagasló tanulmányi eredményeket elérő diákokkal büszkélkedhetünk.

Mindez nem egyetlen ember munkájának gyümölcse, hanem egy elhivatott, egységes közösség közös sikere. Büszkeséggel tölt el, hogy az Óbudai Egyetem ma nemcsak stabil, hanem dinamikusan fejlődő, nemzetközileg is elismert intézmény, amelyre joggal lehet büszke minden hallgatónk, oktatónk és munkatársunk.

Milyen változásokra volt szükség?

Világosan meghatároztuk, hogy mely területeken rejtőzik az Óbudai Egyetem valódi ereje, és ezekre – a robotikára, a mesterséges intelligenciára és az egészségügyi informatikára – építettük fel megújult stratégiánkat. Ezzel párhuzamosan tudatosan erősítettük a nemzetközi kapcsolatainkat, amelyek új kutatási, oktatási és innovációs lehetőségeket nyitottak meg előttünk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a közösség megerősítésére is: az oktatók és a tanulók közötti bizalom újjáépítésére, amely a kihívásokkal teli időszakok – a pandémia és az energiaválság – során még szorosabbra fűződött.

Sikeresen csatlakoztunk a megújuló egyetemek köréhez, ami nemcsak új forrásokat és nagyobb rugalmasságot hozott, hanem bebizonyította, hogy az Óbudai Egyetem közössége képes összefogva fejlődni és megújulni. Ez az egység és csapatszellem ma is az intézmény egyik legnagyobb erőssége. Az elmúlt évek közös munkájának eredményét jól tükrözi, hogy a Times Higher Education (THE) rangsorában mintegy 1500 helyet léptünk előre, és ma már világszinten a legjobb 601–800 egyetem kategóriájában szerepelünk.

Lát lehetőséget a még feljebb jutásra?

Igen, határozottan! Vannak olyan szakterületeink, ahol már most is a világ élvonalába tartozunk, és meggyőződésem, hogy a következő években még tovább tudunk erősödni. A fejlődés számunkra nem választás kérdése, hanem természetes irány. Ahogy szoktam mondani: az az egyetem, amelyik nem fejlődik, előbb-utóbb lemarad. Az elmúlt években sikerült olyan stabil alapokat leraknunk, amelyekre a jövő generációi is építhetnek, és amelyek biztosítják, hogy az Óbudai Egyetem továbbra is a növekedés és a megújulás útján haladjon.

Mik az egyetem kiemelt kutatási területei?

Kiemelten fókuszálunk az egészségügyi informatikára, a kiberbiztonságra, a mesterséges intelligenciára és a robotikára. Ezek mind olyan területek, ahol az oktatás, a kutatás és az ipari együttműködés kéz a kézben jár. Különösen büszkék vagyunk robotikai és egészségipari fejlesztéseinkre, amelyek jól mutatják, hogy az Óbudai Egyetem nemcsak követi, hanem formálja is a technológiai trendeket.

Hol tart a robotgyártás Magyarországon?

Ezen a téren egyre szorosabb együttműködés bontakozik ki az Óbudai Egyetem, a BME és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között. Felszereltségünket és kutatói bázisunkat tekintve Kelet-Közép-Európa egyik legerősebb és legfejlettebb robotikai laborját működtetjük. Emellett az űrkutatás is egyre hangsúlyosabb szerepet kap nálunk. A nap, amikor Kapu Tibor visszatért a világűrből, egy új fejezet kezdete is volt: ekkor jött létre a Space Lab Hungarian Network a HUN-REN és tíz magyar egyetem kooperációjával. Ez a hálózat országos szintű űrkutatási együttműködés alapját teremti meg. Örömteli, hogy mindehhez komoly nemzetközi partnereink is csatlakoznak, olyan szereplők, amelyek nemcsak érdeklődnek, hanem aktívan szeretnének együtt dolgozni velünk, megosztva tudásukat és tapasztalataikat.

Melyek ezek a nemzetközi szereplők?

Egyik legfontosabb partnerünk az ohiói egyetemen működő Voyager Science Park és a houstoni Rice University. De az együttműködéseink messze túlmutatnak Amerikán: kapcsolatban állunk ázsiai, ausztrál és japán egyetemekkel is – a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk partnerek és hallgatók.

Az Óbudai Egyetem célja, hogy befektetői szemléletű, innováció-központú modellt alakítson ki, amelynek az egyik alappillére a Science Park-hálózat. Hogyan épül fel ez a koncepció, és milyen fontos fejlesztéseket tud kiemelni?

