Szereted a növényeket? Esetleg még értesz is a gondozásukhoz? Életben maradt a biológiaórán csíráztatott babod, és a kaktuszod sem fonnyadt össze a sok víztől? Vagy éppen szívesen foglalkoznál magaságyásokkal, szőlőmetszéssel, üvegházakkal, gyümölcsfa-oltással? Bemutatunk két szakot, és az információk alapján könnyedén eldöntheted, ami eddig bizonytalan volt: hogy melyik utat válaszd a felsőoktatásban, hogy az megfeleljen a készségeidnek és elvárásaidnak.
Milyen alapvető különbségei vannak a két szaknak?
A kertészmérnök alapképzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik átfogóan ismerik a kertészeti termelési ágazatok legfontosabb sajátosságait, valamint azok szerepét és lehetőségeit az agrárgazdaságban. Képesek üzemi szintű termelési folyamatok megtervezésére, irányítására és szervezésére, valamint az áruvá készítés, forgalmazás és tárolás során felmerülő feladatok vezetésére. Jártasak a kertészet területén jelentkező speciális szakigazgatási alapfeladatok ellátásában, alkalmasak önálló kertészeti vállalkozások létrehozására és hatékony működtetésére. A képzés egyben felkészíti őket tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására is.
A tájrendező és kertépítő mérnök alapképzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik ökológiai, műszaki, építészeti-technológiai, gazdasági, környezetegészségügyi és vezetési ismereteikre támaszkodva képesek a tájak, települések és különféle létesítmények környezetének kertépítési, kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak szakszerű ellátására. A képzés emellett megalapozza a hallgatók továbbtanulását mesterképzésben.
Milyen képességei vannak egy kertészmérnöknek?
- A kertészeti növények termesztése során magas biológiai értékű, élelmiszercélú növények esetében biztonságos, sérülés- és károsodásmentes termést, illetve árut állít elő, gondoskodik annak megóvásáról és igényes kiszereléséről.
- Ellátja a kertészeti termékek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos szak- és közigazgatási feladatokat.
- Mérnöki szinten irányítja a kertészeti ágazatok területén működő vállalkozásokat, termelőüzemeket, kis- és középvállalkozásokat, gazdálkodásukat pedig szakszerűen működteti a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.
- Megtervezi és lebonyolítja a termelést előkészítő és támogató eljárásokat, gondoskodik az erőforrások szakszerű elosztásáról, részt vesz a szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában, és következtetéseket von le.
- Azonosítja a növényeket veszélyeztető kártevőket, kórokozókat, gyomnövényeket, valamint természetes ellenségeiket, és alkalmazza a növényvédelmi módszereket.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri, betartja és betartatja a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi és munkavédelmi előírásokat.
- Megfogalmazza a kertészeti ágazat szakmai problémáit, felismeri a várható trendeket, önálló szakmai álláspontot alakít ki és védi meg azt szakmai viták során.
- Alkalmazza a képzés során elsajátított vizsgálati módszereket.
- Értelmezi az agrárgazdaság szereplőinek működését, az agrárium intézményi hátterének formális és informális kapcsolatrendszerét, és mindezt munkája során felhasználja.
- A kertészeti szakterület ismeretei és módszerei alapján részletes elemzéseket készít, feltárja az alapvető összefüggéseket, önálló következtetéseket von le, valamint szakmai irányítás mellett kutatási projektek részfeladatait operatív szinten vezeti.
- Hatékonyan használja az írásbeli és szóbeli kommunikációt támogató eszközöket, megérti a kertészeti szakterülethez kapcsolódó idegen nyelvű információkat, összegző értékelést készít anyanyelvén, és szakmai tartalmakat közvetít szóbeli és írásos formában, a szakterület speciális kifejezéseit aktívan alkalmazva.
- Tudatosan és szakszerűen használja az információtechnológia eszközeit, felismerve előnyeiket és korlátaikat a kertészeti ágazat összefüggéseiben.
- Választott kertészeti ágazatában vagy specializációjában rendszerszinten átlátja és értelmezi az ágazat működését meghatározó szakmai ismereteket.
- Rendelkezik vállalkozásszervezési és -irányítási képességekkel.
Milyen képességei vannak egy tájrendező és kertépítő mérnöknek?
- Felismeri a rutinszerű szakmai problémákat, és önállóan dolgozza fel a feltárásukhoz szükséges nyomtatott és elektronikus szakirodalmi forrásokat.
- Alkalmazza az analitikus és szintetikus gondolkodást, valamint elvégzi az adekvát értékelést.
- Szakmailag megalapozott véleményt formál az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosíthatóságáról.
- Értelmezi a táj- és kertépítészet, valamint a településüzemeltetés területén tevékenykedő szereplők működését, intézményi hátterének formális és informális kapcsolatait, és mindezt beépíti saját szakmai gyakorlatába.
- Kreatív szemlélettel, fejlett vizuális kifejezőkészséggel, gyakorlattal és vizuális kultúrával rendelkezik.
