
A pénz megvan, a beruházások hiányoznak – a JVSZ konferenciáján keresték a választ, hol akadt el a magyar gazdaság
A bankok hiteleznének, a vállalatok jelentős része mégis kivár. Miközben javul Magyarország pénzpiaci megítélése, a beruházási kedv
A magyar gazdaság növekedési lehetőségei, a beruházások újraindítása és a vállalatok versenyképességének javítása állt a Joint Venture Szövetség november 17-én, a MOL Campusban megrendezett XV. makrokonferenciájának középpontjában. Az „Irányok, döntések, jövő” mottóval megtartott eseményen a gazdaságpolitikai döntéshozók, pénzügyi szakemberek és vállalatvezetők egyaránt hangsúlyozták, hogy a gazdasági növekedéshez a kedvező finanszírozási feltételek mellett a cégek beruházási hajlandóságának erősödésére, hatékonyabb működésre és új technológiák alkalmazására van szükség. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke a kiszámítható működési környezet és a gazdasági szereplők közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Gazdaságfejlesztési tervek és a beruházások nagy kérdése
A konferencia nyitányában Kapitány István miniszter videóüzenetben ismertette a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program főbb irányait. A KKV Lendület program a digitalizációt, a technológiaváltást és az exportképesség javítását, a KKV mesterprogram pedig a vállalatvezetési és fejlesztési kompetenciák erősítését célozza. A nyitóelőadást tartó Zolnay Judit külgazdasági államtitkár szerint a támogatási rendszerben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a fejlesztések tényleges eredményességének. Az államtitkár a vállalatokat gyorsabb döntéshozatalra, nagyobb kockázatvállalásra és szorosabb együttműködésre ösztönözte.
A gazdasági helyzetet ezt követően Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója és a Budapesti Értéktőzsde elnöke három adattal érzékeltette a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. A tízéves magyar állampapírok német kötvényekhez viszonyított kockázati felára hozzávetőleg 200 bázisponttal mérséklődött, ami a pénzpiaci bizalom erősödését jelzi. A beruházások szintje ugyanakkor még mindig mintegy 24 százalékkal marad el a 2019-estől, a termelékenység átlagos éves növekedése pedig az elmúlt öt évben mindössze 0,6 százalék volt. A szakember szerint a következő években a beruházások és a hatékonyság javítása lehet a gazdasági felzárkózás kulcsa. A feladatot a demográfiai folyamatok is nehezítik: a munkaképes korú lakosság évente 40–50 ezer fővel csökkenhet, ami felértékeli a képzést, az automatizációt és a magasabb hozzáadott értékű termelést.

Virág Barnabás előadása (Forrás: UNIside)
A beruházásokat jelenleg elsősorban a kereslethiány és a bizonytalanság fékezi – ezt már Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója hangsúlyozta. A vállalati felmérésekben a finanszírozási problémák rendszerint csak a negyedik-hatodik helyen szerepelnek, a cégek tehát sokszor a rendelkezésre álló források ellenére halasztják el fejlesztéseiket. Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója hasonló tapasztalatokról számolt be: a BÉT50-programban szereplő, dinamikusan fejlődő vállalatok beruházási hajlandósága is visszaesett. A Billingo számlázási adatai ugyancsak visszafogott gazdasági aktivitást jeleznek. Vesztró Szabolcs, a társaság stratégiai és operatív igazgatója szerint az összesített számlázási volumen az év során lényegében stagnált, miközben a társas vállalkozások száma közel két éve csökken.
Több száz milliárd forint várja a vállalkozásokat
A finanszírozási lehetőségekről Fábián Ágnes gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár ismertetett konkrét számokat. Elmondása szerint a következő időszakban összesen 550 milliárd forintnyi fejlesztési forrás állhat a vállalkozások rendelkezésére: ebből 300 milliárd forint GINOP-, 50 milliárd DIMOP-, 200 milliárd pedig RRF-forrás. Emellett a Széchenyi Kártya Program 250 milliárd forintos kerettel működik. A gazdaságfejlesztési programokban egyre nagyobb szerepet kap a vállalatvezetési tudás, a digitalizáció és a szervezetfejlesztés támogatása. Fábián Ágnes szerint a magyar vállalkozások hitelfelvételi hajlandóságában is jelentős tartalékok vannak: egy általa ismertetett felmérés alapján a cégek mindössze 20 százaléka gondolkodik fejlesztési hitelben, miközben az uniós átlag 48 százalék.
A magyar vállalkozások mindössze 5 százaléka exportál
Mint az eseményen elhangzott: a magyar vállalkozások mindössze 5 százaléka exportál, a külkereskedelmi teljesítmény meghatározó részét pedig a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatok adják. A HEPA-nál 25 milliárd forintos exportfejlesztési keret áll rendelkezésre, amelyből a cégek külpiaci felkészültségét, márkaépítését és nemzetközi értékesítési hálózatainak kialakítását támogatnák.
A hazai vállalatok külpiaci lehetőségeit az Euronics példája is érzékelteti. Fazekas Bálint tulajdonos-ügyvezető elmondta, hogy a társaság magyarországi árbevétele 100–110 milliárd forint körül alakul, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is kisebb szereplőnek számít. Ezt gyors döntéshozatallal és rugalmas működéssel igyekeznek ellensúlyozni, miközben Horvátországban már megkezdték az online terjeszkedést. Varga Krisztina, a HEPA vezérigazgatója szerint a magyar cégek nemzetközi sikeréhez a felhalmozott ipari tudás mellett megfelelő piaci ismeretekre és erős beszállítói kapcsolatokra is szükség van.
Egymillió autó készülhet Magyarországon
Az autóipar középtávú lehetőségeiről Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese kifejezetten kedvezően nyilatkozott. Elmondása szerint Magyarországon jelenleg évente mintegy félmillió személygépkocsi készül, és a gyártókapacitások bővülése révén ez a szám az évtized végére akár egymillióra is emelkedhet. A piac ugyanakkor továbbra is komoly kihívásokkal küzd: az európai újautó-értékesítés a Covid előtti évi 15,6 millió darabhoz képest 13,2 millióra csökkent, miközben a kínai gyártók terjeszkedése tovább erősíti a versenyt. A Suzuki esztergomi gyárának japán és indiai üzemekkel is versenyeznie kell az új beruházásokért, ezért a termelékenység és a magasabb hozzáadott értékű feladatok megszerzése kiemelt jelentőségű.
Tálos Péter, a Foxconn-csoport alelnöke ennél szélesebb nemzetközi összefüggésben vizsgálta az ipar helyzetét. Szerinte az európai autóipar nehézségei részben korábbi stratégiai hibákból erednek, miközben a kontinens továbbra is jelentős technológiai előnyökkel rendelkezik a fejlett gyártóberendezések területén. Példaként a holland ASML-t említette, amely kulcsszerepet játszik a legfejlettebb félvezetők gyártásában. Az előadó szerint a geopolitikai bizonytalanságok, a kereskedelmi korlátozások és a globális ellátási láncok átrendeződése miatt Európa számára egyre fontosabb a gazdasági és technológiai együttműködés.