A célunk, hogy egy befektetői szemléletű egyetemi modellt hozzunk létre, amelynek az egyik kulcseleme a Science Park-hálózat. Ezek a parkok piaci alapon működő innovációs központok lesznek, amelyek a tudásalapú gazdaság meghatározó pilléreivé válhatnak. Zsámbékon a jövőipari fejlesztésekre – 6G, mesterséges intelligencia, orvostechnika, robotika – fókuszálunk, Kaposváron az okosiparra, míg Székesfehérváron a mechatronikai kutatásokra helyezzük a hangsúlyt. Az uniós adminisztrációs folyamatok sajnos lassítják a hazai előrehaladást, így könnyen lehet, hogy az üzbegisztáni Science Parkunk hamarabb valósul meg, mint a három magyarországi projekt.

Miért éppen Üzbegisztánban építkezik az egyetem?

Az ázsiai ország stratégiai partner számunkra: rendkívül gazdag természeti erőforrásokban – a periódusos rendszer szinte összes eleme megtalálható ott. Ez ideális környezet a kutatás-fejlesztési együttműködésekhez, hiszen a prototípusgyártástól a kísérleti technológiákig minden adott. A projekt mögött az üzbég kormány támogatása is áll, így mindkét fél számára jelentős gazdasági és tudományos előnyöket hordoz.

Ez nagyon különlegesen hangzik. Az Óbudai Egyetem az egyedüli, amelynek ilyen érdekeltségei vannak?

Igen, ilyen formában ez egyedülálló kezdeményezés. Ha a tervek megvalósulnak, intézményünk valóban különleges pozíciót foglalhat el a nemzetközi felsőoktatási és innovációs térben.

Mit javasol a felvételizőknek?

Azt, hogy merjenek nagyot álmodni, és higgyenek abban, hogy képesek alakítani a jövőt. Az Óbudai Egyetemen ehhez minden adott: korszerű tudás, inspiráló közösség és olyan támogató környezet, ahol a tehetségből teljesítmény, az ötletből pedig valódi innováció születhet.

Kovács Levente

  • 48 éves, Resicabányán, Romániában született. 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen (TME), PhD-fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2016-tól az ÓE egyetemi tanára. 2024-től az MTA doktora (DSc).
  • Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerülete. Több mint 600 tudományos cikket publikált.
  • 2010-ben a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) keretében Mesterséges Pancreas Munkacsoportot alapított és vezet. Munkásságát 2021-ben az MDT első mérnökként Hetényi Géza életműdíjjal jutalmazta.
  • 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.
  • 2025-től az Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

——

A kiemelt kép forrása: Óbudai Egyetem.

(x)

Bizonytalan vagy a jövődben? Ez teljesen normális!

Ez a cikk azt járja körül, mit lehet kezdeni ezzel az állapottal tudatosan, hogyan válhat a bizonytalanság erőforrássá, és milyen konkrét lépések segíthetnek az eligazodásban.

A bizonytalanság mint fejlődési állapot

A fejlődéslélektan régóta külön életszakaszként írja le a fiatal felnőttkort, amelyet Erik Erikson identitáskeresési időszakként határozott meg. A kutatások szerint a 18 és 25 év közötti korosztály jelentős része még nem rendelkezik stabil szakmai identitással, és ez önmagában nem jelez problémát. A bizonytalanság gyakran annak a jele, hogy az egyén több lehetőséget mérlegel, és még nyitott a tanulásra.

Ezt támasztják alá a pályakövetési vizsgálatok is. Európai munkaerőpiaci adatok szerint a frissdiplomások jelentős része nem abban a munkakörben helyezkedik el, amelyet a tanulmányai elején elképzelt. A pálya tehát sok esetben nem előre megrajzolt út, hanem fokozatosan alakuló folyamat.

Miért érezzük mégis problémának az iránytalanságot?

A bizonytalanság élményét gyakran felerősíti a társas összehasonlítás. A közösségi médiában megjelenő „kész” karriertörténetek torz képet adnak a valóságról. Pszichológiai kutatások szerint az ilyen összehasonlítások növelik a szorongást és csökkentik az önértékelést, különösen akkor, ha valaki úgy érzi, lemaradt másokhoz képest.

A láthatatlan verseny: hogyan rombolja az önértékelést az összehasonlítás?

Ehhez társul az oktatási rendszer és a munkaerőpiac gyors változása. Egyes szakmák néhány év alatt átalakulnak vagy teljesen eltűnnek, miközben újak jönnek létre. Ez a bizonytalanságot strukturális jelenséggé teszi, nem egyéni kudarccá. A tudományos elemzések szerint a mai fiatalok több karrierváltásra számíthatnak életük során, mint a korábbi generációk.

