Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által megrendelt országos közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság fele úgy gondolja, jelenleg jobb anyagi helyzetben lenne, ha az iskolában tanult volna pénzügyi ismereteket. A kutatás hátterében az ÖPOSZ által hatodik alkalommal indított Pénzmesterek verseny áll, amely a középiskolások pénzügyi tudatosságát kívánja fejleszteni, és összesen közel hárommillió forint díjazást kínál.

Kire hallgatunk, ha pénzügyekről van szó?

Az 50-es korosztályban az átlagnál kevesebben vélik úgy, hogy hasznos lett volna a pénzügyi oktatás az iskolában, míg a nők, a diplomások és a városlakók körében magasabb az egyetértés ezzel az állítással. A kutatás arra is rávilágít, hogy a pénzügyi kérdésekben a magyarok kevéssé támaszkodnak a szakértők véleményére. 

A pénzügyi döntések meghozatalakor a család véleménye a legfontosabb, a megkérdezettek fele hallgat közeli vagy távoli rokonaira. Ezt a tendencia különösen a nőkre, a 30 év alattiakra, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőkre jellemző leginkább.

A független pénzügyi szakértők, banki tanácsadók, szaksajtó jelentősége kevésbé fontos, mindemellett pedig a reklámok, valamint az influenszerek hatása is elenyésző.

A pénzügyi döntések meghozatalakor a magyaroknak a család véleménye a legfontosabb (Fotó:123RF)

Nyitottak vagyunk a korai pénzügyi oktatásra

Az ÖPOSZ célja, hogy a Pénzmesterek versennyel hozzájáruljon a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítéséhez, és felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára. A verseny népszerűsége és a kutatás eredményei is azt mutatják, hogy a magyarok nyitottak a pénzügyi oktatás korai bevezetésére, amelynek hosszú távon pozitív hatása lehet.

A megkérdezettek bő harmada szerint már az óvodában hasznos volna játékokon keresztül tanítani a gyerekeket a pénzügyi ismeretekre. A diplomások körében ez az arány még magasabb, tízből négyen osztják ezt a véleményt. További 45 százalék szerint az általános iskolában lenne a helye a pénzügyi ismeretek átadásának, és csupán a válaszadók tizede szerint érdemes várni ezzel a középiskolás évekig, a felsőoktatásra pedig mindössze 2 százalék szavazott. Érdekes módon, a legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők között többen – rendre 10 és 13 százalék – vélik úgy, hogy a pénzügyi ismeretek oktatása nem az iskola feladata, erre nincs is szükség.

A válaszadók 39 százaléka gondolja úgy, hogy ha az általános vagy középiskolában bevezetnék a pénzügyi ismeretek oktatását, azt külön, kötelező tantárgyként kellene az órarendbe illeszteni.

Mindössze 5 százalék véli úgy, hogy csak választható óraként kellene szerepelnie. Minden ötödik megkérdezett a matematikaórák tematikájába integrálná a pénzügyi ismereteket, míg minden tizedik az osztályfőnöki órák részévé tenné. A külön tantárgyként történő oktatás különösen a diplomások körében népszerű, míg a matek- vagy osztályfőnöki órákba való beépítést inkább a szakmunkás végzettségűek támogatják.

A megkérdezettek a kutatás során megjelölhették azt a három témát, amit szerintük a leghasznosabb volna a pénzügyi ismeretek tananyag keretében oktatni. A legnépszerűbb témának itt a megtakarítások hatékony kezelése, a saját pénzügyi célok tudatosabb meghatározása, valamint a felelős pénzügyi döntések meghozatala bizonyult, de a banki, pénzügyi termékek és feltételek közötti eligazodás kérdése is alig maradt le a dobogóról. 

A kockázatok felismerése, rossz pénzügyi döntések elkerülése, illetve az öngondoskodás témája a megkérdezettek mintegy harmada számára fontos, a vagyon növelésére pedig csupán 5 százalék voksolt.

„A kutatás eredményei is azt igazolják, hogy sajnos sokan csak későn ébrednek rá az öngondoskodás fontosságára: az ötvenes korosztályban már tízből négyen vélik úgy, hogy ezt is tanítani kellene az iskolában. Minél fiatalabban sikerül elkezdeni az öngondoskodást, egyrészt annál inkább tud rutinná válni, másrészt annál hatékonyabbá is válik, hiszen még több olyan pénzügyi lehetőséget lehet így igénybe venni, mint amilyen például az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében az adóvisszatérítés” – fogalmazott Kravalik Gábor az ÖPOSZ főtitkára.