egyetem – Diplomátszerzek

Tegnap Győrben kezdődött el a QS Europe Summit

A világ egyik legismertebb felsőoktatási elemző szervezete, a Quacquarelli Symonds (QS) minden évben megrendezi Európa meghatározó felsőoktatási fórumát. Az idei eseménynek június 23. és 25. között a Széchenyi István Egyetem ad otthont, amely ezzel a nemzetközi felsőoktatási figyelem középpontjába került.

A nyitónapon megrendezett „Advanced Business Skills Forum” program kifejezetten az egyetemek és a vállalatok kapcsolatára fókuszált. A résztvevők között többek között örmény, kínai, német, japán, brit, amerikai és török szakemberek is helyet kaptak, akik a járműipar, az informatika, a védelmi ipar és az innováció különböző területeiről érkeztek.

Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a QS jelenléte különleges lehetőséget jelent az intézmény és Magyarország számára. „Különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nemzetközi felsőoktatás meghatározó szereplőit láthatjuk vendégül Győrben” – fogalmazott.

Dr. Lukács Eszter az ipar és a felsőoktatás szoros kapcsolatának jelentőségét emelte ki. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a mai munkaerőpiacon az egyetemek feladata már jóval túlmutat a hagyományos tudásátadáson. A hallgatóknak olyan készségeket és kompetenciákat kell megszerezniük, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi környezetben is versenyképessé teszik őket. Ennek egyik legfontosabb eszköze az ipari szereplőkkel kialakított szoros együttműködés.

A Győri Innovációs Park vezetője, dr. Kolossváry Tamás arról beszélt:

[kiemelt] az intézmény innovációs ökoszisztémájában az oktatás, a kutatás és a vállalati fejlesztések szorosan összekapcsolódnak. [/kiemelt]

A park kiemelt területei közé tartozik az infokommunikáció, a járműipar és a védelmi technológia, miközben olyan partnerek vesznek részt a munkában, mint az Audi Hungaria vagy a Bosch. Elmondta azt is, hogy már zajlik a létesítmény további bővítésének előkészítése, amely új kutatás-fejlesztési infrastruktúrákat, startupközpontokat és innovációs tereket is magában foglal.

Az AI-korszak új készségeket követel

A konferencia egyik kiemelt előadója Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke volt, aki előadásában a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és az egyetemek változó szerepéről beszélt. Köszöntőjében gratulált a Széchenyi István Egyetem gazdaságtudományi karának, amely idén bekerült a QS szakterületi rangsorába közgazdaságtan és ökonometria területen.

„A mesterséges intelligencia át fogja rendezni a munkaerőpiacot” – Interjú Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal

A QS legfrissebb kutatásaira hivatkozva rámutatott, hogy a technológiai átalakulás szinte minden gazdasági és társadalmi szektort érint. A jövő munkaerőpiacán ugyanakkor nem elsősorban technológiai, hanem emberi készségek jelenthetik a legnagyobb versenyelőnyt.

„A kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, az együttműködés és a gyakorlati tanulás egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia korában” – hangsúlyozta.

A szakember szerint Európa számára különösen fontos kérdés a tehetségek megtartása és a nemzetközi hallgatók vonzása, mivel a kontinens több országában jelentős demográfiai csökkenés tapasztalható. Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási intézmények kedvező eredményei mögött részben az áll, hogy erős kapcsolatokat építettek ki az ipari szereplőkkel, így közvetlen visszajelzéseket kapnak képzéseik gyakorlati hasznosságáról.

Az Audi és az egyetem közös sikertörténete

A fórum nyitóelőadását Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartotta. A vállalatvezető bemutatta a több mint harminc éve Győrben működő céget, amely ma mintegy 11 ezer munkavállalót foglalkoztat, és Magyarország egyik legjelentősebb exportőre.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a vállalat sikereinek alapját a magasan képzett szakemberek jelentik, ebben pedig meghatározó szerepe van a Széchenyi István Egyetemmel kialakított kapcsolatnak.

[kiemelt] „Hiszünk abban, hogy a kiválóság kiválóságot vonz” – fogalmazott az elnök. [/kiemelt]

Kiemelte, hogy az Audi mérnökeinek körülbelül 80 százaléka a győri egyetemen végzett. A két intézmény együttműködése 1996 óta folyamatosan fejlődik, és ma már az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a társadalmi felelősségvállalás területére is kiterjed.

A QS Higher Ed Europe Summit nyitónapjának résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja előtt. (Fotó: Adorján András / Széchenyi István Egyetem)

Nemzetközi párbeszéd a jövő kihívásairól

A fórum további programjai a felsőoktatás és a gazdaság jövőjét meghatározó kérdéseket járták körül. A szakértők a mesterséges intelligencia hatásairól, a védelmi innovációkról, az informatikai fejlesztésekről, valamint az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködések új modelljeiről osztották meg tapasztalataikat.

Az Egyesült Államoktól Kínáig, Japántól Örményországig érkező előadók egyetértettek abban, hogy a jövő versenyképességének kulcsa a tudás, az innováció és a nemzetközi együttműködés összekapcsolása. A győri konferencia éppen ezt a párbeszédet kívánja erősíteni Európa felsőoktatási és gazdasági szereplői között.

——

A kiemelt kép forrása: Dudás Máté / Széchenyi István Egyetem.

Miért lett ennyire népszerű a jóga a modern diákéletben?

Több ezer éves hagyományból globális jelenség

A jóga története több ezer évre nyúlik vissza, gyökerei az ősi indiai filozófiai és spirituális hagyományokhoz kapcsolódnak. Maga a jóga szó forrása az óindiai yugám, azaz ‘járom’ kifejezés, és jelentését úgy magyarázzák, hogy a jógázás „leigázza” a lélek törekvéseit akadályozó testet.

A klasszikus jóga eredetileg nem egyszerű testedzés volt. A cél inkább a test, az elme és a figyelem összehangolása volt különböző gyakorlatokon keresztül:

  • légzéstechnika
  • meditáció
  • testtartások
  • koncentrációs gyakorlatok

A modern nyugati világban a jóga inkább mozgásformaként terjedt el, közben a mentális és stresszkezelő oldala is egyre nagyobb figyelmet kapott. A Nemzetközi Jóganapot 2014-ben hirdette meg az ENSZ, június 21-ére időzítve. A kezdeményezés célja részben az volt, hogy felhívja a figyelmet a jóga testi és mentális egészségre gyakorolt hatásaira.

Miért szeretik ennyire a diákok?

A mai diákélet egyik furcsa paradoxona, hogy miközben rengeteg információhoz férünk hozzá, sokan folyamatos mentális túlterhelésben működnek. A koncentrációt állandó értesítések szakítják meg, a képernyőidő nő, az alvás pedig gyakran háttérbe szorul.

A jóga ebben a környezetben sokaknak egyfajta „mentális lassításként” működik. Nem véletlen, hogy egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogyan hat a stresszre és a szorongásra.

Tudományos vizsgálatok szerint a rendszeres jóga:

  • csökkentheti a stresszérzetet
  • javíthatja az alvás minőségét
  • támogathatja a koncentrációt
  • segítheti a testtudatosság fejlődését
  • pozitív hatással lehet a hangulatra

Ez különösen fontos lehet egyetemistáknál vagy érettségire készülő diákoknál, ahol a mentális terhelés gyakran nagyon intenzív.

Nem kell hozzá hajlékonynak lenni

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a jóga csak rendkívül hajlékony embereknek való. Valójában a legtöbb jógairányzat teljesen kezdő szintről indul, és a gyakorlatok nagy része fokozatosan épül fel. Sokan éppen azért szeretik, mert nem a teljesítményről szól: nincs kötelező tempó, és általában nincs összehasonlítás másokkal.

A modern jóga ráadásul nagyon sokféle formában létezik:

  • dinamikusabb irányzatok
  • lassabb, nyújtásközpontú órák
  • meditációs fókuszú gyakorlások
  • erősítő jellegű jógák
  • rövid online gyakorlatsorok

Diákok számára külön előny, hogy sok gyakorlathoz minimális felszerelés kell. Egy matrac és néhány négyzetméter hely gyakran elég.

Az ülő életmód ellensúlya

Az egyetemi és középiskolás élet jelentős része ülve telik:

  • előadásokon
  • gép előtt tanulva
  • telefonhasználat közben
  • beadandóírásnál
  • vizsgára készülve

Ez hosszú távon testtartási problémákhoz, hátfájáshoz vagy nyakfeszüléshez vezethet. A jóga egyik előnye éppen az, hogy segíthet átmozgatni azokat az izmokat, amelyek a sok ülés miatt folyamatos terhelés alatt vannak.

