„A mentalitáson múlik minden” – diákinterjú Werner Leventével, a BME mérnökinformatika szakos hallgatójával

A cikk eredetileg a Pályaképek UNI in&out 2026 Innováció kiadványában jelent meg.

Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább?

Az érettségi évének februárjában jutottam végleges döntésre a szakommal kapcsolatban, vagyis nem siettem el. Addigra már két éve voltam matematika és informatika fakultáción a gimnáziumban, úgyhogy utólag visszatekintve egyértelmű volt a pályaválasztásom. Igazából két dolog között vacilláltam: mérnök- vagy programtervező informatikus. Végül a mérnökit kezdtem el, főleg amiatt, mert a tanáraim ösztönöztek a nehezebb szakma választására, mivel, el mondásuk szerint, kiemelkedő a teherbírásom és a kritikus gondolkodásom. Így jutottam el a BME-re, ahol a kibukás elkerülése még motiváltabbá tett, hogy jól teljesítsek. A mentoraim gyakran mondogatták, hogy a mazochizmusnak ilyen esetekben látszanak az előnyei.

Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munka erőpiacon?

A mentalitáson múlik minden. Fontos, hogy az ember meglássa a logikai kapcsolatokat és összefüggéseket fogalmak és (tan)tárgyak között, majd rájöjjön, hogyan lehet kis részekből egy egészet felépíteni. Az alkalmazkodóképesség is nélkülözhetetlen: a mérnöki szakmában (kifejezetten az informatikai téren) napról napra változnak a munkavégzéshez releváns ismeretek. Ezek kel pedig tudni kell lépést tartani, például muszáj különböző programozási nyelveket gyorsan elsajátítani, amihez az egyetemen oktatott gondolkodásmód elengedhetetlen. Próbálok minél reálisabban tekinteni magamra, hogy tisztában legyek a korlátjaimmal, és ezek szerint tudjak haladni. A koncentrációs képességem sokat segít, ezt nagyrészt a gyermekkorom óta tartó aktív sportolásnak, azon belül is a közel tíz év versenyszerű kézilabdának köszönhetem: a pályán tanult fegyelem és állóképesség az egyetemen is jól hasznosítható. Hatékonyan tanulok, könnyűszerrel be tudok lépni abba a bizonyos „zónába”, aminek köszönhetően nagy mennyiségű anyagot vagyok képes feldolgozni rövid idő alatt. Így a megfelelő időmenedzsment tel a képzésekre, a testedzésre, a főzésre, a nyelvtanulásra és a közösségi tevékenységekre is marad energiám.

Annak idején első lettél az MCC Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyén. Miben tudod kamatoztatni az átélteket, a tanultakat?

A középiskolai évek során elérhető versenyek kiváló lehetőséget nyújtanak a fejlődésre. Ezek közül kiemelném azokat, amelyekre csapatban lehet jelentkezni, mivel olyan készségeket erősítenek, amelyekre mind az egyetemi évek során, mind a munkaerőpiacon szüksége lesz az embernek. Ezt saját tapasztalatból mondom, hiszen a verseny folyamán lehetőségem volt két másik társammal együtt dolgozni, és két projektet véghezvinni. A történelemtanárom azért nevezett be minket, mert úgy vélte, hogy nem elég nagy rajtunk a terhelés. Ez volt az első élményem az MCC-vel. A két fordulóban egy-egy hét állt rendelkezésünkre egy történelmi esettanulmányról kutatómunkát végezni, majd azt prezentációvá formálni, végül egy zsűri előtt előadni. A munkáink része volt az információgyűjtés, a prezentáció meg szerkesztése és bemutatása. Ezek mind igényelték a csapattagok együttműködését. Mindkét esetben olyan sokat dolgoztunk, hogy az adott hétre felmentést kaptunk az iskolai tanulmányaink alól. A befektetett idő és energia végül meghozta az eredményét, és megnyertük a versenyt. A folyamat megtanított a kitartásra, a csapatmunkára és a strukturált tervezésre, amelyek a mindennapjaim össze egyeztetésében, az MCC-s projektjeim teljesítésében és egyetemi tanulmányaimban nélkülözhetetlenek.

A műszaki beállítottságod mellett nagyon is érdeklődsz a társadalomtudományok iránt. Miben nyilvánul ez meg?

A társadalmi folyamatok hatással vannak az életünk minden pontjára. A politikai döntéshozóknak, a cégvezetőknek ezeket figyelembe kell venniük, amikor a következő lépésüket tervezik. Emiatt bár kinek előnyére válik, ha tisztában van az aktuális világeseményekkel, és látja az ok-okozati összefüggéseket a mindennapi életben. Szabadidőmben az ilyen folyamatokat aktívan kutatom, hogy a jelenkori problémákat megértsem, és akár megoldásokat is találjak rájuk. Ez betudható mind a tudományág érdekességének, mind annak, hogy egy vezetői pozíció betöltéséhez mindenképp hasznosak ezek az ismeretek.

Mik a terveid a jövőre nézve?

Jelenleg a mérnöki szakma egy stabil B terv, itt a fő céljom a kitartás fejlesztése és a gondolkodásmód alapos elsajátítása. Ezeket szeretném ötvözni olyan soft skillekkel, amelyeket az egyetem nem tanít meg, de fontosak a munkaerőpiacra lépés szempontjából. Ha körbenézünk, rengeteg olyan cégvezetőt, döntéshozót láthatunk, aki valamilyen mérnöki végzettséget szerzett. Ez nem véletlen, hiszen ők már a szükséges kvalitások és soft skillek birtokában vannak, és teljes harmóniában tudják azokat hasznosítani. Nekem is ennek az elérése a célom: egy kiegyensúlyozott tudáskészlet felépítése, amely nemzetközi szinten is versenyképes.

Werner Levente

• A BME VIK-en mérnökinformatika szakos hallgató.
•  A Gödöllői Török Ignác Gimnázium két tannyelvű tagozatán végzett osztályelsőként.
• Közel tíz évig kézilabdázott versenyszerűen.
• Érdeklődésének középpontjában a társadalomtudományi kérdések kutatása áll.
• A szabadidejében legszívesebben sportol vagy főz.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out kiadványt megújult címmel, de a megszokott tartalommal, Pályaképek néven érheted el. A 2026-os Innováció lapszámban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!