Magyar cégek ezrei maradnak le a külföldi lehetőségekről – most változás jöhet
Free

Magyar cégek ezrei maradnak le a külföldi lehetőségekről – most változás jöhet

UNIside2026. november 20.Frissítve: 2026. november 19.

Új exporttámogatási rendszer, erősödő forint, kihasználatlan külpiaci lehetőségek és a magyar vállalkozások versenyképessége is terítékre került a Joint Venture Szövetség (JVSZ) november 19-i, győri Country Ride rendezvényén.

A magyar kis- és középvállalkozások jelentős része még mindig kizárólag a hazai piacon működik, miközben sokuk előtt külföldön is komoly üzleti lehetőségek állhatnak. A JVSZ győri rendezvényén a gazdaságpolitika, a bankszektor és a vállalati világ képviselői arról beszélgettek, hogyan lehetne több magyar céget nemzetközi piacra segíteni. A finanszírozás mellett a vállalkozói bátorság, a piacismeret, a termelékenység és a hosszú távú üzleti kapcsolatok fontossága is visszatérő téma volt.

Team Hungary: új rendszer segítheti a magyar exportőröket

Zolnay Judit külgazdasági államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy a sikeres export tudatos piacépítést igényel. A magyar cégeknek ismerniük kell a külföldi vásárlók igényeit, fejleszteniük kell értékesítési és vezetői képességeiket, és hosszabb távra szóló stratégiát kell kialakítaniuk. Az államtitkár szerint az államnak ebben elsősorban a megfelelő intézményi háttér, a finanszírozás és a szakmai segítség biztosításával lehet szerepe.

Az előadás egyik újdonsága a Team Hungary elnevezésű kezdeményezés terve volt. Zolnay Judit egy Lengyelországban megismert megoldás alapján olyan közös digitális platform létrehozását szorgalmazza, amelyen a vállalkozások könnyebben megtalálhatnák a külpiaci terjeszkedésükhöz szükséges intézményeket, finanszírozási és üzletfejlesztési szolgáltatásokat. Az államtitkár tapasztalt vállalatvezetők bevonásával mentorprogramot is indítana, hogy a nemzetközi terjeszkedés gyakorlati tudása minél több hazai vállalkozáshoz eljusson.

Zolnay Judit előadása (Forrás: UNIside)

Az erős forint új helyzet elé állítja a cégeket

Borbély Bálint, a rendezvény házigazdájának képviselője az árfolyamváltozás hatásairól beszélt. Míg korábban a 410 forint feletti euró komoly árelőnyt jelenthetett az exportőröknek, a 360–370 forint körüli árfolyam már egészen más feltételeket teremt. A vállalkozásoknak ezért egyre inkább a minőségre, a megbízhatóságra, a szakmai tudásra és a termelési hatékonyságra kell építeniük. Kiemelte Győr kedvező adottságait is: a Rába és az Audi révén felhalmozott ipari tapasztalat, a logisztikai kapcsolatok és a Széchenyi István Egyetem szakemberképzése egyaránt segítheti a térség vállalkozásainak fejlődését.

Szaúd-Arábia, Kína és a magyar exportőrök kalandjai

Az eseményen Prohászka Andrea, a TUTTI Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a családi vállalkozásuk már a kezdetektől tudatosan építette külföldi jelenlétét. Először a környező országokban jelentek meg, mára pedig Szaúd-Arábia és Kína is meghatározó exportpiacaik közé tartozik. Tapasztalatai szerint a magyar cégek gyakran túlzottan tartanak a külpiaci terjeszkedéstől, pedig első lépésként akár egy szomszédos ország is megfelelő célpont lehet. A távolabbi piacokon ugyanakkor a kulturális különbségekhez is alkalmazkodni kell. Kínában például egy szakkiállításon naponta 10–15 influenszer is megfordult a standjuknál, akik élő közvetítésekben mutatták be és értékesítették a termékeket. A cégvezetőnek személyesen is szerepet kellett vállalnia a bemutatókban, hogy meggyőzze a vásárlókat a termékek eredetéről és hitelességéről.

Egy külföldi beszállítói kapcsolat kialakítása olykor három-öt évet is igénybe vehet, a vállalkozásoknak pedig olyan piaci és árfolyamváltozásokra is fel kell készülniük, amelyek menet közben átírják az üzleti számításokat. Az egyik vállalati tapasztalat szerint a forint jelentős erősödése miatt több külföldi partnerrel is újra kellett tárgyalni a szerződéses feltételeket.

Nem mindig új gépekre van szükség

Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzletágának hálózatirányításért felelős igazgatója a magyar vállalkozások termelékenységi problémáiról is beszélt. Egy hazai gyártó példáját idézte fel, amely rendszeresen indult külföldi ajánlatversenyeken, ám árai 10–15 százalékkal meghaladták a nyertes versenytársakét. A versenyképesség javításához ezért a cégeknek a működésük hatékonyságával, a költségeikkel és a digitalizációval is foglalkozniuk kell. Elhangzott, hogy egy átlagos magyar kkv-nál havonta akár 40 munkaórát is felemészthetnek olyan adminisztratív feladatok, amelyek megfelelő technológiával automatizálhatók lennének.

„Erős forint, szűk piacok, új esélyek: hogyan exportáljon ma egy magyar kkv?” című kerekasztal-beszélgetés (Forrás: UNIside)

A magyar kkv-k többsége előtt még nyitva állnak a külpiacok

A konferencia délutáni programját gyakorlati exportfejlesztési foglalkozás egészítette ki. A workshopon a vállalkozások exportérettségét, a megfelelő célpiac kiválasztását, a külföldi partnerkeresést és a terjeszkedés finanszírozását vizsgálták. A résztvevők saját vállalkozásuk helyzetéből kiindulva kezdtek olyan akciótervet összeállítani, amelynek első lépései akár már másnap megtehetők, a következő harminc napra pedig konkrét feladatokat jelöl ki.

A foglalkozáson elhangzott adatok szerint a magyar kis- és középvállalkozások az áruexport mintegy harmadát adják, ezt a teljesítményt azonban a kkv-k mindössze körülbelül három százaléka állítja elő. A kivitel jelentős része továbbra is a közeli európai országokba, elsősorban Németországba irányul.

#export#exportpiac#JVSZ#JVSZ konferencia#konferencia#magyar cégek#vállalati környezet#vállalatok