A műszaki képzés a matematikai és természettudományos elvek alkalmazását tanítja a technológiai területeken. A műszaki képzések magukban foglalják a gépészetet, a villamosmérnöki és az építőmérnöki tanulmányokat. A műszaki végzettségűek számos iparágban helyezkedhetnek el, mint például az autóipar, az energiaipar, az építőipar vagy a telekommunikáció.
Tovább
A világ legjobb 550 intézménye közé jutott a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Története során először került a Quacquarelli Symonds 2026-os szakterületi listáján a kar a világ TOP 550 intézménye közé.
Tovább
A jogi képzés a jogrendszer, a jogi szabályozás és az igazságszolgáltatás alapjainak és elméleti kereteinek elsajátítását jelenti. Idetartoznak a jogtudományi, igazságügyi igazgatási, személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakok. A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik képesek jogi tanácsadásra, jogalkalmazásra, jogalkotásra és érdekképviseletre. A végzettek a bíróságokon, ügyészségeken, ügyvédi irodákban, a közigazgatásban, a cégeknél jogászként és a nemzetközi szervezeteknél is elhelyezkedhetnek.
Tovább
Az informatikaképzés a rendszerek, az algoritmusok, az adatkezelés, valamint a szoftver- és hardverfejlesztés elméleti és gyakorlati tudománya. A terület magában foglalja a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus és a gazdaságinformatikus szakot, amelyek a digitális világ működéséhez szükséges tudást adják át. A végzettek szoftverfejlesztőként, rendszergazdaként, adatbázis-kezelőként, IT-tanácsadóként vagy mérnökinformatikai pozíciókban helyezkedhetnek el, így a munkaerőpiac egyik legkeresettebb szegmensét képviselik.
Tovább
A gazdaságtudományok képzési terület a gazdasági folyamatok, a piacok, a vállalatok működésének, valamint a pénzügyi rendszerek elméleti és gyakorlati ismereteinek vizsgálatát foglalja magában. Idetartoznak a gazdálkodás és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a közgazdasági elemzés szakok. A végzettek alapvető üzleti, pénzügyi és menedzsment készségeket sajátítanak el, amelyekkel a vállalatoknál, a pénzügyi szektorban, a tanácsadásban, a közigazgatásban vagy saját vállalkozás indításával is sikeresen elhelyezkedhetnek.
Tovább
A bölcsészettudományi képzés az emberi kultúra, történelem, nyelvek, irodalom, filozófia és művészetek tudományos vizsgálatát jelenti. A terület magában foglalja a pszichológia, az anglisztika, a történelem, a keleti nyelvek és kultúrák tanulmányozását. A végzettek erős kritikai gondolkodásra, szövegelemzési és kommunikációs készségekre tesznek szert, amelyekkel az oktatásban, a médiában, a kutatásban, a nemzetközi kapcsolatokban, a kulturális szférában és a HR-területen is elhelyezkedhetnek.
Tovább
Március 25-én jelent meg a QS 2026-os szakterületi rangsora, amely több mint hatezer egyetem teljesítményét vizsgálja világszerte. A friss eredmények szerint számos magyar intézmény erősítette pozícióját, sőt több területen a nemzetközi élmezőnyben is helyet kaptak.
Tovább
Az államtudományi képzési terület a közszolgálat, a védelem, a rendészet, valamint a nemzetbiztonság elméleti és gyakorlati ismereteinek átadását foglalja magában. A képzés célja a közigazgatás, a katonai vezetés, a rendészeti feladatok és a biztonságpolitika területén szükséges szakmai tudással felvértezett szakemberek felkészítése. A végzettek a közigazgatásban, a rendvédelemben, a honvédelemben, a nemzetbiztonságban, az adó- és vámigazgatásban helyezkednek el, amelyek alapvető fontosságúak az állam működéséhez.
Tovább
Az agrár képzési terület magában foglalja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az állatorvos-tudomány, valamint a környezet- és természetvédelem tudományos, technológiai vonatkozásait. Ide tartoznak az állatorvos, a mezőgazdasági mérnök, az élelmiszermérnök és a vadgazdamérnök képzések. A végzettek alapvető ismereteket szereznek a fenntartható gazdálkodás, az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és a vidékfejlesztés területén, elhelyezkedve a mezőgazdasági cégeknél, az élelmiszeriparban, az állami felügyeleti szerveknél vagy saját gazdaság indításával.
Tovább
A nemzetközi felsőoktatási rangsorok évről évre összehasonlítják az egyetemek tudományos, kutatási és oktatási teljesítményét. A QS rangsorai és a Times Higher Education (THE) szakterületi listái kiemelt jelentőségűek a magyar felsőoktatás számára, hiszen az intézményeknek nemcsak a nemzetközi láthatóságát mérik, hanem a diákok és oktatók számára releváns vonzerőt is.
Tovább
Mely magyar egyetemek számítanak valódi nemzetközi szereplőnek egy-egy szakterületen? A Times Higher Education legfrissebb szakterületi rangsorai árnyalt képet adnak a hazai felsőoktatás erősségeiről: miközben kevés intézmény képes minden területen erős jelenlétre, több egyetem is kimagasló vagy stabil pozíciót ért el egy-egy tudományágban.
Tovább
Pintér Lívia évtizedeket töltött újságírásban és különböző kiadói pozíciókban, HR-, menedzsment-, társadalmi és oktatási témafókusszal. Célja mindig is az volt, hogy a fiatalokat támogatással, tudással, valódi információkkal segítse a pályaválasztásban és a döntéseik meghozatalában. Ennek érdekében 2021-ben hozta létre az UNIside-ot, amely ma már komplex kommunikációs ökoszisztémaként működik, és számos eszközzel segíti a 14–22 éves korosztályt a tudatos jövőkép kialakításában – többek között a Glow up!-programmal.
Tovább
A harmadik helyet szerezte meg a Debreceni Egyetem a HVG oktatói kiválóság alapján összeállított legfrissebb rangsorában. Az intézmény megőrizte negyedik helyét az összesített képzési rangsorban, míg a kari listákon két debreceni fakultás is a top tízben végzett.
Tovább