- Átlátja a szakmai előrelépéshez szükséges feltételrendszert, és képes tudatosan megtervezni életpályáját.
- Megtervezi és lebonyolítja a munkafolyamatokat, elosztja az erőforrásokat, részt vesz a szakmai döntéseket megalapozó javaslatok kidolgozásában és következtetéseket von le.
- Szakterületi ismeretek és módszerek alkalmazásával részletes elemzéseket készít, feltárja az alapvető összefüggéseket, és önálló következtetéseket von le.
- Megérti a szakterületével kapcsolatos idegen nyelvű információkat, és aktívan használja a speciális szakkifejezéseket.
- Hatékonyan alkalmazza az írásbeli és szóbeli kommunikációt támogató eszközöket.
- Munkáját környezet- és egészségtudatos módon szervezi és végzi, előnyben részesítve az egészséget támogató megoldásokat.
Miből épül fel a kertészmérnök képzés?
- a kertészeti növények (dísznövények, gyógynövények, gyümölcstermő növények, szőlő, zöldségnövények) termesztéséhez, szaporításához és áruvá készítéséhez szükséges általános szakmai ismeretek: faj- és fajtaismeret, technikai folyamatok, növényvédelmi diszciplínák, élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek
- a kertészeti ágazatok elméleti és gyakorlati szakmai tudnivalóit megalapozó természettudományi diszciplínák: növénytan, kémia, anyagcsere-élettan, növényi biotechnológia és genetika, természeti erőforrások ismerete
- a mérnöki felkészültséget megalapozó természettudományos ismeretek: matematika, biometria, fizika, informatika, műszaki diszciplínák
- általános és enciklopédikus mezőgazdasági ismeretek: földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás
- kertészeti gazdasági és gazdálkodási ismeretek: marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés
- társadalomtudományi alapozó ismeretkörök: közgazdaságtan, agrárgazdaságtan, agrárpolitikai ismeretek
Miből épül fel a tájrendező és kertépítő mérnök képzés?
- tájrendező-kertépítő mérnök szakmai ismeretek: mérnöki alapismeretek, táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, településépítészet és -rendezés, település- és zöldfelület-gazdálkodás
- természettudományos alapismeretek: matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia
- gazdasági és humán ismeretek (mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, társadalomtudományi ismeretek)
- választás szerinti specializációk szakmai ismeretei:
- kertépítő specializáció: települési zöldfelületek, magánkertek és zöldfelületek kivitelezési, fenntartási munkáihoz kapcsolódó feladatok irányítása, elvégzése
- tájrendező specializáció: települési külterületek, természeti területek, nemzeti parkok és egyéb védett területek táj- és természetvédelmi menedzsmentjéhez, fenntartásához kapcsolódó feladatok elvégzése
- településüzemeltető specializáció: települési közterületek, városüzemeltetés munkáihoz kapcsolódó feladatok irányítása, elvégzése
Mire kell számítani a két képzés során?
| Kertészmérnök | Kertépítő mérnök | |
| képzési idő | 7 félév | 7 félév |
| megszerzendő kreditek | 180+30 kredit | 180+30 kredit |
| diplomamunka kreditértéke | 15 kredit | 15 kredit |
| gyakorlatorientáltság | 60–70 százalék | 60–70 százalék |
| szakmai gyakorlat | öt hét terepgyakorlat és fél év egybefüggő üzemi gyakorlat | fél év egybefüggő szakmai gyakorlat |
| specializáció | 15–30 kredit | 40–45 kredit |
Melyik egyetemeken, karokon érhető el kertészmérnök képzés?
- Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központ
- Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
2025 szeptemberétől mindhárom intézmény indított levelező képzéseket is. A MATE-n és a Neumann János Egyetemen angol nyelven is elérhető a kertészmérnök alapszak, azonban a 2025/26-os tanévben csak a MATE indította el a képzést ilyen formában.
Milyen ponthatárokra lehet számítani kertészmérnök képzésben?
Magyar nyelvű, állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a MATE-n volt (282 pont), a legalacsonyabb pedig a Neumann János Egyetemen (188 pont).
Magyar nyelvű, önköltséges, nappali képzésben csak a MATE és a Neumann János Egyetem indított egy-egy képzést 2025 szeptemberében: előbbin 332 pont, utóbbin 166 pont kellett a bekerüléshez.
Melyik egyetemeken, karokon érhető el tájrendező és kertépítő mérnök képzés?
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központ
2025 szeptemberében a MATE magyar és angol nyelven is elindította a képzést.
Milyen ponthatárokra lehet számítani tájrendező és kertépítő mérnök képzésben?
Magyar nyelvű, állami ösztöndíjas, nappali képzésben a 2025-ös általános felvételi eljárásban 325 pont kellett a MATE-ra való bekerüléshez, önköltséges formában pedig 284 pont. Az angol nyelvű ösztöndíjas képzésen 360 pont, az önköltséges párján 332 pont volt a felvételi ponthatár.
Az agrárképzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.
További részleteket a szakokról a felvi.hu oldalán olvashattok.
A kiemelt kép forrása: 123RF.
