A legtöbb konfliktusban az a baj, hogy az emberek nehezen mondják ki, hogy miért is dühösek – mondta el Gábor-Vígh Vanda kommunikációs szakember, televíziós és rádiós újságíró, általános és családügyi mediátor, akivel többek közt a pályaválasztásról is beszélgettünk.
Tovább
Komplex képzésben vettek részt a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar gyógyszerfejlesztési kutatás-menedzsment MSc hallgatói. Az interaktív oktatás elméleti alapozással kezdődött, majd egy egyebek mellett biotechnológiai és gyógyszeripari kutatási, valamint analitikai szolgáltatásokat nyújtó dunakeszi cégnél folytatódott.
Tovább
A dietetikusi pálya ma már jóval több utat kínál a művelőinek, azonban egyre nagyobb a szükség az átfogó szemléletre, az elmélyültebb tudásra, a specializációra és a hiteles szakmai jelenlétre. Antal Emese dietetikussal, szociológussal beszélgettünk a szakma jelenéről, lehetőségeiről, jelentőségéről és jövőjéről.
Tovább
Eltelt az utolsó tanítási nap, a tankönyvek a polcra kerültek, a tanárok elköszöntek, már csak a bizonyítványra vársz. Könnyű azt gondolni, hogy ezzel véget ért az idei tanév. Valójában azonban most kezdődik egy egészen másfajta tanulás. Olyan, amelynek nincs órarendje, dolgozata vagy osztályzata – mégis hosszú távon meghatározhatja, milyen emberré válsz.
Tovább
A mesterséges intelligenciáról ma egyszerre beszélünk lelkesedéssel és szorongással: egyesek felszabadító technológiát, mások fenyegető jövőt látnak benne. Aczél Petra kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség kutató szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy mit tud majd az MI, hanem az, hogy mi, emberek mit tudunk majd az MI korában.
Tovább
A fenntartható gasztronómia sokak fejében még mindig drága bioalapanyagokat, bonyolult recepteket vagy tökéletesen berendezett konyhákat jelent. Pedig a fenntartható étkezés gyakran egészen apró döntéseken múlik: mennyi ételt dobunk ki, hogyan vásárolunk, mire használjuk fel a maradékokat vagy milyen gyakran főzünk magunkra.
Tovább
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetet. A dokumentum még nem végleges, de már jól látszik belőle, hogy milyen időpontokra készülhetnek a diákok, pedagógusok és szülők a következő tanévben. A javaslatot bárki véleményezheti a társadalmi egyeztetés keretében.
Tovább
„Fontos, hogy a helynévkutatás ne csupán tudományos tevékenység legyen, hanem hozzájáruljon ahhoz is, hogy az emberek tudatosabban viszonyuljanak a saját környezetük történeti örökségéhez” – mondta el Hoffmann István nyelvész, nyelvtörténész, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszora, a Magyar Nemzeti Helynévtár Program vezetője.
Tovább
A Debreceni Egyetemet 2026. május 1-je óta Bács Zoltán rektor vezeti. A több évtizedes oktatói, kutatói és intézményvezetői múlttal rendelkező professzorral az egységes Debreceni Egyetem gyökereivel, az intézmény strukturális átalakulásaival, a hallgatói élet fejlődésével, a májusban létrehozott új szervezeti egységekkel, valamint a jövőbeni tervekkel kapcsolatban készült interjú.
Tovább
Az online diákmunkák néhány év alatt teljesen hétköznapivá váltak. Egy laptop és internetkapcsolat elég ahhoz, hogy valaki otthonról dolgozzon, ügyfelekkel kommunikáljon vagy tartalmat készítsen. Ez rengeteg szabadságot ad, főleg egyetem vagy iskola mellett. Közben az online munkapiac egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nagyon könnyű hitelesnek tűnni. A közösségi médiában egymást érik a „heti pár óra munkával milliós bevétel” típusú tartalmak, és sok diáknak nehéz eldönteni, mi valódi lehetőség, és mi épül inkább manipulációra vagy félrevezetésre.
Tovább
Az egyetemi élet kívülről sokszor két véglet között ingadozó napok sorának tűnhet. Vagy folyamatos bulizásként jelenik meg, vagy végtelen tanulásként, kávéval és kialvatlansággal. A valóság ennél jóval árnyaltabb. Egy egyetemista napja egyszerre lehet kaotikus, sűrű, inspiráló és teljesen kiszámíthatatlan. Ráadásul nagy különbség van szak és szak között: máshogy telik egy mérnökhallgató, egy orvostanhallgató vagy egy bölcsész napja. Mégis vannak közös pontok, amelyek szinte minden egyetemista életében megjelennek.
TovábbA mesterséges intelligencia térnyerése, a túlterhelt diákok, a gimnáziumi felvételik okozta stressz, az iskolai szegregáció és a felsőoktatás átalakítása is felmerült abban az interjúban, amelyet Lannert Judit oktatáskutató, Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere adott a Balzac diákmédiának. Az oktatáspolitikus szerint az iskolarendszernek alapvető szemléletváltásra van szüksége: a lexikális tudás helyett a problémamegoldásnak, a kreativitásnak és az együttműködésnek kellene nagyobb szerepet kapnia.
Tovább
A Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumának tanulói kiemelkedő eredményeket értek el a 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia döntőjében. A fiatal kutatók és fejlesztők a gyógyszertechnológiától az orvosi innovációkon át a drónfejlesztés területéig terjedően mutatták be projektjeiket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott megmérettetésen. A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett versenyen elért sikerek a diákok tehetsége mellett a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjának eredményességét is bizonyítja.
Tovább