Csökkenni fog a tananyag – jelentős változásokat vázoltak fel Egerben

Az oktatás megújításának stratégiai irányairól, a gyermekközpontú iskola megteremtéséről és a szakképzés jövőjéről is szó esett a november 3–5. között zajló egri szakmai konferencia első napján. A Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda, valamint a Suliszerviz Pedagógiai Intézet által szervezett eseményen pedagógusok, intézményvezetők, oktatáskutatók és szakpolitikai döntéshozók vitatják meg az ágazat előtt álló kihívásokat.

A nyitónapon Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az új minisztérium stratégiai elképzeléseit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a magyar oktatás problémái egy szélesebb, nemzetközi válság részei. A csökkenő gyermeklétszám, a pedagógustársadalom elöregedése és a mesterséges intelligencia térnyerése olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre egyetlen ország sem rendelkezik kész megoldásokkal. A tárca ezért a szakmai és társadalmi együttműködésre, valamint az adatokon alapuló döntéshozatalra kívánja építeni az oktatáspolitikát. A miniszter szerint az átalakításnak hosszú távú folyamatnak kell lennie, amelybe a pedagógusokat, az intézményvezetőket és magukat a diákokat is bevonják.

Már a következő tanévben hozzányúlnának a tananyaghoz

A diákok szempontjából az egyik legfontosabb bejelentés a tantervek felülvizsgálatát érintette. Lannert Judit arról beszélt, hogy a magyar oktatásban túl sok tantárgy és tananyag zsúfolódik össze, ami éppen az alapvető készségek elmélyítését nehezíti meg.

A miniszter szerint a túlterheltség miatt kevesebb idő jut a megértésre, a gyakorlásra és az önálló gondolkodásra, ami a magolás irányába tereli a tanulást. Úgy látja, a több tantárgy önmagában nem jelent magasabb színvonalú oktatást. Az új alaptanterv kidolgozása már megkezdődött, szakmai koordinációjában Csapodi Csaba miniszteri biztos kap szerepet. Lannert ugyanakkor jelezte, hogy egy ilyen léptékű átalakítás hosszabb előkészítést igényel, ezért a jelenlegi tanterven is változtatnának. A miniszter ígérete szerint már a 2027/2028-as tanévben eltávolítanák a jelenlegi tantervekből a túlzsúfolt, felesleges vagy az adott életkorhoz nem illeszkedő tartalmakat. Az átfogó tantervi megújulást széles körű szakmai egyeztetés előzné meg. A cél az, hogy a pedagógusok megfelelő felkészítést, a diákok pedig a megváltozott elvárásokhoz igazodó tananyagokat kapjanak.

Gyermekközpontú iskola: minden tanulónak másra van szüksége

Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár előadásában a gyermekközpontú pedagógia gyakorlati megvalósítására helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott, az iskolának minden gyermek számára biztonságot, elfogadó környezetet, egyéni tanulási utat és önállóságot kell biztosítania. Ehhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok megismerjék tanítványaik személyes körülményeit, képességeit és szükségleteit. Az államtitkár egy autista kisgyermek példáját is felidézte, aki az osztályteremben az asztal alatt érezte magát biztonságban. A pedagógus ezt elfogadta, és a közös tanulási tevékenységet is képes volt ehhez igazítani.

A történettel azt szemléltette, hogy a befogadó iskola megteremtése sokszor a mindennapi pedagógiai döntéseken múlik.

Lányi Marietta az adaptív tanulási környezet fontosságáról is beszélt, amelyben a diákok különböző módszerekkel, eltérő tempóban és többféle munkaformában haladhatnak. Egyeseknek több gyakorlásra, másoknak összetettebb feladatokra vagy éppen nyugodtabb környezetre lehet szükségük. Az államtitkár az értékelés megújítását is fontosnak nevezte. Meglátása szerint az osztályzat önmagában kevés információt ad a tanuló fejlődéséről, ezért nagyobb szerepet kellene kapnia a személyre szabott, szöveges visszajelzésnek. Elmondta azt is, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók támogatásával kapcsolatban munkacsoportot hoznak létre, és a pedagógusképzés megújításában is számítanak a gyakorló szakemberek tapasztalataira.

A szakképzésben már a diploma helyett a készségek kerülhetnek előtérbe

Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár a munka világának változásaira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a középiskolás korosztály közel 60 százaléka a szakképzésben tanul, ezért az ágazat megújítása az egész oktatási rendszer szempontjából meghatározó. Az államtitkár szerint a technológiai fejlődés miatt egyre kevésbé elegendő egyetlen munkafolyamat elsajátítása. A fiataloknak olyan készségekre van szükségük, amelyekkel alkalmazkodni tudnak az új technológiákhoz, változó munkakörökhöz és szakmai elvárásokhoz.

A minisztérium ezért országos készségstratégia és készségtérkép kialakításán is dolgozna, amely pontosabban megmutathatná, hogy az egyes végzettségek mögött milyen tényleges képességek és alkalmazható tudáselemek állnak. Naderi Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban 15 alkalomból álló szakmai műhelysorozatot tartottak, amelybe mintegy 400 szakembert vontak be. A tapasztalatok alapján a következő két évben elsősorban a meglévő szakképzési rendszer gyakorlati működésének javítására, a pedagógusok és intézmények szakmai támogatására helyeznék a hangsúlyt.

Napirenden van a duális képzés továbbfejlesztése, az intézményvezetők támogatása és a vizsgarendszer egyes elemeinek felülvizsgálata is. Az államtitkár szerint a szakképzés egyik legfontosabb feladata, hogy minél több fiatalt minél hosszabb ideig sikerüljön megtartani az oktatásban, különösen azokat, akik korábbi tanulmányaik során kudarcokat éltek át.

A pedagógusok szerepe továbbra is meghatározó

A konferencia megnyitóján Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke arra emlékeztetett, hogy az oktatásban hozott döntések hatása gyakran csak hosszú évek múltán válik érzékelhetővé. A határon túli magyar pedagógusok helyzetét külön is érintve hangsúlyozta, hogy a demográfiai változások, az elvándorlás és a tanárhiány a Kárpát-medence egészében komoly kihívásokat jelentenek.

Molnár Csaba, a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda ügyvezetője az iskolai és pedagógusi autonómia fontosságát emelte ki. Mint rámutatott, a szakmai szabadság akkor működhet megfelelően, ha a pedagógusok rendelkeznek a döntéseikhez szükséges tudással, támogatással és erőforrásokkal. Az egri konferencia előadásaiból egy olyan oktatási átalakulás képe rajzolódott ki, amely egyszerre érintené a tananyagot, az iskolai környezetet, az értékelést, a pedagógusképzést és a szakképzést.