A villamosmérnöki alapképzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az elektromos és elektronikus rendszerek tervezésére, fejlesztésére és működtetésére. A hallgatók megismerkednek az áramkörök, vezérlőrendszerek, energiatermelés és -elosztás, valamint a modern elektronikai eszközök alapjaival. A végzettek számos területen elhelyezkedhetnek: energetikában, ipari automatizálásban, informatikai és telekommunikációs rendszerek fejlesztésében, vagy továbbtanulhatnak mesterképzéseken, például robotika vagy elektronikai mérnöki szakon.

Milyen képességei vannak egy villamosmérnöknek?

• Képes elektronikai alkatrészek és mikroelektronikai ismeretek alkalmazásával analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére.
• Képes elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, elemzésére és hibajavítására.
• Alapvető hardver- és szoftverismeretei birtokában képes számítógépek kezelésére és programozására.
• Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.
• Képes főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználásával feladatokat megoldani.
• Képes irányítástechnikai eszközök alkalmazására.
• Képes a villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó feladatok megoldására.
• Alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó feladatokat képes ellátni.
• Képes a kiválasztott specializációban mérnöki feladatok megoldására, beleértve a tervezést, fejlesztést, üzembe helyezést, üzemeltetést, szolgáltatást és karbantartást.
• Képes munkavédelmi feladatok ellátására.
• Alkalmazni tudja a villamos gyártmányokhoz és fejlesztésekhez kapcsolódó számítási és modellezési elveket.
• Képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeit, működését, a rendszerelemek kialakítását és kapcsolatait.
• Képes alkalmazni a villamos rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, valamint a berendezések beállításának és üzemeltetésének elveit, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat.
• Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás követelményeit szem előtt tartva.
• Képes a meghibásodások diagnosztizálására és az elhárítási műveletek kiválasztására.
• Képes az IKT eszközök alkalmazására a szakterület feladatainak megoldásában.
• Alkalmazza a szakterület tanulási, ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereit.
• Képes a szakterület online és nyomtatott szakirodalmának feldolgozására magyar és idegen nyelven, és az eredményeket mérnöki feladatokban felhasználni.
• Képes szakmailag adekvát módon kommunikálni szóban és írásban anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
• Képes a gyakorlati tevékenységek elvégzésére, és ehhez megfelelő kitartással rendelkezik.

Miből épül fel a villamosmérnöki képzés?

• természettudományi ismeretek: matematika, fizika, informatika, villamosipari anyagismeret
• gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek
• villamosmérnöki szakmai ismeretek: villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, irányítástechnika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika), laboratórium
• az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező szakmai ismeretek

Mire kell számítani a villamosmérnöki képzés során?

• képzési idő: 7 félév
• megszerzendő kreditek: 210 kredit
• diplomamunka kreditértéke: 15 kredit
• gyakorlatorientáltság: 60 százalék
• szakmai gyakorlat: min. 6 hét
• specializáció: min. 40 kredit

Melyik egyetemeken, karokon érhető el villamosmérnöki képzés?

Magyar nyelvű, nappali munkarendű képzés:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
• Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
• Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar
• Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Magyar nyelvű, levelező munkarendű képzés:

• Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
• Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar
• Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar
• Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
• Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
• Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán a szak angol nyelvű, nappali munkarendű képzésben is elérhető.

Milyen ponthatárokra lehet számítani a villamosmérnöki képzésben?

Állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán volt (380 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen (240 pont).

Önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetemen volt (354 pont), a legalacsonyabb a Miskolci Egyetemen (221 pont).

A műszaki képzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.

További részleteket a villamosmérnöki szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.