Barabás (1961)

Aki a keresztény ünnepen egy érdekes vallási film elé szeretne huppanni, annak a híres producer Dino De Laurentiis egyik elfeledett klasszikusát ajánljuk. A maga korában az olasz filmipar legdrágább alkotása volt és mint a címből sejteni lehet, ezúttal Jézus történetét annak a bűnözőnek a szemszögéből követhetjük, akit a pészah (zsidó húsvét) idején bocsátottak szabadon a Megváltó helyett. A produkcióra jellemző, hogy az egyik jelenetnél a rendező trükkök helyett egy valódi napfogyatkozást akart lencsevégre kapni ezért elhalasztotta a forgatást. Amikor pedig Róma lángokban áll minden megépített díszletet felgyújtottak, ezért ezt a részt csak egyszer lehetett felvenni. Bár a látvány is pazar, a filmet igazán a főszerepet játszó Anthony Quinn miatt érdemes megnézni.

Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984)

Ha a hétvégi filmnézéshez valami könnyedebb, játékosabb darabot keresünk, akkor ezt az 1984-es francia vígjátékot ajánljuk, amely igazi bohókás ünnepi hangulatot kínál. Jean-Paul Belmondo ügyefogyott szélhámosként viszi a hátán a filmet. Egy iparmágnást játszik, aki azt hiszi, hogy bármiből kitudja magát dumálni. Nagy szavakat fogunk használni, de az a rész, ahol próbálja kimagyarázni magát a felesége előtt, szerintünk az egyik legviccesebb jelenet, amit valaha filmre forgattak.

Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény (2005)

Wallace, a nagy fogú, sajtrajongó brit feltaláló, valamint hűséges és hallgatag, ám rendkívül leleményes ebe, Gromit egy eredetileg iskolai célra készült rövidfilmben mutatkozott be először, amely mögé később a brit Aardman stúdió is beállt. Aligha gondolta bárki a kezdetekkor, hogy ez a két gyurmából formált figura egyszer majd az Oscar-díjig jut. A különös páros kalandjai ezután több rövidfilmben is folytatódtak, és az alkotók bőven megdolgoztatták őket: összecsaptak például egy önálló életre kelő, veszedelmes robotnadrággal, de még egy pékekre vadászó gyilkossal is szembe kellett nézniük. A figurák népszerűsége végül oda vezetett, hogy több egész estés moziban is helyet kaptak. Az Elvetemült Veteménylény volt az első. A bemutatásának évében el is nyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat. A film a régi szörnymozik világát forgatja ki játékosan, méghozzá úgy, hogy közben a fiatalabb nézők számára is végig élvezhető marad.

Roger nyúl a pácban (1988)

Ha húsvét idején mindenképp egy nyulas filmet szeretnénk nézni akkor Wallace & Gromit kalandja mellett jó választás lehet Robert Zemeckis filmje is. A nyolcvanas évek Hollywoodjában még könnyebben kaptak esélyt a vadabb ötletek, és ennek egyik legszebb példája a Roger nyúl a pácban. A főhős, egy megfáradt magánnyomozó egy olyan Hollywoodban kezd nyomozni, ahol a rajzfilmfigurák és a valódi emberek ugyanabban a világban élnek. A megvalósítás a maga idejében forradalminak számított, mivel a film az élőszereplős jeleneteket kézzel rajzolt animációval vegyítette. A produkció ma is remekül működik, mivel nemcsak látványos trükkfilmről, hanem egy valóban szellemes és szerethető moziról van szó.