„A jövő szempontjából az lesz a döntő, hogy a meglévő struktúrákat mennyire tudjuk minőségi tartalommal megtölteni, elsősorban jól képzett, elkötelezett szakembereken keresztül” – mondta el Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet igazgatója.
Miket tart az intézet legfontosabb jellemzőinek? Mik a legnagyobb erősségei, miben emelkedik ki az itteni képzés?
A Sporttudományi Koordinációs Intézet alapvetően egy közvetlen rektori-kancellári, úgynevezett központi oktatási, kutatási és szolgáltató egység, amely az egyetemi sportélet és a sporttudományi képzések összehangolását végzi. Feladata a sporttal kapcsolatos tevékenységek koordinálása, úgy, mint az egyetemi testnevelés, a verseny- és szabadidősport szervezése, a sporttudományi és testkulturális képzések, a sporttudományi kutatások megvalósítása, a tehetséggondozás, a hazai és nemzetközi sport tudományos együttműködések erősítése, a hálózatépítés. Az egyik legnagyobb erőssége, hogy egyszerre képes integrálni az oktatást, a kutatást és a gyakorlati sportélet tapasztalatait. A hazai sportot illetően a jövő szempontjából az lesz a döntő, hogy a meglévő egyedülálló struktúránkat mennyire tudjuk minőségi tartalommal megtölteni elsősorban jól képzett, elkötelezett szakembereken keresztül. Szükség van tapasztalt edzőkre, vezetőkre, mentorokra, akik nemcsak irányítani tudnak, hanem példát is mutatnak a fiatalabb generációknak. A feltételek adottak, a szürke állomány, az emberi erőforrás fogja meghatározni a hazai sportszakemberek eredményességét. A Debreceni Egyetemen az elmúlt évtizedben jelentősen bővítettük a sporttudományi képzési kínálatot: új szakok indultak a testnevelőtanár-, a szakedzőképzéstől a sportmentáltréner-, a rekreáció, a sportszervezőképzésen át a sport analitikáig. Jelenleg ma Magyarországon mi kínáljuk a legszélesebb sport-oktatási portfóliót. Sikerült egy teljes képzési vertikumot kiépíteni, mamár alapképzéstől a mesterszakokon át a doktori képzésig jelen van a sporttudomány az egyetemen, és a társtudományok – például a gazdasági, műszaki, egészségtudományi vagy jogi területek – bevonásával is egyre szélesebb kínálat áll a hallgatók rendelkezésére. Ennek köszönhetően több mint ezer diák vesz részt valamilyen sporthoz kapcsolódó képzésben. Egy ilyen fejlesztési folyamat azonban jóval több, mint adminisztratív feladat: hosszú távú építkezést, partnerségek kialakítását és sok esetben új szemlélet elfogadtatását igényli. Az intézet fejlődését ezért nemcsak szakmai, hanem személyes szinten is fontosnak érzem. A tudományos háttér is jelentősen megerősödött. Kiemelt szerepet kap a tehetséggondozás, és ennek részeként jött létre az ország első akkreditált sporttudományi szakkollégiuma, a Nyirkos István Sporttudományi Szakkollégium, amely a tanulókat aktívan bevonja kutatási projektekbe és konferenciákba. Számunkra kiemelten fontos a tudományos utánpótlás nevelése.
Az élsportból hozott gyakorlati szemlélet, a sporttudomány inter- és multidiszciplináris jellege lehetővé teszi, hogy komplex módon gondolkodjunk – egyszerre figyelve a teljesítményre az élsportban és az egészségmegőrzésre a rekreációban, de mindenekelőtt a sport személyiségfejlesztő és nevelő szerepére. Ennek jegyében kutatóműhelyeket és szakkollégiumot hoztunk létre, ahol diákok tucatjai kapcsolódhatnak be kutatási projektekbe, hazai és nemzetközi konferenciákba. Az elmúlt években többen nyertek OTDK-t, lettek PhD-hallgatók, szereztek tudományos fokozatot, és jelentős pályázati forrásokat is sikerült bevonni, amelyekből korszerű sporttudományi infrastruktúrát építettünk ki. Emellett saját tudományos folyóira tot indítottunk Stadium – Hungarian Journal of Sport Sciences néven. Az elmúlt évek munkáját idén megkoronázta, hogy a Debreceni Egyetem márciusban elnyerte az Év Sportegyeteme díjat. Ez és a tapasztalatok megerősítették bennem, hogy a sporttudomány egyszerre jelent oktatási, kutatási és közösségépítő feladatot. Intézetigazgatóként ennek a komplex szemléletnek az érvényesítésére törekszem úgy, hogy közben folyamatosan reagáljunk a sport és a tudomány változó kihívásaira.