Az önismeret kiindulópont, nem végállomás

Az önismeret gyakran úgy jelenik meg, mint egy végleges válaszokat adó eszköz, pedig inkább egy folyamat. A karrierpszichológiai kutatások szerint azok a fiatalok alkalmazkodnak sikeresebben, akik képesek reflektálni saját érdeklődésükre, értékeikre és erősségeikre, miközben elfogadják, hogy ezek idővel változhatnak.

Hasznos eszköz lehet az érdeklődési napló vagy a karriernapló vezetése, amelyben visszatérően rögzíthetők azok a tevékenységek, amelyek energiát adnak, illetve amelyek kimerítenek. A kutatások alapján az ilyen reflektív gyakorlatok segítik a hosszabb távú döntéshozatalt, mert mintázatokat tesznek láthatóvá.

Kísérletezés alacsony kockázattal

A bizonytalanság kezelésének egyik leghatékonyabb módja a kísérletezés. A munka- és szervezetpszichológia ezt „prototípus-alapú karrierépítésnek” nevezi. Ez azt jelenti, hogy valaki kisebb, visszafordítható lépésekben próbál ki különböző szerepeket, például gyakornoki programok, diákmunkák, önkéntes projektek vagy egyetemi kutatások révén.

A felmérések azt mutatják, hogy azok a hallgatók, akik többféle tapasztalatot szereznek az egyetem alatt, később magabiztosabban hoznak karrierdöntéseket. A tapasztalat nem végleges elköteleződés, hanem információforrás, amely segít pontosabban látni, mi működik és mi nem.

A készségekben való gondolkodás ereje

A modern karrierkutatások egyre inkább a készségalapú megközelítést hangsúlyozzák. Ahelyett, hogy egyetlen konkrét foglalkozásra koncentrálnánk, érdemes azt vizsgálni, milyen készségek fejleszthetők és vihetők át különböző területekre. Ilyen például az elemző gondolkodás, a kommunikáció, az együttműködés vagy az önálló tanulás.

A munkaerőpiaci előrejelzések szerint ezek az általános készségek hosszabb távon stabilabb alapot jelentenek, mint egy szűken értelmezett szakmai cím. Egyetemistaként ez azt jelenti, hogy a kurzusválasztás, projektek és az iskolán kívüli (extrakurrikuláris) tevékenységek során érdemes figyelni arra, milyen kompetenciák fejlődnek, nem csak arra, milyen pozíciót ígérnek.

Bizonytalanság és mentális jóllét

Fontos szempont a bizonytalanság pszichés hatása is. A kutatások szerint a hosszan fennálló iránytalanság stresszt okozhat, különösen akkor, ha külső nyomás társul hozzá. A mentális egészséggel foglalkozó tanulmányok kiemelik a társas támogatás szerepét. A beszélgetések mentorokkal, oktatókkal vagy kortársakkal segíthetnek normalizálni az élményt.

Hozd ki magadból a legjobbat! A fejlődés kulcsa a pszichológiai biztonság és az önbizalom

A bizonytalanság kezelése nem azt jelenti, hogy gyors válaszokat kell találni. Inkább azt, hogy kialakul egy rugalmas gondolkodásmód, amelyben a változás és az újratervezés a fejlődés része. A tudományos eredmények alapján ez a hozzáállás hosszú távon csökkenti a kiégés kockázatát és növeli az elégedettséget a szakmai életben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

DE ÁJK: az ország egyik vezető jogi képzőhelye

Elsősorban azoknak érdemes a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karát (ÁJK) választani, akik nyitottak a világ történéseire, akiket érdekel a társadalom rendjét biztosító normák háttere, a jogalkotás, a jogalkalmazás színes és logikus világa, vagy éppen szívügyük a jogvédelem. Aki a DE ÁJK-n végez, piacképes, számos területen felhasználható diploma, naprakész tudás birtokosa lesz.

Szikora Veronika dékán a hirek.unideb.hu-nak kifejtette: a debreceni jogi kar nyitott a munkaerőpiaci szereplők elvárásaihoz igazodó, modern jogterületek oktatására. Ennek jegyében nagy hangsúlyt helyeznek a modern jogi megoldások, a jog európai és nemzetközi dimenziójának megismertetésére.

