Nobel-díjas tudóssal közös tanulmányt jegyeznek magyar kutatók
Az intelligens anyagok fejlesztésében kaphat szerepet az a forradalmi geometriai ötleten alapuló megoldás, amelyről egy Nobel-díjas tudóssal közös tanulmányukban írnak a BME és az ELKH kutatói.
A tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport új, geometriai ötleten alapuló megoldást javasol az egyrétegű anyagok szupramolekuláris mintázatának pontos feltérképezésére.
A munkában a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatói is szerepet kaptak. Felfedezésükről a világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) jelent meg tanulmány.
A rák gyógyításában is áttörést várnak
[kiemelt]Az új módszer az elektronmikroszkópos képalkotás virtuális kiterjesztésének is tekinthető. Az eljárás az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területén, az intelligens anyagok fejlesztésében is szerepet kaphat.[/kiemelt]
Az anyagtudományi kutatás egyik legforróbb területe az úgynevezett egyrétegű anyagok fizikájának megértése. Ezeken keresztül vezet ugyanis az út az úgynevezett intelligens anyagok fejlesztéséhez, amelyek forradalmasíthatják hétköznapjainkat is. Ezektől nemcsak a rák gyógyításában, hanem mesterséges emberi sejtek és szövetek létrehozásában is áttörést várnak. Éppen úgy, ahogyan az úgynevezett környezeti energiák hasznosításában – olvasható a BME közleményében.
A gyémántnál keményebb, a réznél jobb elektromos vezető, a guminál rugalmasabb grafén 2004-es megjelenése óta az anyagtudományi kutatás egyik legforróbb területe az úgynevezett egyrétegű anyagok fizikájának megértése (Fotó: 123rf)
A BME kutatója a tanulmány első szerzője
A publikáció vezető szerzője Regős Krisztina, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének elsőéves doktoranduszhallgatója. A térkitöltő mintázatokról mint geometriai modellekről készítette a diplomamunkáját 2022-ben, amelyet a BME Építészmérnöki Kar Hauszmann-díjjal tüntetett ki. 2021-ben elnyerte az ifjúsági Gábor Dénes-díjat és a FameLab országos döntőjének közönségdíját. PhD-tanulmányait pedig az Albrecht Science Fellowship támogatásával végzi.
Nobel-díjas tudós is részt vett a tanulmány elkészítésében
A PNAS-ben most megjelent publikáció elkészítésében a Bázeli Egyetem, valamint a Berni Egyetem kutatói mellett Domokos Gábor, az ELKH-BME Szilárd Testek Morfodinamikája Kutatócsoport vezetője, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, a Gömböc egyik feltalálója is részt vett. A Gömböc egy konvex, homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.
Továbbá a grafénnal kapcsolatos kutatásaiért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Konstantin S. Novoselov professzor is szerepet vállalt a tanulmány elkészítésében. A grafént a 21. század csodaanyagának tartják: a gyémántnál keményebb, a réznél jobb elektromos vezető, a guminál pedig rugalmasabb.
Akadémiai Ifjúsági Díjak: öt BME-s kutatót is díjaztak
Február végén beszámoltunk arról, hogy kiosztották az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elismeréseit fiatal kutatók kaphatják meg. Idén 25 pályázó, köztük számos egyetem kutatója nyerte el a díjat. Matematikai és természettudományok területén a 11 díjazott között hat egyetemi kutató szerepelt, közülük öten a BME munkatársai.