A képzések során milyen kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani az intézet akár külföldön is? Hogyan építi be az egyetem a hazai és nemzetközi munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe?
Az intézet egyik fontos erőssége a kiterjedt szakmai kapcsolatrendszer. Szorosan együttműködünk sportszervezetekkel, egyesületekkel és különböző iparági szereplőkkel, így a tanulóink már a képzés során valós szakmai környezetben szerezhetnek tapasztalatot. Ebben kiemelt szerepet játszik az egyetem sportegyesülete a DEAC, amely több ezer igazolt sportolóval és számos első osztályú szakosztállyal működik. Ez ideális gyakorlóteret biztosít a diákok számára, hogy testközelből megismerhessék a sport működésének mindennapi folyamatait, legyenek akár sportszervezők, akár edzők. A tanárképzésben résztvevők számára emellett az egyetem gyakorlóiskolái biztosítanak strukturált, mentortanárok által támogatott szakmai gyakorlatot. A tehetséggondozás szintén kapcsolódik a gyakorlati képzéshez. Már a képzés korai szakaszában lehetőség nyílik bekapcsolódni kutatásokba, amelyeket ösztöndíjrendszer is támogat.
Külön figyelmet fordítunk azokra a projektekre, amelyeknek innovációs potenciáljuk van, és a későbbiekben piaci hasznosításra is alkalmasak lehetnek. A nemzetközi beágyazottság szintén meghatározó. Számos külföldi egyetemmel működünk együtt közös kutatások és publikációk révén, így a hallgatók és az oktatók bekapcsolódhatnak nemzet közi szakmai hálózatokba. Ezek az együttműködések nemcsak a tudományos színvonalat erősítik, hanem segítenek abban is, hogy a képzések tartalma folyamatosan igazodjon a nemzetközi trendekhez és a munkaerőpiaci elvárásokhoz. Jó néhány nagy nemzetközi sportversenyt is szervezünk, legutóbb például Miskolccal közösen az Európai Egyetemi Játékokat (EUG2024), amely a legnagyobb multisport- és felsőoktatási kulturális esemény a kontinensen. Európa ötven országából, ötszáz egyeteméről mintegy ötezer diák érkezett, és az önkéntes hallgatóink nélkül nem tudtuk volna megrendezni ezt. Kiváló gyakorlati tapasztalat volt. Az egyetem korszerű sporttudományi infrastruktúrával büszkélkedhet: különböző laborok és diagnosztikai rendszerek segítik a tanulók és a kutatók munkáját a sportteljesítmény hátterében álló komplex pszichoszomatikus és élettani hatások vizsgálatában. Ez lehetővé teszi, hogy a legmodernebb eszközökkel dolgozzanak, és olyan tudást szerezzenek, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Az a célunk, hogy a hallgatók ne csupán elméleti tudást, hanem már a képzés során valós tapasztalatokat szerezzenek, és olyan kompetenciákat fejlesszenek, amelyekkel itthon és nemzetközi környezetben egyaránt meg állják a helyüket.
A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az önök intézetében? Van specifikus szabályzat az alkalmazására vonatkozóan?
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap, és látjuk mind az előnyeit, mind a kihívásait. Fontos, hogy csak azok tudják igazán hasznosítani, akik tisztában vannak azzal, mire akarják használni, és mindig ellenőrzik az eredményt. Tapasztalataink szerint a hallgatók gyakran alkalmazzák a különböző beadandók, esszék elkészítésére, de problémát jelent, ha nem ellenőrzik a szak mai vagy tudományos helytállóságát, hiszen a mesterséges intelligencia által generált tartalom nem feltétlenül pontos. Ugyanez igaz a kutatói munkákra is: PhD-projektekben is használjuk, például ábrák és vizualizációk készítésére, de mindig komoly ellenőrzés követi a generált anyagot. Én például képszerkesztésre veszem igény be a sportpszichológiai oktatásban komplex ábrák gyors előállítására, amelyeket korábban órákig tartott Photoshopban elkészíteni.
