Magyar rakétasiker: Európa legjobbjai közé jutottak a hazai diákok

Egy mindössze 33 kilogrammos rakéta megépítése közel 55 ezer munkaórát igényelt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatóitól. Az Eclipse névre keresztelt szerkezetet szeptember végén mutatták be a Műegyetemen. A BME Suborbitals csapata már tavaly bizonyította, hogy Európa legjobb egyetemi rakétaépítői közé tartozik: a portugáliai European Rocketry Challenge (EuRoC) versenyen 30 induló közül az ötödik helyen végzett, és elnyerte a Technical Report & Team Award elismerését is. Az idei megmérettetésre 64 csapat jelentkezett, közülük mindössze 25-öt választottak ki.

Könnyebb, gyorsabb és pontosabb lett az új rakéta

Az Eclipse fejlesztésénél a mérnökhallgatók egyik legfontosabb célja a tömeg csökkentése volt. Míg a korábbi rakéta 43 kilogrammot nyomott, az új változat felszállótömege már csak 33 kilogramm. Ezt részben az alumínium alkatrészek kompozit elemekkel történő kiváltásával érték el. A rakétát saját fejlesztésű, szilárd hajtóanyagú motor működteti, amely a korábbinál nagyobb teljesítményű hajtóanyag-keveréket használ. A tervek szerint az Eclipse már az indítóállvány elhagyásakor 164 kilométer/órás sebességgel halad, repülés közben pedig akár 970 kilométer/órára is felgyorsulhat. A versenyen azonban nem egyszerűen az nyer, akinek a rakétája a legmagasabbra jut. A feladat egy előre meghatározott, jelen esetben 3000 méteres célmagasság minél pontosabb elérése.

Ehhez a magyar hallgatók továbbfejlesztett légfékrendszert építettek a rakétába, amellyel emelkedés közben szabályozható a repülési pálya. A visszatérést kétlépcsős ejtőernyőrendszer biztosítja: a tervek szerint 450 méteres magasságban nyílik ki teljesen a főernyő. A pontosság rendkívül fontos. Unyi Péter, a csapat alelnöke szerint a legjobb eredményhez akár néhány méteren is múlhat a siker.

Magyarország első folyékony hajtóanyagú hajtóművén is dolgoznak

Az Eclipse mellett egy másik különleges fejlesztés is zajlik a BME Suborbitals műhelyében. A Project STYX keretében a hallgatók Magyarország első saját fejlesztésű, folyékony hajtóanyagú rakétamotorjának megalkotását tűzték ki célul. A tervezett hajtómű dinitrogén-oxidot és etanolt használna, és a későbbi, nagyobb teljesítményű rakéták meghajtására szolgálhatna. A csapat tehát egyszerre készül nemzetközi versenyekre és építi azt a műszaki tudást, amely hosszabb távon a hazai űripar fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Több mint verseny: a magyar űripar következő mérnökei készülhetnek

A rakétafejlesztés jóval több a műszaki tervezésnél. A hallgatóknak a gyártást, a tesztelést, a biztonsági követelmények teljesítését, a munkacsoportok együttműködését és a támogatók bevonását is meg kell szervezniük. A több mint 90 fős csapatban külön munkacsoportok foglalkoznak többek között az aerodinamikával, az elektronikával, a hajtóművel és a földi kiszolgáló rendszerekkel. A résztvevők így már egyetemi éveik alatt olyan összetett mérnöki feladatokon dolgozhatnak, amelyekkel később a nemzetközi űriparban is találkozhatnak.

A Portugáliában rendezett EuRoC jelentőségét tovább növeli, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) idén stratégiai partnerként csatlakozott a versenyhez. Az ügynökség az ilyen kezdeményezésekben az európai űripar következő mérnökgenerációjának egyik fontos képzési lehetőségét látja. A magyar csapat számára így az Eclipse már önmagában is komoly mérnöki teljesítmény. A következő nagy kérdés az, hogy az 55 ezer munkaórányi fejlesztésből mennyit sikerül a versenyen eredményre váltani.