
A diákok tanítanák a tanárokat? Meglepő javaslatok hangzottak el Egerben
A mesterséges intelligencia segíthet a tananyag megértésében, a diákok azonban attól is tartanak, hogy a technológia gyengítheti az önálló gondolkodást, és alapjaiban alakíthatja át a munka világát. Az egri XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián Csépe Valéria akadémikus vezetésével öt fiatal vitatta meg, milyen lehet az oktatás jövője a mesterséges intelligencia korában.
Miközben az iskolák egy része még keresi a mesterséges intelligencia használatának megfelelő kereteit, a diákok már a mindennapi tanulásban is alkalmazzák a technológiát. Van, aki matematikai feladatok megértéséhez kér segítséget, más a tananyagból készíttet tanulókártyákat vagy kvízeket. Abban azonban a fiatalok is egyetértenek, hogy az MI használata komoly felelősséggel jár. Erről beszélgettek az egri oktatási konferencia november 5-i, „A mesterséges intelligencia diákszemmel” című fórumán. A kerekasztalt Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, agykutató, professor emeritus moderálta.
A résztvevők a 2026-os Gábor Dénes Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj Pályázat díjazottjai voltak: Győri Áron, az ELTE fizika szakos hallgatója, Hatt János, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulója, Madarassy Fanni, a budapesti Sashegyi Arany János Gimnázium diákja, Bábel Dániel István, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium tanulója, valamint Balogh Máté, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum diákja. A fiatalok egy olyan technológiáról beszéltek, amelynek alkalmazásában sokszor már jelentős személyes tapasztalatuk van, miközben az oktatási intézmények még csak most dolgozzák ki a használatával kapcsolatos szabályokat.
Egy végtelenül türelmes magántanár minden diák mellé?
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a mesterséges intelligencia minden korábbinál könnyebben elérhetővé teheti a személyre szabott tanulási segítséget. Egy tanuló például bármikor kérhet újabb magyarázatot egy nehezen érthető fogalomról. Ha az első választ nem érti, további kérdéseket tehet fel, egyszerűbb példákat kérhet, vagy más megközelítésből is megvizsgálhatja ugyanazt a problémát.
Az egyik résztvevő ezt a lehetőséget a végtelenül türelmes magántanár képével írta le. Szerinte az MI elterjedésével a kreatív kérdezés képessége is egyre fontosabbá válhat. Madarassy Fanni saját tapasztalatairól beszélve elmondta, hogy rendszeresen használ mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat a tanuláshoz és a versenyfelkészüléshez. Különösen hasznosnak tartja azokat az eszközöket, amelyek a feltöltött tananyagból beszélgetés formájú hanganyagot, videót, tanulókártyákat vagy kvízeket állítanak elő. Így a diákok többféle módon dolgozhatják fel ugyanazokat az ismereteket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI-vel történő kommunikáció nem feltétlenül igényel hosszú, begépelt utasításokat. A hangalapú megoldások lehetővé teszik, hogy a felhasználók természetes beszéddel mondják el, milyen problémában kérnek segítséget.
A fiatal szerint érdemes lenne az iskolában is megtanulni, hogyan kell pontosan megfogalmazni a kérdéseket, és miként lehet ellenőrizni a kapott válaszok helyességét.
A házi feladatot is megoldja, de akkor ki tanul?
A fórum egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a mesterséges intelligencia mikor támogatja valóban a tanulást, és mikor veszi át a gondolkodást a diáktól. A résztvevők szerint jelentős különbség van aközött, hogy valaki egy nehéz matematikai feladat megoldását kéri az MI-től, vagy azt szeretné, hogy a rendszer lépésről lépésre vezesse rá a helyes gondolatmenetre. Utóbbi esetben a tanulónak továbbra is aktívan részt kell vennie a feladatmegoldásban. Az MI kérdésekkel, magyarázatokkal és visszajelzésekkel segítheti, így a tudás megszerzése nem marad el. Győri Áron, aki jelenleg az ELTE fizika alapszakán tanul, azt javasolta, hogy kifejezetten oktatási célra kialakított mesterségesintelligencia-rendszereket is érdemes lenne fejleszteni.