Az intézmény szabályzata szerint a mesterséges intelligencia használata engedélyezett, de minden esetben kötelező feltüntetni és hivatkozni rá mint bármilyen tudományos forrásra. Nem lehet teljes egészében MI által készített anyagot leadni, és a felhasznált részeket egyértelműen jelölni kell, így a diákok és az oktatók is felelősen tudják alkalmazni ezt az eszközt. A részletek és az elvárások karonként vagy doktori iskolánként eltérhetnek, de az alapelv mindenhol ugyanaz: használható, de átlátható módon és ellenőrzött formában. A sporttudományi és testkulturális képzéseinkben több kurzus is érinti a mesterséges intelligencia alkalmazását. Például kutatásmód szertani órákon, az edzéselméleti vagy edzéstervezési kurzuson felmerül, hogy az MI képes edzés terveket készíteni a felhasználó paraméterei alapján – például a cél, a heti edzésmennyiség vagy az egy alkalommal rendelkezésre álló idő függvényében. Mi teszteltük ezeket a lehetőségeket, és azt látjuk, hogy ezek az automatizált javaslatok nem megbízhatók, ezért mindig szükség van például az edző, a dietetikus vagy a sporttáplálkozási szakember értékelésére, kiegészítésére. Ez a téma nemcsak nálunk jelenik meg, hanem több sporttudományi képzési területen, és az egyetemen szabadon választható kurzusok is foglalkoznak a mesterséges intelligencia használatával. Nemzetközi példákból látjuk, hogy már vannak önálló mesterszakok az MI alkalmazására, például a mesterséges intelligencia szociológiája vagy pszichológiája területén. Az angolszász felsőoktatásban ezek szélesebb körben elérhetők, és várható, hogy előbb-utóbb hazánkban is megjelennek önálló programként, hiszen az MI használata kikerülhetetlen és hasznos, de ismerni kell a korlátait és a veszélyeit.
Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata fantasztikus légkört teremt azoknak, akik idejönnek. Nagyon sokat számít, hogy a Nagyerdő környezetében minden közel van: a campus, a kollégiumok, a szórakozóhelyek, éttermek, kávézók – mind 10-15 perces sétára. Ez már önmagában egy olyan élmény, ami az amerikai felsőoktatási modellhez hasonlítható. A hallgatói élet pezsgését erősítik a nagyrendezvényeink: a tan évindító YoUDay stadionshow a Nagyerdei Stadionban koncertek kel, Charlie-tól Wellhellóig, amely évente több mint 20 ezer egyetemistát vonz. Az esemény nemcsak a magyar, hanem a közel 8 ezer külföldi hallgató számára is közösségteremtő, hiszen a világ szinte minden pontjáról érkeznek hozzánk diákok. Kiemelt esemény a Campus Fesztivál nyáron, az ehhez kapcsolódó Campus Sportfesztivál több mint 2500 résztvevővel, valamint a Buzánszky Jenő kispályás labdarúgótorna, ahol vegyes csapatok – magyarok és külföldiek – játszanak együtt, ami szociális és konfliktuskezelési készségeket is fejleszt.
A Food Day programon három napig főzik a saját országuk ételeit a hallgatók, és minden este tematikus beszélgetések zajlanak. Ez különösen népszerű, hiszen számos ország gasztronómiája jelenik meg, a Közel-Kelettől Észak-Euró pán át Dél-Amerikáig mindenhonnan vannak tanulóink. Az oktatók és a diákok közötti kapcsolatot erősíti a sportösztöndíjrendszer és a mentor-tutor program. Az élsportolókat és a potenciális élsportolókat támogatjuk, hogy a tanulmányaikat és a sport karrierjüket egyszerre tudják építeni. Mindegyiküknek van egy vezető oktató mentora és egy hallgatói tutora, akik segítik az előrehaladásukat és a napi operatív feladatokban való eligazodásukat. Szintén egyedülálló kezdeményezés az egyetem Életmódfejlesztési Klubja, tagsági rendszerrel. Egy jelképes féléves összeggel jó né hány sportesemény, létesítmény, szolgáltatás vehető igénybe kedvezményes áron, vagy ingyenesen. Összességében a hallgatói élet Debrecenben nemcsak a tanulásról, hanem a közösségről, a kulturális és sportélményekről, a nemzetközi környezettel való kapcsolódásról szól, mindezt egy biztonságos, támogatott, ugyanakkor multikulturális campuson belül. Talán nem véletlen, hogy a hazai egyetemek közül mi nyertük el elsőként a FISU Healthy Campus leg magasabb, platinafokozatát, amely száz szempont alapján értékeli egy egyetem életmód-, életminőség-, sport- és egészségi hátterét. Ezért mondhatom, hogy itt jó egyetemistának lenni: van elvárás, de a hallgatók szabadon tapasztalhatnak, fejlődhetnek, és teljes életet élhetnek a tanulmányok mellett.
