Fontos volt-e az, hogy mennyire gyakorlatorientált a képzés, tudatosan kerestél például duális oktatási formát?

A duális képzésről is a nyílt napon hallottam először, és már akkor azt gondoltam, hogy szeretnék ennek a része lenni, kicsit függetlenedni a szüleimtől, az egyetem mellett saját keresetet szerezni, dolgozni.

A PTE-MIK-en az első félév végén lehet jelentkezni duális képzésre. Kaptunk egy listát a cégekről, és meg lehetett jelölni többet is. Az E.ON mellett két másikat is megjelöltem. Volt mindegyikkel egy személyes beszélgetés, kicsit megismertek engem és én is a céget. A találkozók után dőlt el bennem, hogy az E.ON-t szeretném választani, az ott elhangzottak győztek meg igazán. Azt ígérték, hogy a cég nemcsak minden hónapban átutalja a fizetést, hanem valódi lehetőséget is kapok mind az oktatás, mind a későbbi karrier, mind a juttatások terén. Úgy éreztem akkor, hogy nem csupán alkalmazni fog engem az E.ON, hanem törődni is velem, és ezt most is így érzem.

Mit gondolsz erről a képzési formáról?

A duális képzés szerintem nagyon jó tanulási lehetőség egy egyetemistának. Az oktatás mellett stabil keresethez is jutunk: nekem például hónapról hónapra sikerült félretennem ennek a nagy részét, és tavaly nyárra ennek köszönhetően vásároltam egy saját autót. A másik pozitívum, ami miatt támogatom ezt a képzési formát, az a közösség. Rajtam kívül négy másik hallgató van az E.ON-nál, akik szaktársaim az egyetemen. Sokat segítettünk egymásnak mind céges, mind egyetemi dolgokban. Nélkülük sokkal nehezebb lenne. Nagyon jó barátságban vagyok velük, amit szintén a duális létnek köszönhetek, mert introvertált vagyok, és nehezen ismerkedem, így lehet, hogy pár mondatnál többet nem is beszéltem volna velük az egész egyetem alatt. Emellett sok E.ON-os munkatárssal is megismerkedtem, érdekes és pozitív dolog volt számomra, hogy a cégen belül mindenki tegezi a másikat, így közelebb is érzem magam a többi kollégához.

A munka melletti tanulás egy érdekes egyensúlyt igényel, meg kell tanulni elkülöníteni a kettőt egymástól, tanulás közben nem szabad, hogy a munkán járjon az eszünk, és fordítva. Viszont ha ez sikerül, akkor hasznos dolognak tartom, mert nagyon sok gyakorlati, valós tudást lehet így megszerezni.

Mennyire tartod nehéznek vagy könnyűnek a képzésed?

Az egyetemi képzés mindent összevetve szerintem annyira nem nehéz, de tartogat kihívásokat. Mi több zárthelyi dolgozatot írunk a félév alatt, így a szorgalmi időszak nehezebb, viszont a vizsgaidőszakban ennek köszönhetően kevesebb a vizsga, ami nekem egyszerűbbé teszi a tanulást. Ennek ellenére így is voltak nehéz időszakok. Ha nem sikerül egy zárthelyi, mindig van a szemeszter végén pótlási lehetőség, és néha hajlamos vagyok kevesebbet tanulni az első dolgozatra, halasztani azt a pótlásra. Tapasztalataim szerint könnyen össze tud csapni a víz a fejünk felett, ha mindent csak halogatunk.

Fotó: E.ON

Egyszer én is beleestem ebbe a csapdába, abban a félévben csak nehezen sikerült az összes tárgyat teljesítenem. Akkor végül az volt számomra a fő motiváció, hogy duális hallgatóként a szerződésünk felbomlik, ha nem teljesítjük az egyetemet az előírt hét félév alatt. Ezután határoztam el, hogy nekiállok óráról órára tanulni és maximálisan komolyan venni az egyetemet. Eleinte sok mindenre elég volt a tudás, amivel érkeztem a gimnáziumból, de ez később elfogyott. Ezt beismerni volt a legnagyobb kihívás, és rávenni magam a tanulásra. Csábító tud lenni, hogy egyetemistaként szinte azt csinálhat az ember, amit akar, viszont ezzel a szabadsággal élni is tudni kell. Meg kell tanulni beosztani az időt és felelősségteljesen dönteni.

