„A jövő informatikusának nem csupán a fejlesztés és az elemzés képessége lesz fontos, tudnia kell együttműködni más szakterületek képviselőivel, meg kell értenie a felhasználói és üzleti igényeket, emellett felelősen kell alkalmaznia a technológiát” – mondta el Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja.
Tovább
Diákinterjú Hegyi Lili Gerdával, angol nyelv és kultúra, illetve történelemtanár szakos hallgatóival, az MCC tanulójával.
Tovább
A legtöbb diák elsődleges célja a nyári vagy tanév közbeni munkával egyszerű: pénzt keresni. Egy új telefon, fesztiváljegy, jogosítvány, utazás vagy egyszerűen egy kis anyagi önállóság sokakat motivál arra, hogy már középiskolásként munkát vállaljanak. Pedig a diákmelók egyik legnagyobb értéke gyakran nem a fizetésben rejlik.
Tovább
„Ugyanazt a képzést el lehet végezni úgy, hogy valaki éppen csak megszerzi a diplomát, és úgy is, hogy közben számos plusztapasztalatot, elismerést, szakmai kapcsolatot szerez. Ezek jelentik a valódi különbséget két, egyébként azonos diplomát szerzett pályakezdő között” – mondta el Siménfalvi Zoltán, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
Tovább
Mi történik a fiatalokkal a digitális térben, miért nő a szorongás és az elszigetelődés? Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense szerint a probléma nem a digitális eszközökben rejlik, hanem abban, ahogyan használjuk őket.
Tovább
Egy állásinterjú után sok fiatal találkozik azzal a kéréssel, hogy menjen be egy próbanapra, esetleg végezzen el egy kisebb feladatot, hogy a munkáltató felmérhesse a képességeit. Ez első hallásra teljesen természetesnek tűnhet, hiszen a cég szeretné látni, hogyan dolgozik a jelentkező, a pályázó pedig szeretné megtapasztalni a munkahelyi környezetet. A helyzet azonban jogi szempontból jóval árnyaltabb.
Tovább
„Meggyőződésem, hogy a tehetséggondozás alapja nemcsak a szakmai felkészültség, hanem a diákok iránti figyelem és a személyes kapcsolat. Ha a gyerekek érzik ezt a támogatást, bátrabban bontakoztatják ki a képességeiket, és örömmel élnek a lehetőségekkel” – mondta el a Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium főigazgatója.
Tovább
Még nem is volt diploma a kezében, amikor Hegyi Benjamin, az AutoConnect társtulajdonosa már a saját vállalkozását vezette. Elmondása szerint az otthonról hozott mintát vitte
Tovább
A mesterséges intelligenciáról ma egyszerre beszélünk lelkesedéssel és szorongással: egyesek felszabadító technológiát, mások fenyegető jövőt látnak benne. Aczél Petra kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség kutató szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy mit tud majd az MI, hanem az, hogy mi, emberek mit tudunk majd az MI korában.
Tovább
Az online diákmunkák néhány év alatt teljesen hétköznapivá váltak. Egy laptop és internetkapcsolat elég ahhoz, hogy valaki otthonról dolgozzon, ügyfelekkel kommunikáljon vagy tartalmat készítsen. Ez rengeteg szabadságot ad, főleg egyetem vagy iskola mellett. Közben az online munkapiac egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nagyon könnyű hitelesnek tűnni. A közösségi médiában egymást érik a „heti pár óra munkával milliós bevétel” típusú tartalmak, és sok diáknak nehéz eldönteni, mi valódi lehetőség, és mi épül inkább manipulációra vagy félrevezetésre.
Tovább
Egy külföldi diákmunkának különleges hangulata van. Új ország, új emberek, saját pénz, nyelvgyakorlás és az az érzés, hogy az ember kicsit önállóbb lett. Nem véletlen, hogy minden évben rengeteg középiskolás és egyetemista gondolkodik azon, hogy nyárra vagy akár hosszabb időre külföldön vállaljon munkát. A közösségi médiában ez sokszor könnyű és látványos élménynek tűnik, a valóság viszont jóval összetettebb. Egy külföldi diákmunka valóban rengeteget adhat, közben komoly kockázatokat is hordozhat, főleg akkor, ha valaki felkészületlenül vág bele.
Tovább
Az első diákmunkának különös hangulata van. Egyszerre izgalmas és bizonytalan: saját pénz, új helyzetek, idegen emberek, első felelősségek. Sokan 16 éves kor körül kezdenek el először dolgozni, jellemzően nyáron vagy iskola mellett néhány órában. Ilyenkor azonban rengeteg kérdés felmerül: mit vállalhat egy gimnazista legálisan, mennyit dolgozhat, kell-e szülői engedély, és mi az, amit semmiképp nem kérhet egy munkáltató?
Tovább
A civil szervezetek működéséről sokaknak ma is a formális struktúrák, a tagsági viszonyok és a kötelező adminisztráció jut eszébe, és ezeket az elemeket is igyekeznek beépíteni a gyakorlatba. A tapasztalatok azonban egészen mást mutatnak: a fiatalokat nem elsősorban a szervezeti keretek, hanem az élmények, a kapcsolódás és a valódi hatás lehetősége vonzza. Erről beszélt a május 21-i Civil Reggelin Ament Balázs ifjúsági és közösségfejlesztő szakember, aki több mint húsz éve dolgozik ebben a szektorban.
Tovább