Multidiszciplináris ismeretek az orvostudományban – Interjú Peták Ferenccel
EgészségUni UNIside 2026. augusztus 01.

Multidiszciplináris ismeretek az orvostudományban – Interjú Peták Ferenccel

„A különböző kutatóhelyek közötti együttműködések nemcsak új módszerek és technológiák megismerését teszik lehetővé, hanem jelentősen hozzájárulnak a tudományos gondolkodás gazdagításához és a korszerű orvosképzés fejlődéséhez” – mondta el Peták Ferenc, az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének vezetője.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.

Gépészmérnökként végzett, majd hét évvel később biológiai doktorátust szerzett, jelenleg az SZTE Orvostudományi Karán dolgozik. Mi alakította ezt a pályaívet? Miről szóltak a kutatásai?

Gépészmérnöki tanulmányaim végén Szegeden készítettem el a szakdolgozatomat a JATE Kalmár Laboratóriumában, Hantos Zoltán professzor témavezetésével. A munka a légzésmechanika méréséhez és modellezéséhez kapcsolódott, és ekkor találkoztam először azzal a multidiszciplináris kutatási területtel, ahol a mérnöki módszerek és az élettani kérdések összekapcsolódnak. Ez a találkozás meghatározta a további pályámat. PhD-kutatásaim a légzőrendszer mechanikai tulajdonságainak vizsgálatára irányultak, különösen a légutak és a tüdőszövet működésének mérési és modellezési módszereire. A habilitációs munkámban ezt a szemléletet tovább bővítve a légzés és a keringés közötti kölcsönhatásokat vizsgáltam, különös tekintettel a légzésmechanikai változások keringési következményeire. Az MTA doktori értekezésem már egy szélesebb élettani keretben tárgyalta a kérdést: kutatásaim középpontjában a légzőrendszer működésének integrált vizsgálata állt, beleértve az új lélegeztetési módszerek fejlesztését és a különböző szervrendszerek közötti kölcsönhatásokat. Az utóbbi években például az úgynevezett szervtengelyek – például az agy–tüdő vagy a máj–tüdő kapcsolat – élettani és klinikai jelentőségét vizsgáljuk. Összességében a pályámat az a felismerés formálta, hogy a mérnöki gondolkodásmód és a kvantitatív módszerek fontos eszközei lehetnek az élettani és klinikai folyamatok megértésének.

Miként szerveződik az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet? Miket tart a legfontosabb jellemzőinek?

Az intézet működésének egyik legfontosabb sajátossága, hogy három alapvető terület – az orvosi fizika, az orvosi informatika és a biostatisztika – egymásra épülve, egységes szemléletben jelenik meg az oktatásban és a kutatásban. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne elszigetelt tantárgyakként találkozzanak ezekkel a területekkel, hanem átfogó képet kapjanak az orvos- és élettudományokról. Oktatóink munkája egyszerre kapcsolódik a fizikai mérési módszerekhez, az adatfeldolgozáshoz és a statisztikai elemzéshez, így a diákok nemcsak az elméleti alapokat sajátíthatják el, hanem azt az interdiszciplináris gondolkodásmódot is, amely a modern, adatalapú orvoslásban egyre fontosabb. A képzés különlegessége, hogy a hallgatók már az első években megismerkednek az olyan technikákkal, amelyek a klinikai kutatás és a betegellátás számos területén alapvetők. Ez segíti őket abban, hogy a későbbi orvosi vagy kutatói munkájuk során magabiztosan eligazodjanak a technológiai és adatelemzési kérdésekben.

Fontos erősségünk a gyakorlatközpontú oktatás is. Az orvosi fizika laboratóriumi foglalkozásain a tanulók számos diagnosztikus és terápiás eszközzel ismerkedhetnek meg. Ilyenek például az EKG-val, a vérnyomásméréssel és -értékeléssel, a látás- és hallásvizsgálatokkal, az ultrahangos CT-vizsgálatokkal vagy a nukleáris medicinával kapcsolatos módszerek. Hasonló módon az orvosi statisztika gyakorlatai is klinikai jellegű adatok feldolgozására épülnek. Az orvosi informatika oktatása pedig telemedicinás módszerekkel gyűjtött saját adatok rendszerezésén, elemzésén és bemutatásán keresztül teszi kézzelfoghatóvá a digitális egészségügy eszközeit. Így a hallgatók nemcsak elméleti ismereteket kapnak, hanem egy olyan szemléletet is, amely a modern orvoslás technológiai és adatalapú világában különösen értékes.

Mit tapasztal, leginkább hol, hogyan hasznosíthatók az intézetben oktatott multidiszciplináris ismeretek?