Tálos Péter előadása (Forrás: UNIside)
Egy fél évre becsült fejlesztés másfél hét alatt készült el
A mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól a konferencia egyik legszemléletesebb példáját Vesztró Szabolcs ismertette. A Billingónál egy korábban négy–hat hónaposra becsült szoftverfejlesztési feladat programozási részét MI segítségével mindössze másfél hét alatt sikerült elkészíteni. A munkát ezt követően tesztelés követte, az időmegtakarítás azonban így is rendkívül jelentős. Virág Barnabás szerint a technológia alkalmazásában már most komoly különbségek vannak a vállalatméretek között: a nagyvállalatok mintegy 40 százaléka használ MI-megoldásokat, a kkv-k körében viszont ez az arány mindössze 10 százalék. Ez hosszabb távon tovább növelheti a termelékenységi különbségeket.
Tálos Péter ugyanakkor a mesterséges intelligencia körül kialakult globális beruházási verseny kockázataira is figyelmeztetett. A technológiai óriásvállalatok példátlan összegeket költenek chipekre, adatközpontokra és számítási kapacitásokra, miközben a fejlesztések megtérülése egyelőre bizonytalan. Egyes tervezett adatközpontok energiaigénye már nagy erőművek teljesítményével mérhető össze, a technológiai verseny pedig a nyersanyagpiacokra és az energetikai infrastruktúrára is hatással lehet. Magyarország számára Tálos szerint elsősorban az MI gyakorlati ipari alkalmazásai és az európai technológiai együttműködések kínálhatnak lehetőségeket.
A következő években átrendeződhet a magyar vállalati szektor
A vállalatvezetői kerekasztalon Szabó Ervin, a Kulcs-Soft vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a következő években jelentős piaci konszolidáció következhet be. Számos vállalkozás megszűnhet vagy tulajdonost válthat, miközben a hatékonyabban működő cégek növekedési lehetőségekhez juthatnak. Szerinte a magyar kkv-k egyik gyengesége, hogy túl sok feladatot próbálnak önállóan megoldani, és nem használják ki megfelelően az együttműködésben, a kiszervezésben és az automatizációban rejlő lehetőségeket. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke a generációváltást is fontos kihívásnak nevezte: a rendszerváltás után alapított vállalkozások tulajdonosai közül sokan közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, utódaik vezetői szemlélete és kockázatvállalási hajlandósága pedig gyakran eltér az alapítókétól.
Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya ügyvezető igazgatója a magyar beszállítók gyors alkalmazkodóképességét emelte ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi nagyvállalatok elvárásainak teljesítése folyamatos fejlesztést igényel. A konferencia egyik visszatérő tanulsága szerint a következő évek gazdasági teljesítményét jelentős részben az határozhatja meg, hogy a magyar vállalkozások mennyire gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez. A rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek, a javuló pénzpiaci bizalom és az új technológiák kedvező alapot teremtenek, a tartós növekedéshez azonban a vállalatok beruházási döntéseire, termelékenységük javítására és nemzetközi jelenlétük erősítésére is szükség lesz.
Kapcsolódó cikkek

Magyar arany az egyetemi világbajnokságon – három érmet nyert a debreceni hallgató

Egy árva medvebocs, 20 dollár és egy világháború – így született meg a 100 éves Micimackó
