Kell-e egyetem a jövő szakmáihoz és a jó fizetéshez? – ezt a kérdést tette fel a Brain Bar szeptember 18-i Nagy Diploma-vitája. A két oldalt Tóth Simon, a Simon’s Burger alapító-tulajdonosa és Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyeteme pozsonyi tagozatának prorektora képviselte.

Marketingből bukott, pedig már akkor ezzel foglalkozott

A neves vállalkozó a saját történetével mutatta meg, honnan erednek a felsőoktatással kapcsolatos fenntartásai. Már középiskolásként rendezvényeket szervezett, plakátokat készített és marketinggel foglalkozott, majd kereskedelem és marketing szakra jelentkezett. Az egyetemen mégis éppen marketingből bukott meg. Elmondása szerint ez komoly bizonytalanságot okozott benne: addig úgy gondolta, ehhez a területhez van érzéke, az egyetemi eredménye azonban mást mutatott. Később arra jutott, hogy a kettő közötti ellentmondásban a képzés is szerepet játszhatott. Felidézte például, hogy több évtizedes marketingtankönyvből is tanultak, miközben a digitális marketing világa már egészen más irányba haladt.

A Nagy Diploma-vita az idei Brain Baron (Forrás: UNIside)

Munkáltatóként is azt tapasztalja, hogy egy bizonyos pont után a szakmai múlt sokkal többet mondhat egy jelöltről, mint az, hogy melyik egyetemre járt. A Brain Baron arról beszélt, hogy ha valaki mögött már tíz év tapasztalat áll, az állásinterjún az egyetemi háttér rendszerint messze nem a legfontosabb kérdés.

A számok továbbra is a diploma mellett szólnak

A kimutatások viszont azt mutatják, hogy a diploma értéke messze nem tűnt el. Az OECD legfrissebb, 2025-ös oktatási jelentésében Magyarországon a 25–34 éves felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája 2,4 százalék volt, míg a középfokú vagy középfok utáni, de nem felsőfokú végzettségűeké 4,1 százalék. A 25–64 éves diplomások kereseti előnye pedig átlagosan 73 százalékot ért el a középfokú végzettségűekhez képest. A statisztikák tehát továbbra is erős átlagos előnyt mutatnak. Ezt azonban érdemes együtt nézni azzal, hogy a diploma értéke egyre inkább attól függ, milyen célra és hogyan használják.

Az egyetemnek is bizonyítania kell

Noll-Batek Frigyes éppen innen közelítette meg a kérdést. Szerinte az egyetemek feladata túlmutat azon, hogy hallgatókat győzzenek meg egy adott képzés vonzerejéről. A munkáltatóknak is egyértelművé kell tenniük, hogy az intézményből kikerülő szakemberek mögött valódi tudás áll. Ennek feltétele szerinte az is, hogy a diploma megszerzésének legyen súlya. Saját intézményükről azt mondta: ha valaki nem teljesíti az elvárásokat, és nem bizonyítja a szükséges felkészültséget, nem kap diplomát. A vita ezen a ponton már kevésbé szólt a papírról, és sokkal inkább arról, mit igazol valójában a diploma. A munkaerőpiacon egyre több olyan képesség számít, amelyet egy diploma önmagában kevéssé tud megmutatni. A szakmai tudás mellett fontos lett az alkalmazkodás, az együttműködés, a problémamegoldás és az is, hogy valaki milyen gyorsan képes új ismereteket elsajátítani. A World Economic Forum munkaerőpiaci előrejelzésében is az analitikus gondolkodás, a tanulási képesség és az alkalmazkodás került a következő évek meghatározó készségei közé.

Ezek fejlesztésére ugyanakkor az egyetemi évek alatt is sok lehetőség nyílik. Projektekben, hallgatói szervezetekben, kutatásokban, gyakornoki programokban vagy diákmunkában a hallgatók olyan helyzetekkel találkozhatnak, amelyekben csapatban kell dolgozniuk, önállóan dönteniük és a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazniuk. Ebben az értelemben a munkatapasztalat sem kizárólag a fizetett állásban eltöltött hónapokat jelenti. Egy kutatási munka, önkéntesség vagy saját projekt ugyanúgy megmutathatja, hogy valaki képes-e a megszerzett tudását valódi helyzetekben használni.

Az AI a szakdolgozat értelmét is átírhatja

A Brain Bar vitájának egyik pontján Tóth Simon és Noll-Batek Frigyes álláspontja közelebb került egymáshoz. Tóth Simon arról beszélt, hogy nehéz változatlanul fenntartani olyan egyetemi követelményeket, amelyeket a technológia közben alapvetően átformált. Példaként a szakdolgozatot hozta fel: ha egy hallgató néhány perc alatt képes mesterséges intelligenciával hosszú szöveget előállítani, akkor magát a feladatot és a számonkérés módját is érdemes újragondolni. Noll-Batek szerint az AI használatát éppen ezért érdemes beépíteni az oktatásba, miközben továbbra is számon kérhető, hogy a hallgató érti-e az elkészült munkát, megszerezte-e közben a szükséges tudást, és később képes-e azt önállóan alkalmazni. Erre a fajta tudatosságra ráadásul már jóval az egyetem előtt szükség van: a PISA 2025 magyar adatai szerint a 15 évesek 37 százaléka legalább hetente használ chatbotot tanuláshoz. Ugyanez a szemlélet a munkahelyeken is egyre fontosabb. A digitális tudás egyre inkább alapelvárássá válik, aminek része a technológia tudatos használata, az új eszközökhöz való alkalmazkodás, valamint annak felismerése is, hogy mikor bízhatunk egy gépi válaszban, és mikor érdemes magunknak is utánanézni.

A szakma sem a diploma „B terve”

A diploma értékéről szóló vita arra is rámutatott, hogy ma már többféle út vezethet a munka világába. Egy jól megválasztott szakmai képzés gyorsabb pályakezdést tehet lehetővé, miközben már a tanulás során jelentős gyakorlati tapasztalatot adhat. A szakmatanulás munkaerőpiaci lehetőségei között ráadásul több olyan műszaki és ipari terület is akad, ahol keresettek a jól képzett szakemberek, és a fizetések is versenyképesek lehetnek. Az egyetemi út értékét szintén egyre inkább az határozza meg, mi társul a tanulmányokhoz. A szakmai alapok mellett a hallgatói évek alatt megszerzett gyakorlat, a projektek és a munkahelyi tapasztalat is sokat számíthat. A Brain Bar vitájából így végül egy tágabb kép rajzolódott ki: a pályakezdésnél a végzettség mellett egyre fontosabb, hogy valaki mit tud, milyen tapasztalatokat szerzett, és hogyan képes mindezt a gyakorlatban használni.

Éppen ezt a szemléletet viszi tovább a Glow Up! Nap is. A pályamotivációra, önismeretre és tudatos karriertervezésre épülő program azt járja körül, hogyan lehet a megszerzett tudást, a személyes erősségeket és a fejleszthető készségeket úgy összekapcsolni, hogy azok a munka világában is értéket jelentsenek.