A modern orvoslás ma már erősen technológia- és adatvezérelt. Az általunk oktatott tárgyak ezért elsősorban azt segítik, hogy a hallgatók megértsék és tudatosan használják azokat az eszközöket és adatokat, amelyekkel a mindennapi gyakorlatban találkoznak. Az orvosi fizika abban segít, hogy a leendő orvosok értsék a diagnosztikai és terápiás eszközök működésének alapjait, legyen szó képalkotó módszerekről vagy sugárterápiáról. A biostatisztika megtanítja őket a klinikai kutatások eredményeinek értelmezésére és az adatalapú döntéshozásra. Az orvosi informatika pedig az egészségügyben mára nélkülözhetetlenné vált digitális műveltséget biztosítja, az adatok kezelésétől az információs rendszerek használatáig. Ezek együtt olyan szemléletet adnak a hallgatóknak, amely által könnyedén eligazodhatnak a modern orvoslás technológiai és adatalapú világában, és magabiztosabban tudják használni a szükséges eszközöket.

Hogyan építi be az intézet a munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe?

Az alapozó tárgyainkat számos olyan választható kurzus egészíti ki, amely kifejezetten a modern egészségügy technológiai és informatikai kihívásaira készíti fel a diákokat. Ezek a tárgyak részben azért kerültek be a képzésbe, mert a munkaerőpiacon egyre nagyobb igény mutatkozik a digitális és technológiai kompetenciák iránt. A mesterséges intelligencia élettudományi alkalmazásai című kurzusunk elsőként került be a hazai graduális orvosképzés tantervébe. A tárgy célja, hogy a diákok megértsék az MI-alapú rendszerek működését és korlátait, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg a diagnosztikában és az orvosi döntések támogatásában. A kórházi informatika kurzus során a hallgatók a gyakorlatban is találkoznak a Magyarországon széles körben elterjedt MedSol kórházi információs rendszerrel, és láthatják, hogyan működik a digitális betegadat-kezelés a klinikai gyakorlatban. Ezeken túl megismerhetik a 3D-nyomtatás alkalmazásait a sebészeti tervezésben vagy az egyedi implantátumok fejlesztésében, illetve a digitális egészségügy aktuális eszközeit és trendjeit is. Ezekkel a technológiákkal és munkafolyamatokkal később a klinikai gyakorlatban vagy az egészségügyi kutatásban is találkozni fognak, így a képzés nemcsak elméleti alapokat ad, hanem a gyorsan változó egészségügyi munkaerőpiac elvárásaira is felkészíti a jövő orvosait.

Mennyire fontos ma a nemzetközi tapasztalat az orvosi pályán?

A mai globalizált tudományos környezetben a nemzetközi tapasztalat az orvosi pályán is elengedhetetlen. A különböző kutatóhelyek közötti együttműködések nemcsak új módszerek és technológiák megismerését teszik lehetővé, hanem jelentősen hozzájárulnak a tudományos gondolkodás gazdagításához és a korszerű orvosképzés fejlődéséhez. Az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézete is számos európai és tengerentúli intézménnyel ápol gyümölcsöző szakmai kapcsolatot. Kiemelkedő a franciaországi Paris-Saclay Egyetemmel folytatott együttműködésünk, amely fibrotikus elváltozásokkal járó betegségek szövettani vizsgálatára irányul, egyedülállóan nagy felbontású mikroszkópos módszerekkel. Az elmúlt időszakban PhD- és TDK-hallgatóink számára is lehetőség nyílt arra, hogy ebben a rangos kutatóintézetben szerezzenek értékes kutatási tapasztalatot. Emellett folytatódnak a Genfi Egyetemmel közösen végzett légzőrendszeri kutatásaink, valamint a Grenoble-i Egyetemmel kialakított tudományos együttműködésünk. Tengerentúli viszonylatban a Harvard Egyetem kutatóival is körvonalazódik közös munka, és az ausztráliai Perth aneszteziológiai intézetével is folyamatosak a légzőrendszeri elváltozásokkal kapcsolatos kutatásaink.

A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az intézetben?

Az MI használatával kapcsolatos egyetemi szabályozást alkalmazzuk az intézetben is: ez támogatja a mesterséges intelligencia átlátható és felelős alkalmazását az oktatásban, amelynek a kereteit külön útmutató rögzíti. A technológia az elmúlt években alapvetően átalakította nálunk az oktatói és kutatói munkát. A nagy nyelvi modellek széles körű elérhetővé válását követően világviszonylatban is az elsők között végeztünk szisztematikus kérdőíves felmérést a magyar és angol nyelven tanuló orvostanhallgatóink körében az MI-eszközök tanulásban való használatáról. Az így szerzett tapasztalatokra építve a mesterséges intelligenciát ma már széles körben alkalmazzuk tananyagfejlesztésben, valamint a gyakorlást és számonkérést segítő tesztadatbázisok bővítésében.