Fotó: DE

A képzési paletta sokszínű: az osztatlan jogászképzés mellett például igazságügyi igazgatási alapszakra, jogi felsőoktatási szakképzésre és angol nyelvű European and International Business Law LLM képzésre is lehet jelentkezni. Mindezek mellett a kar tervei között szerepel rövidebb időtartamú képzések elindítása, amelyek a modern jog olyan tárgyköreit ölelnék fel, mint például a legaltech, a fenntarthatóság és a gyermekvédelem. Ezek mind a hallgatók, mind gyakorló jogászok számára elérhetők lesznek.

A hallgatók száma az utóbbi néhány évben jelentősen emelkedett az ÁJK-n, ma már meghaladja a kétezret, többségük államilag finanszírozott formában tanul. A külföldi hallgatók aránya 5-7 százalék, akik elsősorban a jogász képzésre épülő LLM képzésben, illetőleg doktori képzésben vesznek részt.

„A Kassai úti campus korszerű oktatási körülményeket biztosít a hallgatóknak. A termekben okostáblák és audiovizuális technika segítik a tanítást, illetve a tanulást. A kari épület Aulája valódi közösségi térként szolgál, a campuson működő Társadalomtudományi Könyvtár könyvállománya és bárhonnan elérhető elektronikus adatbázisai pedig kiváló hátteret garantálnak képzéseinknek. Számítógépes laborjaink is a tanulást segítik, karunk az egyetemi e-learning rendszer kínálta lehetőségeken túl számos kurzus esetében ingyenes elektronikus jegyzetet, önellenőrző feladatokat is kínál” – ismertette Szikora Veronika.

Fotó: DE

A dékán hangsúlyozta: a kar minden oktatója tudományos fokozattal, többük külföldön szerzett oktatási tapasztalattal is rendelkezik, emellett európai és amerikai vendégelőadók is bekapcsolódnak az oktatásba. Valamennyi képzésben részt vesznek a régió igazságszolgáltatási és közigazgatási szakemberei is, erősítve a Debrecenben szerzett jogi diplomák értékét.

„Campusunk tágas, jól megközelíthető, a pezsgő hallgatói élet természetközeli színtere. Oktatási épületünk közvetlen környezetében található a kollégiumként is működő Campus Hotel, valamint a Főnix Aréna, de van itt szabadtéri kondipark, fedett uszoda és a Forest Center is a közelben található. Mindezek megkönnyítik a hallgatók napi rutinjának kialakítását, az országban kiemelkedő számú kollégiumi férőhelyet biztosítunk. Élmény nálunk hallgatónak lenni” – jelentette ki Szikora Veronika.

Fotó: DE

A kari vezető hozzátette: a kiemelkedően tehetséges hallgatókat egyebek mellett a DETEP Program és a szakkollégiumi munka keretében az érdeklődésüknek megfelelő tudományterület felé orientálják, illetve segítséget nyújtanak nekik versenyekre, egyéb szakmai rendezvényekre való felkészüléshez.

A kari és az egyetemi hallgatói önkormányzat egész tanévben változatos programokat kínál, vannak többek között közösségépítő csapatversenyek, jó hangulatú főzések és európai uniós tanulmányutak. A Praetor Szakkollégiumban sem csak tudományos kutatómunkát folytatnak a hallgatók, hanem szabadidős programokat is kínálnak. A karhoz kötődő joghallgatói szervezetek rendezvényein mindeközben akár vitaklubokban lehet fejleszteni az érvelési készségeket, így minden hallgató megtalálja a számára megfelelő közösséget.

Az ÁJK partneregyetemeinek száma folyamatosan emelkedik, új kapcsolataik révén már Európán kívüli képzési lehetőségeket is kínálnak. A Debrecenbe települt multinacionális vállalatoknál pedig számos gyakorlati lehetőség áll rendelkezésre.

A DE ÁJK-n végzettek a klasszikus jogi pályák, mint például az ügyvéd, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a jogtanácsos, a közigazgatási szakember mellett sok egyéb lehetőség közül választhatnak, a gazdasági élet legváltozatosabb pozícióiban, illetve európai uniós intézményeknél is el tudnak helyezkedni.

Az itt diplomázók több mint 90 százaléka néhány hónapon belül állást talál. A munkáltatók és az oklevelet szerzett hallgatók körében végzett kutatások azt igazolják, hogy a DE ÁJK-n végzettek megállják helyüket a munkaerőpiacon hazánkban és külföldön egyaránt, a debreceni jogász diploma magas presztízzsel bír.

A felvételivel kapcsolatos információk ezen az oldalon érhetők el.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu