Gulyás Balázs neurobiológus az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat új vezetője

Gulyás Balázs neurobiológus lett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) új vezetője. A kinevezési okiratot Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át kedden Budapesten.

 

Gulyás Balázs pályafutása

 

Gulyás Balázs Pannonhalmán érettségizett, a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, majd az ELTE-n tanult fizikát. 1981-ben elhagyta Magyarországot, majd a leuveni katolikus egyetemen látórendszer élettanból PhD-fokozatot szerzett.

 

Posztdoktori tapasztalatait a stockholmi Karolinska Institute klinikai idegélettani tanszékén és az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológiai tanszékén szerezte meg. Tudományos pályafutása során egyebek mellett dolgozott a rövid felezési idejű izotópok alkalmazási lehetőségeinek kifejlesztésében és továbbfejlesztésében, valamint az agy látásban, szaglásban fontos területeinek és a memóriatárolásban játszott szerepének első térképszerű leírásában. 

Módszerével az egyes neurológiai betegségekben használt gyógyszerek hatásanalízisével foglalkozik. Jelenleg a két emberi agy közötti kommunikáció non-invazív lehetőségeit vizsgálja, a gondolatok átvitelét, az emberi idegrendszer teljesen új tulajdonságát kutatja.

Jelentős szerepet vállal tudományszervezőként is.    

 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Az ELKH alapjait a 19. században olyan tudósóriások tették le, mint Eötvös Loránd, Szentágothai János vagy Szentgyörgyi Albert. A Magyar Tudományos Akadémia nevelte több évtizedig, majd három és fél évvel ezelőtt elvált az MTA-tól. Onnantól Maróth Miklós nevelte tovább – hangsúlyozta Gulyás Balázs.

“Óriások vállán állok én magam és az intézet kutatói is, hiszen egy nagy múltra visszatekintő, rendkívül jól felépített hálózatról van szó” – fogalmazott az ELKH új vezetője. Mint mondta, az ELKH új szakaszába lép. Azt szeretnék, hogy az intézet működésében a tudományos teljesítmény, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt közvetlen vagy közvetett eredményalapú hatások érvényesüljenek. Ehhez megadják az adminisztratív, szervezeti és személyi támogatást a hálózat tagjainak.

Azt szeretnénk, hogy a 19. századhoz visszanyúló intézethálózat egy igazi 21. századi zászlóshajója lehessen a magyar kutatási és gazdasági ökoszisztémának – magyarázta az új elnök.