A már említett kurzust az MI élettudományi alkalmazásaival kapcsolatban két éve, az orvosképző intézmények közül elsőként indítottuk el, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Létrehoztunk és nyilvánossá tettünk egy chatbotot is az angol nyelvű orvosi informatika kurzushoz kapcsolódó tanulmányi információk gyors elérésére. Az ez által nyújtott információk megbízhatóságát tudományos módszerekkel is igazoltuk, és az eredményeket oktatásmódszertani közleményben publikáltuk.

Intézetünk a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokban is aktív szerepet vállal. A Fodor Gergely kollégánk által elnyert NKFIH-pályázat a tüdőfunkció és légzőrendszeri jellemzők mesterséges intelligencián alapuló értékelésére fókuszál, és jelentős lendületet ad ennek a kutatási területnek.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a diákokkal?

A szegedi orvosképzés egyik nagy erőssége mindig is az volt, hogy a tanulók és az oktatók között közvetlen, személyes kapcsolat alakul ki. Intézetünkben is arra törekszünk, hogy a diákok olyan szakmai mentorként tekintsenek az oktatókra, akikhez kérdéseikkel és ötleteikkel bátran fordulhatnak.

A hallgatói közösségi élet két fontos színtere a demonstrátori tevékenység és a tudományos diákköri munka. Demonstrátorként jelenleg közel húsz diák hoz friss gondolatokat és új szemléletet a gyakorlati foglalkozásokba, valamint teremt jó hangulatot az órákon. Az intézetben jelentős tehetséggondozó tevékenységet is folytatunk: jelenleg tíz TDK-hallgató dolgozik különböző kutatási témákon, emellett aktívan részt veszünk a Nemzeti Tudósképző Akadémia tehetséggondozó programjában. Ezáltal az érdeklődők már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak kutatási projektekbe, és közvetlenül megtapasztalhatják a tudományos munka légkörét. Ennek részeként péntek délutánonként kötetlen hangulatú tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartunk, ahol a diákok és az oktatók együtt tekintik át a legfrissebb tudományos eredményeket. Ezeken az alkalmakon a hallgatók gyakran a saját olvasmányaikat vagy a kutatási eredményeiket is bemutatják, ami különösen inspiráló közösségi élményt jelent.

Mely készségek elsajátítása a legfontosabb ma a fiataloknak?

A mai, gyorsan változó tudományos és technológiai környezetben talán a legfontosabb a jövő orvosai számára a kritikus gondolkodás és az adatok értelmezésének képessége. A modern orvoslás egyre inkább adatokra és technológiai rendszerekre épül, ezért a jövő szakembereinek nemcsak használniuk kell ezeket az eszközöket, hanem érteniük is kell működésük alapjait és korlátait. Ugyanilyen fontos az interdiszciplináris szemlélet. Ma már egyetlen tudományterület sem működik elszigetelten: az orvoslás egyre szorosabban kapcsolódik a mérnöki tudományokhoz, az informatikához és az adattudományhoz. Azok a fiatalok tudnak igazán sikeresek lenni, akik képesek különböző területek tudását összekapcsolni. Az alkalmazkodóképesség és az élethosszig tartó tanulás iránti nyitottság szintén nélkülözhetetlen: a technológia és a tudomány olyan gyorsan fejlődik, hogy az egyetemen megszerzett tudás csak az alapot jelenti. A szakmai fejlődés valójában az egész pályán átívelő tanulási folyamat.

Névjegy

  • 33 éve házas, két lány édesapja.
  • Gépészmérnöki háttérrel érkezett az élettudományok területére, kutatásai a légzésmechanika, a légzőrendszeri élettan és az orvosbiológiai modellezés vizsgálatára irányulnak, továbbá a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásaira.
  • PhD-fokozatot szerzett biológiából, majd habilitációt a légzésmechanika területén. Az MTA orvostudományi osztályának doktora, több hazai és nemzetközi kutatási együttműködés résztvevője.
  • A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.
  • Az EUGLOH konzorcium szakmai vezetője, angol nyelvű beiskolázásért felelős dékáni megbízott, az Alumni Bizottság Elnöke, a TDK Tanács alelnöke, a Nemzeti Tudósképző Akadémia mentora.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ez is érdekelhet