Tényleg eltiltaná az EU a fiatalokat a közösségi oldalaktól? Mutatjuk a tényeket

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben mutatta be az EU KIDS Act nevű jogszabályjavaslatot, amely az eddigi egyik legátfogóbb uniós fellépés lehet a gyermekek online védelmében. A tervezet a TikTokhoz, az Instagramhoz és más közösségi platformokhoz való hozzáférést is szigorítaná, miközben az online játékokra és a mesterséges intelligenciával működő chatbotokra is új követelményeket vezetne be. A változtatások egyik legfontosabb eleme, hogy a szolgáltatóknak kellene bizonyítaniuk: felületeik biztonságosak a fiatalok számára.

A 14 éveseknek már csak napi egy óra jutna

Az új szabályozás három korcsoportot különböztetne meg. A 13 év alatti gyermekek egyáltalán nem rendelkezhetnének közösségimédia-fiókkal. Kivételt a kifejezetten gyermekek számára kialakított videós szolgáltatások jelentenének, amelyeket szülői fiókon keresztül, korlátozottan használhatnának. A 13–14 évesek már beléphetnének bizonyos közösségi oldalakra, de kizárólag szülő vagy gondviselő által létrehozott, felügyelt fiókkal. Ezeken a felületeken naponta legfeljebb egy órát tölthetnének, és az is korlátozott lenne, kikkel léphetnek kapcsolatba.

Önálló közösségimédia-fiókot 15 éves kortól lehetne nyitni, de a platformoknak a 18 év alatti felhasználók számára továbbra is fokozott védelmet kellene biztosítaniuk. Fontos különbség, hogy az egyórás korlátozás a 13–14 évesek felügyelt közösségimédia-használatára vonatkozna, nem a teljes internetezésre. Az oktatási célú digitális szolgáltatásokat sem érintené a közösségi oldalakra vonatkozó korhatárrendszer.

Magyarországon már a 11–12 évesek fele közösségi médiázik

A tervezett szigorítás jelentőségét jól mutatják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai. A szervezet 2025-ös Médiapiaci Jelentése szerint a magyar 11–12 éves gyermekek 46 százaléka naponta látogat közösségimédia-oldalakat. A 13–14 éveseknél ez az arány már 69, a 15–16 éveseknél pedig 82 százalék. Különösen beszédes, hogy a megkérdezett gyermekek csaknem 60 százaléka már 10 és 12 éves kora között regisztrált legalább egy közösségi platformra, noha ezek többségénél jelenleg is 13 év az alsó korhatár. A képernyő előtt töltött idő is jelentős. A 13–14 éves magyar fiatalok hétköznap átlagosan 133 percet, hétvégén 218 percet töltenek szabadidős internetezéssel. Ebbe természetesen nemcsak a közösségi média, hanem más online tevékenységek is beletartoznak.

Az algoritmusok működését is megváltoztatnák

Az uniós javaslat a korhatároknál jóval tovább megy. A közösségi platformoknak a fiatalokat célzó, túlzott használatra ösztönző megoldásaikat is át kellene alakítaniuk. A tervezet korlátozná többek között a végtelen görgetést, az automatikusan induló videókat és azokat az értesítéseket, amelyek újra meg újra visszacsábítják a felhasználókat az alkalmazásokba. A fiatalokat káros tartalmak felé terelő ajánlórendszerek szintén szigorúbb ellenőrzés alá kerülnének.

A mesterséges intelligencia sem maradna ki. Az új előírások szerint a gyermekek által használható chatbotok nem alkalmazhatnának olyan megoldásokat, amelyek érzelmi függőséget alakíthatnak ki. A kiskorúaknak szánt profilok alapértelmezetten zártak lennének, és az idegenekkel való kapcsolatfelvételt is korlátoznák. A szabályok megsértése komoly következményekkel járhatna: a legsúlyosabb esetekben a bírság a szolgáltató globális éves árbevételének 6 százalékát is elérhetné.

De honnan tudnák, hány éves a felhasználó?

Az egyik legnagyobb gyakorlati kérdés az életkor ellenőrzése. Ma sok platformon elegendő egy születési dátumot megadni, amelynek valódiságát gyakran senki sem vizsgálja. Az EU ezt egy adatvédelmi szempontokat is figyelembe vevő életkor-ellenőrzési rendszerrel váltaná fel. A tervezett megoldás úgy igazolná, hogy a felhasználó betöltötte-e az előírt életkort, hogy a közösségi oldal nem kapná meg a személyazonosságát vagy az okmányadatait. A már meglévő fiókokat is ellenőrizni kellene. A tervezet szerint a szabályok alkalmazását követő hat hónapon belül az érintett platformoknak azonosítaniuk kellene a túl fiatal felhasználókat, és szükség esetén letiltaniuk a fiókjukat.

A tiltás önmagában még nem old meg mindent

A szigorítás mögött valós problémák húzódnak meg. Az EU Kids Online 2026-os nemzetközi kutatása szerint a megkérdezett gyermekek mindössze 48 százaléka érzi magát biztonságban az interneten. Az elmúlt hónapban kellemetlen vagy felzaklató online élményt átélők aránya a 2020-as 7 százalékról 23 százalékra emelkedett. A kutatók ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az internet a kapcsolattartás, az információszerzés és a tanulás fontos terepe. Ezért a gyermekek védelme mellett a digitális készségek fejlesztése, a tudatos internethasználat és a biztonságosabb online környezet kialakítása is nélkülözhetetlen.

Az EU KIDS Act egyelőre jogszabályjavaslat, amelyről az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is meg kell állapodnia. Az Európai Bizottság december 3-ig várja a gyermekek, szülők, pedagógusok és más érintettek véleményét.