A légzőgyakorlatoknak is fontos szerepük lehet. Stresszhelyzetben a légzés gyakran felületesebbé válik, amit sokan észre sem vesznek. Bizonyos jógatechnikák tudatosabban irányítják a légzést, ami segítheti a nyugodtabb állapot kialakulását.

A közösségi média és a valóság

A közösségi platformokon a jóga sokszor tökéletesen beállított képeken jelenik meg: naplemente, hibátlan pózok és teljes nyugalom. Ez könnyen azt az érzést keltheti, hogy a jóga valamiféle tökéletes életstílus része.

A valóság ennél jóval hétköznapibb. Sok ember számára a jóga egyszerűen:

  • egy óra mozgás a napban
  • kikapcsolódás tanulás után
  • stresszlevezetés
  • nyújtás hosszú ülés után
  • tudatosabb pihenés

Nem kell spirituális guruvá válni ahhoz, hogy valaki élvezze az előnyeit. A modern diákélet egyik legnagyobb kihívása sokszor az, hogy szinte lehetetlen kikapcsolni. A jóga talán azért lett ennyire népszerű világszerte, mert egy olyan környezetben kínál lelassulást, ahol minden folyamatosan gyorsul. Közben a jóga nem varázseszköz és nem old meg minden problémát. Inkább egy olyan gyakorlat lehet, amely segít jobban figyelni a testre, a légzésre és a mentális állapotra. Sok diáknak már ez önmagában is komoly segítséget jelenthet a mindennapi stressz mellett.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Fenntartható konyha diákként – lehetséges?

Egy egyetemista vagy kollégista számára ez különösen fontos kérdés lehet, hiszen a szűkebb költségvetés és a limitált konyhai lehetőségek miatt sokszor kreatívabban kell megoldani a mindennapi étkezést. A jó hír az, hogy a fenntarthatóbb konyha sok esetben pénzt és időt is spórolhat – erre emlékeztet minket június 18-a is, a fenntartható gasztronómia napja.

A fenntartható étkezés nem a tökéletességről szól

Sokan azért érzik távolinak ezt a témát, mert úgy gondolják, csak teljes életmódváltással lehet „jól csinálni”. Valójában a fenntartható gasztronómia egyik alapelve éppen az, hogy a kis változtatásoknak is van jelentőségük.

A környezetterhelés szempontjából például hatalmas probléma az élelmiszer-pazarlás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világon megtermelt élelmiszer jelentős része végül hulladékká válik. Ez nemcsak kidobott ételt jelent, hanem elvesztegetett vizet, energiát és alapanyagokat is.

Diákként már az is sokat számíthat, ha valaki tudatosabban vásárol, nem rendeléssel old meg minden étkezést, felhasználja a maradékokat és előre tervez néhány napra. A fenntarthatóbb étkezés sokszor inkább szemlélet, semmint szigorú szabályrendszer.

A kollégiumi konyha túlélőüzemmódján túl

A kollégiumi főzésnek megvan a maga legendás világa: instant tészta, mikrós vacsorák és a hajnali kreatív megoldások a bulik után. Közben egy minimálisan felszerelt konyhában is lehet meglepően jól és fenntarthatóan étkezni.

Az egyik legfontosabb lépés az előre gondolkodás. Ha valaki minden nap próbál újabb ételeket kitalálni, általában több pénzt költ, és több alapanyag is megy kárba.

Kollégiumi környezetben különösen jól működhetnek:

  • egyedényes ételek
  • nagyobb adagban készíthető fogások
  • egyszerű tésztaételek
  • levesek
  • rizses vagy bulguros alapételek
  • szezonális zöldségekre épülő receptek

A maradékok kreatív felhasználása sokszor a legpraktikusabb fenntarthatósági lépés.

A bevásárlásnál kezdődik minden

A fenntartható konyha egyik kulcsa a tudatos vásárlás. Sok diák úgy költ többet a szükségesnél, hogy közben a megvett élelmiszer egy része végül a kukában landol.

Segíthet például:

  • bevásárlólista készítése
  • kisebb mennyiségek vásárlása
  • szezonális alapanyagok választása
  • impulzusvásárlások csökkentése
  • az akciók tudatos kezelése

A „megveszem, mert olcsó volt” stratégia sokszor több pazarláshoz vezet, ha az adott étel végül nem fogy el. A szezonális alapanyagok általában olcsóbbak, frissebbek és kisebb környezeti terheléssel járnak. Nyáron például könnyebben lehet olcsón zöldségekhez és gyümölcsökhöz jutni, ami kollégiumi környezetben is sok egyszerű étel alapja lehet.

A húsfogyasztás kérdése nem fekete-fehér

A fenntartható gasztronómiáról szóló beszélgetésekben gyakran előkerül a húsfogyasztás témája. A kutatások szerint bizonyos húsipari folyamatok valóban jelentős környezeti terheléssel járnak, közben ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra mindenkinek teljesen át kellene alakítania az étrendjét.

Már kisebb változtatások is számíthatnak:

  • heti egy-két húsmentes nap
  • több hüvelyes fogyasztása
  • szezonális zöldségek előtérbe helyezése
  • egyszerű növényi alapú receptek kipróbálása

A lencse, bab, csicseriborsó vagy zab például olcsó, tápláló és kollégiumi körülmények között is könnyen használható alapanyag lehet.

Fenntarthatóbb konyha kevés pénzből

Sokan úgy érzik, hogy a környezettudatos étkezés drága. Valójában sok fenntartható szokás kifejezetten pénztárcabarát.

Például:

  • az otthoni főzés általában olcsóbb, mint a rendszeres rendelés
  • a maradékmentés és a muncholás csökkenti a kidobott pénzt
  • a nagyobb adagok előre főzése időt és energiát spórol
  • az egyszerű alapanyagokra épülő receptek sokszor olcsóbbak

A közös főzés is jó megoldás lehet. Kollégiumban vagy albérletben sokan közösen vásárolnak alapanyagokat vagy együtt főznek nagyobb adagokat. Ez olcsóbb és közösségi élményként is működik.

Az étkezés és a mentális jóllét kapcsolata

Egyetemistaként az étkezés gyakran háttérbe szorul a határidők és vizsgák mellett. Pedig a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezés a koncentrációra és az energiaszintre is hatással van.

A folyamatos energiaital – kávé – instant tészta kombináció rövid távon működhet, hosszabb távon viszont sokan érzik a következményeit:

A fenntartható konyha ebből a szempontból saját magunkkal szembeni fenntarthatóságot is jelenthet. A diákoknak ritkán van tökéletesen felszerelt konyhája, korlátlan ideje vagy végtelen költségvetése. A fenntarthatóbb étkezés náluk leginkább azt jelenti, hogy tudatosabban kezdenek gondolkodni az ételekről, a vásárlásról és a pazarlásról. Már néhány apró szokás is jelentős különbséget hozhat hosszú távon – a pénztárcában, a mindennapi rutinban és a környezetterhelésben is.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kollégium: ahol egyszerre tanulsz meg együtt élni másokkal és önmagaddal

Az első napok: idegen emberekből lakótársak

A kollégiumba költözés sok egyetemista számára az első valódi önállósodási élmény. Hirtelen teljesen új közegbe kerülnek: ismeretlen szobatársak, közös konyhák, új szabályok és egy egészen más napi ritmus várja őket.

Az első hetek általában egyszerre izgalmasak és furcsák. Az ember gyorsan rájön, hogy a kollégiumban nagyon kevés dolog marad teljesen privát. A közös terek miatt szinte állandó a mozgás: valaki éppen főz, valaki tanul, más zenét hallgat vagy hajnali kettőkor próbál beadandót nyomtatni.

Közben pont ez az intenzív együttélés alakít ki nagyon gyorsan közösségeket. A kollégiumi kapcsolatok sokszor azért lesznek erősek, mert a hétköznapi élet rengeteg apró helyzetét együtt élik át a hallgatók.

A szabályok, amik gyakran szigorúnak tűnnek

A kollégiumoknak általában saját működési szabályrendszerük van. Ezek intézményenként eltérhetnek, de vannak visszatérő elemek:

  • csendes időszakok
  • látogatási szabályok
  • közösségi terek használata
  • takarítási előírások
  • biztonsági és tűzvédelmi szabályok
  • alkoholfogyasztásra vagy rendezvényekre vonatkozó korlátozások

Sok elsőéves eleinte meglepődik azon, hogy az egyetemi szabadság mellett mennyi szabály működik a kollégiumokban. Ezek viszont általában azért fontosak, mert sok ember él együtt kis térben.

[kiemelt] A közösségi együttélés egyik legnagyobb tanulsága hamar láthatóvá válik: a szabadság addig működik jól, amíg mások életét nem teszi nehezebbé. [/kiemelt]

A kollégiumi szoba mint mini-univerzum

A kollégiumi szobák gyakran kicsik, mégis elképesztően otthonossá válhatnak néhány hét alatt. Jegyzetek, bögrék, könyvek, ruhák, laptopok és gyorsan összeállított „tanulósarkok” között alakul ki az új mindennapi tér.

A szobatársi együttélés viszont külön műfaj. Ritka, hogy két vagy több ember teljesen ugyanazzal a ritmussal és szokásokkal működjön. Van, aki hajnalban tanul, más korán fekszik. Valaki teljes csendben szeret koncentrálni, más háttérzenével él.

Ez sok konfliktust is hordozhat:

  • eltérő alvási szokások
  • rendrakási viták
  • zaj és vendégek kérdése
  • tanulási időbeosztás különbségei

Közben rengeteg kompromisszumkészséget tanít. A kollégium egyik legfontosabb rejtett értéke valójában az együttélés kultúrájának tanulása.

A közösség, ami váratlanul erős lesz

A kollégiumi élet egyik legnagyobb ereje a közösségi oldalában van. Mivel a hallgatók fizikailag is közel élnek egymáshoz, sokkal spontánabb kapcsolatok alakulnak ki, mint egy sima egyetemi órán. Egy közös vacsora könnyen többórás beszélgetéssé válhat. Egy vizsgaidőszak alatt teljes folyosók kezdenek együtt tanulni. És mindig van valaki, aki tud kölcsönadni egy töltőt, jegyzetet vagy túlélőtippeket egy nehéz vizsgához.

A felsőoktatási kutatások szerint az ilyen közösségi kapcsolatok fontos szerepet játszanak a hallgatók mentális jóllétében és egyetemi beilleszkedésében. Azok a diákok, akik erősebb társas hálóval rendelkeznek, általában könnyebben kezelik az egyetemi stresszt és kisebb eséllyel morzsolódnak le. A kollégium sokaknál ezért nem egyszerű lakhatási forma lesz, hanem valódi közösségi élmény.

Vizsgaidőszak: a kollégiumi élet külön dimenziója

A vizsgaidőszak alatt a kollégium hangulata teljesen átalakul. A közös konyhákban egyszerre jelenik meg a koffein, az instant tészta és a pánik. A nappali ritmus felborul: valaki hajnali háromkor még tanul, más reggel hatkor kezdi.

Ilyenkor különösen erős lesz az a furcsa „kollektív túlélés” érzés, ami sok kollégiumi emlék alapja. Az emberek egyszerre stresszesek és támogatóak egymással. A kollégium egyik sajátossága, hogy a magány ritkább, mint egy albérletben. Ez sokszor segít a nehezebb időszakokban is.

Több mint lakóhely

Kívülről a kollégium sokszor egyszerűen olcsóbb lakhatási lehetőségnek tűnik. Belülről viszont egy nagyon intenzív szociális tér. Olyan hely, ahol a hallgatók nemcsak szakmai anyagokat tanulnak, hanem önállóságot, alkalmazkodást és közösségi működést is.

Talán ezért emlékeznek rá olyan sokan később is meghatározó időszakként. Nem azért, mert mindig kényelmes vagy nyugodt volt, hanem mert elképesztően tartalmas élményeket adott rövid idő alatt.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Zöldebb jövő az iskolapadtól: a környezetvédelem világnapja

Amikor a fenntarthatóság kikerül a tankönyv utolsó fejezetéből

A fenntartható oktatás alapgondolata egyszerűbb, mint amilyennek hangzik: nem elég a környezetről tanulni, meg kell tanulni együtt gondolkodni vele. Ez azt jelenti, hogy a tananyag nem csak az ökológiai problémákat mutatja be, hanem azt is, hogyan kapcsolódik össze a gazdaság, a társadalom és a környezet.

Az UNESCO fenntartható fejlődési oktatási programja például azt hangsúlyozza, hogy a jövő oktatásának nemcsak tudást kell átadnia, hanem készségeket is: rendszerszintű gondolkodást, problémamegoldást és felelős döntéshozatalt. Ez már nem egy külön „zöld modul”, hanem egyre inkább alapelv.

A gyakorlatban ez sokszor apró változásokban jelenik meg. Egy földrajzórán nemcsak az erdőirtásról van szó, hanem arról is, hogyan hat ez a globális gazdaságra. Egy gazdasági példában nemcsak a növekedés számít, hanem az is, milyen környezeti költséggel jár. A fenntarthatóság így lassan keretként jelenik meg minden tantárgy körül.

A „zöld szakmák” már nem csak környezetvédőknek szólnak

Amikor valaki a zöld szakmákra gondol, gyakran természetvédelmi őrök, kutatók vagy környezetmérnökök jutnak eszébe. A valóság ennél sokkal tágabb. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a zöld gazdaság nem egy külön szektor, hanem minden olyan tevékenységet magában foglal, amely csökkenti a környezeti terhelést vagy javítja az erőforrás-hatékonyságot.

Ez azt jelenti, hogy egyre több hagyományos szakma is „zölddé” válik. Nem feltétlenül a munkakör neve változik, hanem a tartalma.

Például:

  • egy mérnök energiatakarékos épületeket tervez
  • egy közgazdász fenntartható befektetéseket vizsgál
  • egy informatikus adatközpontok energiahatékonyságán dolgozik
  • egy logisztikai szakember optimalizálja a szállítási útvonalakat
  • egy marketinges környezettudatos kommunikációt épít

A zöld átmenet egyik legfontosabb következménye, hogy a fenntarthatóság nem külön szakma lesz, hanem sok szakma része.

Mit tanulnak ma azok, akik holnap a fenntarthatóságon dolgoznak?

A fenntartható jövőhöz szükséges tudás nem egyetlen irányból érkezik. Inkább egy olyan tudáskombináció, amelyben technológia, természettudomány és társadalmi érzékenység egyszerre van jelen.

Egyre fontosabbá válnak például:

  • az adatértelmezési készségek (pl. klímaadatok, energiafelhasználás elemzése)
  • a rendszerszintű gondolkodás (hogyan hat egy döntés több területre)
  • a digitális eszközök használata (modellezés, szimulációk, AI-alapú elemzés)
  • a kommunikációs készségek (hogyan lehet komplex problémákat érthetően elmagyarázni)

A klímaváltozás kutatásában például már nem elég csak biológiai vagy földtudományi tudás. A modellekhez számítástechnikai ismeretek kellenek, az eredményekhez pedig társadalmi és gazdasági értelmezés is.

Ez az interdiszciplinaritás az, ami miatt a fenntarthatóság területe különösen gyorsan fejlődik. Nincs egyetlen „helyes szakma”, inkább egymásra épülő kompetenciák rendszere alakul ki.

Magyarország és a zöld átmenet: nem csak jövőkép

Magyarországon is egyre több egyetem és képzési program reagál a fenntarthatósági kihívásokra. Környezetmérnöki, energetikai, agrár- és gazdasági képzésekben is megjelennek a zöld szemléletű tárgyak, és egyre több hallgató vesz részt olyan projektekben, amelyek valós környezeti problémákra keresnek megoldást.

A vállalati szektorban is látható az elmozdulás. Az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés és a karbonlábnyom-mérés ma már nem csak CSR-tevékenység, hanem üzleti szempont is. Az Európai Unió zöld átállási stratégiái pedig tovább erősítik ezt a trendet, mert a szabályozás is egyre inkább fenntarthatósági alapokra épül.

A hallgatók számára ez azt jelenti, hogy a „zöld tudás” nem elméleti extra, hanem egyre inkább piacképes készség.

A fenntarthatóság mint gondolkodásmód

A fenntartható oktatás egyik legfontosabb üzenete nem az, hogy mit ne tegyünk, hanem az, hogy hogyan gondolkodjunk összefüggésekben. Egy döntés nem önmagában létezik, hanem hatással van más rendszerekre is: környezetre, gazdaságra, társadalomra.

Ez a fajta szemlélet különösen fontos a fiatal generációk számára, mert ők lépnek ki arra a munkaerőpiacra, ahol a fenntarthatóság már nem opcionális kérdés lesz. Egyre több pozícióban alapelvárás, hogy valaki értse az energiahatékonyságot, a környezeti hatásokat vagy a felelős erőforrás-használatot.

A környezetvédelmi világnap így nemcsak emlékeztető, hanem egyfajta tükör is: azt mutatja meg, hogy a „zöld jövő” nem külön világ, hanem a jelen oktatásának és szakmáinak fokozatos átalakulása.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Hogyan lehet valóban megszólítani a fiatalokat? – Közösségépítés, bevonás és önkéntesség a gyakorlatban

A szakember 2003-ban társaival megalapította a gyulai Mi egy Másért Egyesületet. Azóta több civil és ifjúsági kezdeményezésben vett részt, dolgozott országos ifjúsági programokon, valamint oktatóként is aktív. Tapasztalatai szerint a nonprofit szféra egyik legnagyobb kihívása ma az, hogyan lehet fenntartható működést teremteni anélkül, hogy a közösségi célok sérülnének.

A tagság helyett a kapcsolódás számít

Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy a fiatalok számára nem feltétlenül a formális tagság a fontos. Sokkal inkább az, hogy legyen egy közeg, ahol jól érzik magukat, ahol meghallgatják őket, és ahol azt tapasztalják, hogy számít a véleményük.

A hagyományos szervezeti működés – elnökségek, bizottságok, hivatalos struktúrák – gyakran távol áll a fiatalok gondolkodásától. Egy közösségi szolgálatra vagy önkéntességre érkező középiskolást nem feltétlenül az motivál, hogy milyen szervezeti felépítése van egy egyesületnek, hanem hogy milyen élményt kap, milyen emberekkel találkozik, és tud-e azonosulni az adott üggyel.

Az előadó hangsúlyozta: a „kötelezettség” szó helyett érdemesebb az ügyazonosságban gondolkodni. A fiatalok akkor kapcsolódnak be szívesen, ha érzik, hogy az, amit csinálnak, valódi értéket teremt.

A fiatalok hatást akarnak gyakorolni

A segítés szándéka továbbra is erős motiváció, de önmagában már kevés. A mai generáció számára különösen fontos, hogy lássák munkájuk eredményét és annak közvetlen hatását.

Az előadó saját tapasztalatán keresztül beszélt arról, mennyire kiégető tud lenni, amikor valaki úgy dolgozik hosszú éveken át, hogy nem kap visszajelzést, van-e értelme annak, amit csinál. A fiatalok esetében ez még erősebben jelenik meg. Nem elég feladatokat adni nekik – meg kell mutatni azt is, hogy ezeknek a feladatoknak milyen következménye van. Éppen ezért a sikeres ifjúsági munka egyik kulcsa, hogy a fiatalok valódi beleszólást kapjanak a folyamatokba.

Egy városi diákönkormányzat újjáépítése

Az előadás egyik legérdekesebb része egy gyulai példa volt, ahol egy gyakorlatilag megszűnt városi diákönkormányzatot kellett újraéleszteni. A kezdeti próbálkozások kudarcot vallottak. A szervezők hivatalos úton keresték meg az iskolákat, delegált diákvezetőket vártak, formális keretek között próbálták működtetni a rendszert. Az első találkozóra mindössze néhány fiatal érkezett, akik közül sokan nem is saját motivációjukból adódóan voltak jelen: a pedagógusok küldték őket.

A fordulat akkor következett be, amikor elengedték a merev struktúrát, és a hangsúly átkerült az intézményi problémákról a személyes kérdésekre:

  • Mi foglalkoztatja a fiatalokat?
  • Mi zavarja őket a városban?
  • Mire lenne szükségük?

A szervezők tudatosan azokat a diákokat próbálták megszólítani, akik aktívak, energikusak, mozgatják a közösséget, még akkor is, ha az iskolai rendszerben sokszor problémásnak vagy túl hangosnak számítottak. Néhány év alatt a kezdeti hat főből egy harmincöt fős aktív közösség alakult ki.

A tér is számít

Kulcsszerepet játszott a folyamatban egy ifjúsági központ létrehozása is. Nem hivatalos tárgyalótermet alakítottak ki, hanem egy olyan közeget, ahol a fiatalok otthon érezhették magukat: közösségi térrel, csocsóasztallal, saját maguk által alakított környezettel.

Az előadó szerint az ifjúsági munkában alapelv a hegy és Mohamed esete: ha a fiatal nem megy el hozzájuk, akkor a nekik kell a fiatalhoz menniük. Nem elég plakátot kirakni vagy meghirdetni egy programot – személyesen kell jelen lenni az iskolákban, közösségekben, online felületeken.

A közösségépítés egyik legfontosabb eleme ezáltal az lett, hogy a fiatalok egymást kezdték el hívni a programokra.

Valódi beleszólás, valódi eredmények

Az előadás több olyan történetet is bemutatott, amelyek jól szemléltették, milyen erős motiváció lehet a valódi részvétel.

Az egyik alkalommal a fiatalok jelezték a város vezetésének, hogy a belvárosban tiltják a kutyasétáltatást, ami számukra kellemetlen helyzeteket okoz: egy diáktársuk csak a belváros határáig jöhet, onnan kedvencével vissza kell fordulnia. Ez alapvetően egyetlen ember problémája volt, de végül megtalálták azt a pontot, ami hatott a polgármesterre is: mi van akkor, ha egy turista kutyával jön, és nem tudja megnézni a belvárost? Végül jött a kihelyezett kukák, edukáló táblák ötlete, és a beszélgetés nyomán az önkormányzat módosította a szabályozást, új kiírások és infrastruktúra jelent meg.

Egy másik esetben a könyvtár igazgatója kérte a diákok segítségét arra, hogyan lehetne megoldani a könyvek visszavitelét. A könyvtár nyitvatartása miatt a diákok nem értek oda zárás előtt, és végül egy „postaláda-rendszert” dolgoztak ki, amely praktikus, elérhető, és a kötetek sem sérülnek.

Az ilyen helyzetek azért fontosak, mert a fiatalok azt élik meg: nemcsak meghallgatják őket, hanem tényleges változást is el tudnak érni.

Az önkéntesség életpályává válhat

Ament Balázs a több mint húsz éve működő civil szervezetük példáján keresztül beszélt arról is, hogyan lehet hosszú távon bevonni a fiatalokat.

A modell lényege, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban kapcsolatba kerülnek a közösséggel – például táborokon, játékos programokon keresztül –, majd később önkéntesként, szervezőként, kortárssegítőként kapcsolódnak vissza hozzájuk.

A szervezet éves szinten 80–140 önkéntessel dolgozik együtt, akik közül sokan középiskolás vagy egyetemista fiatalok. A feladataik rendkívül változatosak:

  • rendezvényszervezés,
  • fotózás,
  • konferálás,
  • grafikai munka,
  • programvezetés,
  • közösségszervezés.

A lényeg azonban nem a formális tagság. Az előadó szerint a legtöbb fiatal nem azért marad kapcsolatban egy szervezettel, mert hivatalosan taggá válik, hanem azért, mert kötődni kezd az ügyhöz és a közösséghez.

Rugalmasság nélkül nincs ifjúsági munka

A délelőtt egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fiatalok megszólításához ma már rugalmasságra, nyitottságra és folyamatos alkalmazkodásra van szükség.

Ma már nem működik a kizárólag felülről szervezett, merev rendszer. A fiatalokat partnerként kell kezelni, valódi döntési helyzeteket kell teremteni számukra, és olyan közösségi élményeket kell kínálni, amelyekben megtapasztalhatják: van helyük, szerepük és hatásuk a világban.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Egyetem és mentális egészség: mire figyelj már a kezdetektől?

Éppen ezért az első egyetemi év mentálisan sokkal intenzívebb lehet, mint amire sokan számítanak. Nem azért, mert „nem bírják”, hanem mert egyszerre rengeteg változás történik. A pszichológusok ezt tranzíciós időszaknak nevezik: amikor rövid idő alatt alakul át a környezet, a rutin, az identitás és a társas háló is.

Az OECD 2025-ös, mentális egészséggel kapcsolatos elemzése szerint a mentális jóllét közvetlen hatással van a tanulmányi teljesítményre, a társas kapcsolatokra és a hosszú távú életminőségre is. A szervezet hangsúlyozza, hogy a mentális egészség nem „különálló probléma”, hanem az oktatás és a mindennapi működés egyik alapfeltétele.

Az egyetemi stressz sokszor nem úgy néz ki, ahogy elképzeled

Sokan azt várják, hogy a mentális nehézségek látványosan jelentkeznek majd: pánik, összeomlás, folyamatos szorongás. A valóságban gyakran sokkal csendesebben indulnak. Állandó fáradtság, motivációvesztés, alvási problémák, koncentrációs nehézségek vagy az az érzés, hogy nem tudsz igazán kikapcsolni.

Az első egyetemi hónapok különösen érzékeny időszakot jelentenek. Megváltozik a napi rutin, sokaknál a családi háttér stabilitása is távolabb kerül, és hirtelen minden önállóbbá válik: időbeosztás, tanulás, pénzügyek, kapcsolatok. Egy 2025-ös felsőoktatási wellbeing-kutatás szerint az egyetemi stressz leggyakoribb forrásai közé az akadémiai nyomás, a teljesítménykényszer, a társas beilleszkedés és az anyagi bizonytalanság tartozik. A kutatók kiemelik, hogy sok hallgató nem egyetlen nagy probléma miatt merül ki, hanem a kisebb stresszfaktorok folyamatos összeadódása miatt.

A „mindenki jobban csinálja” érzés

Az egyetem egyik legnehezebb pszichológiai hatása az összehasonlítás. Hirtelen olyan emberek vesznek körül, akik ugyanolyan jók voltak gimnáziumban, mint te – vagy még jobbak. Ez könnyen létrehozza azt az érzést, hogy „itt már mindenki okosabb nálam”.

A pszichológiában ezt imposztorjelenségnek nevezik. Ilyenkor valaki úgy érzi, hogy valójában nem elég jó, csak véletlenül került ide, és előbb-utóbb mindenki rájön majd erre. Az egyetemisták körében ez kifejezetten gyakori, különösen az első évben. Fontos megérteni, hogy az egyetem nem arról szól, hogy mindenki magabiztos és tökéletesen teljesít. A legtöbben ugyanúgy keresik a helyüket, csak ezt kívülről kevésbé látni.

Az alvás nem luxus, hanem alapfeltétel

Az egyik legnagyobb hiba egyetem elején, hogy sokan elkezdik „feláldozni” az alvást. Késő esti tanulás, rendszertelen napirend, hajnalig tartó scrollozás vagy folyamatos kimerültség – ezek rövid távon még működhetnek, hosszabb távon viszont komoly mentális terhelést jelentenek.

A mentális egészséggel kapcsolatos kutatások következetesen azt mutatják, hogy az alváshiány erősen összefügg a szorongással, a koncentrációs problémákkal és a kiégésszerű tünetekkel. Az agy stresszkezelése és érzelmi szabályozása alvás közben regenerálódik. Az egyetemi teljesítmény szempontjából ezért sokszor többet számít a stabil alvási rutin, mint egy újabb hajnali tanulási kör.

Nem kell rögtön „tökéletes egyetemistává” válni

Sokan úgy érkeznek meg az egyetemre, hogy azonnal szeretnének mindent jól csinálni: jó jegyek, aktív közösségi élet, diákmeló, sport, önfejlesztés, kapcsolatépítés. Ez viszont könnyen túlterheléshez vezethet.

Az első időszak inkább alkalmazkodási folyamat. Nem baj, ha nem lesz rögtön stabil rutinod. Nem baj, ha idő kell a barátkozáshoz vagy a saját tanulási módszer megtalálásához. Az egyetem nem sprint, hanem hosszabb alkalmazkodási folyamat.

A mentális egészség egyik legfontosabb védőfaktora egyébként éppen a fokozatosság. A pszichológiai kutatások szerint azok alkalmazkodnak stabilabban új környezethez, akik nem akarnak egyszerre minden területen maximálisan teljesíteni.

A társas kapcsolatok fontosabbak, mint gondolnád

Az első egyetemi hónapokban sokan a tanulmányokra koncentrálnak, miközben a mentális jóllét szempontjából a kapcsolatok legalább ennyire fontosak. A beilleszkedés, a közösségérzés és a támogató emberi kapcsolatok jelentősen csökkenthetik a stressz hatását.

Ez nem azt jelenti, hogy rögtön nagy baráti társaságot kell építeni. Sokszor már egy-két stabil kapcsolat is rengeteget számít. Az elszigetelődés viszont könnyen erősítheti a szorongást és a túlterheltség érzését.

Az OECD diákjólléttel kapcsolatos elemzései szerint az érzelmi és társas készségek szorosan összefüggenek a tanulmányi teljesítménnyel és a hosszú távú pszichológiai jólléttel is.

Segítséget kérni nem kudarc

Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit érdemes már az elején megérteni. Az egyetemi mentális nehézségek rendkívül gyakoriak. A legtöbb hallgató átél stresszesebb időszakokat, bizonytalanságot vagy túlterhelést.

A probléma általában nem maga a nehézség, hanem az, amikor valaki teljesen egyedül próbálja megoldani. Egyre több egyetemen működik pszichológiai tanácsadás, mentorprogram vagy hallgatói wellbeing-szolgáltatás. Ezek nem „végső esetekre” vannak, hanem arra, hogy segítsenek stabilabban alkalmazkodni.

Az egyetem nemcsak szakmai, hanem személyes átmenet is. És ebben az átmenetben a mentális egészség nem melléktéma, hanem az egyik legfontosabb alap, amire minden más épül.

Mentális egészség és pályaorientáció

Az UNIside Glow up! programja kifejezetten a fiatalok önismeretének, önbizalmának és pályaorientációjának támogatására épül. A program abból indul ki, hogy a pályaválasztás és az egyetemi élet nem pusztán tanulmányi kérdés, hanem mentális és érzelmi alkalmazkodási folyamat is. Az iskolában tartott foglalkozásokon a diákok önbizalom-erősítő gyakorlatokon, pályamotivációs beszélgetéseken és wellbeing-témájú programokon vehetnek részt. A kezdeményezés külön hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalok megtanuljanak tudatosabban gondolkodni önmagukról, a stresszről, az egészséges életmódról és a jövőjükről.

Ehhez kapcsolódik a május 30-án megrendezésre kerülő Glow up! nap is, amely egy egész napos programként foglalkozik a mentális egészség, az önbizalom, a digitális jóllét és a pályaépítés kérdéseivel. Az eseményen pszichológiai, önismereti és wellbeing-előadások mellett workshopok, tréningek és munkaerőpiaci témájú programok is lesznek. A szervezők célja, hogy a résztvevők ne csak információkat kapjanak, hanem gyakorlati eszközöket is ahhoz, hogyan tudnak stabilabban működni az egyetemi évek alatt, hogyan kezelhetik a stresszt, és miként tehetnek tudatosabban saját céljaikért és mentális jóllétükért. A programban többek között szó lesz az önbizalom fejlesztéséről, a digitális túlterheltség kezeléséről, az időmenedzsmentről és a munkaerőpiacon fontos soft skillekről is.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Mi az a szakváltás, és mi történik, ha rosszul választasz elsőre?

A szakváltás alatt azt értjük, amikor egy hallgató az eredetileg megkezdett képzését megszakítja, és egy másik szakon folytatja a tanulmányait, akár ugyanazon az egyetemen, akár teljesen más intézményben. Ez megtörténhet már az első félév után, de az is előfordul, hogy valaki csak később jut el idáig, amikor már több tárgyat teljesített. A döntés mögött nagyon különböző okok állhatnak: van, aki rájön, hogy a választott szak túl elméleti vagy éppen túl gyakorlati számára, másoknál az oktatási stílus, a tantárgyak felépítése vagy a jövőbeli karrierkép nem egyezik azzal, amit korábban elképzeltek. Az is gyakori, hogy az egyetemi tapasztalatok hatására egyszerűen új érdeklődési irány alakul ki, és egy addig kevésbé ismert terület válik vonzóbbá.

[kiemelt] Az első egyetemi év ebből a szempontból sokkal inkább egy bevezető időszak, mint végleges elköteleződés. [/kiemelt]

Ilyenkor derül ki igazán, hogy a képzés tempója, elméleti vagy gyakorlati hangsúlya, valamint az elvárások mennyire illeszkednek a hallgatóhoz. A különbség az elképzelt egyetem és a valóság között sokszor nagyobb, mint amire előzetesen számít valaki, és ez önmagában nem rendellenes. Ha egy szak mégsem passzol, az nem azt jelenti, hogy rossz döntés született „véglegesen”, hanem inkább azt, hogy pontosabb kép alakult ki arról, mi az, ami valóban motivál. A felsőoktatás egyik kevésbé hangsúlyozott sajátossága éppen az, hogy a pálya közben is formálódik, és a tapasztalatok alapján finomítható.

Nemzetközi szinten is látszik, hogy a szakváltás és a pályamódosítás a felsőoktatási rendszerek természetes része. Az OECD elemzései szerint az oktatási utak egyre rugalmasabbá válnak, és a hallgatók nem egyetlen, lineáris pályán haladnak végig, hanem különböző irányokból építik fel a végzettségüket és a szakmai identitásukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az „egy döntés – egy életút” logika egyre kevésbé jellemző, helyette inkább egy több lépésből álló, módosítható tanulási út rajzolódik ki. [kiemelt] A szakváltás ebben a rendszerben nem hiba, hanem egy lehetséges korrekciós pont, ami segít közelebb kerülni a megfelelő irányhoz. [/kiemelt]

A váltás folyamata közben a háttérben nemcsak személyes, hanem intézményi szinten is történnek dolgok. A szakok közötti átlépés feltételei attól függnek, mennyire rokon a két képzés, milyen tantárgyakat lehet elfogadtatni, és milyen adminisztratív szabályok vonatkoznak az átvételre. Van, ahol viszonylag zökkenőmentes az átjárás, különösen hasonló területek között, más esetekben viszont új felvételi eljárásra is szükség lehet. Az is fontos, hogy a korábban teljesített tárgyak egy része gyakran beszámítható, így a szakváltás ritkán jelent teljes újrakezdést, inkább egy részben folytatható tanulmányi utat.

[kiemelt] A döntési helyzetekben sokszor az a legnehezebb, hogy a bizonytalanságot kell értelmezni. [/kiemelt]

Nem minden nehézség jelent rossz szakválasztást: egy-egy keményebb félév, nehezebb tárgy vagy átmeneti motivációvesztés még része lehet a folyamatnak. Ugyanakkor az is erős jelzés, ha hosszabb időn keresztül eltűnik az érdeklődés, ha nem látszik a kapcsolódás a jövőbeli célokhoz, vagy ha folyamatosan idegennek tűnik a tanult terület. A különbség felismerése időt és önreflexiót igényel, és sokszor segít, ha valaki kívülről – például felsőbb évesek vagy oktatók – is visszajelzést ad.

A szakváltás köré gyakran társul az a gondolat, hogy időveszteséget jelent, pedig a gyakorlat inkább ennek az ellenkezőjét mutatja. A korábbi tapasztalatok nem tűnnek el: a megszerzett tanulási rutin, az egyetemi közegben való eligazodás, a vizsgákhoz való alkalmazkodás mind olyan tudás, ami átvihető egy új szakra. Sokan utólag inkább úgy tekintenek erre, mint egy pontosítási folyamatra, amely segített tisztábban látni, merre érdemes továbbmenni. A szakváltás így nem lezárás, hanem egy olyan fordulópont, amely közelebb vihet ahhoz az irányhoz, ami hosszabb távon valóban működik.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Felvételi pontszámok érthetően: mi számít igazán?

Hogyan áll össze a felvételi pontszám valójában?

A magyar felsőoktatási felvételi rendszer alapja továbbra is az 500 pontos rendszer, ahol több komponens adódik össze. A legnagyobb súlyt általában az érettségi eredmények és a tanulmányi pontok adják, de a pontos arány szakoktól függően változik. Egyes képzéseknél a középszintű és emelt szintű érettségi külön súlyt kap, máshol egy konkrét tárgy eredménye döntő lehet.

A pontszámítás egyik kulcsa, hogy nem egyetlen tárgy határoz meg mindent. A legtöbb szak két vagy több érettségi eredményt vesz figyelembe, és ezek közül a jobb kombináció kerül be a számításba. Ez már önmagában azt jelenti, hogy egy gyengébben sikerült vizsga nem feltétlenül húzza le a teljes pontszámot.

Emellett léteznek többletpontok is, amelyek tovább árnyalják a képet. Nyelvvizsga, versenyeredmény, emelt szintű érettségi vagy egyéb teljesítmények mind hozzáadhatnak a végső pontszámhoz. Ez a rendszer tudatosan nem egyetlen teljesítményre épít, hanem több forrásból áll össze.

Az érettségi után sincs minden lezárva

Sok diák számára az érettségi napja tűnik a „végső határnak”, pedig a felvételi szempontjából ez inkább egy állomás. A pontszámok egy része ugyanis még az eredmények ismeretében is alakítható vagy kiegészíthető.

Ha például egy tárgy gyengébbre sikerül, még mindig van lehetőség másik tárgy jobb eredményével kompenzálni, amennyiben az adott szak ezt engedi. Az emelt szintű érettségi későbbi újravétele is opció lehet, ami sok esetben jelentős pontnövekedést hozhat.

A rendszer egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy nem minden esetben a „legrosszabb pillanat” számít. A legjobb kombinációkat veszi figyelembe, így a teljes kép számít, nem egyetlen vizsga.

Miért nem kell pánikolni?

Egy gyengébb vizsga mögött sokféle ok állhat: stressz, időhiány, egy rosszabb nap. Ezek nem feltétlenül tükrözik a valódi tudást vagy képességet. A rendszer ezt részben ellensúlyozza azzal, hogy több tantárgy, több év és több típusú teljesítmény is beleszámít.

Felvételi pontszámítás: nem is akkora ördöngösség!

A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak. Az OECD Education 2030 keretrendszer szerint az oktatási rendszerek világszerte egyre inkább a kompetenciaalapú megközelítés felé mozdulnak el, ahol a tanulói teljesítményt nem egyetlen vizsga vagy teszt alapján értékelik. Ehelyett a hangsúly a különböző készségek, tudás, attitűdök és problémamegoldó képességek összességén van, vagyis azon, hogy a diák mennyire képes komplex helyzetekben alkalmazni a tudását és alkalmazkodni új szituációkhoz.

Hol lehet még pontot szerezni az érettségi után?

A felvételi egyik legfontosabb üzenete, hogy a pontszerzés nem áll meg az írásbeli vizsgákkal. Több olyan terület van, ahol még javítani lehet az eredményen.

Az emelt szintű érettségi például sok szaknál különösen nagy súllyal számít, és egy jól sikerült emelt vizsga jelentős pontkülönbséget is hozhat. Ugyanez igaz a nyelvvizsgára, amely bizonyos esetekben automatikus többletpontot jelent.

Emellett a rendszer időről időre lehetőséget ad újravizsgázásra vagy korábbi eredmények javítására. Ez különösen azoknak fontos, akik hosszabb távon gondolkodnak, és nem feltétlenül az első felvételi körben kerülnek be a kívánt szakra.

A ponthatár nem kőbe vésett

A ponthatárok minden évben változnak, attól függően, hogy hányan jelentkeznek egy adott szakra, és milyen eredményekkel. Ez azt jelenti, hogy nincs „örök” minimum, ami mindig ugyanaz marad. Ez sokszor bizonytalanságot okoz, de egyben lehetőséget is jelent. Egy adott évben ugyanaz a pontszám mást érhet, mint egy másik évben. A rendszer tehát nem teljesen statikus, hanem a jelentkezők teljesítményéhez igazodik. Ez különösen fontos üzenet azoknak, akik az érettségi után úgy érzik, hogy „lemaradtak”. A valóságban a felvételi egy dinamikus rendszer, ahol több tényező együtt határozza meg az eredményt.

A felvételi pontszám sokszor magasabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Egyetlen szám mögött több év tanulása, több tárgy, több teljesítmény és több döntés áll. A 2026-os rendszerben is igaz, hogy a kép nem egyetlen vizsgán múlik. Az érettségi fontos, de nem az egyetlen esély a pontszerzésre. A rendszer célja nem az, hogy egyetlen pillanat alapján döntsön rólad, hanem az, hogy több oldalról nézze a teljesítményedet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Első pénzügyi döntések: mikor kérj segítséget, és mikor állj a saját lábadra?

A szülői háttér szerepe: biztonsági háló, nem végleges megoldás

A családi támogatás nem „csalás”, hanem egy indulási előny, amivel érdemes okosan élni. A legtöbb fiatal számára az első években teljesen reális, hogy a szülők segítenek lakhatásban, tanulmányok finanszírozásában vagy akár havi kiadásokban. Ez lehetővé teszi, hogy ne kényszerből vállalj munkát, hanem tanulási és fejlődési szempontok alapján dönts.

A probléma nem ott kezdődik, hogy kapsz segítséget, hanem ott, ha nem tanulsz meg közben döntéseket hozni. Ha minden pénzügyi kérdés „megoldódik” helyetted, könnyen kimarad az a tanulási folyamat, amely később elengedhetetlen lesz. A cél nem az, hogy minél hamarabb teljesen egyedül legyél, hanem az, hogy fokozatosan egyre több felelősséget vállalj.

Az első saját pénz: a kísérletezés és a tanulás terepe

Az első fizetés nem a tökéletes pénzügyi stratégia ideje, hanem a tapasztalatszerzésé. Ilyenkor tanulod meg, mennyibe kerülnek dolgok, hogyan csúszik ki a pénz a kezedből, és milyen érzés tudatosan félretenni.

Érdemes már ekkor kialakítani egy egyszerű rendszert. Nem bonyolult költségvetésre van szükség, hanem alapokra: mennyit költesz, mennyit teszel félre, és mire. Ez lehet akár egy jegyzet a telefonodban. A lényeg, hogy legyen rálátásod a saját pénzügyeidre.

Ez az időszak arra is jó, hogy kipróbáld, mi fontos neked. Van, aki élményekre költ, más inkább gyűjt egy nagyobb célra. Ezek a döntések formálják a későbbi pénzügyi szokásaidat.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Vannak helyzetek, amikor kifejezetten jó döntés a szülői támogatás. Ilyen például egy nagyobb kiadás: laptop, nyelvtanfolyam, külföldi út vagy albérlet kezdése. Ezek befektetések lehetnek a jövődbe, és nem mindig reális egyedül finanszírozni őket.

A tanulmányok időszaka is gyakran ilyen. Ha a munka jelentősen rontaná a teljesítményedet, érdemes mérlegelni, hogy megéri-e a rövid távú bevétel. Sok esetben a jobb tanulmányi eredmény vagy egy releváns szakmai gyakorlat többet hoz később.

A segítségkérés nem gyengeség, hanem stratégiai döntés. A kérdés inkább az, hogy tudatosan használod-e ezt a lehetőséget, vagy automatikusan számítasz rá.

Mikor jön el az önállóság ideje?

Az önállóság nem egyik napról a másikra történik. Inkább egy folyamat, ahol egyre több kiadást veszel át. Először lehet, hogy csak a saját költéseidet fedezed, később a lakhatás vagy a tanulás egy részét is.

Jó jel, ha elkezdesz előre gondolkodni. Nemcsak azt nézed, hogy most mire van pénzed, hanem azt is, hogy mire lesz szükséged pár hónap múlva. A tartalékképzés, még kis összeggel is, az egyik legfontosabb lépés ebben.

Az egyetem alatt sokan részben önállóvá válnak. Diákmunka, ösztöndíj, kisebb megtakarítások – ezek együtt adják azt az alapot, amire később teljesen rá tudsz építeni.

A kettő közötti egyensúly

A valóságban a legtöbben nem választanak élesen a két út között. Van, amiben önállóak, és van, amiben még támogatásra támaszkodnak. Ez teljesen rendben van.

A lényeg az arány és a tudatosság. Ha egyre több döntést hozol meg saját magad, ha tanulsz a hibákból, és ha érted a saját pénzügyi helyzetedet, akkor jó irányba haladsz. Az önállóság nem azt jelenti, hogy soha nem kérsz segítséget, hanem azt, hogy képes vagy eldönteni, mikor van rá szükséged.

Az első évek pénzügyi tapasztalatai sokkal többet számítanak, mint az, hogy pontosan mennyit kerestél. Ezekből épül fel az a gondolkodásmód, amivel később már nagyobb összegekről és komolyabb döntésekről is magabiztosan tudsz majd határozni.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Nemzetközi karrier már az egyetemen? Így ad előnyt a jó döntési sorrend

A felvételi rendszer logikája egyszerű: arra a képzésre nyersz felvételt, amely a listád elején szerepel, és amelyhez elég pontod van. Éppen ezért a sorrended nem csupán preferenciát, hanem stratégiát is jelent – egy olyan döntést, amely hosszú távon meghatározza a lehetőségeidet.

A kérdés tehát nem csak az, hogy mit tanulsz – hanem az is, hogy milyen közegben. Ma már egyre fontosabb, hogy az egyetemi évek alatt ne csak szakmai tudást szerezz, hanem olyan tapasztalatokat is, amelyek nemzetközi szinten is értelmezhetők. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy milyen környezet vesz körül a mindennapokban.

METU, Nagy Lajos-campus

A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) egyik legnagyobb erőssége éppen ebben rejlik: a hallgatók valódi multikulturális közegben tanulhatnak, több mint 100 országból érkező diákközösség részeként. Ez a közeg túlmutat a klasszikus egyetemi élményen – napi szinten ad lehetőséget arra, hogy más kultúrákat ismerj meg, nemzetközi kapcsolatokat építs, és magabiztosan mozogj egy globális környezetben.

Az angol nyelvű képzések széles választéka nemcsak opció, hanem valódi előny: a hallgatók természetes módon, gyakorlati helyzetekben használják a nyelvet, miközben szakmai tudásukat is fejlesztik. Ez a kombináció az, ami később komoly versenyelőnyt jelenthet a nemzetközi munkaerőpiacon.

A nemzetközi élmény azonban nem áll meg az egyetemi falakon belül. A különböző mobilitási programok – például az Erasmus+ – révén már a képzés alatt lehetőséged nyílik külföldön tanulni. A METU több száz partnerintézménnyel működik együtt, így nemcsak Európában, hanem akár azon kívül is szerezhetsz tapasztalatot.

Ez a fajta élmény messze túlmutat az önéletrajzon: önállóságot, alkalmazkodóképességet és nyitottságot ad – olyan készségeket, amelyek a mai világban legalább annyira fontosak, mint a megszerzett diploma.

METU, Rózsa-campus

Természetesen a szakmai fejlődés is hangsúlyos: a hallgatók gyakorlati projekteken dolgoznak, portfóliót építenek, és valós piaci helyzetekben próbálhatják ki magukat. Mindezt olyan oktatói támogatás mellett, amely segít tudatosan építeni a jövőt.

A sorrendmódosítás tehát nem pusztán adminisztratív döntés. Sokkal inkább egy lehetőség arra, hogy olyan egyetemet válassz, amely nemcsak tudást ad, hanem nemzetközi perspektívát is.

Mert ma már nem az a kérdés, hogy bekerülsz-e egy képzésre. Hanem az, hogy milyen világ nyílik meg előtted általa.

A döntés a tiéd. Válaszd a METU-t első helyen!

További információkért és támogatásért látogass el a METU honlapjára!

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: METU.

„Mindig nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam” – Diákinterjú Rummer Jánossal

Támogatott tartalom.

Hogyan kerültél kapcsolatba az MCC-vel, és milyen pluszt ad számodra a program?

Először 2023 őszén, amikor megnyílt a dunaszerdahelyi központ. Már az első időszakban éreztem, ez egy egészen más közeg, mint egy átlagos iskolai. Az MCC rengeteg kaput nyitott meg számomra: a heti rendszerességű foglalkozások során sok különböző területek iránt érdeklődő emberrel találkoztam, ami segített abban, hogy kiszélesítsem a látóköröm.

Az MCC Középiskolás Programja lehetővé teszi, hogy kilépjek a hagyományos iskolai keretek közül, és ne csak a tananyagra koncentráljak. Ez arra késztet, hogy önállóan gondolkodjak, kérdéseket tegyek fel és több nézőpontból közelítsek meg egy-egy témát. Olyan programokon és foglalkozásokon vehettem részt, amelyek teljesen új területeket nyitottak meg előttem, és hozzájárultak ahhoz, hogy tudatosabban tervezhessem meg a jövőmet.

Egy aktív félévhez két KP-délutánon és két KP-szombaton kell részt venni, ami egy középiskolás diák számára is könnyen teljesíthető. Emellett a program keretében több pluszlehetőséget is vállalok: részt vettem jótékonysági tevékenységekben, nyelvi képzéseken, különböző közösségi, illetve sportprogramokon.

A középiskolás program ideje alatt viszonylag könnyen egyensúlyt tudtam teremteni a különböző tevékenységeim között. Jelenleg viszont már végzős vagyok, így az érettségire és a felvételi vizsgákra való készülés mellett jóval kevesebb időm marad az egyéb elfoglaltságokra, köztük sajnos az MCC-re is.

Határon túli magyarként hogy látod a programot, milyen lehetőségeid vannak az MCC-ben?

Egy nyitott és befogadó közösségnek élem meg, ahol ugyanazok a lehetőségek adottak számomra is, mint az anyaországi diákoknak. A program során számos magyarországi, erdélyi és vajdasági MCC-s diákkal volt lehetőségem megismerkedni, akikkel sokszor beszélgettünk a határon túli magyarság helyzetéről is – ezek nagyon értékesek voltak, hiszen különböző nézőpontokat ismerhettem meg. Ugyanakkor az anyaországi diákok részéről mindig nyitottságot és érdeklődést tapasztaltam az iránt, hogy milyen Felvidéken élni.

Honnan ered a kutatási témád ötlete? Mikor kezdtél el foglalkozni vele?

A mentális egészség és azon belül a férfiak mentális egészsége mindig is érdekelt, rengeteg könyvet, cikket, tanulmányt olvastam róla már a kutatásom előtt is. Tavaly az MCC KP Academia ösztöndíjprogram keretében lehetőségem nyílt egy kérdőívalapú kutatást készíteni a témáról, pontosabban a fiatal felnőttek mentális egészségének állapotáról. Ez egy óriási élmény volt, a gimis éveim egyik legmeghatározóbb időszaka. Lehetőségem nyílt tapasztalt szakemberekkel, mentorokkal dolgozni, akik nagyon sokat tanítottak nekem a tíz hónap alatt. Tanulmányi úton is voltunk Angliában, ahol az Oxford és a Cambridge Egyetemet látogattuk meg. Rengeteg csodás embert ismerhettem meg, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.

