Uni

Nem jött össze az Erasmus? Elmondhatod, mivel lehetne elősegíteni a kinti tanulmányokat

UNIside2023. március 5.

Az Erasmus-programok ügyében illetékes EU-s „kormányzat”, az Európai Bizottság a tanulmányi célú mobilitásról, vagyis az EU-n belüli külföldi tanulmányokról nyilvános konzultációt indított. Most bárki elmondhatja véleményét, szerinte milyen intézkedésekkel lehetne még könnyebbé tenni a külföldi tanulmányi programokban való részvételt.

Az EU-s polgárok véleményét kérik

Az Európai Bizottság egy tanácsi ajánlásra (vagyis egy nem kötelező erejű jogi aktusra) vonatkozó javaslata kidolgozásához az uniós polgárok véleményét is várja arról, hogy mik a legfőbb akadályok a tanulmányi célú mobilitás terén.

Továbbá arra is kíváncsi a brüsszeli testület, hogy milyen eszközökkel lehetne a tanulmányi mobilitásban való részvételt elősegíteni – hívta fel a konzultációra a figyelmet Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa (NKE) Stratégia Kutatóintézetének kutatója.

Mit szeretnének tudni az Erasmus kapcsán?

[kiemelt]Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy az oktatás és képzés különböző szintjein tanulók és dolgozók körében növekedjen a mobilitási programokban részt vevők aránya.[/kiemelt]

Mindennek az egyik előfeltétele, hogy a külföldi tapasztalatszerzés útjában álló akadályokat a tagállamokkal közösen lebontsa – írta a ludovika.hu blogján közzétett bejegyzésében Kalas Vivien.

Az Erasmus-program 1987-es indulása óta közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön. (Fotó: 123rf)

Az uniós intézmény a javaslat véglegesítését megelőzően nyilvános konzultációt indított, melynek során valamennyi uniós polgár megnevezheti a legfontosabb visszatartó tényezőket. Emellett elmondhatja véleményét, miként lehetne elősegíteni azt, hogy minél többen vehessenek részt a tanulmányi mobilitási programokban.

Május 3-ig mondhatod el a véleményed

A konzultációs kérdőív – melyet május 3-áig bárki kitölthet – két nagyobb részből áll. Az első részében a Bizottság az otthonmaradás okaival kapcsolatban várja az észrevételeket. A kérdéseket több problémakör köré építette, mint például

információhiány,
anyagi nehézségek,
adminisztratív akadályok
külföldön szerzett képesítések elismertetésével kapcsolatos problémák.

A konzultáció második részében arra adhattok visszajelzést, milyen ösztönző intézkedésekre lenne szükség, milyen döntéseket kellene meghozniuk a tagállamoknak és a Bizottságnak, hogy segítsék a külföldi tanulmányi részvételt.

Közel 13 millió résztvevő

Noha megfelelő intézkedésekkel még tovább lehetne növelni a tanulmányi okokból külföldön hosszabb vagy rövidebb időt töltő polgárok számát, azt láthatjuk, hogy az ennek keretéül szolgáló egyik legfontosabb programban, az Erasmus+-ban egyre többen élnek a mobilitás lehetőségével – jegyzi meg az NKE kutatója.

[kiemelt]Az Európai Bizottság adatai szerint az Erasmus+-program keretében – annak 1987-es létrehozása óta – közel 13 millióan tanultak, vettek részt képzésben, dolgoztak külföldön.[/kiemelt]

Erasmus-ügy: továbbra is lehet pályázni a programra

Mint ismert, az EU Miniszterek Tanácsának decemberi döntése értelmében az alapítványi fenntartású hazai egyetemek nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból.

[kiemelt]Ennek ellenére – ahogy azt az Európai Bizottság is elismerte – az érintett hazai egyetemek pályázatokat továbbra is beadhatnak az Erasmus+ vagy a Horizont Európa programok keretében megszerezhető uniós támogatásokra.[/kiemelt]

Továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy az uniós döntés a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. „Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.