Mely készségek elsajátítása a legfontosabb a fiataloknak, hogy a munkaerőpiacra lépéskor kitűnjenek?
Szerintem a legfontosabb, hogy szeressék, amit csinálnak, legyen belső motivációjuk. Olyan képzést válasszanak, ami érdekli őket, mert 18 évesen már körülbelül érezhető, mi az, ami leköti az embert, még ha a személyiség fejlődése nem is zárul le teljesen. Lehet böngészni statisztikákat, információkat a munkahelyi lehetőségekről, kezdő fizetésekről, home office-ról, de a legfontosabb, hogy végül azt válassza, amit szeret. Ha valaki sporttal szeretne foglalkozni, de még nem tudja pontosan, mi ér dekli, a testnevelő vagy gyógytestnevelő tanári képzés a legjobb ki indulópont, mert itt a legszélesebb körű gyakorlati és elméleti ismereteket kapja, és utána eldöntheti, hogy edzői, kutatói, sporttáplálkozási vagy sportpszichológiai irányba megy-e tovább. Ha valaki tudja, hogy edző szeretne lenni, mehet az edző szakra, ha a szabadidő sport érdekli, akkor a rekreáció irányába, vagy ha a sport szervezése, akkor a sportszervezésre. Van bőven kínálat.
Ami pedig a készségeket illeti, a fiataloknak nagyon erősnek kell lenniük a kommunikációban, és tudniuk kell önmagukat menedzselni bátorsággal és helyes önértékeléssel. Találkozni fognak olyan helyzetekkel, ahol hibázni lehet, és ez rendben is van, mert a hibákból tanulunk. Ehhez kapcsolódik a gyakorlatorientált tapasztalatszerzés, hogy a diákok élesben is kipróbál hassák magukat. Fontos a nyitottság az újra, a folyamatos tanulás, hogy mindig jobbak akarjunk len ni, és ha nem találunk választ az előadáson vagy a könyvben, utána nézzünk, kutassunk. A nyelvtudás, különösen az angol szintén alap vető, mert ez a kommunikációhoz és az önmenedzsmenthez is elengedhetetlen a nemzetközi környezetben. Emellett a szociális készségek, a csapatmunka, az érzelmi intelligencia is kiemelten fontos: tudjunk együtt dolgozni másokkal, tiszteljük és támogassuk a társainkat, bízzunk a csapatban, mert így sokkal sikeresebbek lehetünk, mintha egyedül próbálnánk halad ni. Ha egy fiatal mindezt megvalósítja, nemcsak a munkaerőpiacon tűnhet ki, hanem hosszú távon sikeres lesz, és valóban élvezheti azt, amit csinál.
Balogh László
- Három sportoló gyermek édesapja, a felesége korábbi élsportoló, NB I.-es kosárlabdázó, testnevelő-gyógytestnevelő, edző.
- Fő kutatási területe a sportteljesítmény hátterében álló pszichoszomatikus összetevők vizsgálata, kiemelten a kognitív képességek, a végrehajtó funkciók, a stressz és a döntés, valamint a tehetségkiválasztás és -gondozás komplex elemzése akadémiákon, sportiskolákban.
- A Magyar Rektori Konferencia Sporttudományi Bizottságának elnöke.
- Hazai és nemzetközi, válogatott, valamint BL-szinten az élsportban sporttudományi szakértő, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet tudományos tanácsadója.
- Alapító főszerkesztője a Stadium – Hungarian Journal of Sport Science angol–magyar nyelvű tudományos lapnak, hazai és külföldi doktori témákat vezet.
- Részt vesz hazai és nemzetközi tudományos és szakmai szervezetek munkájában, valamint képzések fejlesztésében.
- A hazai sporttudományi felsőoktatásért és egyetemi sportért végzett munkája elismeréseként Emmi és Hajós Alfréd-díjjal tüntették ki.
- Alapító elnöke az akkreditált Nyirkos István Sporttudományi Szakkollégiumnak.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