A kutatásom célja a magyarországi helyzet feltérképezése volt, amit részben meg is valósítottam. Ugyanakkor a kutatásnak voltak bizonyos korlátai, mindenekelőtt a rendelkezésre álló idő szűkössége. Felvidéki diákként személyes interjúk készítésére sem volt lehetőségem, hiszen ez mind anyagi, mind logisztikai szempontból nehezen volt kivitelezhető.

A kitöltők válaszait tekintve viszont így is érdekes eredményeket találtunk. A segítségkérési hajlandóság alacsony, a válaszolók majdnem fele soha nem kért segítséget mentális probléma esetén, de fontos kiemelni, hogy a felük valamilyen formában már eljutott pszichológushoz, ami megmutatja, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretterjesztésnek igenis megvan a kedvező hatása. A várttal ellentétben nem találtunk jelentős különbséget a segítségkérési szokásokban a férfiak és a nők között, ami ellentmond a korábbi kutatások eredményeinek – értelmezési lehetőség lehet, hogy a férfiak az érzelmi problémát csak „komolyabb” esetekben tekintik „problémának”.

Mit gondolsz, mitől lehet hasznos ez a vizsgálat napjainkban a férfiak és a társadalom számára?

Véleményem szerint érzelmi nehézségek esetén a férfiak hajlamosak elzárkózni, és inkább magukban próbálják megoldani a problémáikat. Számos kutatás alátámasztja, hogy a férfiak ilyen helyzetekben kevésbé hajlandók segítséget kérni, gyakran attól tartva, hogy a környezetük ezt gyengeségként értelmezi, ezáltal megkérdőjelezik a férfiasságukat. Az elfojtott sérelmek és a feldolgozatlan érzelmek azonban idővel felhalmozódnak, és sok esetben komolyabb problémák formájában jelennek meg. Ezek nemcsak az egyén mentális állapotára, hanem az emberi kapcsolataira, a családi életére és akár a karrierjére is rossz hatással lehetnek.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Az orvosi pálya már kiskorom óta közel áll hozzám, így ez egy egyértelmű döntésnek bizonyult. Az egyetemválasztásnál a Semmelweis Egyetem sokáig opció volt, viszont felvidéki diákként reálisabbnak tűntek a cseh és szlovák egyetemek. Ez főleg a felvételi rendszerbeli különbségek miatt van – egyszerűen egyenesebb és kiszámíthatóbb út vezet ide számunkra. Egyetemi tanulmányaimat így Csehországban, a Masaryk Egyetem általános orvostudományi szakán tervezem folytatni. (x)

Rummer János

  • 19 éves, végzős gimnazista Dunaszerdahelyen, 2023 óta az MCC helyi központjának tagja.
  • Az orvostudomány, a pszichológia és a filozófia területei foglalkoztatják, sokat olvas ezekben a témákban.
  • Kutatási témája: Széllel szemben – Segítségkérési hajlandósághoz kapcsolódó attitűdök (A segítségkérés, a stigmatizáció, a családi háttér és az életkor összefüggéseinek vizsgálata magyar mintán).
  • Magyarul, szlovákul és angolul is kitűnően tud.
  • Hatéves kora óta focizik, emellett heti 2-3 alkalommal jár futni, valamint szeret kirándulni. Ezek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is feltöltik.

Diákhitel: ugródeszka vagy láthatatlan teher?

Miben különbözik egy sima kölcsöntől?

A diákhitel egy speciális, államilag támogatott konstrukció, amelyet kifejezetten felsőoktatásban tanulóknak hoztak létre. Magyarországon a rendszert a Diákhitel Központ működteti, és két fő formája terjedt el: a szabad felhasználású Diákhitel1, valamint a kötöttebb, tandíjra fordítható Diákhitel2.

A konstrukció egyik legnagyobb előnye a piaci hitelekhez képest a kedvezőbb kamat és a rugalmas törlesztés. A visszafizetés jellemzően a diploma megszerzése után indul, és a havi részlet igazodik a jövedelmedhez. Ez azt jelenti, hogy nem egy fix összeg nyomja a válladat, hanem egy arányos rendszer működik, ami bizonyos biztonságot ad a pályakezdés bizonytalan időszakában.

A rendszer mögött gazdaságpolitikai cél is áll: minél több fiatal szerezzen diplomát, akkor is, ha a családi háttér nem biztosítja ennek az anyagi feltételeit. Ez a megközelítés nemzetközi szinten is ismert, bár országonként eltérő modellekkel. Jó példa erre az Egyesült Királyság, ahol a tandíjak finanszírozása szinte teljes egészében hitelalapú rendszerre épül.

Amikor a diákhitel kifejezetten jó döntés…

A diákhitel akkor működik igazán jól, ha tudatosan, konkrét céllal veszed fel. Tipikus jó felhasználási terület a tandíj finanszírozása, különösen akkor, ha olyan képzésről van szó, amely reálisan magasabb jövedelmet biztosít a későbbiekben. Egy orvosi, mérnöki vagy informatikai diploma például statisztikailag is erős megtérüléssel bír, így a hitel inkább befektetésként értelmezhető.

Szintén indokolt lehet a diákhitel, ha a tanulmányaid mellett nem tudsz vagy nem érdemes dolgoznod. Vannak képzések, ahol a leterheltség olyan mértékű, hogy a munka a teljesítmény rovására menne. Ilyenkor a hitel segíthet abban, hogy a fókusz a tanuláson maradjon, ami hosszabb távon kifizetődőbb.

Egy másik gyakori helyzet az, amikor a családi háttér nem tudja finanszírozni a megélhetést egy másik városban. Albérlet, utazás, tananyagok – ezek gyorsan összeadódnak. Ha a választás az, hogy felveszed a hitelt és befejezed az egyetemet, vagy félbehagyod anyagi okokból, akkor a diákhitel egyértelműen az esélyteremtés eszköze.

…és amikor inkább kockázatos lépés

A probléma ott kezdődik, amikor a diákhitel „könnyű pénzzé” válik a fejedben. Mivel a törlesztés később indul, könnyű úgy érezni, hogy a felvett összeg nem jelent valódi kötelezettséget. Ez az egyik leggyakoribb csapda.

Kockázatos döntés lehet a hitel felvétele akkor is, ha nincs tiszta elképzelésed arról, mit szeretnél kezdeni a diplomáddal. Vannak képzések, amelyek után nehezebb stabil, jól fizető állást találni, és ez nem értékítélet, hanem munkaerőpiaci realitás. Ilyen esetben a törlesztés arányaiban nagyobb terhet jelenthet.

Szintén problémás lehet, ha a hitelt alapvetően életmód-finanszírozásra használod: drága eszközök, rendszeres szórakozás, utazások. Ezek rövid távon vonzóak, de nem járulnak hozzá ahhoz, hogy később könnyebben visszafizesd az összeget. A diákhitel célja nem a fogyasztás növelése, hanem a tanulás támogatása.

Mit mondanak a számok és a tapasztalatok?

Nemzetközi kutatások szerint a felsőfokú végzettség átlagosan jelentős jövedelemnövekedéssel jár. Az OECD adatai alapján a diplomások élete során akár több tíz százalékkal magasabb keresetre számíthatnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők. Ez az egyik fő érv a diákhitel mellett: ha a diploma növeli a bevételed, a hitel visszafizetése kezelhetőbbé válik.

Ugyanakkor a statisztikák azt is mutatják, hogy a lemorzsolódás komoly kockázat. Azok, akik nem fejezik be a képzést, gyakran úgy maradnak adósságban, hogy a diploma nyújtotta előnyöket nem élvezik. Ezért kulcsfontosságú a reális önismeret: mennyire vagy elkötelezett, mennyire illik hozzád a választott szak.

Hogyan dönts okosan?

A jó döntés alapja a számolás és az őszinteség saját magaddal szemben. Érdemes előre végiggondolni, mennyibe kerül majd a képzésed teljes ideje alatt az élet, és ebből mennyit tudsz más forrásból fedezni. A felvett hitel összege így nem érzés, hanem konkrét kalkuláció eredménye lesz.

Fontos az is, hogy utánanézz a választott szak munkaerőpiaci kilátásainak. Nem kell mindenkinek programozónak vagy orvosnak mennie, viszont érdemes tisztában lenni azzal, milyen pályára lépsz, és ott milyen jövedelmi szint várható az első években.

A diákhitel nem jó vagy rossz önmagában. Egy eszköz, amely lehetőséget ad, de felelősséget is teremt. Ha tudatosan használod, segíthet gyorsabban eljutni oda, ahová tartasz. Ha viszont csak sodródsz, könnyen lehet, hogy évekkel később is érezhető súlyt hagy maga után.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.