A diákkerekasztal résztvevői
Ezekben a diákok nem kérhetnének egyszerűen kész dolgozatot vagy esszét. Ehelyett megmutathatnák, meddig jutottak a feladatban, és segítséget kaphatnának a következő lépés megtalálásához. Egy ilyen rendszer a pedagógusok munkáját is támogathatná. Például az órán elhangzottak alapján készíthetne gyakorlófeladatokat, különböző nehézségű magyarázatokat vagy személyre szabott feladatsorokat. A fiatalok ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az MI válaszait ellenőrizni kell. A hibás információk és a meggyőzőnek tűnő, de pontatlan magyarázatok különösen veszélyesek lehetnek akkor, ha a tanuló még nem rendelkezik elegendő háttértudással a felismerésükhöz.
A fiatalok már attól tartanak, hogy az MI elveszi a munkájukat
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai már a középiskolások pályaválasztási döntéseit is befolyásolják. Madarassy Fanni elmondta, hogy a technológia fejlődése miatt maga is sokat gondolkodik azon, milyen szakmát érdemes választania, és milyen lehetőségei lesznek a jövő munkaerőpiacán. A fiatalok szerint egyre kevésbé lehet biztosra venni, hogy valaki egész életében ugyanabban a szakmában dolgozik majd. A folyamatos alkalmazkodás, az új ismeretek elsajátítása és a pályamódosítás képessége ezért felértékelődhet. Ugyanakkor a résztvevők az emberi tulajdonságok jelentőségét is hangsúlyozták. Az empátia, a személyes kapcsolatok, az együttműködés és a felelősségvállalás olyan területek, amelyek szerepe a technológiai fejlődés mellett is meghatározó maradhat. A beszélgetésben az is felmerült, hogy még a tudományos világban sincs egyetértés arról, milyen mértékben alakíthatja át az MI a kutatói munkát. A technológia egyre összetettebb matematikai és tudományos problémák vizsgálatában vehet részt, de továbbra is kérdés, hogyan viszonyulnak majd egymáshoz az emberi felismerések és a gépi eredmények.

A diákkerekasztal résztvevői az egri konferencián
A tanárok is tanulhatnának a diákoktól
A fórum végén Csépe Valéria arra kérte a résztvevőket, hogy fogalmazzák meg, mit üzennének a magyar pedagógusoknak a mesterséges intelligencia használatáról. A válaszok egyik közös eleme a nyitottság volt. A diákok szerint a technológia megismerését közös tanulási folyamatként lenne érdemes kezelni. A pedagógusok szakmai és módszertani tapasztalata, valamint a fiatalok digitális eszközökkel kapcsolatos gyakorlata jól kiegészítheti egymást.
Többen azt szorgalmazták, hogy a mesterséges intelligenciáról magukon a tanórákon is beszéljenek, közösen próbálják ki a különböző alkalmazásokat, és vizsgálják meg, mely feladatokban jelentenek valódi segítséget. Az egyik résztvevő arra biztatta a pedagógusokat, hogy kérdezzék meg a diákokat is arról, hogyan használják az MI-t, és milyen tapasztalatokat szereztek vele. Mások az önálló tanulást támogató, személyes asszisztensként működő rendszerek alkalmazását tartanák hasznosnak. Csépe Valéria a beszélgetés végén a pedagógusok helyzetére is felhívta a figyelmet. Az elmúlt évtizedekben számos új digitális eszköz jelent meg, amelyekhez a tanároknak folyamatosan alkalmazkodniuk kellett. Az akadémikus ezért a kölcsönös megértés és az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta.
A fórumon a hibázás szabadsága is szóba került. A tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt lehetőséget kell adni arra, hogy kísérletezzenek az új megoldásokkal, és tanuljanak a tévedéseikből.
Rekordérdeklődés az MI-ről szóló diákpályázaton
A kerekasztal résztvevői a NOVOFER Alapítvány által meghirdetett Gábor Dénes Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj Pályázat díjazottjai közül kerültek ki. A 2026-os kiírás témája „Az MI befolyásolta új világ” volt. A felhívásra 68 középiskolából összesen 158 pályamunka érkezett, amelyek közül 22 határon túli intézmények diákjaitól származott. Csépe Valéria szerint a pályázat történetében korábban még nem tapasztaltak ekkora érdeklődést. Ez is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia kérdései a fiatalok számára már a jelenben is meghatározó jelentőségűek.
Az egri beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a diákok tudatosan szeretnének felkészülni a technológiai változásokra. Ismerik az MI által kínált lehetőségeket, érzékelik a veszélyeket, és az iskolától is segítséget várnak a felelős használathoz. A következő évek oktatási kihívása így az lehet, hogyan építhető be a mesterséges intelligencia a tanulási folyamatokba úgy, hogy közben erősödjön az önálló gondolkodás, a kreativitás és a problémamegoldó képesség.
Kapcsolódó cikkek

Gyógyszeripari ökoszisztéma és önvezető autók – így épül a jövő a Debreceni Egyetemen

Világszínvonalú elismerés a Debreceni Egyetem épületének