A képzés akkor is néha egy kicsit megterhelő, amikor minden tanár ugyanazon a héten íratja a zárthelyi dolgozatot, és még a céges dolgokkal is foglalkozni kell, de erre az E.ON-ban odafigyelnek az időbeosztásunk összeállításakor. A nyári és téli gyakorlati hetek is néha hosszúnak érződnek, amikor tudom, hogy a hallgatótársaim, akik nincsenek ebben a képzésben, végig otthon vannak vagy éppen nyaralnak.

Mit érzel a legnagyobb eredményednek, erősségednek?

Az elmúlt időszak és a sok tanulás megtanított arra, hogy az egyik erősségem az, hogy nagyon hatékonyan tudok készülni egy-egy nehezebb vizsgára is. Ha elhatározom, hogy az elkövetkezendő pár
napot keményen az anyag megismerésével fogom tölteni, mindig sikerül jól felkészülni.

Milyen egy napod az E.ON-nál? Hogyan tartod el magad?

A duális munkanapokon a szakmai mentorunktól és más E.ON-os szakértőktől rengeteg gyakorlati képzést kaptunk, műszaki és más, a munkahelyen fontos témákat ismerhettünk meg (például hogyan kommunikáljunk, márkaismeretek, önéletrajzírás stb.). Az időnk viszonylag nagy részét töltöttük azzal, hogy megismerhettük, milyen területeken dolgoznak villamosmérnökök a cégnél. Ez sok utazással jár, több telephelyre is ellátogathattunk.

A havi fizetésből egész jól el tudom tartani magam, bár úgy gondolom, nem élek nagy lábon, és még a szüleim is segítenek. Az E.ON-nál hosszú távon látom a jövőm és ezzel a biztos megélhetést is. Diákhitelt nem kellett felvennem, és más munkát sem kellett végeznem a duális képzés mellett.

Ki segít neked, ha elakadsz, vagy mivel motiválod magadat, hogy tovább képezd, fejleszd magad?

Az egyetemen szerzett barátaimnak, a duális szaktársaimnak és az E.ON-os mentoromnak nagyon sokat köszönhetek. Én gimnáziumból érkeztem az egyetemre, a többség viszont szakképzésből. Az első évben a matematika számomra egyszerű volt, viszont a villamosságtan és az ilyesféle szakmai tárgyak nehézséget okoztak. A többieknek pedig pont fordítva volt. Úgyhogy miután erre rájöttünk, elkezdtünk rendszeresen összeülni és segíteni egymásnak. Jó érzés tudni, hogy feléjük bármikor fordulhatok. Motivál, hogy velük együtt szeretném elvégezni az egyetemet, és nem lemaradni tőlük. Az utóbbi 15 évben szinte csak tanultam – általános iskola, gimnázium, egyetem –, így nehéz elképzelnem azt, hogy ha pozícióba kerülök az E.ON-nál, akkor nem kell már több dolgozatra és vizsgára készülni. Ezért szeretnék majd munka mellett egy emelt szintű angolnyelv-vizsgát is letenni, ezzel is edzésben tartani az agyamat.

Fotó: E.ON

Mit gondolsz a jövődről?

Az oktatásnak köszönhetően már kialakult bennem, hogy hová szeretnék kerülni az E.ON-nál, mit szeretnék csinálni diploma után. Emiatt a legutóbbi nyári és téli gyakorlatot a pécsi üzemirányító központban töltöttem. Az üzemirányítók speciális szoftvereken valós időben felügyelik az áramhálózat működését a biztonságos és zavartalan áramellátás érdekében. A kollégák és a vezetők nagyon támogatók, hogy a hamarosan megnyíló pozícióra nyújtsam be a pályázatomat. A gyakorlati időben megfigyelhettem, hogyan és mit dolgoznak az üzemirányítók, és kaptam hozzáférést tréningszimulátorhoz is, ahol ők is gyakorolnak. Általában egy év kell, hogy betanuljon valaki ebbe a pozícióba, viszont szerintem nekem kevesebb idő is elég lesz, amit a duális képzésnek köszönhetek. Ha felvesznek a pozícióba, az is könnyebbség lesz, hogy ismerek már szinte minden kollégát, és ők is engem.

A jövőt tekintve most úgy látom, hogy diploma megszerzése után szívesen dolgoznék itt. Hallottam már az egyetem megkezdése előtt is, hogy a cégek gyorsan elkapkodják a frissen végzett hallgatókat, de nehezen hittem el. Sosem gondoltam volna, hogy én leszek erre az egyik élő példa.

——

A kiemelt kép forrása: E.ON.

Támogatott tartalom (x).